Halotti beszéd és könyörgés

“Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!

Ës vimádjok szen[t] ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdicsum nyugalmȧ belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!”

(Halotti beszéd és könyörgés – a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak.)

.

.

.

.

Ildikó koszorús lányként (Mosdós, 1959 nyarán)
Móger János felvétele

.

Néptáncpróba a Balettintézetben (1970)
Móger Ildikó (balra), Szamosi Judit (középen)

.

Szamosi Judit és Móger Ildikó a Szinbád forgatásakor, a Zsennyei ősparkban (1970. augusztus 1-4.)

.

Móger Ildikó érettségi tablóképe(1972)
Tóth László felvétele

.

Koncertvizsga: Móger Ildikó a Diótörőben, keleti tánc (1974)

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Móger Ildikó és lánya, Poci kutyájukkal (Budapest, 2010. február 16.)

.

.

Eifert János: Móger Ildikó (2011)

.

.

.

Móger Ildikó

Szakmai önéletrajz

Születési hely, idő: 1954. augusztus 12., Budapest

Tanulmányok:     táncművész, koreográfus, táncpedagógus

• 1983 Salle Player Művészeti főiskola, Párizs
• 1973-1979 Nyári táncakadémia, Köln
• 1983  Magyar Táncművészeti Főiskola, mesterszak táncpedagógusi diploma
• 1974 Magyar Táncművészeti Főiskola, táncművész

Munkahelyek:

• 2007 – Más-Képp Tehetséges gyermekekért Alapítványi Iskola, mozgás és tánctanár
• 2006 Tv2 Megatánc, balettmester, mozgáskordinátor
• 2003 – 2004 Kodály Zoltán Zenei általános Iskola és Gimnázium, néptánc tanár
• 1997 – Duna Tv Rt. Kulturális Osztálya, szerkesztő-riporter
• 1994 – 1996 Actor Stúdió, vezető, tanár
• 1977 – 1992 Színház és Filmművészeti Főiskola, zenemesterség és tánctanár
• 1977 – 1984 Várszínház (Népszínház), koreográfus
• 1974 – 1977 Pécsi Balett, táncos

Fontosabb színházi munkák, film-koreográfiák, dokumentumfilmek:

• 1980 Miskolci Nemzeti Színház
• 1983 – 1985 Kecskeméti Katona József Színház
• 1988 Szegedi kortárs Balett, Hypernatura- táncjáték
• 1980 Bódy Gábor: Psyché, Huszárik Zoltán: Csontváry c. filmekhez koreográfia készítés
• 1988 – 1997 Duna Tv Rt: „5 perc tánc” sorozat, művészeti vezetője, Minden vasárnap c. tánc-film, koreográfia és rendezés, „Eltáncolt versek” c. program koreográfia
• 1999 – 2006 „Tánc mindhalálig” szerkesztő riporter, dokumentumfilm a Táncművészeti Főiskoláról, „70 éves lenne Huszárik Zoltán”, portréfilm,  dokumentumfilm az Artistaképző Főiskoláról, szerkesztő riporter

Nyelvismeret: Bolgár, anyanyelvi szinten.