János Eifert - Photographer

Archive for the 'Tánc / Dance' Category

Szerpentintánc – Hommage à Loie Fuller. A Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a Magyar Mozdulatkórus bemutatója a Szecesszió Világnapja alkalmából az Iparművészeti Múzeumban. Budapest, 2017. június 10.

2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-tetőablaka (Photo: Eifert János) 2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-közönséggel (Photo: Eifert János)

Magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük a Szecesszió Világnapját, amely a Réseau Art Nouveau Network nemzetközi szecessziós szervezet hivatalos programjai közé is bekerült. Ezen a napon a világ minden tájáról számos intézmény csatlakozik a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzatát bemutató programsorozathoz. Az idei évben a tánc, a mozgáskultúra, a szecessziós formákban rejlő mozgás és ritmus felől közelítünk a korszak művészetéhez.

A hazai rendezvények kiemelt helyszíne, az Iparművészeti Múzeum egész napos rendezvényén különleges szecessziós városi és épületsétákon, tudományos előadás-sorozaton és a múzeum üvegcsarnokát betöltő szerpentintánc-bemutatón vehettek részt az érdeklődők, míg a múzeumpedagógia ékszerkészítő alkotóműhellyel, zenés-játékos tárlatvezetéssel és felfedező játékkal várta a kicsiket és a nagyokat egyaránt.

2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-Szerpentintánc - Hommage a Loie Fuller  (Eifert János felvétele)

2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum: Závorszky-Rita-a-Szerpentintáncban (Photo: Eifert János) 2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-Szerpentintánc_Hommage-a-Loie-Fuller (Photo: Eifert János)

A Szecesszió Világnapját ünneplő eseménysorozat lezárásaként a Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a Magyar Mozdulatkórus az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnokában mutatta be a művészi igényességgel előadott, izgalmas és látványos produkcióját: Szerpentintánc – Hommage à  Loie Fuller.

Fenyves Márk és Pálosi István, a Magyar Mozdulatművészeti Társulat vezetői, a bemutatott mű koreográfusai írják: “Új bemutatónk a múlt századi nagy alkotók bemutatásának, újragondolásának következő állomása. Társulatunkra jellemző a nagy textíliák használata, melyet még jobban szeretnénk kihasználni, és méltó emléket állítani a 20. század nagy látványszínházi táncosának, Loie Fullernek.”

2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-Pálosi-István a Szerpentintáncban (Photo: Eifert János) 2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-fenyvesi-Márk-a-Szerpentintáncban (Photo: Eifert János)

2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-Szerpentintánc_Hommage-a-Loie-Fuller (Photo: Eifert János) 2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-Szerpentintánc_Hommage-a-Loie-Fuller (Photo: Eifert János)

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat a MOZDULATMŰVÉSZET – a 105 éves hagyományú modern tánc-hungarikum – megtestesítője a táncszínpadokon. A társulat Fenyves Márk és Pálosi István 1991 óta folyó kutatási, pedagógiai és művészeti munkásságának fontos állomásaként 1995-ben alakult – Még 1 Mozdulatszínház néven. Az elmúlt 20 évben több rangos elismerésben részesültek művészeti munkájukért, valamint számos fesztiválon, szakmai fórumon és a nagyvilág városaiban fordultak meg. A Magyar Mozdulatművészeti Társulat rekonstrukciós előadásaival tiszteleg a hagyomány előtt, kortárs bemutatóival pedig új utakat és lehetőségeket kutat a mozdulatművészet számára, megőrizve annak klasszikus értékeit, emelkedett hangulatát, érzékenységét a szépre, a harmóniára, így a repertoár az 1910-1940-es években készült klasszikus koreográfiáktól, a kortárs impulzusok hatására születő új, mai művekig terjed.

2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-Szerpentintánc - Hommage a Loie Fuller  (Eifert János felvétele) 2017.06.10.-Iparművészeti-Múzeum-Szerpentintánc - Hommage a Loie Fuller  (Eifert János felvétele)

Závodszky Rita a Szerpentintáncban – Hommage a Loie Fuller (Eifert János felvételei)

Mi a kortárs tánc – és hol vagyok ebben én? – LIBRARIUS, 2017. március 1.

2017.03.01.-LIBRARIUS_Mia-kortárs-tánc

Mi a kortárs tánc – és hol vagyok ebben én? A mozdulat útjai a 20. századtól máig: táncban, képben, és élőszóban a Vigadóban. Budapest, 2016. február 24.

2017.02.24.-Vigadó-Isadora-Duncan-Reloaded - Rovó Virág előadásában (Eifert János felvétele)

Mi a kortárs tánc – és hol vagyok ebben én?

A mozdulat útjai a 20. századtól máig: táncban, képben, és élőszóban

Előadják – és részben alkották – a Magyar Táncművészeti Egyetem (modern szakirány) táncművész hallgatói. Rendező és moderátor: Dr. Lőrinc Katalin

Budapesti Vigadó, Sinkovits Imre Kamaraszínpad, 2017. március 24. Az előadás a Budapest Táncfesztivál programja.

