János Eifert - Photographer

Archive for the 'Privát napló / Privat Diary' Category

Székelyföldi jegyzetek, 2022. május 14 – 20.

Székelyföldi jegyzetek
Mint arról már hírt adtam, ARS POETICA c. kiállításom Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Ház dísztermében nyílt meg, 2022. május 16-án. Másnap előadást tartottam ugyanitt, és megismerkedhettem nagyszerű fotográfusokkal, akik invitáltak egy székelyföldi körutazásra. Nagy Lajos, Bede Gábor, Pataki Hajnal és Kőrösi Sándor barátom társaságában és vezetésükkel hatalmas területet jártunk be és közben rengeteget beszélgettünk a benyomásaikról, a múltról és jelenről, történelemről. Közben persze fényképeztem is, a felvételekből napló, jegyzet formájában közreadok néhányat. Jegyzeteim kissé szétszórtak, vázlatosak, olykor tudálékosak, de a képek talán visszaadnak valamit az élményeimből. Fogadjátok szeretettel…
.
.

  Székelyföld, (románul: Ținutul Secuiesc (ritkábban Secuimea), németül: Szeklerland, latinul: Terra Siculorum) alatt az Erdély területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék).
Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület):
Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld[3] nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett.
Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el,
az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek.
Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben
(arányuk 71,4% volt 2002-ben, 71,72% 2011-ben).

 .  . 

Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében.
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá.
Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elő. Már a rómaiak idején a Praetoria Augusta nevű település volt itt. A római kortól folyamatosan vásáros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett.
Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll.
1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
2002-ben 20 488 lakosából 18 841 magyar, 1607 román, 19 német és 8 cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben 18 491 lakosából 16 597 magyar, 1280 román, 9 német és 6 cigány volt. 597 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról.

.

Gyimesek (Ghimeş)
Gyimes sajátos “Patakország” az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál.
Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt.
A Tatros völgyében (Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok) élnek a gyimesi csángók, akik részben a korábban Moldvába menekült, részben az Erdélyben maradt székelyekből származnak.

Gyimesbükk, a 30-as őrház az Ezeréves határon (Bilibók Ágoston vasúttörténeti múzeuma)
Kalibák a Gyimesekben
Úzvölgyi katonatemető – Székelyföld és Moldva határán a hegyek közt fekvő Úzvölgye osztrák-magyar katonai temetőjében

.

 

Kászon: szűk, hegyi medence Kézdivásárhelytől É-ra a Csíki-havasokban, a Kászon-patak völgyében. Székely lakói valószínűleg a 12. sz.-ban települtek meg.
Kászonszék néven előbb önálló székely szék, majd a 15. sz.-tól Csíkszék fiúszéke volt. Népe szűk hegyi határa miatt elsősorban havasi gazdálkodással és fakitermeléssel foglalkozik. Öt községben: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonjakabfalva, Kászonimpér, Kászonújfalu él. Periferikus fekvése és elzárt helyzete a székely népművészet hagyományos formáit legtovább őrizte meg.

Memorial Trail of the 32nd Border Defense
Csíkszenttamás, Kurta sarok Szentdomokos, Rézteje, Kondrakereszt, Kovás patak, Tatros, Gyimesbükk…

Inter arma silent Musae – Музи слухають на війні – Háborúban hallgatnak a múzsák…

Háborúban hallgatnak a múzsák.
Inter arma silent Musae.
Музи слухають на війні.
In the war the Muses keep silent.
Dans la guerre les muses se taisent.
Wenn die Waffen sprechen, schweigen die Musen.
Ko orožje govori, umetnost molči.
Keď rinčia zbrane, múzy mlčia.
Když mluví zbraně, mlčí múzy.

“Jaj a világnak, ha Krisztust inkább akarja harcra bírni, mint az általa nyújtott békét magához ölelni.” (Jean Calvin)

Budapesten a Kálvin téren, a református templom előtt álló Kálvin-szobor mellett ha lenézel a lábad elé, ezt olvashatod:

 

“Jaj a világnak, ha Krisztust inkább akarja harcra bírni, mint az általa nyújtott békét magához ölelni.” (Jean Calvin)

Balogh Rudolf-díj átadása a Pesti Vigadóban. Budapest, 2021. június 15.

Tisztelt Eifert János Úr!

Örömmel értesítem, hogy Ön kiemelkedő és példaértékű munkássága elismeréseként miniszteri díjban részesül a 1948-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából.

Engedje meg, hogy szívből gratuláljak a rangos elismeréshez.

Hiszem, hogy nemzeti kulturális örökségünk megőrzésében valamint gyarapításában az Ön alkotó munkássága megkerülhetetlen érték. Teremtő és nyomot hagyó tevékenysége a bizonyosság arra nézve, hogy érdemes az Istentől kapott tehetséget, a megszerzett tudást, a kitartás képességét valamint a lelkesedést olyan célokhoz hozzárendelni, amelyekben mind egyénként, mind közösségként őszintén hinni tudunk. Ez a hit és alkotóerő segít mindazon értékeket óvni és továbbadni, amelyek nemzetünk szellemi és tárgyi kincseiben jelennek meg.

Meg vagyok győződve arról, hogy az elismerés a példamutatás felelősségével is jár: a jövő nemzedékei számára büszkén mutatható fel az Ön áldozatos, értékteremtő munkássága – amely most elismerésre méltónak találtatott.

Csatoltan küldöm Prof. Dr. Kásler Miklós Miniszter Úr értesítő levelét a díj adományozásáról.

„Ez a tevékenység: a lehullottat visszaemelni, az elvesztettet megtalálni, a bemocskolódottat megtisztítani, az elhomályosultat kifényesíteni, az összetörtet ismét egybeépíteni, a fellázadtat megtéríteni és megbékíteni. Egyszóval: megváltani. Az emberi tevékenység értelme, hogy a világot át kell emelni a szellemi világba, vagyis arannyá kell változtatni.”

Hamvas Béla

 

Üdvözlettel:

Fekete Péter
kultúráért felelős államtitkár

Emberi Erőforrások Minisztériuma
H-1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
E-mail: peter.fekete@emmi.gov.hu

(PS: Tájékoztatom, hogy a levél egyidejűleg postai úton is megküldésre kerül az Ön részére. A díjjal kapcsolatos kérdés esetén a kollégák készséggel állnak rendelkezésre az eleo@emmi.gov.hu e-mail címen.)

   …………

 

A naturArt 2021 évi rendes közgyűlése a Kiskunsági Nemzeti Park Természet Házában, 2021. május 26.

Tisztelt Tagtársak!

Alapszabályunknak megfelelően, az Elnökség nevében 2021. május 26-án 17.00 órára összehívom a naturArt 2021 évi rendes közgyűlését.

A Közgyűlés helye: Kiskunsági Nemzeti Park Természet Háza (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19)

Napirendi pontok:

1. Beszámoló a 2020-as évről
2. Mérleg és eredménykimutatás elfogadása
3. Vezetőség választás (elnök, elnökségi tagok, EB elnök, EB tagok)
4. Eifert János tiszteletbeli taggá választása
5. Egyebek

 

 

 

 

A járványügyi szabályok miatt:

– az épületbe csak érvényes oltási igazolással rendelkezők léphetnek be, melyet a Nemzeti Park alkalmazottai ellenőriznek,
– a rendezvény regisztrációhoz kötött. Kérem, hogy mindenki jelezze részvételi szándékát emaiben május 24.-én éjfélig!
– az épületben max 50 fő tartózkodhat,
– a rendezvény alatt az ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a résztvevők 1,5m-re üljenek egymástól,
– a rendezvény alatt maszkot kell viselnie mindenkinek – kivéve az előadást éppen tartókat
– idén nem lesz mód a szokásos svédasztalos fogadás megtartására.

