János Eifert - Photographer

Archive for the 'Sajtó / Presse' Category

Eifert János fotóművészt az újvidéki Nemzetközi Triennálén aranyéremmel jutalmazta a világ legnagyobb fotográfiai társasága. Vásárhelyi TV, Hódmezővásárhely, 2017. július 15.

VásárhelyiTV.hu, 2017. július 15.

http://www.vasarhelyitv.hu/hirek.php?hir=11287

Rangos díjat nyert el Eifert János

Eifert János fotóművészt az újvidéki Nemzetközi Triennálén aranyéremmel jutalmazta a világ legnagyobb fotográfiai társasága.

A Vásárhelyről elszármazott művész, ahogyan a pályája elején, most is táncos témájú képével nyűgözte le a zsűrit.

Idén is óriási érdeklődés övezte a vajdasági Nemzetközi Triennálét. A zsűri a kiírásban a színházhoz és a színpadi produkciókhoz szorosan kötődő alkotásokat vette górcső alá, így 24 ország fotóművészei közül kerültek ki ebben az évben a legjobbak. A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség egyéni kategóriájában az aranyérmet a vásárhelyi származású Eifert János kapta.

- Ezzel nemcsak magamnak, de a magyar fotográfiának is hírnevet, elismerést szereztem. A Novi Sad-i megnyitó ünnepségen megtapasztalhattam, milyen nagy tisztelettel, szeretettel fogadtak bennünket, díjazottakat – mondta Eifert János fotóművész.

A vásárhelyi Eifert János 17 éven keresztül hivatásos táncos volt, közben kezdett el fényképezni. Az első sikereit éppen a táncról készített fotói hozták el számára. Majd hosszú évtizedek után szintén egy táncos kép repítette az első helyre a vajdasági triennálén.

- A kép maga egy nagyon érdekes produkciót mutat be. Fenyves Márk mozdulatművész egyik koreográfiájában, amelyben ő is szerepelt, a hét főbűn egyik jelenetét fogalmaztam meg formailag és tartalmilag jól a zsűri értékelése szerint- tette hozzá a világhírű fotóművész.

Eifert János pályája elején sok pályázaton szerepelt, majd eljött az az időszak, amikor ő értékelte mások munkáit. Idén télen pedig úgy döntött, újra megméretteti magát különböző fesztiválokon. A vajdasági elismerés mellett az elmúlt félévben több díjat is begyűjtött, amelyekre már csak tanítványai miatt is nagyon büszke.

2017.07.15.-VásárhelyiTV.hu_Rangos-díjat-nyert-el-Eifert-János

Fehér Dorottya: Eifert Jánosé a FIAP aranyérme – A Színház a Fotóművészetben 15. Nemzetközi Triennáléról. Magyar Szó, Szerbia, 2017. június 24-25.

2017.06.24-23.-Magyar-Szó_Eifert-Jánosé-a-FIAP-aranyérme

2017. június 24., 25., szombat-vasárnap                                                             MAGYAR SZÓ

KILÁTÓ LVI. évfolyam, 24. szám

Szerkeszti: Mihályi Katalin

.

Eifert Jánosé a FIAP aranyérme

A Színház a Fotóművészetben 15. Nemzetközi Triennáléról

Fehér Dorottya

.

FIAP-Gold-medaille A 62. Sterija Játékok kísérő rendezvényeinek egyikeként került sor a 15. alkalommal megrendezett Színház a Fotóművészetben elnevezésű Nemzetközi Triennáléra, a beérkezett pályamunkák legjobbjait pedig a fesztivál ideje alatt a Szerb Nemzeti Színház Pera Dobrinovié színpadának előterében tekinthették meg az érdeklődők. Az 1965 óta három-évente megvalósuló rendezvény történeti áttekintése során szembeötlő az 1989 és 2002 közötti tizenhárom éves hiátus, hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ez a rövidnek korántsem nevezhető szünet szerencsére nem vezetett a triennálé megszűnéséhez. A 15. fotóművészeti megmérettetés hivatalos katalógusában a díjazott alkotások mellett több összefoglaló táblázatot is találhatunk, melyeknek áttekintése során kiderül, a színházban tevékenykedő fotóművészek számára világszerte fontos a rendezvény reprezentatív jellege. A beérkezett alkotások száma ugyan a kétezres évek óta fokozatosan csökken, ennek ellenére sem elhanyagolható mértékű a jelentkezés: 2017-ben 34 ország művésze nevezett be a triennáléra, egyebek mellett Brazíliából, Kanadából, Egyiptomból, Németországból, Iránból, Japánból, Malajziából, Hollandiából, Dél-Afrikából, az Egyesült Királyságból, az USA-ból, Magyarországról, Bosznia-Hercegovinából, valamint Horvátországból.

Amikor egy-egy modellt vagy tárgyat szeretnénk lefényképezni, már a kezdetekkor számos problémával találjuk magunkat szemben: kiválasztani a helyszínt, megtervezni a díszleteket, beállítani a fényeket ahhoz, hogy végered­ményként jó fényképet kapjunk – írja felvezetőjében Dragoslav Mirkovié, az idei triennálé zsűrijének elnöke. A szín-házi fotográfia készítésénél ezeknek az előfeltételeknek egy része adott – teszi hozzá -, a fotós feladata pedig kivárni és megörökíteni a megfelelő pillanatot. Mirkovié azt tanácsolja a fotósoknak, hogy a színpadi történések mellett tanúsítsanak nagyobb érdeklődést a színházi élet bemutatása iránt – örökítsék meg azt is, hogy mi történik a kulisszák mögött, a ruhatárban, a sminkasztalok mellett, hiszen ezek az előkészületek az előadás látványvilága és befogadása szempontjából döntő fontosságúak, és a 2017. évi pályázatra is kimondottan kevés ilyen jellegű pályamű érkezett. A zsűri a kimondottan a színházhoz és a színpadi produkciókhoz szorosan kötődő alkotásokat vette számításba, ezért a különféle zenei eseményekről, a fesztiválokról és karneválokról készült fényképeket nem fogadták el, így 24 ország alkotói közül kerültek ki az idei legjobbak.

