Archive for the 'Közélet / Public Life' Category
TáncKépek c. kiállítás Fóton, a Vörösmarty Művelődési Házban, 2023. április 28. – május 19.
Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait a tánc világnapjához kapcsolódó
TáncKépek
c. kiállítás ünnepélyes megnyitójára
Időpont: 2023. április 28. péntek 18.00 óra
A tárlatot megnyitja: Eifert János fotóművész
Közreműködnek: a Burattino Iskola Bailart táncos szakképzésének végzős növendékei
Felkészítő: Bogáti Fanni táncművész
A kiállítás megtekinthető: 2023. április 28. – május 19.
Helyszín: Vörösmarty Művelődési Ház (Fót, Vörösmarty tér 3.)
Emléktábla avatás, kulturális műsor Pilinszky János műveiből a Weöres Sándor Színház művészeinek közreműködésével, majd szabadtéri mozi Törőcsik Marival egyik utolsó filmbéli szerepével. – Velem, Stirling Villa, 2022. augusztus 30. 18:00 óra
.
Pilinszky János: Átváltozás
MMA Értesítés a nem akadémikus tagok központi nyilvántartásba vételéről, 2021. április 1.
MMA FŐTITKÁR
1062 Budapest, Andrássy út 101.
Eifert János részére
Budapest
Öv utca 152. fszt. 8.
1147
Tárgy: Értesítés a nem akadémikus tagok központi nyilvántartásba vételéről
Tisztelt Eifert János Úr!
Örömmel értesítem, hogy a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 201 1. évi CIX törvény 8/A §-a alapján a Magyar Művészeti Akadémia Elnöksége 17/2021. (0331.) számú döntésével a nem tagok központi köztestületi nyilvántartartásába felvette.
Tájékoztatom, hogy a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagjaként való felvétel iránti kérelme alapján a közgyűlési képviselő választó jogát a Film- és Fotóművészeti Tagozatban gyakorolhatja.
A felvételt tanúsító oklevél átadására a nem akadémikus tagok közgyűlési képviselőinek beszámolójával azonos időpontban kerül sor.
Az ülés pontos időpontjáról Önt a Film- és Fotóművészeti Tagozat titkára a megadott elérhetőségén e-mailben, meghívó megküldésével foga értesíteni.
Köztestületünk munkájában történő eredményes közreműködéséhez jó egészséget kívánok!
Budapest, 2021. április 1.
Vashegyi György elnök úr nevében is üdvözlettel:
Dr. Kucsera Tamás Gergely
Főtitkár
Free SZFE – Több tízezer ember vett részt a Színház- és Filmművészeti Egyetem tüntetésén, 2020. október 23.
„Ennyi ember hangja talán végre elér önhöz” – Orbánnak is üzentek az SZFE-tüntetésen
Eifert János kinevezése a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjává, Budapest 2020. augusztus 30.
IGAZSÁGÜGYI MINISZTER
Ikt.: XX-VFSZTFO/9/6/2020
Eifert János
urat
a szerzői jógról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 101. paragrafus (1) bekezdése
és a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 2. paragrafusa (1) bekezdése
alapján, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének javaslatára – az emberi erőforrások miniszterével egyetértésben –
a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjává – a 2020. augusztus 1. napjától 2025. július 31. napjáig terjedő időtartamra – kinevezem.
Feladatainak ellátásához sok sikert és jó egészséget kívánok.
Budapest, 2020. július 30.
Üdvözlettel:
dr. Varga Judit
Miniszter
A szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tüntettek Budapesten, a Madách téren, 2019. december 9.
Színházak, színészek, rendezők tiltakoztak a színházakat érintő törvénytervezet miatt: ma este hat órára a Katona József Színház, az Örkény István Színház, a Radnóti Színház, valamint a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) és a független színházi PanoDráma tüntetést szervezett. Eddig majd 50 ezren írtak alá azt a petíciót, ami a kulturális élet szétverésének megfékezését célozza. A kormány nem az eredeti 48 oldalas törvényjavaslatot, hanem egy 11 oldalas változatát nyújtotta be, ám a tüntetés szervezői szerint érdemi dolgokban nem történt változás, továbbra is központosítanak a művészet finanszírozását.
.
Fullajtár Andrea beszéde 18:14
Kocsis Gergely színész skandáltatta a tömeggel: „a kultúra nemzeti alap”. Első felszólalóként Fullajtár Andrea lépett a színpadra. A Jászai Mari-díjas színésznő beszédében arról beszélt, törvények által szántanák be a független színházakat. A Katona József Színház színésznője arról szólt, hogy nehéz volt számukra a Gothár-ügy. „Tudsz még hallgatni? Van még valaki, aki tud hallgatni ezek után” – kérdezte a tömeget a színésznő.
.
Sodró Eliza: 30 év alatti színművészek nyílt levele 18:18
Az 1990-es évek után született színművészek nevében Sodró Eliza, a Radnóti Színház színésze mondott beszédet. A színművész szerint ők az a generáció, akik szabadságban nőttek fel. Sok minden éket verhetett volna ebben a generációban, de a gyűlölködés helyett az együttműködést választják. Most ők jelentik azokat a fiatalokat, ami a Fidesz volt rendszerváltás idején volt.
A 30 év alatti színészek nyílt levelét olvasta fel Sodró Eliza, a parlamenti képviselőknek címezve. A követeléseik a következőek:
– szakmai egyeztetés
– tiltakoznak független társulatok támogatásának elvonása ellen
– az önkormányzati fenntartású kőszínházak esetén állami befolyást elutatsítják.
111 30 év alatti művész írta alá a nyílt levelet.
Farkas Franciska: Hiszek a hazámban! 18:25
Farkas Franciska színésznő veszekedő szülőkhöz hasonlította a jelenlegi vitát. Honleánynnak tarja magát, aki elmondhatja a véleményét anélkül, hogy bármelyik párt érdekeit szolgálná. Szerint a mindenkori kormánynak és a mindenkori ellenzéknek támogatnia kell azt, aki a hazáját szolgálja- mint ő. És ez állítása szerint felette áll minden pártérdeknek. Együtt nőtt fel a demokráciával, azt gondolja, hogy a demokrácia első szabálya, hogy úgy kell viselkedni, mint egy demokráciában, mert félelemből nem épült fel semmi.
Jordán Tamás beszéde 18:30
Örömmel tölti el, hogy ennyien jelen vannak. A tiszta lelkiismeret iránti igény az igagató szerint mindent felülír. A gyávaság a legeslegnagyobb bűn- idézi Bulgakov Mester és Margaritáját. A mai tüntetésen felszólalók közül többen kaptak levelet Fekete Péter államtitkártól, aki azt mondta: semmi sem igaz abból, ami a tervezett módosítással kapcsolatban a sajtóban megjelent. Ha ez igaz, akkor Jordán a tüntetőknek mond köszönetet. Szerinte fontos szakmai kérdésekben a politika felett kell állni.
. Mácsai Pál beszéde 18:33
Meg kell őrizni a józan gondolkozást- mondja az Örkény Színház igagatója.
Az élet értelme című Örkény novellát idézi a színművész stílszerűen:”Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami.Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.”
. Pintér Béla beszéde 18:34
Pintér Béla tegnap este írt egy nagyon indulatos, szomorú beszédet, sok felkiáltójellel, ám mikor megtudta, hogy mégsem említi a kormány a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) a ma benyújtott, a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről szóló javaslatában. „A kormánypropagandában még elviselitek a hazugságot, de a színházban már nem” – fogalmaz a rendező. Pintér arról beszélt, megijedtek a törvényhozók, mert rájöttek, hogy kérdőre lesznek vonva.
„Mégsem vagytok a magyar kultúra gyilkosai?” – zárja a beszédét.
. Karácsony: minden rosszban van valami jó 18:37
Karácsony Gergely azzal kezdi a beszédét: minden rosszban van valami jó, ő például egy színpadon volt Pintér Bélával. A főpolgármester arról beszélt: nem örül annak, hogy a tüntetésen kell lennie, és arról kell beszélnie, hogy kik veszélyeztetik a szabadságot. „A kultúra nem a politikusoké, hanem a művészeké és a közönségé. Ahogy az Akadémia sem a politikusoké, hanem a kutatóké. Ahogy az iskola sem a politikusoké, hanem a tanároké és a diákoké” – fogalmazott Karácsony. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy nem csak a művészekért, a hajléktalanokért, az orvosokért, mindenkiért ki fognak állni a jövőben is.