      

[naturart] Gyorsjelentés a tegnapi közgyűlésről

peter fath
2021. máj. 27. 18:40

Kedves Tagtársak!

A tegnapi , 17.30-kor kezdődő ismételt közgyűlésen az alábbi döntések születtek:
1. A közgyűlés elfogadta az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság beszámolóját, valamint a mérleget és az eredménykimutatást.
2. A közgyűlés megválasztotta az Elnökséget, változatlan összetételben
3. A közgyűlés megválasztotta az Ellenőrző Bizottságot : elnök Selmeczi Dániel, tagok: Somodi Ferenc, Vajda Zoltán
4. Eifert János részérére örökös “Tiszteletbeli tag” címet adományoztunk, amit János igen kedves szavakkal köszönt meg a helyszínen.

 

A közgyűlés után taggá választottuk Földi László búvárfotóst.

Szombaton van a Lenegy – A év természetfotósa 2021 pályázat élő zsűrizése 9.30-tól!

A közvetítés menni fog a pályázati oldalon, a naturart facebook eseményben és a fotoklikk facebookon.

Gyertek, várunk Benneteket! Vannak jó képek!

Kösz és üdv
Péter

MMA Értesítés a nem akadémikus tagok központi nyilvántartásba vételéről, 2021. április 1.

MMA FŐTITKÁR

1062 Budapest, Andrássy út 101.

Eifert János részére

Budapest
Öv utca 152. fszt. 8.
1147

Tárgy: Értesítés a nem akadémikus tagok központi nyilvántartásba vételéről

Tisztelt Eifert János Úr!

Örömmel értesítem, hogy a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 201 1. évi CIX törvény 8/A §-a alapján a Magyar Művészeti Akadémia Elnöksége 17/2021. (0331.) számú döntésével a nem tagok központi köztestületi nyilvántartartásába felvette.

Tájékoztatom, hogy a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagjaként való felvétel iránti kérelme alapján a közgyűlési képviselő választó jogát a Film- és Fotóművészeti Tagozatban gyakorolhatja.

A felvételt tanúsító oklevél átadására a nem akadémikus tagok közgyűlési képviselőinek beszámolójával azonos időpontban kerül sor.

Az ülés pontos időpontjáról Önt a Film- és Fotóművészeti Tagozat titkára a megadott elérhetőségén e-mailben, meghívó megküldésével foga értesíteni.

Köztestületünk munkájában történő eredményes közreműködéséhez jó egészséget kívánok!

Budapest, 2021. április 1.

Vashegyi György elnök úr nevében is üdvözlettel:

 

Dr. Kucsera Tamás Gergely

Főtitkár

Értesítés miniszteri díj adományozásáról. Budapest, 2021. március 12.

.

Értesítés miniszteri díj adományozásáról

Tisztelt Eifert János Úr!

Örömmel értesítem, hogy Ön kiemelkedő és példaértékű munkássága elismeréseként miniszteri díjban részesül a 1948-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából.

Engedje meg, hogy szívből gratuláljak a rangos elismeréshez.

Hiszem, hogy nemzeti kulturális örökségünk megőrzésében, valamint gyarapításában az Ön alkotó munkássága megkerülhetetlen érték. Teremtő és nyomot hagyó tevékenysége a bizonyosság arra nézve, hogy érdemes az Istentől kapott tehetséget, a megszerzett tudást, a kitartás képességét, valamint a lelkesedést olyan célokhoz hozzárendelni, amelyekben mind egyénként, mind közösségként őszintén hinni tudunk. Ez a hit és alkotóerő segít mindazon értékeket óvni és továbbadni, amelyek nemzetünk szellemi és tárgyi kincseiben jelennek meg.

Meg vagyok győződve arról, hogy az elismerés a példamutatás felelősségével is jár: a jövő nemzedékei számára büszkén mutatható fel az Ön áldozatos, értékteremtő munkássága – amely most elismerésre méltónak találtatott.

Csatoltan küldöm Prof. Dr. Kásler Miklós Miniszter Úr értesítő levelét a díj adományozásáról.

„Ez a tevékenység: a lehullottat visszaemelni, az elvesztettet megtalálni, a bemocskolódottat megtisztítani, az elhomályosultat kifényesíteni, az összetörtet ismét egybeépíteni, a fellázadtat megtéríteni és megbékíteni. Egyszóval: megváltani. Az emberi tevékenység értelme, hogy a világot át kell emelni a szellemi világba, vagyis arannyá kell változtatni.”

Hamvas Béla

 

Üdvözlettel:

Fekete Péter

kultúráért felelős államtitkár

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma

H-1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

E-mail:   peter.fekete@emmi.gov.hu

 

(PS: Tájékoztatom, hogy a levél egyidejűleg postai úton is megküldésre kerül az Ön részére. A díjjal kapcsolatos kérdés esetén a kollégák készséggel állnak rendelkezésre az eleo@emmi.gov.hu e-mail címen.)

 

Kyrie eleison! Móger Ildikó hamvait a Dunába engedjük, egy-egy szál virággal kísérve… Dunabogdány, 2021. február 21.

Halotti beszéd és könyörgés

“Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!

Ës vimádjok szen[t] ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdicsum nyugalmȧ belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!”

(Halotti beszéd és könyörgés – a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korában), egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak.)

.

 

Kedvesek!
A vasárnapi ( febr. 21.) Búcsúztatóra 11 órára várunk benneteket Dunabogdány, Szentgyörgypuszta, Kisoroszi rév kikötőnél (a Gondűző étterem mellett), ahol a kompra szállva engedjük a vízre Ildi hamvait, egy-egy szál virággal kísérve.
Együttérző jelenléteteket előre is köszönöm.
Ha eljöttök, annyit szeretnék kérni: a gyászruhára egy kisebb színes kiegészítőt vegyetek, ha lehet.
Sári

.

.

 

.

Ildikó koszorús lányként (Mosdós, 1959 nyarán)
Móger János felvétele

.

Néptáncpróba a Balettintézetben (1970)
Móger Ildikó (balra), Szamosi Judit (középen)

.

Szamosi Judit és Móger Ildikó a Szinbád forgatásakor, a Zsennyei ősparkban (1970. augusztus 1-4.)

.

Móger Ildikó érettségi tablóképe(1972)
Tóth László felvétele

.

Koncertvizsga: Móger Ildikó a Diótörőben, keleti tánc (1974)

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Móger Ildikó és lánya, Poci kutyájukkal (Budapest, 2010. február 16.)

.

.

Eifert János: Móger Ildikó (2011)

.

.

.

Móger Ildikó

Szakmai önéletrajz

Születési hely, idő: 1954. augusztus 12., Budapest

Tanulmányok:     táncművész, koreográfus, táncpedagógus

  • 1983 Salle Player Művészeti főiskola, Párizs
  • 1973-1979 Nyári táncakadémia, Köln
  • 1983  Magyar Táncművészeti Főiskola, mesterszak táncpedagógusi diploma
  • 1974 Magyar Táncművészeti Főiskola, táncművész

Munkahelyek:

  • 2007 – Más-Képp Tehetséges gyermekekért Alapítványi Iskola, mozgás és tánctanár
  • 2006 Tv2 Megatánc, balettmester, mozgáskordinátor
  • 2003 – 2004 Kodály Zoltán Zenei általános Iskola és Gimnázium, néptánc tanár
  • 1997 – Duna Tv Rt. Kulturális Osztálya, szerkesztő-riporter
  • 1994 – 1996 Actor Stúdió, vezető, tanár
  • 1977 – 1992 Színház és Filmművészeti Főiskola, zenemesterség és tánctanár
  • 1977 – 1984 Várszínház (Népszínház), koreográfus
  • 1974 – 1977 Pécsi Balett, táncos

Fontosabb színházi munkák, film-koreográfiák, dokumentumfilmek:

  • 1980 Miskolci Nemzeti Színház
  • 1983 – 1985 Kecskeméti Katona József Színház
  • 1988 Szegedi kortárs Balett, Hypernatura- táncjáték
  • 1980 Bódy Gábor: Psyché, Huszárik Zoltán: Csontváry c. filmekhez koreográfia készítés
  • 1988 – 1997 Duna Tv Rt: „5 perc tánc” sorozat, művészeti vezetője, Minden vasárnap c. tánc-film, koreográfia és rendezés, „Eltáncolt versek” c. program koreográfia
  • 1999 – 2006 „Tánc mindhalálig” szerkesztő riporter, dokumentumfilm a Táncművészeti Főiskoláról, „70 éves lenne Huszárik Zoltán”, portréfilm,  dokumentumfilm az Artistaképző Főiskoláról, szerkesztő riporter

Nyelvismeret: Bolgár, anyanyelvi szinten.

