János Eifert - Photographer

Archive for the 'Megbízások / Works' Category

Napló, Dabas, 2008. május 19.

Realszisztéma Dabasi Nyomda zRt. Itt nyomják és kötik majd könyvünket, Turczi István költő barátommal közös albumunkat, az EROTIKON-t. Read more

Eifert János: AKTFOTOGRAFIE. Leipziger Buchmesse / Lipcsei Könyvvásár, Németország, 2008. március 15.

 

2008.03.15.-Leipzig-02 

Leipziger Buchmesse, Görgey Gábor író-közönségtalálkozón (Eifert János felvétele) Leipzig Buchmesse, Eifert: Aktfotografie leipzig  Leipziger Buchmesse / Lipcsei Könyvvásár.
A hagyományos lipcsei könyvvásár Európa és a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi könyves seregszemléje. Az idén csaknem negyven ország köztük Magyarország – több mint 2400 kiadója vett részt, és mintegy 130 ezer látogatót jegyeztek. A Schenk Verlag bemutatta AKTFOTOGRAFIE című kötetemet, amelyet nagy elismeréssel fogadtak.

Leipziger Buchmesse, Aktfotografie c. könyvem bemutatója, 2008.03.15.

 Napló, Lipcse, Németország, 2008. március 15.

János Eifert: AKTFOTOGRAFIE – Schenk Verlag, 2008.

Die Aktfotografie ist nicht nur die »greifbare« Darstellung des Körpers,sondern zugleich Dichtung und Träumerei: eine Welt der Instinkte, Sehnsüchte und Visionen. Dieses Gebiet der Fotografie, mit seinem feinen Zusammenspiel von Kunst, Erotik und Pornografie bietet dem Fotografen umfangreiche Möglichkeiten, sein Talent, seinen Geschmack und sein handwerkliches Können ins beste Licht zu rücken. Die Aktfotografie ermöglicht die Entwicklung von Fähigkeiten und Fertigkeiten, die auch in anderen Bereichen der Fotografie von Nutzen sind.

leipzig_0138 Kann man die Aktfotografie erlernen?

Außer der Beherrschung der handwerklichen und künstlerischen Instrumente braucht man – um Qualität zu schaffen – auch den göttlichen Funken. Aber die Regeln muss man kennen: das Modell und die Einstellung, Hintergründe und Accessoires; natürliches und künstliches Licht, Studiobeleuchtung; analoge und digitale Apparate und Objektive und anderes Zubehör; Technik und Ästhetik: Form und Komposition, die Rolle von Bewegung, Raum und Zeit; Bildbearbeitung und Veröffentlichung; Fotografiegeschichte, Fototechnik, Ethik und Urheberrechte.

Napló, Lipcse, Németország, 2008. március 15.

Angelus Iván és családja, Pilisszentkereszt, 2007. július 25.

Angelus-család_2033 Angelus-család-200707-25 Angelus-család_2017

Angelusnál-Eifert-fényképez Angelus-család-2045 Angeluséknál-Andris-Kata-Sára 

Angelus-család-2047

Ma délelőtt Angelus Ivánt és családját  (felesége, Farkas Edit építész és gyerekeik, Hanna, Maya és Farkas)  fényképezem, pilisszentlászlói házukban. Sára, Kata és Andris elkísérnek…

Budapestet és a Dunát fényképezem… 2007. június 20.

Budapest-0-24-2007.06.20.-09.24-26

Budapest-0-20-2007.06.20.-20.42 Budapest-0-24-Hídépítés-a-Dunán-2007.06.20.-07.52 Budapest-0-24-2007.06.20.-21.35

Eifert János felvételei

Budapest-0-24-Este-a-Duna-felett,-2007.06.20.20.37

Budapestet, és a Dunát fényképezem… A MAOE Fotóművészeti Tagozata közös kiállításának ezt a témát választotta. Kora reggel kezdek, végigautózok a Duna-parton, megállok itt-ott, többek között a Lágymányosi hídnál, ahol a Művészetek Palotáját, a Zikkuratot és a Nemzeti Színházat fényképezem. Aztán irány a Budaörsi repülőtér, ahol egy sportgépbe szállok. Az ajtaját leszerelik, hogy kényelmesebben fényképezhessek, és az üléshez szíjazom magam, hogy ki ne essek. Ahogyan Dozvald János írja (később) a kiállítási katalógusba: “Eifert János a város fölé repült, hogy ”felmelegiccse” szívét a Nap utolsó sugaraiban fürdő Duna-hidak és a város látványa. Az emelkedettség csúcsán veszi észre, hogy fényképezőgépe már nem képes befogadni a felvételek áradatát. Kitépi az akkut, cseréli a kártyát (a megteltet később a gép szárnyán felejti), ám végül, a hónapok óta várt Utolsó Pillanatban mégis sikerült exponálnia.“Művész Úr, akkor kész?” “Kész.” A Nap pattanásig feszült idegekkel lebukik a hegyek mögé.”

ECOVIS LAW FIRM BUDAPEST – Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda, Budapest, 2007. március 22.

Dr-Balogh-Péter-ügyvéd-portréja Dr-Balogh-és-társai-detaile-06 Dr-Juhász-Andrea-ügyvéd Dr-Balogh-és-társai-detaile-07

Dr-Balogh-és-társai-detaile-05 Dr-Jean-Kornél-ügyvéd Dr-Balogh-és-társai-detaile-04 Dr-Járai-Gábor-ügyvéd

Dr-Várnai-Rupert-ügyvéd Dr-Maráczi-Zsolt-ügyvéd Dr-Balogh-és-társai-detaile-02 Dr-Balogh-Péter-ügyvéd-2007 Eifert János felvételei

Dr-Balogh-és-társai

Az ECOVIS LAW FIRM BUDAPEST – Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda megbízásából fényképezek, honlapra és katalógusba. Igényes, elegáns és korszerű megjelenést terveznek, a klasszikus vizuális megjelenítést korszerű szinten, természetesen magas szinvonalú fotókkal. A tervező-grafikus Kelemen Benő Benjamin. Szokás szerint először informálódok, majd alaposan átbeszéljük a felhasználandó képek témáját, stílusát, és természetesen a méretezését. Írásos anyagot is kapok:

“Az ügyvédi irodát  Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd alapította 1991-ben. Jelenlegi jogi formájában 2002. január 1. napja óta működik. A kezdetektől tartó folyamatos fejlődés eredményeképpen az iroda mára több mint 20 munkatársat foglalkoztat. A jogászok munkáját 6 főből álló adminisztráció és 3 fős állandó jogi gyakornoki csoport segíti.

