János Eifert - Photographer

Archive for the 'Könyv / Book' Category

Doncsev Toso: Egy bolgár vallomásai – könyvbemutató a Bolgár Kulturális Intézetben, Budapest, 2014. április 8. 18:00

Doncsev Tosó: Egy bolgár vallomásai Doncsev Tosó: Egy bolgár vallomásai – könyvbemutató a Bolgár Kulturális Intézetben (VI. Andrássy út 14.), 2014. április 8-án (kedden), 18 órakor. Közreműködnek: Herczku Ágnes, Nikola Parov, Pósa Zoltán, Szondi György, Troján Tünde

Doncsev Tosó könyvét dedikálja, 2014.04.08. (Eifert János felvétele)

Doncsev András és kislánya (Eifert János felvétele) Troján Tünde felolvassa Doncsev Toso egyik novelláját (Photo: Eifert János) Pósa Zoltán az írót méltatja, 2014.04.08. (Eifert János felvétele) Szondi György és Doncsev Toso, 2014.04.08. (Eifert János felvétele)

A könyvbemutató közönsége, 2014.04.08. (Photo: Eifert János) Doncsev Tosó: Egy bolgár vallomásai - könyvbemutató a Bolgár Kulturális Intézetben (VI. Andrássy út 14.), 2014. április 8-án Vladimirova Milena, a Bolgár Önkormányzat elnöke ajándékot ad át Doncsev Tosónak (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Doncsev Tosó: Egy bolgár vallomásai - könyvbemutató a Bolgár Kulturális Intézetben (VI. Andrássy út 14.), 2014. április 8-án Doncsev Toso énekel, 2014.04.08. (Photo: Eifert János) Móger Ildikó Doncsev András feleségével beszélget, 2014.04.08. (Eifert János felvétele) Szondi György és Móger Ildikó, 2014.04.08. (Photo: Eifert János)

A könyvbemutató közönsége, 2014.04.08. (Eifert János felvétele)

Pósa Zoltán az írót méltatja, 2014.04.08. (Eifert János felvétele) Pósa Zoltán

Pósa Zoltán

Egy bolgár vallomásai

Doncsev Toso „breviáriumáról”

Az Egy bolgár vallomásai Doncsev Toso breviáriuma, olvasókönyve, mely szellemi iránytűként segít eligazodni egy minőségi szempontból megkerülhetetlen életműben.  Találó a rímeltetés Márai Sándor Egy polgár vallomásai című 1934-ben, illetve 1935-ben megjelent két kötetes önéletrajzi ihletésű regényére. Ahogy Márai vall szülővárosáról, Kassáról és a magyarsághoz, a magyar kultúrához, a trianoni országcsonkoláshoz fűződő stigmákról, a gyermekkor idilljéről, úgy kristályosodik ki Doncsev Toso breviáriumából három-négy műfaj tükörcsarnokában megsokszorozva a magyar-bolgár gyökereire egyaránt büszke alkotó ember arcképe. Doncsev Toso magyar anya, bolgár apa gyermekeként jött e világra 1944. április 8-án, Budapesten, tőle tanultam a szóviccet, amely szerint anyanyelve magyar, apanyelve bolgár.  Regényeinek, hosszú-elbeszéléseinek, novelláinak, életrajzi esszéinek meghatározó része játszódik az ötvenes-hatvanas években még szinte falusias pesti Zoltán utca és környékén. E nyájas vidékről szóló expresszív képeket az analitikus-visszapillantó időkezelés ütemét követve szövi át a magyar és a bolgár rokonoknál átélt vidéki, magyarországi és bulgáriai emlékek millió színárnyalatú kaleidoszkópja.

Ahogy Doncsev Toso egész életművén, az új kötetén is vezérfonalként húzódik végig a Budapest-Szófia leitmotívum, a jelen és a jövő állandó egybejátszatása. Egy-két szót ejtve korábbi munkáiról is, a 2006-ban megjelent Ica néném elátkozott boldogságacímű epizódregény valódi jelenideje az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtását követő másfél esztendő.  Ica néni meséiből és a gyermek emlékpanoptikumából elénk tárul a történelmi közelmúlt és a régmúlt. Doncsev Toso ismeri az írásművészet valódi titkát, képes szóra bírni a levesestálat, a porcelán hajas babát és a böllér bőrkötényét egy csodálatos nagynéni optikájával. Bár legalább egy tiszta meseforrás rokona valószínűleg mindenkinek van, ám ahhoz, hogy valaki ennyire érzékletesen át tudja adni az Ica nénik üzenetét, ahhoz a Tosóéhoz hasonló elemi tehetség szükségeltetik.