Karácsony szerint ez az ügy egy nemzeti ügy, mert a kultúra nemzeti alap. „Küzdelmes évek jönnek, tudjuk azt, hogy meg kell védenünk a hazákat, és kiállnunk valamilyen ügy mellett. Ezeket a nehéz éveket egy dolog teheti könnyebbé: ha együtt maradunk”- fogalmazott a főpolgármester. Szerinte ezt a harcot már félig megnyerték, de nem egészen.
Forrás: ATV.HU
Fotók: Eifert János és Zsolnai Péter
Szabadság a Szabadság-hídon, Budapest, 2017. június 18.
Tavaly nyáron felújítások miatt, idén már direkt zárják le a Szabadság hidat néhány nyári hétvégére a forgalom elől. Ezeken a hétvégéken (mint most, június 17-18-án) a gyalogosoké a híd, és lehet rajta piknikezni, sétálni, kutyát sétáltatni, budai és pesti panorámát bámulni egy sörrel. A hétvégi időjárás egyelőre nem volt túl kedves a hídra vágyókkal. Szombaton egész nap erős szél fújt, néha még az eső is eleredt. Vasárnap kicsit szeles, de napsütéses gyönyörű idő volt. (Index)
Fedél Nélkül ÉV ALKOTÁSA DÍJÁTADÓ 2016. az Eötvös10-ben, Budapest, 2017. május 2. 18:00
Fedél Nélkül Művészeti Pályázat
Év Alkotása 2016-díj – Megvannak a nyertesek!
Idén tizedik alkalommal került megrendezésre az Év Alkotása Díjátadó Ünnepség, melynek keretében átadásra került az Év Alkotása-díj vers, próza és kép kategóriákban. A 2017. május 2-án, az Eötvös10-ben tartott rendezvényen az otthontalan emberek által 2016-ban beadott pályamunkák legjobbjait kortárs művészek alkotta szakmai zsűri adta át. A három órás rendezvényen a díjak átadásán túl beszédet mondott és a pályamunkákat személyesen méltatta Tóth Krisztina, Szász Lilla, Cserna-Szabó András, Eifert János, Fekete András és Nyáry Krisztián zsűritagok. Bővebb válogatást hallhattunk a Fedél Nélkül verseiből és prózáiból Bíró Kriszta, Libor Laura, Csuja Imre színművészek és Dvorcsák Gábor szerző előadásában. Az est folyamán átadhattuk Weiler Péter képzőművész által felajánlott saját alkotását a szerencsés licitálónak, melynek bevételét a hART projekt keretében teljes egészében a Fedél Nélkül képzőművészei számára ajánlotta fel az alkotó. Élőzenei fellépőink szórakoztatták a közönséget, zenélt nekünk Jakab Anikó, Baranyecz János „Branyó”, Horváth Attila valamint az est végén jazz koncertet adott Szántó Marcell, Kosztolánszki Dominik és Csikós Áron alkotta trió.
Csanádi Gábor és Eifert János felvételei
Év Alkotása 2016-díjazottak:
vers kategóriában: Deli Bálint: A halott dala
próza kategóriában: Akó Tícián: Pénzes
kép kategóriában: Dvorcsák Gábor: Zöld bánat, elveszett tövisű sóhajok
Különdíj:
próza kategóriában: Pollák László
A zsűri tagjai: Fekete András a zsűri elnöke, Szász Lilla fotóművész, Tóth Krisztina író, költő; Cserna-Szabó András író, Eifert János fotóművész, Nyáry Krisztián író
A nyertes alkotások megtekinthetők weboldalunkon: www.fedelnelkul.hu/viewpage.php?page_id=4659
Nem maradunk csendben! Tüntetés a Kossuth-téren, Budapest, 2017. április 15.
Magyarország leghangosabb tüntetését ígérték a szervezők szombat estére a budapesti Szabadság térre látogatóknak. A Nem maradunk csendben! Facebook csoport a “kormány megfélemlítő politikája ellen” emelte fel a szavát. A valóságban egy össznépi techno party bontakozott ki, rövid, szenvedélyes beszédekkel megszakítva. A tér megtelt, a békés tüntetők létszáma 8-10 ezer fő lehetett. Az első beszédek egyikét Orbán Viktor mondta el – természetesen csak felvételről és még abból az időből, amikor kifejezetten Nyugat párti volt és még az orosz befolyást tartotta veszélyesnek – óvva, nehogy mi legyünk a Gazprom legvidámabb barakkja.
Az első felszólaló összefoglalja a tüntetés célját és mint mondja nem akar köszönetet mondani a megjelenteknek, mert olyan a helyzet az országban, hogy mindenkinek jól felfogott érdeke hallatni a hangját ezekben a kritikus időkben. A zene és a békés közösség erejével kívánnak harcolni. Arra kéri a demonstrálókat, hogy adakozzanak a rendezvény céljaira a sárga-mellényes kollégáinál, mert “a Soros még nem utalt”.
A rendezvény befejezése után a tüntetők egy része elindult a Kossuth térre, onnan pedig a Jászai Mari tér érintésével, a Nagykörúton vonulva az Oktogonra érkeztek. Itt éjfél utánig jelszavakat skandáltak, táncoltak. A tüntetők egy része leült az aszfaltra. Többen átvonultak a Deák térhez is. A rendőrség lezárta a forgalom elől a vonulók útvonalát, az Oktogonról elterelték a járműforgalmat. (MTI)
Szent Lőrinc-napi búcsú a börzöncei szőlőhegyen. Zala, 2016. augusztus 7.
Szent Lőrinc napja augusztus 10-re esik, amit az egyház szerdán ünnepel, ezért került sor most vasárnap a hagyományos búcsúra a börzöncei szőlőhegyen, a Szent Lőrinc kápolna környezetében. Fliszár Károly főesperes-plébános misét celebrált, amelyen a falubeliek és a vendégek szép számmal megjelentek. A misét követően különböző programok fogadták nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is.
Eifert János és Olasz Ági felvételei
Ági szüleit és a kilencvenhárom éves Táncos Mariska nénit felhoztuk a hegyre, és Ági pincéjében vendégül láttuk a Kanizsa Fotóklub “öregjeit”, Peterman Karcsit és Kotnyek Istvánt feleségével és azok erdélyi barátaival.
Börzönce – Pincesor és kápolna
Börzönce régóta lakott település az előkerült korai bronzkori leletek alapján. A régészek a Temeteji-dűlöben találták a leleteket, itt volt régen a falu és a temető is. 1234-ben említik először. A szláv gyökerű nevek az évek során bár különböző hangalakot vettek fel, a jelentés ugyanaz: 1234-ben Bezenche, 1261-ben Berzencha, 1357-ben Berzenche, 1478-ban Bezewcze, 1796-ban Börzöncze, 1892-től használatos a mai neve: Börzönce.
Az elnevezés víznévként is gyakran szerepel.
Az 1600-as években sokat pusztított itt a török, mivel Kanizsa melletti településről van szó.1690-ben Zalaszentbalázshoz tartozó puszta volt Pető László tulajdonában. A szűk területnek soha nem volt urbáriuma, a lakosság nehezen tudott megélni. Főleg jobbágyok éltek a faluban, áruit a nagykanizsai piacra vitték. 1870-ben a lakosság nagy része analfabéta volt az elzárt település miatt, azonban alapműveltségük gyorsan emelkedett.
Börzönce legtöbb lakosa római katolikus magyar volt, nem tarkította vallási vagy nemzetiségi szubkultúra.
1945-ben a rossz közlekedési viszonyok miatt csökkent a lakosság száma, mivel legtöbben a munkahelyükre költöztek. 1990-ben a népesség csupán csak 61 fő volt, de ekkor sem volt nyilvántartott munkanélküli Börzöncén.
A Szent Lőrinc kápolna Börzönce egyetlen turisztikai épülete. A szőlőhegyen már 1801-ben megépült Szent Lőrinc tiszteletére. A hegyről tiszta időben akár Badacsonyig is el lehet látni.
A kápolna barokk stílusban készült, egyhajós, félköríves szentélyzáródású építmény. Nyugati homlokzatán torony, a szentély felöli részen kontyolt tető található.
A szőlőhegyen álló tölgyfának szinte csak a kérge van meg. Ennek ellenére Dél-Zala legnagyobb tölgyfája 540 centiméteres kerületével. A fa a kápolna és a Sárga turistaút mellett áll.
