Archive for the 'Iparművészet' Category
MANK ArtPorta a Kalapos Udvarban, a Kapolcsi Völgyhétvégék programjában. Kapolcs 2020. szeptember 25-27.
MANK ArtPorta a Kalapos Udvarban, a Kapolcsi Völgyhétvégék programjában
Fotóművészeti workshop Eifert János vezetésével
30 X 30. KIVONAT AZ EZREDFORDULÓ MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETÉBŐL 1985-2015 – Műcsarnok, Budapest, 2017. január 18 – február 19.
30×30 KIVONAT AZ EZREDFORDULÓ MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETÉBŐL 1985-2015
A városligeti épület millenniumi megnyitásának 120. évfordulóját ünneplő Műcsarnok Az első aranykor című reprezentatív történeti tárlathoz kapcsolódó kiállítás-sorozatokkal tiszteleg jeles mai alkotók előtt is, így a 120 év művészet hívószó jegyében, a Kertek és műhelyek után Jutalomjáték sorozatcím alatt mutatnak be újabb munkákat a Műcsarnok oldalhajóiban.
A párhuzamos kiállítások gondolata folytatja a Műcsarnok 120 év művészetében gyökerező, és ma is vállalt gyakorlatát: a mindenkori kortárs képzőművészet széles spektrumának bemutatását. A 25 év Symposion – Alapítvány + Társaság + Művésztelepek című kiállítást holnap, a másik kettőt most mutatjuk be. Elsőként a 30 x 30 – Kivonat az ezredforduló magyar képzőművészetéből 1985 ‒ 2015 című kiállításról írunk, mely január 18-án szerdától február 19-én vasárnapig látható a Műcsarnokban. Kurátor: Medve Mihály.
A tárlat bő merítés az elmúlt három évtized sokrétű hazai képzőművészeti terméséből. 215 alkotó, 215 kompozíció. Hoffmann István gyűjteményének különleges műegyüttese. Egy-egy művész kis méretű, de jellegzetes és meghatározó jelentőségű táblaképe, domborműve, térbe helyezett plasztikája, fotográfiája vár külön-külön felfedezésre és kínál rendhagyó összképet. – A kis művek esetében koncentrált alkotói építkezésre és kifejezésre van szükség: a hiteles, autentikus jelentéseket összegző kis kép a részletgazdagságot kordában tartó, világos, egységes kifejezést tolmácsoló képi esszencia. A kis méret önmagában is fontos műjellemző, ugyanakkor szemlélői távolságot, nézőpontot is kijelöl: bensőséges, közvetlen, a külvilágot már-már kizáró műélvezői kapcsolat létrejöttét inspirálja, míg a kis képek egymás mellett felsorakoztatott, több sorban elrendezett együttese akár egyetlen, nagy, már a gyűjtő szellemiségét reprezentáló önálló kompozícióként is megjeleníthető és értelmezhető. […]
Ez nem egy, a megszokott magángyűjtemény kategóriába sorolható kollekció, nem egy elsődlegesen az egyéni értékítélettel, önálló, független ízléspreferenciákkal, szubjektív tetszési indexszel vezérelt vagy árnyalt, válogatott művészeti összképet elénk táró metszet, hanem sokkal inkább általános művészeti körképet teremteni hivatott, átfogó igényű, objektivitásra törő, összegző érvényű gyűjtemény – írta Wehner Tibor. Megnyitó: január 17-én kedden 18 órakor. Megnyitja: Kozák Csaba művészeti író.
V. MŰVÉSZET ESZTERGOMÉRT – ADVENTI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR a Rondella Galériában. Esztergom, 2016. december 9 – 23.