Karácsony este….

.

 .

  .   .

Kellemes karácsonyi Ünnepeket, boldog Új Évet!

.

.

 

False step? / Félrelépés? – Billingham, 1971. augusztus 21.

 

 False step?

ONE of the leading dancers in the Hungarian group “Torekves” retired from the Billingham Folklore Festival after injuring his ankle at the weekend.
The accident happened as the dancer, Janos Eifert, slipped when leaving a bus near The Forum at Billingham – only minutes before a concert was due to begin.

.

Liberté, Égalité, Fraternité…

Liberté, Égalité, Fraternité…

Franciaországban július 14-én minden városban és faluban megemlékeznek a nemzeti ünnepről, amelynek eredetét az 1789. július 14-én elfoglalásra kerülő Bastille eseményéhez kötik. A Honvéd Együttes táncosaként, és lelkes amatőr fotósként 1969. július 14-én Párizsban, a Champs-Elysées-n a katonai felvonulást fényképeztem, és természetesen az embereket, akik a látványos parádét még a fákon is fürtökben lógva élvezettel és nagy ovációval szemlélték. Köztük leltem az igazi témára, egy apa nyakában, csillogó szemekkel figyelő kisfiúra. A felvétel a Népművelés c. folyóirat címlapján is megjelent, nekem kedves emlék a mai napig is, a fiúcska arcát soha nem felejtem el.

Ahogy korábban leírtam, Franciaországban július 14-én minden városban és faluban megemlékeznek a nemzeti ünnepről. Ezen a napon az ország nemzeti színbe borul. Az ünnepség július 13-ána, este kezdődik egy fáklyás menettel. Másnap a harangok vagy sortűz jelzi a katonai felvonulás kezdetét, majd ebéd után következnek a műsorok és rendezvények. Esti mulatság, koncertek és tűzijáték zárja a napot.

De mire ez a nagy ünneplés? A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén. Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. A marxista történelemírás az eseményt „nagy” jelzővel szokta illetni. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a társadalmi és gazdasági válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon, a tehetséges tábornok diktatúrájába torkolltak (1799).

A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette. Hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberté, Égalité, Fraternité) máig ott olvasható számos középületen. Ezen elvek a gyakorlatban azonban már a forradalom ideje alatt sem valósultak meg – a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának igénye vezetett például a jakobinus terrorhoz.

A forradalom hatása mégis óriási volt: a 19. század nagy részét az ekkorra visszavezethető eszmék, a nacionalizmus, a liberalizmus, valamint az alkotmányosság iránti törekvés határozta meg Európa jelentős részén. Ennek jegyében a forradalmak is gyakoriak voltak. A történészek ezt a hatást figyelembe véve általában az úgy nevezett „hosszú 19. századhoz” sorolják a valójában még a 18. században lejátszódott eseménysort.

Pince a Söjtör Hegyen, 2020. június 4.

Karakai József pincéjében jártunk, a Söjtör hegyen. Cseresznyeszedésre kaptunk “meghívót”, de a kedves munka mellett ismerkedésre, barátkozásra, beszélgetésre is jutott idő.

Karakai József kőműves, aki most 74 éves, néhány éve megözvegyült, most pihenőhelyként, vagy talán lelki emlékhelyként használja a pincéjét. A borkészítésről rég lemondott, nincs értelme leszüretelni azt a kevéske szőlőt, ami megmaradt. Kinek? Miért?

 

.

.

.    

A pincét Zalában nem úgy kell elképzelni, mint egy földalatti építményt, ahol a leszüretelt szőlőt préselik, munkába veszik és hordózzák. A zalai pince föld feletti építmény, és akár egy hétvégi házra is emlékeztet. Karakai József maga építette pincéjét, két szintes, fent egy szobácska található, kályha is van benne, főzésre is alkalmas. Az ablak mellett asztal székekkel, a falakon és polcokon régi képek, emlékek és relikviák, amelyek idézik az ötvenes éveket, fiatalkorát. Szabad Föld, Lenin, Sztálin, szent kereszt, a legendás magyar focicsapat, Szokol-rádió, falvédő: Szívemnek-lelkemnek az a kívánsága… Kincseskalendárium, még most is hasznos receptekkel, szőlészeti és kertészeti tudnivalókkal, és régi történetekkel… mondhatni, maga a történelem.

A bejárat melleti falrészen gyászjelentések, újságkivágások sora az elhúnyt rokonokat, ismerősöket, barátokat idézi. Szemmel láthatóan sűrűsödnek ezek a kivágások…

.

  

.

Önarckép koronavírus-járvány idején. Szentliszló, 2020. május 7.

Önarckép koronavírus-járvány idején

Több mint 3,8 millió a fertőzöttek száma a világon

Világszerte 3 847 047-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 269 584, a gyógyultaké pedig 1 285 946 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint közép-európai idő szerint pénteken reggel nyolc órakor.

Csütörtökön reggel még 3 753 112 volt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké száma 263 831, a gyógyultaké pedig 1 245 544.

A fertőzés 187 országban van jelen.

Equus caballus… Bocska, 2020. április-május

.

.

.

.

 

 

Equus caballus

Néhány napja, kora reggelenként fényképezzük a lovakat Bocskán, Vígh Pisti lovas-tanyáján. A hűvös hajnal még megköveteli a télikabátot, a sapka, sál és kesztyű is jól esik a didergős időben. Lassan felkél a Nap, vörös fénnyel koszorúzza a lovak sörényét és a fák koronáját, meleg sugaraiban a zúzmarás fű is feloldódik lassacskán. A lovak egyike-másika még állva alszik, a többiek lassan araszolva a mezőn, ropogtatják a friss füvet. A nagy csendben csak ez a zaj hallatszik, no meg a madarak csivitelése, a méhek zümmögése, időnként a távolból kutyaugatás. A fényképezőgépem kattanása szinte robajként hat a természet csendjében.

Ahogy a nap magasabb fokra hág, az élet is megmozdul, a kabát pedig lekerül. A libák hangos gágogással totyognak át a legelőn, István és Zsófi is megjelennek. Hangjukra az állva-alvók is kocognak az istállók felé, friss széna kerül eléjük, most azt ropogtatják. Reggeli után lesétálnak a tavacskához, itatás. Felélénkülnek, játszanak, vágtatnak, évődnek egymással, engem is üdvözölnek.

Évek óta fényképezem őket, már megszoktak, talán be is fogadtak. Én mindenesetre jól ismerem őket, a nevükön szólítom őket. Puszedli, Gesztenye, Vacak, Sziporka, Cirók, Kiasasszony, Szittya, Lili, Levendula, Kitty, Tarka, Atakám, Kara, Kincs és Szofi most is itt vannak körülöttünk.
Istvánnal, a tanya-gazdával szívesen beszélgetek. Ma is szóba került sok minden, a korona-vírustól a magyar történelemig, az indiánoktól a lovak természetéig széles spektrum rajzolódik a világról.

Hát a lovakról most a legtöbbet beszélgettünk, Vígh Pista barátom ennek a tudósa…

A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus).

A nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodott, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem élnek meg. A páratlan ujjú patások fénykorukat a harmadidőszakban élték; akkoriban 14 családjuk volt, de ezek közül csak három érte meg a jelenkort: a lófélék, a tapír és az orrszarvúak.

Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasítása Közép-Ázsiában, a botaji kultúrában kezdődött, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak.

A nomádoknál, köztük a honfoglaló magyaroknál szokásos volt a lovas temetkezés, a lovat részben vagy egészben eltemették gazdájával. A kereszténység felvétele után ez jelképessé vált. A kelták szintén áldoztak lovat. A germánok és a szlávok jósoltak a lovak viselkedéséből. Az ókori görögök először csak harckocsikat vontattak lóval, később maguk is lóra szálltak. Tudatos tenyésztéssel egyre nagyobb lovakat tenyésztettek ki. Amit a lovakról tudtak, azt Xenophón foglalta össze. A rómaiak patkolták a lovaikat, feltehetőleg a keltáktól vették át. A kengyel használatát az avarok terjesztették el. A szarmaták már Kr.e. 365-ben használtak nyerget, sarkantyút és kengyelt.

A középkorban átvett kínai találmány, a járom az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, amivel a ló hatékony húzóerővé vált. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is sok ló élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak lettek; a lovagkor után belőlük lettek a barokk lovak, amiket főként parádézásra használtak. A spanyolok lovakat vittek Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta. A legtöbb ismert fajta tenyésztése legkorábban a 16. századra megy vissza. Kevés fajta öregebb ennél, ilyen például az arab telivér. Az arabok szóban adták tovább lovaik származását. Az első írott törzskönyvek karthauzi szerzetesektől származnak Dél-Spanyolországból.

A történelem során a ló inkább munka- és fegyvertárs volt, mint táplálék. Különböző célokra különböző fajtákat tenyésztettek ki, amelyek vérmérsékletük szerint több típusba tartoznak. Lehetnek hidegvérűek, melegvérűek, nemesvérűek, pónilovak.
Használták és ma is használják őket munkához, harchoz, sporthoz és szabadidős tevékenységekhez. Sok helyen a lovak munkáját gépek vették át, de vannak olyan körülmények, ahol a ló még mindig jobban megfelel a célnak, mint egy gép, ezért ott lovakkal dolgoznak. A lovaglás mind fizikai, mind mentális, mind lelki állapotunkra gyógyító hatással bír.

A legrégibb ismert lóábrázolások 30 ezer évesek, a dél-franciaországi Chauvet-barlangban találhatók Vallon-Pont-d’Arc közelében. A lovasnépek számos ábrázoláson örökítették meg lovaikat. Megtalálhatjuk őket ősi hun-szkíta királysírokban, Kínában vagy Oroszországban. Kiemelkedő helyet foglaltak el különböző népek vallásaiban, mind hátasként, mind kocsihúzóként, mind önmaguk jogán. (Wikipedia)

VÉGVÁRI LAJOS EMLÉKKONFERENCIA születésének 100. évfordulója alkalmából – Magyar Tudományos Akadémia; Miskolci Akadémiai Bizottság Székháza, 2019. november 22.

.

VÉGVÁRI LAJOS EMLÉKKONFERENCIA születésének 100. évfordulója alkalmából

2019. NOVEMBER 22.-ÉN, 11.00- tól
Magyar Tudományos Akadémia; Miskolci Akadémiai Bizottság Székháza, Miskolc

PROGRAM

10:30:  Regisztráció

11:00: Dr. Roósz András akadémikus; a MAB elnöke

KÖSZÖNTŐ

11:10  Máger Ágnes festőművész
ÉLETRAJZI ADALÉKOK: Mester és tanítványa, alkotó évek Miskolcon

11:30  Végvári Ágnes
ÉDESAPÁMRÓL

11:35  Vecsey Csaba festőművész; Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára
KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA az 1960- as évek végén;

A művészettörténeti tanszék vezetője  Prof. Dr. Végvári Lajos

11:55 Dr. Szolyák Péter őstörténész; Herman Ottó Múzeum, mb. múzeumigazgató

         HERMAN OTTÓ MÚZEUM

12:10 Pirint Andrea művészettörténész, Herman Ottó Múzeum
VÉGVÁRI LAJOS ÉS A MISKOLCI GYŰJTEMÉNYEK    
Dr. Dobrik István mondta: ,,Végvári, a miskolci muzeológia megteremtője”. Végvári közgyűjteményekben végzett munkássága, a múzeumi gyűjtemény máig érvényben lévő gyarapítási koncepciója, a műtárgy-együttes színvonalának megteremtése, a Petró gyűjtemény ápolása, a Herman Ottó Múzeum állandó kiállításának létrehozása  200 év magyar festészete címmel. (1980) Munkásságának  felbecsülhetetlen értékei. Borsodban végzett missziós tevékenysége: a Sárospataki Képtár.         


12:40  Gyarmati Gabriella művészettörténész; Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum
Napi teendő: a MUNKÁCSY KULTUSZ ÁPOLÁSA; A Munkácsy Mihály Múzeum     Munkácsy gyűjteménye.

13:10  Végvári Zsófia,  Festményvizsgálati Labor vezetője
MUNKÁCSY MIHÁLY FESTÉSTECHNIKÁJA ÉS A „BITÜM” KÉRDÉSE
A Magyar művészettörténetben nincs még egy olyan széles körben ismert festéstechnikai kérdés mint a Munkácsy festmények sötétedésének problematikája. A II. Világháborút követő időszak, bár új kutatási lehetőségeket hozott, mégis, többszöri „nekirugaszkodás” után sem volt egységes képe sem a művészettörténészeknek, sem a restaurátoroknak arról, mi okozza a Munkácsy  képek elfeketedését? Az előadás során bemutatom a kutatások eredményeit, valamint részletesen kitérek a bitumen- bitüm anyagok különbségére és fizikai tulajdonságukra a XIX.sz. végi festészeti alapanyagok tükrében. 

          
13:00 Dr. Gyulai Éva történész, muzeológus, egyetemi docens (Miskolci Egyetem)
EMIGRÁCIÓ és MŰVÉSZET. Pulszky Terézia  Wight – Szigeten készült rajzai,
1855/56.

A német, eredeti nagypolgári családban született Pulszky Terézia (1819-1866), gondos nevelést kapott. Rajzolni, festeni, zongorázni tanult. 1849-től követte férjét a londoni emigrációba, ahol szoros kapcsolatban álltak Kossuthal és családjával. Többször együtt töltötték a nyárutót a Wight-szigeti  Ventnorban, ahol Pulszky Terézia rajzokat készített a
tengerparti tájról és üdülővárosról. Rajzai között szerepel annak a villának az ábrázolása melyben egyszer ők, másszor Kossuth lakott…

           
                                             13:20   SZÜNET (BÜFÉ)

           
14:00   Dr. Miklósi-Sikes Csaba a Sümegi Múzeum ny. igazgatója
VÉGVÁRI LAJOS és SÜMEG        
A Végvári család Sümegen, diákévek, Sümeg Múzeum (Kisfaludy Sándor költő szülőháza), Sümeg műemlékei, Maulbertsh freskói a sümegi Ferences plébánia templomban, Biró Márton püspök. Művésztelep és kiállítások Sümegen.     