A Tanítanék mozgalom tüntetése a Kossuth-téren, Budapest, 2016. március 15.
A Tanítanék mozgalom tüntetése a Kossuth-téren, Budapest, 2016. március 15.
Délután háromkor elkezdődött a mai nagyobb ellenzéki megmozdulás is, a Tanítanék mozgalom tüntetése. Az eredeti tervek szerint a Hősök teréről mentek volna a Kossuth térre, de helyszíni tudósítóink szerint a környék és a kisföldalatti annyira bedugult, hogy sokan el sem jutottak a Hősök terére.
Tudósítónk beszélt Pilz Olivérrel, a tüntetéshullámot elindító miskolci tanárral, aki elmondta, nem hallotta Orbán Viktor beszédét, de szerinte nem lehet megúszni azt, hogy a kormány szembenézzen az oktatás problémáival, az elindult tiltakozás pedig már megállíthatatlan.
Mire a menet a Kossuth térre ért, tízezresre is bővülhetett, a tér megtelt.
Itt van velünk lélekben a társadalom 75 százaléka – ezt Pukli István, a Teleki Blanka gimnázium igazgatója kiáltotta a hatalmas tömeg előtt a Kossuth téren, a kormánynak üzenve hozzátette: nincsen hatalmatok felettünk, valamint ultimátumot is adott a kabinetnek. A Tanítanék Mozgalom kezdeményezésére indult tüntetéshez – a rendezvény Facebook-oldala szerint – 70-nél több civil szervezet, szakszervezet csatlakozott. A résztvevők többsége megfogadta a szervezők kérését és kockás ingben, sálban, kendőben, valamint esernyővel jelent meg a demonstráción, a tömeg rég nem látott mértékben töltötte be a Parlament előtti teret.
Amire a menet a térre érkezett, már jókora tömeg fogadta, mert a metróból – ahogy a Klubrádió tudósítója fogalmazott – ömlöttek a ki az Országház elé az emberek.
Az első megszólaló Sándor Mária, a fekete ruhás nővér néven megismert “rebellis” ápolónő volt, aki először egy iskolaigazgató levelét olvasta fel, a Klik regnálása óta kialakult áldatlan iskolai viszonyokról, illetve az őt és a tanárokat is megalázó helyzetről. Majd “hazai pályáról,” az egészségügyről illetve a feketeruhás mozgalomról beszélt Sándor Mária. Beszéde végén levette a kockás inget, majd azt, mint egy zászlót feltartva, énekelni és szavalni kezdett, de hangja elcsuklott a feltehetően a torkát fojtogató könnyektől.
Ezután Pilcz Olivér, a tiltakozásokat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsa elnöke lépett a pódiumra, majd pontról pontra elmondta a tanárok követeléseit, a Tanítanék Mozgalom 12 pontját, azután mindegyik követelés végén feltette a kérdést: egyetértetek? Amire a tömeg zúgva felelte az igent.
Nem pártszimpátia kérdése, hogy mindannyian követeljük a gyerekeinknek a minőségi oktatást! – erről már egy szülő beszélt, hosszasan taglalva, hogy nem engedheti meg magának egyetlen szülő sem, hogy féljen, és félelemből ne emelje fel a szavát a gyereke jövőjét veszélyeztető dilettáns oktatás-irányítás ellen.
Mocskos Fidesz! Ezt akkor zúgta a tömeg, amikor L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője lépett a pódiumra, és csak egy rövid látleletet adott a hallgatóságnak a szegénység, a kirekesztettség bugyraiból, 2016, a Fidesz kormány Magyarországáról.
Az én bátorságom, a ti bátorságotok is – ezt már a tüntetés fő szónoka, Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója mondta. Ahogy előre jelezték a tüntetés szervezői, a hatalmas tapssal köszöntött iskolaigazgató valóban bejelentett valamit. Ultimátumot adott Orbánéknak: a miniszterelnöknek és az államfőnek bocsánatot kell kérnie az elmúlt hat év alatt jogfosztott, megfélemlített és megalázott emberektől, ha ezt nem teszik meg, sztrájkba lépnek. Először csak március 30-án egy órára, ami azonban egy héttel később lehet két óra és így tovább. Március 30-án egy órára álljon le az élet, figyelmeztesse ez a hatalmat, hogy nem tehet meg mindent – mondta Pukli István, egy órás munkabeszüntetésre szólította fel a tüntetés hetven támogatóját, a 35 ezer magánembert, és az aláírókat, és mindenkit, akit érdekel a gyermekeink jövője – amire válaszul ismét zúgott a tér. (Népszava Online)
Pedagógus-tüntetés a Parlament előtt – Budapest, 2016. február 13.
A Magyar Fotóművészek Világszövetsége felkérése tiszteletbeli tagságra. Budapest, 2015. november 4.
A Magyar Fotóművészek Világszövetsége azon neves fotóművészeket szeretnék tiszteletbeli tagjaik között tudni, akik életpályájuk során a fotóművészet szakmai, közéleti és társadalmi területén kiemelkedő munkát végeznek, hosszú időn keresztül elismerésre méltó tevékenységet folytattak, példamutató magatartást tanúsítanak és ezzel az MFVSZ jó hírnevét tovább növelik.
Örömmel tájékoztatom, hogy a Világszövetség az elnökség javaslata és a közgyűlés megerősítése okán Önt jelentős eredményt hozó munkája és egész életműve alapján tiszteletbeli taggá választotta.
A tiszteletbeli tagság felkérésen alapul, mindazokkal a jogokkal (kivéve szavazati jog és tisztségviselési jog) és kedvezményekkel, amik a teljes jogú tagságot megilletik, tagdíjfizetési kötelezettség nélkül.
Várom válaszát, hogy elfogadja-e felkérésünket és megtiszteli
Szövetségünket azzal, hogy tiszteletbeli tagként csatlakozik hozzánk.
Budapest, 2015. november 4.
Üdvözlettel:
dr. Patrus Sándor
elnök
Magyar Fotóművészek Világszövetsége
1011 Budapest, Corvin tér 8.
e-mail: mfvszfoto@gmail.com
web: www.mfvsz.com
TRANSIT ZONE. Menekültek a Keletinél, Budapest, 2015. szeptember 2-5.
Menekültek százai rekedtek kedden este a Keleti pályaudvaron, ahová abban a reményben érkeztek, hogy feljutnak egy Németországba tartó vonatra, és új életet kezdhetnek. A zsúfolt épületben tarthatatlanná vált a helyzet, a rendőrség vetett véget a várakozásnak, lezárta, és kiürítette a pályaudvart. A keddi bécsi és müncheni vonatok a menekültek nélkül keltek útra, ők pedig tiltakozva, gyermeküket a magasba emelve vagy éppen kétségbeesett némasággal tűrték a eseményeket.
Ma délután újra tüntetni kezdett a Keleti pályaudvarnál több száz menekült. Hangosbemondóval, virággal a kezükben követelték, hogy elutazhassanak Németország felé. Patthelyzet alakult ki a Baross téren. A Keleti pályaudvar előtti térre egy rendőrautó érkezett, köré sereglettek a menekültek, a hangosbemondón keresztül egy tolmács arabul tájékoztatja a tömeget. A női hang azt mondta, hogy menekülttáborban regisztrálniuk kell, csak akkor mehetnek tovább Németországba. E nélkül senki nem mehet tovább.
Közben körbesétáltam a zónában és környékén, arcokat, helyzeteket fényképeztem. A képek önmagukért beszélnek…
Igazságügyi Miniszter kinevezése a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjává – Budapest, 2016. augusztus 25.
Eifert János urat
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 101. § (1) bekezdése és a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének javaslatára – az emberi erőforrások miniszterével egyetértésben – a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjává – a 2015. július 15-étől 2020. július 14-éig terjedő időtartamra – kinevezem.
Dr. Trócsányi László
Igazságügyi Miniszter
Kelt: Budapesten, 2015. augusztus 25. napján
A XXI. Század Társaság összejövetele a Szakszervezetek Házában, Budapest, 2015. február 17.
A XXI. Század Társasága összejövetele a Szakszervezetek Házában (1068 Budapest, Benczur utca 45. III./307.)
Téma: Egy férfi és egy nő… Változatok Merkelre és Putyinra
Vendégeink: Horváth István – nagykövet, Sz. Bíró Zoltán – történész
Eifert János felvételei
Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke. Budapest, 2015. január 10.
Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke. Budapest, 2015. január 10.
Fotó: Eifert János
Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben, egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az ELTE angol-francia szakán végezte 1950-ben. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiányában felmentették.
Több egyetemen is tanított
Hankiss Elemér az 1960-as években dolgozott az Európa Kiadónál, majd a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályát irányította, 1996 és 1998 között pedig az intézet igazgatója volt. Tanított a pesti, a szegedi és a Közép-európai Egyetemen, és vendégprofesszor volt több külföldi egyetemen.
Hankiss Elemér 1990 és 1993 között a Magyar Televízió elnökeként aktívan részt vett a magyar közéletben.
Az élet értelmére kereste a választ
A HVG-nek tavaly augusztusban adott interjújában Hankiss Elemér azt mondta, hogy pályáját strukturalista irodalomelemzőként kezdte, majd a szociológia területén dolgozott. Onnan a politológiába keveredett bele, az elmúlt tizenöt évben pedig már a filozófiai antropológia érdekelte igazán. Olyan kérdésekre kereste a választ, hogy: Mi a helye az embernek a világmindenségben? Hogyan küzdhet meg az idővel, az elmúlással? Van-e, s ha van, mi az emberi élet célja, értelme?
Az interjúban a rendszerváltás után kormányzó politikai vezetők döntéseit is véleményezte. Mint mondta: „Magyarországon is – bár globálisan mi nem sokat számítunk – már-már elfogadhatatlan a helyzet. Sokat panaszkodunk, és van is rá okunk, mert a magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben rengeteg rossz döntést hoztak, és az országot inkább rombolták, mint építették. De ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk.”
A szenvedés rossz
Hankiss Elemér az Arckép című portréműsorban arról beszélt, hogy folyamatos késztetést érez arra, hogy kitöltse az életét. Mint fogalmazott, állandóan próbált valamit csinálni. Olyat, aminek van eredménye, hatása a külvilágra. Mint fogalmazott a világot a “kevesebb szenvedés” irányába szeretné elfordítani.
Több elismerést is kapott
Hankiss Elemér munkásságáért több elismerést is kapott: 1987-ben “Az év könyve-jutalom” díjat kapta, 1994-ben az objektív tájékoztatás érdekében kifejtett példamutató tevékenységük elismeréseként Gombár Csabával, a Magyar Rádió korábbi elnökével együtt átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést, 2006-ban Budapest díszpolgára lett és Széchenyi-díjat kapott. 2007-ben a Prima Primissima Díj egyik kitüntetettje volt, 2008-ban Hazám-, 2012-ben Bibó-díjjal ismerték el.
A bizonytalanság világa
A világ radikálisan megváltozott az elmúlt 20-25 évben – ezt többször is hangsúlyozta előadásaiban Hankiss Elemér. Mint mondta átléptünk a bizonytalanság korszakába, ahol másként kell az életet élnünk. Hogy hogyan viselkedjünk ebben a megváltozott környezetben (?) – egyebek mellett erre a kérdésre is kereste a választ ebben az előadásban.
Itthon vagyunk-e a világban?
Hankiss Elemér Az emberi kaland című könyvében egyebek mellett arra kereste a választ, hogy itthon vagyunk-e a világban. Művében visszatérő motívumként többször szerepel a vicc sajátos értelmezése. Egy helyütt így fogalmaz: „A logikai viccek az irracionális és az abszurd birodalmába lopnak be minket egy szempillantásra. A politikai viccek az anarchia szabad, de veszélyes világába kalandoznak át. A szexuális viccek az ösztönvilág gyönyörteli, de veszélyes erőit szabadítják fel egy-egy villanásnyi időre. A cinikus, szkeptikus és szentségtörő viccek pedig a méltóság és az igazság, a társadalmi érdekek és intézmények lerombolásával kísérleteznek.”
(www.origo.hu)
A közállapotok megváltoztatásáért tüntettek a fővárosban az Operánál, a résztvevők a Nagymező utcáig töltötték meg az Andrássy utat. Budapest, 2015. január 2.
A közállapotok megváltoztatásáért tüntettek a fővárosban az Operánál, a résztvevők a Nagymező utcáig töltötték meg az Andrássy utat. Budapest, 2015. január 2.
A Facebookon MostMi! – Új országot építünk! mottóval meghirdetett demonstrációt a három évvel ezelőtti tüntetés évfordulójára szervezték az operaház elé. Várady Zsolt, a MostMi társadalmi kezdeményezés egyik elindítója arról beszélt: nem magát a képviseleti demokráciát utasítják el, hanem az elmúlt 25 év pártjait vonják kérdőre, mert nem tettek valós lépéseket azért, hogy a társadalom igazi részévé váljon a közügyek formálásának. Kijelentette, egyelőre nincsenek pártpolitikai ambíciói és a MostMi mozgalom sem pártalapítási szándékkal jött létre, mert nincs itt az ideje, nincs hozzá szervezet, sem anyagi lehetőség.
Szerinte ma a politikusok nem a köz ügyeit képviselik, hanem a saját világukat építik. Fontosnak nevezte, hogy a társadalom öntudatra ébredjen, úgy fogalmazott “az államnak nem feladata helyettünk gondolkodni”. Öntudatos társadalom kialakítása a legfontosabb feladat a jövőre nézve – mondta Várady Zsolt.
Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet igazgatója azt mondta, bár a három éve hatályos alaptörvény azt állítja, hogy Magyarország köztársaság, ez szerinte nem igaz. Hozzátette: “újra meg kell alapítanunk” a magyar köztársaságot, és meg kell alkotni új alkotmányát. Hangsúlyozta: a köztársaság mindenkié, a köztársaság adja a legnagyobb szabadságot és biztonságot mindenkinek. Azt is kiemelte, hogy “az alkotmány mindannyiunké kell legyen”. Egyúttal szorgalmazta, hogy az állam működése legyen teljesen átlátható.
A rendezett körülmények között felnövő és élő Udvarhelyi Tessza, a Közélet Iskolája egyik alapítója, valamint a miskolci állását elvesztő és egy fővárosi kunyhóba, majd önkormányzati bérlakásba kényszerülő Csizi Zsolt, A Város Mindenkié csoport aktivistája eltérő sorsukat hasonlították össze. Utóbbi azt mondta: a meglévő szakadékot nem a Fidesz, hanem a kapitalista gazdasági rendszer teremtette, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a különbségeket ne csökkentse, hanem növelje. Udvarhelyi Tessza kijelentette: ennek a kormánynak mennie kell, a jövőben pedig hiteles, felelős, valóban baloldali értéket valló politikusokra lesz szükség.
Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő, akit “magyar állampolgárként” konferáltak fel, azt mondta: a Fidesz rendszere bukásra van ítélve, de hogy ez holnap, idén, 2018-ban történik-e meg, vagy évtizedeket kell várni rá, a tudatos állampolgárokon múlik. Hangsúlyozta: demokratikus európai alternatívát kell felmutatniuk, és ennek megteremtésére időt, energiát és pénzt kell áldozniuk. Arra is kitért, hogy nem egy új pártot, hanem mindenki számára nyitott alternatívát kell felépíteniük, a céljuk pedig a szélsőségektől ódzkodó, demokratikus, középre tartó európai ország megteremtése.
Kálmán László nyelvész decentralizálásról, az állam működésének teljes nyilvánossá tételéről és a nyomor felszámolásáról beszélt. Hangsúlyozta: a civilek szabadok és európaiak szeretnének lenni. Azt is kiemelte: nem tesznek egyenlőségjelet az eddigi magyar kormányok közé, mert a 2010 előttiek nem tudtak és talán nem is akartak úgy visszaélni a hatalommal, mint a jelenlegi. Hozzátette: de egyik kabinet sem akarta helyrehozni a súlyos rendszerhibákat, ezért nem kérnek a 2010 előtti állapotok egyszerű visszaállításából sem.
Takács Bori, a MostMi társadalmi kezdeményezés egyik elindítója azt mondta: Orbánnak és vele együtt a rendszernek is mennie kell, és helyette egy új, jobb rendszerre van szükség, abban még meg kell egyezniük, hogy milyen legyen. Elmondta: Angela Merkel német kancellár egy hónap múlva esedékes látogatása idejére szervezik a következő tüntetést, hogy megmutassák: Európához akarnak tartozni. Szerinte a gyülekezési törvény tervezett módosítása azt jelzi, hogy van értelme tüntetniük.