V. MŰVÉSZET ESZTERGOMÉRT ADVENTI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR – RONDELLA GALÉRIA
December 9-én nyílt az V. Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár! Kortárs alkotásokkal és kézműves standdal! Vásárlásával idén a Reanimatio Ház és Művésztelep működését is segíti! Megnyitó: 2016. december 9., 18:00, A kiállítást megnyitotta: dr. Péter Csaba, Zene: Orbán Gábor gitárművész és Fórizs Balázs harmonikaművész. Nyitva: 2016. december 10-23., Kedd-Vasárnap 11:00-16:00, Helyszín: MNM Rondella Galéria – Esztergom, Szent István tér 1.
Mécses Hilda Éva és Eifert János felvételei
V. Művészet Esztergomért – Adventi kiállítás és vásár a Rondella Galériában
Az Eurohíd Alapítvány által szervezett Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár immár ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit 2016. december 9-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában. Az adventi készülődés közepette érdemes ellátogatni a tárlatra, ahol rövid időre meg lehet pihenni a történelmi falak között, elmélyülni a képek szépségében és néhány gondolatra megállni előttük.
Az alapítvány minden évben jótékonysági céllal rendezi meg a kiállítás és vásárt, melynek bevételéből valamilyen nemes ügyet támogat. Az idei évben egy nagyon fontos kezdeményezés indult útjára, melyben Esztergom városa is segíti az Eurohíd Alapítványt. Egy városi tulajdonban lévő ingatlanban, a Reanimatio Házban művésztelep került kialakításra, mely terepet ad a művészeknek alkotásra, egyben kiállítóhelyként is funkcionál. A művésztelepen, 2016 nyarán bemutatásra került a Periféria elnevezésű kiállítás és vásár, mely a kortárs művészet fontosságára, egyben kirekesztett helyzetére hívja fel a figyelmet. Az V. Művészet Esztergomért bevételét tehát ennek a művésztelepnek a fejlesztésére és a kortárs művészet támogatására fogja az alapítvány fordítani, méltó folytatásaként a Periféria kiállításnak.
Az V. Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár anyagát olyan neves alkotók színesítik, akik az elmúlt években önálló kiállítással is szerepeltek már a Rondella Galériában. Ezek közé sorolhatóak olyan fotóművészek, mint Balla András (MMA), Eifert János és Kosmály Gabriel, akiknek neve minden, a fotózás iránt érdeklődő látogató számára ismerősen cseng. Általuk olyan munkák kerültek a tárlatra, melyek az adventi időszakban mélyen elgondolkodtató mondanivalóval bírnak. Mindhárom művész mélyen tiszteli az embert és a környezetet, ahol mindannyian élünk, és amelyet Isten adott számukra, hogy kiteljesíthessék művészi feladataikat.
Az V. Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár, 2016. december 23-ig tekinthető meg az esztergomi Rondella Galériában, 11:00-16:00 óra között. (Hétfői napokon a múzeum zárva tart.)
Kiállítók: Adorján Attila, Andráskó Péter, Apáti-Tóth Sándor, Balla András, Boldog Vince, Csányi Barbara, Dezséry Dorottya, ef.Zámbó István, Eifert János, Gazdag Ágnes, Herbert Anikó, Kaci Simon, Kosmály Gabriel, Majorosi Hajnalka, Mécses Éva Hilda, Őry Annamária, Pusztafi Panna Pálma, Szabó Cseke Mózes, Szabó Keve Zámor, Szabó Zoltán Sándor, Szigeti Bernadett, Szuharevszki Mihály, Szük Norbert, Tamási Péter, Tatai Anita, Végh Lajos, Verebélyi Diána, Vida Judit
Mécses Éva Hilda művészettörténész, MNM Rondella Galéria
Eifert János képeiről, a fotóin oly sokszor megjelenő táncosok dinamikus mozgása ellenére, mindig a nyugalom és a szépség árad. A táncművészek gyönyörű mozdulatai az emberi test mozgásának határait súrolják, így van ez a kiállításon látható két tanulmányának esetében is. A képek az emberi test olyan pozícióit mutatják be, melyek teljesen egyediek, ezzel együtt a kompozíció is különleges, egyúttal dekoratív formában jelenik meg. A fekete és fehér kontrasztja megfogja a tekintetet, modern, letisztult alkotások, melyek tiszteletben tartják az embert, mégis tárgyi környezetben jelenítik meg. Eifert János nagyon jól ismeri a táncosok mozdulatait, a tánc nyelvét és annak ábrázolását. Fotóin csodálatot ébreszt az ember iránt és a tánc iránt, mely egy nagyon különleges művészeti műfaj, hiszen eszköze maga az emberi test. A kiállításon szereplő „Avantgarde négyes” c. képét tanítványával, Négyesi János Ottóval közösen jegyzi. Mint elmondta, mesterkurzusán éppen a társszerző eredeti fotója volt a kiindulási alap, amelynek egy részletét kiemelve, többszörözve és elforgatva, grafikai hatású eszközökkel átalakítva az új fotográfiai látásmód gondolatiságát fogalmazta meg.
