János Eifert - Photographer

Archive for the 'Privát napló / Privat Diary' Category

MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Textil BA/III. évf. kiértékelés. Budapest, január 11.

2017.01.11.-MOME-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-Eifert-Kata-prezentációja-03 (Eifert János felvétele) 2017.01.11.-Eifert-Kata-Nóra-vizsgamunkája-02 (Photo: Bokros Dorottya)

MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Textil BA-III. évf. kiértékelés, többek között Eifert Kata Nóra prezentációja

2017.01.11.-MOME-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-Eifert-Kata-prezentációja-02 (Eifert János felvétele)

2017.01.11.-Eifert-Kata-Nóra-vizsgamunkája-01 (Photo: Bokros Dorottya) 2017.01.11.-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-utáni-pillanatok (Csipes Antal felvétele) 2017.01.11.-Eifert-Kata-Nóra-vizsgamunkája-03 (Photo: Bokros Dorottya) 2017.01.11.-MOME-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-Eifert-Kata-pr (Eifert János felvétele)zentációja-01

2017.01.11.-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelésen-Kata-és-Ati (Eifert János felvétele) 2017.01.11.-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelésen-01 (Eifert János felvétele) 2017.01.11.-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-01 (Eifert János felvétele) 2017.01.11.-MOME-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-Eifert-Kata-prezentációja-05 (Eifert János felvétele)

2017.01.11.-MOME-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-Eifert-Kata-prezentációja-04 2017.01.11.-MOME-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-03 (Eifert János felvétele) 2017.01.11.-Eifert-Kata-Nóra-vizsgamunkája-05 (Photo: Bokros Dorottya) 2017.01.11.-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelésen-Aghabozorg-Lilian-munkái (Eifert János felvétele)

2017.01.11.-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelésen-05 (Eifert János felvétele) Eifert János, Csipes Antal és Bokros Dorottya felvételei

2017.01.11.-MOME-Textil-BA-III.-évf.-kiértékelés-02 (Eifert János felvétele)

2017.01.11.-Eifert-Kata-Nóra-vizsgamunkája-04 (Photo: Bokros Dorottya)

2017.01.11.-Bálna-a-jeges-Dunával

És a Bálna, a jeges Dunával…

Karácsonyi mise a Szent Lőrinc-kápolnában, a Börzöncei szőlőhegyen, 2016. december 25.

2016.12.25.-Börzönce-Szent-Lőrinc-kápolna-zúzmarás-fákkal (Eifert János felvétele)

2016.12.25.-Eifert-a-hegyi-kápolnánál_Olasz-Ági-felvétele 2016.12.24.-Kőkereszt-Börzöncén (Eifert János felvétele) 2016.12.25.-Szent-Lőrinc-kápolna-a-Börzöncei-szőlőhegyen (Eifert János felvétele) 2016.12.25.-Tél_Olasz-Ági-felvétele

2016.12.25.-Börzönmcei-szőlőhegyen-Ági-és-János-varázslata

2016.12.24.-Börzönce-Szent-Lőrinc-kápolna-karácsony-este (Eifert János felvétele)

2016.12.24.-Börzönce-Karácsonyi-mise-a-Szent-Lőrinc-kápolnánál (Eifert János felvétele) 2016.12.24.-Karácsonyi-mise-a-Szent-Lőrinc-kápolnában (Eifert János felvétele) 2016.12.24.-Börzönce-Karácsonyi-mise-a-Szent-Lőrinc-kápolnánál (Eifert János felvétele) 2016.12.24.-Börzönce-Olasz-Ági-a-tűz-előtt (Eifert János felvétele)

2016.12.24.-Börzönce-Eifert-a-tűznél_Olasz-Ági-felvétele Eifert János és Olasz Ági felvételei

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és boldog Új Évet!

Áldott karácsonyt! Eifert János

Fleischer Juraj Kovács Ilona Szarka Lajos és családja Szük Norbert

Mészáros László Gabányi Erika Szél Ágnes Judit és René

Hézső Ferenc Fedél Nélkül Barabás Ferenc Sz. Kiss Martha

Arató-András_elfogadás Tóth Zoltánné Molnár Gyula: TéliTiszapart Szendiszücs István

Titok Galéria Senior Juhos Nándor Vizúr János-és-családja Baán Katalin

Sándor László_Békés-karácsonyt Petőcz András Papócsi Magdolna Pannonhalmi Zsuzsa_Áldott Karácsonyt-és-Boldog Új évet

Nagy Miklós Nádorfi Lajos MANK karacsony2016_ Majorosi Hajnalka

Kovács Annamária Lonovics László Ivo Borko Hun Kipcsák Magdi

Horváth Valéria HAPPY HOLIDAYS! ВЕСЕЛИ ПРАЗНИЦИ Fujkin István Erhardt László

Csorba Károly_Kalaznó-anno.. Csorba Károly_Boldog-Karácsonyt! Bészabó András Bartis Ilona

Bayer Ilona-02 Bayer Ilona Barna Ilona Biphoto Bárdos Tamás

Bánfalvy Veronika

Olasz Ági babái, manócskái

2016.10.11.-Szentliszló-Olasz-Ági-sok-sok-babával (Eifert János felvételei)

Palkó, Eszti, Panka, Böske, Kata, Ági, Lili, Jancsi, Andris, Marci, Zsóka, Luca, Gizi, Gergő, Pisti, Julcsi… Olasz Ági saját készítésű babái természetes anyagokból és egyedi kivitelezéssel készülnek. Len, vászon, pamut, fa, csont-gombok, spárga felhasználásával, aprólékos kézimunkával és nagy szeretettel egyedi karakterek formálódnak. Megrendelésre személyre szóló babák készülnek.