A Dragoslav Mirkovié, Radojica Rasa Milojevié, Antoan Bozhinov, Sonja Zugié és Marina Sremac összetételű zsűri döntése értelmében a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (FIAP) egyéni kategóriájának aranyérmét a magyarországi Eifert János kapta Fenyves Márkról készített fotójáért. Második helyezett, azaz ezüstérmes a brazil Júlio Appel lett a Marat/Sade című előadásról készített fényképével, a bronzérmet pedig az orosz Vladimir Postnov vitte el a Dead End című produkcióról készült fotójával. A FIAP legjobb fotósorozatáért járó arany-érmet szintén Vladimir Postnov érdemelte ki a Mozart és Salieri című előadás fényképezéséért. A Szerbiai Fotószövetség ezüstérmét egyéni kategóriában a magyarországi Mészáros Csaba kapta a Blackbird című előadásról készült fény-képéért, bronzéremmel pedig a szlovén Nika Erjavecet tüntették ki a Metamorphosis I. című előadás megörökítéséért. A Szerbiai Fotószövetség a legjobb fotó-sorozatnak járó aranyérmet a magyaror­szági Huisz Istvánnak ítélte oda a Hogy vagy, Hérakleitosz? című produkcióról készült sorozatáért.

.

Eifert János: Fenyves Mark a 7 Főbűn-ben / Mark Fenyves in the "The seven deadly sins'

Eifert János: Fenyves Márk a ‘7 Főbűn’-ben / Mark Fenyves in the ‘The seven deadly sins’

A természet magával ragadó pillanatai. Július elsején nagyszabású természetfotó kiállítás nyílik Mártélyon a vásárhelyi származású fotóművész, Eifert János mentorálásával. Vásárhelyi Hírek, 2017. június 29.

2017.06.29.-VÁSÁRHELYI-HÍREK_A-természet-magával-ragadó-pillanatai

VÁSÁRHELYI HÍREK, 2017. Június 28.

http://www.vasarhelyihirek.hu/a_termeszet_magaval_ragado_pillanatai

Félperces

A természet magával ragadó pillanatai

Július elsején nagyszabású természetfotó kiállítás nyílik Mártélyon a vásárhelyi származású fotóművész, Eifert János mentorálásával.

A DaDalia Galeria Fotóköre második természetfotó pályázatára az A (Nyílt) kategóriában bármilyen témájú természetfotóval lehetett nevezni (makró, növény, állat, táj stb.), a B (Táplálkozás) kategóriában pedig a ragadozók akció dús zsákmányolásától a növények fogyasztásán át a rovarok rágcsálásáig a mozgalmas, látványos táplálékszerzést és táplálkozást bemutató képekkel.

Dovicsin András, a DaDalia Fotókör vezetője, a természetfotó pályázat fő szervezője összesítése szerint 8 országból 69 nevezés érkezett. A beérkezett 421 fotóból az Eifert János, Horváth Imre, Törköly József  fotóművészekből álló zsűri június 17-én tartott válogatásán 32 pályázó 80 fotóját javasolta kiállításra.

A Mártélyi Faluházban, július 1-én, 15 órakor nyíló kiállításon tehát a pályázat 80 nyertes fotója látható majd.

М.Стајић: Отворена изложба Позориште у фотографској уметности (Фото) – DNEVNIK.RS, Novi Sad, Serbia, 2017. május 26.

2017.05.27.-DNEVNIK.RS_Отворена-изложба-Позориште-у-фотографској-уметности DNEVNIK.RS, 2017. május 26.

https://www.dnevnik.rs/kultura/te-tar-u-fo-graf-skoj-umet-no-sti-26-05-2017

Отворена изложба Позориште у фотографској уметности (Фото)

НОВИ САД: Изложба изабраних радова с 15. Међународног тријенала “Позориште у фотографској уметности” отворена је вечерас непосредно пред званични почетак 62. Стеријиног позорја у фоајеу сцене „Пера Добриновић” СНП-а.

“Постоје традиције које треба неговати без обзира на изазове. Тријенална изложба позоришне фотографије спада у такве традиције”, изјавио је вечерас уметнички директор Битефа Иван Меденица, отварајући поставку.

Према његовим речима позоришна фотографија није само историјски документ, сведочанство о актуелној продукцији или маркетиншко средство, она је уметност по себи и за себе.

Поставком је обухваћено 97 фотографија, а жири је прегледао укупно 393 фотографије 98 уметника из 34 земље и међу њима одлучио о наградама.

Златну медаљу ФИАП у конкуренцији за појединачну фотографију освојио је Јанош Ејферт из Мађарске, друга награда је припала Хулиу Апелу из Бразила, а трећа Владимиру Постнову из Русије, који је освојио и прву награду за колекцију фотографија.

Лауреат сребрне медаље Фото савеза Србије за појединачну фотографију освојио је Чаба Месарош из Мађарске, а док је бронзану добио Ника Ерјавец из Словеније, а за колекцију фотографија златном медаљом награђен је Иштван Хуис из Мађарске.