E mágia folytatódik A kun hercegnő elbeszéléseiben és az új kötetben. Az ősöktől reá hagyományozódott múlt tükörcsarnokában éljük át például, az ágyneműtartóba bújtatottak iszonyatos félelmeit, az ötvenes évek kivégzéseinek árnyékában lejátszódott gyermekkor megannyi derűs-rettenetes árnyalatát. S az íróval levonjuk a tanulságot a keresztény ember megbocsájtó, ám a kommunista bűnöket nem lehet elfelejteni. Formavilágáról, látásmódjáról Krúdy Gyula költőien anekdotikus múltat, jelent egyesítő emlékfolyamára, Jókai Anna spirituális realizmusára, Gelléri Andor Endre tündéri realizmusára, Jordan Radicskov vaskosan erőteljes palettájára, Hrabal alpárian zseniális groteszk humorára gondolunk, ám Doncsev Toso alapjában véve senkire sem hasonlít, eredeti mesélő tehetség. Az Egy bolgár vallomásai című kötet barbár erejű elbeszéléseiben, ott feszül a minden korábbi diktatúránál szörnyűbb és véresebb Rákosi korszak megannyi rémsége, mégis, árnyalja és teljesebbé teszi a képet az esetlenül szeretetre méltó kisemberek csak azért is derűje, békebeli mikrovilágot teremtő életétvágya.   A nagyon is pőre valóságot és a Zoltán utcai régióban terjedő legendákat egy bizarr történet, a Trafikos titka örökíti meg, melynek pajzán erotikája Fellini Amarcordjának ízeit, színeit idézi emlékezetünkbe, azt is bizonyítván, hogy egymástól egészen távoli világok mendemondái mennyire hasonlóak, kivált, ha a tudatos írói paletta mitológiai irányba teljesíti ki a történetet. Ebben a vérfagyasztóan groteszk horror-mesében az olvasó számára kiderül a sámsoni erejűnek gondolt, hadirokkantnak vélt, háborús hősként tisztelt trafikosról, hogy vele született csúf testi hibája miatt biceg. Nem Sámson hát, csak egy szomorú, füllentős faun. Az ókori komédiák kacagó-zokogó maszkját idézőn egyszerre sírunk és nevetünk az egykori apáca, a fasiszta kommunizmus üldöztetéseitől mosónővé deklasszálódott Anasztázia sajátos deflorálódásának történetén is.  A horror és az idill szintézisét valósítja meg az Apám ezüst felhőket álmodott című hosszúelbeszélés, amelyben a Mennyországból a bolgár nagymama, és a híres kispesti halott látó asszony figyelmeztetik az elbeszélés főhősét az elkövetkező borzalmakra. Úgy is lesz, a halottlátót a kommunisták kékcédulás győzelme után Kistarcsára internálják és elállamosítják a bolgár apa, magyar anya és a család megélhetését biztosító kis boltot. A címében is ordítva kegyetlen, a korábbi kötetnévadó Farkasüvöltés – kutyavonítás, a halál és a gyász hétköznapi borzalmát megidéző novella, a székely népballadák húsba, csontba vágó vadságával jeleníti meg az államszocializmus bulgáriai hétköznapjait.  Kisregénybe foglalt egyetemes ívű panorámakép az Umnata! Avagy a boldogság öt feltétele című hosszúelbeszélés. Az író egy hivatalos és szegényesen nomád bolgár út során idézi meg a sokat szenvedett, velünk sokban rokon fátumú, sokak szerint vér-rokon bolgár nemzet történelmét a török elnyomástól, a több rendbeli hamis és valódi felszabadulásokig.  E látomás-sorozatra teszi föl a koronát  Doncsev Toso bolgár nagyapjának öt bölcsessége az élet értelméről: a tiszta lelkiismeretről, az egészségről, az anyagi boldogulásról, a hivatásról és a családról.

A műfajilag, nyelvileg összetett kötet esszéinek tiszta narrációjú, novellisztikus tónusa és a bolgár-magyar polgári intellektuel világos életfilozófiája kapcsolja össze az irodalomtörténeti, politológiai esszéket, a szakkritikákat a par excellence szépirodalmi művek makrokozmoszával. Az örkényi groteszk tónusában idézi föl Doncsev Toso egy régi konferencia hangulatát, amelyen a bolgár irodalom nagyhatalmú ám feledésre ítélt sematikus alkotói, Mladen Iszaev és Sztojan C. Daszkalov dühöngve szembesülnek azzal, hogy kimaradtak A bolgár irodalom kistükre című Juhász Péter kötetből. Kicsit tallózva az esszék között, arra is választ kapunk, hogy miért tolmácsolta leghitelesebben Nagy László a bolgár líra óriásait? Azért, mert a magyar népköltészet, a magyar mítoszok olyannyira egy tőről fakadnak Nagy László költői énjével, hogy általuk a bolgár mitológiának is egyenesen a szívébe költözhetett úgy, mint ha mindig is ott lakozott volna. (Napkút Kiadó)

A KÉPÍRÁS-FOTÓAKADÉMIA könyv szerzőjétől szignált fotók is kaphatók az Örkény István könyvesboltban, Budapest, 2013. december

A KÉPÍRÁS - FOTÓAKADÉMIA könyv szerzőjétől, Eifert Jánostól szignált fotók kaphatók: színes és fekete fehér (giclée print), 13x18 cm méretben, kerettel és plexilappal, állítható és akasztható kivitelben mindössze 3000 forintért  Örkény István könyvesbolt (1137 Budapest, Szent István körút 26.)Képírás-Fotóakadémia c. könyvem mellé szignált fotók az Örkény könyvesboltbanA KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA könyv szerzőjétől, Eifert Jánostól

Képírás-Fotóakadémia c. könyvem mellé szignált fotók az Örkény könyvesboltban

A KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA könyv szerzőjétől, Eifert Jánostól szignált fotók kaphatók: színes és fekete fehér (giclée print), 13×18 cm méretben, kerettel és plexilappal, állítható és akasztható kivitelben mindössze 3000 forintért

Örkény István könyvesbolt (1137 Budapest, Szent István körút 26.)

szignált fotók kaphatók: színes és fekete fehér (giclée print), 13×18 cm méretben, kerettel és plexilappal, állítható és akasztható kivitelben
mindössze 3000 forintért
Örkény István könyvesbolt (1137 Budapest, Szent István körút 26.)

A KÉPÍRÁS - FOTÓAKADÉMIA könyv szerzőjétől, Eifert Jánostól szignált fotók kaphatók: színes és fekete fehér (giclée print), 13x18 cm méretben, kerettel és plexilappal, állítható és akasztható kivitelben mindössze 3000 forintért  Örkény István könyvesbolt (1137 Budapest, Szent István körút 26.) Képírás-Fotóakadémia c. könyvem mellé szignált fotók az Örkény könyvesboltban Képírás-Fotóakadémia c. könyvem mellé szignált fotók az Örkény könyvesboltban

Eifert János ARS POETICA című kiállításának és új fotóalbumának a bemutatása az Artphoto Galériában. Budapest, 2013. december 13. 17:00

2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 04

2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 01 2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 10 2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 07 2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 06

2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 05 2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 01 Fagyas Róbert felvételei

2013.12.13. Fagyas Róbert felv. 02

Borbély László felvétele Artphoto Galéria, Eifert-kiállítás megnyitó, 2013.12.13. (Kapusy György felvétele) 11

montvai Péter, az Arphoto Galéria egyik alapítója (Borbély László felvétele) Artphoto Galéria, Eifert-kiállítás megnyitó, 2013.12.13. (Kapusy György felvétele) 05 Réz András megnyitja a kiállítást (Kapusy György felvétele) 08 Artphoto Galéria, Eifert-kiállítás megnyitó, 2013.12.13. (Kapusy György felvétele) 07