A demonstráció előtt Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc korábbi beszédeiből, valamint A tanú című filmből játszottak be részleteket, miközben egy épület falára klipet, illetve a film egyik jelenetét vetítették. A tömegben körülbelül tucatnyi közmunkás- szakszervezet feliratú, illetve több uniós zászlót is lehetett látni, de volt, aki Che Guevarát ábrázoló, illetve magyar nemzetiszínű lobogóval érkezett. A feltartott táblákon többi között a következő feliratokat lehetett olvasni: “Támogassuk a Rolex-kormányt!”, “Ne higgyetek a szemeteknek!”, “Torkig vagyunk”, “Delete Viktor”, illetve “Stadionos Viktor, ebből elég volt”.
A rendezvény végén, a Himnusz elhangzása közben a színpad előtt dulakodás alakult ki, amikor a demonstráció egyik résztvevője uniós zászlót tartott a magasba, rajta “Nem” felirattal, és egy ember ki akarta csavarni a kezéből. Az MTI tudósítói azt látták, hogy két embert rendőrök gyűrűjében az operaház oldalához kísértek, ott igazoltatták őket.
Este nyolc órakor már a színpadot szedték szét a rendezők, a forgalom az Oktogon felé fokozatosan elindulhatott. A rendőrség az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a demonstrációhoz kötődően senki ellen nem indult eljárás. (MTI)
Tüntetés az Internet-adó ellen, Budapest, 2014. október 28.
Összefoglalva: A kormány nem vonta vissza az internetadó tervezetét, ezért kedden este hat órakor újra demonstráció kezdődött a József nádor téren. A Nemzetgazdasági Minisztérium épülete elé hirdetett tüntetésen Várady Zsolt, az iWiW alapítója szólalt fel, aki legutóbb azzal került a hírekbe, hogy beperelte a rendszerváltás óta parlamentbe került pártokat, amiért olyan jogi környezetet teremtettek, hogy az adózási szabályokat betartó vállalkozások ellehetetlenülnek.
Várady felszólalása után a több-tízezres tömeg az Erzsébet tér felé indult, majd az Astoriánál elfordulva átmentek az Erzsébet hídon. A Lánchíd utcán a kormányzat által többször átadott, valójában soha el nem készült Várkert bazár előtt elhaladva a Clark Ádám térig vonultak, ahol kinyilvánították, hogy annyi internetadót fognak fizetni, amennyit a kilométerkő is jelez – nullát.
A hivatalos program már véget ért, de több ezer demonstráló a Parlament elé vonult. Rengeteg rendőr fogadta az Országháznál őket. A tiltakozók spontán beszédeket tartottak, ki akarták tűzni az EU-s zászlót, amit a szocialista Kunhalmi Ágnes tett meg végül a frakció ablakából. A tömeg erre elillant. Pár fiatal a Gyorskocsi utcában indított “szabadító akciót”. (Hír24)
18:28 Már beszél az iWiW-atya
A Fidesz által MSZP-s kapcsolatokkal megvádolt Gulyás Balázs még annyit mondott, hogy a kormány nem érdemli meg az adót mert korrupt és ostoba. Itt nincsenek maszkok és pártjelvények – tette hozzá. Ez nem a békemenet ahol napidíjas, buszoztatott emberek vannak – mondta Gulyás.
A vezérszónok, iWiW-alapító, Várady Zsolt szerint a netadó a kormány önkényének a jelképe. A polgárokkal fizettetik meg a rossz kormányzást – mondta Várady. Hozzátette: azért rossz az adómorál Magyarországon, mert korrupt a rendszer. Az adórendszer rossz.
“Az internetadó elleni tüntetés országos. Hahó Orbán Viktor, itt a facebookosok beszélnek! Hahó Orbán Viktor, itt a magyar nép beszél!” – költötte át a kormányfői klasszikust Füzessi Károly (Humán platform). “Csináljatok magatokról fényképet, fogjatok egy táblát, írjátok rá melyik településen vagytok, így látható lesz, hogy az internetadót az egész ország elveti” – hívott fel egy újabb tiltakozó akcióra az iWiW alapítója.
A november 17-ei hétre, az internetadó megszavazásának napjára újabb demonstrációt terveznek – jelentették be a szervezők.
Uniós és magyar zászlókkal, molinókkal vonul a tömeg. Az emberek már nemcsak az internetadó, hanem a kormány politikája ellen is tiltakoztak. “Nem kell netadó! Orbán takarodj! Európa, Európa!” – skandálják az emberek.
A szekuritival védett HírTV megpróbal bejelentkezni először a hídról, majd a 0-ás kilométerkőnél, de sokan megálltak, körülvették őket és “modortalanságokat üvöltöznek” – Elég a hazudozásból! HírTV – szar TV! Orbán TV! “Nem vagyunk bogarak” – ezt pedig dajcstominak üzenték.
Vásárhelyről elszármazottak találkozója Mártélyon, 2014. augusztus 17.
A Hódmezővásárhelyről elszármazottak találkoztak vasárnap délelőtt Mártélyon a Bodnár Bertalan Oktatási Központban. Köszöntő beszédében Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere csakúgy, mint két éve, most is nagy tisztelettel köszöntötte a résztvevőket, a városból elszármazottakat.
Elmondta, hogy Hódmezővásárhely életét az elmúlt években nagy beruházások fejlesztették, amik most is folynak. Kiemelte a Tram Train szerepét, amely hozzájárul Szeged és Vásárhely kapcsolatának erősítéséhez. Hozzátette, a két város kapcsolatában sokkal több lehetőséget lát, mint amennyi most van.
A polgármester szólt a már eddigi fejlesztésekről és hozzátette, hogy egy 740 milliós beruházás keretén belül a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ mögött, a Hódi Pál utcában egy mélygarázs és szabadidő park fog épülni a közeljövőben.
A polgármerter beszéde után Mucsi László, a városfejlesztési iroda vezetője tartott prezentációt a Vásárhelyen zajló fejlesztésekről.
Akik eljöttek a Vásárhelyről elszármazottak találkozójára, azok elsősorban hazajöttek, ez nagy öröm és ünnep. “Mi, hódmezővásárhelyiek nem félünk attól, hogy ha valaki elmegy a városból. A visszatérést legalább olyan erénynek gondoljuk, mint azt, hogy valaki hódmezővásárhelyinek születik.” – mondta el megnyitó beszédében Lázár János miniszter.
Egy városnak fontos sajátossága, hogy nem fél attól, hogy a fiatalok nekivágnak a világnak. Ha valaki elmegy onnan, ahova született, ehhez bátorság szükséges és ezt elismeréssel kell illetni.
Ma sok fiatal hagyja el a szülőhelyét. A siker, az elismerés iránti vágy, esetleg az anyagiak motiválják őket abban, hogy elmenjenek, de utána visszatérjenek a szülőhelyükre, hogy ott megvalósítsák álmaikat. A társadalomnak pedig nem elítélni kell a fiatalokat, akik elmennek, hanem támogatni őket abban, hogy sikeresek legyenek, és hogy vissza tudjanak térni.
Beszédében Lázár János hangsúlyozta, hogy nem az a baj, ha valaki elhagyja a gyökereit, a városát, hanem az a félelmetes, hogy úgy megy el, hogy nem akar többé visszatérni. Ha van remény a gyökerek megmaradására, ennek a folyamatnak a támasztékát szükséges megtalálni.
Lázár János miniszter beszédének végén elmondta, hogy aki ide születik, de mégis elszármazik, az lelkileg nem tud elszakadni ettől a közösségtől. Vagy rendszeresen visszajön a városba, vagy megpróbálja ezt a közösséget megépíteni egy másik helyen. (Bodrogi Klára, Promenád.hu)
Eifert János fotóművész Hódmezővásárhely Díszpolgára, kitüntetés átadása a Városházán, 2013. október 11.
Walters Lili, Szenti Tibor, Schmidt Andrea, és Promenad.hu felvételei
Tisztelt ünnepeltünk: Eifert János fotóművész,
Kedves Ünnepi közgyűlés résztvevői!