2016.10.11.-Szentliszló-Olasz-Ági-babái-felirattal (Eifert János felvétele) 2016.11.28.-Olasz-Ági-Manócskái 2016.11.28.-Olasz-Ági-manója-04 (Eifert János felvétele) 2016.11.28.-Olasz-Ági-manója-03 (Eifert János felvétele)

2016.10.11.-Szentliszló-Olasz-Ági-babái-körbe-körbe (Eifert János felvétele)

Vázlatok – A Magyar Fotóművészek Szövetsége idős tagjait köszöntik… Fővárosi Operettszínház, 2016. november 3.

2016.11.03.-MFSZ-születésnaposok-köszöntése_Dobos-Sándor-85-éves (Eifert János felvétele)

2016.11.03.-MFSZ-születésnaposok-köszöntése_Németh-Andreát-köszöntik (Eifert János felvétele) 2016.11.03.-MFSZ-születésnaposok-köszöntése_Németh-Andrea (Eifert János felvétele)

2016.11.03.-MFSZ-születésnaposok-köszöntése_Markovics-Ferenc-80-éves (Eifert János felvétele) 2016.11.03.-MFSZ-születésnaposok-köszöntése_Kocsis-Iván-85-éves (Eifert János felvétele)

2016.11.03.-MFSZ-születésnaposok-köszöntése_Kiss-Kuntler-Árpád (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Szent Lőrinc-napi búcsú a börzöncei szőlőhegyen. Zala, 2016. augusztus 7.

2016.08.07.-Börzönce-Mise-a-kápolnánál (Eifert János felvétele)

2016.08.07.-Börzöncei-hegyi-kápolnánál-Mise (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzöncei-hegyi-kápolna-belülről (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Hegyi-kápolna-oltára-Szent-Lőrinc-képével (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Misét-hallgatják-a-Kápolnánál-01 (Eifert János felvétele)

Szent Lőrinc napja augusztus 10-re esik, amit az egyház szerdán ünnepel, ezért került sor most vasárnap a hagyományos búcsúra a börzöncei szőlőhegyen, a Szent Lőrinc kápolna környezetében. Fliszár Károly főesperes-plébános misét celebrált, amelyen a falubeliek és a vendégek szép számmal megjelentek. A misét követően különböző programok fogadták nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is.

2016.08.07.-Börzönce-Mise-a-kápolnánál-02 (Eifert János felvétele) Eifert János és Olasz Ági felvételei

2016.08.07.-Olasz-Ági-és-Táncos-Mariska-néni-a-Káplnánál (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Olaszné-Megyes-Anna-imádkozik-a-kápolnában (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Olasz-Ági-Táncos-Mariska-nénit-kíséri (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Pap-Valentina-képeit-mutatja (Eifert János felvétele)

2016.08.07.-Börzönce-Szerelem-01 (Eifert János felvétele)

2016.08.07.-Börzönce-Kotnyek-barátja (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Lovagoló-kislány (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Szerelem-02 (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Szent Lőrinc-napi búcsú a börzöncei szőlőhegyen. Sokan jöttek el az eseményre (Eifert János felvétele)

2016.08.07.-Börzönce-Olasz-Gergely (Eifert János felvétele)

2016.08.07.-Börzönce-Vendégek-Ági-pincéjénél (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce-Kotnyek-István-és-Olasz-Ági (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Táncos-Mariska-néni-93-éves (Eifert János felvétele) 2016.05.11.-Börzönce-Pincebelső-konyharésszel (Olasz Ági felvétele)

2016.08.07.-Börzönce-Fotósok-a-pincénél (Eifert János felvétele)

2016.08.07.-Börzönce-Fotósok-Ági-pincéjénél (Eifert János felvétele) 2016.08.07.-Börzönce,-Olasz-Gergely-és-Eifert-János boroznak_Olasz-Ági-felvétele 2016.05.11.-Börzönce-Pincebelső-ággyal (Olasz Ági felvétele) Ági szüleit és a kilencvenhárom éves Táncos Mariska nénit felhoztuk a hegyre, és Ági pincéjében vendégül láttuk a Kanizsa Fotóklub “öregjeit”, Peterman Karcsit és Kotnyek Istvánt feleségével és azok erdélyi barátaival.

2016.08.07.-Börzönce-Szülők-és-Mariska-néni-Ági-pincéjénél (Eifert János felvétele)

Börzönce – Pincesor és kápolna

Börzönce régóta lakott település az előkerült korai bronzkori leletek alapján. A régészek a Temeteji-dűlöben találták a leleteket, itt volt régen a falu és a temető is. 1234-ben említik először. A szláv gyökerű nevek az évek során bár különböző hangalakot vettek fel, a jelentés ugyanaz: 1234-ben Bezenche, 1261-ben Berzencha, 1357-ben Berzenche, 1478-ban Bezewcze, 1796-ban Börzöncze, 1892-től használatos a mai neve: Börzönce.

Az elnevezés víznévként is gyakran szerepel.

Az 1600-as években sokat pusztított itt a török, mivel Kanizsa melletti településről van szó.1690-ben Zalaszentbalázshoz tartozó puszta volt Pető László tulajdonában. A szűk területnek soha nem volt urbáriuma, a lakosság nehezen tudott megélni. Főleg jobbágyok éltek a faluban, áruit a nagykanizsai piacra vitték. 1870-ben a lakosság nagy része analfabéta volt az elzárt település miatt, azonban alapműveltségük gyorsan emelkedett.

Börzönce legtöbb lakosa római katolikus magyar volt, nem tarkította vallási vagy nemzetiségi szubkultúra.

1945-ben a rossz közlekedési viszonyok miatt csökkent a lakosság száma, mivel legtöbben a munkahelyükre költöztek. 1990-ben a népesség csupán csak 61 fő volt, de ekkor sem volt nyilvántartott munkanélküli Börzöncén.