TV-interjú az Artphoto Galériában (Borbély László felvétele) Thimar Attila és Montvai Péter (Eifert János felvétele) Markovics Ferinek dedikálom könyvemet, amelybe ő írt bevezetőt Eifert János, Borbély László, Réz András (Kapusy György felvétele) 04

A FotoKlikk élőben közvetített: http://new.livestream.com/fotoklikk/EifertArtphoto

a FotoKlikk élő közvetítése

EIFERT JÁNOS ÚJ ALBUMÁRÓL

Egy bizonyos kort elérve az emberek közül sokan, a különböző művészeti területeken alkotóknak pedig legtöbbje visszatekint pályájára és leltárt készít az általa létrehozott produktumokról. Az idén hetvenedik életévét betöltött Eifert János szintén alapos számvetéssel mérte fel eddigi munkásságát. A hangsúly esetében az eddigi szón van, mert hiszen aki ismeri őt, jól tudja, hogy korántsem beszélhetünk lezárt életműről. Erőforrásai folyamatosan és kifogyhatatlanul buzognak, amelyből még minden bizonnyal számos remek opus születik a közeljövőben.

Ámde egyelőre időzzünk el a mostani jelentős állomásnál, a hetvenedik születésnapnál. Ebből az alkalomból már jelentkezett egy, szinte a teljes életművét bemutató tárlattal, illő módon szülővárosában, Hódmezővásárhelyen. A szűkebb pátria pedig ugyancsak méltó módon, díszpolgársággal köszönte meg fiának a szép ajándékot.

Az itt és most látható tárlat érthető okokból, már csak a falak szűkössége okán is, kisebb képcsokrot mutat be. És ehhez illeszkedik a friss album, amely hasonlóan e  remek kiállításhoz, kitűnően tömörített előadása Eifert János művészetének.

Egyben pedig – és itt elidőznék néhány mondat erejéig – érdekes módon tükre a magyar fotográfiában mostanában lezajló változásoknak. Ehhez azonban kissé vissza kell tekintenünk a régebbi korszak jellegzetességeire. A múlt század húszas-harmincas éveiben hangos nemzetközi sikereket aratott a „magyaros stílus”, amelynek főbb sajátosságai voltak: az ellenfény, a klasszikus esztétika jegyében fogant kompozíciók, a kilenctized árnyék–egytized fény, s mindezek a vegytiszta brómezüst technika felhasználásával. Hatása oly nagy volt, hogy a szocialista realizmus felsőbbrendűségének váltig sulykolt hangoztatása ellenére mi, az egy generációval későbbi társaság ifjai, közöttük Eifert János, szintén ezeken a tanításokon nevelkedtünk. Ami nagyon fontos: minden fotográfus hitt abban, hogy az ezüstbromidba megálmodott és beágyazott kép teljes értékűen őrzi az elképzeléseiket, utólagos beavatkozás nélkül! Ez utóbbi három szó roppant lényeges: utólagos beavatkozás nélkül.

És elkövetkezett a változás, a fordulat. A fényképészet, mint egyenértékű művészeti ág elismerésével egyre több fotográfus került kapcsolatba, netán baráti viszonyba síkban ábrázoló „idősebb testvéreinkkel”, a képzőművészekkel. Az egymásra hatás kölcsönös volt: ők pedig egyre többen és többször emelték be alkotói munkájukba „alapanyagként” a fényképet. Tehát a rokonság oda-vissza megtermékenyítően hatott.

Mindez remekül kitapintható Eifert János munkásságában is. Annak a ténynek kiemelésével, hogy ünnepeltünk nem csak a tanulóévek során figyelt a nagy elődök, majd a kortársak tevékenységére, hanem ma is érzékeny szemmel követi a hazai és nemzetközi fotográfiai életben lezajló folyamatokat, változásokat. Ezeket azonban nem szolgaian építi be saját alkotói termésébe, hanem átszűrve, egyéni elemekkel fűszerezve. Hetven évesen is frissen, ami azért is figyelemre méltó, ha észlelhetjük, hogy sok kortársa már nem tudja, vagy nem is akarja megtanulni a digitális technika, benne például az ügyes eszköz, a Photoshop nyújtotta lehetőségeket, vele pedig egyfajta új szemlélet és képi világ körvonalazódását. János barátunk tudatosan és biztos kézzel alkalmazza ezeket.

Eifert János új albuma ilyeténképpen, amellett, hogy esszenciája a saját, örvendetesen és folyamatosan gazdagodó művészi produktumának, egyben érdekes lenyomata a hazai fotográfiai élet változásainak.

Ennek hangsúlyozásával is ajánlom mindenki szíves figyelmébe a pompás kötetet, bizonyos vagyok abban, hogy könyvespolcok ékessége lesz!

(2013. december 13-án, az Artphoto Galériában elmondta: Markovics Ferenc)

2013.12.13. Kapusy György felvétele 02 Eifert dedikál (Kapusy György felvétele) 10 Siklós Péter és Fejér Zoltán (Kapusy György felvétele) 03 Eifert sztorizik (Kapusy György felvétele) 01

2013.12.13. Steiner Gábor felv. 11 Eifert János és Réz András, 2013.12.13. (Steiner Gábor felv.) 09 Réz András, 2013.12.13. (Steiner Gábor felv.) 08 Borbély László köszönti a megjelenteket (Steiner Gábor felv.) 07

Eifert János és Réz András (Steiner Gábor felv.) 06 Eifert János és Réz András, 2013.12.13. (Steiner Gábor felv.) 02 2013.12.13.Zagyva Zoltán operatőr, Kottász Adél riporter

Artphoto Galéria, Eifert-kiállítás megnyitó, 2013.12.13. (Kapusy György felvétele) 06 Fagyas Róbert, Steiner Gábor, Kapusy György, Borbély László, Erhardt László és Eifert János felvételei a kiállítás-megnyitón készültek

Artphoto Galéria, Eifert-kiállítás megnyitó, 2013.12.13. (Kapusy György felvétele) 09

Eifert János  ARS POETICA meghivó 2013.12.13.-Artphoto-Galéri

Az Artphoto Galéria tisztelettel meghívja Önt és barátait Eifert János fotóművész  ARS POETICA című kiállítására és új fotóalbumának bemutatójára. 200. önálló kiállítása válogatás 50 év fotográfiáiból.

