János Eifert - Photographer

Archive for the 'Kiállításaim / My Exhibitions' Category

Eifert János VISSZAPILLANTÁS (1964-2020) – kiállításrendezés az Alföldi Galériában, Hódmezővásárhely, 2020. február 12-22.

Tíz terem, két folyosó, mindez 600 négyzetméteren. Öt évtized anyagából válogatva, mindössze 150 kép kerül bemutatásra az Alföldi Galériában a február 23-án nyíló kiállításomon. Közben készül a plakát, meghívó, a molinó. Sajtóbejárás…

——————————————————————————————————————————————————————–

Eifert János VISSZAPILLANTÁS (1964-2020) c. életmű-kiállítása az Alföldi Galériában

———————————————————————————————————————————————————————-

A kiállítás anyagát válogatta és rendezte: Eifert János
Társkurátor: Képiró Ágnes
Létrehozók: Donka Gábor, Elek András, Morvay Tamás
Grafika: Szender Ákos
Nyomdai kivitelezés: Fotoprizma Nyomdaipari Kft., Marker Reklámstúdió, Medivia Kft .
Sajtókapcsolatok: Arany-Tóth Attila

 

  . 

.

 

Az olasz szenvedély és az olasz-magyar barátság estje – Budapest, Istituto italiano di Cultura, 2020. január 24.

Az olasz szenvedély és az olasz-magyar barátság estje

a “La Passione Italiana” Olasz-Magyar Kulturális Baráti Egyesület szervezésében, 2020. január 24-én, pénteken, 15:00

Helyszín: Istituto italiano di Cultura (Budapest, Bródy Sándor u. 8.)

Programok:

Olaszország – Fotókiállítás és kép árverés a kiállítás képeiből

Meghívott fotósok:
Eifert János
http://www.eifert.hu/

Umberto D’Agnello Capri
https://www.umbertodaniello.com/

Csörögi Dóra
http://doracsorogi.com/

A fotókiállítást megnyitja Eifert János

 

 

 

  

Eifert János: Öreg halász kis hallal / Old fisherman with small fish (Szicília, Trapani, 2019)

.

Eifert János: A Földközi tenger Trapaninál / The Mediterranean Sea at Trapani (Szicília, 2018)

   

   


Filmvetítések:
Piedone nyomában
Plebejus herceg c olasz film Alessandro Siani főszereplésével

Bud Spencer és Terence Hill emlékzenekar fellépése
Piedone nyomában című könyv dedikálása

Beszélgetések:
Az olasz-magyar barátságról – beszélgetés Magyarországon élő neves olasz személyiségekkel
Beszélgetés Király Leventével a Piedone nyomában c. film és a könyv szerzőjével
Beszélgetés Fabio Cristianoval a nápolyi Pizza titkáról
Capri hétköznapjai – beszélgetés Camillo Gargiuloval a CapriStarTours vezetőjével

Vérpezsdítő olaszos hangulat, zene, képek, találkozások, nyári utazások tervezgetése, és természetesen olaszos büfé asztal az inyenceknek

La Passione Italiana Egyesület bemutatkozása:
Egyesületünk célja az olasz-magyar baráti kapcsolatok ápolása, közös programok, kulturális események létrehozása, a két ország gasztronómiájának közismertté tétele, testvérvárosi kapcsolatok létrehozása.
Programjaink reményeink szerint tükrözni fogják azt a szenvedélyt, ami minket az egyesület alapítására ösztönzött, és ami a két ország lakóinak mindennapjaiban is fellelhető.

Meghívottak:

Magyarországi olasz vezetők:

S.E. Massimo RUSTICO – Ambasciatore Straordinario e Plenipotenziario d’Italia in Ungheria
Gian Luca BORGHESE – Addetto Reggente dell’Istituto Italiano di Cultura di Budapest
Francesco Maria MARI – Presidente della Camera di Commercio Italiana per l’Ungheria
Antonio CANALE – Direttore dell’ICE a Budapest

További vendégeink:

Fabio Cristiano – Scuola Pizzaiolo Napoli

Oscar Carrozzo olasz újságíró a San Gennaro örökség sajtóképviselője, Nápoly

Camillo Gargiulo Capri Star Tour vezetője, Capri

Giacomo Incarbona Elire Island, Trapani

Király Levente újságíró, MTVA
A Bud Spencer nyomában című film alkotója
Bud Spencer és Terence Hill emlékzenekar

 

ArtKert Összművészeti Fesztivál, Szentendre, 2019. augusztus 30 – szeptember 1.

ArtKert Összművészeti Fesztivál
2019. augusztus 30 – szeptember 1.

A sok kítűnő és vonzó program között található Fényfestés, Mörk koncert, Bereményi Géza és Másik János estje, Szobrok a kertben, A Kert költészetté emelése, Szitanyomó Workshop, Kertmozi, Színház a MANK Galériában, Tárlatvezetés a TáncKépek c. kiállításon, Fotográfiai bemutató – Eifert János képei az ArtKertben….

Közben: 2019. augusztus 31. 13.00 – 17.00 – Fotográfiai bemutató
A workshop keretében Eifert János fotóművész a portréfotózás történetéről, technikájáról, egyedi megoldásairól tart előadást, majd a résztvevőknek lehetőségük lesz a gyakorlatban is bekapcsolódni az alkotás folyamatába.

  

 

 

  

 

 

TáncKépek – táncművészet a kortárs fotográfiában. Kiállítás a MANK Galériában, Szentendre, 2019. augusztus 28 – szeptember 25.

  

   

TáncKépek – táncművészet a kortárs fotográfiában
Kiállítás a MANK Galériában, 2019. augusztus 28 – szeptember 25.

  Eifert János megnyitóbeszéde:

 

Testből font jelbeszéd

Minden művészet reprodukálható. Vannak azonban nehezebben „megfogható”, illékony anyagúak, mint például a tánc. Az előadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. Ugyanakkor a mozdulatkincs, a táncstílus, a táncban rejlő ősi tartalmak és ősi formák, látható és ellenőrizhető módon áthagyományozva, szívósan élnek évezredekig, fejlődnek, visszafejlődnek, hogy átalakulva visszatérjenek a kortárs táncművészet eszköztárába, lehetővé téve, hogy mai életérzésünket, a mindennapokhoz köthető gondolatainkat és érzéseinket korszerű eszközökkel fejezzék ki.

    

Mindezt megörökíteni, megőrizni a jövő számára a vizuális művészetek feladata és lehetősége. A megörökítés, rögzítés technikája koronként változott. Ma a dokumentálás – a film, videó mellett – főleg fényképezéstechnikával folyik. Szerencsénkre a fotográfusok nagy része nem elégszik meg a puszta rögzítés igényével, hanem művészi értékkel bíró, eredeti mű létrehozására törekszik. Az ilyen kép persze dokumentációs célokra, a tánc rekonstrukciójára is alkalmas lehet, de lényege az adott fotóművész személyes látásmódja. A MANK szervezésében, inspiráló felhívásának köszönhetően született meg a TáncKépek c. kiállítás, amely a ma táncművészetét mutatja be, a kortárs fotográfusok képein keresztül. A felhívásra 92 fotográfus ezernyi tánc-képet küldött a válogatásra, amelyből a zsűri (Eifert János fotóművész, a kiállítás kurátora; Lőrinc Katalin táncművész, egyetemi tanár; Borbély László a MANK operatív igazgatója, nem mellesleg az ArtPhoto Galéria vezetője; Cserhalmi Luca művészettörténész, a MANK munkatársa; Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója) 44 szerző 74 képét választott kiállításra, 12 szerző mintegy húsz képét pedig vetítésre.

  

  

A TáncKépek c. kiállításon Aczél Péter, Agócs József, Andrea Paolini Merlo, Baán Katalin, Bobál Katalin, Csillag Pál, Csorba Károly, Csörögi Dóra, Darab Dénes, Dudás Ágnes, Dudás Nándor Emil, Dusa Gábor, Dusha Béla, Eifert János, Fejér István, Futár Ernő, Gimesi András Gime, Huisz István, Kálmándy Pap Ferenc, Kincses Gyula, Koncz Dezső, Kőműves Kata, Körtvélyesi László, Máthé András, Mészáros Csaba , Montvai László, Olasz Ági, Palotai Misi, Pethő Bertalan, Ritter Antal, Sáfrány Levente, Sági Ági, Siklós Péter, Simon Csilla, Szabó Béla, Szedő Iván, Szendrei Tibor, dr. Tóta Krisztián, Tóth Brigitta, Törköly József, Urbán Tibor, Váncsa Domokos, Vas Péter, Volpach-Bors Szilvia, Zsila Sándor papírképei a falakon, továbbá Antal Malvina, Bakki Zsolt, Dajka Margot Judit, Fülöp Jenő, Gergely Beatrix, Gordon Eszter, Jókúti György, Kovács Gábor, Módos Gábor és dr. Seres Géza képei vetítésen láthatók.

  

  

 

A felsorolt kortárs fotográfusok többek között a Duda Éva Társulat, Magyar Nemzeti Balett, Frenák Pál Társulat, Magyar Mozdulatművészeti Társulat, Duna Művészegyüttes, Pirók Zsófia és a Melodika Project, Gergye Krisztián, Mozdulatművészeti Társulat, Artus Goda Gábor Társulata, Pécsi Balett, Természetes Vészek Kollektíva, Magyar Állami Népi Együttes, Pataky Klári Társulat, Willany Leo improvizációs táncszínház, Moszkvai Imperiál Balett, Magyar Táncművészeti Egyem, SzólóDuó fesztivál, Magyar Táncfesztivál, Táncsport Magyar Bajnokság, Gangaray Artistic Program, Kubai Nemzeti Balett, The Moon Opera Yabin Studio előadásait fényképezték, vagy stúdióban készítettek felvételeket. Mindenesetre ízelítőt kaphatunk általuk nagyszerű koreográfusok műveiből, találkozhatunk az előadókkal, a mai táncművészet nagyjaival és fiatal titánjaival. Álljon itt táncművészek neve is, hiszen az ő megjelenésük alkotja a kiállítás lelkét, lényegét:

Anibal Dos Santos, Bacsó Gabriella, Bajári Levente, Bakó Tamás, Bekzhanov Nariman,
Bocsi Eszter, Bot Ádám, Bujdosó Anna, Csetényi Vencel, Csörögi Márk, Debreczeni Márton,
Esterházy Fanni, Farkas Mónika, Fehér Ferenc, Fenyves Márk, Frenák Pál, Gáspár Orsolya, Gergye Krisztián, Góbi Rita, Golubkovics Gergely, Götz Andrea, Grecsó Zoltán, Gyurmánczi Diana, Hajszán Kitti, Hegedűs Tamás, Hoffmann Luca, Horváth Zsófia, Jenny Vincenti, Jessica Carulla Leo, Juronics Tamás, Kálid Artúr, Kisbakonyi Anett, Kiss Mihály, Kiss Rebeka, Kiss Tamás, Kovács Emese, Krisztik Csaba, Lázár Eszter, Lepedus Boglárka, Lia Seveliova, Lőrinc Katalin, Lőrincz Emma, Luigi Iannone, Lukács Levente, Maurer Milán, Molnár Csaba, Mózes Zoltán, Nagy Csilla, Nagy Írisz, Nika K. Crnic, Pálosi István, Pap Zsuzsanna, Pirók Zsófia, Popova Aleszja, Rácz Réka, Rovó Virág, Sebestyén Bálint, Simon Renáta, Szanyi Tamás, Szigyártó Szandra, Szirb György, Szöllősi András, Téglás Bánk, Tüű Barbara, Uhrik Dóra, Virág Melinda, Yosmell Calderón Mejías és Yumi Osanai.

  

A kiállítás képeinek legtöbbje élményszerűen jeleníti meg a kortárs táncművészet lényegét, olyan új stílusban és szemléletmóddal, magas színvonalú technikai- és esztétikai kivitelezésben, amely a jövőbe tekint, és a kortárs fotográfia friss szellemi áramlataiból merít felfrissülést. A mai fotóművészet nemcsak a pillanat művészete, hanem a gondolkodás művészete is.

Az itt látható TáncKépek c. kiállításnak előzményei vannak: 1966-ban a Madách Színház első emeleti előcsarnokában, a Pécsi Balett vendégjátéka idején volt látható a Balett a fotóművészetben című kiállítás, amelyről Lőrinc György, az Opera egykori balettigazgatója többoldalas beszámolót, elemző kritikát írt a Fotóművészet című folyóirat 1966/3-as számába. 1968-ban a Magyar Nemzeti Galériában mutatták be Tánc a fotóművészetben című kiállítást, amelyet a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Magyar Fotóművészek Szövetség közösen rendezett. Fantasztikus siker volt, a kiállítást másodbemutatók követték. Az anyag a gyakori kiállítások, szállítások során elrongyolódott, majd egy nedves pincében, szép csendben „kimúlt”.

A fotóművészek és a táncművészek azonban rendkívül makacs emberek (közéjük tartozom én is) és a veszprémi Petőfi Színházzal közösen „feltámasztottuk” a halottat, új lelket lehelve bele. Az újjászületett kiállítás a szellemi örökségre utalva, tiszteletből a Tánc a fotóművészetben címet viselte. 1998. május 8-án volt a bemutatója, a veszprémi I. Országos Kortárs Tánc- és Mozgásművészeti Találkozó nyitónapján, majd rögtön az I. Magyar Táncfesztiválon, Győrben debütált. A kiállítást számos helyen bemutatták, fesztiválok, ünnepi alkalmak, rangos táncelőadások igényelték jelenlétét. Külföldre is eljutott, a Dél-Afrikai Köztársaság fővárosában, a Pretoriai Egyetemen történt bemutatása után Franciaország következett, az Association des Photographers Cineastes de la Danse meghívására. A Balassi Intézet jóvoltából a „Tánc a fotóművészetben” egész Bulgáriát végigturnézta, először Szófiában a Nemzeti Galéria mutatta be, majd Plovdiv, Pleven és más városok következtek. Amikor visszatért az anyag, bekerült az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Fotóművészek Szövetsége együttműködésével létrejött Jelenkori Fotóművészeti Gyűjteménybe, ahol a mai napig a képek leltározva, felcímkézve és a számítógépes adatbázisban nyilvántartva ugyan, de a raktárukban pihen, nem szó szerint értve porosodik. Mindenesetre azóta nem kerülnek kiállításra, mert arra már nem maradt akarat és szellemi kapacitás.

 

 

   

Node a MANK-nak támadt egy ötlete, hogy ezt a kiállítást TáncKépek címmel megszervezze, és mint a témában ismert szakembert, júliusban megbíztak a kiállítás megrendezésével. Most augusztus 28-át írunk, és a kiállítás itt látható Önök előtt a MANK Galéria falain.

Csapatmunka adta a jó végeredményt, ezért köszönet Tardy-Molnár Annának, a MANK ügyvezető igazgatójának, Borbély László operatív (és én hozzáteszem: kreatív) igazgatónak, továbbá Cserhalmi Lucának, Takács Erzsébetnek és a többi munkatársnak, hogy szellemi és anyagi segítséget nyújtottak a kiállítás megszületéséhez. És hogy a sorból ki ne maradjon a legfontosabb segítőm, köszönet Lőrinc Katalin táncművésznek is.

Kösz MANK!

A kiállítást megnyitom!

Eifert János fotóművész,
a kiállítás kurátora

Eifert János: ARS POETICA – Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház Corvin Galériája, Budapest, 2019. április 2 – május 5.

Eifert János: ARS POETICA

A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból

Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház Corvin Galériája
(1165 Budapest Hunyadvár u. 43/c.), 2019. április 2 – május 5.
Köszöntőt mond: Szabó Csilla igazgató
Közreműködik: Nagy Judit fuvola, Papp Tímea hárfa

.

.

 „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság peremén.” – vallja Eifert János fotóművész az Ars Poetica című albumában, mely a kiállítás címadója is.

 

Eifert János (1943-) szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.

236 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival.

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 94 országot, és közel másfélmillió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze az Open Color, és Open Monochrome kategóriákban, a PSA által adományozott PROFICIENCY (PPSA), és az EXCELLENCE (EPSA) díj tulajdonosa.

A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozatokban.