A Szent Lőrinc kápolna Börzönce egyetlen turisztikai épülete. A szőlőhegyen már 1801-ben megépült Szent Lőrinc tiszteletére. A hegyről tiszta időben akár Badacsonyig is el lehet látni.

A kápolna barokk stílusban készült, egyhajós, félköríves szentélyzáródású építmény. Nyugati homlokzatán torony, a szentély felöli részen kontyolt tető található.

A szőlőhegyen álló tölgyfának szinte csak a kérge van meg. Ennek ellenére Dél-Zala legnagyobb tölgyfája 540 centiméteres kerületével. A fa a kápolna és a Sárga turistaút mellett áll.

2015.11.07.-Börzöncei-hegyi-kápolna (Eifert János felvétele)

Patakfalvi Dóra: Egy cuki punk – Walters Lili ELLE Magazin, 2016. június

2016.06.-ELLE_Egy-cuki-punk-Walters-Lili-interjú-01-02

2016.06.-ELLE_Egy-cuki-punk-Walters-Lili-interjú-03-04

2016.06.-ELLE_Egy-cuki-punk-Walters-Lili-interjú-05-06

ELLE, 2016. június

Egy cuki punk

Csibe még, de dolgozik azon, hogy erős nő legyen – mondja

a Senki szigete című film félszegen szexi diáklánya, és a Dorothy’s Legs énekese, akivel elborult művészfilmekről és passzív lázadókról beszélgettünk.

Walters Li l i

Az életet sem lehet másképpen szemlélni, mint egy Lynch-filmet: érzésekre és érzetekre kell hagyatkoznunk, hiszen az értelmét eddig nem nagyon sikerült megtalálnunk

Ruha, Retrock; gyűrű, Giles & Brothers – Cadenzza

ELLE: Feltűnően gyakran szerepelsz a magyar cool-listákon. Ez mit jelent, miben áll a coolságod?

Jézus ereje! Fogalmam sincs. Lehet, hogy ez amiatt van, mert még annyira nem vagyok ismert, és az mindig izgalmas. Meg talán a zenénk furcsa jellege miatt.

ELLE: Én a Lamb-klipre tippelnék még. Abba hogyan kerültél?

Nyáron még a második sorban ugráltam a Szigeten a koncertejükön, majd két hónap múlva felhívott egy angolul beszélő pasi, hogy főszereplőt keres az új Lamb-videójához és szívesen megnéznének engem is. Később kiderült, hogy ő Vandad Kashefi Magyarországon alkotó kliprendező, akinek azt hiszem, egy magyar gyártásvezető ajánlott be. A forgatás csodálatos élmény volt, de embert próbáló is: öt fokos vízben

úszkáltam meg jéghideg homokban fetrengtem az Ankertben.

ELLE: És még ott a neved is, azért az is elég cool.

Mert apukám ír-walesi származású keramikusművész volt. Anyukámmal (Lőrinc Katalin táncművész – a szerk.) Bécsben ismerkedtek meg a Tanztheater Wienben, ahol egyébként apa első felesége szintén a társulatnál dolgozott díszlet- és jelmeztervezőként. Én már Budapesten születtem, utána éltünk Győrben, majd újra Pesten, és néha egy Cadillac-kel átruccantunk Angliába. Hároméves voltam, amikor apukám meghalt, utána egy nevelőapával nőttem fel, aki mellesleg fotóművész.

ELLE: Talán erre mondják, hogy klasszikus művészcsalád.

Művészcsalád alatt azt értjük, hogy úszik a konyha a borsófőzelékben, a szülők céklalével dekorálják a falat, a gyerekek meg rohangálnak a zongora körül? Nem, anyukám kifejezetten kemény és fegyelmezett ember, aki nagyon összetartotta a családot, miközben nagyon szabadon nevelt. Persze mindig volt bennem egy űr apa halála miatt. Dacos gyerek voltam, sokszor játszottam a kishercegnőt, és valószínűleg ma is érződik rajtam, hogy nem volt felettem igazi atyai szigor. Az egyik mesekönyvemben volt is egy kedvenc képem: Pán Péter egyedül állt egy sziklán, és büszkén nézett a távolba. Valahogy mindig így gondoltam magamra én is, hogy nem baj, ettől a hiánytól csak erősebb leszek.

ELLE: Anyai presszió nem volt, hogy belőled is táncos legyen?

Éppen hogy korán figyelmeztetett rá, hogy nem lehet belőlem táncos, mert X lábam van és az ízületeim sem megfelelőek. Kiskoromban a táncelőadásokat is untam, mert nem értettem belőlük semmit, ahogy évekig anyukámat sem tudtam a színpadon értelmezni. Ma már persze teljesen elfogulatlanul mondom, hogy csodálatos táncos. És amilyen finomnak tűnik, annyira kemény nő, aki hegyeket képes megmozgatni.

ELLE: Tánc helyett akkor maradt a színészet?

Színészet? Ilyen bátran azért nem fogalmaznék. Általános iskolában drámatagozatos voltam, később sokat jártam a Színművészetire vizsgákat nézni, de lehetetlennek tűnt, hogy oda bejussak. Aztán a Lamb-klip forgatásán adódott egy pillanat, amikor arra gondoltam, hogy minden nehézség ellenére nagyon is megéri ez a dolog, mert végre magamból építkezhettem. Nem sokkal ezután bekerültem egy Budapestről szóló

imázsfilmbe, majd behívtak Török Feri Senki szigete című filmjének castingjára, amelyben végül rám írtak egy kisebb jelenetet – így lettem én a kis szerencsétlenkedő angol diáklány.