A megnyitó és bemutató időpontja: 2013. december 13-án (pénteken) 17:00 óra - Helyszín: Artphoto Galéria, Budapest XI. kerület Bartók Béla út 30.  A kiállítást megnyitja: Réz András esztéta - Az új albumot bemutatja: Markovics Ferenc fotóművész

A kiállítás megtekinthető: 2013. február 7-ig H–Sz–P: 14–18 óra között, valamint előzetes egyeztetés alapján. Tel.: +36-20 444-8159 – További információkért írjon a contact@artphoto.hu e-mail címre. A megnyitón való részvételi szándékát kérjük, jelezze a fenti email címen vagy telefonszámon!

Eifert János: Vágta (1970) 02-Tánctípusok,-a-néptánc-0 Eifert János: Fénytvirágzó fa (1968) 1978_Brooklyn-Bridge,-New-York

1971-Eifert_Cirkusz Eifert János: A kertész keze (Tarnaméra, 1978) Fák temploma (Versailles, 1984) 1968-Marcel-Marceau-negatívja

Eifert János: Tűztánc (Sirok, 1991) Eifert János: Három kacsa Görögország, 1992) Eifert János: Ujgúr lány portréja (Kína, Kashgar, 2006) Eifert János: OpArt-tanulmány (Ausztria, 1993)

Eifert János: A Föld álma (1984) Eifert János: A Yuntai-Mountains álmomban (Kína, 2002) Eifert János: Titkok barlangja (Bayreuth, 2000) Eifert János: Mozgásban / In Motion (1997/2002)

Eifert János: Tánc-Test-Tanulmány 2. / Body-Dance-Study 2. (Budapest, 2013) Eifert János: Újraképek (1993) Eifert János: Black Dance (2009) Eifert-Tánc-Test-Tanulmány

Eifert_ARS-POETICA_B1-fül

Eifert János ARS POETICA című kiállításának megnyitója és új fotóalbumának bemutatója az Artphoto Galériában, Budapest, 2013. december 13.  17:00

Eifert_Ars-Poetica_8-9

Eifert János: ARS POETICA (Artphoto Galéria, 2013)

Méret: 21,5×28 cm, puhakötés, Oldalszám: 64, Ár: 3 400.00 Ft

ISBN: 978-963-08-7781-7

Ha valaki kortárs alkotóként úszik egy művész oldalvizén, s annak életművét a kezdetektől a mai napig figyelemmel kísérheti, nem biztos, hogy ugyanazok a gondolatok indukálódnak benne, mint a fölkent, hivatásos műítészeknek. Pedig most ez a helyzet állt elő: Eifert Jánossal már az 1960-as évek közepén volt szerencsém találkozni. Akkortájt kezdte el kattogtatni fényképezőgépét. És az első képeit látva is feltűnt, hogy bár tiszteletben tartotta a nagyhírű magyaros iskola tanításait, s e korszak legszebb produktumait ismerte, tovább lépve, már kezdeti munkáit sajátos, egyéni ízekkel fűszerezte. De ezen túlmenően, ami elsősorban sugárzott róla: a csöndes elszántság, a mélyben izzó akarat és céltudatosság. (Részlet Markovics Ferenc előszavából)

Eifert_Ars-Poetica_46-47.o

Following closely an artist’s flow of life from the beginning, a contemporary photographer may have different ideas then the anointed art critic. Indeed, this is my case: I had the opportunity to meet Janos Eifert at the early 60s when he started clicking his camera. It was clear that respecting and being aware of the main guidance of the famous „Hungarian style” he flavoured his early photographs with his unique taste. Desperation, deeply glowing will and tendentiousness radiated from his work. (Extract from the Preface by Ferenc Markovics)

Eifert_Ars-Poetica_34-35.o

Eifert_Ars-Poetica_56-57.o

VÁROSI MŰVÉSZETI HETEK – Szalay Ferenc (1931-2013) festőművész albumának bemutatója a Városházán, Hódmezővásárhely, 2013. október 4.

Szalay Ferenc könyvbemutató a Városházán, 2013.10.04. (Photo: Eifert János) Tóth Károly, dr. Nagy Imre, Feledy Balázs (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Szalay Ferenc könyvbemutató a Városházán, 2013.10.04. (Photo: Eifert János)

Szalay Ferenc 1931-ben született Mosonmagyaróváron. 1956-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Papp Gyula, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei. Ekkor költözött Hódmezővásárhelyre; arról, hogy mi vonzotta ide, így vallott: “Az a klasszikus parasztvilág, ami akkor még Hódmezővásárhelyre oly jellemző volt. [...] teljesen elbűvölt és rabul ejtett, egyszóval keresve sem találhattam volna jobb helyet magamnak.” A
vásárhelyi festőiskola kimagasló alakjának munkásságát Derkovits-ösztöndíjjal, Tornyai-plakettel, Munkácsy-díjjal, Koszta József-plakettel, római ösztöndíjjal, valamint az Érdemes Művész címmel ismerték el művészpályájának évtizedei folyamán. Az ezredfordulón Mártély község, valamint Hódmezővásárhely díszpolgárává választotta. Szalay Ferenc életének 82. évében, 2013. január 22-én hunyt el. Alkotói munkássága ezer szállal kötődött az Alföldhöz és az itt élők mindennapjaihoz. Legmeghatározóbb korszakának, az 1960-as és 1970-es években készült művei drámai erővel ábrázolják a magyar parasztság sorsában és életvitelében bekövetkezett változásokat.


Hűséges barát – Történetek a kutyáról. HUNGAROVOX Kiadó, Budapest 2013

Hűséges barát-HUNGAROVOX Kiadó, Budapest, 2013. Borítófotó: Eifert János Hűséges barát – Történetek a kutyáról HUNGAROVOX Kiadó, Budapest 2013

Szerkesztette: Zsirai László, Az előszót írta: Bíró András, Borítófotó: Eifert János, Tipográfia: M. Nagy Péter, Felelős kiadó: Kaiser László, Nyomdai előkészítés: Hírözön Bt.