Az Ügyvédi Iroda 2005 júliusától a nemzetközi Ecovis hálózat kizárólagos magyarországi partnere, 2009-től az ECOVIS BUDAPEST magyar cégcsoport tagja.

Ügyfelek, szakterületek: Nemzetközi ügyfélkörrel is rendelkező ügyvédi irodánk teljes körű jogi-, és adótanácsadási, valamint az ECOVIS BUDAPEST cégcsoport további leányvállalatain keresztül könyvvizsgálati, könyvelési és bérszámfejtési, valamint üzletviteli tanácsadói szolgáltatást nyújt megbízói részére magyar, német és angol nyelven. Valamennyi jogi munkatársunk széleskörű tapasztalattal rendelkezik az általános polgári jog, a társasági jog és a perbeli képviselet ellátása terén. Ezen túlmenően kollégáink szakterülete a verseny- és kereskedelmi jog, a munka- és biztosítási jog, a bankjog, a reklám- és az Internet-jog, a szerzői jog, az EU és a nemzetközi magánjog, a környezetvédelmi és a bányajog, valamint a családi jog. Munkacsoportokban gondoskodunk a követeléskezelés, a projektfinanszírozás, a vállalkozások összefonódása [M&A] és a cégátvilágítás, a vállalati outsourcing, valamint az ingatlan beruházások terén megbízóink ez irányú igényeinek kielégítéséről.”

Napló, Budaörsi repülőtér, 2007. március 5.

Felszállás elõtt a Budaõrsi repülõtéren  Karai Csaba sportrepülõgépét vezeti  budapesti-legifelvetel_9623

Karai Csabával, román sportrepülőgépén teszünk egy-két kört Budapest felett, illetve a környékén. Közben fényképezek, gyakorolom a légifényképezést. Canon 400D-vel dolgozom, széleslátószögű objektívvel. A zársebességet 1/500 sec-ra állítom, a berázkódás elkerülése végett. Az automata élességállítást kikapcsolom, és a végtelenre állítom az élességet.  UV-szűrőt használok. A kis plexi-ablakon, ahonnan “kinyomom” a gépet, a légáramlat majd kitépi kezemből. Read more

A MAK képviselőinek és a Béres Alapítvány képviselőjének látogatása Sólyom Erzsébet Elnökné Asszonynál, a Sándor Palotában. Budapest, 2007. február 6.

Megbízást kaptam, hogy fényképezzem a MAK képviselőinek és a Béres Alapítvány képviselőjének látogatását Sólyom Erzsébet Köztársasági Elnökné Asszonynál, a Sándor Palotában. Közben “lencsevégre” került a Tükör-terem, a Mária Terézia-szalon, a Gobelin-terem, és a Kerek-szalon is. Budapest, 2007. február 6.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából megrendezett Arany János utcai Metró kiállítás fővédnöke, Sólyom Erzsébet asszony február 6-án a Sándor Palotában fogadta a tárlatot szervező MAK és a támogató Béres Alapítvány képviselőit. A látogatás alkalmából dr. Ferenczy-Nagy István, a közalapítvány kuratóriumának elnöke átadta vendéglátójának a kiállítás anyagából összeállított prospektust. Sólyom Erzsébet jelezte, hogy örömmel vállalta a fővédnökséget és előzetesen támogatásáról biztosította a jövő évre vonatkozóan e hagyományteremtő kezdeményezést.

 

2007.02.06.-Sándor-Palota-3 2007.02.06.-Készül-a-csopor

2007.02.06.-Sándor-Palota-5  

A képeken Sólyom Erzsébet mellett Béres Klára, dr. Ferenczy-Nagy István, Sári Csaba, Asztalosné Zupcsán Erika (Eifert János felvételei)

Sólyom Erzsébet (sz. Nagy Erzsébet) Budapesten született, négygyermekes értelmiségi családban. 1963-ban érettségizett Pécsett a Művészeti Gimnázium zenei tagozatán, majd Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom, valamint pszichológia szakán szerzett diplomát. 1966-ban kötött házasságot Sólyom Lászlóval, akivel diákkoruk óta ismerték egymást; mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak. Fiuk építészmérnök, öt gyermek apja, lányuk német-magyar szakot végzett, hat gyermeke van. Sólyom Erzsébet különböző iskolákban tanított magyar nyelvet és irodalmat, legutóbb a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt. Mindvégig megtartotta kapcsolatát a művészetekkel, különösen érdeklődik a zene, a képzőművészet és az irodalom iránt. Férjével együtt természetjárók; most már unokáikat viszik nagy túrákra.

A Sándor-palota Budapesten, a Budai várnegyedben, a Szent György téren található épület. 1803-1806 között épült klasszicista stílusban. Eredetileg a Sándor család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867 és 1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt. 1921–1944 között Horthy Miklós és családja is lakott az épületben, ekkoriban kormányzói székhelyként is funkcionált. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989–1990-ben javították ki, teljes (külső, belső) helyreállítását pedig 2000-2002 között végezték el. A belső terek az eredeti, 1806-ban átadott, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotokat tükrözik. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye.

.

2007.02.06.-Sándor-Palota-2

2007.02.06.-Sándor-Palota-1

A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium naptára, amelynek fotóit Eifert János fotóművész és tanítványa Gollowitzer Szabina készítette, Győr, 2007. január

2007-Győri-Tánc-és-Képzőműv-Iskola-naptára

A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium naptára, Győr, 2007. január

Reprezentatív falinaptár, 13 lapos, 30×42 cm

Felelős kiadó: Bombicz Barbara, Design: Bodnár Stúdió Kft., Győr, Nyomda: Text-Print Kft., GyőrA fotókat készítette: Eifert János fotóművész és tanítványa Gollowitzer Szabina

Eifert János: Szívcentrum-dal / Chanson du centre cardiaque / Heart-decease Centre Song / Кардиологична песен – Richter Terem, Győr, 2006. december 14.

Eifert-Haemos-dal-2006

Eifert János: Szívcentrum-dal/Chanson du centre cardiaque/Heart-decease Centre Song/Кардиологична песен

Zene és szöveg:  Tompa Mihály – Ének: Ferenczy András, Markovits Edit – Hangmérnök: Rózsa László

Ez a digiRama a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház Kardiológiai Osztály, Haemodinamikai Laboratórium számára, a Szívkatéterezés Győr Alapítvány megbízásából készült. Igazgató: Dézsi Csaba, az Alapítvány elnöke: Hajba Ferenc

Bemutató: Richter Terem, Győr. A Győri Szívcentrum megnyitásának ünnepségén, 2006. december 10.-én.