Balla Andás természetfotói és aktjai az embert és környezetét a maguk természetességében mutatják be. A tárlaton hét képpel is szerepel, közülük négy a Nagy Tarpatak sorozatba tartozik. A Tátrában készült tájképek a víz elemi erejét érzékeltetik, nincs bennük semmi erőltetett képi megjelenítés, nagyon természetes, kellemes látványt nyújtanak. Balla András vintage kópiái nagyon értékes, szerzői kidolgozások, melyek a felvétellel nagyjából egy időben lettek előhívva, az eredeti negatívról. Különleges értékük egy emberi élet munkájában is rejlik, mely a tájépítészet mellett az ember és környezetének bemutatására koncentrál fotókon keresztül.
Apáti-Tóth Sándor Atlantisz ciklusából hozott képeire a gondolati feszültség jellemző. A törékenység és erő, a sérülékenység, az ember múlandósága – mint gondolat és metafora – visszafogott tónusokkal, feszes kompozícióba sűrítve jelent meg nála már korábban is. „Atlantisz. Elsüllyedt, mesés, kincses világ. Túl földi életem nagyobbik felén elmerülő emlékeim ellenállhatatlanul kívánkoztak ki belőlem, s álltak össze e ciklussá. Megváltoztatni, netán jobbá tenni senkit nem akarnak ezek a képek. Legfeljebb egy kis szomorúságot, fájdalmat hagynak bennünk, hogy valamikor mindannyiunknak el kell hagyni Atlantiszt. Amíg lehet, gyönyörködjünk abban, hogy bent vagyunk.”
Aki ismeri Kosmály Gabriel alkotásait, rögtön a képek festészeti jellegű kiegészítése, a vegyes technika jut eszébe alkotásairól. A kiállításon bemutatott képei közül három, a 125 éves Mária Valéria híd pályázatra készült sorozat része. Több dimenzióban ábrázolt hidak, melyek eget és földet kötnek össze. Az ég magassága és a víz mélysége között lebegnek, összekötve az embert és az eget, jelképezve ember és Isten kapcsolatát.
Olasz Ági babái, manócskái
Palkó, Eszti, Panka, Böske, Kata, Ági, Lili, Jancsi, Andris, Marci, Zsóka, Luca, Gizi, Gergő, Pisti, Julcsi… Olasz Ági saját készítésű babái természetes anyagokból és egyedi kivitelezéssel készülnek. Len, vászon, pamut, fa, csont-gombok, spárga felhasználásával, aprólékos kézimunkával és nagy szeretettel egyedi karakterek formálódnak. Megrendelésre személyre szóló babák készülnek.
Indonéz Napok a Millenárison, Budapest, 2016. május 21-22.