ELLE: Szembetűnő trend, hogy a filmesek, hozzád hasonlóan, egyre inkább amatőr színészeket foglalkoztatnak. Nemes Jeles László például Sztarenki Dórát és Jakab Julit választotta az új filmje főszerepeire, akik szintén nem diplomás színészek. Mi a titkotok?

Szerintem az elmúlt évtizedben nagyon sok olyan magyar film készült, ahol színházi módszerekkel játszottak a színészek, és emiatt szinte „leestek” a vászonról. Nálunk a filmszínész-képzésnek nincs hagyománya, nem úgy, mint például Angliában, ahol kiskoruktól foglalkoznak a gyerekekkel. Ma a rendezők inkább letisztultabb, kifejezéstelenebb arcokat keresnek. Nézd meg Sztarenki Dórát, mennyire természetes és ösztönös, és közben mély is.

ELLE: Nálad is ez működik?

Én ezt nem tudom megítélni. A Senki szigete premierjén is hályog ereszkedett a szememre a saját jelenetem közben és képtelen voltam kívülállóként nézni. Most még mindent, amivel foglalkozom, tanulópénznek veszek, és minél többet csinálom, annál inkább érzem, hogy semmit nem tudok. Éppen most kezdtem el forgatni az Egynyári kaland című tévésorozat második évadában, ami vérfrissítésen esett át,

én pedig megkaptam benne egy magának való, különc lány szerepét.

ELLE: Tehát alakul a filmes pályád, de Budapest belső kerületeiben még mindig inkább énekesnőként ismernek. Ez hogy kezdődött?

Gyerekkoromban rendszeresen jártam énekelni, és állítólag elég jó hangom is volt, de aztán ez abbamaradt. Majd az egyetemen megismerkedtem a jelenlegi barátommal, aki rábeszélt, hogy alapítsunk kettesben zenekart és próbáljam meg újra az éneklést. Így született meg a Dorothy’s Legs.

ELLE: Ami, ha jól tudom, a Kék bársony című Lynch-film főhősnőjének lábára utal.

Igen, éppen akkoriban néztem újra a filmet, és úgy éreztem, elég izgalmas és gondolatébresztő kép egy névhez. Néhány számunkban vissza is köszön ez a lynchi világ, és más filmek is többször lettek ihletői a dalszövegeknek.

Az ember akkor erős, ha aktív. És ha minden ember megerősítené kicsit magát, akkor a világ is stabilabb lenne

ELLE: Egy esztétika-filmelmélet szakos egyetemistától ez nem is meglepő. Mi vonzott ezekben a területekben?

Érettségi után fogalmam sem volt, mit akarok csinálni, végül az egyik tanárom javaslatára adtam be a jelentkezésemet két szakra, és annak már előre örültem, hogy olyasmit fogok tanulni, amit a gimiben nem, mert ott nem sok hasznos időt töltöttem. Az egyetemi oktatással kapcsolatban is akadtak problémáim, de a szemléletemre biztosan nagy hatással volt. Például mindig érdekelt a dolgok fonák oldala, és ezt nagyon sok filmben meg lehet találni. A szakdolgozatomat is a jó ízlésből írtam, abból a szemszögből, hogy amit rossz ízlésnek titulálnak, hogyan lehet mégis valid művészet. Erre pedig olyan példákat hoztam, mint a camp-filmek, és leginkább John Waters Rózsaszín flamingókja, amiben nagyjából az a leglightosabb jelenet, amikor a transzvesztita művészek azon versengenek, hogy ki a leggusztustalanabb ember a földön. Engem ez a fonákság mindig nagyon izgatott. A humor nekem eleve iszonyúan fontos, ne vegyünk már mindent olyan komolyan!

ELLE: Azért van egy masszív ellentábor, amelyik erősen kétségbe vonja az eféle művészfilmek értelmét. Te hogy látod, az alkotás befogadásának feltétele a megértése?

Én azt gondolom, hogy határozottan értem Lynchet is – persze nem úgy, mint egy matekpéldát, de a világa teljesen összeáll bennem egy komplex masszává. Szerintem, ha egy műalkotás képes hatni, akkor már meg van értve. Az életet sem lehet másképpen szemlélni, mint egy Lynch-filmet: érzésekre és érzetekre kell hagyatkoznunk, hiszen az értelmét eddig nem nagyon sikerült megtalálnunk. Nagyon frusztráló lehet, ha valaki mindig csak az értelmet keresi a dolgokban.

ELLE: A filmművészeti jártassághoz gyakran kapcsolódik csipetnyi sznobizmus is. Te is csak befogott orral lépsz be egy multiplexbe?

No way, nálunk hagyomány a plázamozizás! Nagy popcorn, böfögés, szomorú részeknél hangosan röhögés. És persze iszonyúan gagyi filmek. Mondjuk, amikor az Eddie, a sasra rábeszélt a barátom, az már a várthoz képest is annyira rossz volt, hogy 20 perc után odasúgtam neki, hogy „na jó, utána kifizeted a jegyemet!”

ELLE: És mi a komfortos közeged? Például van olyan szubkultúra, amiben szívesen elhelyezed magad?

Ha muszáj egyet választanom, akkor a punkot mondanám. De nem a tarajos, biztosítótűs értelemében. Mert egy könyvelő is lehet punk, ugyanis ez egy életszemlélet, amivel mindent megkérdőjelezel, beleértve magadat is. A punk egy kicsit mindig kívülálló, nyughatatlan és elégedetlen, a legfontosabb érteke pedig a szabadság.

ELLE: Ez már a sokadik olyan válaszod, ami némileg ellentmond annak a cuki-imidzsnek, ami eddig kialakult rólad.