Eifert János 70 éves, mégis ifjú! Hódmezővásárhelyen 1943. május 8-án született. Ez a város olyan mély nyomokat hagyott benne, hogy bár a világot összejárta és több helyen is lakott, számunkra ő az igazi Ady által megverselt „föl-földobott kő”, aki rendszeresen visszatér hozzánk. Mindig ad magából valamit, ami maradandó, és visz tőlünk olyan megörökített tájat, embert és mozdulatot, amely vásárhelyiségét tízezer kilométereken át is világosan tükrözi. Ő Vásárhely kulturális utazó nagykövete, belőlünk fakadó lélek, amely lepkeként száll virágról virágra, hogy alkotóerejével megtermékenyítsen.
„Két határozott irány van az életemben: egyrészt a megörökítés, a fényképezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, ugyanakkor egy új világ teremtése” — vallotta.
Eddig valamennyi fotószakíró azt sugallta, hogy a fénykép azért nagyszerű, mert egy elsuhanó, olyan pillanatot örökít meg, amely soha többé nem tér vissza, és nem ismételhető meg. Ez igaz, csakhogy van egy alapvető, föl nem fedezett igazság, amelyet Eifert fotói tükröznek. A fölvételt hiába készíti, akár kétezred másodperccel is, ő tudja, hogy amikor a gép exponál, abban a pillanatban egy egész regényt örökített meg. Másfelől közelítve meg, a tájban ott van a sarjadó fű, a kikelő mag, a kalászba szökkent, nyár érlelte búzakalász, az „Élet”, ahogy mi a kenyérgabonát nevezzük; de ott van a terebélyes, árnyékot adó jelfa, és a kiszáradt, kidőlt fűzfacsonk, amelyet valamelyik mártélyi kubikban kapott lencsevégre.
Amikor az öregember portréját nézem, látom, hogy ő az, aki gyermekkorunkban még mesélte unokáinak Doberdó poklát, átélte a földje és tanyája elvesztését, és békével megadva várja elmúlását. Ha ezt a fotót csak egy pillanattal később, vagy hamarabb készíti, amikor a fény elvész az arcon és évtizedek küzdelmei a ráncokba nem mélyülnek bele, már nem egy egész embert látunk, hanem életének csupán kis részletét. Eifert a fény- és tónuskezelés kiváló nagymestere.
Gyakran az arc sincs már jelen. Csak a két kézfej, amelyek csuklóban szétnyílnak, és a kérges marok erős védőgátként óvja a kis palántát, keresve az éltető fényt.
Eifert János fotóművész zsonglőrként játszik a mozdulatokkal is. Nem véletlen, hogy 1960–1977 között a Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncosa volt, és a külföldi turnékon kezdett el 1968-ban fotózni. Olyan felvételeket készített, amelyeket csak az tud megfogni, aki belülről ismeri a testkultúra legféltettebb és legnagyszerűbb művészi ágát, a táncot, amely ősi ösztönünk. Valamikor a tűz felfedezése után, a hordában kéz a kézben jártuk körül a lángokat, amelyek most is bennünk égnek, csak föl kell gyújtani.
Eifertnél a tánc örömmozgás és nem haláltánc. Ahogy a mind inkább letisztult formákat kereste, a sorozatképekben ott lüktet a mozdulat minden fontos eleme. Ha e földön kiveszne az ember, de egy más csillagzatról idetévedt űrlakó érkezne, e fotókról újra rekonstruálni tudná az egész táncforgatagot.
A táncot kezek, lábak, törzsek, fejek, szívek és lelkek járják. Az igazi mozdulatból egyik sem hiányozhat. A férfiak esetében több a tartalmi gondolatiság, a nők mozgásában az ösztönös szellemiség. Eifert fotóin mind többet jelentek meg a nők, mert a világot ők hordozzák, kecsesek, ruganyosak és hódítók. A női test maga egy világ, az ember számára az oltár, amely előtt az igazi férfi áldozatra képes. Eifert művészetében az aktfotók nem vágykeltők és ingerlőek, hanem kellemesen erotikusak, vagy figyelmeztetők. A testet nem szolgáltatja ki, a nemiség föltárásával nem kíván élni. Az ő aktjaira finom fátyolként tapad egy-egy pillekönnyű sál, a fekvő testet oldalról benyúló kezek szemérmes fedése, majd a fej nélküli test fölött a 21. század különös, túlélő madara, a sirály veszi át a gondolatot. Itt jut el oda, hogy a nő megjelenik, mint a kései kőkor lélekmadara, amely fölemel és megmenti a sárba ragadástól, majd magával viszi egy felhőktől takart, ismeretlen, másik világba.
Ha föltesszük a kérdést hogy Eifert János művészetében mi az a vonzó, amiért minden kiállításáról, ahol képei a falra kerülnek, legyenek azok hagyományos papírképek, jókora molinókra vitt csoportos ábrázolások, képnovellák, vagy vetített, zenével kísért diaporámák, utóbb digirámák, minden esetben nagydíjakat, aranyérmeket, kitüntetéseket hoz el? Hazai és nemzetközi díjai miért közelítik meg a 200-at? Csoportos és egyéni kiállításainak száma hogyan halad immár közel a 700-hoz, de mire ezt kimondom, már valahol újabb tárlaton gyönyörködnek képeiben.
Hogyan történhetett az, hogy a világ jelentős fotóművészeti közösségeinek tagjává választják, egyéni kiállításait a nagy látogatottságuk miatt meghosszabbítják, a média hetekig ünnepli, és megszakíthatatlan barátságokat köt az eddigi 40 országban, ahol járt, legyen az Újguria, Közép-Ázsia, India, Amerika, vagy bárhol a világon, előbb-utóbb mégis Hódmezővásárhelyen köt ki. Számára, mint vallotta, a hazája a legizgalmasabb.
Miért lett több szakkönyv és rengeteg fotóművészeti cikk írója, miért tart időszakos fotóiskolákat és tanfolyamokat; egyáltalán mitől vált ilyen sikeressé? Nem tartozik sehová? Nem voltak elődei, akikre fölfigyelt? Példaképeinek említette Dozvald Jánost, Sdrjan Plavsát, Jacques Mullert, a diaporáma-alkotókat, de Végvári Lajos művészettörténész is hatott rá. Mégis megtalálta saját útját, amelyet mindig szélesít és kitágít. Elérte azt, amire minden művész vágyik. Az illúziókból valóságot, a valóságból illúziót tudott alkotni. Ehhez pedig egy olyan lélek kellett, amit nem lehet utánozni, mert tele van az élet iránti szeretettel, amelyet édesanyjától örökölt. Az atomokból és energiákból az örök mozgással megszületett a nő, akiből asszony vált, majd világra hozta gyermekét, akit élete végén sem hagyott el. Láthatatlanul ott van fiával, és amikor János alkot, öntudatlanul viszi a lelkét a fotókkal tovább; egyre tovább, a kiállító helyek sokaságába és az emberi szívek mélyére.
Amikor végigjártuk a termeket, megcsodáltuk bennük a remekművek sokaságát, és kijövünk Eifert János kiállításáról, még órákig kavarog bennünk az a sok élmény, amelyet elraktároztunk, és nem hagynak nyugodni. Ekkor érdemes elővenni Jánosnak a „Képírás — Fotóakadémia” című, 2012-ben megjelent könyvét, és mindjárt az elején elolvasni a művész ars poeticáját:
„Számomra játék a fotográfia” — írta. — „Nagyon komoly játék. És jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni — látni — láttatni: ez a képíró (a fotográfus) feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és a valóság peremén.”
Számunkra nem képzelet többé, hogy a „Hódmezővásárhely városának díszpolgára” kitüntetést az idén Eifert Jánosnak szavazta meg a Közgyűlés.
Kérlek, vedd át, fogadd szeretettel, és ne feledd, hogy mindig visszavárunk!
Eifert János fotóművész Hódmezővásárhely Díszpolgára 2013
*
60. Vásárhelyi Őszi Tárlat / 60th Autumn Exhibition of Vásárhely, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely, 2013. október 6 – december 8.
Czene Márta festőművész, aki a 60. Vásárhelyi Őszi Tárlaton Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város fődíját és a Tornyai-plakettet nyerte el “Átjárás / Crossing”, “Hús / Meat” és “Korlát / Fence” című műveivel (Eifert János felvétele)
Talán nem helytelen döntés politikusokat meghívni egy tárlatra, hiszen a mi szakmánk is művészet; különbség, hogy a politika a lehetséges művészete, a képzőművészet inkább a lehetetlené – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Vásárhelyen, a 60. Őszi Tárlat megnyitóján az Alföldi Galériában. Felidézte: nemrég járt Vásárhelyen. “Valakit kölcsönkértem innen a városházáról. Ne féljenek, nem azért jöttem, hogy visszaadjam” – utalt arra, hogy tavaly elkérte a helyiektől polgármesterüket, Lázár Jánost.