ISBN 978-615-5351-13-6

Belső illusztrációk: dr. Buzády Tibor, Eifert János, Hudecz József, Inkey Tibor, Jánosi Ferenc, dr. Katona József, Kotnyek Antal, Wormser Antal 

Eifert János felvételei: Borító, 12. o Puli, 24. o Vágta, 59. o Kölyökkutya gazdája vállán, 64. o Róna Viktor spánieljével (1968), 86. o Poci, 88. o Bögre megérdemli a jutalomfalatot, 127. o Komonorok a Hortobágyon, 139. o Latabár Kálmán és fia, német juhászkutyájukkal (1969), 156. o Kölyökboxerek kosárban, 171. o Kutyaportré, 194. o Kisfiú kutyakölykökkel, 196. o Agárvesrseny, 203.o Agár akadályugrást gyakorol, 231. o Kutyakölykök alomban, 237. o Dalmatínerkölyök, 249. o Magyar vizsla portré

Hűséges barát, 24. o.: Vágta (1967) Eifert János felvétele Hűséges barát, 127.o.: Pásztor komondoraival a Hortobágyon (Eifert János felvétele) 

Bíró András – „a kutya” nyugalmazott főszerkesztője – előszavát színes, érdekes írások követik végig a könyvben.

Ady Endre, Barát Endre, Benedek István, Bíró András, Eck Gyula, Illés Sándor, Kollár Mária, Móricz Zsigmond, Marie Noël, Sándor Gábor, Sásdi Sándor, Szemes Piroska, Szombathy Viktor, Tompa István, Tömörkény István novellái és publicisztikái, Babits Mihály, Berda József, Bíró András, Bónus István, Byron, Illyés Gyula, József Attila, Juhász Gyula, Kibédi Ervin, Kunszery Gyula, Verseghy Ferenc, és Vihar Béla versei – klasszikus és kortárs szerzők vegyesen – mind elsősorban érzelmi hullámhosszon hirdetik a kutyák lelkét, magatartását, hűségét.

Hűséges barát, 62.o.: Róna Viktor spánieljével (1968), Eifert János felvétele Hűséges-barát-139. oldal: Latabár Kálmán és fia, német juhászkutyájukkal (1969), Eifert János felvétele

Találhatóak a könyvben fontosabb szakcikkek is, olyan szakértők tollából, akik nem „csupán” az embere és kutyára egyaránt vonatkozó lélektan ismerői, hanem a kutya anatómiai szakértői, s ismeretterjesztő módon számolnak be a kutya szaglásáról, mozgásigényéről. A legkedvesebb írások az olvasói levelek személyes beszámolói a kedvenc házőrző történeteiről, viselkedéséről. Külön cikkcsoport foglalkozik a segítőkutyákkal, másik pedig a rendőrség nyomkereső kutyáival. Ezek mellett népszerű művészek, elsősorban színészek mesélnek kutyáikkal kapcsolatos történetekről és érzelmi kötődésekről, mint például: Sztankay István, Hofi Géza, Kazal László, Kibédi Ervin, Kállai Ferenc, Csákányi László, Dallos Szilvia, Makai Margit, Psota Irén, Mensáros László, Korda György, Aradszky László.

Rövidszőrű magyar vizsla (Photo: Eifert János) Rövidszőrű magyar vizsla (Eifert János felvétele)

 

EIFERT JÁNOS: KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA – Dedikálással egybekötött könyvbemutató, kiállítás, illetve diaporáma vetítés a Kiss Fotó Kamara Galériában, Kecskemét, 2013. július 4 – augusztus 4.

 2013.07.04.-Képírás-könyvbemutató-és-kiállítás-Kecskeméten  Eifert kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Kiss Fotó Kamara Galériában, plakát EIFERT JÁNOS: KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA

Dedikálással egybekötött könyvbemutatót, kiállítást, illetve diaporáma vetítést tart Eifert János fotóművész 2013. július 4-én 18 órakor a Kiss Fotó Kamara Galériában. A kiállítást megnyitja Öveges László, Kecskemét város főépítésze. A kiállítás 2013. július 4-től augusztus 4-ig látogatható.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! Kiss Foto (Kecskemét, Kápolna u. 22.) Tel.: 76/477-336  www.kissfoto.hu

 Eifert-kiállítás megnyitója a Kiss Fotó Kamara Galériában (Photo: Kiss András) Kecskemét, 2013.07.04. Öveges László, Kecskemét város főépítésze megnyitja Eifert kiállítását (Photo: Kiss András) Kecskemét, 2013.07.04. Eifert tárlatvezetése a Kiss Fotó Kamara Galériában (Photo: Kiss András) Kecskemét, 2013.07.04. Eifert tárlatvezetése kiállításán, a Kiss Fotó Kamara Galériában (Photo: Kiss András) Kecskemét, 2013.07.04.

Eifert János: O Fortuna (2005) - egy kép a digirámából

Kora reggel a műhelyben bepakoltam a kiállításra, válogatásra szánt képeket, majd a Kossuth Kiadó mintaboltjábó elhoztam 20 db könyvet. Dél körül érkeztem Kecskemétre, a galériába (Kápolna u. 22.) Kiss Zsolt már várt. Gyorsan leszedjük a korábbi kiállítás képeit (második világháborús emlékképek), majd szétpakolom a képeket, hogy a tereket megtervezhessem. A nagy vászonképek és a kertetezettek jól megférnek egymással, a Hármasképekből a középsé térbe válogattam. A rendezéssel, a vetítéshez szükséges beépítéssel épp a megnyitó előtti percekben lettem kész. Gyors átöltözés, már sokan összegyültek a kiállító térben, régi és új ismerős arcok – köztük Dr. Kiss András feleségével, Papp Elek, Botond Béla, továbbá Erdősi József, Garami Ákos, Nagy-Batiz Erzsébet, Ittzés Ádám, a Kecskeméti Fotóklub tagjai – villannak fel a teltházas galériában, ami a fotókereskedés része, illetve folytatása. Bahget Iskandert kértem meg, hogy a gépemmel fényképezzen. A kiállítást Öveges László, Kecskemét város főépítésze nyitotta meg, lendületes és szellemes mondatokkal. Aztán tárlatvezetésem következett, majd diaporámáimat vetítettem: Bemutatkozás, Tűztánc, Szerelmem, a Tánc; Szemkontakt, Kína, Selyemút; Másképp… A megnyitó hatkor kezdődött, és a könyvbemutatóval, dedikálással este nyolc körül fejeztük be. A közeli étteremben vacsoráztunk, Botond Béla hívott meg, hogy a Fülöpházán lévő tanyájában látogassam meg. Éjfél után, egy óra körül értem haza, Ildikó a TV előtt aludt, és várt.