2017.02.24.-Vigadó-Mi-a-kortárs-tánc-09 (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó-Arts of Light (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó- Rovó Virág (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó-Mi-a-kortárs-tánc-06 (Eifert János felvétele)

2017.02.24.-Vigadó-Rácz Réka saját koreográfiájában (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó-Rácz Réka saját szólójában (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

2017.02.24.-Vigadó-Bacsó Gabriella és Kiss Rebeka a TRIÓ-kaland részletében (Eifert János felvétele)

2017.02.24.-Vigadó-Rovó Virág (Eifert János felvétele 2017.02.24.-Vigadó-Rovó Virág (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó-Kortárs-tánc-finálé (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó-Kortárs-tánc-betáncolják-a-nézőteret-is (Eifert János felvétele)

2017.02.24.-Vigadó-"A kívülálló" Horváth Attila előadásában (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó-Mi-a-kortárs-tánc-13 "Arts of Light" (Eifert János felvétele) 2017.02.24.-Vigadó-Erdélyi Zsombor a "foto-session" improvizációban (Eifert János felvétele)

2017.02.24.-Vigadó-Mi-a-kortárs-tánc-14 Kiss Rebeka és ... (Eifert János felvétele)

2017.02.24.-Vigadó-Mi-a-kortárs-tánc-10 (Eifert János felvétele) Mi a kortárs tánc – és hol vagyok ebben én?

A mozdulat útjai a 20. századtól máig: táncban, képben, és élőszóban

Különleges élményt jelentett a Magyar Táncművészeti Egyetem (modern szakirány) táncművész hallgatóinak előadása a Budapest Táncfesztivál programjában. A budapesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán táncban, képekben és élőszóban a kortárs tánc, a mozdulat útjait kísérhettük végig a 20. századtól máig. Míg a színpadi táncművészet „alapanyaga” korábban a klasszikus balett, a századforduló táján számtalan más irányzat jelenik meg a palettán, némelyik homlokegyenest ellentéteként mindannak, ami addig megszokott volt a színpadon. Az előadás a 20. század a test színpadi megjelenésének és mozdulatának szabadságát hirdető Isadora Duncan-nal indít, majd a század legkülönb új műfajait – köztük Martha Graham,  Mats Ek, Pina Bausch és mások stílusait, technikáit követhetjük soron, egészen napjainkig.

Lőrinc Katalin – az előadás rendezője és moderátora – így ír az általa rendezett interaktív előadás margójára:

-           Olyan világban élünk ma, amikor mindent piktogramok magyaráznak meg, kaptafára készült  formákban kapjuk  az információkat folyamatosan, miközben  napi  (gyakran megélhetési) gondok tornyosulnak fölénk. A művészet nem csupán fölösleges passziónak tűnik e körülmények között, de sokszor nem is értjük, mert szokatlan hullámhosszon szól hozzánk. Mi a kortárs művészet, hogyan közelítsünk hozzá és főleg: miért? Egy osztálynyi fiatal táncművész hallgatóval úgy döntöttünk, hogy ezeket a kérdéseket először saját magunknak kell feltennünk. És ők is rájöttek, hogy első sorban nem is a művészetről, hanem saját magukról kell elgondolkodniuk. És ez a legnehezebb. Erre vállalkoztunk ezzel a műsorral, s benne sok érdekes, meglepő tánccal, és úgy gondolom, hogy ez mindenkinek szól: a nézőnek semmi jártasság nem szükséges hozzá, csak nyitottság, kíváncsinak lenni arra, hogy az a fiatal, aki a szemünk láttára bemutat egy koreográfiát, – régit, betanultat, vagy egy egészen friss, saját művet, vagy netán improvizál, hogyan látja saját magát és a világot. Szóval egy kicsit mindnyájunk életéről esik itt szó (és persze tánc).

Mérgezett almák | Sissi és a Schratt | Elektroakusztikus opera dell’ arte – Műcsarnok, Budapest, 2016. december 12. 19:00

2016.12.12.-Műcsarnok,Mérgezett-almák.Lőrinc-Kati,táncművész.-06_Olasz-Ági-felvétele

2016.12.12.-Műcsarnok,Mérgezett-almák-Carmen-Vasile_Olasz-Ági-felvétele 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-02_Csorba-Károly-felvétele Olasz Ági, Csorba Károly, Bakki Zsolt és Eifert János felvételei

2016.12.12.-Műcsarnok,Mérgezett-almák.Lőrinc-Kati,táncművész_Oloasz-Ági-felvétele 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-03_Csorba-Károly-felvétele 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-04_Csorba-Károly-felvétele 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-05_Csorba-Károly-felvétele

2016.12.12.-Műcsarnok,Mérgezett-almák.-Tunyagi-Henriett,táncművész-02_Olasz-Ági-felvétele

2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák Műcsarnok Színtér

Mérgezett almák | Sissi és a Schratt | Elektroakusztikus opera dell’ arte
Zeneszerző: Baráth P. Bálint
Sissi: Dobi-Kiss Veronika operaénekes és Tunyogi Henriett táncművész, koreográfus (Budapest–London)
A Schratt: Carmen Vasile operaénekes, egyetemi tanár (Kolozsvár–Nagyvárad) és Lőrinc Katalin táncművész, egyetemi tanár
Grafika: Rizmayer Péter
Jelmez: Juhász Zsuzsa
Hangtechnika: Andorfer Gyula
Bán Ildikó képzetTtársítás szabad társulása