Nem baj, legalább cukinak tűnök! Van persze bennem egy nagy adag naivitás, és amiatt, hogy sokszor azonnal kimondom, amit gondolok, tűnhetek olyan helyesen közvetlen kislánynak – pedig iszonyúan bántó is tudok lenni. És nagyon sok energiám van, ettől is látszom olyan zizinek.

ELLE: Sok energia, kevés aktivitás. Legalábbis ezt mondják a generációdról, pontosabban passzív, kiábrándult és bizonytalan. Magatokra ismersz ebben?

Persze. Apokalipszis szélén álló generáció vagyunk, és ha bekövetkezik, nem fogjuk tudni elvinni a hátunkon. Egyfajta társadalomból való kivonulás zajlik. Láttuk, hogyan lehet valami ellen szenvedélyesen protestálni, mondjuk, ahogy a ’60-as évek végén tették, de ma már nagyon kevesen lázadnak, ők vagy hülyék, vagy hamar elfáradnak. Pedig ha az ember csak egy helyben ül, és nem mozog, akkor meghal.

ELLE: A kutatók azt is állítják, hogy a mai ifjúság garantáltan összerezzen egy szó hallatán: ez pedig a jövőkép.

Igen, ez a másik probléma. Én is szenvedtem emiatt, de nem nyugodtam bele, és mint egy hagymaprésen átnyomtam magam rajta. Rájöttem ugyanis, hogy a túlzott agyalás legyengít, elszívja az energiát. Az ember akkor erős, ha aktív. És ha minden ember megerősítené kicsit magát, akkor a világ is stabilabb lenne. Ezt pedig ott lehetne elkezdeni, hogy a fiatalokat már az iskolában megismertetik saját magukkal, hogy ne húsz év múlva kelljen szembesülniük bizonyos dolgokkal. Mert sokszor túl nagy célokat tűznek ki maguknak, pedig nem kell mindenkinek superheronak és wonderwomannek lenni – mindamellett, hogy mindenki az.

ELLE: A menjek-maradjak dilemma mennyire érintett meg?

A „félvérségem” miatt nálam ez állandó téma. Valahogy úgy vagyok ezzel, hogy nekem Magyarország a víz, Anglia az oxigén – ott kicsit levegőhöz jutok, hogy utána sokáig bírjam itt az úszást. De egyszer biztosan kiköltözöm hosszabb távra is, csak most még van dolgom itthon.

ELLE: Édesanyádról mint kemény és öntudatos nőről beszéltél az előbb. Hogy érzed, a nyomába érsz majd?

Nemcsak anyukámról van szó, engem nagyon erős nők vesznek körbe. Az anyám anyja is az volt, a

fogadott nagymamám fél kézzel vágta a fát az erdőben, a barátom nagymamája mosogatólányból lett étteremvezető. Több gyereket neveltek, sokszor férfi nélkül, munka mellett. Ezek a nők cipelték végig a

20. századot a vállukon. Én ehhez képest még kis csibe vagyok, és egyelőre azzal küzdök, hogyan legyek nő. Azt már legalább megtanultam, hogyan kell egyedül lenni. Hogy nem szabad függeni senkitől és semmitől, mert ha a boldogságod mindig máshoz kötöd, az nagyon törékeny tud lenni. Muszáj, hogy legyen egy stabil központ magadban.

Patakfalvi Dóra

Cseresznyéskert / Вишнёвый сад – Budapest, 2016. június 3.

2016.06.05.-Kati-Kata-Cseresznyét-szed (Eifert János felvétele)