   
14:20  Csipes Antal iparművész
ZEBEGÉNY ARANYKORA (művésztelep)

14:40  Eifert János fotóművész
VÉGVÁRI LAJOS és a FOTOGRÁFIA       

Végvári Lajos a festészet története mellett fotóelméleti és fotóesztétikával is foglalkozott, rendszeresen publikált a FOTÓ és Fotóművészet folyóiratokban. Különösen szerette a DIAPORÁMÁT, melynek szellemi vezéreként is szokás emlegetni. A legendás Sebesvíz
Fotóművészeti Alkotótábor, évtizedeken át igényelte jelenlétét, hiszen nagy tudásával, művészetelméleti és esztétikai szemléletével segítette a kortárs nemzetközi áramlatokba való kapcsolódásunkat. Barátként, fotóművészként és diaporáma alkotóként volt alkalmam végig kísérni a fotográfiával kapcsolatos tevékenységét.1999-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége, Életmű-Díjjal ismerte el a fotográfiával kapcsolatos munkásságát. Ezt az elismerést a Nemzetközi Fotóművészek Szövetsége ESFIAP kitüntetése követte.

 

15:00  Dr. Gyárfás Ágnes könyvtáros, tanár, esztéta (Miskolci Bölcsész Egyesület elnöke)
A BÖLCSÉSZET BEINDÍTÁSÁNAK IGÉNYE MISKOLCON       
Prof. Dr. Végvári  Lajos mint közismert szaktekintély szerepe az MBE- ben.

15:10  Selmeczi György zeneszerző
VÉGVÁRI LAJOS ZENÉHEZ VALÓ VISZONYA   
Bach c-moll Passacaglia átirata zongorára,négy kézre. Előadják: Selmeczi György Kossuth díjas zeneszerző és Kincses Margit zongoraművész. 

Köszönetet mondunk a miskolci MAB elnökének, a MAB munkatársainak, a MAB Művészettörténeti Munkabizottságának, a Herman Ottó Múzeumnak és munkatársainak, a konferencián résztvevő, tudományt művelő előadóknak és
barátoknak, hogy a konferencián való szereplésükkel, megjelenésükkel
felidézhettük Prof. Dr. Végvári Lajos személyiségét és munkásságát.

Végvári család

A Drakulics elvtárs című retróvámpírvígjáték díszbemutatója – Budapest, Cinema City Aréna, 2019. október 28. 20:00

A Drakulics elvtárs című retróvámpírvígjáték díszbemutatója

A Cinema City Aréna adott helyszínt a Drakulics elvtárs című retróvámpírvígjáték díszbemutatójának.

Bodzsár Márk, az Isteni műszakkal debütáló rendező megmaradt a fekete komédia műfajánál, de ezúttal nem a délszláv háború, hanem a Kádár-kori kommunizmus idejére utazott vissza. A hetvenes évek Magyarországára érkezik a kubai forradalmat is megjáró Fábián elvtárs (Nagy Zsolt), aki furcsa viselkedésével azonnal felhívja magára a figyelmet: csak este jár ki, gyönyörű nők vérét issza és nem öregedik.

A titkosszolgálat ki akarja deríteni az örök fiatalság titkát, ezért kémeket küld a különleges egyén nyakára, köztük a kissé neurotikus Lacival (Nagy Ervin) és Máriával (az Egynyári kalandból ismert Walters Lili) – az utóbbi feladata, hogy csáberejét bevetve a rejtélyes férfi bizalmába férkőzzön. A fenti hármas mellett Thuróczy Szabolcs (Aranyélet), Borbély Alexandra (Testről és lélekről), Bödőcs Tibor, Balsai Móni (X – a rendszerből törölve) és Rába Roland alkotják a film szereplőgárdáját.

.
   

     

.

  

.

.

 

.

   

Walters Lili, a film női főszereplője

 

.

    .

.

 

Walters Lili a női főszereplő és Bodzsár Márk, a film rendezője

 

Szereplők
Walters Lili (Magyar Mária), Nagy Ervin (Kun László), Nagy Zsolt (Fábián elvtárs), Thuróczy Szabolcs (Esvégh elvtárs), Znamenák István (Cserkó Jenő), Szűcs Nelli (Cserkóné), Borbély Alexandra (Ibolya), Balsai Móni (Nádja asszony), Rába Roland (Kádár János), Kerekes Éva (Telekes titkárnő), Trill Zsolt (Galambos elvtárs), Bödőcs Tibor (Szikra konferanszié), Nari Nguyen, Rezes Judit, Pálos Hanna

Alkotók
Rendező: Bodzsár Márk, Forgatókönyvíró: Bodzsár Márk, Operatőr: Reich Dániel, Dramaturg: Jakab Juli, Tasnádi István, Producer: Pék Csaba, Tőzsér Attila,
Látványtervező: Ágh Márton, Vágó: Kovács Zoltán, Executive Producer: Nagy Zsolt, Nagy Ervin, Zene: Keresztes Gábor

.

 .

.

 

Nagy Zsolt, Nagy Ervin, Walters Lili – jelenetek a filmből

János Eifert – EFIAP/B (Excellence FIAP Bronze)

.

.

Ma Ecsedi Ircsi közvetítésével, merthogy a veszprémi kiállításra, díjátadóra nem tudtam elmenni, megkaptam az EFIAB/b fotóművészeti diplomámat, és a FOTÓ HUNGARIKUM 2019 c. fotóalbumot. A szép kivitelű 19×21 cm méretű, 135 oldalas, keménytáblás könyvet Horváth Imre szerkesztette és az Év Fotográfusa 2019, az Év Fotóművészeti Alkotócsoportja 2019, a XXXVI. MAFOSZ Szalon, MAFOSZ Diaszalon 2019, az ÉV MAGYAR FOTÓJA, ÉV MAGYAR FOTÓSA pályázat, a MAFOSZ FOTÓMŰVÉSZEI, a FIAP FOTÓMŰVÉSZEI, a MAFOSZ VÉDNÖKSÉGŰ FOTÓPÁLYÁZATOK válogatott és díjazott képei szerepelnek benne, köztük tőlem is néhány: Aktsorozat-tanulmány, A játék folytatódik, Gemini, Light shifts the Shadow, Dual Consciousness, Old fisherman with small fish.

.

 . 

.

 . 

.

.

Hogy miért kaptam EFIAP/b diplomát? Az oklevél szövegezéséből talán kitűnik:

János Eifert
EFIAP/B (Excellence FIAP Bronze)

DE LA FEDERATION INTERNATIONALE DE L’ART PHOTOGRAPHIQUE
en hommage á ses efforts, á ses travaux et á sa technique dans le domaine de l’art photographique et en reconnnaissance pour les services éminents rendus

Délivré le 01/10/2019

Riccardo Busi
Le Président

Ioannis Lykouris
Lé Secrétaire Général

Freddy Van Gilbergen
Le Directeur du Service Disctinctions

A magyar művészet élő legendái – Vendégünk Eifert János fotóművész. Katolikus Rádió, Budapest, 2019. október 3. 17:04 – 16:00

Katolikus Rádió, 2019.10.03.   17:04 –18:00

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=17&mev=2019&mho=10&mnap=03&mora=17&mperc=04

DÉLUTÁNI TALÁLKOZÁS

A magyar művészet élő legendái

Vendégünk: Eifert János fotóművész
Szerkesztő: Zanati Zsófia, a zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa

 

Zanati Zsófia Eifert Jánossal beszélget a Katolikus Rádió stúdiójában. Készül A magyar művészet élő legendái műsor.

.