– Szeretek Vásárhelyre jönni, szép város. Az idegen is megérzi, hogy itt egy sajátságos mélysége van az életnek. Tekintélyes épületek, karakteres emberek, a komolyan vett munka jelei mindenfelé. Vásárhely egyedülálló kulturális teljesítményét ma már bármelyik európai város megirigyelhetné – folytatta Orbán. Hozzátette: az elmúlt években a gazdasági válság ellenére évről évre több erő, figyelem, pénz jut a kultúrára – jövőre az idei évhez képest 17 milliárd forinttal több. Múzeumi kiállítások felújítására, újak létrehozására 2013-ban 300 millió forint áll rendelkezésre.
– Láttam Nagy Imre igazgató úr arcán a kétségbeesést, hogy ennyi politikus, állami vezető rombolja és rontja az általa szervezett tárlat minőségét – jegyezte meg mosolyogva Lázár János országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
– Reménynek és biztonságnak vegyék a művészek ezt, szükség van a munkájukra. A kényes ízlésű zsűri sokakat ítélt arra, hogy nem jelenteti meg a műveiket, de bőven vannak európai szintű versenyképes alkotások. Főhajtás, elismerés, köszönet a művészeknek, hogy megtisztelték alkotásaikkal Vásárhelyt, és 60 éve megtartják szokásukat – állapította meg Lázár János.
Az elmúlt 60 évben mintegy 1000 alkotó 15 ezer munkáját állították ki – osztotta meg Almási István vásárhelyi polgármester. Az Őszi Tárlat kiemelt szerepe tölt be a város életében. Az idén bemutatkozók közel fele 40 évnél fiatalabb – tette hozzá a városvezető. Czene Márta budapesti, 31 éves festőművész kapta a 60. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet, amelyet Orbán Viktor és Almási István adott át az alkotónak. A Tornyai-plakettel a legsikeresebbnek ítélt művész munkásságát ismerik el, amellyel a hazai kiállítások között a legmagasabb összegű, nettó egymillió forintos jutalom jár. A tárlaton összesen 21 elismerést osztottak ki.
Dr. Nagy Imre igazgató bemutatja a 60. Vásárhelyi Őszi Tárlat anyagát Orbán Viktor miniszterelnöknek (Photo: Eifert János)
Díjak és díjazottak:
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város fődíja és a Tornyai-plakett
Czene Márta festőművész
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen alapított Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíj
Jagicza Patrícia Linda festőművész
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Endre Béla-díj
Kondor Attila festőművész
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Galyasi Miklós-díj
Szabó Ábel festőművész
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Fiatal Festők Nívódíja
Kovács Kitti festőművész
Magyar Művészeti Akadémia díja
Felházi Ágnes festőművész
Emberi Erőforrások Minisztériumának díja
Papageorgiu Andrea festőművész
Emberi Erőforrások Minisztériumának díja
Kotormán Norbert szobrászművész
Csongrád Megyei Önkormányzat díja
Incze Mózes festőművész
Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapítvány díja
Bodor Zoltán festőművész
Dr. Horváth Ügyvédi Iroda díja
Kovács Lehel festőművész
Kurucz D. István festőművész Emlékére díj
Garamvölgyi Béla festőművész
SV-2010 Kft. díja
Nagámi szobrászművész
Hód-Mezőgazda Zrt. díja
Surman Viktor festőművész
Hódagro ZRt. díja
Szurcsik József képzőművész
Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat díja
Csáki Róbert festőművész
Sárkány sport-, játék-, ajándékbolt díja
Lőrinc Tamás festőművész
Bandula Kisvendéglő díja
Pethő Anikó festőművész
Farkas Folk Bt. díja
Balázs Imre Barna festőművész
Simon Sándor vállalkozó által felajánlott munkajutalomban részesült
Bukor Tibor festőművész
Különdíj
Rékassy Csaba-díj
Donka Gergely grafikusművész
Zugló 78. születésnapja. Ünnepség a Stefánia Palotában, amelyen országgyűlési képviselők, zuglói köztisztviselők, intézményvezetők mellett Zugló testvérvárosainak delegációi is részt vettek, és jubileumi érdemérmeket, elismeréseket és díszpolgári címeket adtak át. Budapest, 2013. szeptember 27.
Eifert János fotóművész “Zugló életében játszott kiemelkedő szerepéért, lakósságközpontú tevékenységéért, valamint kerületünkért végzett önzetlen, kitartó áldozatos munkájáért” a Zuglóért Emlékérmet vette át Dr. Papcsák Ferenc polgármestertől (Móger Ildikó felvétele)
Október elseje, Zugló 78. születésnapja. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepséget tartottak a Stefánia Palotában. Az ünnepi eseményen országgyűlési képviselők, zuglói köztisztviselők, intézményvezetők mellett Zugló testvérvárosainak delegációi is részt vettek. A megjelenteket dr. Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere köszöntötte, aki beszédében kitért az elmúlt három élv teljesítményeire, és kiemelte, Zugló születésnapi ajándéka a Bosnyák téri Páduai Szent Antal templomtorony felépítése lesz.
Később a jubileumi emlékérmeket adták át, amelyet idén a 70 éves Hétszínvirág óvoda, az 55 éves Aprófalva óvoda, a 40 éves Napraforgó óvoda, a 40 éves Narancs óvoda, a szintén 40 éves Zöld Lurkók óvoda, az 55 éves Kaffka Margit Általános Iskola, a 40 éves dr. Mező Ferenc Általános Iskola, a 65 éves Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, valamint a 140 éves Teleki Blanka Gimnázium érdemelt ki.
Zugló legragosabb elismerését, a díszpolgári címeket 2011 óta osztják ki, és eddig nyolcan részesültek már ebben az elismerésben. Idén a kerület legrangosabb kitüntetését Szécsi István, a POFOSZ XIV. kerületi szervezetének és a POFOSZ Hagyományőrzők Csoportjának elnöke, Ambrus Miklós olimpiai bajnok vízilabdakapus, Bárány Béla, a Bosnyák téri templom plébánosa, Müller Péter író, drámaíró és dramaturg, illetve Lett Miklós könyvtáros, levéltáros és helytörténész érdemelte ki. Posztumusz díszpolgári elismerésben részesült Kézdy György, Jászai Mari-díjas színművész, dr. Schuster Zoltán körzeti fő állatorvos és Samodai József helytörténész is.
Az ünnepség végén a testvérvárosok közül Csíkcsicsó köszöntötte az ünnepelt kerületet. Becze Attila polgármester ajándékot, egy székely zászlót adott a kerületnek, illetve az erdélyi település színes néptánc-csokorral is kifejezte a tiszteletét. A programot a Zuglói Filharmónia rövid műsora zárta. (Riersh-Forrai)
A Zugló Sportjáért Elismerést az idén felnőtt Európa-bajnoki, junior világbajnoki, és váltóban felnőtt világbajnoki ezüstérmet nyerő KSI-s öttusázó, Földházi Zsófia, a felnőtt Európa- és világbajnok, szintén KSI-s öttusázó, Kasza Róbert, a KSI SE kétszeres felnőtt világbajnok kajakozója, Vad Ninetta, az ugyancsak a KSI-ben dolgozó cselgáncs-mesteredző, Pánczél Gábor és a Zuglói Nyugdíjasok Egészségéért Egyesület elnöke, Batáné Ruis Ilona vehettek át.
A Zugló Közbiztonságáért Elismerést Tóth István rendőr főtörzszászlós, Bárácz Gabriella rendőr zászlós, Vasvári János rendőr zászlós, Lévai Gábor tűzoltó főtörzsőrmester, Laczkó István Gábor kerületőr és Varga Tamás polgárőr kapták. Zuglóért Emlékérmet kapott a Heltai Gáspár Általános Iskola közössége, Eifert János fotóművész, Baranyi Mária, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola és Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára, Tóth Ferencné önkéntes és dr. Mayer Árpád orvosprofesszor.
Zugló 78 éves, ünnepség és díszvacsora a Stefáni Palotában (Eifert János felvételei)
Dr. Papcsák Ferenc polgármester Zugló díszpolgárai társaságában.