Szívcentrum-dal

Hogyha életed pillére megremeg
És már nem fogja senki a két kezed
Hogyha föléd hajol egy sötét világ
És máshol is várnak rád

Hogyha nem tudod folytatni álmodat
Ha a könnycsepp az arcodon megmarad
Hogyha félsz, hogy nincs már több remény
És az úton elfogy a fény

Hogyha úgy érzed, szíved megszakad
És most fájdalmas minden pillanat
Hogyha szorít a torkod és ég a szád
Mert máshol is várnak rád

Hogyha fehér folyosón szürke madár
És műszerek írnak az ágy oldalán
Ha erős kezed már alig szorít
És verejték borit

Refrén:

Fájón kérded, ki segít
Hogy valóra váltsd álmaid
A győri szívcentrum a bajban mindig vár
Egy biztos reménysugár

Szív küldi szívnek az életet
Hogy simogasson még két kezed
Maradj velünk,
amíg lehet

Egy percen múlhat az életed
Egy perc jelenthet éveket
Maradj velünk,
amíg lehet 

DiGi-Rama: János Eifert
Musique et paroles: Mihály Tompa, Chanson: András Ferenczy, Edit Markovits
Ingénieur du son: László Rózsa

Chanson du centre cardiaque

Quand les piliers de ta vie tressaillent
Et plus personne ne tient tes mains
Quand un monde obscur t’embrasse
Et l’on t’attend aussi autre part

Quand tu ne peux pas faire suite à tes rêves
Quand la larme se tient sur ton visage
Quand tu as peur de n’avoir plus d’espoir
Et le chemin n’est plus en lumière

Quand tu as le sentiment que ton coeur se brise
Et chaque moment est douloureux maintenant
Quand ta gorge se noue et les lèvres te brûlent
Car l’on t’attend aussi autre part

Quand l’oiseau gris passe dans un couloir blanc
Et des instruments agissent au bord du lit
Quand tes mains fortes n’ont guère plus de force
Et la sueur inonde ton corps

Refrain:

Tu demande, plein de douleur, qui t’aide
A achever tes rêves
Le centre cardiaque à Győr porte toujours secours en détresse
Comme une lueur d’espoir certaine

Le coeur transmet la vie au coeur
Pour que tes mains puissent caresser encore
Reste avec nous
tant que cela se peut

Ta vie peut tenir à une minute
Une minute peut signifier des années
Reste avec nous
tant que cela se peut 

Hajba Ferenc: Az átlátszó kutya, könyvbemutató – 6. Győri Könyvszalon, 2006. október 13-15.

6.-Győri-Könyvszalon

6. Győri Könyvszalon, 2006. október 13-15.

Hajba Ferenc: Az átlátszó kutya. Borítóterv és fotó: Eifert János

A kötetet bemutatja: Vörös T. Károly

 Hajba-Az-átlátszó-kutya

Győri napló, légifelvételek a városról, 2005. november 18.

A Győri Hét megbízásából légifelvételeket készítetek a városról, leginkább a belvárosról, az összefutó vizeknél… Radó sétány, Káptalan domb, Bécsikapu tér, Karmelita templom, Romantik Hotel Schweizerhof, Király utca… Dunakapu téri piac, Móricz Zsigmond rakpart… Gyönyörű az idő, örömöm telik a fényképezésben.

Győr-légifelvétel-Eifert-photo

Photos: Eifert János

Győr-Bécsi-kapu-tér

Győr, Bécsikapu tér. A város legszebb terét, a Bécsikapu teret már korábban (2003. július 10.) fényképeztem, szemmagasságból… Canon Digital Ixus, nyolc-tíz felvétel, PhotoStitch szoftverrel összefűzve. Szándékosan eltekintettem a műszaki precizitástól, a felvételkészítéskor “megugráltattam” az egyes rész-képeket, hogy a panorámakép egy kicsit játékosra sikeredjen. A széleket is “megszaggattam” a Photoshop-ban…

A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. Az Óváros nyugati kapuja, ide vezet a Rába kettős híd a Rába és Rábca közt elterülő Sziget és Újváros városrészek felől. A város legrégibb tereinek egyike. A szabálytalan alakú tér a XIX. század közepe óta nyugatról, a Rába felől nyitott. Egykor itt állt a reneszánsz stílusú Bécsi-kapu, melyen át a Rába kettős hídon nyugat felől érkező utasok érkeztek a Belvárosba. Mit látunk a téren?

Ott-ház
A műemlék értékű rokokó-copf palota 1778–1782 közt épült, kétemeletes homlokzata megtéveszti a szemlélőt. Második emeleti része ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér van. Az így megépített nagy falfelület a barokk idő pompakedvelését szerencsés művészi megoldásban fejezi ki. A kosáríves bejárati kapu feletti nyitott erkélyt két sima törzsű oszlop tartja, az oszlopfejezeteket copf füzér díszíti. Az erkélynek rokokó kovácsoltvas rácsa van, mögötte kagylódíszes fülke magasodik, két oldalán copf vázákkal. A fülkében az Ott-család címere található. Udvarában körbefutó függőfolyosót találunk a XIX. század első feléből.

Kisfaludy Károly bronzszobra. A Bécsi kapu tér közepén áll,  fekete gránit talapzaton Győr megye nagy szülöttének, Kisfaludy Károlynak a bronzszobra. A teret keletről pompás barokk házsor zárja le. A 14. számú saroképületben működött a XVIII. század második felében az első győri kávéház.

Altabak-ház
Az Altabak-házA város egyik legrégibb lakóépülete, több házból építette össze 1620-ban Altabak János kanonok. Ez az épület már a Szabadsajtó és a Király utcák, valamint a tér által bezárt területen épült fel, igen hangulatos toszkán oszlopos, árkádos udvarral. Jelenlegi alakját a XVIII. században nyerte. A térre néző díszes barokk homlokzatát a sarkokon egy-egy zárt erkély díszíti. A jobb oldali erkély mellett helyezkedik el a lizénákkal körbefogott kapu, felette párkánnyal, melynek végein egy-egy barokk váza áll. Az emeleti ablakok felett lizénákkal megszakított, szalagmotívumokkal megszakított stukkódísz húzódik., ugyanez ismétlődik más díszítéssel az ablakok alatti „tükör”-ben. Az épület alacsony, széles ívelésű kapualja XVII. Századi. Emeletén a helyreállítás során feltárták a beépített udvar feletti toszkán oszlopos loggia keleti felét. A Szabadsajtó utca felőli oldalhomlokzaton a XVII. Századi építkezés szemlélhető: az emeleti rész konzolokra ültetve kilép a falsíkból.