Cseresznyéskert – no nem  a csehovi, hanem a zuglói – ahol az utolsó szemig lekerült a cseresznye a fáról Kati, Kata és Ati segítségével. A nagy esemény közös ebéddel zárult. Mint a Cseresznyéskertben, csak egy kicsit másképpen…
Eszembe villant, hogy valamikor fényképeztem egy Csehov darabot (Három nővér) a Katona József Színházban, Zsámbéki Gábor rendezésében, de a Cseresznyéskert valahogy kimaradt. Ha most film készülne belőle, lehetne helyszín a mi kertünk is, képileg jól felépíthető lenne a párhuzamokra és ellentétekre építkező vizuális atmoszféra. És az egész történetet, cseresznyéstől-meggyestől át lehetne tenni egy más korba, más környezetbe, még akár a magyar narancs is szerepelhetne a címben. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz eredetiben meggyre utalnak (ezt pl. a lekvárfőzésre való hivatkozásból lehet tudni), de az első magyar fordítás a német változat alapján készült (akkoriban kevesen tudtak oroszul), ahol a kettő egybeesik, és a jó hangzás miatt is maradtak a cseresznyénél (Kosztolányi javaslatára). Egyes színházak, társulatok (pl. MU Színház, Kecskeméti Katona József Színház) már Meggyeskert néven játsszák ezt a darabot, vagy más módon kerülik az eredeti címet (pl. Orosz lekvár, ill. a cirill betűs cím használata). No jó, ne mélyedjünk már el ilyen részletekben a mi cseresznyeszedésünk kapcsán, nagyon erőltetettnek tűnhet az egész, de ha már belekaptam a témába, akkor még a színpadi komédia keletkezése és bemutatója is megérdemel egy keveset:
Az 1880-as – 1890-es évek orosz újságai gyakran adtak hírt nemesi birtokok árveréséről, Csehov ismeretségi körében is voltak ilyen esetek. A Cseresznyéskert alapszituációjához hasonló helyzetet gyerekkorában ő maga is átélte: amikor kereskedő-apja eladósodott, a család barátja megígérte, hogy nem engedi a házukat elárverezni és kifizeti az adósságot. Később olcsón mégis ő vette meg a házat, és a fiatal Anton Pavlovics Csehov továbbra is nála lakott.
A mű alapötlete valószínűleg 1901 tavaszán, a Három nővér színpadi sikerei idején született, legalábbis Csehov ekkor közölte először egy levélben, hogy a moszkvai Művész Színház számára komédiát készül írni, de azt 1903 előtt nem várják tőle. A Cseresznyéskert címről először 1902-ben tett említést.
A komédiát a Művész Színház mutatta be először 1904. január 17-én Moszkvában, majd április 1-jén a fővárosban, Szentpéterváron. Ugyanabban az évben jelent meg a darab nyomtatásban. Magyarországi ősbemutatóját húsz évvel később, 1924. szeptember 13-án tartották a Vígszínházban, szövegét Tóth Árpád fordította magyarra.
Milyen jó lehetőség adódna itt az Öv utcai ház kertjében bemutatni a darabot, a mai korba és a magyar környezetbe áthangolva az egészet. Szereplőket akár a ház lakóiból, albérlőiből toborozhatnának. Egy jó casting csodát tenne… No jó, ezt a kertet még nem árverezik, nem is árverezhetik, hiszen osztatlan közös tulajdon, a társasház részeként, de azért a Vízművek a díj-tartozások miatt zároltatta a Társasház számláját. No de nem folytatom, maradjunk a valóságos és nem a színpadi cseresznyénél: amit szedtünk, nagyon finom, a seregélyek már letesztelték…
———————————————————
К. С. Станиславский в своих воспоминаниях об А. П. Чехове писал:
«Послушайте, я же нашел чудесное название для пьесы. Чудесное!» — объявил он, смотря на меня в упор. «Какое?» — заволновался я. «Ви́шневый сад», — и он закатился радостным смехом. Я не понял причины его радости и не нашел ничего особенного в названии. Однако, чтоб не огорчить Антона Павловича, пришлось сделать вид, что его открытие произвело на меня впечатление… Вместо объяснения Антон Павлович начал повторять на разные лады, со всевозможными интонациями и звуковой окраской: «Ви́шневый сад. Послушайте, это чудесное название! Ви́шневый сад. Ви́шневый!»… После этого свидания прошло несколько дней или неделя… Как-то во время спектакля он зашел ко мне в уборную и с торжественной улыбкой присел к моему столу. Чехов любил смотреть, как мы готовимся к спектаклю. Он так внимательно следил за нашим гримом, что по его лицу можно было угадывать, удачно или неудачно кладёшь на лицо краску. «Послушайте, не Ви́шневый, а Вишнёвый сад», — объявил он и закатился смехом. В первую минуту я даже не понял, о чем идет речь, но Антон Павлович продолжал смаковать название пьесы, напирая на нежный звук ё в слове «Вишнёвый», точно стараясь с его помощью обласкать прежнюю красивую, но теперь ненужную жизнь, которую он со слезами разрушал в своей пьесе. На этот раз я понял тонкость: «Ви́шневый сад» — это деловой, коммерческий сад, приносящий доход. Такой сад нужен и теперь. Но «Вишнёвый сад» дохода не приносит, он хранит в себе и в своей цветущей белизне поэзию былой барской жизни. Такой сад растет и цветет для прихоти, для глаз избалованных эстетов. Жаль уничтожать его, а надо, так как процесс экономического развития страны требует этого

Cseresznyéskert – no nem  a csehovi, hanem a zuglói – ahol az utolsó szemig lekerült a cseresznye a fáról Kati, Kata és Ati segítségével. A nagy esemény közös ebéddel zárult. Mint a Cseresznyéskertben, csak egy kicsit másképpen…

2016.06.05.-Kati-János-Ati-Csresznyeszedés (Eifert János felvétele) 2016.06.05.-Cseresznye-a-kertből (Eifert János felvétele) 2016.06.05.-Cseresznyeszedés-Kati-a-fán (Eifert János felvétele) 2016.06.05.-Kata-Ati-Na-ebből-még-szedek (Eifert János felvétele)

2016.06.05.-Ati-Kata-Kati-az-ebédező-társaság (Eifert János felvétele)

Eszembe villant, hogy valamikor fényképeztem egy Csehov darabot (Három nővér) a Katona József Színházban, Zsámbéki Gábor rendezésében, de a Cseresznyéskert valahogy kimaradt. Ha most film készülne belőle, lehetne helyszín a mi kertünk is, képileg jól felépíthető lenne a párhuzamokra és ellentétekre építkező vizuális atmoszféra. És az egész történetet, cseresznyéstől-meggyestől át lehetne tenni egy más korba, más környezetbe, még akár a magyar narancs is szerepelhetne a címben. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz eredetiben meggyre utalnak (ezt pl. a lekvárfőzésre való hivatkozásból lehet tudni), de az első magyar fordítás a német változat alapján készült (akkoriban kevesen tudtak oroszul), ahol a kettő egybeesik, és a jó hangzás miatt is maradtak a cseresznyénél (Kosztolányi javaslatára). Egyes színházak, társulatok (pl. MU Színház, Kecskeméti Katona József Színház) már Meggyeskert néven játsszák ezt a darabot, vagy más módon kerülik az eredeti címet (pl. Orosz lekvár, ill. a cirill betűs cím használata). No jó, ne mélyedjünk már el ilyen részletekben a mi cseresznyeszedésünk kapcsán, nagyon erőltetettnek tűnhet az egész, de ha már belekaptam a témába, akkor még a színpadi komédia keletkezése és bemutatója is megérdemel egy keveset:

Az 1880-as – 1890-es évek orosz újságai gyakran adtak hírt nemesi birtokok árveréséről, Csehov ismeretségi körében is voltak ilyen esetek. A Cseresznyéskert alapszituációjához hasonló helyzetet gyerekkorában ő maga is átélte: amikor kereskedő-apja eladósodott, a család barátja megígérte, hogy nem engedi a házukat elárverezni és kifizeti az adósságot. Később olcsón mégis ő vette meg a házat, és a fiatal Anton Pavlovics Csehov továbbra is nála lakott.

