Presser Gáborral és Till Attilával egy általam készített, 1978-ban betiltott Lokomotív GT hanglemezborító nyomában… Budapest, 2013. november 11.
Eifert János 1978-ban fényképezett, akkor betiltott LGT hanglemez-borítója több fotó összeillesztésével készült. Akkor még nem volt Photoshop, így a montázs – a képek összeillesztése – a sötétkamrában, a több negatívról egy papírra való rávilágítással, kézzel mozgatott kitakarással történt. Hand made…
Till Attila, Presser Gábor és Eifert János az Akácfa utca 47. számú háznál, az egykori fényképezés színhelyén (Csernátony Dóra felvétele)
Presser Gáborral forgat a stáb, Till Attila vezetésével. A felvett anyag a Propagandában, a SuperTV2 és a TV2 műsorában látható majd. Most az egyik helyszín a Klauzál-téri Vásárcsarnok, ahol retró darabok is akadnak szép számmal. Presser Gábor elárulta, nem szereti a giccset, a “60-as évek NDK-csehszlovák ízű retró” peidig nem hogy vonzaná, egyenesen taszítja. Tilla a lemezek között megnézte, hogy “van-e valami Presser” – a zenész nem akarta elhinni, hogy nem a műsorvezető rejtette oda a megviselt állapotban lévő LGT lemezt. Gábor 300 forintért rögtön meg is vásárolta saját lemezét, amiről az is kiderült milyen borítót terveztek eredetileg, amit sajnos betiltottak. A betiltott lemez-borítóhoz 1978-ban én készítettem a fotókat és éppen a piac melletti utcában, az Akácfa u. 47. számú ház előtt fényképeztem a LGT zenekar tagjait – Karácsony János – ének, gitár; Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek; Solti János – dob, ütőhangszerek; Somló Tamás – ének, basszusgitár, szaxofon – különböző “szerepekben”, hangszereik és jelmezeik nélkül, mint szállítómunkás, újságolvasó nyugdíjas, fuvarozó, kutyasétáltató, stb. A ház ma is ugyanolyan lerobbant, omladozó vakolatú épület, mint évtizedekkel ezelőtt. Megkockáztatom a feltevést, ez a ház a “sebeit” a második világháborúban, az ostrom idején szerezte. Annyit mondhatok, hogy a képeim betiltása nem a technikai, vagy esztétikai – esetleg művészi – hiányosságok miatt történt. Egyszerűen az ötlet, a koncepció nem illett a képbe – a szocialista kultúra mázos képébe. Egy lerobbant – az akkori valóságot híven tükröző épület, és az előtte megjelenő életszerű alakok csak “rontják az összképet”, a népi demokrácia, a szocializmust építő társadalom képét. Persze lehet, hogy a betiltásnak más okai lehettek, most utólag csak belemagyarázunk dolgokat. Sose fogom megtudni, mert annak idején nem beszéltem erről Erdős Péterrel, a HUNGAROTON akkori igazgatójával.
A Locomotiv GT, röviden LGT (becézve Loksi) a magyar rockzene egyik legnagyobb hatású együttese. A zenekar nevében a GT a Gran Turismo rövidítése, utalva a tagok előtt álló hosszú útra. Az LGT névadó szimbólumának eredete nem tisztázott: a legelső lemezükön felbukkanó, akkor még akváriumban álló stilizált gőzmozdony végigkísérte a banda történetét. Lemezborítók sokaságán szerepelt (az egyik album egyenesen a 424 – Mozdonyopera címet viseli) a búcsúkoncerten pedig showelemként egy valódi gőzösön érkezett a Nyugati pályaudvarra a négy zenész. Sajnos, a betiltás miatt az én képeim egyik borítójukon sem szerepelnek. Sokáig úgy tudtam, hogy a borítóterv makettje örökre elveszett, de Presser Gábornak köszönhetően az egyik változat megmaradt.