 

Portréfilmjei:

Zseni és János, portréfilm. 50 perc, Magyar Televízió, 1992 (Riporter-szerkesztő-rendező: Gém György, operatőr: Bogdán László)

Első könyvem – Eifert János portré. 55 perc, MTV, 2003 (Rendező: Kálmán János, szerkesztő-riporter: Bayer Ilona, operatőr: Sibalin György)

Családmesék: Eifert család. 40 perc, HÍR TV, 2006 (Műsorvezető: Borbás Mária, Vezető operatőr: Markert Károly, Gyártásvezető: Berényi Péter, Felelős szerkesztő: Fehér Zsuzsa, Rendező: Dobronay László)

ARCmás – beszélgetés Eifert Jánossal. 50 perc, Vásárhelyi VTV, 2013 (Szerkesztő-riporter: Csorba Mária, Operatőr: Miklós András)

A Család-barát vendége: Eifert János fotóművész. Duna TV, 2015 (Műsorvezetők: Gaskó Balázs és Kurucz Éva, rendező: Komlós András, társszerkesztő: Szabó Zsóka, Szerkesztő: Kozári Réka, felelős szerkesztő: Gáspár Monika)

„Számomra játék a fotográfia.” (Tánc, Test, Természet: Eifert János) – Szerelmes földrajz. 28 perc, Duna TV, 2016 (Rendező-operatőr: Dala István, szerkesztő-riporter: Hollós László)

 

Könyvei:

BodyArt Portfolio – 111 Meisterwerke von Zseni Jung und János Eifert. (Julien Biere szerkesztésében, CD-ROM és könyv, Verlag Photographie, 1994)

Eifert János: Első könyvem(Turczi István, Fenyvesi Félix Lajos, dr. Végvári Lajos és a szerző szövegével, digitális nyomtatással, Radex Communications, 2004)

Eifert János: Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2007)

János Eifert: Aktfotografie (Schenk Verlag, 2007);

Eifert János: Képírás – Fotóakadémia (Kossuth Kiadó, Budapest, 2012)

Eifert János: Ars Poetica (Markovics Ferenc bevezetőjével, Artphoto Galéria, Budapest, 2014)

.

 

Eifert János “NAGY UTAZÁS UJGURFÖLDÖN” – Lipták Galéria, Budapest, 2019. március 20 – április 16.

 

Eifert János Nagy utazás Ujgurföldön Marco Polo nyomdokain

LIPTÁK GALÉRIA (Lipták Villa, 1146 Budapest, Hermina út 3.) 2019. március 20 – április 16.

Megnyitó: 2019. március 20. 18:00 óra

Megnyitja: Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas költő

Naplójegyzeteimből:

 Joggal gondolhatják, hogy a fotóművész, vagy természetfotós, amikor utazása élményeit feldolgozza, az ember és természet viszonyát kutató, faggató „fotográfus tudósként” rendezi, válogatja képeit és mutatja be azokat. Most tekintsenek el ettől, hiszen a közölt képek nem tárgyszerű leírások, hanem egy nagy szerelem képei, melynek középpontjában ugyan a hegyek, a folyók, a sivatagok, a falvak és városok, az itt élő emberek arcai állnak, de mind-mind egy csodálatosan szép ujgur lány arcát idézik (aki persze meg sem jelenik a képeken) akinek vonzása, szerelme, szenvedélye fejeződik ki a táj- és zsánerképekben. Hogyan kezdődött ez a szenvedély, ami újból és újból visszavonz, visszahív, találkozásra késztet Kínával, azon belül az Ujgurfölddel?

 

  1. júliusában mobiltelefonon kerestek a Chinese Photographers Associationtól, hogy augusztusban mennék-e fényképezni Xinjiangba. 2002-ben, Henan tartományban már részt vettem egy hasonlón a szervezésükben, így rögtön igent mondtam. 2006. szeptemberében-októberében nagy kedvvel mentem, egy nemzetközi csapat résztvevőjeként – amelybe a világ legjobb fotográfusait igyekeztek összeválogatni, természetesen a kínaiakat is – Ujgurföldön, Marco Polo nyomdokain haladva, Xinjiang tartományban az északi és déli Selyem utat jártuk végig. Mintegy 10 ezer kilométert gépkocsin, 12 ezret repülőn, s gyalogosan számolatlan utat megtéve egy csodálatos utazás részese lehettem.

A Selyemút, mint ismert, az ősrégi kínai civilizáció Nyugat felé terjesztésének fontos csatornája volt, híd szerepet játszott a kínai-nyugati gazdasági és kulturális cserekapcsolatokban. Selyemút néven leggyakrabban azt az utat emlegetjük, amelyet a Nyugati Han-dinasztia által kiküldött Zhang Qian császári megbízott az akkori fővárostól, Changantól nyugatra haladva megtett, és amely Rómáig terjedő szárazföldi út volt, két, északi és déli ággal. A déli út Dunhuangtól indult, a Yangguan bástyán, a Kunlun hegylánc mellett a Congling hegygerincen keresztül nyugatra a Dayuezhi-ig (a mai Afganisztán északkeleti részéig), Anxi-ig (a mai Iránig) és Tiaozhi-ig (a mai Arab-félszigetig) terjedt.

Az északi út pedig egykor Dunhuangtól indulva a Yumen bástyán, a Tienshan hegylánc mellett a Congling hegygerincen, a Dawan-on, a Kangju-on (ma mindkét helység közép-ázsiai országban található) keresztül délnyugat felé haladt egészen addig, amíg találkozott a déli úttal. Mind a két szomszédos utat „Szárazföldi Selyemút”- nak hívják. Az én utam – ahogy már korábban jeleztem – Kína legnagyobb tartományában, Xinjiangban vezetett, ahol Marco Polo nyomdokain haladva fényképeztem a Tienshan hegység, Taklamakan sivatag és a Tarim-medence által határolt területet. Az ujgúr főváros, Ürümqi volt a kiindulási pont, ahonnan – nem haladási sorrendben – Kasgár (Kashi, Kashgar, Qäshqär), Atush, Tumshuk, Xianglonghu, Kucsa (Ku Che, Kuqa), Baluntai, Bayanbulak füves puszta, Korla (Kuerle), Gongnaisi, Turpan, Changji , Miquan, Sanshiutan, Heizvilig érintésével. Ujgur, tadzsik, mongol, azerbajzsán, han kínai népekkel találkozva egy teljesen más Kína-kép kerekedett ki előttem.

   

Leginkább az ejtett ámulatba, hogy az itt élő népek – földrajzi és éghajlati szempontból – nehéz viszonyok között virágzó városokat, gazdag mezőgazdasági kultúrát teremtettek.

A földalatti csatornarendszer, amelynek segítségével a Tienshan olvadó hósipkáiból vízzel látják el a hatalmas területeket, az egyedülálló a világon. No meg a zene és a tánc! Én magam kicsit megtanultam az ujgur, mongol táncokat. Csodálatos tartomány, érdekes és rokonszenves emberekkel. Nem túlzás, ha azt állítom, a világ történelmét idézi a jelen.

   

Képeimből kitűnik talán, hogy nemcsak a közhelyeket vettem észre a természeti szépségekben gazdag, etnikailag sokszínű és különlegesen rokonszenves világukból: az embert környezetében, a maga valóságában. Mindezt a legegyszerűbb, letisztultabb képi megfogalmazásban, és elkerülve a szépséges szép képek esztétikai csapdáját, a nyers valóság felmutatása volt a célom.

Amit láttam és fényképeztem, megtapasztaltam, mondhatni részletekben az egész. A Turfáni-mélyedéstől északra emelkedő, vörös homokkő alkotta hegyoldalak a napsütésben szinte lángolni látszanak, innen a nevük. Tiszta időben 100 kilométer hosszan, 500 méter magasan szívják magukba a perzselő nyári nap hevét, amitől 80 °C-ra is felmelegszenek. Napnyugta idején azután visszasugározzák az elnyelt meleget.

A Lángoló hegyek nyugati oldalában a vörös homokkőbe az erózió fél kilométer széles, 8 kilométer hosszú észak-déli lefutású völgyet vájt, amely öntözőcsatornái és dús vegetációi révén a nyári hőségben igazi oázist jelent Turpan lakóinak.

A 220 hektárnyi szőlőültetvényen termesztett számos fajta közül a mag nélküli fehér szőlő és a rozé a legkedveltebb. A magas cukortartalmú, zamatos, különleges ízű szőlőből kitűnő mazsolát készítenek.

Miután a szőlőültetvények a sivatag által körülvett oázisokban teremnek, nincs szükség a vegyszerezésre, permetezésre, ezért kitűnő biotermékek, melyek nagy keresletnek örvendenek a világpiacon.

A Xinjiang területén kétezer évvel ezelőtt létrehozott karezt, azaz földalatti kutak rendszerét a Nagy Fal és a Nagy Csatorna után Kína harmadik építészeti csodájaként emlegetik. Xinjiang 1600 árok, gát és földalatti csatorna alkotta kútjából kb. ezer Turpanban és környékén található. Ezek a földalatti kutak a Tienshan hegység olvadó hósapkáiból származó talajvizet gyűjtik össze. A vízgyűjtőárkok átlagos mérete 3 méter, de a leghosszabbak elérik a 30 méteres hosszúságot is. A belőlük kiinduló csatornák a völgyek veteményeseit és szántóföldjeit öntözik. A csatornák összesített hossza meghaladja a 3 ezer kilométert, amelyek évente több mint 600 millió köbméter vizet szállítanak. Ezek a földalatti öntözőcsatorna rendszerek öntözik a Turpan-oázis termőföldjeinek több mint 80 százalékát.

Az ujgurokról, és történelmükről

Az ujgurok Nyugat-Kínában, a hatalmas kiterjedésű Hszincsiang (Xinjiang) tartományban élnek, az ősi Selyemút mentén, ahol Európa, Ázsia és Oroszország találkozik. Névleg autonómiában. Hatezer éve. Őseik között a hunokat is számon tartják. A sámánizmust gyakorolták. És hogy még jobban bosszantsanak egyes tudósokat, mentéjükön még a tulipán is fellelhető. Egyik kedvenc ételük a dapandzsi, amelyet, ha valaki megkóstol, soha nem felejti el. Egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikáscsirke között. Tartozékai: a csirke, hagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, a bogyiszlóihoz hasonló erős paprika, krumpli, római kömény, őrölt szecsuáni bors, olaj, szójaszósz és – igen – sör, noha a legtöbb ujgur muzulmán. Az ujgurok hazájukat Kelet-Turkesztánnak nevezik. Nyelvük a türk nyelvcsaládhoz tartozik. A vendégszerető, családközpontú nép kultúrája tele van zenével, tánccal. Hagyományszeretetük közmondásos.

Ma mintegy húszmillió ujgur él világszerte. Ebből mintegy 8 millióan maradtak még hazájukban. A kínaiak mindent megtettek és megtesznek a terület erőszakos asszimilációjáért.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasok voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük, még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.

A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.

Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megőriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió őslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben kihirdették a Második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn. (forrás: ujgur.hu)

A nyárfa – az ujgur ember szimbóluma

Elviseli a tűző napsütést, a hideget, a szárazságot, dacol a széllel és a homokkal (jelképesen: a hatalommal, az elnyomással). A magas sótartalmú, szikes homoktalajokban éppúgy megél, mint a vízparti területeken.
A Tarim-medencében található eufráteszi nyárfa (Populus euphratica) erdőt alkotva, 180 000 hektárnyi kiterjedésben, Kína teljes erdőterületének 24%-át adja. Mondják a világ legnagyobb nyárfa-erdejének is, amelyet összefüggő ökoszisztéma jellemez, és tanulmányozására sok országokból érkeznek kutatók. A nyárfát az ujgurok a sivatag lelkének mondják (és a békés együttélés, meg a türelem mintaképének), hiszen 60 különféle növénnyel együtt (köztük vörös fűz, keskenylevelű ezüstfa, vadkender) képes eltűrni a legszélsőségesebb időjárási viszonyokat is.  Mint tudjuk, a Tarim medencében, amely mérsékelt égövi kontinentális sivatag, a nyár forró (július 28°C), a tél hideg (január -10°C), az éves abszolút hőingás több mint 70°C. Az éves csapadék kevesebb, mint 100 mm; a terület nagy részén kevesebb, mint 10 mm. Gyakoriak a porviharok. A tipikusan azonális, orográfiai sivatagok a tenger messzesége és a medence zárt jelleg miatt alakultak ki.

Eifert János: Ősz Xinjiangban / Autumn in Xinjiang (2006)
China, Xinjiiang, Sept 23. – October 09. 2006
Photo: János Eifert

Kína, Xinjiang, Ujgúr-föld

شىنجاڭ ئۇيغۇر ئاپتونوم رايونى
Shinjang Uyghur Aptonom Rayoni
新疆维吾尔自治区

Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület vagy Xinjiang Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya

新 xīn – új
疆 jiāng – határvidék
“új határvidék”

Területe: 1 660 000 km²

Népessége: 19 630 000

 

Földrajzi helyzete

Kína észak-keleti régiójában található Xinjiang tartomány. Északon Oroszország, észak/észak-keleten Mongólia, keleten Kína, délen Tibet, nyugaton India (Kasmír), Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán határolja.

 

Természeti értékei és éghajlata

Délen a Himalája északi hegyvonulata határolja a Kunlun. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a Tien-San hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur Shan hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a Takla-Makán, melynek legnagyobb része a Tarim-medence. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim-folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb tava a Lop-Nór-tó, de vannak időszakos tavai is. A szárazföldi kontinentális éghajlatnak köszönhetően a terület nagy része sivatag, csapadék alig esik, évi 250-500mm átlagosan.

 

Nyelve

Hivatalos a kínai és az ujgur nyelv, de beszélnek még kazah, altaji és kirgiz nyelven. Az ujgur nyelv az Altaji nyelvcsalád török ágába tartozik.

Főbb nemzetiségek:

Ujgur – 45%
Han – 41%
Kazah – 7%
Hui – 5%
Kirgiz – 0,9%
Mongol – 0,8%
Dongxiang – 0,3%
Tadzsik – 0,2%
Xibe – 0,2%

 

Eifert János: ARS POETICA – Szentes, Tokácsli Galéria, 2018. december 1 – 22.

  .

Eifert János: ARS POETICA

A klasszikustól a modernig – válogatás 50 év fotóiból

Szentes, Tokácsli Galéria, 2018. december 1 – 22.

Megnyitó: 2018. december 1. 15:00 óra, Megnyitja: Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész, Közreműködik: Takács Gabriella – fuvola

A fotóművész a kiállítás-megnyitót digiráma-vetítéssel zárja.

A kiállítás megtekinthető a Tokácsli Galériában (6600 Szentes, Kossuth tér 5. I. emelet) december 22-ig, keddtől péntekig 9-13 és 15-17 óráig, szombaton 9-13 óráig.

 „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság peremén.” – vallja Eifert János fotóművész az Ars Poetica című albumában, mely a kiállítás címadója is.

   

.

  

.

.  

.

.

. .

.

.

 Eifert János (1943-) szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.

233 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival.

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 94 országot, és közel másfélmillió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze az Open Color, és Open Monochrome kategóriákban, a PSA által adományozott PROFICIENCY (PPSA), és az EXCELLENCE (EPSA) díj tulajdonosa.

A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozatokban.

Temesi László: Eifert János Ars poeticája. BP18, 2018. november 16.

BP18, 2018. november 16.

https://www.bp18.hu/hirek/keruleti-hirek/item/17937-eifert-janos-ars-poeticaja

Írta: Temesi László 2018.11.16.

 

Kondor: válogatás 50 év fotóiból.

Ars poetica címmel november 15-től december 5-ig látható Eifert János jeles fotóművész kiállítása a Kondor Béla Közösségi Házban. A 75 éves fotográfus ötven év fotóiból válogatott.

Galgóczy Zoltán alpolgármester köszöntőjében kiemelte a fotóművész hazai és nemzetközi sikereit, megjegyezve, hogy egy Isten áldotta tehetség.

– Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége, aki páratlan életművel ajándékozott meg bennünket és örömünkre, ennek egy kis töredékét láthatjuk most itt – mondta, majd a kerületünkben élő szintén jelentős fotóművész, Chochol Károly e szavakkal nyitotta meg a kiállítást:

– Páratlan eseménysorozatnak lehetünk részesei! A művész 75. életévét 75 eseménnyel jelzi. Egy alkotó, aki otthonosan mozog a kamera mindkét oldalán. Sikeres volt táncművészként, az objektív előtt és világhírű és elismert lett a kamera mögött is. 1968-ban kezdett fotózni külföldi turnékon, és lett keresett fotográfus, szerkesztő, illusztrátor, oktató és felsőszintű fotóművészeti szervező. Számos nemzetközi workshop felkért előadója, vezetője. Bátran mondhatom, hogy nincs a fotográfiának olyan területe, ahol nem dolgozott sikerrel és nem alkotott maradandót. Diaporámákat készített, díjakat gyűjtött be, később oktatta, oktatja a mai napig. A tánc, a női szépség, az akt, a mozgás és a természetfotókat kedveli, e témakörökben számos könyve jelent meg. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. A világ negyven országában járt és alkotott, ezzel egy páratlan kép-gyűjteményt hozott létre – egyedülálló kultúrkincs – és itt szembesülni kell azzal, hogy minden, ami fotóművészet, Eifert János sajátja. Rendszeres résztvevője a fotó-életnek. Huszonegy hazai és nemzetközi egyesület tagja. Eddig 231 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival. Köszönjük a feledhetetlen élményt!

A megnyitón a Tébláb Művészeti Iskola növendékei léptek fel kis műsorukkal. A kiállítás kurátora – mely december 5-ig látható – Varga Ferenc, a Kondor igazgatója.

Mester és tanítványai – Eifert János mesterkurzusának kiállítása a Bethlen Galériában. Budapest, 2018. november 17 – december 17.

Mester és tanítványai

Eifert János mesterkurzusának kiállítása

Bethlen Galéria, 2018. november 17 – december 17.