Képek között. Képek között élnek, s létezésük is ilyen: úgy szólnak, úgy mozdulnak, hogy tudják, kép lesz belőlük, képpé válnak. A fenséges, aki mindig önmagával azonos: az uralkodónő. Az érzéki, aki bármely pillanatban a fenségessel vagy az alantassal azonosul: a színésznő. Manipulált, uralt jelrendszerek. Precíz lépések, ahol a színlelés is tudatosan kiszámolt lépésekben formálódik igaz pillantásokká. Fajansz figurák. Fájdalmak, mint belső vérzések. Szigetelt drótokon láthatatlan értekezések. Hangjuk és mozgásuk megkomponált, készen a véglegességre. Abban a kitüntetett, utolsó pillanatban, mielőtt a világ felgyorsult volna. Tökéletesek, mint egy álom. Érzelmeiket a helyzet mérgezi. A férfi – egy helyzet – által tükörállapotban élnek, bár semmiben nem hasonlítanak.

2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-Dobi-Kiss-Veronika-és-Tunyogi-Henriett 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-Carmen-Vasile-és-Lőrinc-Katalin

2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-Tunyogi-Henriett-és-Dobi-Kiss-Veronika (Eifert János felvétele) 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-Tunyogi-Henriett (Eifert János felvétele) 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-Tunyogi-Henriett (Eifert János felvétele) 2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-01 (Eifert János felvétele)

2016.12.12.-Műcsarnok-Mérgezett-almák-elektroakusztikus-opera-dell'arte-Lőrinc-Kati-és-Carmen-Vasile (Eifert János felvétele)

This concert is exceptional in many respects. Apart from presenting the relationship of Sissi, Katharina Schratt and Franz Joseph in a new context, the joint production has created a new genre that we have termed opera dell’arte. We originate the genre from commedia dell’arte on account of their many similarities; however, opera dell’arte is basically different. It does not tell round stories, but rather, we create associations to various narrative developments and present strings of situations. Commedia dell’arte relies on acting, in contrast with opera dell’arte, which depends on the joint work of the musicians and dancers, is mostly performed without words and uses musical gestures and movements to communicate with the audiences. Performances involve electronic music, an integral part of the presented motifs. The players have defined characters, which might, however, “overlap” and any single character might have two “solutions”. The play has a framework and pillars, but improvised reactions characterise the space between those pillars. One might call this extended chamber music, on account of the fact that we develop the sketch of the narrative together, which will take its final form on the stage and its success will depend on the collective interplay of the participants.

The characters of the performance include Franz Joseph, his wife Sissi and lover Katharina Schratt. The musical and dramatic process is the sum of imaginary situations in which Sissi and Schratt are played by a singer and a dancer each. The singers represent the part of the women’s personality that is open to the outside world, while the dancers illustrate the way they would liked to have turned out, overcoming social conventions and escaping from the famously strict relations of the House of Habsburg. We therefore see the parallel realisation of two layers, each reflecting on the other. The layer of Franz Joseph, represented by electronic sounds, is a kind of force field serving to fill the void between the two ladies, and also to show an imprint of the emotions of the two women, encapsulated in one person (being, as he was, influenced by the two different emotional worlds).
In the musical introduction I use a so-called virtual instrument (a programmed software instrument) whose tonal system is based on an auditory illusion called Shepard tone. Alternating the starting note of superimposed sine waves creates a scale that ascends or descends in pitch, but which ultimately seems to get no higher or lower. I shall use another version of the scale, the Shepard-Risset glissando (where the tones glide continuously yet also continuously return to their starting note), and the resulting consonances to demonstrate the sum of the characters’ emotions (by means of chords), their interactions (the endless return of the scale) and their changes (perpetual movement) that create new constellations.” (Baráth P. Bálint)

Translated by Bodóczky Miklós

IMPROVIZÁCIÓK / IMPROVISATIONS – Fotókiállítás / Photo exhibition by: DARAB Dénes. Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem, Xenia Galéria, 2016. december 5. hétfő 19:00 óra

2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításának-megnyitóján (Eifert János felvétele)

IMPROVIZÁCIÓK / IMPROVISATIONS
A balett és a geometria között / Based upon Ballet and Geometry
Fotókiállítás / Photo exhibition by: DARAB Dénes, Installáció / Installation: JÓZSA Anka, DARAB Dénes.
A megnyitón fellép / Dancing at the opening: INTERNATIONBALLET – Ballet Geometry with Passion, Love, Life –
Táncosok / Dancers: Umberto ARAGNO, Yuka ASAI, Mark James BIOCCA, Nika Kristina CRNIC, Gaetano COTTONARO, Pierpaolo D’AMICO, Mario GENOVESE, Iurii KEKALO, Tatiana MELNIK, Angela MINGARDO, Rosa PIERRO, Kristina STAROSTINA

Olasz Kultúrintézet, Giuseppe Verdi terem, Xenia Galéria, 2016. december 5. hétfő 19:00 óra / The Italian Institute of Culture, 5 December 2016, 7PM (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 8.)