Eifert diaporáma-vetítése a Kiss Fotó Kamara Galériában (Bahget Iskander felvétele) Kecskemét, 2013.07.04. Eifert a Tűztánc c. diaporámáját vetíti (Photo: Kiss András) 

2013.07.04.-Kiss-Fotó-Kamara-Galéria Eifert János felvétele) 2013.07.04.-Kecskemét,-Eifert-dedikál-04 Eifert kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Kiss Fotó Kamara Galériában (Bahget Iskander felvétele) Kecskemét, 2013.07.04. Eifert kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Kiss Fotó Kamara Galériában (Bahget Iskander felvétele) Kecskemét, 2013.07.04.

Öveges László megnyitószövege:

„Kedves Barátaink!

Nagy tisztelettel és sok szeretettel köszöntöm Eifert János fotóművészt Kecskeméten.                                         

Köszöntöm a város nevében és képviseletében is, ám nem utolsó sorban az itt élő, alkotó fotóművészek és a megjelent tisztelők nevében. Kettős az öröm, miszerint ma itt lehetünk e helyütt. Egyrészt a kortárs magyar fotográfia  kiemelkedő személyisége van  köztünk, másrészt  a Kiss Fotó Galéria ismét a hely szelleméhez és hagyományaihoz méltó  módon  szolgálja a város érdeklődő közönségét.

Eifert János . . .

Sokoldalú művész . . . és ezzel nem arra utalok, hogy hivatásos táncosként is ismert. Sokkal inkább arra, hogy Ő nem egyszerűen a tánc, az emberi test, és a természet fotósa – ahogy legtöbben említik – hanem minden képe más, minden képét másképpen kelti életre. . . a szenvedély.                    

Mert Eifert János a szenvedély fotósa.

Ahogyan Ő mondja: ”minden gondolat hiteltelenné válik, ha nem érződik mögötte a szenvedély, a képzelet, az a fajta vizuális élmény, ami nélkül egy kép legtöbbször unalmas és tárgyszerű.”

Híven e gondolathoz, művein ott a lobogó szenvedély mely bennünket is magával ragad, átölel, felemel, sodor e végtelen lendület . . .  s végül úgy enged szabadon, hogy tudjuk egy eddig ismeretlen univerzum tárulkozott fel előttünk, mely által már ismert világunkban  is más, tisztább fényeket látunk.

„A fényképezésben, mint szakmában fontos, hogy az ember megismerje az eszközeit, alkalmazza a technikát . . . Fontos még, hogy a fotós megtanulja a szabályokat is, tudni kell ugyanakkor ezeket a szabályokat felrúgni. . . a művész . . . nem méricskél . . .  elvben én is ismerem a szabályokat, de az ember inkább érzi, hogy neki hogy kell komponálnia, hogyan súlyozza a képet, hogy dinamikája legyen . . . élmények hatására a fotós nagyon sok esetben ösztönösen cselekszik.”

Megint idézet volt és mennyi mindent elárulnak e szavak. Milyen fontosak, hiszen mai vendégünk ugyan hivatásos fotós ám könnyed eleganciával emelkedik a művészi látásmód világába.                                                                               

Mert a művész csak úgy tud a gondolat, a képi elvonatkoztatás legmagasabb szintjén közvetíteni, ha átlépi a technika szabta és a napi hivatás, a profizmus kliséiből fakadó kötöttségeket.

Eifert János átlépte, átlépi, minden megnyilvánulása meghaladja a hétköznapiság, a nehézkes anyagi világ kötéseit.

Virtuóz, érzelmekben gazdag, festőiséggel teli képei, minden élet forrását, a fényt idézik szüntelen. …a legmagasabb művészi magasságokban, egyszersmind egyszerűen, gyönyörűen, szépen, örömöt adva . . . az örömre vágyóknak.

Köszöntsük hát Őt és műveit Kecskeméten a Kiss Fotó Galériában!…”  (Öveges László)

Eifert János: Kitörés és bukás

Eifert dedikál a Kiss Fotó Kamara Galériában (Bahget Iskander felvétele) Kecskemét, 2013.07.04. Kiss Zsolt, a lányok, Papp Elek és Öveges László (Bahget Iskander felvétele) Eifert kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Kiss Fotó Kamara Galériában (Bahget Iskander felvétele) Kecskemét, 2013.07.04. Eifert kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Kiss Fotó Kamara Galériában (Bahget Iskander felvétele) Kecskemét, 2013.07.04.

Bahget Iskander, Kiss András  és Eifert János felvételei

Eifert kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Kiss Fotó Kamara Galériában, tárlatvezetés (Bahget Iskander felvétele) Kecskemét, 2013.07.04. Öveges László, Kecskemét város főépítésze megnyitja Eifert kiállítását (Photo: Kiss András) Kecskemét, 2013.07.04.

Kiállított képek: Op-Art tanulmány / Op-Art Study (Kötschach-Mauthen, Ausztria/Austria 1993), Tánc / Dance (Avas Táncegyüttes, Miskolc, Magyarország/Hungary 1971), A világ végén / At the End of the World (Bakony, Magyarország/Hungary 1982), Akt lehetetlen helyzetben/Nude in Impossible Position (Sirok, Magyarország/Hungary 2002), Hajnal / Dawn   (Montagne-au Perche, Franciaország/France 1984), A kertész keze / Hand of the Gardener (Tarnaméra, Magyarország/Hungary 1978), Roncsolt aktok 1. / Fractured Nudes (Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1993), Mágia / Magic (Mohács-Vác, Magyarország/Hungary 1984), Ölelés / Cuddle (Sebesvíz, Magyarország/Hungary 1996), El Kazovszkij festőművész / El Kazovszkij, Painter (Győr, Magyarország/Hungary 2005), Angelus Iván koreográfus, tanár (Pilisszentlászló, Magyarország/Hungary 2005), Rémület / Horror (Győr, Magyarország/Hungary 2005), Hommage á Dienes Gedeon (Budapest, Magyarország/Hungary 2005), Kitörés és bukás / Outbreak and tumble (Budapest, Magyarország/Hungary 2001), TranzDance (Pannonhalma, Magyarország/Hungary 2005), Újraképek / Recycled Pictures (Budapest, Magyarország/Hungary 1993)

JÖN A KÖNVHÉT!!! Turczi István: MINDEN KEZDET – A beavatás regénye. Palatinus Kiadó, Budapest, 2013. május 24.