Megnyitó: 2018. november 17-én, 17:00 órakor

A kiállítást megnyitotta: Csörögi Dóra AFIAP fotóművész képviseletében Gasztonyi Kálmán festőművész, a képeket bemutatta: Eifert János EFIAP, ESFIAP, PPSA fotóművész

Kiállítók:

Aczél Péter, Antal Györgyi, Bajkó Csaba, Bakki Zsolt, Bárdos Tamás, Bertók Béla, Burkus Alexandra, Csicseriné Papp Mária, Csorba Károly, Csörögi Dóra, Dajka Margot Judit, Darab Dénes, Dudás Emil, Ecsedi Ircsi, Eifert János, Gimesi András Gime, Kiss Minna Auróra, Koncz Dezső, Kovács Gábor, Kozma Cecília, Kőrösi Sándor, Kricska Nóra, Kristó Annamária, Magyar László, Medgyesy Gábor, Olasz Ágnes, Paiss László, Pinke Éva, Pivonka Kriszta, Rajkai György, Ritter Antal, Schmatz Béla Zsolt, Seiner Krisztián, Tóth Brigitta, Tóth Katalin, Zih Katalin

    

  

   

  

    

 

 

Eifert Jánost nem kell különösebben bemutatni, hiszen szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Nemcsak fotográfusként, hanem tanárként, előadóként és szakíróként is tevékenykedik.

233 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival.

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 94 országot, és közel másfélmillió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze az Open Color, és Open Monochrome kategóriákban, a PSA által adományozott PROFICIENCY (PPSA) díj tulajdonosa, valamint az EXCELLENCE (EPSA) elismerés várományosa.

 

1984-2004 a Sebesvíz Workshop nemzetközi fotóművészeti alkotótábor művészeti vezetője;

1985-1993 között a Höhere Graphisches Bundes-, Lehr- und Versuchsanstalt, Wien meghívott előadója; az 1. Werkschule für Fotografie, Soltau fotószemináriumainak docense; a Magyar Fotóművészek Szövetsége Szakkollégiumának és Mester kurzusainak vezető tanára.

2002-2008 a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskolában, a budapesti Szókratész Két Tannyelvű Szakközép iskolában, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskolán fotográfiát tanít.

A Stalter-Kerekes alapította Mesterség és Művészet, az Imre Tamás vezette FotóOktatás.hu iskolákban is tanít, de néhány éve otthonában saját iskolájában fogadja a tehetséges amatőr fotográfusokat.

Programja, pedagógiai módszerei öt évtized gyakorlatára építkeznek, és az egyéniség kibontakoztatását tartja a legfontosabbnak, nemcsak a technikai és esztétikai, valamint gyakorlati ismeretek átadását.

Kezei közül kikerült fotográfusok ott találhatók a nemzetközi színtér élvonalában.

 

  

 

 

  

 

 

 

 

 

TL.: „Mindig a kíváncsiság hajt” – Válogatás 50 év fotóiból. B18, 2018. november 12.

B18, 2018. november 12.

https://www.bp18.hu/hirek/keruleti-hirek/item/17907-mindig-a-kivancsisag-hajt-valogatas-50-ev-fotoibol

 

„Mindig a kíváncsiság hajt” – Válogatás 50 év fotóiból

Írta: T.L. 2018.11.12.

 

Eifert János Ars poeticája a Kondorban.

Ars poetica címmel november 15-től december 5-ig látható Eifert János jeles fotóművész kiállítása a Kondor Béla Közösségi Házban. A 75 éves fotográfus ötven év fotóiból válogatott.

Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Huszonhárom évesen a néptáncművészet mellett indult el a fotóművészet felé, nem csoda, hogy első fotótémáit a táncművészetből merítette. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.
Eddig 231 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival. A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 94 országot, és közel másfélmillió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát.
A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze.
-Mindig a kíváncsiság hajt utazásaim során – vallja -, kíváncsi vagyok arra, hogyan élnek az emberek, hogyan gondolkodnak, milyen a kultúrájuk? Életem egyik legnagyobb élménye egy hosszabb kínai út volt.

Arra a kérdésre, könnyen átállt-e a filmes gépről a digitálisra? – így válaszolt:
-Tény, hogy a digitális térhódításkor elég sokan temették a fotógráfiát, de én nem temettem, mert a technikai fejlődés szerintem, soha nem volt gátja annak, hogy kifejezzük magunkat. Számomra a fotográfia játék, nagyon komoly játék, és persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képnyelvemen közölhetem. Nézni, látni, láttatni – ez a képíró, a fotográfus feladata.
Eifert János fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozatokban.
Kiállítása december 5-ig látható a Kondor Béla Közösségi Házban.

Eifert János ARS POETICA c. kiállítása a Kondor Béla Közösségi Házban, Budapest 2018. nopember 15 – 22.

A Kondor Béla Közösségi Ház tisztelettel meghívja Önt és barátait

EIFERT JÁNOS EFIAP, ESFIAP, EPSA fotóművész

ARS POETICA címmel rendezett kiállításának megnyitóünnepségére

2018. november 15-én, csütörtökön 17.00 órára a Kondor Béla Közösségi Házba (Budapest XVIII. kerület, Kondor sétány 8.)

Köszöntőt mond: Galgóczy Zoltán alpolgármester

A kiállítást megnyitja: Chochol Károly Balogh Rudolf- díjas, Pro Urbe-díjas fotóművész

Közreműködnek: Tébláb Művészeti Iskola növendékei

 

 

Eifert János NAGY KÉPEK c. kiállítása az Újpest Galériában – Újpesti Közéleti Televízió, Budapest, 2018. október 26.

Eifert János NAGY KÉPEK c. kiállítása az Újpest Galériában – Újpesti Közéleti Televízió, Budapest, 2018. október 26.

https://www.youtube.com/watch?v=lTRBnL4QaGg

 

Szerkesztő: Héja Krisztián

Operatőr – vágó: Kálmán János

Eifert János kiállítása az Újpest Galériában – M5 Híradó, 2018. október 24. 21:09 – 22:13

M5 Híradó, 2018. október 24. 21:09 – 22:13 Min

Eifert János kiállítása az Újpest Galériában

 

 

 

 

   

https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2018-10-24-i-adas/

Szerkesztő: Kecskés Lilla
Társszerkesztő: Varga-Bak Nikolett
Gyártásvezető: Domonkos Zoltán
Műszaki vezető: Fejes Csaba
Rendező: Kauser Kristóf
Felelős szerkesztő: Regős Zoltán
Produkciós vezető: Varjú Frigyes
Csatornaigazgató: Siklósi Beatrix

Eifert János: NAGY KÉPEK – Újpest Galéria, Budapest, 2018. október 24 – november 10.

Eifert János: NAGY KÉPEK

Újpest Galéria, 2018. október 24 – november 10.

Megnyitó: 2018. október 24-én (szerdán) 18:00 órakor

Helyszín: Polgár Centrum – Új Galéria (1042 Budapest, Árpád út 66.)

 

Öt évtized anyagából válogatva Eifert János nagy képei kerülnek bemutatásra, egyrészt azok, amelyek bejárták a világot és számos díjat, elismerést szereztek a fotóművész számára. Másrészt azok is, amelyek méreteiben is igazán nagynak számítanak, hiszen lesz köztük tíz méter hosszú vászonkép is. Persze a művészi érték nem hosszmértékkel és statisztikai adatokkal mérhető…

 

Eifert János (1943-) szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.

231 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival.

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 94 országot, és közel másfélmillió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze az Open Color, és Open Monochrome kategóriákban, a PSA által adományozott PROFICIENCY (PPSA) díj tulajdonosa, valamint az EXCELLENCE (EPSA) elismerés várományosa.

A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozatokban.

Portréfilmjei:

Zseni és János, portréfilm. 50 perc, Magyar Televízió, 1992 (Riporter-szerkesztő-rendező: Gém György, operatőr: Bogdán László)

Első könyvem – Eifert János portré. 55 perc, MTV, 2003 (Rendező: Kálmán János, szerkesztő-riporter: Bayer Ilona, operatőr: Sibalin György)

Családmesék: Eifert család. 40 perc, HÍR TV, 2006 (Műsorvezető: Borbás Mária, Vezető operatőr: Markert Károly, Gyártásvezető: Berényi Péter, Felelős szerkesztő: Fehér Zsuzsa, Rendező: Dobronay László)

ARCmás – beszélgetés Eifert Jánossal. 50 perc, Vásárhelyi VTV, 2013 (Szerkesztő-riporter: Csorba Mária, Operatőr: Miklós András)

A Család-barát vendége: Eifert János fotóművész. Duna TV, 2015 (Műsorvezetők: Gaskó Balázs és Kurucz Éva, rendező: Komlós András, társszerkesztő: Szabó Zsóka, Szerkesztő: Kozári Réka, felelős szerkesztő: Gáspár Monika)

„Számomra játék a fotográfia.” (Tánc, Test, Természet: Eifert János) – Szerelmes földrajz. 28 perc, Duna TV, 2016 (Rendező-operatőr: Dala István, szerkesztő-riporter: Hollós László)

 

Könyvei:

BodyArt Portfolio – 111 Meisterwerke von Zseni Jung und János Eifert. (Julien Biere szerkesztésében, CD-ROM és könyv, Verlag Photographie, 1994)

 

Eifert János: Első könyvem(Turczi István, Fenyvesi Félix Lajos, dr. Végvári Lajos és a szerző szövegével, digitális nyomtatással, Radex Communications, 2004)

Eifert János: Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2007)

János Eifert: Aktfotografie (Schenk Verlag, 2007);

Eifert János: Képírás – Fotóakadémia (Kossuth Kiadó, Budapest, 2012)

Eifert János: Ars Poetica (Markovics Ferenc bevezetőjével, Artphoto Galéria, Budapest, 2014)

 

 

EIFERT 75 – apróbetűs rész:

 

Eifert János, az idén 75 éves fotóművész egy éven át tartó, 75 eseményből álló program keretében ad számot fotóművészeti, szakmai, közéleti, előadói és tanári tevékenységéről. Ennek keretében önálló és csoportos kiállításokat, workshopokat, mesterkurzusokat, kiállítás-megnyitókat, könyvbemutatókat, szakmai-művészi eseményeket, nemzetközi fotó-szalonokon, fotópályázatokon és kiállításokon való részvételt és különböző „meglepi” programokat kínál a művészet iránt érdeklődő közönségének. Az esemény-sorozat egy decemberről januárra áthúzódó kiállítással már a múlt év végén elkezdődött ˜ Eifert János „ARS POETICA” c. kiállítását Nagyváradon, a Vár Galériában mutatta be, és onnan vándorolt tovább Berettyóújfaluba, hogy január 17-étől a Bihar Vármegye Galériában is látható legyen ˜ A Reformáció Emlékbizottság a reformáció 500 éves jubileumára két fotópályázatot hirdetett meg. E pályázatok kiváló alkotásait rendezte egybe és egészítette ki Eifert János fotóművész “A megújulás lendülete” címmel egy olyan vándorkiállítás formájában, amelynek 19. kiállítása, január 19-én Budapesten, a Kőrösi Galériában került bemutatásra ˜ 2018. januárjában a “Singapore digiRAP International Photography Circuit 2018” nemzetközi pályázaton 18 elfogadás mellett kilenc díjjal (DIPC Merit Award, DIPC Bronze Medal, DIPC Silvcer Medal, PhotoVivo Gold Medal, APAS Gold Medal, stb.) ismerik el képeit ˜ Január 23-án, a Bethlen Galériában kerül bemutatásra a „Kalaznói repülés” c. csoportos kiállítás, amelynek képei az általa vezetett tánc-workshopon készültek ˜ 2018. februárjában, a „2nd Circular Exhibition of Photography NEW YEAR CIRCUIT 2018″ nemzetközi pályázaton 16 elfogadás mellett a Haldokló sellők / Dying mermaids c. képét díjazzák (Salon Silver Medal) ˜ A “2018 China Huangbai Mountain International Photography Special Theme Exhibition” nemzetközi szalonon, amelyre a világ 95 országából több, mint 5000 fotográfus 160.000 képet küldött,  a hat elfogadás és egy díj – A fény legyőzi a sötétséget / Light shifts the Shadow (FIAP Silver Medal) – jelentős sikernek számít ˜ Február 6-án Budapesten, a Kondor Béla Közösségi Házban a Gyermek és Ifjúsági Művészeti Fesztivál fotóinak zsűrizése, Varga Ferenc igazgató-helyettes, művészeti vezető társaságában ˜ 2018. márciusában a “GIP – German International DVF Photocup” 16 elfogadást, és négy díjat jelentet számára: A fény legyőzi a sötétséget / Light shifts the Shadow (PSA Gold Medal), A játék folytatódik / The game continues (GHM), Csacsifogat / Donkey Driving  (GIP) ˜ Április 21-én SZÍNE – JAVA címmel a Biatorbágyi Fotóklub kiállítását nyitotta meg, a Juhász Ferenc Művelődési Központban ˜ 2018. márciusában a “3r CIRCUITO IBÉRICO DE FOTOGRAFIA, Spain” nemzetközi pályázaton 25 elfogadás mellett, három díjjal ismerik el képeit: Tánc tanulmány / Dance Study (Gold Medal AFGU), Fekete planéták / Black Planets (Gold Medal FCP), Akt sorozat-tanulmány / Nude series Study (Opts special award: Antequera Dolmen Trophy) ˜ Március 4-én, Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Galériában, Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész kiállítását nyitotta meg ˜ Március 25-én, Erdélyben, a nagykárolyi Károlyi-kastélyban megrendezte és megnyitotta „A megújulás lendülete” c. kiállítást, amelyet a Reformáció 500 emlékév szellemében, a Reformáció Emlékbizottság által meghirdetett fotópályázatok legjobb képeiből állított össze. ˜ Március 29-én dr. Tóth-Piusz István, a 2017. évi XXXIII. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázat nyertesének bemutatkozó kiállítását nyitotta meg a Budapesti Művelődési Központ galériájában ˜ 2018. áprilisában a “DIGITALNA FOTO ARHIVA CIRCUIT 2018, Croatia” nemzetközi pályázaton 30 elfogadás mellett két díjat is szerez: Szimetrikus gesztusok / Symmetric gestures (Salon Honorable Mention). A “Cheltenham International Salon of Photography 2018, England” öt elfogadás, két díj: Akt-sorozat tanulmány 2 / Nude Series Study 2(PSA Honourable Mention: Judge’s choice – Ian Ledgard), A kör és a négyzet érzékisége / Circle and Square Sensuality (GPU Ribbon) ˜ A “Trierenberg Super Circuit 2018, Germany” elnevezésű, a világ legnagyobb fotópályázatának és kiállításának számító szalonon 41 elfogadást kapott. A kiállítás katalógusában, valamint a világ legjobb fotográfusait mintegy 2500 képpel bemutató reprezentatív albumban A kör és a négyzet érzékisége / Circle and Square Sensuality című képével szerepel ˜ Ezt követően a budapesti Stefánia Galériában, április 4-én nyílt meg „EIFERT 75” címmel a munkásságának keresztmetszetét bemutató kiállítása, amelyet Ertl Péter a Nemzeti Táncszínház igazgatója nyitott meg ˜ Április 12-én Budapesten, az M Galériában nyílt meg a „Szerelmem, a Tánc!” c. tárlata, amelyet dr. Lőrinc Katalin Harangozó-díjas táncművész, egyetemi tanár nyitott meg, közreműködtek a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatói ˜ Április 16-án Baán Katalin „Képi gondolatok a Zsoltárok Könyvéből” c. kiállítását nyitotta meg Budapesten, az OtpBank Galériában ˜ Április 17-én Budapesten, a Kondor Béla Közösségi Házban a Gyermek és Ifjúsági Művészeti Találkozó keretében megrendezett Fotóművészeti Pályázat kiállítását nyitotta meg ˜ 2018.májusában a “VICTORIA CIRCUIT 2018, India” nemzetközi pályázaton 20 elfogadás mellett, az Akt sorozat-tanulmány 2 / Nude series Study c. képével három díjat nyer (VICTORIA Ribbon) ˜ Május 2-án a Fedél Nélkül pályázatának az Év Alkotása díjátadó ünnepsége az Eötvös10-ben. A zsűri tagjai: Fekete András a zsűri elnöke, Szász Lilla fotóművész, Tóth Krisztina író, költő, Cserna-Szabó András író, Eifert János fotóművész, Nyáry Krisztián író ˜ Május 6-án Sárváron a Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében a „Visszapillantás (1968-2018)” c. kiállítását Kondor János festőművész rendezte, és Benkő Sándor MÚOSZ-nagydíjas fotóriporter nyitotta meg ˜ 2018. május 7. A Budapesti Komplex SZC Kézművesipari Szakgimnáziuma tanulóinak fotóit zsűrizi, amelyek az Ifjú Alkotók Kiállításán kerülnek bemutatásra a Budapest ArtBrut Galériában. Az ünnepélyes megnyitón és díjátadó ünnepségen az Eifert János által felajánlott különdíjat a művész személyesen adta át. ˜ Május 7-én Budapesten, az OtpBank Galériájában a „Kína, Selyemút – Marco Polo nyomdokain” c. kiállítását dr. Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. ˜ Május 8-án Budapesten, a Benczúr Galériában az Ad Hoc Budapest Fotográfiai Műhely „Hommage á Eifert János” c. kiállításával tisztelgett a művésznek ˜ Zsűrizés: A Napút folyóirat online-kiadása által meghirdetett Mátyás király fotópályázat értékelése Fucskó Miklós újságíró, lap- és könyvszerkesztő és Tóth Csilla Ilona fényképész társaságában ˜ Május 15-én, a Bethlen Galériában nyílt a „3T” (Tánc/Test/Természet), Turczi István költő köszöntő szavaival kísérve ˜ Május 17-én Királyhelmecen, a Bodrogközi Magyar Közösségi Házban megrendezi „A megújulás lendülete” c. kiállítást, a Reformáció Emlékbizottság megbízásából ˜ Május 18-20. között, Közel a természethez címmel workshop Zalában, Olasz Ágival közös szervezésben ˜ Pécsen, a Mecseki Fotóklub Galériájában május 22-től augusztus 30-ig látható a Hármasképek / Triptichons c. kiállítása ˜ Május 25-én az esztergomi Rondella Galériában Olasz Ágival közösen mutatják be „Bali, az Istenek szigete” c. kiállításukat ˜ Június 13-án Budapesten, a Virág Benedek Ház új galériájában egyik tanítványának, Csörögi Dórának a Vannak tájak legbelül c. kiállítását nyitja meg ˜ Június 22-én Budapesten, az Eötvös10 Galériában másik tanítványának, Roszkos Jánosnak A BIKA ÉS A SZŰZ c. kiállítását nyitja meg ˜ Június 25-26-án Horváth Imrével, a MAFOSZ elnökével és Laki Zoltán ismert természetfotóssal együtt zsűrizi a DaDalia Galéria második természetfotó pályázatának anyagát, amelynek legjobb képeiből július 7-én nyílik kiállítás a Mártélyi Faluházban. A DaDalia Galéria kiállítását természetesen Eifert János nyitotta meg, aki a megnyitó után tárlatvezetésen értékelte a kiállított fotókat ˜ Július 11-én a PSA (Amerikai Fotográfiai Társaság) Öt csillagos kiállítóművészként ismeri el a Color Class kategóriában, ami a nemzetközi pályázatokon történt 96 különböző című színes fotója 288 elfogadását jelenti  ˜ Június 29 – július 1. között vezeti a „Visszahozzuk a természetet 9.0”, természetesen Zalában, Olasz Ágival közös szervezésben ˜ Július 12-én Tabajdon, a Senior Alkotótáborban tart előadást öt évtizedes fotográfiai munkásságáról ˜ 2018. július 25-én a 12. SZÉLRÓZSA Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó keretében, a büki Művelődési Házban megrendezi „A megújulás lendülete” c. kiállítást, a Reformáció Emlékbizottság megbízásából ˜ A Vojvodina Fotoklub felkérésére a Photo Festival “Days of Nude Photography” Novi Sad, 2018. július 27-29. között megrendezett esemény mentora. Előadása és AKTFOTOGRÁFIA c. könyvének bemutatója mellett a workshop egyik vezetője ˜ Augusztus 1-én értesítést kap az Amerikai Fotográfiai Társaságtól (PSA), Gerry Emmerich ROPA igazgatótól, hogy jogosult a PROFICIENSY (PPSA) elismerésre, amelyet nemzetközi fotópályázatokon szerzett 288 elfogadás alapján kapott meg ˜ Augusztus 2-5. között megrendezett I. Dél-Alföldi Fotóművészeti Alkotótábor egyik előadója, művészeti vezetője ˜  Augusztus 25-én fotó-túrát vezet a Dunán a P. HOWARD vontatóhajóval,  Dömötör László költő, képzőművész, performer közreműködésével ˜ Szeptember 4-én, a Budapeti Művelődési Központ galériájában a Kőbányai Fotóklub kiállítását nyitja meg ˜  Szeptember 7 – október 31. között látható a „Pars pro toto | XXI. Esztergomi Fotográfiai Biennálé” kiállítása az Esztergomi Vármúzeum Rondella galériájában, ahol  ˜ 2018. szeptember 12 – 24. között, TEST A LELKE MINDENNEK címmel a Fészek Galéria mutatja be kiállítását, amelyet Jerger Krisztina művészettörténész rendez, és Turczi István József Attila- és Prima Primissima-díjas költő nyit meg. Közreműködik: Lőrinc Katalin Harangozó Gyula-díjas táncművész ˜ Szeptember 20. „Művészi pillanatok 1.” workshop a Fészek Fotó Stúdióban, Seiner Krisztián meghívására ˜ Szeptember 24. „Művészi pillanatok 2.” workshop a Fészek Fotó Stúdióban, Seiner Krisztián meghívására Szeptember 25-29. között fotós-túrát vezet Nápolyba és Caprira, a a La passione Italiana megbízásából. Téma: Street photography ˜ Október 11-25. között három képével részt vesz a Blitz Galéria „Magyar fotográfia 1930-2018” című aukciós kiállításán ˜ Október 9. – Indul a sorozata mesterkurzusán „Kreatív Photoshop” címmel ˜ Október 10. – A Tánc/Test/Mozdulat-fényképezésről tart előadást az Imre Tamás vezette FotóOktatás.hu haladó szintű kortárs művészfotó tanfolyam hallgatói számára ˜ Október 12. – A 34. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának zsűrizése a BMK-ban ˜ Október 20. és 25. – Akt workshop a Fészek Fotó Stúdióban ˜ NAGY KÉPEK / GREAT PICTURES c. kiállítása az Újpest Galériában október 24 – november 4. között látható  ˜ Október 26-28. között, Közel a természethez címmel workshop Zalában, Olasz Ágival közös szervezésben ˜ November 1-4. között  Szardíniában vezet fotó-túrát, a La passione Italiana megbízásából ˜  Életműkiállítását november 15-étől láthatják majd a Kondor Béla Közösségi Ház galériájában Szentesen, az Ifjúsági Házban november 26-án nyílik kiállítása ˜ November 17-én „Mester és tanítványai – Eifert János mesterkurzusának kiállítása” nyílik a Bethlen Galériában. Megnyitja: Csörögi Dóra AFIAP fotóművész ˜ November 21. – A diaporáma készítéséről tart előadást az Imre Tamás vezette FotóOktatás.hu haladó szintű kortárs művészfotó tanfolyam hallgatói számára ˜ November 30. Előadást tart a 60+ Fotókör meghívására ˜ A budapesti Artphoto Galériával még nincs fixálva az időpont, olaszországi kiállítása, amelyet Szilasi Alex zongoraművész, kulturális nagykövet és Gabriele Accornero művészeti menedzser szervez, valószínű, hogy átcsúszik a jövő évre. ˜ Szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban tervezett kiállítása elképzelhető, hogy szintén jövő évi program lesz. ˜ További hazai és külföldi kiállításait, előadásait és workshopjait nem érdemes tovább sorolni, hiszen még folynak az egyeztetések. ˜ Közben persze előadásait, tárlatvezetéseit, mesterkurzusait, kiállításait, megjelenéseit és szakmai munkáját élvezhetjük majd, hiszen az eseménysorozat nemcsak az év végéig, hanem azon túl is folytatódik ˜ ˜ ˜ ˜ ˜ ˜ ˜ ˜