A térről lépcsősor vezet a Rába parti terecskére, ahol Szent István király bronz lovasszobra látható. Az innen induló sétány a várfalak tövében a Rába majd a Mosoni-Duna partján a Dunakapu térre vezet. A várfal mellett Bécsből származó ágyúcsövek sorakoznak.

A Király utcai torkolattól északra , a Káptalandomb felé a tér egy kis mellékterecskével bővül, melynek közepén áll a Nimród-szobor.A Király utca sarkán a Bécsi kapu tér 11. szám alatti kétemeletes, sarokerkélyes barokk lakóházra hívjuk fel a figyelmet. A XVII-XVIII. század fordulóján épült házban lakott Schrőder Gyula orvos, a magyar röntgenkutatás úttörője.

Karmelita templom
A Karmelita templomA tér déli oldalán álló bájos és szép templom Győr legjelentősebb barokk épületei közé tartozik. A templomot Witwer Márton Athanáz, karmelita építész tervezte. Sziluettje elmaradhatatlanul hozzátartozik Győr városképéhez, annak egyik jellegzetessége. Díszesen kiképzett homlokzata néz a tér felé, meredek tetőszerkezete alatt tojásdad alakú kupola rejlik, melyet az elliptikus alapra felépített falak tartanak. Tornya a szentély jobb felén áll. A homlokzaton három szoborfülke, egy ablak és korabeli vaslemez-borítású kapuszárnyakkal ellátott bejárat látható. A kapu felett a rend címere van. Az ellipszis alaprajzú templombelső igen arányos és jó kiképzésű, művészi berendezését is Witwer tervezte. Egyenes záródású szentélyében nagyméretű főoltár helyezkedik el, mintegy színpadot alkotva a templom ünnepélyes belsejében. Oltárképe Szent István és Szent Imre hódolatát mutatja be Szűz Mária előtt. Az oltárépítményt szobrok és gazdag domborművek díszítik. A templomban négy mellékoltár van, drámai hatású oltárképeit az olasz Martino Altomonte készítette. A mellékoltárok felépítménye és a gazdagon faragott szószék Richter Ferenc karmelita szobrász alkotása. Szépen faragott padjai korabeliek. A templom alatt hatalmas kripta húzódik, melynek bejárata a Loretto-kápolna előtt található. A templomhoz délről nagyméretű barokk rendház tartozik.

Lapleadás, és a következő szám tervezése a FotoVideo szerkesztőségében, Budapest, 2005. október 27.

Fehérvári Gizi tervezőszerkesztő, FotoVideo szerkesztősége (Photo: Eifert János)

Lapleadás, és a következő szám tervezése a FotoVideo szerkesztőségében, Budapest, 2005. október 27.

Soltész Rezső a FotoVideo kiadója, laptulajdonos a tervezőszerkesztőknél (Photo: Eifert János) Címlapfotó tervezése, Eifert János fotójával tervezőszerkesztők a FotoVideo szerkesztőségében (Photo: Eifert János) 

FotoVideo 2003/9 számának borítója, Eifert János felvétele 

Már korábban leadtam – e-mailen elküldtem – a FotoVideo következő számához a cikkeim kéziratát és a hozzájuk tartozó fotókat. Fehérvári Gizi tervezőszerkesztő számítógépén most a megtervezett oldalakat, és a címlapfotót nézem át, javítok, korrigálok. Visszanézzük a szeptemberi szám borítóját is, ahol apróbb hibát véltem felfedezni. Közben Soltész Rezső, a lap tulajdonosa és kiadója néz be a szobába, vele megbeszélem a holnapi díjátadó menetrendjét. közben még az elmaradt honoráriumomat is fel tudom venni.

Magyar Televízió, M2. Válaszd a tudást! Fénykép/Másképp, Eifert János Nézni-látni, sorozata a fotográfiáról, 1. rész. Budapest, 2005. február 28.

Orha-Zoltán-TV-szerkesztő-2005 Orha Zoltán szerkesztő

Válaszd-a-tudást-2005-02-25-03 E. Vizy Szilveszter és Gaskó Balázs

Válaszd-a-tudást-2005-02-25-Eifertjpg Válaszd-a-tudást-Gaskó-Balázs-E-Vizy-Szilveszter MTV, M2-Válaszd a tudást, 2005.02.28.

Magyar Televízió, M2. Válaszd a tudást! FÉNYKÉP/MÁSKÉPP – Eifert János „nézni-látni” sorozata, 01. rész – Adásnap: 2005. február 28. Azonosító: E-35853

Szerkesztő: Orha Zoltán, Műsorvezető: Gaskó Balázs; Rendező: Gábor Péter, Vezető operatőr: Janovics Sándor H.S.C., Felelős szerkesztő: Magyar Ágnes

Előadásom előzetese, amitől az idő rövidsége miatt némileg el kellett térnem:

„A szemünkkel nézünk, az agyunkkal látunk.”

A fotográfia szerteágazó, különféle témákat és műfajokat, a legváltozatosabb eszközhasználatot és technikát igénylő részeit nem lehet – és nem is érdemes – egymástól elválasztani. A fényképezés minden szála egy közös pontból fut szét a végtelenbe, hogy az ember kíváncsiságát – gondolatait, érzéseit – megfogalmazva egy-egy ponton, az univerzum valamely pontján újra találkozzon. E bonyolultnak tűnő rendszer középpontjában – a fényképezőgép keresőjéből legalább is úgy tűnik – mindig az ember áll, aki azonban környezetétől, az őt körülvevő világtól, a világegyetemtől nem választható szét.

Fizika, kémia, geológia, csillagászat, anatómia, pszichológia, technika és esztétika, ember és környezete, teste és lelke, és még sok minden – bármennyire is meglepő megállapításnak tűnik – a fotográfiában fókuszál. Művészetként, tudományként, hitként, technikai eszközként, a kommunikáció eszközeként, vagy bármi más módon „használjuk”, a világ, benne önmagunk megismerésének eszközét jelenti. Sorozatomban ilyen megközelítésből szólok a fényképezésről.

 

Kezdjük az elején: fotótörténet, technikatörténet

 Valójában mikor találták fel a fényképezést?

A valóság rögzítése régi vágya az emberiségnek. Miért „ketyeg” az óra mégis 1839-től a művészettörténészeknél?