М.Стајић

Фото: Јелена Ивановић

Eifert János rangos nemzetközi fotóművészeti díjat nyert – Librarius, 2017. május 24.

2017.05.24.-LIBRARIUS_Eifert-János-rangos-nemzetközi-fotóművészeti-díjat-nyert LIBRARIUS kortárs kult magazin

https://librarius.hu/2017/05/24/eifert-janos-rangos-nemzetkozi-fotomuveszeti-dijat-nyert/

Eifert János rangos nemzetközi fotóművészeti díjat nyert

A Szerk.

on 2017-05-24 at 14:00

A FIAP – Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (Fédération Internationale de l’Art Photographique) szervezetét 1950-ben Svájcban alapították 15 ország, köztük Magyarország autonóm fotográfusai. 2006-ban a szövetségnek már 86 ország a tagja. Minden országot csak egy országos szakmai szövetség képviselhet szavazati joggal a FIAP-ban. Ezt a képviseletet kezdetben a Magyar Fotóművészek Szövetsége, 1997-től pedig a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) látja el.

A FIAP legfőbb célkitűzése a fotográfia népszerűsítése, szakmai továbbképzések szervezése, nemzetközi fotókiállítások rendezése, a nemzeti szakmai kiadványok közös gyűjteményben való megőrzése (Párizs) és közhasznúvá tétele, az aktuális közgyűlést rendező országok fotókultúrájának intenzív népszerűsítése.

A világ különböző helyein – Buenos Aires (Argentina), Montevarchi (Olaszország), Konya (Törökország), Muscat (Oman), Jinan (Kína) és Grad Negova (Szlovénia) – létrejöttek u.n. FIAP kiállítási központok (FIAP Exhibitions Center). Most – 2017. május 13-án – éppen Szlovéniában, Grad Negova-ban nyílnak kiállítások (Janos Eifert: Ars Poetica; Vladimir Arsovski: Trenutki; Matej Peljhan: Postoj trenutek; Janez Kramar: Darilo ledene dobe), amelyek 2017. szeptemberéig láthatók majd.

A kiállításokat Ivo Borko, a Szlovén Fotóművészek Szövetsége elnöke nyitotta meg, Grad Negova polgármestere és a PRO KULTURA intézmény igazgatónője köszöntőjükben üdvözölték a megjelent fotóművészeket – Eifert János (Magyarország), Vladimir Arsovski (Macedónia), Janez Kramar (Szlovénia) – és megköszönték részvételüket.

„Hogyan került a kiállításom a Grad Negova ( FIAP Exhibitions Center) kiállítótermeibe? Személy szerint értékelve az eseményt, mondhatom, megtisztelő volt már maga a meghívás is – a fogadtatásról nem is beszélve – hiszen Ivo Borko alapos munkát végzett: nemcsak a nemzetközi sikeres szerepléseim alapján választotta és hívta meg az Ars Poetica c. kiállításomat, hanem meg is nézte azt Nagykanizsán, a Thury György Múzeum Magyar Plakát Házában.
A megnyitó beszédében és a plakáton olyan vastagon fogott a ceruzája az elismerések megfogalmazásában, hogy szinte magam is elpirultam.”

Mario Blanco Magyarországon – Promenad.hu, 2017. május 24. 06:14

2017.05.24.-PROMENAD.HU_Mario-Blanco-Magyarországon PROMENAD.HU,2017. május 24.

http://promenad.hu/cikk/mario-blanco-magyarorszagon-177961#_=_

Belföldi Hírek

Kovács Péter | 2017-05-24 06:14:35

Mario Blanco Magyarországon

Hogy ki is az a Mario Blanco, akit Bali Dalínak is neveznek a Távol-Keleten, és akinek a fotókiállítása nemrég nyílt meg Esztergomban,​ ​a Rondella Galériában?

A választ tőle kaptuk, hiszen május 18-án a Berekai Art stúdióban ​(Budapest, Andrássy út 17.), a tiszteletére szervezett estélyen mesélt életéről, Baliról és a művészetéről. Az estnek volt még egy emlékezetes mozzanata is, amikor Mario Blanco átvette Eifert János fotóművész mestertől a magyar fotósok tiszteletbeli nagydíját a Magyar művészetért végzett tevékenységéért.