TEST A LELKE MINDENNEK – Eifert János kiállítása a Fészek galériában, 2018. szeptember 12 – 28.

2018.09.12.-Fészek-Galéria_Lőrinc-Kati-performansz-05

2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitó_Photo-C.-Várnai-György 2018.09.12.-Fészek-Galéria-Lőrinc-Kati-performansza-02 2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitón 2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitón-01

2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiállításon-Lőrinc-Kati-performansza 2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.05_Szedő-Iván-felv 2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.06_Szedő-Iván-felv 2018.09.12. Fészek Galéria_Eifert kiállítás_Aczél Péter felvétele

2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.01_Szedő-Iván-felv 2018.09.12. Fészek Galéria_Eifert kiállításon Lőrinc Katalin_Aczél Péter felvétele 2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitón-02 Olasz Ági, Szedő Iván, Aczél Péter, C. Várnai György és Eifert János felvételei

2018.09.12.-Fészek-Galéria-Lőrinc-Kati-performansza_Szedő-Iván-felv 2018.09.12.-Fészek-Galéria-Eifert-kiáll.02_Szedő-Iván-felv

Fekete bolygók / Black planets (2013 / 2017) 2018.09.12.-Fészek-Galéria_Eifert-képei-előtt_Olasz-Ági-felvétele

EIFERT 75

Fészek Galéria, 2018. szeptember 12 – 28.

Eifert János EFIAP, ESFIAP, PPSA fotóművész

TEST A LELKE MINDENNEK

Megnyitó: 2018. szeptember 12-én szerdán 18:00 órakor

Köszöntőt mond: GALAMBOS TIBOR

A kiállítást megnyitja: Turczi István József Attila- és Prima Primissima-díjas költő

Közreműködik: LŐRINC KATALIN Harangozó Gyula-díjas táncművész

A kiállítást rendezte: JERGER KRISZTINA

Megtekinthető: szeptember 28-ig (Fészek Művészklub 1073 Kertész utca 36.)

2018.09.12.-Fészek-Galéria_Lőrinc-Kati-performansz-03

2018.09.13.-Fészek-Galéria_Turczi-István-verseit-szavalja

Jerger Krisztina művészettörténész rendezésében Eifert János tánc- és akt-képei kerülnek bemutatásra, egyrészt azok, amelyek már bejárták a világot és számos díjat, elismerést szereztek a fotóművész számára. Másrészt azok az új képek is, amelyek még nem szerepeltek a nyilvánosság előtt, de jellemzik alkotójuk kísérletező, kreatív, és sajátos stílusát, illetve gondolkodásmódját.

Eifert János szerint a fotóművészet nemcsak a pillanat művészete, hanem a gondolkodásé is.

Eifert János (1943-) szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.

231 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival.

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 94 országot, és közel másfél millió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát.
A PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze az Open Color, és Open Monochrome kategóriákban, a PSA által adományozott PROFICIENCY (PPSA) díj tulajdonosa, valamint az EXCELLENCE (EPSA) elismerés várományosa.

A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozatokban.

2018.09.12.-Fészek-Galéria-Lőrinc-Kati-performansza-01

Portréfilmjei:

Zseni és János, portréfilm. 50 perc, Magyar Televízió, 1992 (Riporter-szerkesztő-rendező: Gém György, operatőr: Bogdán László)

Első könyvem – Eifert János portré. 55 perc, MTV, 2003 (Rendező: Kálmán János, szerkesztő-riporter: Bayer Ilona, operatőr: Sibalin György)

Családmesék: Eifert család. 40 perc, HÍR TV, 2006 (Műsorvezető: Borbás Mária, Vezető operatőr: Markert Károly, Gyártásvezető: Berényi Péter, Felelős szerkesztő: Fehér Zsuzsa, Rendező: Dobronay László)

ARCmás – beszélgetés Eifert Jánossal. 50 perc, Vásárhelyi VTV, 2013 (Szerkesztő-riporter: Csorba Mária, Operatőr: Miklós András)

A Család-barát vendége: Eifert János fotóművész. Duna TV, 2015 (Műsorvezetők: Gaskó Balázs és Kurucz Éva, rendező: Komlós András, társszerkesztő: Szabó Zsóka, Szerkesztő: Kozári Réka, felelős szerkesztő: Gáspár Monika)

„Számomra játék a fotográfia.” (Tánc, Test, Természet: Eifert János) – Szerelmes földrajz. 28 perc, Duna TV, 2016 (Rendező-operatőr: Dala István, szerkesztő-riporter: Hollós László)

Könyvei:

BodyArt Portfolio – 111 Meisterwerke von Zseni Jung und János Eifert. (Julien Biere szerkesztésében, CD-ROM és könyv, Verlag Photographie, 1994)

Eifert János: Első könyvem(Turczi István, Fenyvesi Félix Lajos, dr. Végvári Lajos és a szerző szövegével, digitális nyomtatással, Radex Communications, 2004)

Eifert János: Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2007)

János Eifert: Aktfotografie (Schenk Verlag, 2007);

Eifert János: Képírás – Fotóakadémia (Kossuth Kiadó, Budapest, 2012)

Eifert János: Ars Poetica (Markovics Ferenc bevezetőjével, Artphoto Galéria, Budapest, 2014)

Pajor András: Eifert János világhírű fotóit állították ki Sárváron születésnapja alkalmából – VAOL, a Vas megyei hírportál, 2018. május 16.

2018.05.16.-VAOL.HU_Eifert-János-világhírű-képeit-állították-ki-Sárváron-születésnapja-alkalmából VAOL.HU a Vas megyei hírportál, 2018. május 16.

https://www.vaol.hu/kultura/helyi-kultura/eifert-janos-vilaghiru-fotoit-allitottak-ki-sarvaron-szuletesnapja-alkalmabol-2329815/

Eifert János világhírű fotóit állították ki Sárváron születésnapja alkalmából

Eifert János, az egyik legelismertebb magyar fotográfus munkáiból Visszapillantás címmel nyílt kiállítás a Nádasdy-vár kiállítóterében, a Galeria Arcisban.

Táncosból fotós

Hazai és nemzetközi szinten is a legjobbak között jegyzik Eifert János fotóművész fényképeit. A Sárváron látható fotók mindegyike hozzájárult világhírűvé válásához. Hivatásos táncosként kezdte pályafutását, eközben lett szenvedélye, majd foglalkozása a fotózás. Fotóriporterként számos maradandó képet készített, fotóművészként is a csúcsra ért: érdeklődésének középpontjában végig megmaradt a tánc, az emberi test és a mozgás ábrázolása.

Megnyitó

Az öt évtized alkotásait bemutató tárlatot Benkő Sándor MÚOSZ-nagydíjas fotóriporter nyitotta meg: – Most kiállított alkotásainak legtöbbjén is a tánc a meghatározó motívum, amelyet ötvözött másik kedvenc témájával, az akttal. Képeinek elmaradhatatlan díszítőelemei közé tartozik a geometriai formák arányos és harmonikus használata, a fény és árnyék, az árnyalatok számtalan variációjának művészi igényességű felhasználásával.

75

Eifert János május 8-án ünnepelte 75. születésnapját, a „jubileumi évben” 75 eseményt, kiállítást, előadást és bemutatót tart. A sárvári tárlat valódi születésnapi program volt. A jeles alkalomból Kondor János festőművész, a kiállítás rendezője köszöntötte a megnyitón: – A kiállított képek mindegyikében ott lakozik a gondolat, a mondandó, de jelen van bennük az alkotójuk egyénisége is – mondta Eifert János öt évtizedre visszatekintő munkásságáról. Alkotói tevékenysége mellett a művész nagy hangsúlyt fordít a fotográfia népszerűsítésére, a fotózás tanítására is. Ahogy Benkő Sándor a művészt idézve emlékeztetett rá: Eifert János vallja, hogy a fényképezőgép csupán eszköz a képkészítéshez, a gondolatok megvalósításának eszköze, de a kép először „az agyban” készül el, aztán „megnyomjuk az exponáló gombot”.

Játék

Művészi hitvallásában Eifert így fogalmaz: „Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék, és persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem.” – Sok feladatom van még, aminek az elvégzését mindig élvezni fogom, mert ennyi idősen érzem magam igazán szabadnak. Senki sem mondja meg, mit és hogyan tegyek – tette hozzá „élőben” a sárvári kiállításnyitón.

Eifert János világhírű fotográfiái június 3-áig maradnak a Galeria Arcis termeiben.

Pajer András

Eifert János: 3T (Tánc/Test/Természet) – Bethlen Galéria, Budapest, 2018. május 15 – június 16.

Eifert János: 3T (Tánc/Test/Természet)

A kiállítást Turczi István költő nyitotta meg 2018. május 15-én 19 órakor, a 8. Nemzetközi Monotánc fesztivál keretében. Látogatható 2018. június 16-ig, a Bethlen Galériában (1071 Budapest, Bethlen tér 3.)

2018.05.15.-Bethlen-Galéria,-Eifert-3T-megnyitón_Szöghi-Csaba-köszönt_Herbst-Rudolf-felvétele-01 2018.05.15.-Bethlen-Galéria-Eifert-3T-megnyitó-Turczi-istván_Erhardt-Lászlór-felvétele

2018.05.15.-Bethlen-Galéria,-Eifert-3T-kiállításrészlet_Dusa-Gábor-felvétele 2018.05.15.-Bethlen-Galéria,-Eifert-3T-megnyitón_Fenyvesi-Félix-Lajos-költő_Herbst-Rudolf-felvétele-01 2018.05.15.-Bethlen-Galéria-Eifert-3T-megnyitó_Körösi-Sándor-felvétele 2018.05.15. Bethlen Galéria, Eifert 3T megnyitó_Herbst Rudolf felvétele-05

Homo Viator – Eifert János: 3T (Az Eifert75 eseménysorozat programja)

Turczi István megnyitó szövege:

“Minden alkotó ember életében eljön az a pillanat, amikor megáll az idő, fényképpé merevednek a régi arcok és emlékek, amikor felmagasodnak a munkával töltött hétköznapok, és barátai, művésztársai, rajongói körében ünnepelhet. Nem önmagát ünnepelteti, hanem a társakkal együtt újraélheti az alkotás örömét, újraélheti a létrehívott Mű minden keservét, izgalmát , szépségét. Eifert János a kortárs fotográfia egyik legismertebb, legaktívabb, meghatározó egyénisége május 8-án lett 75 éves. De ne tulajdonítsunk a kornak túlságosan nagy jelentőséget, a 75 végül is csak egy szám, egy tudatalatti megálló, de az mindenképpen optimizmusra ad okot, hogy minél tovább él valaki, annál rövidebb ideig lesz halott.