A mű alapötlete valószínűleg 1901 tavaszán, a Három nővér színpadi sikerei idején született, legalábbis Csehov ekkor közölte először egy levélben, hogy a moszkvai Művész Színház számára komédiát készül írni, de azt 1903 előtt nem várják tőle. A Cseresznyéskert címről először 1902-ben tett említést.

A komédiát a Művész Színház mutatta be először 1904. január 17-én Moszkvában, majd április 1-jén a fővárosban, Szentpéterváron. Ugyanabban az évben jelent meg a darab nyomtatásban. Magyarországi ősbemutatóját húsz évvel később, 1924. szeptember 13-án tartották a Vígszínházban, szövegét Tóth Árpád fordította magyarra.

Milyen jó lehetőség adódna itt az Öv utcai ház kertjében bemutatni a darabot, a mai korba és a magyar környezetbe áthangolva az egészet. Szereplőket akár a ház lakóiból, albérlőiből toborozhatnának. Egy jó casting csodát tenne… No jó, ezt a kertet még nem árverezik, nem is árverezhetik, hiszen osztatlan közös tulajdon, a társasház részeként, de azért a Vízművek a díj-tartozások miatt zároltatta a Társasház számláját. No de nem folytatom, maradjunk a valóságos és nem a színpadi cseresznyénél: amit szedtünk, nagyon finom, a seregélyek már letesztelték…

2016.06.05.-Ebéd-után-édes-a-pihenés (Eifert János felvétele)

К. С. Станиславский в своих воспоминаниях об А. П. Чехове писал:

«Послушайте, я же нашел чудесное название для пьесы. Чудесное!» — объявил он, смотря на меня в упор. «Какое?» — заволновался я. «Ви́шневый сад», — и он закатился радостным смехом. Я не понял причины его радости и не нашел ничего особенного в названии. Однако, чтоб не огорчить Антона Павловича, пришлось сделать вид, что его открытие произвело на меня впечатление… Вместо объяснения Антон Павлович начал повторять на разные лады, со всевозможными интонациями и звуковой окраской: «Ви́шневый сад. Послушайте, это чудесное название! Ви́шневый сад. Ви́шневый!»… После этого свидания прошло несколько дней или неделя… Как-то во время спектакля он зашел ко мне в уборную и с торжественной улыбкой присел к моему столу. Чехов любил смотреть, как мы готовимся к спектаклю. Он так внимательно следил за нашим гримом, что по его лицу можно было угадывать, удачно или неудачно кладёшь на лицо краску. «Послушайте, не Ви́шневый, а Вишнёвый сад», — объявил он и закатился смехом. В первую минуту я даже не понял, о чем идет речь, но Антон Павлович продолжал смаковать название пьесы, напирая на нежный звук ё в слове «Вишнёвый», точно стараясь с его помощью обласкать прежнюю красивую, но теперь ненужную жизнь, которую он со слезами разрушал в своей пьесе. На этот раз я понял тонкость: «Ви́шневый сад» — это деловой, коммерческий сад, приносящий доход. Такой сад нужен и теперь. Но «Вишнёвый сад» дохода не приносит, он хранит в себе и в своей цветущей белизне поэзию былой барской жизни. Такой сад растет и цветет для прихоти, для глаз избалованных эстетов. Жаль уничтожать его, а надо, так как процесс экономического развития страны требует этого…”

Tagozati kipakolás. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola festő, szobrász, grafika tagozat kiállítása a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban. Győr, 2016. április 22 – május 8.

Kipakolás a Győri Napóleon-házban meghívó

2016.04.22. Tagozat Kipakolás plakát Tagozati kipakolás. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola festő, szobrász, grafika tagozat kiállítása a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban (Győr, Király utca 4.) A kiállítás május 8-ig látogatható.

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-kiállítók-nevei (Eifert János felvétele)

Kocsispéter Kata: The-Princess-Bridge Kocsispéter Kata grafikája-01 Károlyfi Dávid: Face in Face

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-Eifert-András-műveit-mutatja (Eifert János felvétele)

Kipakoltak a képzőművészeti iskolások

A győri képzőművészeti iskolában évek óta hagyomány, hogy a tagozat (9.-13. évfolyam) egy éves munkáiból válogatott kiállításának a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ad otthont. Három éve ez a kapcsolat még szorosabb lett, ugyanis a Grafikai műhely, amit az iskola tanulói is használnak, a Napóleon Házba költözött a kiállítótér hátsó traktusába. Így ez a miliő nagyon ismerős a diákoknak, hiszen ezen járnak át nap, mint nap tervezni és alkotni „A Műhelybe”.

A kiállítás gerincanyaga az akadémista művészeti vonalból vonultat fel aktokat, csendéleteket, kiégetett büsztöt, mintázott koponyát. A festő és stílustan órai kreatív feladatok, tervezőgrafikai projektek pedig már a kísérletező kedvet, a művészeti területek határait, azok átjárhatóságát feszegetik. A grafika szakos 11. évfolyam hallgatói az idei évtől kiváló tervező grafikai munkákkal is remekeltek.

Erős a mezőny az idei Cziráki Lajos megyei komplex tanulmányi versenyre készült rajzok, festmények, fantázia szobrok tekintetében, amelyek a versenyen elért első- második helyezésekkel dicsekedhetnek.