2013.05.24.-Turczi-István-M

Borító 4:  Eifert János felvétele

Eifert János: KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA, könyvismertető. LUPE Magazin, 52. szám, 2013. február – március

2013.03.-LUPE-Magazin-Könyvismertető-14-15

LUPE Magazin, 52. szám, 2013. március – 14-15. oldal

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

Eifert János: Képírás – fotóakadémia

Kiadja: Kossuth Kiadó, 2012

Szerző: Eifert János

Terjedelem: 160 oldal

Mérete: 240 × 275 mm

Ára: 5990 Ft

www.kossuth.hu

Eifert János (1943–), a hazai fotóművészet kiemelkedő egyénisége kivételesen szép és tartalmas kötetet nyújt át az érdeklődőknek. A Képírás – fotóakadémia méltán nevezhető hiánypótlónak. Egyrészt kitűnő szakkönyv, másrészt jóval több annál: amellett, hogy az autodidakta fotósokat és a profi szakembereket beavatja a fényképezés magas szintű elméletébe és gyakorlatába, a fotóművészet kedvelőinek is különleges élvezetet nyújt. A kötet megismerteti az olvasót a fotográfia műfajaival, részletes szakmai útmutatót ad a fényképezhető témákról és a hozzájuk kapcsolódó technikai tudnivalókról, elemzi a fotózás leglényegesebb tevékenységeit és ismereteit.

A szerző mindezeket a szokványos szakkönyvektől eltérően az elmélet és a gyakorlat szerves egységében jeleníti meg annak érdekében, hogy az olvasók a „képírás-képolvasás” gondolkodást és kreativitást igénylő nyelvezetét a legmagasabb szinten sajátíthassák el.

Eifert Jánosnak, a határtalan energiájú és kreativitású fotográfusnak nem ez az első könyve, amit a tanítás szándékával állított össze. A 2008-ban megjelent Aktfényképezés után itt a fotográfia egészének meghódítása a cél, a példaként segítségül hívott képanyagban pedig Eifert számos képe mellett magyar és külföldi szerzők, nagyobbrészt kortársak kiváló alkotásai szerepelnek. Eifert János tánc- és aktfotói, természetképei és alkalmazott fotográfiái sokoldalúságáról tanúskodnak.

Hazai és nemzetközi viszonylatban százkilencven önálló kiállítása volt, hétszáz csoportos tárlaton szerepelt, képeivel százhatvannyolc díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát nyert. A világ negyven országában fényképezett. Fotói, képriportjai, írásai rendszeresen megjelennek a szaksajtóban, a hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, illetve az elektronikus sajtóban.

Pályája: 1997 és 2002 között a Fotográfia, majd a FotoVideo, Foto Mozaik, Digitális Fotó Magazin szakfolyóiratok munkatársa, rovatszerkesztője, 2004-től a ZOOM Magazin művészeti vezetője. A BodyArt Portfolio – 111 Meisterwerke von Zseni Jung und János Eifert (Verlag Photographie, 1994) német, angol és francia nyelven, míg az Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó, 2008) című könyve német nyelven is megjelent.

Tanárként, előadóként is jelentős tevékenységet folytat: 1984 és 2004 között a Sebesvíz Workshop nemzetközi fotóművészeti alkotótábor művészeti vezetője; 1985 és 1993 között a Höhere Graphisches Bundes-,Lehr- und Versuchsanstalt, Wien meghívott előadója; az 1. Werkschule für Fotografie, Soltau fotószemináriumainak docense; a Magyar Fotóművészek Szövetsége Szakkollégiumának és Mesterkurzusainak vezető tanára. Majd 2002 és 2008 között a Győri Tánc- és Képző művészeti Iskolában, a budapesti Szókratész Két Tannyelvű Szakközépiskolában, valamint a Magyar Tánc művészeti Főiskolán fotográfiát tanít.

Fotóit gyakran használták fel filmekben, televíziós műsorokban látványelemként, díszletként; 2005-ben és 2006-ban a Magyar Televízió Válaszd a tudást műsorában a Nézni-Látni című sorozatát harminc részben sugározták.

Fehér László Pasztellek című kiállítása és új könyvének bemutatója a Cultiris Galériában, Budapest, 2013. március 12. 16:00

  

Örkény könyvesbolt, Fehér László könyvbemutató (Photo: Eifert János)

A Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg Fehér László új albuma Alekszandr Borovszkij, a szentpétervári State Russian Museum Kortárs Művészeti Gyűjteményének vezetője tanulmányával, mely a művész Victor L. Menshikoff gyűjteményében található műveiből válogat. A Cultiris Galériában pedig ezzel egy időben megnyílik Fehér László “Pasztellek” című kiállítása. A kiállítást megnyitja és a könyvet bemutatja: Ungvári Tamás irodalomtörténész. A megjelenteket köszönti Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó elnök-vezérigazgatója.

Ungvári Tamás (Photo: Eifert János) 2013.03.12.-Örkény-könyvesbolt-Könyvbemutató 2013.03.12.-Fehér-László-festőművész (photo. Eifert János) Fehér László és Arató András (Photo: Eifert János)

Kocsis András (Photo: Eifert János) Fehér-László-felesége (Photo: Eifert János) Fehér László dedikál (Photo: Eifert János) 2013.03.12.-Fehér-László-kiállításán (Photo: Eifert János)

Fehér László festőművész és Heller Ágnes filozófus (Photo: Eifert János) Fehér-László-könyvbemutatón-fotósok (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Fehér László "Pasztelek" könyvbemutatóján (Photo: Eifert János)

A Cultiris Galériában, az Örkény István könyvesboltban a művész tizenkét pasztell képét állítják ki április 30-ig, köztük van a Nagy kavicsok, a Judit a táci kanálisnál, az Ellenfényben a Balaton-parton, valamint két zsidó tárgyú munka: a Joel tenderlivel (pörgettyű) és a Fiú kecskével című. Látható még három festőművész barátjáról készült portré: Jorgosról, a Balkan Fanatik frontemberéről, Gerber Pálról és Halász Andrásról.