Ott tartottam, hogy a kerek évforduló ürügyén indult útjára az Eifert 75 eseménysorozat. Kezdődött április 8-án az életműkiállítással a Stefánia Palotában; majd 12-én az M galériában a Szerelmem, a tánc című kiállítás következett. Május 6-án Sárvár adott otthont Visszapillantás címmel egy retrospektív kiállításnak, majd 1 nappal később az OTPBank Galériában nyitották meg Kína, selyemút című kiállítását. Május 8-án az Hommage á Eifert János, az Ad hoc Budapest Fotográfiai Alkotóműhely csoportos fotókiállítással tisztelgett a mester születésnapján, végül elérkeztünk a mai naphoz, amikor is megnyílik János emblematikus 3T kiállítása itt a Bethlen Galériában. Lassan három évtizedes barátságunk okán azt is mondhatnám,, hogy teljes gőzzel folynak az Eifert János Ünnepi Hetek.

Nincsenek véletlenek, miként az sem véletlen, hogy ilyen széles szakmai és közönség érdeklődés kíséri János félszáz éves alkotói pályáját. Nem mondok azzal semmi újat, hogy az egész világon ismert és elismert, világszínvonalon alkotó művész áll itt mellettünk, és hallgatja szerényen a kiállításmegnyitónak álcázott laudációt. Az 50 éves pályafutás, a 200 díj, a több, mint 800 egyéni és csoportos kiállítás már önmagában is tiszteletet parancsol. Egy rendkívül sokoldalú, szerteágazó tevékenységet folytató, kísérletező és megújulni kész alkotót köszöntünk ma. Művész, tanár, előadó, szakíró és szakértő. Számos szakmai szövetség, társaság, intézmény megbecsült tagja, akinek munkái rangos közgyűjteményeket gazdagítanak Ausztriától az Egyesült Államokig, aki a világ legalább 40 országában fényképezett már, aki páratlan értékű archívumot hozott létre, és nem egy területen tovább gazdagította a fotográfia műfaját. Felhasználta és átörökítette a fotóművészet legkülönbözőbb törekvéseit a tárgyfotóktól a diaporámáig és tovább. Számos könyvet illusztrált, vagy alkotótársként részt vett benne, mint a mi közös Erotikon című közös albumunk volt éppen 10 évvel ezelőtt.  De mondom tovább: filmek sokaságában vett részt, vagy adta hozzá a munkáit; workshopokat tartott és tart ma is, fotóalbumokhoz, kiállítás katalógusokhoz írt bevezetőt, szakmai konferenciák állandó felkért meghívottja, és így tovább. Eifert János, igazi homo viator, igazi kereső ember, akinek munkásságát hiába is próbálnánk egységes stíluskategóriákba rendezni. Ha sommásan akarnék fogalmazni, azt mondanám, az ő művészetében egy irányzat van: a színvonal. És akkor még nem beszéltünk a műveiről, amelyek minden értékelésnél árnyaltabban megmutatják művészi hitvallásának tartópilléreit. Maga így vall erről: „Két határozott irány van az életemben: egyrészt a megörökítés, a fényképezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, ugyanakkor egy új világ teremtése.” Ikonikus képek egész sorát alkotta meg hosszú pályáján, hogy csak néhány címet említsek: Marcel Marceau, Cirkusz, Tánc, Tűztánc, A Föld álma, A kertész keze, Fák temploma, A világ végén. Ezek a művek ma már vizuális nemzeti kultúrkincsünk visszavonhatatlan részei.

Ha már Jánost idéztem, hadd citáljak ide egy nagy, korai íróelődöt, Pál apostolt. Az ő szavai rímelnek leginkább János képeire. „Hinni annyit tesz, mint bízni abban, amit remélünk, de nem láthatunk.” Azért is idéztem Pál apostolt, mert meggyőződésem szerint a fotó bármennyire a látható és érzékelt világ lenyomata, a fotózás nem csak a láthatóról szól. Mert a láthatónál sokszor erősebb a láthatatlan illeszkedés. Az a sugallat, ami belemagyarázás nélkül, önkéntelenül is megjelenik a láthatóba zárt világ mögötti metaforikus térben, Nem csak az a fontos, amit látok a képein, hanem, amit belelátok. A művészi többlet. A megörökített jelenségek mögötti lényeg, az arcokban, az élethelyzeteken átsugárzó egyszeri, mégis örök emberi. mert Eifert János képeinek epicentrumában mindig az ember áll. És túlzás nélkül állíthatjuk, ő azon kevesek közé tartozik, aki műveiben saját univerzumot hozott létre. Erre mondta Salvador Dalí, hogy „saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni.”

Végezetül pár mondatot a mostani, reprezentatív kiállításról. Többször láttam már leírva, hogy Eifert János a 3T fotósa. Úgy látszik, ez egyfajta branddé vált, áruvédjegy lett, miközben az idősebbek még emlékeznek rá, hogy a szocializmus vidámnak nevezett barakkját idéző 3T, a tiltott/tűrt/támogatott háromság János művészetében finom áthallással valami egészen mást jelent: a természet/test/tánc triumvirátusát, a teremtő szabadság derűjét. Ez a 3 toposz az ő munkáiban archetipikus egységet alkot: a természet adta anyagból kibontotta az emberi testet, majd az anyagra jellemző mozgást felhasználva megtöltötte olyan dinamizmussal, hogy a futuristák is elszégyellnék magukat, ha látnák. Természeti témájú képein ugyanúgy jelen van az emberközpontú világ, mint aktfotóiban a költészet. Eifert aktfotográfiája sokkal több, mint testábrázolás. Egyfajta pókfonál álom és realitás, költészet és hétköznapi valóság között. Természetképei szinte kivétel nélkül antropomorf jellegű, táj-ember egybelátó alkotások, és a táncképeiben benne van az, ami nélkül nincs igazi nagy művészet: a személyesség.

Mielőtt befejezem mondandómat, és a kiállítást megnyitom, János kérésére felolvasom hozzá írott korábbi versemet.”

2018.05.15. Bethlen Galéria, Eifert 3T megnyitó_Herbst Rudolf felvétele-07 2018.05.15. Bethlen Galéria, Eifert 3T megnyitó_Herbst Rudolf felvétele-012jpg Herbst Rudolf, Dusa Gábor és Erhardt László felvételei

2018.05.15. Bethlen Galéria, Eifert 3T megnyitó_Herbst Rudolf felvétele-12 2018.05.15. Bethlen Galéria, Eifert 3T megnyitó_Herbst Rudolf felvétele-10 2018.05.15. Bethlen Galéria, Eifert 3T megnyitó_Herbst Rudolf felvétele-03

Turczi István

Láthatatlan esemény

Eifert Jánosnak

Valami elmozdult; belénk költözött.

Az alkotás dühében bohócnak öltözött.

Minden nem-re bőszen azt mondjuk: igen,

botladozva járunk a lét zsigereiben,

míg szabadon kószál e két vad: a még és a már,

s múltunkkal együtt lassan fölzabál.

„Még hány irány, már hány világ nyom”,

meglátszik persze a szürkeállományon

a változások minden kedve, kára,

bár a zoomobjektív gyújtótávolsága

konstans, s imígyen a látszat ellenére

Isten hiába teremt minket a saját képére,

nincs felfénylő pillanat, sem ideális forma,

mint akit belógattak egy hordó kloroformba,

úgy tűnünk el egyszer, vagy talán még ma,

ahogy a mozdulat lesz lángok martaléka.

Két páros rím közt a tűz s a tánc a téma;

tudjuk: pixelek közt cinkos, aki néma.

Mióta rajtunk van a dili, a rontás,

nem segít jó szó, sem digitális montázs.

Láthatatlan események kötnek minket össze.

A keselyű mértana: ha fejünk fölött körözne,

gyanítanánk legalább – üdvös állapot -,

belépőt a végtelenbe ki, mikor kap ott.

Valami elmozdult, belénk költözött…

Ki szavak és képek rendjére sokáig őrködött,

az tudja: a szép mindig egy másik szép fia.

Mániából így lesz vers vagy fotográfia.

2018.05.15.-Bethlen-Galéria_Eifert-3T-meghívó

Eifert János (1943-) szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik.

40 országban 231 önálló kiállítása volt, több mint kétezer csoportos kiállításon szerepelt világszerte, számolatlan díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel és diaporámáival.

A FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique), a világ legnagyobb fotóművészeti szövetsége, amely 85 országot, és közel egymillió fotóst foglal magában, EFIAP (Kiváló Művész) és ESFIAP (Tiszteletbeli Kiválóság) kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A PSA (Photographic Society of America) öt csillagos kiállítóművésze a színes és monochrom kategóriákban.
A világ 40 országában fényképezett, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban, Interneten. Filmekben, televíziós műsorokban, színpadi látványként, színházi díszletként gyakran használták fel fotóit, ő maga is gyakran jelent meg különböző film- és TV-műsorokban, sorozataiban. Könyvei jelentek meg.

Hommage à Eifert János – az AD HOC BUDAPEST FOTOGRÁFIAI ALKOTÓMŰHELY csoportos fotókiállítása Eifert János 75. születésnapjára. Benczúr Galéria, Budapest, 2018. május 8 – június 18.

2018.05.08.-Hommage-á-Eifert-János_meghivo

2018.05.08.-Benczúr-Galéria_Hommage-á-Eifert-János-03_Photo-Meenghan-Attila 2018.05.08.-Benczúr-Galéria_Hommage-á-Eifert-János-05_Photo-Lőrincz-Edina

Az Ad Hoc Budapest Fotográfiai Alkotóműhely és a Benczúr Galéria bemutatja: Hommage à Eifert János

Az ABFA tagjai e kiállítással tisztelegnek a fél évszázados pályát maga mögött tudó mester (és munkássága) előtt, aki maga is tagja az egyesületnek. Természetesen a megnyitó után lehetőség lesz (vele is) beszélgetni.

Beszédet mond Károly György Tamás, az ABFA elnöke.

Időpont: 2018. május 8., 18.00

Helyszín: Benczúr Galéria – 1068 Budapest, Benczúr utca 27.

A kiállítás megtekinthető 2018. május 8-tól június 18-ig hétköznap 10-től 18 óráig.

Az időpont egyeztetése javasolt ezen a telefonszámon: +36 1 322 4240 (nem emelt díjas).

abfa.hu ● benczurhaz.hu ● benczuretterem.hu

2018.05.08.-Hommage-á-Eifert-János_Kiállításmegnyitó-közönsége

DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 01. DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 04. DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 05. DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 06.

DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 09. Szilágyi Maya - Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 18. DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 08.

DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 17. DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 22. DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 19. DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 116.

2018.05.08.-Benczúr-Galéria_Hommage-á-Eifert-János-04_Photo-Meenghan-Attila 2018.05.08.-Benczúr-Galéria_Hommage-á-Eifert-János-02_Photo-Meenghan-Attila

2018.05.08.-Benczúr-Galéria_Hommage-á-Eifert-János-05_Photo-Lőrincz-Edina 2018.05.08.-Benczúr-Galéria_Hommage-á-Eifert-János-01_Photo-Lőrincz-Edina 2018.05.08.-Hommage-á-Eifert-János_Attila-M-Fotografus 2018.05.08.-Hommage-á-Eifert-János_Kiállításmegnyitó-közönsége02

2018.05.08.-Hommage-á-Eifert-János_Kiállításmegnyitó-közönsége_Photo-Olasz-Ági 2018.05.08.-Benczúr-Galéria_Hommage-á-Eifert-János-07_Photo-Lőrincz-Edina 2018.05.08.-Lennert-Géza-Eifert-János-Károly-György-Tamás_Zacs-Ágoston-felvétele 2018.05.08.-Kiállításmegnyitón-trombitás_Photo-Olasz-Ági

ABFA

Az Ad Hoc Budapest Fotográfiai Alkotóműhely Egyesület, röviden ABFA, egy fiatal egyesület (2015-ben alakultunk), mindazonáltal tagjai már többszáz kiállítást tudnak maguk mögött, és az egyesület tagjai összesen már több, mint hatszáz éve fotóznak. Egyesületünk honlapján olvasható alapszabályunk, etikai kódexünk és sok más érdekes információ rólunk.

http://abfa.hu/

Célunk a tagok szakmai és művészeti képzésén túl, hogy lehetőséget biztosítsunk a fotók publikálására. A kiállítások is ennek eszközei. Jó eredménnyel szerepelünk a FIAP és a MAFOSZ által meghirdetett pályázatokon.

Több sikeres és színvonalas kiállításon szerepeltünk eddig (volt közte saját szervezésű és más által szervezett is). Ezek közül az egyesületet két kiállítás mutatta be olyan szinten, mint az „Hommage à Eifert János”. Ez a két kiállítás „A fotózás szerelmesei” (2015) és a „Csend” (2016) volt.

A csapat tagjai közt négy földrész alkotói munkálkodnak. Vannak olyan tagjaink, akik az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Bangladesben, Spanyolországban, Thaiföldön, Nagy Britanniában, vagy éppenséggel Erdélyben élnek… Természetesen vannak budapesti és vidéki tagjaink is.

DSC_2260 2018. Benczúr Ház Eifert János köszöntése 75. Olasz Ági Photo 20.

Eifert János

2017. elején csapatunkhoz egy világhírű fotóművész is csatlakozott Eifert János személyében.

A fél évszázadot meghaladó fényképészeti tapasztalat, a félszáz országot érintő szakmai életút, a nemzetközi és hazai kapcsolatok, az elnyert fotográfiai díjak sora és az a művészeti–szakmai tudás, amelynek birtokosa, meggyőző. Játékossága és szakmai alázata pedig a legjobb tanárok közé emeli a fotóművészek sorából.

Az évek hosszú sora alatt Eifert János a fotográfia széles horizontját mutatta be itthon és külföldön a műértő közönségnek, amely alapján bátran mondhatjuk, hogy sokoldalú, de ennek ellenére egységes az életmű.

Egyesületünk tagjai büszkék arra, hogy egy közösségbe tartozik velünk a huszadik század egyik legnagyobb magyar alkotóművésze és ezért olyan kiállítást állítottunk össze, amely kifejezheti tiszteletünket és megbecsülésünket a csapat nevében is.

Kiállításunkon bemutatjuk, hogy mit jelent számunkra Eifert János munkássága – még korántsem befejezett életműve –, és milyen ihletett alkotások születtek a tankönyvekből is ismert fotós tiszteletére, vagy mentori tanításai nyomán.

A kiállítás képanyagához maga Eifert János is hozzájárul saját alkotásaival.

Eifert János: Kína, Selyemút – Marco Polo nyomdokain. Otpbank Galéria, Budapest, 2018. május 7 – június 3.

2018.05.07.-Eifert-az-OtpBank-előtt_Photo-Olasz-Ági

2018.05.07.-otpbank-galéria-Feledy-Balázs-Eifert-János-Gyárfás-István_Photo-Olasz-Ági CRW_2053

2018.05.07.-Eifert-kiállításon-Gyárfás-István-játszik 2018.05.07.-Feledy-Balázs-megnyitója_Photo-Olasz-Ági 2018.05.07.-Otpbank-galéria_Photo-Olasz-Ági 2018.05.07.-Eifert-kiállításon-Ilku-János_Photo-Olasz-Ági

hazafelé_Xinjiang-Kína

2018.05.07.-Otpbank-Galéria_Kína-Selyemút-megnyitó-01_Photo-Olasz-Ági 2018.05.07.-Otpbank-Galéria_Kína-Selyemút-megnyitó-02_Photo-Olasz-Ági Olasz Ági felvételei

Eifert János

Kína, Selyemút

Nagy utazás az ujgurok földjén, Marco Polo nyomdokain

Joggal gondolhatják, hogy a fotóművész, vagy természetfotós, amikor utazása élményeit feldolgozza, az ember és természet viszonyát kutató, faggató „fotográfus tudósként” rendezi, válogatja képeit és mutatja be azokat. Most tekintsenek el ettől, hiszen a közölt képek nem tárgyszerű leírások, hanem egy nagy szerelem képei, melynek középpontjában ugyan a hegyek, a folyók, a sivatagok, a falvak és városok, az itt élő emberek arcai állnak, de mind-mind egy csodálatosan szép ujgur lány arcát idézik (aki persze meg sem jelenik a képeken) akinek vonzása, szerelme, szenvedélye fejeződik ki a táj- és zsánerképekben. Hogyan kezdődött ez a szenvedély, ami újból és újból visszavonz, visszahív, találkozásra késztet Kínával?