A megnyitón került sor az ARANY-KÉZ vándordíj átadására, amelyre az a hallgató pályázhat, akit a tagozat tanárai szavaznak meg eddigi szakmai munkája elismeréseképpen, hogy egy évig ennek a díjnak a birtokosa legyen. A Bombicz Barbara intézményvezető által alapított díjnak eddig öt tulajdonosa volt. Az idei díjazottat Milanovich Ildikó, a tagozat művészeti vezetője méltatta, majd szólította a 13. évfolyamos Kniezl Rebekát, aki a művészeti szakközépiskolák között meghirdetett I. Országos Festő verseny idei győztese lett.

A megnyitón Graszli Bernadett múzeumigazgató elismerően szólt az iskola képzőművész tanárairól, magas színvonalú szakmai munkájukról.(Balogh István, Gollowitzer Szabina, Milanovich Ildikó, dr. Nagy Csilla, Nagy Rita, Pápai Emese, dr. Radosza Attila, Selényi Károly István, Szabó Márton, Szalkai Károly és dr. habil Tolnay Imre.)

Az estét hangulatos koncertélmény zárta, az iskola tanáraiból és a fiatal konzis énekesnőből álló – Radosza Attila, Selényi Károly, Pápai Bori – KÉK TRIÓ zenélt. ( Milanovich Ildikó)

2016.04.22.-Győr-Kipakolás-kiállítás-A-tanári-kar-a-díjazottal (Eifert János felvétele)

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-megnyitó-közönsége (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-megnyitó-közönsége (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-megnyitó-közönsége (Eifert János felvétele) Kniezl Rebeka az ARANY-KÉZ vándordíjjal (Tolnay Imre felvétele)

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-Tagozat-KIPAKOLÁS-kiállítás-részlet (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-Tagozat-KIPAKOLÁS-kiállítás (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Kipakolás-Grászli-Bernadett-múzeumigazgató (Eifert János felvétele)

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-Andris (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS (Tolnay Imre felvétele) 2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-kiállításmegnyitó (Eifert János felvétele) Tolnay Imre és Eifert János felvételei

2016.04.22.-Kipakolás-Győr-Napóleon-ház-Kiállításmegnyitó-közönsége (Eifert János fevétele)

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-Andris-barátjával (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Milu-Kniezl-Rebeka-díjazottal (Tolnay Imre felvétele) 2016.04.22.-Győr-KIPAKOLÁS-Szabó-Márton-és-Gollowitzer-Szabina (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-kiállításmegnyitó (Eifert János felvétele)

2016.04.22.-Győr-Kipakolás-kiállításon-Serényi-Károly-Radosza-Attila-kíséri-az-énekest (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Kipakolás-kiállítás-Milu (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Kipakolás-kiállítás-Andris-barátnőjével (Eifert János felvétele) 2016.04.22.-Győr-Kipakolás (Tolnay Imre felvétele)

2016.04.22.-Bombicz-Barbara-Milu-Graszli-Bernadett-azARANY-KÉZ-vándordíj-átadásán_Tolnay-Imre-felvétele 2016.04.22.-Gollowitzer-Szabina_PhotoEifert 2016.04.22.-Győri-udvar-Gollowitzer-Szabinával_PhotoEifert

A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 12. évfolyamának szalagavató ünnepsége – Győr, 2016. február 12.

2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Nyitótánc (Eifert János felvétele)

A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 12. évfolyamának szalagavató ünnepsége, amely 2016. február 12-én 17 órai kezdéssel került megrendezésre a Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző iskolában. (9023 Győr, Földes Gábor u. 34.)

A 12. évfolyam tanulói:

Bánfi Leila, Császár Lilla, Eifert András Szilveszter, Eyassu-Vincze Barbara, Gerencsér Eszter, Gláser Márton, Harangozó Lili Júlia, Horváth László, Horváth Renáta, Hőbe Barbara, Kacso Renáta Imola, Kocsis Viktória, Kondákor Eleonóra Terézia, Lakatos Réka, Lévay Barbara, Németh Valentína, Novák Laura, Piti Vivien Erzsébet, Ratkovic Mária Ljubica, Recsák Erik Péter, Szabó Dániel Márton, Tömördi Sára, Vértes Ákos

Osztályfőnök: Derczó Tibor

2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Andris-táncra-kéri-Anyját (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Fényképező-szülők (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavatón-tanárokkal-énekelnek (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Műsorvezetők (Eifert János felvétele)

2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Képzősök-tapsot-fogadják (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Képzősök-performansza (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-performansszal (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-elkészült-grafikákkal (Eifert János felvétele)

2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Kati-Andrissal-táncol (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Eifert-Andris-Walters-Lili-Lőrinc-Kati 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Bombicz-Barbara-köszöntője (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-01 (Eifert János felvétele)

2016.02.12.-Győr-12.-évfolyam-Szalagavató-ünnepsége-02 (Eifert János felvétele)

2016.02.12.-Győr-Meghívó-szalagavató-ünnepségre 2016.02.12.-Győr-Képzősök-a-szalagavatón (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-12.-osztály-Derczó-Tibor-osztályfőnökükkel (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Andris-fiammal_Eifert-Kata-felvétele

2016.02.13.-János-és-Kati-keringőznek_Photo-Eifert-Kata-Nóra

2016.02.12.-Szalagavatón-Eifert-Kata, Walters Lili, Gerencsér-Gabriella (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-zenével, Serényi Károly István kíséri az énekest (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Vetítés (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-táncos-performansszal (Eifert János felvétele)

2016.02.-Győr-Szalagavató-Andris-kezet-ráz-tanárával (Eifert János felvétele) 2016.02.12.-Győr-Szalagavató-Radosza-Attila-gitározik (Eifert János felvétele) Eifert János és Eifert Kata Nóra felvételei

2016.02.12.-Győr-Szalagavató-tanárok-szülők-vendégek (Eifert János felvétele)

Következő oldal »