Az Indonéz Köztársaság Nagykövetsége és az Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ szervezésében immáron 5. alkalommal került megrendezésre az Indonéz Napok és Jótékonysági Vásár, amely ebben az évben egy nagyszabású családi esemény keretében május 21-22-én a Millenáris Teátrumban mutatta be a Föld legnagyobb s egyben negyedik legnépesebb országa – a több mint 18.000 szigetből álló – délkelet-ázsiai szigetország, az Indonéz Köztársaság sokszínű kultúráját.
A két napos programsorozat keretében a látogatók megismerkedhettek a távoli Indonézia kézműves- és gasztro-termékeivel, autentikus tánc- és zenei kultúrájával, egzotikus tájaival és ruhakölteményeivel, kipróbálhatták és megtanulhatták a batikolás technikáját és a szerencsésebbek értékes tombola-nyereményekkel gazdagodhattak.
Az idei jótékonysági vásár kiállítói a „Méltányos Indonéz kereskedelem” és a „Fenntartható termékek” szellemiségében mutatták be a magyar közönség számára Indonézia értékeit és jellegzetes termékeit. A vásáron 13 kiállító (9 indonéz és 3 magyar cég) vesz részt, akik ezüst ékszerekkel, batikolt ruhákkal, indonéz étel különlegességekkel (kókusz termékek, kávé, kakaópor, fűszerek), kézműves termékekkel és lakberendezési tárgyakkal készültek. A látogatók természetesen indonéz ételkülönlegességeket is megkóstolhatták.
Az idei esemény díszvendége Mohamed Ridho Ficardo kormányzó volt, Szumatra déli részéről, Lampung városából, kíséretében pedig ezúttal az Arum Melati Indonéz Táncegyüttes, akik bemutatták a gazdasági és kulturális központként is nevezetes Lampung város ősi táncait és jellegzetes viseleteit.
Megnyitó beszédet mondott: H. E. Wening Esthyprobo Nagykövet asszony – Indonéz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége és Hikmat Rijadi igazgató – Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ.
Az Indonéz Napok látogatói Dezséry Dorottya fotóművész, fordító és újságíró fotókiállításán keresztül szó szerint képet – fényképet – kaphattak Indonézia, azon belül Bali természeti környezetéről, kulturális jellegzetességeiről, és nem utolsó sorban az ott élő emberekről. „Fotósként leginkább a természet és portréfotózás, a beszámolókhoz használható útiképek készítése köt le. Célom a természetben és az emberi kultúrában rejlő spiritualitás megmutatása a fotográfián keresztül.
Angol és spanyol szakosként idehaza, és külföldön foglalkoztam nyelvoktatással: Spanyolországban a Kanári-szigeteken, illetve Indonéziában, Dzsakartában tanítottam angolt. Közismert könyvkiadóknak, újságnak fordítok cikkeket, könyveket, utazási élményeimről rendszeresen írok is. Terveim között szerepel egy utazási blog létrehozása.
2007-2009-ig Indonéziában éltem, ahová máig rendszeresen visszalátogatok. Jáván és Balin készült fényképeimet gyalogtúrákon, felfedezőutakon készítettem.”