2006. júliusában mobiltelefonon kerestek a Chinese Photographers Associationtól, hogy augusztusban mennék-e fényképezni Xinjiangba. 2002-ben, Henan tartományban már részt vettem egy hasonlón a szervezésükben, így rögtön igent mondtam. 2006. szeptemberében-októberében nagy kedvvel mentem, egy nemzetközi csapat résztvevőjeként – amelybe a világ legjobb fotográfusait igyekeztek összeválogatni, természetesen a kínaiakat is – Marco Polo nyomdokain haladva, Xinjiang tartományban az északi és déli Selyem utat jártuk végig. Mintegy 10 ezer kilométert gépkocsin, 12 ezret repülőn, s gyalogosan számolatlan utat megtéve egy csodálatos utazás részese lehettem.

A Selyemút, mint ismert, az ősrégi kínai civilizáció Nyugat felé terjesztésének fontos csatornája volt, híd szerepet játszott a kínai-nyugati gazdasági és kulturális cserekapcsolatokban. Selyemút néven leggyakrabban azt az utat emlegetjük, amelyet a Nyugati Han-dinasztia által kiküldött Zhang Qian császári megbízott az akkori fővárostól, Changantól nyugatra haladva megtett, és amely Rómáig terjedo szárazföldi út volt, két, északi és déli ággal. A déli út Dunhuangtól indult, a Yangguan bástyán, a Kunlun hegylánc mellett a Congling hegygerincen keresztül nyugatra a Dayuezhi-ig (a mai Afganisztán északkeleti részéig), Anxi-ig (a mai Iránig) és Tiaozhi-ig (a mai Arab-félszigetig) terjedt.

2006.08.-Bayinbuluk-Swan-See_Xinjiang-Kína

Az északi út pedig egykor Dunhuangtól indulva a Yumen bástyán, a Tienshan hegylánc mellett a Congling hegygerincen, a Dawan-on, a Kangju-on (ma mindkét helység közép-ázsiai országban található) keresztül délnyugat felé haladt egészen addig, amíg találkozott a déli úttal. Mind a két szomszédos utat „Szárazföldi Selyemút”- nak hívják. Az én utam – ahogy már korábban jeleztem – Kína legnagyobb tartományában, Xinjiangban vezetett, ahol Marco Polo nyomdokain haladva fényképeztem a Tienshan hegység, Taklamakan sivatag és a Tarim-medence által határolt területet. Az ujgúr főváros, Ürümqi volt a kiindulási pont, ahonnan – nem haladási sorrendben – Kasgár (Kashi, Kashgar, Qäshqär), Atush, Tumshuk, Xianglonghu, Kucsa (Ku Che, Kuqa), Baluntai, Bayanbulak füves puszta, Korla (Kuerle), Gongnaisi, Turpan, Changji , Miquan, Sanshiutan, Heizvilig érintésével. Ujgur, tadzsik, mongol, azerbajzsán, han kínai népekkel találkozva egy teljesen más Kína-kép kerekedett ki előttem.

Leginkább az ejtett ámulatba, hogy az itt élő népek – földrajzi és éghajlati szempontból – nehéz viszonyok között virágzó városokat, gazdag mezőgazdasági kultúrát teremtettek.

A földalatti csatornarendszer, amelynek segítségével a Tienshan olvadó hósipkáiból vízzel látják el a hatalmas területeket, az egyedülálló a világon. No meg a zene és a tánc! Én magam kicsit megtanultam az ujgur, mongol táncokat. Csodálatos tartomány, érdekes és rokonszenves emberekkel. Nem túlzás, ha azt állítom, a világ történelmét idézi a jelen.

Képeimből kitűnik talán, hogy nemcsak a közhelyeket vettem észre a természeti szépségekben gazdag, etnikailag sokszínű és különlegesen rokonszenves világukból: az embert környezetében, a maga valóságában. Mindezt a legegyszerűbb, letisztultabb képi megfogalmazásban: elkerülve a szépséges szép képek esztétikai csapdáját, a nyers valóság felmutatása volt a célom.

Szőlő-völgy a Lángoló hegyek között, és a földalatti kutak

(Putaogou, Turpan, Xinjiang, Kína)

A Turfáni-mélyedéstől északra emelkedő, vörös homokkő alkotta hegyoldalak a napsütésben szinte lángolni látszanak, innen a nevük. Tiszta időben 100 kilométer hosszan, 500 méter magasan szívják magukba a perzselő nyári nap hevét, amitől 80 °C-ra is felmelegszenek. Napnyugta idején azután visszasugározzák az elnyelt meleget.

A Lángoló hegyek nyugati oldalában a vörös homokkőbe az erózió fél kilométer széles, 8 kilométer hosszú észak-déli lefutású völgyet vájt, amely öntözőcsatornái és dús vegetációi révén a nyári hőségben igazi oázist jelent Turpan lakóinak. A 220 hektárnyi szőlőültetvényen termesztett számos fajta közül a mag nélküli fehér szőlő és a rozé a legkedveltebb. A magas cukortartalmú, zamatos, különleges ízű szőlőből kitűnő mazsolát készítenek. Miután a szőlőültetvények a sivatag által körülvett oázisokban teremnek, nincs szükség a vegyszerezésre, permetezésre, ezért kitűnő biotermékek, melyek nagy keresletnek örvendenek a világpiacon.

A Xinjiang területén kétezer évvel ezelőtt létrehozott karezt, azaz földalatti kutak rendszerét a Nagy Fal és a Nagy Csatorna után Kína harmadik építészeti csodájaként emlegetik. Xinjiang 1600 árok, gát és földalatti csatorna alkotta kútjából kb. ezer Turpanban és környékén található. Ezek a földalatti kutak a Tienshan hegység olvadó hósapkáiból származó talajvizet gyűjtik össze. A vízgyűjtőárkok átlagos mérete 3 méter, de a leghosszabbak elérik a 30 méteres hosszúságot is. A belőlük kiinduló csatornák a völgyek veteményeseit és szántóföldjeit öntözik. A csatornák összesített hossza meghaladja a 3 ezer kilométert, amelyek évente több mint 600 millió köbméter vizet szállítanak. Ezek a földalatti öntözőcsatorna rendszerek öntözik a Turpan-oázis termőföldjeinek több mint 80 százalékát.

Még egyszer az ujgurokról, és történelmükről

Az előző részekben már sok szó esett arról, hogy az ujgurok Nyugat-Kínában, a hatalmas kiterjedésű Hszincsiang (Xinjiang) tartományban élnek, az ősi Selyemút mentén, ahol Európa, Ázsia és Oroszország találkozik. Névleg autonómiában. Hatezer éve. Őseik között a hunokat is számon tartják. A sámánizmust gyakorolták. És hogy még jobban bosszantsanak egyes tudósokat, mentéjükön még a tulipán is fellelhető. Egyik kedvenc ételük a dapandzsi, amelyet ha valaki megkóstol, soha nem felejti el. Egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikáscsirke között. Tartozékai: a csirke, hagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, a bogyiszlóihoz hasonló erős paprika, krumpli, római kömény, őrölt szecsuáni bors, olaj, szójaszósz és – igen – sör, noha a legtöbb ujgur muzulmán. Az ujgurok hazájukat Kelet-Turkesztánnak nevezik. Nyelvük a türk nyelvcsaládhoz tartozik. A vendégszerető, családközpontú nép kultúrája tele van zenével, tánccal. Hagyományszeretetük közmondásos.

Ma mintegy húszmillió ujgur él világszerte. Ebből mintegy 8 millióan maradtak még hazájukban. A kínaiak mindent megtettek és megtesznek a terület erőszakos asszimilációjáért.

Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük, még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.

A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.

Kelet-Turkesztán több mint ezer éven át szabad állam volt. Hol Kína oldalán, hol ellenségeként, de véres csaták árán sikerült megőriznie függetlenségét. 1876-ban a kínai császári seregek elfoglalták területüket. Ujgur források szerint a kínaiak a betörés során egymillió őslakost mészároltak le. Az ujgurok azonban nem adták meg olyan könnyen magukat. 1884 óta, amikor hivatalosan is a Hszincsiang tartomány részévé váltak, 65 éven át 42-szer szerveztek fegyveres felkelést a kínai császári megszállók ellen. Kétszer is kivívták önállóságukat. 1933-ban létrehozták a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, és 1944-ben kihirdették a Második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot. Az előbbi 3, az utóbbi öt évig állt fenn. (forrás: ujgur.hu)

Szabadságot a vadgalambnak

Nurmuhemmet Yasin ujgur író tíz év börtönt kapott azért a szomorú hangvételű, ám csodálatosan szép történetért, melynek főhőse egy vadgalamb, aki útra kel a világot megismerni, végül azonban csak az emberek kalitkája, vagy az önkéntes halál közti választás marad számára. A kínai hatóságok ezt az írását, a Xinjiangban őshonos, kulturálisan közép-ázsiai türk gyökerű, ujgur kissebséget érintő politikájuk kritikájaként értelmezték.

Sokan aggódnak Nurmuhemmet Yasin életéért. Az író 2005-ös letartóztatása óta, az ujgur PEN és más szervezetek is olyan jelentéseket kaptak, mely szerint többször megkínozták és megverték, sajnos az is előfordulhat, hogy a börtönben meghalt.

A “Szabadságot a vadgalambnak” egy figyelemfelkeltő kampány, melyet Nurmuhemmet Yasin író, a Vadgalamb című novella szerzőjének kiszabadítására szerveztek.

Nurmuhemmet nincs egyedül. Sajnos abban az értelemben sem, ami az elfelejtettséget vagy a tragikus sorsát illeti. Az ujgur írástudóknak – íróknak, költőknek, újságíróknak, akadémikusoknak – pengeélen táncolva kell megvívniuk a cenzúrával. Politikai és nem politikai jellegű írások egyforma eséllyel szembesülhetnek a váddal, hogy “aláássák az állam hatalmát”. A kormányzati politika bármilyen kritikája maga után vonhatja, hogy a megszólalót a nép ellenségének kiáltják ki, vagy a szeparatizmus és terrorizmus bélyegét sütik rá. (forrás: Bődi Ákos)

A nyárfa – az ujgur ember szimbóluma

Elviseli a tűző napsütést, a hideget, a szárazságot, dacol a széllel és a homokkal (jelképesen: a hatalommal, az elnyomással). A magas sótartalmú, szikes homoktalajokban éppúgy megél, mint a vízparti területeken.
A Tarim-medencében található eufráteszi nyárfa (Populus euphratica) erdőt alkotva, 180 000 hektárnyi kiterjedésben, Kína teljes erdőterületének 24%-át adja. Mondják a világ legnagyobb nyárfaerdejének is, amelyet összefüggő ökoszisztéma jellemez, és tanulmányozására sok országokból érkeznek kutatók. A nyárfát az ujgurok a sivatag lelkének mondják (és a békés együttélés, meg a türelem mintaképének), hiszen 60 különféle növénnyel együtt (köztük vörös fűz, keskenylevelű ezüstfa, vadkender) képes eltűrni a legszélsőségesebb időjárási viszonyokat is.  Mint tudjuk, a Tarim medencében, amely mérsékelt égövi kontinentális sivatag, a nyár forró (július 28°C), a tél hideg (január -10°C), az éves abszolút hőingás több mint 70°C. Az éves csapadék kevesebb, mint 100 mm; a terület nagy részén kevesebb, mint 10 mm. Gyakoriak a porviharok. A tipikusan azonális, orográfiai sivatagok a tenger messzesége és a medence zárt jelleg miatt alakultak ki.

Kína, Xinjiang, Ujgúr-föld

شىنجاڭ ئۇيغۇر ئاپتونوم رايونى
Shinjang Uyghur Aptonom Rayoni
新疆维吾尔自治区

Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület vagy Xinjiang Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya

新 xīn – új
疆 jiāng – határvidék
“új határvidék”

Területe: 1 660 000 km²

Népessége: 19 630 000

Földrajzi helyzete

Kína észak-keleti régiójában található Xinjiang tartomány. Északon Oroszország, észak/észak-keleten Mongólia, keleten Kína, délen Tibet, nyugaton India (Kasmír), Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán határolja.

Természeti értékei és éghajlata

Délen a Himalája északi hegyvonulata határolja a Kunlun. Az ország közepén nyugat-kelet irányban a Tien-San hegyvonulat húzódik, ahol a legmagasabb pontja 7719 méter magas Kongur Shan hegycsúcs. Két nagy medencéje van: Dzsungária és a Takla-Makán, melynek legnagyobb része a Tarim-medence. Kevés folyója van. A leghosszabb a Tarim-folyó. Nyolc tava van, a legnagyobb tava a Lop-Nór-tó, de vannak időszakos tavai is. A szárazföldi kontinentális éghajlatnak köszönhetően a terület nagy része sivatag, csapadék alig esik, évi 250-500mm átlagosan.

Nyelve

Hivatalos a kínai és az ujgur nyelv, de beszélnek még kazah, altaji és kirgiz nyelven. Az ujgur nyelv az Altaji nyelvcsalád török ágába tartozik.

Főbb nemzetiségek:

Ujgur – 45%
Han – 41%
Kazah – 7%
Hui – 5%
Kirgiz – 0,9%
Mongol – 0,8%
Dongxiang – 0,3%
Tadzsik – 0,2%
Xibe – 0,2%

EIFERT JÁNOS fotóművész VISSZAPILLANTÁS (1968–2018) című kiállítása nyílt meg 2018. május 6-án, a sárvári Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében. KONDOR JÁNOS festőművész, a kiállítás rendezője köszöntötte a megjelenteket. A tárlatot BENKŐ SÁNDOR MÚOSZ-nagydíjas fotóriporter nyitotta meg.

2018.05.06.-Sárvár-Nádasdy-vár-belső-udvar

EIFERT JÁNOS fotóművész VISSZAPILLANTÁS (1968–2018) című kiállítása nyílt meg 2018. május 6-án, a sárvári Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében. KONDOR JÁNOS festőművész, a kiállítás rendezője köszöntötte a megjelenteket. A tárlatot BENKŐ SÁNDOR MÚOSZ-nagydíjas fotóriporter nyitotta meg.

2018_Eifert.indd 2018.05.06.-Kondor-János-Eifert-János-Benkő-Sándor_Photo-Pajor-András

2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasmegnyitó-01_Photo-Olasz-Ági 2018.05.06.-Kondor-János-és-Benkő-Sándor_Photo-Eifert 2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiállításmegnyitó 2018.05.06.-Eifert-János-tárlatvezetése-01_Photo-Pajor-András

2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasmegnyitó-02_Photo-Olasz-Ági 2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasmegnyitó-04_Photo-Olasz-Ági 2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasmegnyitó-03_Photo-Olasz-Ági 2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasmegnyitó-06_Photo-Olasz-Ági

2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasmegnyitó-07_Photo-Olasz-Ági 2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_tárlatvezetés-01_Photo-Olasz-Ági 2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_TV-interjú_Photo-Olasz-Ági 2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasrészlet-04

2018.05.06.-Eifert-Visszapillantás-kiállítását-Benkő-Sándor-nyitja-meg_Photo-Pajor-András EIFERT JÁNOS fotóművész VISSZAPILLANTÁS (1968–2018) című kiállítása nyílt meg 2018. május 6-án, a sárvári Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében. KONDOR JÁNOS festőművész, a kiállítás rendezője köszöntötte a megjelenteket. A tárlatot BENKŐ SÁNDOR MÚOSZ-nagydíjas fotóriporter nyitotta meg:

„Szerencsésnek mondható az a tény, hogy a fényképezés eszköze már bárki számára tapintható közelségbe került. Sok tehetséges fiatalt hozott a felszínre ez a lehetőség. A képkészítésnek csupán az egyik feltétele van a fényképező gépben, az alkotást, a komponálást nem az végzi, hanem ő, az alkotó. Ahogy Ruskin John (19. századi angol esztéta) mondta, a művészethez három fontos elem kell, az agy, a kéz, és a szív.

Eifert János igazi, vérbeli fotóművész, egy fogalom a szakmában és a művészeti életben, képein mind a három összetevő harmonikusan jelen van. Nem fotóművészként látta meg a napvilágot. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a művészetre való hajlam ott lapul a génekben. Meg lehet tanulni a festészetet, a fotózást, a szobrászatot, a vers- novellaírást, de, ha mindegyikben otthon van valaki, az azt jelenti, hogy már a génekben volt a művészet, mint a sárvári Németh Mihály szobrászművészben. Hozzá hasonlóan Eifert János sokoldalú. 1960-1977 között a Honvéd Együttes hivatásos táncosa volt, a fotózással 1968-ban, külföldi turnéik során barátkozott meg, 25 évesen. (kb. annyi idősen, mint én, bár én nem táncoltam, hanem fát faragtam.)

Fotóriporterként dolgozott a Lobogó, a Búvár lapoknál, képszerkesztője lett a Képes Extra, BOOM folyóiratoknak, és külső munkatársa a Muzsika, Népművelés, Világ Ifjúsága hetilapoknak, és a mindannyiunk által kedvelt és tisztelt, a művészi fotografálás pártoló újságjának, (amibe annak idején én is nagy örömmel dolgoztam) az Új Tükörnek. Mivel sem gondolatban, sem a valóságban nem szakadt el végleg a tánctól, magától érthető, hogy kezdeti meghatározó fotótámája a tánc volt, de ma is előszeretettel nyúl hozzá. A most kiállított alkotásainak legtöbbjén is a tánc a meghatározó motívum, amelyet ötvözött másik kedvenc témájával, az akttal. (Fekete tánc) Képeinek elmaradhatatlan díszítő elemei közé tartozik még a geometriai formák arányos és harmonikus használata, a fény és árnyék, az árnyalatok számtalan variációs elemeinek művészi igényességű felhasználásával. Örömmel fedeztem fel a kollekciójában a korai korszakára jellemző riportképeket. A világhírűvé vált Tánc című képe a magasfokú szakmai képzettségről, a technika adta lehetőségek kihasználásával készített művészi riportkép, da hasonló mondható el a Cirkusz és az Iraki asszonyok című képekről is, amelyek derűs és megdöbbentő történeteket mesélnek.