2016.12.05.-Eifert János és Darab Dénes (Wollner-Tibor-felvétele) 2016.12.05. Gian Luca Borghese, az Olasz Kultúrintézet igazgatója Darab Dénes kiállításának megnyitóján (Eifert János felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-tárlatvezet_Sz-Kiss-Martha-felvétele 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitója (Eifert János felvétele)

2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitó-06 (Eifert János felvétele)

2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitóján-04 (Eifert János felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitó-03 (Eifert János felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitó-02_Sz-Kiss-Martha-felvétele 2016.12.05.-Eifert-megöleli-Dénest (Wollner Tibor felvétele)

2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitó-02 (Eifert János felvétele)

2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitó-01_Sz-Kiss-Martha-felvétele 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításmegnyitó-01 (Eifert János felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-kiállításán-vendégkönyv (Wollner Tibor felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-hozzászólása (Eifert János felvétele)

2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-fogadja-a-gratulációkat (Eifert János felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Csörögi-Dóri-Eifert-János (Sz-Kiss-Martha-felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Darab-Dénes-feleségével (Eifert János felvétele) 2016.12.05.-Olasz-Kultúrintézet-Bakki-Zsolt-Papp-Károly-Darab-Dénes-a-kiállításmegnyitón

Eifert János, Sz. Kiss Martha, Wolner Tibor és Bakki Zsolt felvételei

2016.12.05.-Internationbalett

A szem a lélek tükre

Darab Dénes balett- és fotóművész első önálló kiállításának megnyitója a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, az InternationBallet közreműködésével

A tudós emberek mondják, hogy szemünk fényérzékelő szerv, segítségével tapasztaljuk meg a fény által láthatóvá váló térbeli kiterjedéseket. A szem azonban nemcsak érzékel, hanem ki is sugároz fényt és erőt, erőt, amely sok dologra képes. Szemeink kisugárzása által jól láthatóvá válik, hogy kik és mik vagyunk, mert a szem a lélek tükre. Úgy gondolom, a fotográfus szeme még érzékenyebb tükör, hiszen nemcsak saját személyiségét, lelke mélységeit, gondolatait és érzéseit tükrözi, hanem legfőképpen témáját, amelyet megörökítésre méltónak ítél, és tehetsége révén képes mások számára – élményt adó formában – visszatükrözni, láthatóvá tenni.

A szem a lélek tükre

Darab Dénes balett- és fotóművész képein keresztül a fent említett csodálatos kisugárzást érezhettük, pedig első önálló kiállításán, a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában mindössze 16 fekete-fehér fénykép látható. Mégis, ez a tizenhat „tükör” besugározza a teret, olyan mágneses erővel vonzva tekintetünket, hogy ellenállni szinte képtelenség. Az angol nyelvű képcímek – Flow ers, I, Last good bye, Mermaid, Myth I call, Myth y called, Point of U, Scream, Separate ways, Shade ow, Silk Road, Single image, F leg, Espresso, The Kiss, Wings of Desire – inkább jelképi értékű információt hordoznak, vagy inkább a képek emlékezetünkben történő azonosítását, megkülönböztetését segítik. A kitűnő technikával, és egyéni látásmóddal megformált fényképeken látható szereplőket, táncművészeket a kiállítás-megnyitóhoz kapcsolódó, vagy inkább azt folytatandó, a “Sala Verdi” színpadán bemutatott “Szenvedély, Szerelem… Élet” c. táncelőadásban láthattuk megelevenedi. Döbbenetes kettős kép, az „élő” és a „tükrözött” kép egybeesése nagy relevációval hatott, és Darab Dénes tehetségét bizonyítja.

Ki is az a Darab Dénes?

Műsorfüzetekben, interjúkban, színpadi szerepei kapcsán néhányszor találkozhattunk már nevével. Ha nevét beütjük a Google, vagy a PORT.hu keresőjébe, előbb jelenik meg a Száraz Dénes, Ujlaki Dénes, Gábor Dénes Főiskola, vagy a Dénes Galéria, mint ő maga. Facebook profilján is csak a képei töredékét láthatjuk. Kevés tehát az információ személye megismeréséhez. Azt tudjuk, hogy 1987. május 13-án született, és hogy a Magyar Nemzeti Balett táncművésze. Arról is nyilatkozott már az M5 kulturális műsorában, hogy fényképezéssel komolyabban 2015. második felétől foglalkozik, mesterének Eifert Jánost tekinti, akinek mesterkurzusát gyakran látogatja. Érthető, hogy keveset tudunk róla, hiszen olyan fiatal, hogy túl sok „életrajzi” eseményt még nem kapcsolhattak a nevéhez. Egyenlőre… Tehetsége, művészi teljesítménye a táncban és a fotográfiában azonban „hosszú életrajzot” ígér, addig is érjük be egy korábbi interjújával, amelyet Czvitkovits Judit készített az NLCafé számára:

„A balett és az én történetem nem úgy kezdődött, mint a klasszikus történetekben, hogy láttam egy előadást, beleszerettem, és elhatároztam, hogy ez az, amit csinálni akarok – meséli Darab Dénes, a Magyar Nemzeti Balett tánckari művésze. – A nővérem volt az, aki még nagyon fiatalon kitalálta, hogy balerina szeretne lenni. Miután beiratkozott a Táncművészeti Főiskolára, a bátyám is megpróbálta, aztán amikor 9 éves lettem, édesanyám azt mondta, hogy próbálja meg a Dénes is. Nekem valamiért sikerült.