Természetesen, a fényképezés több részfeladat megoldásaként, adott pillanatban a csillagok szerencsés együttállására volt szükség. A fénytani, kémiai, fizikai, optikai és technikai felfedezéseknek, vagyis fényérzékeny anyagoknak, a rögzítő eszközöknek, optikai leképező-eszközöknek kellett a társadalmi igénnyel találkozniuk. A camera obsurát már az ókorban a kínaiak, az arabok leírták; a júdeai aszfalt fényérzékenységét már a XVII. században felfedezték, csak éppen a keletkezett képet nem tudták rögzíteni. Az optikai alapkutatások már lehetővé tették, hogy Chevalier és Petzval 1840 körül megalkossák objektívjeiket. Sorolhatnám még az előzményeket.

1839-ben azonban rendkívüli dolog történt. Arago bejelenti a Francia Tudományos és Művészeti Akadémia együttes ülésén, Daguerre találmányát. A francia állam megvásárolván a szabadalmat, ingyenesen a világ számára bocsájtja.

1839-ben Herschel, Mädler és Wheatstone által használtatnak a fényképezés és a fényképész szavak. (Photograph, photographer)

Hippolyte Bayard pozitív papírképeit bemutatja a nagyközönségnek, megtörténik az első fotókiállítás.

1839-ben Daguerre ekészíti a világ első portréfelvételét.

Fox Talbot 1838-40 körül elkészíti Fotogenikus rajzait, amelyek növénylenyomatok a fénnyel, tartósítva, fényképszerűen megjelenítve.

Az első megmaradt fénykép Nieépce Kilátás a dolgozószoba ablakából, körülbelül 1826-ban készülhetett.

Eközben Magyarországon az országgyűlés törvénybe iktatja az önkéntes örökválságot a földesúri joghatóság fönntartásával, szabályozza a jobbágyörökséget. Föllendül a politikai élet, elterjednek a liberális gondolatok, ellenzéki szellem hatotta át a nemességet.

Kossuthot és Wesselényit háromévi börtönre ítéli a királyi tábla, azonban harcolnak kiszabadulásukért.

A koncerttermekben már hallhatják Beethoven IX. szimfóniáját.

A magyar fotográfia, technikatörténet hírességeiről

A magyar fotográfia, technikatörténet szép számmal büszkélkedhet világhírűvé vált alakjaival. Petzval József nagy fényerejű objektívjei (1840 körül), Riszdorfer Ödön szelén fényelemes kézi fénymérője (1934) és a szabadalma alapján készült Kodak Six-20 fényképezőgép (1938), Dulovits Jenő kisfilmes, egyaknás-tükörreflexes, tükörprizmás, fémszalag-redőnyzáras kamerája (1943), a Nobel-díjas Gábor Dénes holográfiai elméletének kimunkálása (1948) és továbbfejlesztése nélkül szerényebb lenne a mai csúcstechnika. André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Kepes György, Munkácsi Márton, Paul Almásy és mások, akik tudásukat, szemléletmódjukat Magyarországon töltött éveik alapozták meg, „odakint” váltak világhírűvé. Nélkülük nem írható meg az egyetemes fotográfia története. Mi számon tartjuk az „itthon maradottakat” is: Veress Ferenc, Rosti Pál, Székely Aladár, Balogh Rudolf, Escher Károly, Pécsi József és mások munkássága nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúrát is gazdagította. A két világháború között, főleg a harmincas években a „magyaros stílus” képviselői – Rónai Dénes, Aszmann Ferenc, dr. Csörgeő Tibor, Haller F. G., Vadas Ernő, dr. Zajky Zoltán, Vidarény Iván, Ramhab Gyula, Dulovits Jenő, Németh József, Angelo F. Pál, Szöllősy Kálmán, Járai Rudolf és mások világhírre tettek szert. Ugyanekkor született meg az elkötelezett szociofotó, meghatározó vonulata – Haár Ferenc, Frühof (Gönci) Sándor, Kálmán Kata, Kárász Judit, Bojár Sándor, Sugár Kata, Tabák Lajos, Lengyel Lajos, Besnyö Éva – a ma élő generációkra is hatott. Benkő Imre, Kerekes Gábor, Féner Tamás, Tímár Péter, Fejér Gábor, Korniss Péter, Urbán Tamás, Stalter György, Kiss Kuntler Árpád, Walter Péter, Tóth György munkásságában fellelhető az elődök vállalása. Más vonulatok is meghatározók a magyar fotóművészet gazdag palettáján. A nemrég elhunyt Inkey Tibor, Rév Miklós, Gink Károly, Vassányi Béla és velünk élő Tóth István, Németh József, Hemző Károly, Balla Demeter, Keleti Éva, Jung Zseni szinte már „klasszikusoknak” számítanak. A „Más-Kép látók” a hagyományok megújítójaként, kísérletezőként és formabontóként hoznak új lüktetést a kortárs művészetek vérkeringésébe. A Lőrinczy György, Koncz Csaba és mások által megkezdett utat Attalai Gábor, Balla András, Baranyay András, Baricz Katalin, Barta Zsolt Péter, Cseri László, Fejér Ernő, Hajas Tibor, Haris László, Horváth Péter, Jokesz Antal, Kerekes Gábor, M. Soós György, Szilágyi Lenke, Vécsy Attila, Vető János, Vékás Magdolna és mások folytatták. Sok név marad ki a helyszűke miatt, pedig még itt vannak a „magányos farkasok”, a beskatulyázhatatlanok, a természetelvűek, a képzőművészet területén alkotók, no meg a fiatalok. Nevüket csak most kezdjük megjegyezni, pedig felkészültek, tehetségesek, és egyre gyakrabban vannak jelen Rómában, Párizsban, Londonban, Berlinben, New Yorkban és másutt.

Régi mesterek, akiktől ma is tanulhatunk. Székely Aladár (1870-1940) a múlt századforduló irodalmi-művészeti megújulásának portréfotósa, a Nyugat első nemzedéke szinte kivétel nélkül megjelenik képein. Írók, művészek című albuma 1914-ben jelent meg, három eredeti fotót tartalmazó Ady-mappája pedig 1926-ban, Móricz Zsigmond előszavával. Ady-sorozata kétség kívül a magyar fotótörténet kiemelkedő értéke. Ady Endrét, Csinszkát és Ady édesanyját ábrázoló fotóját 1917-ben készítette. Érdemes megfigyelni, hogy a három eltérő karakter személyiségjegyeit, összetartozásukat és távolságtartásukat, egymáshoz fűződő viszonyukat milyen beszédesen jeleníti meg a kezek önálló, vagy összekapcsolódó megjelenítésével, vagy éppen elrejtettségével; a szembeforduló, vagy éppen kissé elfordított testhelyzetekkel, az alakok összesimulásával, vagy éppen a méltóságot, de semmi esetre sem elkülönülést hangsúlyozó távolságtartásával. A világítás – nagyjából: háromszög-világítás – az arcokra, azok kifejezésére koncentrál, a visszafogott, egyszerű háttér pedig a kiemelést szolgálja.