Az Indonéz Napok egyik színfoltja Szük Norbert festőművész kiállítása volt, amelyet Fábián György író így ajánlott figyelmünkbe: „Szük Norbertet fiatal kora óta ismerem. Pontosabban elsőként a képeit ismertem meg. A szinte még gyerek, de máris egy érett művész tudásával rajzoló és festő tehetség rögtön szemet szúrt a Kisalföld kulturális rovatában. A kiállítások során át, a Képzőművészeti Egyetem elvégzéséig követtem Norbert útját. Szédítő tempót diktált a művészetben. Fejéből és keze alól csak úgy omlott ki a csodás színekben pompázó festői SZÜKREALIZMUS. Az irányzatot ő teremtette meg, és ő vált eddigi egyetlen és igazán autentikus képviselőjévé. Szük Norbertet mindig más érdekelte. Pontosabban mindig érdekelte a más. Annak ellenére, hogy művészet jól elkülöníthető festői korszakokra bontható, mert kereste az újat, az inspirálót, mégis egységes egészet alkot. Mindezt úgy, hogy soha nem vonult el az igazán nagy és jelentős művészi kihívások elől. 2000-ben az ezredfordulóra alapította meg néhány művész és újságíró barátjával a KORSZAKVÁLTÓ CSOPORTOT. A csoport Győr városából kiindulva aztán meghódította monumentális munkáival Szegedet, Budapestet is. Alapelvük, mely a művészetet nem engedte csak kiállító termek hűvösében szunnyadozni, hanem óriási festmények képében élesztő hatással tűzfalakra, víztornyokra helyezte el, sokakat megihletett. Előfutára volt a ma már trendnek is betudható, látványművészet a klasszikusokból az utcán revolúciónak. És más művészeti ágakat is inspirált. Zenészek, graffitisek, művészeti fesztiválok szervezői merítettek belőlük. Szük Norbert a Korszakváltó Művészek gigászai közé a hazai festészet nagyjait is megnyerte. Szurcsik, F. Zámbó is ott volt a falra festők között. Szük Norbert szürrealitása nem a valóságtól elrugaszkodott világlátás. Ellenkezőleg. Arra épülő. Ezért tud egyszerre topon lenni a festészetben, ezért tud szinte havonta témájában megújulni, ezért képes még most is évente több száz magas színvonalú festményt adni az élménydús képeket kedvelő közönségnek. ÉS nem utolsó sorban, ezért tud nagy szívvel és még nagyobb szakmai tudással tanítani, fesztiválokat szervezni, élni saját életét, gazdagítani másokét. Szük Norbert festő. Festő tanár. Alkotó ember. Eddigi munkái, albumai, tárlatai a világ sok-sok táján Balitól egészen Ausztriáig azt bizonyítják, alkotásait, tehetségét elismerik. A legjobb szívvel ajánlom őt figyelmükbe!”
Dezséry Orsolya, Eifert János és Olasz Ági felvételei
Hetési mintákkal díszített vászon szőttesek – Lenti, 2016. február 1.
Hácskó Imréné népi iparművész, aki hetési mintákkal díszített vászon szőtteseket készít kender, len és pamut fonal felhasználásával. Hagyományos paraszt-szövőszéke úgymond négylábítós, négy nyüstös, gyors-vetélős szerkezetű, és közel 150 éves.
“Hácskóné Zsuzsanna a zalaegerszegi gyermekévek és az általános iskola elvégzése után Győrbe került el iskolába. Itt tanult meg szőni, majd a lenszövő gyárban dolgozott. 1982-ben Lentibe költözött, ahol a Hetési Szövőüzemben helyezkedett el. Itt tanulta meg a hagyományos kézi szövés minden fortélyát. Tanító mesterei Virágné Török Terézia és Virágh Béla voltak, akiknek köszönhetjük a hetesi szőttes megmaradás megmaradását. 1956-ban megszűnt az üzem, és Zsuzsa vállalkozóként folytatta tovább e szép hagyományos mesterséget. Otthonában rendezte be műhelyét, és a kezdeti nehézségekén túljutva, egyre szélesebb körben vált ismertté tevékenysége és termékei.
Csak természetes anyagokkal dolgozik, bár ezek beszerzése manapság nem egyszerű, megőrizve a tájegység gazdag motívumkincsét. Munkáival rendszeres résztvevője a megyei, regionális és az országos kiállításoknak, pályázatoknak egyéb szakmai rendezvényeknek. Számos elismerést szerzett munkáival, külföldön is többször volt alkalma a bemutatkozásra és a hetési szőttes népszerűsítésére. Rendszeresen zsűrizteti munkáit, 2009-ben ennek eredményeként elnyerte a Népi Iparművész címet. Tudását szívesen mutatja be, adja tovább a különböző rendezvényeken, de műhelyében is fogad csoportokat, érdeklődőket.”