Tehát Mario Blanco egy balinéz festő és fotós. Ubudban született Balin, 1962. július 4-én. A híres spanyol művész, Antonio Blanco második gyermeke. Kora gyermekkorától kezdve művészet vette körül. Kétségkívül édesapját, Antonio Blanco-t tartották a leghíresebb művésznek Bali szigetén, aki a “Blanco Reneszánsz Múzeum” alapítója volt. Mario Blanco ötévesen festette első olajképét, majd Denpasarban tanult tovább az Udayana Egyetem művészeti karán, ahol sikeresen diplomát szerzett. Jelenleg ő a hivatalos fáklyavivője Antonio Blanco örökségének. tehetsége kifinomult tájképeken keresztül fejeződik ki, ahol saját látomásain keresztül a balinéz kultúra fokozatosan jelenik meg. A fotózásban az emberek és a kultúra felé specializálódott. Halhatatlanná szeretné tenni Indonézia és elsősorban Bali egyedülálló kultúráját, valamint az ott élő csodálatos embereket. Balin a kultúra egy történelmi örökség, amely generációról generációra öröklődik, és amelyet ők nem fognak elhagyni. Mario Blanco Hisz abban, hogy a jelenlegi kultúra fotókon való rögzítése képes az idő pillanatait és a történelmet bemutatni a következő generációk számára. 2014-től Mario Blanco a házigazdája a nemzeti “ANTV” televízió fotográfiával foglalkozó műsorának, a “Mata Lensa”-nak, ahol lehetőséget kapott arra, hogy a különböző részekben Indonézia különleges helyeit mutassa be, mint például Mentawai, Wamena, Sumatra, Benjarmasin, Yogyakarta. Mario Blanco esetében a fotográfia tudománya a festészet tudományából ered, ezért kombinálja a fotózást és a festészetet, így fotóművészete éppen olyan erteljes és élményszer, mint festészete. Mint már korábban említettük, Mario Blanco-t Bali Dalínak is nevezik a Távol-Keleten, mert szürreális birodalmat és múzeumot hozott létre Ubudban, a Balin található művészvárosban. Múzeumát Blanco Renaissance Museum-nak hívják (honlapja: www.blancomuseum.com). Édesapja Antonio Blanco spanyol származású festőművész, Salvador Dalí művésztársa volt, aki Balin telepedett le és alkotta meg stúdióját, melyet a fiú, Mario Blanco fejlesztett varázslatos birodalommá. Édesapját is Bali Dalínak hívták, de mára fia Mario Blanco örökölte ezt a művésznevet.

Tehetsége kifinomult tájképeken keresztül fejeződik ki, ahol saját látomásain keresztül a balinéz kultúra fokozatosan jelenik meg. A fotózásban az emberek és a kultúra felé specializálódott. Halhatatlanná szeretné tenni Indonézia és elsősorban Bali egyedülálló kultúráját, valamint az ott élő csodálatos embereket. Balin a kultúra egy történelmi örökség, amely generációról generációra öröklődik, és amelyet ők nem fognak elhagyni. Mario Blanco hisz abban, hogy a jelenlegi kultúra fotókon való rögzítése képes az idő pillanatait és a történelmet bemutatni a következő generációk számára.

​Mario Blanco feleségével és lányával először járt Magyarországon és Európában. Nagyon megszerette Magyarországot az itt eltöltött napjai alatt. Utazásának elsődleges célja kiállításának megrendezése, amely 2017. május 13-án nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, az Eurohíd Alapítvány és a DonorArt szervezésében. A kiállítás május 28-ig látogatható (hétfő kivételével), 11:00-16:00 óra között. A kiállítás létrejöttét az Budapesti Indonéz Nagykövetség is támogatta, így a kiállítás megnyitóján gamelán zene, indonéz táncosok, ételbemutató és dekoráció fogadta a vendégeket. Mario Blanco 100 fotót hagy itt Magyarországon, hogy a DoNor Art több helyen kiállíthassa művészetét barátaik segítségével.​

Mario Blanco és a DoNor Art (Szük Norbert festőművész és Dezséry Dorottya fotóművész házaspár) szervezései és testvéri barátsága meseszerű. Együtt szerveznek lélegzetelállító művésztáborokat és túrákat fotósoknak, festőművészeknek és kalandvágyó turistáknak Balin, Indonéziában és Magyarországon. ​Fontosnak tartják a két ország közötti kulturális- és művészeti kapcsolatokat, és szeretnék megismertetni a magyar emberekkel Indonéziát/Balit  a DoNor Art és Mario Blanco, valamint Eifert János fotóművész szervezésében és vezetésével.

Forrás: Szük Norbert​

Fotók: Mario Blanco, Hadaghian István, Erhardt László, Mécses Éva Hilda, Szük Norbert és Eifert János

Janoš Eifert, jedan od najznačajnijih i najpoznatijih u svetu mađarskih fotografa, će gostovati u Fotografskom klubu Vojvodina 26. maja 2017. godine u 20 časova.

2017.05.21.-Fotografija-Na-Delu_Umetnost-projektovane-slike

http://fkv.rs/umetnost-projektovane-slike/

Umetnost projektovane slike

Autor PhotoBoss - 21. маја 2017

Janoš Eifert, jedan od najznačajnijih i najpoznatijih u svetu mađarskih fotografa, će gostovati u Fotografskom klubu Vojvodina 26. maja 2017. godine u 20 časova. On je jedan od nagrađenih autora na 15. trijenalu pozorišne fotografije u Novom Sadu koje se otvara tog istog dana. Tada počinje i najznačajnija pozorišna manifestacija Sterijino pozorje, a ovo fotografsko trijenale je svakako u slavu pozorišta i svih onih koji su mu posvećeni i duhom i poslom.

Eifert kreira multivizuelne slajd projekcije od 1985. godine. Ugledao se na majstore, ili bolje reći njegove uzore – Dozvald Janoš, dr Srđan Plavša, Žak Miler, dok je umetnost dr. Lajoša Vegvarija – u velikoj meri su uticala na njegov stil, koji odlikuje odsustvo teksta, seksualnost, vizuelna mašta, specifičan sistem simbola i slika, a zvuk na osnovu unutrašnjeg kretanja i virtuozne dikcije.

Bio je na čelu liste autora Međunarodne federacije fotografske umetnosti (FIAP) u 1993. sa multivizuelnim slajd projekcijama pod nazivom „Ples“ i „Ples vatre“ koje su izabrane od strane FIAP-a za njihovu istorijsku zbirku. Potom je usledio poziv na prezentaciju u Fotgrafskom kino klubu u Parizu (studio Raspail).

U 1994. godini predstavlja radove i drži predavanja na turneji u Velikoj Britaniji na poziv Kraljevskog fotografskog društva, a nakon toga ide na turneji po Nemačkoj, Austriji, Italiji, Slovačkoj i Rumuniji.