Képei megjelentek a szaksajtóban, de más médiumok is használták illusztrációnak képeit. A 80-as években a „Sebesvíz” nevű nemzetközi fotóművészeti alkotó tábor művészeti vezetőjeként is vált ismertté neve külföldön, ahol a fotográfia témakörében tartott előadásokat, vezetett workshopokat, szemináriumokat. A Magyar Fotóművészek Szövetségének szakkollégiuma mesterkurzusának vezető tanára lett, később a szövetség elnöke. János elmondta, hogy a Lobogó című lap volt a meghatározó és fordulópont életében. Itt tanulta ki a fotózás fortélyait, itt érezte meg először, a soha el nem felejthető sajtó, a szerkesztőség hangulatát. Fotóriporteri korszakában járt először Sárváron, mint tudósító. Természetesen analóg, filmes technikát használt abban az időben, de, mint elmondta, annak, aki végigjárta a fotózás technikai lépcsőit, és a filmes géppel kezdte a szakmát, annak nem okozhat gondot a digitálisra való átállás. Eifert János is azt vallja, hogy a fényképező gép csupán egy eszköz a képkészítéshez, a gondolatok megvalósításának eszköze, de a legfontosabb dolog az agyban dől el, a kép először ott készül el, majd megnyomjuk az exponáló gombot. Tehát lényegtelen, hogy annak idején a mázsányi Pentacon Six-el vagy Hasselbladdal készült-e a kép, vagy manapság a Canonnak vagy a Nikonnak egyik zászlóshajójával vagy éppen Canon 650D-vel dolgozunk-e, a végtermék a fontos, amiért viszont már mi vagyunk a felelősek. Az emberek a végeredményre kíváncsiak, nem pedig a magyarázkodásra. Eifert János ugyanúgy, mint a fotóriporterek legtöbbje, annak idején saját maga dolgozta ki a fekete-fehér nyersanyagait. Előfordult, hogy amennyiben nagy, méteres nagyításra volt szüksége, akkor a szobájának szekrénye tetejéről a padlóra nagyított tekercs papírra. Ehhez persze különleges technika is kellett, amit boltban nem lehetett kapni, hanem saját maga barkácsolta össze a rendelkezésére álló anyagokból. Törekszik arra, hogy a legkevesebb utómunkát igényeljenek a riportképei, ugyanez vonatkozik a táj- és természetképekre is, viszont a kreatívok beavatkozást igényelnek. Régebben a hosszadalmas, sok munkát igénylő fizikai montázsolással, manapság a képfeldolgozó szoftvert hívja segítségül elképzeléseinek megvalósításához.

1985-től kezdett foglalkozni egy, számára addig új műfajjal, a diaporámával, amiben szintén hatalmas sikereket ért el hazánkban és külföldön egyaránt. A világ rangos diaporáma fesztiváljain nyert számos díjat. 2001-ben tagja lett a Foto Mozaik szerkesztőségének. (ez az újság jó néhány évvel készített velem interjút) Művészeti vezetője lett a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájának, iskolában oktatott fotográfiát, riportfotózást, újságszerkesztést. 2002-2004 között művészeti vezetője volt a Mediawave – fényírók fesztiváljának.

2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasrészlet-05

Eifert János, a hivatásos néptáncosból lett fotóművész, szakmájának itthon és külföldön egyik legelismertebb képviselője, meghatározó egyénisége. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és diaporámái alapozták meg ismertségét. 150 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel.

Aktívan vesz részt a művészeti közéletben: 1993-1997 között a NIMRÓD Fotóklub elnöke, 1997-2002 között a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke, az OSZK Jelenkori Fotóművészeti Gyűjteményének ötletadója és társalapítója, első művészeti vezetője, 1998-2002 a Fotóhetek, majd Fotóhónap művészeti vezetője, fesztiváligazgatója. – írták róla az egyik internetes honlapon. A Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége összesítése alapján 1993-ban a nemzetközi lista élén állt, Tánc című képét, Tűztánc c. diaporámáját a FIAP történeti kollekciójába választották, a Photo Ciné Club meghívására bemutatta műsorát Párizsban. 1994-ben diaporáma műsorával előadókörúton vett részt az Egyesült Királyságban, a Royal Photographic Society meghívására, majd azt követően Kép-Hang-Színház című műsorával Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Szlovákiában és Romániában.
Nemzetközi fesztiválok zsűritagjaként, előadóként gyakran hívják külföldre is. Tanárként, saját előadásai erőteljesebb megjelenítésére kidolgozta a diaporáma – eszközként és műként – az oktatásban történő felhasználását.

Mint kiderült, egyik kedvenc és sikeres témája a fotográfiát diaprámában feldolgozni. A fotográfiához fűződő viszonyáról a blogjában így vall:

Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék, és persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Harminc év alatt 32 országból, különböző témákból hatalmas archívumot gyűjtöttem össze. Az amerikai űrközponttól az indiai Tadj Mahalig, neves művészek és politikusok, ismert személyiségek portréitól a technika, tudomány világáig számtalan riportkép, illusztráció, dokumentáció, tudósítás gyűlt össze, amelyekből mindig kiugrik egy-egy sehova nem sorolható, különleges megfogalmazású és üzenetű kép. Néha a véletlen, de legtöbbször a másképpen látás igénye, a kreativitás, a tudatos kísérletezés hozza létre ezeket a másfajta képeket. A digitális képalakítás lehetőségei a fotóművész eszköztárát bővítik, amelynek a lehetőségeit én is igyekszem kihasználni.

Mint látható, a hivatásos táncosból, fotóriporterből vált fotóművész életpályája volt érzékelhető az elmúlt percekben, de ez még korántsem teljes, Számtalan előadásai, díjai, csoportos és egyéni kiállításai, szakmai és művészeti, társadalmi pozícióit sokáig lehetne sorolni, de talán még akkor sem lenne teljes a sor. Ízig-vérig kapcsolódik hozzá a művészet, és ő a fotográfiához. Pályája elején a riportfotózással kereste kenyerét. A pillanat művészetével. A riportkép-készítés legfontosabb feladata az, hogy a képnek a lehető legtöbb információt kell átadnia a nézőnek, míg a művésznek ezen felül gondolatot kell ébresztenie azokkal az eszközökkel, amik a fotográfia eszköztárát, és a képfeldolgozás varázslatait tekintve a rendelkezésére állnak.

Schopen­hauer, a szigorú német metafizikus szerint az esztétika túl szorosan összefügg a metafizikával. A művészet a világ megismerésének más, nem racionális útjait jelenti. A művészet az, amit a hétköznapi életben, más területeken úgy hívunk, hogy felfedezés. A művészeti alkotások az örökkévalóságra nyíló ajtók.

2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasrészlet-01

Ha a világ, mint képzet csak az akarat láthatósága, úgy a művészet nem más, mint a láthatóság magyarázata, a camera obscura, mely a tárgyakat tisztábban megmutatja, áttekinthetőbbé, összefoglalhatóbbá teszi. Minden szép élvezete, a vigasz, amelyet a művészet nyújt, a művész lelkesedése, mely elfeledteti vele az élet fáradalmait, a géniusznak az a másokkal szemben élvezett kiváltsága, mely a tudat tisztaságával arányosan fokozódó szenvedésért és a heterogén emberi nem közti sivatag-magányért egyes-egyedül kárpótolja – mind azon nyugszik, hogy, az élet önmagában az akarat, maga a létezés; örökös szenvedés, és részben siralmas, részben borzalmas. Ugyanez azonban, mint csupán képzet, tisztán szemlélve, vagy a művészet által felidézve, a kíntól megszabadultan, jeles színjátékot nyújt. A művész eleme a világnak ez a tiszta megismerés-vonatkozása, és ennek felidézése, valamely művészetben. A művészt lenyűgözi az akarat objektivizációjának színjátéka: megáll, nézi, és soha nem fárad bele se látványába, se ábrázoló felidézésébe, minek okán is ő maga viseli e színjáték előadásának költségeit, vagyis ő maga az ily módon objektivizálódó és szüntelen szenvedés állapotában levő akarat. A világ lényegének tiszta, igaz és mély felismerése így önmagában való cél lesz a számára. Tandori Dezső szavaival szeretném figyelmükbe ajánlani a kiállítást, kérem, élvezzék a képek okozta látványt, és merüljenek el gondolataikban!” (Benkő Sándor)

2018.05.06.-Sárvár_Eifert_Visszapillantás_kiallitasrészlet-04

“Kalaznói repülés” fotókiállítás megnyitó a VollnhofferArtStudio Galériájában. Budapest, 2018. április 18.

Mint egy madár... / As a bird... (Budapest, 2014. február 1.)

A VollnhofferArtStudio (1137 Budapest, Szent István körút 12. 3. em.) meghívja Önt és kedves családját a 2018. április 18-án 18 órakor kezdődő

ORKESZTIKA-MOZDULATMŰVÉSZET programjára.

“Kalaznói repülés” fotókiállítás megnyitó

Megnyitja: Csorba Károly, a kalaznói Lux Stallgalerie vezetője.

Kiállítók: Eifert János, Anda Eszter, Baán Katalin, Csorba Károly, Danis János, Fabó Katalin, Józsa Károly, Kőműves Kata, Olasz Ágnes, Rühl Gizella, Szalai Sándor, Sz. Kiss Márta, Dr. Sebestyén Ferenc, Szamosvári József

“Mozdulok tehát vagyok”

Mozgás és valóságtapasztalat Henri Bergson és Dienes Valéria filozófiájában

Előadó: Balogh Brigitta filozófus, egyetemi docens

Partiumi Keresztény Egyetem / ELTE

Közreműködnek: Fenyvesi Márk és Pálosi István, orkesztészek

Harsányi Zsolt (ütős és fúvós hangszerek)

“A Dr. Dienes Valéria által kidolgozott mozdulatrendszer az Orkesztika, a Mozdulatművészet – egy több, mint 100 éves tradíciójú “tánchungarikum”, amelynek megtestesítője ma a táncszínpadokon a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, Fenyves Márk és Pálosi István vezetésével.

2015 nyarán Kalaznón, a Johann Lux Stallgalerie által szervezett workshop keretében egy fényképezés iránt elhivatott csoport fotózni indult Eifert János fotóművész vezetésével, a Magyar Mozdulat-művészeti Társulat és a Magyar Mozdulatkórus táncosaival, hogy újra készüljenek táncfotók a természetben úgy, mint egykor régen. Az ott készült képekből, és az akkori élmény inspirációjából született képekből állítottuk össze kiállításunkat.”

A VOLLNHOFFERArtSTUDIO (1137 Budapest, Szent István körút 12. 3. em.) meghívja Önt és kedves családját a
2018. április 18-án 18 órakor kezdődő
ORKESZTIKA-MOZDULATMŰVÉSZET programjára.
“Kalaznói repülés” fotókiállítás megnyitó
Megnyitja: Csorba Károly, a kalaznói Lux Stallgalerie vezetője.
Kiállítók: Eifert János, Anda Eszter, Baán Katalin, Csorba Károly, Danis János, Fabó Katalin, Józsa Károly, Kőműves Kata, Olasz Ágnes, Rühl Gizella, Szalai Sándor, Sz. Kiss Márta, Dr. Sebestyén Ferenc, Szamosvári József
“Mozdulok tehát vagyok”
Mozgás és valóságtapasztalat
Henri Bergson és Dienes Valéria filozófiájában
Előadó: Balogh Brigitta filozófus, egyetemi docens
partiumi keresztény Egyetem / ELTE
Közreműködnek: Fenyvesi Márk és Pálosi István, orkesztészek
harsányi Zsolt (ütős és fúvós hangszerek)
“A Dr. Dienes Valéria által kidolgozott mozdulatrendszer az Orkesztika, a Mozdulatművészet – egy több, mint 100 éves tradíciójú “tánchungarikum”, amelynek megtestesítője ma a táncszínpadokon a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, Fenyves Márk és Pálosi István vezetésével.
2015 nyarán Kalaznón, a Johann Lux Stallgalerie által szervezett workshop keretében egy fényképezés iránt elhivatott csoport fotózni indult Eifert János fotóművész vezetésével, a Magyar Mozdulat-művészeti Társulat és a Magyar Mozdulatkórus táncosaival, hogy újra készüljenek táncfotók a természetben úgy, mint egykor régen. Az ott készült képekből, és az akkori élmény inspirációjából született képekből állítottuk össze kiállításunkat.”

SZERELMEM, A TÁNC – Eifert János fotóművész kiállítása az M Galériában. Budapest, 2018. április 12 – május 4.

2018.04.12.-Eifert-Kata-Nóra-és-Eifert-András_Photo-dr.-Tóth-Piusz-István 2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiállításmegnyitó_Photo-dr.-Tóth-Piusz-István

2018.04.12.-Lőrinc-Kati-és-a-Performansz-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll_Photo-dr.-Tóth-Piusz-István 2018.04.12.-Lörinszky-Attila-bögőzik-Aczél-Péter-fényképez_Photo-dr.-Tóth-Piusz-István 2018.04.12.-Tóth-Piusz-István

2018.04.12.-Performansz-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.-03

2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-10 2018.04.12.-Ircsi-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitón_Photo-dr.-Tóth-Piusz-István 2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-01_Photo-Soós-Dániel 2018.04.12.-Eifert-András-Szilveszterjpg

2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-01_Photo-Soós-Dániel 2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-04 2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-05 2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó_Photo-dr.-Tóth-Piusz-István

2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó_Photo-Soós-Dániel

2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-02 2018.04.12.-Performansz-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitón 2018.04.12.-Performansz-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitón_PhotoSoós-Dániel 2018.04.12.-Lőrinc-Kati-megnyitója_Photo-Soós-Dániel

2018.04.12.-Lőrinc-László 2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-14 2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-17 Soós Dániel, dr. Tóth-Piusz István és Eifert János felvételei

2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-03 2018.04.12.-Performansz-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll_Photo-Soós-Dániel

2018.04.12.-Performansz-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.-01jpg 2018.04.12.-Lőrinc-Kati-megnyitója_Photo-dr.-Tóth-Piusz-István

2018.04.12.-Eifert_Szerelmem-a-Tánc_kiáll.megnyitó-12

2018.04.12.-MGaleria_A3_Eifert-János_Szerelmem-a-tánc Eifert_Szerelmem,-a-Tánc_meghivo_végleges

M Galéria, 2018. április 12- május 4.

SZERELMEM, A TÁNC

Eifert János fotóművész kiállítása

Megnyitó: április 12. csütörtök 17.00 – A kiállítást megnyitja: Lőrinc Katalin Harangozó Gyula-díjjal kitüntetett táncművész, koreográfus

Közreműködik: Lörinszky Attila nagybőgő művész és a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős modern szakos hallgatói.

A kiállítás megnyitóval egybekötve Lőrinc Katalin “A test mint szöveg” című könyve is bemutatásra kerül.

A kiállítás a ház nyitvatartási idejében látogatható.
Információ: Turcsányi Nikolett (06 20 479-3150; turcsanyi.nikolett@marczi.hu)

MARCZIBÁNYI TÉRI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
1022 Budapest, Marczibányi tér 5/A

.

2018.04.12.-Lőrinc-Kati-megnyitója-01

.

Vannak véletlenek, de azért mégsem… Az, hogy Eifert János fotóművész 50 éve fényképezi a táncot, abban is van véletlen. Nem a tánc, mert amikor fotózni kezdi, éppen táncművészi karrierjét adja fel (igen fiatalon) a Honvéd Művészegyüttesnél: a tánc felől nézve tehát a fotózásra való „átpártolás” a váratlan. Eleinte a színpadi táncművészet legkülönb megnyilvánulásai, majd – a 80-as évek közepétől – egyre inkább maga a mozduló (vagy épp megnyugvó) test, az Ember látványa kerül látóterébe. Ezt a fókuszt erősítik nála a 90-es évek közepétől (előbb játékosan tobzódva, mára pedig letisztultan) a digitális technológia által kínált lehetőségek. Az, hogy a táncfotó kiállítást táncművész szakember (aktív művész és teoretikus egyetemi tanár) nyitja meg, természetesen nem véletlen, így az sem, hogy Lőrinc Katalin a tanítványait és kollégáit is elhozza erre az eseményre, hogy szavain kívül a zene és a tánc élő anyaga is kínáljon az adott térben eleven – akár megintcsak fotózható! – élményt. Az viszont tényleg véletlen, hogy Lőrinc Katalin könyve, melyet a mozduló test „olvasatáról”, látványának befogadásáról, valamint az előadói mozdulat megéléséről írt, – éppen most érkezett meg a nyomdából. Akár azt is elkönyvelhetjük véletlennek, hogy e kötet képeinek szerkesztésében Eifert János is közreműködött. Egy biztos: így aztán szervesen adta magát, hogy a kiállítás megnyitásával közös eseményben kínáljunk az élő tánc, a zene, és a képzőművészeti anyag mellé még egy művészeti médiumot: irodalmat is.