„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság peremén.” Ars poeticáját természetesen nem csak mondatokban, de fotográfiai albumokban és kiállításokon is megfogalmazza Eifert János fotóművész. Legutóbb azonos című tárlatán Budapesten, korábban egyebek között szülővárosában, Hódmezővásárhelyen -ahol izgalommal vegyes büszkeséggel összegzi időről időre munkásságának legjavát. Eifert János számos, a rendszerváltás után megszűnt lap fotográfusa volt, – a Lobogó, a Búvár, a Képes Extra, az Új Tükör, a Muzsika szerepel a régebbiek listáján, az újabbak között pedig a ZOOM és a Győri Hét. Maga is hivatásos táncos lévén, első és legfontosabb fotótémája természetesen a tánc volt, amely pillanatainak megragadása most is foglalkoztatja. Sohasem szűnik meg kíváncsisága a portré, a természetfotó, a kultúrák és tájak sokszínűsége iránt, amelyet számtalan képriportban, könyvben, kiállítások megnyitójaként, katalógusokban, meghívott előadóként – Bécstől Kínáig -hazai és nemzetközi fotóművészeti alkotótáborokban, újabban pedig úgynevezett workshopokban oszt meg tanítványokkal, szakmabeliekkel és lelkes érdeklődőkkel. Eifert hihetetlen munkabírású alkotó, a szakmai közélet egyik ismert egyénisége. A 80-as években a Magyar Fotóművészek Szövetsége szakkollégiumának, mesterkurzusának vezető tanára, később az Országos Fotóhét művészeti vezetője, a Fotóhónap fesztiváligazgatója, a HUNGART alelnöke, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, a Foto Mozaik szerkesztőségének munkatársa; az Artphoto Galéria art direktora, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájának művészeti vezetője, a Fényírók fesztiválja művészeti vezetője is volt. Több alkalommal vehetett át nagydíjakat: egyebek mellett Ausztriában, Németországban, aranyérmet Krakkóban és Taskentben, itthon a Magyar Táncművészek Szövetsége Táncművészetért kitüntetését, a Fotóművészeti Alkotói nagydíjat, 2012-ben pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. Szülővárosa Hódmezővásárhely és Zugló is díszpolgári címmel tüntette ki. A fotográfia a gondolkodás művészete- állítja mai vendégünk Eifert János fotóművész, aki nem átallja leragasztani kamerájának márkanevét, hogy mindenki a KÉP-re koncentrálhasson.

Archívum:  hallgassa meg!  https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=17&mev=2019&mho=10&mnap=03&mora=17&mperc=04

 

70 éves a Honvédegyüttes. Gálaest az Erkel Színházban, Budapest, 2019. szeptember 29.

Gálaest a 70 éves Honvéd Együttes tiszteletére az Erkel Színházban

  

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara, valamint a Honvéd Férfikar látványos, két részes gálamű sorral tisztelgett a jubiláló művészegyüttes egykori és jelenlegi nagy családja előtt.
A „család” minden tagja: táncművészek, énekesek, színészek, zenészek, technikai kollégák, menedzserek, egykori vezetők a nézőtéren ülve a műsor első részében Novák Péter rendezésében láthatták a látványos összeállítást a korábbi évtizedek tematikájából válogatva.
A második részben megláthatta és meghallgathatta a közönség Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus rendezésében, az Együttes jelenlegi művészeinek tolmácsolásában a táncegyüttes fergeteges tánctudását, a folklór zenekar virtuozitását, és a férfikar elementáris hangzásvilágát.

.

   

.

   

.

.

    

.

    

.

A Honvéd Együttes története:

Az Együttes Veres Péter író, akkori hadügyminiszter kezdeményezésére 1948-ban alakult, első fellépésére 1949. április 29-n került sor. Első vezetője László-Bencsik Sándor szobrászművész volt.

Vass Lajos 1949-től karnagyként dolgozott, Vásárhelyi Zoltán tanítványaként, majd 1953-ban a kórus vezetője lett. Az együttes 1956 szeptemberében több mint 3 hónapos, rendkívül sikeres kínai turnén vett részt. A budapesti forradalom híréről is ott értesültek az együttes tagjai. December elején indultak haza vonattal, és átutaztak Moszkván is, ahol parancs szerint kellett volna adniuk egy gálaelőadást. Az Együttes a magyarországi forradalom leverése miatt egyhangúlag ülősztrájkot kezdett és megtagadta a fellépést. Több napos huzavona, fenyegetések után engedték csak őket haza. Hazatérésük után, 1957 elején elbocsátották az egész együttest, s a “hangadókat” — köztük Böröcz Józsefet, a tánckar művészeti vezetőjét és Vasst — pedig több éves procedúrának tették ki, fegyelmi elé állították és végül lefokozták.

A kórus Állami Férfikar néven, több neves személy (köztük Kodály Zoltán) közbenjárására tovább működhetett. A vezető is Vass Lajos maradt.

1957-58-ban újraindították az Együttest. A korábban nagy tánckart kamaraegyüttesi formában hozták létre újból, a férfikart pedig 1958-ban vette át ismét a Honvédség, Vasst azonban nem vette vissza a hadsereg. A 2009-ben fennállásának 60. jubileumát ünneplő együttes összetétele és látásmódja eredményeképpen játszóhelyének tudhatja az ország színpadait: Magyar Állami Operaház, a Művészetek Palotája, vidéki művelődési házak. A nagyvilág számos színházában, koncerttermében ismerik és elismerik a társulat előadásait. Az alkotók – rendezők, koreográfusok, zeneszerzők, írók – művei képzett, hivatásos művészek előadásában kerülnek színpadra, amelyet a közönség elismerése mellett a szakma is számos rangos díjjal jutalmazott már.
2011–ben Prima Primissima díjas lett.

A Honvéd Együttes otthont nyújt a népi hagyományok ápolásának, egyben kezdeményezője az új formákkal való merész kísérletezésnek is. Ötletgazdája és megvalósítója olyan programoknak, amelyek hazai és külföldi társ-együttesek és előadóművészek együttműködésében valósulnak meg. Műsorán művészeti ínyencségek éppúgy megtalálhatók, mint a szélesebb közönségréteg számára is befogadható előadások. Ennek köszönhető, hogy a Magyar Örökség részének nyilvánított, Magyar Művészetért Díjas Honvéd Együttes eddigi fennállása alatt mintegy 26 ezer előadást tartott, 53 országban csaknem 400 alkalommal vendégszerepelt.

Greetings and Congratulations from Asia Photographers Union (APU) and PhotoVivo, 11 Januar 2019

Eifert János: Láthatatlan esemény / An invisible event (Sebesvíz, 2003)

.

Dear Janos

 

Greetings and Congratulations from Asia Photographers Union (APU) and PhotoVivo

We are glad to announce that your image titled “An Invisible Event” is one of the twelve images that has won the Golden Dragon Photo Award 2019 in the Color section.

This image has previously won gold award in one of the Circuits in Singapore Super 12 Circuits (SS12C) www.ss12c.com

All gold award winning images in SS12C are nominated for the APU Golden Dragon Photo Award. This is widely regarded as the Gold of the Gold Standard and the judging is conducted with 11 prominent judges from 11 countries. To win a Golden Dragon Award is no easy feat and is dearly treasured.

We are having the award presentation ceremony in the mystical and enchanted island of exotic Bali in Indonesia. Pls find attached two pdf files. There are two versions of the program with different land fares, being 21st to 25th Feb 2019 or 21st to 28th Feb 2019. The land fare include hotel accommodation, photography shoot program, meals and transport.

Please let us know by 15th January 2019 if you are coming for the award presentation and photo shoot in Bali. The arrival airport is Denpasar (DPS).

If you are unable to come, please confirm your mailing address so that we can send you the award by mail.

Look forward to your reply.

Once again, congratulations.