Multivizuelna slajd projekcija (diaporama fr.)nastaje kada se udruže projektovana slajd fotografija i dramaturgija zvuka u specifičnoj tehnici projekcije. Ona je srodna fotografiji i filmu. Fotografije se zajedno projektuju, mogu preklopljeno u nizu ili jedna pored druge sukcesivno, a sve uz pomoć višestrukih slajd projektora.U projekciju se pažljivo ugrađuje zvuk (muzika, ljudski govor, buka, montirani zvuk) kao pratnja vremenskoj promeni fotografija koja ide u jednom vremenskom toku, ali često u oba smera vremenskog toka. U multivizuelnoj projekciji u osnovi dva faktora igraju ključnu ulogu: vrijeme i način promene slajdova. Projektovanje fotografije na drugu, i prikazivanje kretanja u montaži, se razlikuje od kretanja na filmu, i može da podstakne niz asocijacija. Posebno je slajd projekciji, u zavisnosti od broja slajdova, potrebna kontrolna sinhronizacija jedinica. Danas je sve kontrolisano računarom.

Digirama – se zove multivizuelna slajd projekcija, digitalnih fotografija koja promovišu nove forme, koje nastaju softverski i ona je nastala na početku trećeg milenijuma. Odgovora nekadašnjoj multivizuelnoj slajd projekciji dodajući joj nove oblike

Janoš Eifert je član žirija mnogih međunarodnih festivala, a često je pozivan da bude predavač u raznim državama. Kao nastavnik, unapređuje nastavu prikazujući svoje složene multivizuelne slajd projekcije – a kao sredstvo za rad – koristi ih u obrazovanju.

On je učestvovao u organizovanju nekoliko domaćih i međunarodnih diaporama festivala kao što je MEDIAVAVE Međunarodni diaporama i CD-ROM festival, u Djeru Mađarska. Njegovi radovi, ili njihovi delovi su prikazivani na mađarskoj televiziji.

U poslednjih nekoliko godina, koristi digitalnu tehnologiju, a 2005. godine, i je sa Radisić Milanom ko-autor, kada prave drugačiju diaporame na zahtev Mađarskog udruženja psihijatara Ona je koncipirana u tom duhu. Sastavlja nove alate, a napredni oblik digirama (digitalne multivizuelne slajd prezentacije) su predstavljene u Austriji, Kini, Indiji, Kanadi, Švajcarskoj, Makedoniji, Slovačkoj i Mađarskoj.

Predavanje je otvoreno za sve zainteresovane. OBEZBEĐENO JE SIMULTANO PREVOĐENJE SA MAĐARSKOG NA SRPSKI JEZIK. Zbog ograniočenog broja mesta molimo Vas da se prijavite putem emaila. Svi koji se prijave isključivo putem emaila office@fkv.rs i dobiju potvrdan odgovor moći će da prisustvuju predavanju besplatno. Prijava je do četvrtka 25. maja u 22h. Predavanje se održava 26.05.2017. od 20h u Bulevaru oslobođenja 22, Novi Sad (sedište Mense gde klub sprovodi aktivnosti i predavanja-VIDI MAPU u kontaktima na sajtu)

BIOGRAFIJA:

Janoš Eifert je rođen 8.maja 1943. godine u mestu Hodmezuvašarhej, Mađarska
Od 1960. godine do 1977. godine je profesionalni plesač. Počeo je da se zanima za fotografiju 1968. godine tokom gostovanja njegove plesne trupe u inostranstvu.
1977: Fotograf je u časopisu „Lobogó“, 1978-88 u časopisu „Búvár“, 1991-92 u „Képes Extra“, 1991-93. časopis „BOOM“, zatim „Új Tükör“, „Népmüvelés“, „Muzsika“, „Világ Ifjúsága“ i drugim časopisima.
1984: Umetnički direktor u „Sebesvíz International Workshop“; drži kurseve fotografije na „Erste Werkschule für Fotografie“ u Soltau, „Höhere Graphische Bundes- Lehr- und Versuchstanstalt“ u Beču, and „BodyArt“ in Bajrotu. Vodeći je predavač na master-kursu pri Mađarskom fotografskom savezu.
1985: Osvaja više glavnih nagrada na prestižnim međunarodim festivalima sa multivizuelnim slajd prezentacijama: „Hard Rocks“ (1985), „Vraćeno vreme“ (1987), „Bilo jednom jedno selo“ 1988: „Situation Report“ (1989), „Karneval u Veneciji“ (1989), „Predstavljam svoju ženu“ 1990: „Ples vatre“ (1991), „Maske“ (1992), „Uvod“ (1995), „Inače“(2005), „Pogled“, „Lavirint“ (2006).
1993: Njegove multivizuelne slajd prezentacije „Ples” i „Ples Vatre” su selektovane u istorijsku muzejsku kolekciju FIAP-a.
1994: Obišao je sa dioporamom Veliku Britaniju, na poziv Kraljevskog fotografskog društva,
a takođe je bio u Nemačkoj, Austriji i Italiji
1998: umetnički je direktor I. Nationalne fotonedelje,
1999: predsednik savetodavnog odbora II. Nationalne fotonedelje, i direktor festivala „Mesec fotografije“ 2000, 2002.
2000: koosnivač i prvi umetnički direktor je Savremene dokumentarne zbirke fotografija osnovane od Nationalne Széchenyi biblioteke i Mađarske fotografske asocijacije, zamenik predsednika HUNGART-a, ekspert, član njenog umetničkog saveta.
2001: radio je kao fotoereporter u FotoVideo i Foto Mozaik-u; umetnički je direktor Galerije nacionalnog plesnog teatra
2001-2006: živi i radi u gradu Đeru /Mađarska/.
2002-: nastavnik Mađarske plesne akademije, Škole plesa i likovne umetnosti u Đeru, i Sokratove tehničke škole; predaje fotografiju, novinsku fotografiju i novinsko izdavaštvo.
2002-2004: Umetnički je direktor MEDIAWAVE-festivala (Györ / H)
2004-: Umetnički direktor je Zoom Magazine
2005-: Glavni je fotograf naslovnih strana „Györi Hét“.
2006: Na poziv Kineske foto-asocijacije je boravio u Kini