Angelo F. Pál (1894-1974) fotós tudását Hamburgban a Dührkoop-műteremben Petersl, Berlinben Nicola Perscheidl, Párizsban Reutlingerl, Londonban E. Hoppél, Marcus Adamsnál tökéletesítette, majd hazatérve Budapestre, Székely Aladár műtermében lett első segéd.  1919 novemberében nyitotta meg első műtermét Budapesten, majd egy évvel később Párizsban és Nizzában, később a hollandiai Scheveningben és Hágában is. Ezidőtájt folyamatosan úton volt, a fényképezéssel párhuzamosan élőképeket rendezett, jelmezeket tervezett. Pályája kezdetén festőies stílusban fotografált, későbbi korszakaiban a modern fotográfia különböző irányzatait követte. Élete során közel 450.000 embert fényképezett le, köztük olyan hírességeket, mint Chaplin, Josephine Baker, Nizsinszkij, Isadora Duncan, Bartók Béla, Gustav Mahler, Lil Dagover. 1923-tól szerepelt hazai és nemzetközi fotókiállításokon, a világ 216 városában rendezett kiállításokon száznál több díjat, oklevelet kapott. Hetvennél több előadást tartott – magyarul, angolul, franciául – a modern fotóművészet esztétikájáról, a portré- és aktfényképezésről. Szakíróként is jelentős volt. Érdemes elővenni írásait, elemezni képeit. Rendkívül tanulságosak.

Pécsi József (1889-1956), akinek új szellemű portréi, tájképei, az új tárgyiasságot magába olvasztó reklám- és divatfotói, csendéletei, és avantgárd aktjai iskolát teremtettek, megrendelésre készült munkáiban is nagyot alkotott. Nagyszerű arcképeit nézve – Bartók Béla, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Egry József, Pablo Casals, Anna Pavolva, Nizsinszkij, Sebastian Droste, Balázs Rozi – megfigyelhetjük, hogy a modell természetes beállításával, mozgatásával és térbehelyezésével Pécsi a formák nagyszerű együttesét, tisztaságát teremtette meg, a jól átgondolt világítással, a fények erőteljes összefogásával pedig a bőrtónusok bársonyos puhaságát, a szép és érdekes részek érvényesülését segítette. Ez még Önarckép kaktusszal (1931) című fotográfiájára is jellemző, ahol pedig önmagát kellett fénybe-formába rendeznie. Szinte észre sem vesszük, hogy a megörökítés eszközei, a műterem lámpái ott vannak a közelben, mert még a rafinált világítás-technika ellenére is annyira őszintének, természetesnek tűnik az egész.

A régi típusú mester és a forradalmár. A Helmar Lerski (1871-1956) forradalma nyomán kibontakozó portré-művészet alakjai közül az örmény származású Yousuf Karsh (1908-2002), aki Kanadában rendezte be műtermét, de tevékenysége szinte az egész világra kiterjedt, jól példázza a régi típusú, gépe mögé húzódó, de korszerű mondanivalót kifejezni tudó mestert. Nem véletlen, hogy a XX. század legnevezetesebb hivatásos portré-fotográfusaként tartják számon, akinek stílusa, felvételezési modora szöges ellentétben áll a másik nagy óriással, Richard Avedonnal, a szabad művész típusát meglehetősen látványosan képviselő amerikai fotográfussal. Míg Karsh igyekszik közvetlen kapcsolatot teremteni modelljével, pszichikailag megismerve törekszik a természetes beállításra, addig Avedon nem sokat törődik ezekkel (mármint a célhoz vezető úttal), végig a készre koncentrál. A kamerával fejezi ki magát, ez az életformája.

Gyűlölök minden kamerát… A képet tehát, amelyet ösztönösen, vagy tudatosan alakítunk olyanná, amilyenné képességeink, adottságaink engedik, mesterségünk-művészetünk eszközével, fényképezőgépünkkel készítjük.  Igyekszünk túltenni magunkat rajta, és annak princípiumain. Richard Avedon azt mondja: „Gyűlölök minden kamerát, csak akadályoznak… Azt szeretném, ha kizárólag a szemeimmel, a saját szemeimmel tudnék alkotni.” És Alexander Liebermann hisz abban, hogy a kamera teljes mértékben alá van rendelve a szellemi folyamatnak: „Egy kép létrejöttekor van egy rövidke pillanat, amikor a fényképész megfeledkezik a kamera létezéséről, elfelejti, hogy egy hideg, csalafinta gépezet választja el tárgyától… Ez a „láthatatlanná válás” az alkotói pillanatban egyike a kamera csodával határos sajátosságainak. Nem csak az eszköz, a szerszám válik láthatatlanná és magának a művésznek egy részévé; hanem felveszi az inspiráció pillanatát is, és meg is örökíti.” Nincs mit hozzátennem: a tehetség – ha van – velünk születik, a képességeinket pedig ki kell bontakoztatnunk gyakorlással, munkával, a szakmai ismeretek magas szintű elsajátításával. Eszközeink, technikánk a megfigyelés, elemzés, és a gyakorlat során válnak segítőtársunkká, agyunk-szívünk szellemmel feltöltött, varázslatra képes szerszámává. Érzés és gondolat nélkül igazi fénykép nem születhet, a személyfényképezésben (jellemábrázolásban) különösen nem.

Koncepció, tudatosság. August Sanders (1876-1964) német fotográfus 1910-ben Köln-Lindenthalban nyitotta meg műtermét, és itt, valamint külső helyszíneken elkezdett dolgozni életművén, amelynek a Menschen des 20. Jahrhunderts (Huszadik századi emberek) címet adta, és a német nép szisztematikus és enciklopédikus ábrázolását célozta. Több száz különböző foglalkozású embert, munkahelyi közösséget mutatott be 1924-ben megjelent albumában. A cukrászt, a bankárt, a csőszerelőt, a professzort, a bokszolót, az írót, a festőt, a kisbírót, a fodrászt és másokat munkaruhájukban, mesterségük címereként kézbetartott munkaeszközeikkel, boltjuk, bankjuk, munkahelyük, otthonuk, műtermük hátterével úgy állította be a „fotográfozó masina” elé, hogy nemcsak mesterségük, hanem társadalmi rendjük-rangjuk, egymáshoz való viszonyuk is kiolvasható. Sanders nem ellesett pillanatokat örökített meg, hanem megrendezte képeit. A típusok, a helyszínek, az eszközök „ikonszerű” megjelenítése, a komponálási mód, amely során mérlegelte, mit hangsúlyozzon, mit hagyjon el, tudatosságra és felkészültségre, a fotográfus célratörő személyiségére vall.