Eifert János: „Szerelmem, a tánc!” fotókiállítás;

Lőrinc Katalin: „A test mint szöveg” könyvbemutató

A megnyitón közreműködik: Lörinszky Attila nagybőgőn, a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatói, valamint Lőrinc Katalin DLA táncművész, egyetemi tanár.

EIFERT 75 – Eifert János fotóművész kiállítása a Stefánia Galériában. Budapest, 2018. április 5 – 21.

2018.04.05.-Stefánia-Galéria-01_Photo-Burkus-Alexandra 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-02_Photo-Burkus-Alexandra 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-03_Photo-Burkus-Alexandra

2018.04.05.-Stefánia-Galéria-11_Photo-Burkus-Alexandra 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-04_Photo-Burkus-Alexandra

2018.04.05.-Stefánia-Galéria-09_Photo-Burkus-Alexandra Markovics Ferenc, Burkus Alexandra, Ecsedi Ircsi és dr. Tóth-Piusz István  felvételei

2018.04.05.-Stefánia-Galéria-Eifert-75_PhotoIrcsi-01

2018.04.05.-Csorba-Károly-Eifert-Danis-János_Photo-Markovics 2018.04.05.-Eifert-75_Stefánia-Galéria_Photo-Markovics-Ferenc-02 2018.04.05.-Eifert-75_Stefánia-Galéria_Photo-Markovics-Ferenc-03 2018.04.05.-Eifert-75_Stefánia-Galéria_Photo-Markovics-Ferenc-05

2018.04.05.-Stefánia-Galéria-Eifert-75_PhotoDrTóth-Piusz_01 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-Eifert-75_PhotoDrTóth-Piusz_02 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-Eifert-75_PhotoDrTóth-Piusz_03 2018.04.05.-Bán-Kati-Eifert-75_Photo-Markovics-08

2018.04.05.-Stefánia-Galéria-12_Photo-Burkus-Alexandra 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-Eifert-75_Photo-Markovics-08 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-05_Photo-Burkus-Alexandra 2018.04.05.-Stefánia-Galéria-10_Photo-Burkus-Alexandra

2018.04.05.-Stefánia-Galéria-Eifert-75_PhotoIrcsi-04

EIFERT 75

Eifert János fotóművész kiállítása
Stefánia Galéria, 2018. április 5 – 21.
.
Megnyitó: 2018. április 5.    17:00
A kiállítást megnyitja: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója
Helyszín: Stefánia Galéria (1143 Budapest, Stefánia út 34-36.)
Megtekinthető: 2018. április 21-ig, vasárnap kivételével naponta 13-18 óráig.
.
Eifert_tipo

Egyensúlyozás a valódi és a képzelet peremén – Vásárhelyi Hírek, 2018. január 21.

2018.01.21.-Vásárhelyi-Hírek_Egyensúlyozás-a-valódi-és-a-képzelet-peremén

VÁSÁRHELYI HÍREK, 2018. JANUÁR 21. vasárnap

http://www.vasarhelyihirek.hu/egyensulyozas_a_valodi_es_a_kepzelet_peremen

Egyensúlyozás a valódi és a képzelet peremén

2018. január 21., vasárnap

Eifert János ARS POETICA – A klasszikustól a modernig – Válogatás 50 év fotóiból című kiállítása nyílt január 21-én a Bihar Vármegye Képgalériában. A kiállítást a vásárhelyi Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg.

A hódmezővásárhelyi születésű Eifert János Ars Poetica – Ötven év fotográfiái című életmű-tárlatát 2013 nyarán láthattuk az Alföldi Galériában. Ezúttal Berettyóújfalu képgalériája ad otthont fotóinak.

Eifert János szakmájának, művészetének egyik legismertebb magyarországi képviselője, a világ több mint 40 országában fényképezett már, ebből és különböző témáiból páratlan értékű archívumot állított össze.

Munkássága nem rendezhető egységes stíluskategóriákba, inkább sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező fotóművészként említhetjük. Ismertségét leginkább tánc-, akt- és alkalmazott fotói, valamint természetképei alapozták meg. Képeivel ezernyi díjat, nagydíjat és különdíjat érdemelt ki.

222 önálló kiállítása volt, ezernél több csoportos kiállításon szerepelt világszerte. Eifert János ARS POETICA című kiállítása életművének összefoglalója, bemutatván különböző stíluskorszakait, kísérletezésének eredményeit, illetve azokat a műveket, amelyek bejárták a világot, és ma is klasszikus értékként jelennek meg.

„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És jelenti a világ meg­ismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat, és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni-látni-láttatni: ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és valóság peremén.” – vallja Eifert János fotóművész.

VH

egyensulyozas_a_valodi_es_a_kepzelet_peremen

Eifert János: ARS POETICA – Bihar Vármegye Képgaléria, Berettyóújfalu, 2018. január 21 – február 21.

2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Eifert-János-fotóművész-kiállítása-meghívó

Eifert János kiállítása ARS POETICA

A klasszikustól a modernig – Válogatás 50 év fotóiból

Bihar Vármegye Képgaléria, Berettyóújfalu, 2018. január 21 – február 21.

2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Hézső-Ferenc-Eifert-János-Lisztes-Éva_Photo-Kocsis-Csaba 2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Képgaléria-Eifert-ARS-POETICA-kiáll-01_PhotoHalics-Szófia

2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Sándor-Zeréndné-játszik_Photo-Kocsis-Csaba

2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Képgaléria-Eifert_-Photo-Halics-Szófia 2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Eifert-János-ARS-POETICA-02 2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Képgaléria-Eifert-ARS-POETICA-kiáll.06 2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Képgaléria-Eifert-és-Szvorák-Katalin

A kiállítást Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg: „Eifert Jánost Hódmezővásárhelyről Budapestre szólította a néptánc iránti érdeklődése.1960-77 között teljes odaadással táncolt a Honvéd Együttesben. A hazai és külföldi turnékon kezdett saját örömére fotózni. Ez az érdeklődése tovább vitte egy új hívatás felé. 1977-ben Lobogó, majd 1978 és 1988 között a Búvár című lapnál hivatásos fotóriporterként dolgozott, majd további szerkesztőségek munkatársa volt. Nemcsak képriportjait, hanem ezzel párhuzamosan írásait is közlik a hazai és külföldi újságokban, szakfolyóiratokban. Könyvekben, interneten számtalan fotóalbumban és katalógusban ír és szerepel. Kiállításokat nyit, tovább képzéseket vezet, előadásokat tart.

Szakmai-művészi tevékenysége széleskörű, autodidakta módon elsajátított tudása magas színvonalú és nagy teljesítményekre teszi képessé. Alapvetően kísérletező és kreatív alkat, a legkülönbözőbb technikákat és esztétikai alkotóelemeket mozgósítva képes a legösszetettebb mondanivalóját is érzékletesen és érthetően megjeleníti.  Korai munkásságának legjelentősebb fotói fekete-fehér klasszikus fotó-technikával készülnek, melynek egyik fő témája érthetően a tánc volt. Marcel Marceau francia pantomim művészt megörökítő sorozata 1968-ban készült, a Tánc és Cirkusz c. képei 1971-ben. A Kertész keze és a Nyáj – szintén fekete-fehérben – 1978-as keltezésűek. Közben fokozatosan áttér a színes technika használatára, külföldi utazásai során Európában, Ázsiában és Amerikában készült felvételei már színesben is elkészülnek. Az Indiai iskolában (Kalkutta, 1974), Iraki asszonyok (Bagdad, 1975), Brooklyn Bridge (New York, 1977), Fák temploma (Versailles, 1984), A Yountai Mountains álmomban (2006) karakteres alkotások fekete-fehérben és színesben egyaránt, amelyek külön kiállításokon – India és a Közel-Kelet; Manhattan; Kína, Selymút – szinte vezérmotívumként szerepelnek. Néhány képet láthatunk a Tűztánc (1991), ÚjraKépek / RecycledPictures (1991), Képnovellák / Nuvele în imagini (2003), Hármasképek / Triptichons (2010)  c. sorozataiból, amelyek a művész formai és technikai újításának különösen értékes darabjait fémjelzik és jellemzőjük még, hogy világszerte 40 országban kerültek bemutatásra. Ugyanúgy, mint a Lőrinc Kati  Katával / Dancer with his child (1996), Sakk-Matt / Chess-Matt (1992-2006), Tánc-Test-Tanulmány / Dance-Body-Study (2009), Geometria / Geometry (2013), Időutazás / Disambiguation (2012-2016), és az Akt sorozat-tanulmány / Nude series Study (2014). Ezért is szerepelnek a címek nemcsak magyarul, hanem angolul, illetve a bemutató ország nyelvén is. Mint már említettem, ez a kiállítás, amit Önök most láthatnak, Eifert János 222. önálló kiállítása, csoportos kiállításainak száma pedig több-ezerre tehető.

2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Eifert-János-fotóművész-kiállítása 2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Kudlik-Júlia-Eifert-János-kiállításán_Photo-Kocsis-Csaba 2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Eifert-János-ARS-POETICA-kiáll.megnyitó-01 2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Eifert-János-ARS-POETICA-kiáll.megnyitó-Szvorák-Katalin-Kudlik-Júlia

2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Képgaléria-Eifert-ARS-POETICA-kiáll_PhotoHalics-Szófia

A szakmai oktatásban teljes mellbedobással tevékenykedik, mesterkurzusai mellett a hazai és külföldi iskolák, workshopok és szemináriumok vendég-tanára, előadója (Magyar Táncművészeti Főiskola; Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola; Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola; 1. Werkschule für Fotografie, Soltau; Höhere Graphische Bundes- Lehr- und Versuchstanstallt, Wien; BodyArt, Bayreuth; Új Bolgár Egyetem, Szófia). Mind e mellett írásai és könyvei fémjelzik szakmai munkásságát és a szakmája iránti elkötelezettségét. Széttekintve láthatjuk az itt jelenlévő kiállítás anyagát, amely szorosan kapcsolódik fentebb jelzett teljesítményéhez.

Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán 1962-ben, miután az államvizsgára készültem, szakdolgozati témát választottam, ami azt próbálta megcélozni és kibontani, hogy milyen lehetséges perspektíva előtt áll a képzőművészet irányultsága a huszadik század vége felé, illetve a huszonegyedik században. Ennek több mint ötven éve és akkor renitensnek tűnő következtetésre jutottam. Állítottam, hogy az évezredeken átívelő trend a képzőművészetben, amit eddig elfogadtunk és megszoktunk lényegesen megváltozik és átalakul. Valami új lesz, ami a helyébe lép. Felvetődik a kérdés, mi lesz az az új technika, ami a jelenlegi helyzetet módosítja és felváltja? Ez nem lehet más, mint a fényírással leképezhető vizuális ábrázolás, ahogy a köznapi értelemben ismert fotográfia.

Dr. Végvári Lajos professzor, aki a bírálóm volt, kétkedve fogadta ezt a jövendölést és türelemre intett, mert ő bízott az előző évszázadokban kialakult stílus irányzatok lassú változásában. Végül fönntartással a dolgozatomat és elképzelésemet így is elfogadták. Végül kinek lett igaza? Kérem, tekintsenek körül itt a lévő kiállítási térben, és tegyék mérlegre, ítéleteiket. Íme, Eifert János alkotói munkássága nagyszerű és egyben látványos példa arra, hogy hogyan nyílt ki és szökött szárba az egész világon ez a vizuális közlési mód, mint nélkülözhetetlen információs csatorna a mindennapjainkban. Ha az időben visszatekintünk, közismert fizikai jelenség volt a camera obscura. Ez egy kis sötét doboz piciny lyukkal az oldalán, amely a beáramló fény hatására fordított képet vetített az előtte lévő jelenségről. Az 1830-as évektől Európában a gyorsuló technikai változások, valamint az életviszonyok módosulásaival ismét a figyelem középpontjába került ez a sajátos szerkezet. Párizsban főként a portré festészettel foglalkozó iparosok kezdik tevékenységüket a camera obscura felhasználásával gyorsítani. A technikai lehetőségek fejlődésével az exponálást elősegítő zárszerkezet létrejöttével egyre profibb módon lesznek képesek családokról, férfiakról és nőkről készült képeket fekete-fehér fotóként elkészíteni. Az újdonságok és az információ iránti igény gyorsulásával nemsokára további lépésként megjelenik a mozgókép iránti igény is és a celluloid szalag alkalmazásával a századfordulón terepet kap a mozgókép, vagyis a filmvetítés. A gyáripar fejlődésével a tömeggyártás következtében bárki számára hozzáférhetővé válnak a könnyen kezelhető fényképezőgépek és elfogadott szokássá válik polgári körökben a családi emlékképek készítésének a gyakorlata. Ennél fontosabb szerepet kapott, ezzel párhuzamosan már a napi sajtóban a reklám, a tudósítás és információ bővülésével az a társadalmi igény, amely azóta csak bővül, és egyre szélesedik. A második világháború után az elektronikus technikai vívmányok bővülésével megkezdődött a televíziózás s ezután jönnek a digitális technikával bíró készülékek. Ma már tovább gazdagítja a lehetőséget az internet és az okos telefonok.

2018.01.21.-Bihar-Vármegye-Galéria_Eifert-János-ARS-POETICA-03

Ebben a lélegzetelállító folyamatban természetesen keressük, hogy hol és miként lelhető fel az alkotó személyisége. A technikai apparátus csupán eszköz, amely alkalmas a gondolat, tartalom vagy belső érzelmi sugárzás közvetítésére, kifejezésére. Kérdés: miként érhető tetten egy önálló szuverén személyiség viszonya ahhoz a jelenség világhoz, amelyben vele mi is együtt élünk? Elsődlegesen a külső optikailag leképezhető jelenségekről tudunk számot adni ezért csupán azt a személyt tudjuk a művész jelzővel illetni, aki ebből a jelenségvilágból olyan sajátos összefüggéseket tud felmutatni, ami a hagyományos képzőművészet képi kifejezés törvényszerűségeire alapozva képes újra fogalmazni a saját nyelvére átírt képi világot. Itt dől el, hogy ebben a töménytelen mennyiségű és reánk zúduló vizuális üzenetben kinek szavazhatunk bizodalmat arra, hogy őt művésznek tekintsük. Ezt a teljesítményt nem adják ingyen, nagyon sok komolystúdium szükségeltetik. A hetvenes években a szegedi amatőr fotó Klub felkérésére továbbképzés formájában folytattunk beszélgetéseket. Számba vettük az alábbi problémákat: Hangsúly, ritmus, harmónia, aranymetszés szimmetria stb. és kitértünk az esztétikai értékek ítéleteinek módszertanára. A fotósok önmaguk vallották végül, a kurzus befejeztével, hogy úgy érzik megváltozott a felelősségük, akkor, amikor már kézbe veszik az ügyes eszközeiket, gépeiket és kezdenek kiválasztani egy kép projektet.

Térjünk vissza a jelenlegi kiállító Eifert János kedves barátom munkásságának szemlélésére. Vegyük figyelembe, mi az a különös varázs, ami őt rabul ejti és számunkra is közvetíteni tudja. Kétség kívül az emberi figura, amely a legteljesebb hangsúllyal van jelen, ezen belül is különös hangsúllyal kap szerepet a tánc, amely maga tér, mozgás és a ritmus. Az akt, amely a harmónia a finom ívek kifejezésére alkalmas jelenség. Továbbá azok a képi kísérletek, melyekben a tér-idő síkok egymásra csúszásával rendkívül izgalmas asszociációkat keltenek bennünk nézőkben. Feltörve a hagyományos formákat a sajátos fényviszonyokkal és a színek tudatos kezelésével különös költészetet, olykor lírai világot képes teremteni. Munkásságát ismerve szép számmal találhatunk képein szimbolikus tartalmú, mély gondolatiságot kifejező szűkszavú képi ábrázolásokat. A külföldi utazásaiból származó izgalmas táji és életképi pillanatokat tolmácsoló reflexiókat. A Facebookon szörfözve szinte rendszeresen látom, amint performanszokat rendez emberi figurák és tárgyias elemek, drapériák egybekapcsolásával, melyet tanítványai közreműködésével dokumentál.

Kétségtelenül Eifert János munkássága csak nehezen foglalható bele egy szűk stílusrendszerbe, de ez számára egyben előnyt is jelent. Ez bizonyíték, hogy önálló szuveréngondolkodó és tudatosan alkotó ember. Munkásságán keresztül sikerült megismerkednünk egy szimpatikus, nagy fantáziával rendelkező emberrel. Azt kívánom, hogy ez az aktív életszakasza változatlanul folytatódjon. Most, hogy itt van a művész személyesen, ha gondolatuk támad, vagy gondjuk a képek megszemlélése után, bátran tegyenek fel kérdéseket az alkotónak.

A kiállítást megnyitom.”

Hézső Ferenc

Fotók: Halics Szófia (Berettyó Rádió), Kocsis Csaba, Lisztes Éva és Eifert János felvételei

« Previous PageNext Page »