 

Cheers

 

Steven YEE Pui Chung   余培鍾

 

CEO 总裁, PhotoVivo Singapore 新加坡怡丰摄影 (PVS)

CEO 总裁, International Centre for Photography Excellence 国际卓越摄影中心 (ICPE)

CEO 总裁, Asia Photographers Union 亚洲摄影家联盟 (APU)

PSA Photo Travel Stars Rating Director 美国摄影学会旅游组星级董事

President 主席, Association of Photographic Artists Singapore 新加坡摄影艺术家协会 (APAS)

Singapore Chapter Organiser 新加坡代表,Royal Photographic Society 英国皇家摄影学会

Board Management and General Chairman Cross Culture Travel Photo Workshop, Image Colleague Society

 

Associate Faculty Lecturer 讲师, Singapore University of Social Sciences新跃社科大
Professional Travel Photographer 
专业旅游摄影师
Panel of Judges for several International Photography Awards  
国际评委

Masters of Business Administration, University of Bradford, UK (MBA)
Bachelor of Engineering (Mechanical), Nanyang Technological University, Singapore (B.Eng)
Fellow of The Royal Photographic Society of Great Britain (FRPS)

Fellow of The Royal Photographic Society of Thailand (FRPST)

Fellow of PhotoVivo Singapore (FPVS)

Fellow of Association of Photographic Artists Singapore (FAPAS)

Fellow of Society of Photographers Singapore (FSPS)
Fellow of The Photographic Society of Singapore (FPSS)

Fellow of The Photographic Society of Malaysia (FPSM)

Fellow of The Federation of Photography Associations of Thailand (FFPT)

Fellow of Bangkok Photographic Society (FBPS)

Excellence Service to International Federation of Photographic Art (ESFIAP)
Artist of International Federation of Photographic Art (AFIAP)

Hon.Excellence Federation Multicultural Photographic Art, USA (Hon.EFMPA)
Hon.Fellow of The Photographic Society of Malaysia (Hon.FPSM)
Hon.Fellow of The Photographic Society of Singapore (Hon.FPSS)
Hon.Fellow of Singapore Color Photo Society (Hon.FSCPS)

Hon.Fellow of The Federation of Photography Associations of Thailand (Hon.F.FPT)
Hon.Fellow of Kedah Camera Club (Hon.FKCC)

Hon.Fellow of Phoenix Photographic Society (Hon.FPPS)

Hon.Association of Professional Photographers FotoClubPro Arad (Hon.FCPA)

Hon.Fellow of Sigma Academy of Photography (Hon.FSAP)

 

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és boldog Új Évet!

III. MŰVÉSZEK A HETI BETEVŐÉRT – kiállítás és jótékonysági aukció a Kahan Art Space galériában. Budapest, 2018. november 21 – 26.

  
.

 Eifert János: Kertész keze (Tarnaméra, 1978)

Heti Betevő hbaukcio@gmail.com

Kedves János,

Még egyszer szeretnénk hálánkat kifejezni azért, hogy felajánlottad a képet a jótékonysági aukciónkra.
Az aukció összesített eredménye 3,6 millió forint volt, meglepetésszerűen magas összeg.
A Te alkotásod 60.000 Ft ellenében viheti majd el a szerencsés licitáló. Ezt átszámítva 260 ebéd árát tudjuk finanszírozni vendégeinknek.
Azonban, különösen télen, nem csak a heti egyszeri jó ebéd az, amit adni szeretnénk. Mivel aukciónk nagyon sikeres volt, így a már szokásosnak mondható “téli megsegítés” keretében jégeralsót/meleg harisnyanadrágot, téli kesztyűt is tudunk adni még decemberben minden vendégünknek. Ezen kívül alsó-ruházatot 
is vásárolunk, mivel ebben is hiányt szenvednek az utcán élők.

János, reméljük, hogy jövőre is csatlakozol az aukcióhoz!

Még egyszer, nagy köszönet!

a Heti Betevő művészeti aukció csapata

  

 

.

  
.
.
.
  
     
.
 
.
 
   
.
   
.
     
.
.
.

       

 

Fenyves Márk, mint a madár, elrepült… Budapest, 2018. augusztus 18.

Mint egy madár... / As a bird...(Budapest, 2014. február 1.)

.

Eifert János: Fenyves Márk - Mint egy madár... / As a bird... (Budapest, 2014) Utolsó repülés

Fenyves Márk, mint a madár, elrepült…

Ma délelőtt telefonon felhívtak: „Láttad? A Facebook-on egy rövid közlemény…”

Megnéztem Pálosi István bejegyzését: MINDEN BULI LEFÚJVA, TRAGÉDIA VAN…

Hogy-hogy tragédia? Mi történt? Márk kutyája lesántult? Valamelyik táncos lesérült? Tűz ütött ki a Stúdióban? Vagy mi? Telefonon tudtam meg: ma éjjel Fenyves Márk elhunyt…

Döbbenet!

Elbőgtem magam. A minap még terveimről beszélgettünk, egy újabb kiállításom, a Fészek Galériában megrendezésre kerülő TEST A LELKE MINDENNEK megnyitóján kértem volna a közreműködését. Sok évtizedes barátság és a tánc szeretete fűzött össze bennünket, rengeteg élmény, esemény, baráti és művészi ambíciók kötöttek össze bennünket. Nem hiszem el, hogy már élőben soha többé nem látom táncolni, soha többet nem beszélgethetünk már…

Fenyves Márk nemcsak művészeti Igazgató, kuratóriumvezető, mozdulatművész, orkesztész, koreográfus, pedagógus, kutató, szervező és látványtervező volt, hanem festőművész is. Bár ezt kevésbé hangsúlyozta, de kiállításait látva és a Stúdió falain látható képei alapján mondhatom, hogy érdekes és kitűnő olajképeket, grafikákat készített. Ennek ellenére mégis a jó fotókat, első sorban a tánc témájú fényképeket gyűjtötte, vásárolta, aukciókon vagy privát forrásból, és gazdagította ezeket híres gyűjteménnyé. Székely Aladár, Angelo, Pécsi József, Otto Croy, Escher Károly, Gink Károly, Benkő Imre, Bánkuti András, Csillag Pál, Keleti Éva, Csorba Károly, Szöllősy Kálmán és mások mellett az én képeimet is megszerezte aukciókon, mások gyűjteményéből vagy egyéni vásárlásokból. Megtisztelő volt számomra, hogy számos Eifert-fotóért még pénzt is adott, és ezek – ahogyan Ő fogalmazott – gyűjteménye értékes darabjai lettek. Voltak képek, amiket utólag szignáltam. Készültem rá, hogy összegyűjtök egy tekintélyes anyagot a saját táncfotóimból, és neki ajándékozom. Már látom, hogy ezt csak az “örökösöknek” fogom tudni megtenni.

Fenyves Márk a "7 Főbűn"-ben (Eifert János felvétele)

Művelt, tájékozott és kellemes társalgó volt. Nemcsak a táncról, orkesztikáról, vagy a személyén keresztül érintett festészetről lehetett beszélgetni vele. A Mezítlábas Galériában bemutatott Kína c. kiállításom kapcsán (amire Ő kért fel, és Ő nyitotta meg) kiderült, akár Kína-szakértő is lehetne. Egyszóval jöhetett bármilyen téma, vele igazán lehetett beszélgetni. Igaz, a “műsoridőben” többnyire Ő beszélt, de nagy odafigyeléssel, olykor szánkat tátva hallgattuk lebilincselő történeteit, a napi ügymenet vidám-keserű-szomorú tapasztalatait, vagy éppen a táncművészet, kutatás, vendégszereplések örömteli pillanatait, sikereit vagy emlékezetes eseményeit. Egyszerre (real time) több dologra tudott koncentrálni, odafigyelni. Feltűnt, hogy a Fecebook-ra feltett anyagaimra szinte másodpercekkel később, azonnal reagált: lájkolt, üzent, megjegyzéseket fűzött hozzájuk. És ezt másokkal is megtette. Figyelt ránk, nemcsak magára. Még hajnal háromkor is…

.