A szakmába aztán a munka során szerettem bele. Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy a munkahelyén élő zongoraszó várja, és minden nap kiizzadhat magából mindent – legyen az jó vagy rossz. A színpad egy olyan hely, ami a létező legcsodálatosabb hely, mert az ember a valós lényét mutathatja meg. Nekem már az hatalmas erőt ad, ha színpadra léphetek. Amikor átlépem a vonalat a reflektorfénybe, megszűnik a külvilág. Jelenleg A makrancos Katában táncolok, karakterszerepem van. Nem egy drámai szerep, de sokat lehet színészkedni. Fontos, hogy a néző ne a táncost lássa, hanem azt a karaktert, amit megformálok. Számomra a balettban mindig is az volt a cél, hogy ne csak a látvány jusson el a nézőhöz, de a szívenergia is! Még az utolsó sorban ülő nézőt is meg akarom érinteni. Mindig ez mozgat, hogy minél több embert elérjek akár a táncon, akár a fotográfián keresztül.”

A táncművészet és a fotóművészet nagy találkozása

Darab Dénes IMPROVIZÁCIÓK / IMPROVISATIONS – A balett és a geometria között / Based upon Ballet and Geometrycímű kiállítását, amelyet a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában dr. Gian Luca Borghese igazgató Úr köszöntött, és Mark James Biocca táncművész nyitott meg, a tánc kísérte ragyogásával. A Magyar Nemzeti Balett 12 művészéből álló, tavaly összeállt lelkes csapat, az InternationBallet kibővített műsorral lépett fel ugyanis Darab Dénes balett- és fotóművész első önálló kiállításának megnyitóján. A “Szenvedély, Szerelem… Élet” a gyönyörű “Sala Verdi” színpadán volt látható Umberto ARAGNO, Yuka ASAI, Mark James BIOCCA, Nika Kristina CRNIC, Gaetano COTTONARO, Pierpaolo D’AMICO, Mario GENOVESE, Iurii KEKALO, Tatiana MELNIK, Angela MINGRARDO, Rosa PIERRO és Kristina STAROSTINA fantasztikus előadásában. Akik Darab Dénes első kiállításának megnyitóján, és az InternationBallet táncelőadásán jelen voltak, két művészet találkozásának, a táncművészet és fotóművészet termékeny pillanatainak élményével gazdagodhattak. Nem elég hangsúlyozni, mindkét „produkció” élmény volt, maradandó élmény.

Darab Dénes IMPROVIZÁCIÓK / IMPROVISATIONS – A balett és a geometria között / Based upon Ballet and Geometry című fotókiállítása a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában, 2016. december 20-ig, hétfőtől-csütörtökig 10-18, pénteken 10-15 óra között látogatható. (1088 Budapest, Bródy Sándor u. 8.)

Eifert János

DARAB-Dénes_Wings-of-Desire DARAB-Dénes_Shadeow

DARAB-Dénes_The-Kiss DARAB-Dénes_Silk-Road

DARAB-Dénes_Flowers DARAB-Dénes_I

DARAB-Dénes_Myth-I-call DARAB-Dénes_Myth-y-called

DARAB-Dénes_Mermaid DARAB-Dénes_Point-of-U

DARAB-Dénes_Espresso DARAB-Dénes_F-leg

DARAB-Dénes_Last-good-bye DARAB-Dénes_Separate-ways

DARAB-Dénes_Scream DARAB-Dénes_Single-image

BARTÓK135 – Promenad.hu, Nagylátószög, 2016. november 18.

2016.11.18.-Nagylátószög_Bartók135 2016.11.18.-Promenad.hu_Megnyílt-a-Bartók135 BARTÓK135

2016. november 16-án, a Magyar Táncművészeti Főiskola Modern szakirányú hallgatói performanszával (Lőrinc Katalin vezetésével) nyílt meg a Bartók135 kiállítás a Deák 17 Galériában, és 2017. január 14-ig látogatható.

A Bartók Béla születésének 135 éves évfordulójának alkalmából megrendezett tárlaton három generáció reflexióit mutatják be egymás mellett: a galéria által felkért fiatal kortárs képzőművészek alkotásai és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, már klasszikusnak számító, Bartók-díszlettervei mellett, középiskolások munkái is láthatóak a Deák Ferenc utcai kiállítótérben. A Deák17 eddigi legnagyobb volumenű, Bartók újratöltve! elnevezésű, országos pályázatára 10 és 23 év közötti fiatalok Bartók három színpadi művével  – A fából faragott királyfival, A csodálatos mandarinnal és A kékszakállú herceg várával – kapcsolatos koncepció-leírásokat, rajzokat, maketteket, terveket küldtek be. “A Kékszakállú herceg várának feldolgozásánál egészen odáig mentek a diákok, hogy még Bartók zenéjét is lecserélték. Éppen ez a lényeg: a fiataloknak így ténylegesen lehetőségük van arra, hogy a saját nyelvükre fordítsák le a műveket.” – mondta a pályázat zsűrijének egyik tagja, Pálfi György filmrendező a beérkezett pályázati anyagok értékelése során. A zsűri által kiválasztott három diák-csapat lehetőséget kap arra, hogy december 20-án az Átrium Film-Színházban bemutassa saját Bartók-darabját húsz perces előadások keretében.