Zugló legragosabb elismerését, a díszpolgári címeket 2011 óta osztják ki, és eddig nyolcan részesültek már ebben az elismerésben. Idén a kerület legrangosabb kitüntetését Szécsi István, a POFOSZ XIV. kerületi szervezetének és a POFOSZ Hagyományőrzők Csoportjának elnöke, Ambrus Miklós olimpiai bajnok vízilabdakapus, Bárány Béla, a Bosnyák téri templom plébánosa, Müller Péter író, drámaíró és dramaturg, illetve Lett Miklós könyvtáros, levéltáros és helytörténész érdemelte ki. Posztumusz díszpolgári elismerésben részesült Kézdy György, Jászai Mari-díjas színművész, dr. Schuster Zoltán körzeti fő állatorvos és Samodai József helytörténész is.
Ленин говорил: „Учиться, учиться и учиться.” Tanulni, tanulni és tanulni… Vologya és Szerjózsa, azaz Vladimir Iljics Uljanov (Lenin) és Szergej Iljics Uljanov ikertestvérek voltak? Ne ugorjatok be a bemutatott képeknek és képaláírásoknak! Átverés az egész!!!!!!!!!!!! Művészi hamisítvány!!!!!!!!!
Ленин говорил: „Учиться, учиться и учиться.” Tanulni, tanulni és tanulni… Vologya és Szerjózsa, azaz Vladimir Iljics Uljanov (Lenin) és Szergej Iljics Uljanov ikertestvérek voltak. Ne ugorjatok be a látott képeknek, képaláírásoknak. Átverés!!!!!!!!!!!! Művészi hamisítvány!!!!!!!!!
Hogy mire jó a Facebook? Többek között hozzájutni különleges és érdekes információkhoz, vagy átverésekhez. Itt van például Lenin esete. Ленин говорил: „Учиться, учиться и учиться.” Tanulni, tanulni és tanulni… Azon kívül persze, hogy ezt mondta, sok mindent mást is tudunk róla, számtalan életrajz, tanulmány jelent meg róla, származásáról és családjáról is sokat írtak. A családban nyolc gyermek született. Elsőnek Anna, 1864-ben, 1866-ban Alexandr, 1870.április 10-én Vlagyimir (Lenin),1871-ben Olga,1874-ben Dmitríj és 1878-ban Marija. Csecsemőkorban meghaltak: Olga 1868-ban, Nyikolaj 1873-ban.
Vladimir Iljics Uljanov (Lenin) nem volt hosszú életű. 1918. augusztusában egy Fanny Kaplan nevű, a baloldali esszerekkel kapcsolatban álló forradalmár több lövést adott le Leninre, aki súlyosan, életveszélyesen megsebesült. Halálát azonban nem ez, hanem egy negyedik agyvérzés okozta, 1924-ben. Ugye, Lenin mondta, hogy tanulni, tanulni, és tanulni… Hát most átverésből kaptunk ízelítőt. A Facebook-on megjelent egy hamisított fotósorozat, amely azt próbálja elhitetni velünk, hogy Vladimir Iljicsnek volt egy ikertestvére, Szergej, aki Lenin halála után – a hamis állítások szerint – Litvániába, majd Románián keresztül Svájcba menekült. A hamisított képeken – a hamis képaláírásokkal megerősítve – Mexikóban, majd Kubában élt és 1965-ben hunyt el Havannában. Az ügyes montázsok egyikén Lev Trockijjal, egy másikon pedig Fidel Castróval látható. Hihetetlen! Hogy én erről semmit sem tudtam! Elkezdtem kutatni, mígnem Csokonay Lilla Facebook-társam megtalálta és továbbadta az eredetet. Ez alapján kiderült, hogy a „bűnelkövető” egy művész, Renáta Voligamszkij (РИНАТ ВОЛИГАМСИ), aki a „Nemhivatalos album (Неофициальный альбом) címmel, 2005-2006-ban készítette az ikerpárról a sorozatot. Érdemes ellátogatni honlapjára, ahol más művei, sorozatai is láthatók: http://www.voligamsi.com/
1918. augusztusában egy Fanny Kaplan nevű, a baloldali esszerekkel kapcsolatban álló forradalmár több lövést adott le Leninre, aki súlyosan, életveszélyesen megsebesült. Halálát azonban nem ez, hanem egy negyedik agyvérzés okozta, 1924-ben.
Dr. Rapcsák András néhai hódmezővásárhelyi polgármesterre, országgyűlési képviselőre emlékeztek születésének 70. évfordulója alkalmából. Hódmezővásárhely, 2013. július 14.
Dr. Rapcsák András (1943-2003)
Dr. Rapcsák András néhai hódmezővásárhelyi polgármesterre, országgyűlési képviselőre emlékeznek születésének 70. évfordulója alkalmából, a Kossuth téren felállított szobránál (Eifert János felvételei)
Rapcsák András 1990-től haláláig, 2002-ig volt Hódmezővásárhely polgármestere. A tisztséget 1990-től függetlenként, 1994-től a Polgári Szövetség Hódmezővásárhelyért, 1998-2000-ben a Polgári Szövetség Hódmezővásárhelyért-Fidesz-MDF-MKDSZ, 2000 decemberétől pedig a Fidesz-MKDSZ-Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesület jelöltjeként töltötte be. Országgyűlési képviselőként 1994-től 1997 júliusáig a KDNP, majd kéthónapnyi független képviselői munka után, 1997 szeptemberétől a Fidesz színeiben politizált.
A megemlékezés vasárnap 14 órakor kezdődött a Rapcsák-szobornál. Köszöntőt mondott Lázár János országgyűlési képviselő, államtitkár, beszédet mondott Kövér László az Országgyűlés elnöke, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen elmondta, hogy Rapcsák András olyan politikai és városépítő teljesítményt tett le az asztalra, amelyhez mérhetőt azóta is keveset találni az országban. Egy szürke településből európai várost, annak lakosságából újra polgárságot csinált. Kitért arra, hogy Rapcsák András nem egy párt polgármestere volt, hanem az egész városé. Tette azt, amit kellett, mindig úgy, ahogy a legjobbnak gondolta, szívós kitartással, teljes erőbedobással, maximális elvárással önmagával és munkatársaival szemben. Az élet és a választók akarata pedig időről időre őt igazolta – fogalmazott a házelnök.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, Rapcsák András lokálpatrióta, igaz magyar hazafi és bölcs politikus volt. Elsőként lépett föl a parlamentben a külhoni magyarok honosítását akadályozó bürokratikus szabályok ellen, felszólalt a közműszolgáltatók privatizálásával szemben, s kiállt a jobbközép erők összefogása mellett.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a polgármesteri és az országgyűlési képviselői poszton is a 2002-ben elhunyt Rapcsák András utóda lett, azt mondta, Hódmezővásárhely jó cáfolata annak, hogy csak csődöt és összeomlást jelenthetett a rendszerváltozás a vidéki Magyarország számára. Kiemelte: a település meg tudta ragadni az esélyt és sikeres várossá tudott válni, ehhez szüksége volt egy karizmatikus polgármesterre, aki kompromisszumok nélkül különbséget tudott tenni a kommunista diktatúra és a demokratikus lehetőség között.
A rendezvény után a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban bemutatták a Hittel, akarattal, a tudás erejével – 70 éve született Dr. Rapcsák András című dokumentumfilmet, amelyet Csorba Mária rendezett. 17 órakor a Kincses temetőben, a néhai politikus síremlékénél, tisztelői elhelyezték az emlékezés virágait. 18 órától Új vizeken járok címmel emlékestet tartottak a Bessenyei Művelődési Központban, ahol beszédet mondott Almási István polgármester. Az esten közreműködik Hegedűs Endre, és Szabadi Vilmos, valamint Trokán Péter színművész. (Forrás: kormany.hu)
Néhány kép az archívumomból, amelyek Rapcsák András emlékét idézik. A fotók a Vásárhelyről elszármazottak találkozóján készültek, Mártélyon, 1997. augusztusában. A fenti képen a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumben rendezett retrospektív kiállításom katalógusával “dicsekszem” dr. Rapcsák András polgármesternek, körülöttünk Rapcsák Kati (háttal), valamint lányaim, Eifert Kata Nóra és Walters Lili és feleségem, Lőrinc Katalin. (Archív felvételek)