Móger Ildikó, Arató András, Eifert János (Photo: Kincses Gyula) Szuba Jolanta és Eifert János (Photo: Gergely Beatrix) Móger Ildikó és Eifert János (Photo: Gergely Beatrix) Kincses Gyula és Gergely Beatrix felvételei

Fehér-László-kiállításán (Photo: Eifert János) Yorgos és Móger Ildikó (Photo: Eifert János) Örkény könyvesbolt, Gyémánt Lászlótól Kovács Andrásig (Photo: Eifert János)

A képeken: Fehér László és felesége, Kocsis András, Ungvári Tamás, Gyémánt László, Heller Ágnes, Szuba Jolanta, Alekszandr Borovszkij, művészettörténész, az Orosz Művészeti Akadémia elnökségi tagja, a kötet szerzője, Bitó László, Móger Ildikó, Gergely Beatrix, Gyémánt László festőművész, Kovács András filmrendező, Bitó László, Yorgos, a Balkan Fanatik frontembere, Szuba Jolanta, Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója, Eifert János, Kincses Gyula és még nagyon sokan mások…

Fehér László könyvének borítója A fekete-fehér Fehér

A festőművész jellemzéseként, a róla szóló írásom címeként mondhatnám, hogy „Fehérrel feketén”, „Feketén fehér”, „Fekete part, fehér folyó”, „Fotóeffektusok a festészetben”, „Pillanatképek, jelképek”, „A pillanatfelvétel monumentalitása”, „Fehér László fotónaturalista festményeiről”, ám ezeket Kárpáti Tamás, Vadas József, Néray Katalin, Michel Gaudot, Réz András, Karin Leydecker, Chantal Guionnet, P. Szabó Ernő, Hegyi Lóránt, Forgács Éva, P. Szűcs Julianna és mások már „lelőtték” – nem hamis állításról van szó, a színek pszichológiai hatásának áltudományos, bombasztikus újraértelmezéséről, hanem Fehér László festőművészről, aki olajjal, nagyméretű vászonra dolgozik, és bizonyos korszakában csak feketét fogyasztott. Kávét is, természetesen, feketét, ahogy mondani szoktuk, de elsősorban festéket. Kifogyott volna a színesből?

Művei festék, ecset helyett talán készülhettek volna fényképezőgéppel is, fekete-fehér negatívra, ezüstalapú nagyítópapírra. Teleobjektívvel, szuper nagy látószögűvel, rafinált expozíció-sorozattal. Filmhíváskor a hívóba kevesebb hidrokinont kevert volna, hogy a gradáció meredekebb legyen? Vagy éppen fordítva, hogy a metol gyorsan, de lágyan (kevés kontraszttal) a legfinomabb árnyalatokat, finomszürke tónusokat is kihozza? És vajon a nagyításkor használta volna a csoda-hatású háromtálas hívó-receptet, hogy a finom szürkékkel kezdje, aztán amikor már a középtónusok is előjöttek, rákapcsoljon a keményre, a szurkos feketék előcsalogatására? Aztán fixálás a nátriumtioszulfátos fürdőben, öblítés, helyi gyengítés a vörösvérlúgsós oldatban, majd alapos mosás, szárítás, retus. Talán így tett volna, ha fotográfus lenne. De nem az, hanem festő, aki pontosan tudja, hogy egyszerre telével és széles-látószögűvel nem felvételezhet, a film hívásánál sem változtathatja menet közben a hívó összetételét. Inkább fest. A sötétkamra, a fotólabor pedig ott van a fejében, virtuálisan persze. Agya, mint a nagy tárolókapacitású winchester, rengeteg képpontot raktároz, és megfelelő szoftverrel – ő maga a digitális technika, a Photoshop, a képfeldolgozó programok tucatja egyszerre, a legemberibb programozással persze – élményszerű képekké transzformálja az exponált pillanatokat.  Munkája során használ ugyan fényképezőgépet – vázlatként, előtanulmányként, a szándékolt esetlegességek, mint a fénykép életszerű, hiteles pillanatképek előképének felrajzolásához – de eszközként csupán. Fényképez, fest, rajzol, vasat formál. Műveiből kitetszik a festőművész vonzódása a fényképezés iránt, és számtalanszor leírták már, – legutóbb Tolnay Lajos, a Műcsarnokban rendezett kiállítása katalógusának bevezetőjében – hogy „művészi tevékenységének kezdetétől fogva a fotográfiába helyezte a bizalmát, benne találta meg világlátása hitelességének forrását. A fotográfia festészeti segédeszközként való alkalmazásának több jelentésszintje van nála. Egyfelől a gondolatban elképzelt kusza képek az átéltek felidézéséhez, a történések rekonstrukciójához. Másfelől a fénykép tényszerűsége nem más, mint egy immateriális koncepció nyoma, olyan nyom, amely a természetes világtól és annak vélt biztonságától mégis inkább eltávolít bennünket, semmint közelebb vinne hozzá. Ennek megfelelően Fehér megfestett és fényképre visszavezethető képe a reális képzeletből levezetett fikció lenyomata és ugyanakkor egy múltbéli valóság emlékezetben való megőrzésének az eszköze is.  A fotográfiai megbizonyosodás a művésznek nemcsak jogalapot ad a valósággaranciára, hanem erkölcsi támaszt is nyújt neki azáltal, hogy megmenti a művé átalakított emlékezetet és ezzel fontos, integratív feladatot lát el.”

Ennyi. Fehér László, feketén-fehéren.  (Eifert János)

Fehér László festőművész (Photo: Eifert János)  Photo: Eifert János

Fehér László fényképezőgépével, mögötte egyik emblematikus műve látható: A fal előtt (2000, olaj, vászon, 180×250 cm)

Eck Imre – Alexandra Kiadó, 2013. Szerkesztette: P. Szűcs Julianna, Bachmann Erzsébet

2013.01-Eck-Imre-album-Alexandra-Kiadó

Eck Imre – Alexandra Kiadó, 2013. Szerkesztette: P. Szűcs Julianna, Bachmann Erzsébet

Fotók: Benedek Barna, Pécsi Nemzeti Színház archívuma, Eifert János (Verdi-Eck: Rekviem)

Következő oldal »