Amikor fényképezünk – még az elkapott, úgynevezett pillanatfelvételek esetén is – gondolkodunk. Gondolkodunk, és elkötelezettek vagyunk. Miért fényképezünk? Mit akarunk megragadni a pillanatban, mi a mondanivalónk mások számára? A hogyan, mivel, miként már csak technikai kérdés csupán.

Szociális érzékenység, dokumentarista fotográfia. Tabák Lajos Csendélet a trágyadombon (1930) képe szociális érzékenységgel, a nyomorúságos élet szimbólumaként egy kis részletben mutatja meg az egészet. A kép formailag egyszerű, dokumentarista ábrázolásnak tűnik, tartalmilag azonban a kiáltó nyomor, a társadalmi igazságtalanság ellen kiált. A képi mondat végén a „kijelentő mód” szenvtelen pontja a kép – jel – jelkép hatására válik felháborodást kiváltó, mozgósító erejű felkiáltójellé.

Herbert Bayer Magányos városlakó (1932) című fotómontázsán szürrealista hatásokat is felfedezhetünk. A művész kezét látjuk lebegni egy nagyvárosi bérkaszárnya belső udvara felett, valahol Berlinben, tenyerének közepéből tekintete szegeződik ránk. Ezzel a kísérteties képpel a nagyvárosok személytelenségét, elmagányosodását kritizálta.

A kortárs fotográfiának már nincs szüksége ilyen és hasonló közmegegyezéses, „ikonszerű” jelekre, hanem inkább még a rendezés látszatát is elkerülni igyekvő, életszerű pillanataival, a társadalmi kérdéseket nyíltan felvállaló őszinteségével a hiteles közlésre koncentrál. Egy-egy témával hosszú időn át, akár évekig foglalkozva, sorozatokban gondolkodik. A brazil Sebestião Salgado dokumentarista szándékkal készült sorozatai, amelyek egyéni stílusban, a fotográfiai formanyelvet merészen megújító módon készültek, térben és időben ölelik át témájukat. Exodus című anyaga – amelyet a Ludwig Múzeumban, Budapesten is bemutatott nemrég – hosszú évek alatt készült, és bemutatja a vándorló, menekülő, elüldözött, költöző, mozgó emberiséget a világ szinte minden táján. Mély humánummal és nagy művészettel szól arról, hogy mennyi javítani való feladat áll a világ előtt. Megmutatja, hogy különbözőségeink ellenére is mennyire egyformák vagyunk. Képei azért megdöbbentően szépek, mert az életszerű pillanatok keresetlen, őszinte módon rendeződnek esztétikai látvánnyá. És ez a látvány nem puszta gyönyörködtetést szolgál csupán. Sorozataiban (fotó-esszéiben) az elüldözött, vagy éhbérért munkába hajtott emberek (pl.: ethiópiai menekültek 1984-ben, vagy a Sera Peladai aranybánya munkásai 1986-ban) a maguk nyomorúságos valóságában jelennek meg, esztétikai értelemben azonban gyönyörűségesen. Bár az ábrázolt emberek pillanatfelvételen jelennek meg, a képszerkesztés, kompozíció szempontjából mintha órákig állítgatta volna szereplőit. Felvételeit – a képek perspektivikus hatásából következtetve – széleslátószögű objektívvel készíthette, ami egy szoros közelséget feltételez fizikai értelemben is. Ilyen emberközelből csak az képes fényképezni, akit azok elfogadnak, lelkileg közelállónak éreznek. Ismerünk más sorozatokat is, amelyek más megközelítéssel, másképp szólnak az emberről. De mi is a sorozat? Mi a fénykép-elbeszélés?

Eifert János

Hódmezővásárhelyi napló, 2004. november 29.

Orban-Viktor-exminiszterelnök-2004

Orbán-Viktor Orbán-Lázár

Egy fárasztó nap után…

Hódmezővásárhely. A Fekete Sas nagytermében tartott népszavazási naggyűlés után  dr. Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, Magyarország volt miniszterelnöke látogatást tett a Városházán, ahol találkozott dr. Lázár János polgármesterrel, országgyűlési képviselővel. (Eifert János felvételei)

Paris Photo 2004 / Salon international de la photographie / International Photograhy Fair, Párizs, 2004. november 11-14.

Eifert-Paris-Photo-2004-11-13 Paris-Photo0085

Paris-Photo0065

Paris-Photo0197 Paris-Photo0174 Paris-Photo0177 Paris-Photo0181

Paris-Photo0193 Paris-Photo0190 Paris-Photo0188 Paris-Photo-Antoine-d'Agatha

Paris-Photo0157 Paris-Photo0203 2004-11-13-Paris-Photo-0075 Paris-Photo0159

A ZOOM Magazin művészeti vezetőjeként, a lap főszerkesztőjének, Radisics Milánnak a megbízásából vettem részt a Paris Photo eseményein, hogy lapomban beszámoljak az ott látottakról, tapasztalataimról, a fotográfiai trendekről.

PARIS PHOTO 2004 – A fotográfia világvására

Salon international de la photographie / International Photograhy Fair

Le Carroussel du Louvre, 2004. november 11-14.

  

Hogy mennyi csoda fér bele négy napba, személyes jelenlét nélkül el sem képzelhető. A 8. alkalommal megrendezett Paris Photo 2004 – a régiségkereskedők 22. Biennáléja, az Art Basel és a kölni Photokina után, a hetvenöt kiállítást bemutató Mois de la Photo közben – hatvanezer embert vonzott. A felvonuló 92 fotógaléria és 13 kiadó, amelyek Ausztria, Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Magyarország, Irán, Olaszország, Japán, Luxemburg, Spanyolország, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok területéről jelentkeztek, a XIX. századi, a modern és a kortárs fotográfia grandiózus felvonultatásával kápráztatták el a látogatókat. Klasszikusokat tettek maradandóbbakká, új tehetségeket avattak és tettek híressé, trendeket mutattak. A fotográfia nemzetközi seregszemléjén a magyarok is jelen voltak.