Vélhetően szabad életet, inspiráló közeget, és majdnem, hogy igazi otthont jelentett számára a Stúdió. A többszintes bérleményt saját munkával tették otthonossá és művészivé. Fenyves Márk és Pálosi István – és gondolom, alkalmi segítők is – falakat festettek, hajópadlót fektettek, bútorokat és berendezési tárgyakat készítettek, a világítást is nagyszerűen oldották meg. Apropó, festett falak… A színház-, illetve balett-teremben különösen érdekes a falak festése. Fekete alapra szürke foltok ecsettel művészivé varázsolt össze-vissza szürke lendületek teszik izgalmassá. Evvel a háttérrel készítettem a Tánc/Test/Tanulmány c. fotómat. A főszereplő Bacskai Ildikó táncművésznek, no meg a kézzel festett különleges fal-háttérnek köszönhetően igazi sikerkép készült, ami azután bejárta a világot, számos elfogadást és díjat „besöpört”. Az idelátogató tanítványok vagy közönség igazán jó környezetben élvezhette a tánccal kapcsolatos eseményeket vagy órákat. Fenyves Márk nemcsak kitűnő táncos, hanem kitűnő pedagógus volt, a kevésbé iskolázott, vagy nem a legjobb adottságú táncosokból is ki tudta hozni a legjobbakat. A nagy átéléssel és magas hőfokon előadott orkesztika mindig sikert aratott. A Szépművészeti Múzeumban vagy az Iparművészeti Múzeumban, a Szecesszió Világnapján előadott Szerpentin-tánc óriási élményt jelentett a közönség számára.

Látszólag csupa “vídámság” volt az élete, pedig nagy gondot jelentett a Stúdió, az Orkesztika “intézmény” és alapítvány életben-tartása. Sok pályázati kudarc, kevesebb mecénás és támogató – ez jellemezte az évtizedeket. Volt idő, amikor könnyebben “futott a szekér”, de leginkább a létbizonytalanság, a késedelmesen fizetett számlák, a már-már a mindent feladás kényszere nyomasztotta. Fenyves Márkot sokan szerették, sokan irigyelték és sokan “beakasztottak” neki, ahol csak tudtak. Sok tanítvány, követő és szimpatizáns tartozott a táborába. Végül – Pálosi Istvánnal és másokkal közösen – hatalmas értékű örökséget hagyott ránk, illetve a művész-társadalomra.

Személyesen is köszönettel tartozom Neki, hiszen az évtizedek alatt sok fotós-workshopomnak, mesterkurzusomnak adott helyet, legtöbbször Ő maga is – más táncosokkal, elsősorban Pálosi Istvánnal – közreműködőként vett részt ezekben. Az Imre Tamás vezette Fotóoktatás.hu tanáraként gyakran vezettem itt a tánc- és akt-fényképezés gyakorlati óráit, főleg a Haladó Művész Iskola hallgatóinak. 2006. szeptemberében a Seminar for Colour Art Photo International 180 résztvevője számára tudtam programot nyújtani a Rottenbiller utcai MMS Stúdióban.

.

Márkot a fotósok szerették fényképezni, mert az előadóművészi értékeken felül, türelmét, intenzitását is becsülhették. Soha nem vette félvállról a feladatot, a kamera előtt mintha előadás közben fényképeznénk, teljes átéléssel és maximális erőbedobással táncolt. Több díjnyertes fotóm az Ő közreműködésével készült. Legutóbb a 15th International Tri-annual Exhibition ‘Theatre in the Photographic Arts’, Novi Sad nemzetközi pályázaton a Mark Fenyves int he „The seven deadly sins” c. képem a legmagasabb elismerést (FIAP Gold Medal) kapta. A fele Márkot illeti… persze fél-arany az nem arany, az igazi elismerés nem is ez. A másik, elfogadott kép a “Mint egy madár / As a bird” akár életének utolsó repülését, az élők sorából való távozását szimbolizálva, szinte látnoki erővel bírt.

Egy időben a Mono-Duo Fesztivál zsűrijébe is meghívott, élvezhettem 17 év professzionális táncos múltam tapasztalatait, hogy beépítsem értékítéletembe. Amikor 2003-ban a Magyar Televízió portréfilmemet forgatta, hogy a táncfényképezést élőben megmutathassam, rendelkezésemre állt a Még 1 Mozdulatművészeti Társulat művészeivel együtt. Ekkor készült az “Angyalok tánca”, amelynek kiállítási formája egy nyolcszor egy méteres fotóvászon lett, amit nem keretben, hanem facsipesz, cukorspárga, kavics súlyozásával állítom ki a mai napig is, gyűjteményes kiállításom, vagy a “Szerelmem, a Tánc” állandó darabjaként.

Sokban különböztünk, de a különbségek, másságok nem, hogy visszatetszőek, hanem szeretni-valóan emberiek voltak.

Mi marad ezután? Az emlék, amely sokáig él, de előbb-utóbb megfakul? Vagy Fenyves Márk örökkön-örökké itt él közöttünk, csak nem a fizikai valóság megfogható sejtjeiben…

Mi őrizzük emlékét, és akik nem ismerték személyesen, nekik marad az életrajz:

Fenyves Márk (Eifert János felvétele, 2009) Fenyves Márk (Nagykanizsa, 1973 – Budapest, 2018)

Művészeti Igazgató, kuratóriumvezető, mozdulatművész, orkesztész, koreográfus, pedagógus, kutató, szervező, látványtervező.

Egyetemi oklevél MA (1998 MIE-MOME), mozdulatművész, esztétikus testképző – kinetológus (1997 MMKE-HIETE), modern tánc pedagógus BA (2006 MTF), okleveles tánctanár MA (2015 MTF).

Fenyves Márk a százéves tradíciójú modern tánc “hungarikum” – a magyar mozdulatművészet műfajának képviselőinek egyike. Képző- Iparművészeti tanulmányai mellett 1991-ben, Eck Imre munkásságának hatására (Pécsi Balett, Uhrik Dóra) kezd el táncolni. Mesterei a magyar modern hagyományok őrzői Dr. Dienes Gedeon, Berczik Sára, Kármán Judit, E. Kovács Éva, Szöllősi Ágnes lettek. Táncosként a Még 1 Mozdulatszínház, mai nevén Magyar Mozdulatművészeti Társulat valamint a Dekadance, Gold Bea, az Orkesztika Mozdulatszínház, a Közép Európa Táncszínház, Horváth Csaba, a Mándy Ildikó Társulat, a Nemzeti Színház, Balázs Mari – ex-Dreamteam és a Feledi Projekt produkcióiban szerepelt. Számos magyar és nemzetközi fesztivál és fellépés résztvevője.

A mozdulatművészet megőrzése és fejlesztésének céljából Pálosi Istvánnal létrehozza a Duncan-Dienes Orkesztika Iskolát (1997), MOHA-Mozdulatművészek Házát (1997, korábban Mozdulatművészeti Stúdió), és a Magyar Mozdulatművészeti Társulatot (1995). Az Orkesztika Alapítvány vezetője (1999), a SzólóDuó Nemzetközi Tánc Fesztivál igazgatója.

Táncelméleti szakemberként lexikonszerkesztő, tanulmányíró, könyvszerkesztő, történeti és elméleti kutató, előadó volt az elmúlt évtizedben (MTSZ, MTT, MTA, ELTE, MTF, stb.). A Mozdulatművészeti Gyűjtemény vezetője (táncgyűjtemény, archívum, könyvtár és videotár). A Dienes Valéria hagyaték gondnoka. Magyar és nemzetközi táncversenyek zsűritagja és közel 15 éven át (1997-2012) aktív résztvevője a magyar táncművészeti szervezetek vezetőségének. Szakterülete a modern tánc, vagy tánc modernitás – elmélete, -története, -pedagógiája, -gyakorlata. Művészeti és pedagógiai munkássága mellett a tánc elméleti tudományával foglalkozik (Orkesztika).

Eifert János

Lázár János és neje Megyeri Zita szeretettel várják Eifert János urat karácsonyi szeretetvendégségre… Makó, 2017. december 17.

Lázár János és neje Megyeri Zita szeretettel várják
Eifert János urat
2017. december 17-én, vasárnap 18.00 és 20.00 óra között
Makóra, a Korona Szállóba (Makó, Széchenyi tér 10.) karácsonyi szeretetvendégségre.

Kérjük, ne hozzon ajándékot, az erre szánt összeggel támogassa a Tiszta Szívvel Egyesületért Alapítványt.

Next Page »