A kortárs művészettel foglalkozó gyermek és ifjúsági galéria nagyon tudatosan törekszik arra, hogy ne elkülönítve jelenítse meg a különböző generációk munkáit, hanem úgy, hogy egymás értelmezési lehetőségeit gazdagítsák.

“A pályázat üzenete az, hogy Bartók művészete és az általa felvetett kérdések a mai napig érvényesek, darabjai pedig inspirálóak a fiatal generáció és a nagyközönség számára is. Ezért is fontos, hogy a Bartók135 kiállításon a diákmunkák mellett kortárs alkotók olyan művei is szerepelnek, melyeket Bartók munkái ihlettek.”- mondta el Kaposi Dorka a Deák17 Galéria vezetője.

Az öttagú zsűri, melynek tagja volt Dr. habil. Csanádi Judit (DLA, Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, látványtervező);  Magács László (rendező, az Átrium Film-Színház igazgatója); Nagy Fruzsina (jelmeztervező); Pálfi György (filmrendező) valamint Szabó Balázs (dalszerző, énekes, bábszínész) kiemelte, hogy mindegyik beérkezett műben volt olyan eredeti gondolat, amely őket is meglepte.

A Kékszakállú herceg várát a budapesti Leövey Klára Gimnázium diákjai mutathatják be, akik új szövegkönyvet írtak a jelenetekhez, amelyekben olyan mai problémák is megjelennek, mint a lassú internetkapcsolat, míg az eredeti Bartók-etűdöket olyan előadók dalaira cserélték le, mint a Motörhead, a Nirvana, vagy éppen Pink. A fából faragott királyfit a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakiskola csapata viszi színre, akik nem csupán a darab címét változtatták meg (A szürke tündér), de interaktivitásra épülő koncepciójukban az eredeti darabtól eltérően a nézők is fontos szereplői és alakítói az előadásnak attól függően, hogy hova ülnek le a darab kezdetén. A csodálatos mandarint bemutató székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai előadásuk középpontjába az ismerkedést és az erotikát helyezték: a darab szereplői egy éjszakai bárban találkoznak. A fiatalokat a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor hallgatói illetve Uray Péter, a Kaposvári Egyetem rendező tanára segíti majd abban, hogy 5 hét alatt színpadra állítsák elképzeléseiket.

A Bartók135 kiállítás meghívott kortárs alkotói: Bánki Ákos – Barabás Lőrinc – Szöllősi Géza – Zana Krisztián, Blahó Borbála, Herbert Anikó, Horváth Lóczi Judit, Németh Hajnal Auróra, Ördög Noémi (Naomi Devil), PAF, Szakál Éva, Szabó Klára Petra, Verebics Ági.

A kiállítás részét képezik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből Gombár Judit, Schaffer Erzsébet és Forray Gábor díszlettervei is, melyeket a közönség Bartók Béla műveinek színházi feldolgozásaiból ismerhet a hetvenes évektől kezdődően.

Forrás: www.deak17galeria.hu

Eifert János felvételei

Bartók135 – kiállítás a Deák 17 Galériában, 2016. november 16 – 2017. január 14.

BARTÓK135

2016. november 16-án, a Magyar Táncművészeti Főiskola Modern szakirányú hallgatóinak performanszával (Lőrinc Katalin vezetésével) nyílt meg a Bartók135 kiállítás a Deák 17 Galériában, és 2017. január 14-ig látogatható.

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-05 (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Bartók135-Deák-17-Galéria_Kiállított-színpadterv-02 (Facebook-kép) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-01 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Kiállított-mű-részlete-03  (Facebook-kép)

A Bartók Béla születésének 135 éves évfordulójának alkalmából megrendezett tárlaton három generáció reflexióit mutatják be egymás mellett: a galéria által felkért fiatal kortárs képzőművészek alkotásai és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, már klasszikusnak számító, Bartók-díszlettervei mellett, középiskolások munkái is láthatóak a Deák Ferenc utcai kiállítótérben. A Deák17 eddigi legnagyobb volumenű, Bartók újratöltve! elnevezésű, országos pályázatára 10 és 23 év közötti fiatalok Bartók három színpadi művével  – A fából faragott királyfival, A csodálatos mandarinnal és A kékszakállú herceg várával – kapcsolatos koncepció-leírásokat, rajzokat, maketteket, terveket küldtek be. “A Kékszakállú herceg várának feldolgozásánál egészen odáig mentek a diákok, hogy még Bartók zenéjét is lecserélték. Éppen ez a lényeg: a fiataloknak így ténylegesen lehetőségük van arra, hogy a saját nyelvükre fordítsák le a műveket.” – mondta a pályázat zsűrijének egyik tagja, Pálfi György filmrendező a beérkezett pályázati anyagok értékelése során. A zsűri által kiválasztott három diák-csapat lehetőséget kap arra, hogy december 20-án az Átrium Film-Színházban bemutassa saját Bartók-darabját húsz perces előadások keretében.