Tekst pripremili:
Edita Sabo i Milovan Ulićević

Múzsájuk: A NŐ – Jámbor-Miniska Zsejke írása a KULTÚRA.HU-ban és PROMENAD.HU-ban. 2017. május 8. és május 17.

2017.05.08.-KULTÚRA.HU_Múzsájuk: A NŐ - Jámbor-Miniska Zsejke írása 2017.05.17.-NAGYLÁTÓSZÖG.HU_Múzsájuk-a-NŐ

NAGYLÁTÓSZÖG.HU

https://nagylatoszog.hu/2017/05/17/muzsajuk-a-no/

KULTÚRA.HU, 2017.05.08.

Pont a kultúráról

http://www.kultura.hu/muzsajuk-no

Múzsájuk: A NŐ

Meztelenül úszó, origami madarak között táncoló, vörösposztót lebegtető, Botticelli Vénusza mellett megszülető nők. Dialógus címmel nyílt kiállítás Eifert János fotóművész és Csató Tamás festőművész képeiből az Átrium Galériában. A tárlatot Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg Lőrinc Katalin táncművész és Lőrinszky Attila zeneművész közreműködésével.

„A NŐ: minden élő test közt a legmeztelenebb és a legédesebb fénnyel világító. Fűt, mint a nap, gyöngéd, lüktető, mint egy élő szív, s a gyönyör pillanataiban, mint egy tébolyult madár: szárnyát verdesi és meghal. Letépve róla a férfivágy palástja, koronája, átkelve a vágyon, a szerelem gyöngédségén, a vad küzdelem tűzfolyamán, lebegve a csillagok közt, kilépve az időből álomba zuhanni, s reggel új napra ébredni, együtt indulni avval, akit éjjel bikatestünkkel fölé feszülve legyőztünk.”

(Antoine de Saint-Exupéry)

Eifert János fotográfus és Csató Tamás festőművész közös kiállításának középpontjában a nő áll. A nő és mindaz a varázslat, amelyet Exupéry ebben a néhány sorban papírra vetett.

Első ránézésre azt gondolnánk, hogy a művészek a testábrázolásra fektették a legnagyobb hangsúlyt, az érzéki vonalak azonban kirajzolják a titokzatos női lélek rejtelmeit is, és az erős impulzusoktól szinte bőrünkön érezzük a modellek kisugárzását.

Az Átrium Galéria legújabb kiállítását május 5-én nyitotta meg Feledy Balázs Lőrinc Katalin táncművész és Lőrinszky Attila zeneművész közreműködésével. A művészeti író a tárlatról így fogalmazott: „Ritkán állít ki festő és fotográfus együtt, pedig a fotográfia és a festészet a 20. században végig inspirálták egymást. Van azonban egy technikai elem, amely összekapcsolja őket: csak állóképekben tudnak gondolkodni, de az állóképeken mégis tudnak mozgást ábrázolni” – mondta a művészeti író.

A balerina álma című festményen például szinte látjuk, ahogy a táncos megfeszíti az izmait, fellendíti a lábát, a galambok szétrebbennek a hirtelen lendülettől, miközben a lány könnyű, finom ruhája pillangószárnyakként pörög körülötte. A mozdulat alatt már-már a fülünkbe cseng az ódon templom harangjának búgása.

Eifert János fotói számomra mindig erősen erotikus energiákat közvetítenek. A művész bár sokszor sokat mutat, mégis a képek rendkívül sejtelmes benyomást keltenek. A testet vagy beborítja egy olyan homogén közeg, mint a víz, vagy körülöleli egy élénkpiros lepel, amely eltereli a figyelmet a meztelenségről, úgyszólván „kiegyenlíti” a képen látható erős ingereket.

„Azért jelennek meg egymás mellett Tamás és János képei harmonikusan, mert míg Tamás él a fotorealisztikus eszköztárral és egy szépségeszmény mentén alkot, János kísérletező alkat, aki bravúrosan hozza a nő megjelenítésének újításait. A festmény mintha fotó volna, a fotó mintha festmény volna” – fűzte hozzá Feledy Balázs.

Minden kép egy felfedezőút, amelynek segítségével folyamatosan újraértelmezhetjük a nőiességet. A szépség, a finomság, az érzékiség sugárzik a vonalakból. Arra inspirálják a közönséget, hogy tisztelegjenek a világ legnagyszerűbb művésze: a természet előtt.

A kiállítás az Aranytíz Kultúrház Átrium Galériájában tekinthető meg (Budapest, V. kerület, Arany János utca 10.) 2017. május 5. és 24. hétköznap 9 és 19 óra között. Hétvégén programfüggő.

Jámbor- Miniska Zsejke

EIFERT JÁNOS: “NÉZNI, LÁTNI, LÁTTATNI.” CIVILEK.HU, komaromonline.sk, 2017. április 26.