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Performansz-07 (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Bartók-135_Juhász-Csilla-és-Bernáth-Vendel_Kékszakállú-herceg-vára_díszletterv 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-02 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Kiállítók (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Deák-17-Bartók-135-díjátadás (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartóki-135-Performansz-02 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Bartók-135_Németh-Hajnal-Auróra_Kékszakállú-herceg-vára 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-04 (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-03 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Bartók135-Deák-17-Galéria_Kiállított-ékszer (Facebook-kép) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-megnyitó (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Kiállított-mű-01

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Kiállításmegnyitó (Eifert János felvétele)

A kortárs művészettel foglalkozó gyermek és ifjúsági galéria nagyon tudatosan törekszik arra, hogy ne elkülönítve jelenítse meg a különböző generációk munkáit, hanem úgy, hogy egymás értelmezési lehetőségeit gazdagítsák.

“A pályázat üzenete az, hogy Bartók művészete és az általa felvetett kérdések a mai napig érvényesek, darabjai pedig inspirálóak a fiatal generáció és a nagyközönség számára is. Ezért is fontos, hogy a Bartók135 kiállításon a diákmunkák mellett kortárs alkotók olyan művei is szerepelnek, melyeket Bartók munkái ihlettek.”- mondta el Kaposi Dorka a Deák17 Galéria vezetője.

Az öttagú zsűri, melynek tagja volt Dr. habil. Csanádi Judit (DLA, Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, látványtervező);  Magács László (rendező, az Átrium Film-Színház igazgatója); Nagy Fruzsina (jelmeztervező); Pálfi György (filmrendező) valamint Szabó Balázs (dalszerző, énekes, bábszínész) kiemelte, hogy mindegyik beérkezett műben volt olyan eredeti gondolat, amely őket is meglepte.

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Lőrinc-Kati-01 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-díjátazott (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17---Bartók-135-díjátadás (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Roskó-János-fényképez (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Deák17-Bartók-135-kiáll.megnyitó (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Performansz-08 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Performansz-06 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Kiállított-művek (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák17-Bartók-135-kiáll.megnyitó (Eifert János felvétele)

A Kékszakállú herceg várát a budapesti Leövey Klára Gimnázium diákjai mutathatják be, akik új szövegkönyvet írtak a jelenetekhez, amelyekben olyan mai problémák is megjelennek, mint a lassú internetkapcsolat, míg az eredeti Bartók-etűdöket olyan előadók dalaira cserélték le, mint a Motörhead, a Nirvana, vagy éppen Pink. A fából faragott királyfit a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakiskola csapata viszi színre, akik nem csupán a darab címét változtatták meg (A szürke tündér), de interaktivitásra épülő koncepciójukban az eredeti darabtól eltérően a nézők is fontos szereplői és alakítói az előadásnak attól függően, hogy hova ülnek le a darab kezdetén. A csodálatos mandarint bemutató székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai előadásuk középpontjába az ismerkedést és az erotikát helyezték: a darab szereplői egy éjszakai bárban találkoznak. A fiatalokat a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor hallgatói illetve Uray Péter, a Kaposvári Egyetem rendező tanára segíti majd abban, hogy 5 hét alatt színpadra állítsák elképzeléseiket.

A Bartók135 kiállítás meghívott kortárs alkotói: Bánki Ákos – Barabás Lőrinc – Szöllősi Géza – Zana Krisztián, Blahó Borbála, Herbert Anikó, Horváth Lóczi Judit, Németh Hajnal Auróra, Ördög Noémi (Naomi Devil), PAF, Szakál Éva, Szabó Klára Petra, Verebics Ági. Kiállítás részét képezik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből Gombár Judit, Schaffer Erzsébet és Forray Gábor díszlettervei is, melyeket a közönség Bartók Béla műveinek színházi feldolgozásaiból ismerhet a hetvenes évektől kezdődően.

Forrás: www.deak17galeria.hu

XIII. KALÁSZI KORTÁRS TÁNCTALÁLKOZÓ, 2016. november 16-19.

XIII. KALÁSZI KORTÁRS TÁNCTALÁLKOZÓ, 2016. november 16-19.

Fitos Dezső Társulat, Forte Társulat, Harcsa Veronika – Gyémánt Bálint, Duna Táncműhely, Stefan Varga és az EEG Trió, Gergye Krisztián Társulat

2016.11.16.-13-Kalászi-Kortárs-Tánctalálkozó_plakát-meghívó_PhotoEifert

Program:

November 16. szerda
19.00 Fitos Dezső Társulat: Falusi színek
20.30 táncház

November 17. csütörtök
10.30 Fitos Dezső Társulat: A láda titka (gyerekelőadás)
19.00 Forte Társulat: Bernarda Alba háza

November 18. péntek
19.00 Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint koncert
20.30 Duna Táncműhely: Körtánc

November 19. szombat
18.00 „1956, ami elválaszt és összeköt” – a Stefan Varga és az EEG Trió
jazz koncertje (Kávézó)
19.30 Gergye Krisztián Társulata: Egy Ünnepi Színjáték ‘56-’16

Kísérőprogram: 1956-os emlékkiállítás az emeleti Galériában

Gergye Krisztián Társulat: Lautrec táncolni fog – bemutató a Művészetek Palotájában, Budapest, 2016. szeptember 22.

2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-06 (Eifert János felvétele)

A francia koprodukcióban létrejött bemutató Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel. Az aranykornak nevezett előző századforduló Párizsának ellentmondásos atmoszférája elevenedik meg olyan vizualitás keretében, mely Lautrec világának 21. századi posztimpressziója. Az előadás egyben emlékmű, mely a halandóságra, de a lélek halhatatlanságára és a történelmen átívelő örök emberi kérdésekre világít rá. A produkció egyfajta forszírozott szórakoztatás, amelynek műfaji meghatározása a cabaret grotesque. Az élő zenei előadásban – többek között – közreműködik a neves koloratúrszoprán, Kolonits Klára, Philipp György zenei vezető, bábszínészek és táncosok (maga Gergye Krisztián is), megvalósítva a Gergyére jellemző műfaji sokszínűséget. A szereplők olyan neves művészeket jelenítenek meg, akik meghatározók voltak az 1900-as évek Montmartre-jának művészi közegében. A teljesség igénye nélkül: Aristide Bruant, Vincent van Gogh, Mademoiselle Cha-U-Kao, Chocolate, La Goulue, Valentin le Désossé, Oscar Wilde, Yvette Guilbert és természetesen Henri de Toulouse-Lautrec.
Az összművészeti előadás, önironikus humorával túlmutatva a társadalomkritikán, az ember, a bohóc legmélyebb tragédiáját keresi. A szórakoztatás és a színpadi kiszolgáltatottság, a valódi szabadság és a szabadosság kontrasztjából kérdezünk rá emberi minőségünk lényegére.

Az alkotók külön köszönetet mondanak a Budapest Bábszínház műhelyének. A produkciót Roboz Ágnes mesternőnek ajánlják.

A Müpa, a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-10 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-09 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-08 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-07 (Eifert János felvétele)

2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-05 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-04 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-03 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-02 (Eifert János felvétele)

2016.09.21.--Lautrec-táncolni-fog_Lőrinc-Kati (Eifert János felvétele)

2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-01 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog_Kövér-nő-portréja (Eifert János felvétele)

2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog_Gergye-Krisztián (Eifert János felvétele)

2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-17 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-16 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-15 (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-13 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-12 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-11 (Eifert János felvétele) 2016.09.21.-Lautrec-táncolni-fog-14 (Eifert János felvétele)

Csorba Károly “Mozdulatművészek Babits est” és a “Kalaznói repülés” kettős fotókiállítás megnyitója az ERőMŰHÁZ-ban. Budapest, 2016. szeptember 6.

2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Fenyvesi-Márk-és-Haraszti-Zwiep-Adrienn (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Csorba-Károly-Babits-est-Kalaznói-repülés

2016.09.06.-ERŐMŰVHÁZ-Kiállításmegnyitó-tánccal (Szedő Iván felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-megnyitó-tánccal (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Haraszti-Zwiep-Adrienn (Eifert János felvétele)

2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Fenyves-Márk-táncol (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-megnyitó-Haraszti-Zwiep-Adrienn-kislánya (Eifert János felvétele)

2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Kövesdi-László-színművész (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Csorba-Károly-virágcsokrot-ad-át-Lőrinc-Katinak (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERŐMŰVHÁZ---Eifert-János-tárlatvezetése (Szedő Iván felvétele)

ORKESZTIKA
Mozdulatművészet, tánc a színpadon és a természetben

Csorba Károly “Mozdulatművészek Babits est” és a “Kalaznói repülés” kettős fotókiállítás megnyitója

Kiállítók: Anda Eszter, Baán Katalin (E-MAFOSZ/6), Csorba Károly, Danis János (EFIAP/S), Fabó Katalin (E-MAFOSZ), Rühl Gabriella, Dr. Sebestyén Ferenc, Szalai Sándor, Szamosvári József, Sz. Kiss Márta

Helyszín: ERőMŰHÁZ, 1077 Budapest, Wesselényi utca 17.

Időpont: 2016. szeptember 6. kedd 18 óra

A kiállítást megnyitotta: Lőrinc Katalin táncművész

Közreműködtek: Kövesdi László színművész, valamint Fenyves Márk, Haraszti-Zwiep Adrienn, Pálosi István – a Magyar Mozdulatművészeti Társulat tagjai

2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Lőrinc-Kati-megnyitója

2016.09.06.-ERŐMŰVHÁZ-Kiállításmegnyitó-közreműködői (Szedő vIván felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Megnyitó-közönsége (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Gratuláció (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Danis-János-EFIAP-kitüntetésével (Eifert János felvétele)

2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Puszi-és-rózsaszál (Eifert János felvétele) 2016.09.06.-ERőMŰVHÁZ-Beszélgetők (Eifert János felvétele) Eifert János és Szedő Iván felvételei

2016.09.06.-ERŐMŰVHÁZ-Csorba-Károly-Eifert-Jánost köszönti (Szedő Iván felvétele)

Következő oldal »