2017.04.26.-CIVILEK.HU_Eifert-János---Nézni,-Látni,-Láttatni 2017.04.26.-Komaromonline.sk-Eifert---A-fotográfus-feladata---Nézni,-látni,-láttatni

CIVILEK.HU, 2017. április 26.

https://www.civilek.hu/hirek-osszes/eifert-janos-nezni-latni-lattatni/

Komaromonline.sk

http://komaromonline.sk/eifert-janos-a-fotografus-feladata-nezni-latni-es-lattatni/

EIFERT JÁNOS: “NÉZNI, LÁTNI, LÁTTATNI.” 2017. ápr. 26. Komárom Kiemelt cikk

Eifert János: nézni, látni, láttatni – ez a képíró feladata.
A Helios Fotóklub rendezésében, a 26. Komáromi Napok és a Nemzetközi Magyar Fotóhét keretében kedden a Duna Menti Múzeumhoz tartozó Zichy-palota Fotógalériájában nyílt meg Eifert János budapesti fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetsége volt elnökének Ars Poetica című kiállítása. A Komáromban szeptember 18-ig látható anyag ízelítőt nyújt a világviszonylatban elismert művész fél évszázados életművéből.

A délutáni megnyitó ünnepség elején Szűcs Melissa, a helyi művészeti alapiskola diákja előadásában hallhattuk Leonarditól a Capriccio-polka című zeneművet, zongorán kisérte tanára, Kisjakab József. Majd Nagy Tivadar mérnök, a Helios Fotóklub elnöke és a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke köszöntötte az alkotót és a további jelenlevőket, köztük Stubendek Lászlót, Komárom város polgármesterét, Danis Jánost, a Magyar Fotóművészek Világszövetsége etikai bizottságának elnökét, dr. Sipos Annát, a Duna Menti Múzeum igazgatóhelyettesét és kollégáit, továbbá Gráfel Lajost, a Helios Fotoklub alapitó elnökét és annak tiszteletbeli tagját, Fedor Gabčan professzort, fotóművészt, valamint Štefan Pirohárt, az érsekújvári Hexagon Fotóklub elnökét, illetve a Komáromi Regionális Népművelési Központ, s nem utolsósorban a Helios Fotóklub további tagjait.

Nagy Tivadar méltatásában Eifert János fotográfiáról tett vallomását idézte: „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. Ez jelenti a világ megismerésének lehetőségét, a találkozásokat, az új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni, látni, láttatni – ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és a valóság peremén“.

Eifert János 1943-ban született Hódmezővásárhelyen, 1960-1977 között a budapesti Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncosa volt, s 1968-ban kezdett el fotografálni.

„Szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc- és aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. Eddig 217 önálló kiállítása volt, továbbá 900 csoportos kiállításon szerepelt világszerte, 200 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, a hazai és a külföldi lapokban, valamint könyvekben, egyéb kiadványokban, az elektronikus sajtóban és az interneten. Filmekben, televíziós műsorokban színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel a fotóit, s ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, illetve sorozatokban. Számos fotóalbumhoz, kiállítási katalógushoz írt bevezetőt, előszót, nyitott meg kiállításokat, tartott előadásokat, amelyeknek megírt szövegét dokumentálta. Különböző fotográfiai könyvei jelentek meg. Ha munkásságát, díjait, önálló kiállításait részletesen fel akarnám sorolni, akkor nagyon sokáig még itt kellene állnunk, ezért beszéljenek inkább a képei“ – foglalta össze a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével 2012-ben kitüntetett művész eddigi pályáját Nagy Tivadar, aki a Helios Fotóklub nevében komáromi kiállítása emlékére egy emléklapot adott át az alkotónak.

Miután Eifert János megköszönte komáromi tárlata megrendezését és a város nevében Stubendek László polgármester is üdvözölte őt, Leonardi Tarantella című szerzeménye hangzott el a Szűcs-Kisjakab páros tolmácsolásában.

Végül a jelenlevők a fotóművész élvezetes tárlatvezetése során alkotómunkája kulisszatitkaiba is betekintést nyerhettek. Egyebek mellett a számára a szakmai elismertséget meghozó Marcel Marceau francia pantomimművészről és a Versailles-i kastélyparkban XIV. Lajos király uralkodása idején ültetett platánfákról készített A fák temploma című híres műve, valamint hármasképei születéséről, továbbá az alkotóember számára nélkülözhetetlen isteni szikra és a mély gondolatiság, illetve a fotómodellek iránti empátiakészség jelentőségéről is beszélt. Azt is elárulta: akadt olyan képe, amely publikálásának az árából pár évtizeddel ezelőtt akár autót is vehetett volna, „mivel akkor még a kiadók fizettek a jó fotókért, nem úgy, mint ma…“.

Eifert János a megnyitó ünnepségen egyedül portálunknak nyilatkozott: „Komáromban ez az Ars Poetica az első nagyszabású kiállításom – az eddigi fél évszázados életművemből egy kisebb válogatás, amely szeptember 18-ig szemrevételezhető. Az itt kiállított legkorábbi képem Marcel Marceau francia pantominművészről 1968-ban készült, a legújabb pedig nemrég az egyik tanítványomról készített portré, amelyet itt mutatok be először. Korábban az egyik Komáromi Napok alatt egy napra az Anglia-parkban állították ki néhány fotómat, majd pár diaporámámat is bemutathattam“.

Mostani tevékenységeiről a Hírek.sk kérdésére azt is elmondta, hogy továbbra is folytatódnak az önálló kiállításai, „amelyek azért fontosak, mert az érdeklődőknek szeretném megmutatni a képeimet és azokon keresztül átadni nekik bizonyos üzeneteket. Egyaránt szívesen találkozom a dícsérő szavakkal és a jóindulatú bírálatokkal, mert számomra mindennemű visszajelzés számít. Sokat utazgatom, hiszen a világ felfedezése a kíváncsiságomat is kielégíti, és nagyon sok olyan elméleti dologgal foglalkozom, amihez ily´módon szerzem meg a gyakorlati igazolást. Szerdán már Nagykanizsán leszek, ahol a nagyobb lélegzetű életmű-kiállításomat bontjuk le, s az anyagot máris viszem Szlovéniába, ahol az majd május 20-tól lesz megtekinthető. Később pedig további külföldi helyszíneken lesz látható“.

Azt is elárulta, hogy eközben folyamatosan tart előadásokat és másoknak is rendez kiállításokat: „Eddig már Soprontól Zircen keresztül Budapestig öt helyen állították ki azt az általam összeállított, nagyobb volumenű kiállítási anyagot, amely a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatra érkező művek javát tartalmazza. Megfelelő tágas térben esetleg majd azt is szívesen bemutatnám a Felvidéken, ha erre felkérést kapnék…“ – mondta végül Eifert János, akinek a komáromi kiállítása szeptember 18-áig látható.

Forrás: Hirek.sk

TERMÉSZETES SZÉPSÉGEK – Kércz Tibor kiállítása a galériában. ÉRDI ÚJSÁG, 2017. április 5.

2017.04.05.-Érdi-Újság_Természetes-szépségek-Kércz-Tibor-kiállítása-a-galériában ÉRDI ÚJSÁG, 2017. április 5.

http://www.erd.hu/data/cms750072/ERDI_UJSAG_2017._evi_13._szam.pdf

Kércz Tibor kiállítása a galériában

Természetes szépségek

Első ránézésre, s talán a másodikra is nehéz eldönteni, festményekkel vagy fényképekkel állunk szemben? A múlt pénteken ritka alkalomnak lehettek tanúi a művészetkedvelők: a galériában első ízben kerültek közszemlére különleges természetfotók. Igaz, az Érdi Galéria egyszer már otthont adott egy fotókiállításnak. Pár éve a tetőtérben Arató Zsolt Fények és árnyak című tárlatának lehettünk szemtanúi. A múlt pénteken megnyitott, hazai és egzotikus tájakon készült, különleges természetfényképekből összeállított kiállítás bizonyította: a képzőművészet házában a fotográfiának is helye van. Kércz Tibor a Természetes szépség címet adta tárlatának, s valóban kizárólag szépségeket látunk, amelyek az organikus világból a fényképezőgép objektívén keresztül ki- és megragadott pillanatokat tárnak elénk. A szokatlanul nagyszámú közönség jó hangulatáról elsőként a fotóművész fia, Kércz Viktor gitárjátékával gondoskodott, aki saját szerzeményével szórakoztatta a közönséget. Majd a kiállítást Eifert János fotóművész nyitotta meg. Hangsúlyozta: bár Kércz Tibor csupán négy évvel ezelőtt robbant be a fotográfusok világába, de nemcsak emiatt mondható fiatalnak a szakmában, hanem a stílusát, lendületét és alkotói alapállását tekintve is a korszerűséget, a maiságot, a 21. század élettempóját hozta magával. Mégis érdekes, hogy ha a fotóművészeti életrajzát kellene megfogalmazni, igencsak vékonyra sikeredne, hiszen alig pár évet ölel fel a tevékenysége. Ám ez mégis elegendő volt ahhoz, hogy a sajátos stílusú és témájú képeivel a hazai és nemzetközi pályázatokon olyan kimagasló sikerrel szerepeljen, hogy nemcsak magának, hanem a magyar fotográfiának is dicsőséget szerezzen – mutatott rá Eifert János, hozzátéve: Kércz Tibor képei a természettudományos ismereteket és a művészit – beleértve a fotóművészet technikai és esztétikai ismereteit – vonják egybe. A natura iránti elkötelezettség a fotográfusok részéről nem egy új dolog, gondoljunk csak arra, hogy valamikor az 1800-as évek végén szavazták meg Amerikában, hogy legyenek nemzeti parkok, szigorú védettséggel. A fénykép kezdetektől fogva fegyver volt ahhoz, hogy a természeti örökségünket óvva-védve az utókor számára szinte érintetlenül megőrizve átadjuk. Tibor is ezt teszi már négy éve, hiszen annak ellenére, hogy vegyészmérnökként dolgozik, minden szabadidejét a családjával és a természetben tölti. Fényképezőgépével olyan területekre látogatott el, s olyan pillanatokat örökített meg, amiért keményen meg kellett dolgoznia. Képei akár a képzőművészetben is megállják a helyüket. Tökéletes kompozícióval, a színek szinopszisát is remekül érvényesítve készültek, s valamennyi alkotásán látható, hogy a saját érzéseit is bele tudta vetíteni, még akár egy erdei felvételbe is. A művek létrejöttekor a legfontosabb az a belső erő, az a késztetés, amint egy-egy élmény vagy egy különleges pillanat szinte rögtön provokálja a fotográfust, hogy kezébe vegye a gépét – zárta szavait Eifert János, aki ezután tárlatvezetést is tartott az érdeklődőknek. Kércz Tibor fotókiállítását április 22-ig tekinthetik meg a galéria nyitvatartási ideje alatt.

Bálint Edit

Következő oldal »