Párizsba ismét beszökött az ősz. A „fényíró” számára a Saint Germain sugárúton sétálva nemcsak Ady, hanem Kertész, Brassaï is „bekattan”. A Champs Elysée, majd a Rue Rivoli felé haladva feltűnik az Eiffel-torony. Huszonötödször látom, vagy huszonhatodszor. Nem is erre figyelek, és nem is a lehulló falevelekre. Fotókiállítások plakátjai tűnnek fel, óriási méretben: Mois de la Photograhie – Paris, Berlin Vienna; L’ombre du temps (Az idő árnyéka), Jeu de paumme; Les Trésors Photographiques, Paris-Hôtel Dassault; Robert Capa, Pompidou Centre; Paris Photo 2004, Le Carrousel du Louvre. Igen, Paris Photo, a fotográfia nemzetközi vására, ide tartok: a négynapos program csupa fotográfia, csupa szám és csupa meglepetés. Az első meglepetés, hogy ugyan a Louvre pénztárainál hosszú sorok álltak a Paris Photo belépőjegyeiért, a sajtópultnál, mint a Zoom Magazin delegáltja, soron kívül megkaptam a korlátlan mozgást biztosító mágneskártyámat, a katalógust és a sajtóanyagot, a 150 válogatott kép szabad felhasználásának jogával. A másik meglepetés maga a Carrousel du Louvre néhány ezer négyzetméternyi kiállítótere, ahol a világ különböző országaiból érkezett 92 fotógaléria és 13 kiadó pazar fotótörténeti tűzijátékként a világ legjobb fotográfusait – a 25 euróért kapható, 300 oldalas katalógus szerint 3000-et – vonultatta fel. Jaj, ezek a számok…

Agathe Gaillard, aki nemcsak egyszerűen egy galériás, hanem a meghívandók listájának egyik összeállítója, amikor meglátott, intett a Vintage Galéria standja felé, és jó hangosan kiálltotta: Vive la Hongrie! Mit mondjak? Kellemes meglepetés volt. (Agathe Gaillard-t 1984-ben ismertem meg párizsi galériájában, azóta nem találkoztunk).

Roxana Azimi, a L’Oil műkritikusa szerint a Paris Photo 2004 anélkül, hogy hátat fordított volna a klasszikus értékeknek, a kortárs fotográfiát hangsúlyozza. A hatvanezer látogató érdeklődése is főleg e felé fordult, ami az eladott képek számában és az árakban is kifejeződött. Loretta Lux képei Yossi Milo standján 6000 euróért keltek el, Desiree Dobron ENDURA papírra nyomtatott „fotófestményét” 25.000-ért vitték el, éppen az orrom előtt.  André Kertész képeit – amelyeket hat különböző galéria árult – 2.500 és 100.000 dollár között mozgó áron forgalmazták, Robert Doisneau vintage kópiáit 4.000 – 12.000 euró között kínálták. A BMW-Paris Photo 1. díja – amelyet Jules Spinatsch svájci fotográfus „Snow Management 2003–5” című sorozatával nyert el – 12.000 euró volt.

Aki nem vásárolt, csak éppen nézelődött, az is jól járt. Megcsodálhatta, újra felfedezhette a fotótörténet jelentős alkotásait. A Galerie Thierry Marlat (Paris) Brassaï, Horst P. Horst mellett Andy Warhol, Irving Penn, Robert Mapplethorpe képeit állította ki, a Fotomuseum Winterhur pedig Robert Franko és Vanessa Beecroft modernjeit. A Staley-Wise Gallery (New York) Edward Steichen, Man Ray, Helmut Newton képeivel vonult fel. A Picture Photo Space (Osaka) révén a japánok, Kenro Izu, Kazuo Kitai és Hiroshi Osaka jelentek meg szép méretekben, a Magnum Photos többek között Cornell Capa, David „Chim” Saymour és Inge Morath riportfotóival ajánlkozott. Miközben a nagy tömegben a Leica Gallery Prague Josef Sudek-jétől a Kowasa Gallery (Barcelona) Juan Dolcet-jéig araszoltam, a Van Zoetendaal Collections (Amszetrdam) anyagában örömmel fedeztem fel Kerekes Gábor képeit.

A Vintage Galéria (Budapest) Angelo, Bárány Nándor, Kinszki Imre, Lőrinczy György, Sugár Kata, Vadas Ernő és Tóth József fotóival örvendeztette meg a sok-sok látogatót, akik szép számmal látogattak a „magyar” pavilonba. Úgy gondolom, a galéria vezetői – Pőcze Attila és Dénesfay Krisztina – olyan anyagot állítottak össze, amelynek az ismert nagy galériák különleges választéka mellet is volt sajátos arculata, és különleges vonzása. Vive la Hongrie!

Eifert János

Találkozás a Természettel – Az év természetfotói, Magyarország 2004, Alexandra Kiadó, 2004

2004.10-Az-év-természetfotói-2004-Fülszöveg 2004.10-Az-év-természetfotói-2004-Előszó

Találkozás a Természettel – Az év természetfotói, Magyarország 2004, Alexandra Kiadó, 2004

Előszó

4,6 milliárd év úgy aránylik a másfél évszázadhoz,
mint a természet csodálatos pillanatai az 1/125 másodperchez

Földünk közel 4,6 milliárd éves története során állat- és növényfajok milliói születtek meg és haltak el; a tektonikus mozgások hatására óriási hegyláncok emelkedtek magasba, és pusztultak le; földrészek szakadtak darabokra, és úsztak át a földgömbön, majd egymással ütközve új földrészekké kapcsolódtak össze. Honnan tudjuk mindezt? A ma megtalálható kőzetek és a bennük rejlő kövületek – fosszilis emlékek – mesélik el a Föld, vele együtt az élővilág történetét, amelyet tudósok fejtenek meg számunkra.
A fényképezés közel másfél évszázados története során állat- és növényfajok ezrei születtek meg és haltak el; a fényképező ember ösztöneiben is örökös tektonikus mozgás zajlik: képek képződnek, pillanatok mozdulnak és csúsznak össze, s a keletkező belső energia egyszerre képes az anyagot szétfeszíteni, és eggyé formálni, a látványt a másodperc törtrészébe sűríteni. A természet, az élővilág jelen történéseit fényképezőgéppel (is) megörökíthetjük, és továbbadhatjuk mindazok számára, akik kíváncsiak a nagy titokra, az ember és természet – remélhetően még sokáig eggyé tartozó – csodálatos pillanataira.
A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) az „Év természetfotósa” pályázatot első alkalommal 1933-ban írta ki. Ez azóta hazánkban a legnagyobbá fotós seregszemle, s az idén a magyar Természetfotósok Társasága (Nimród Fotóclub) által életre hívott „Találkozás a Természettel” című pályázattal a kiírók közösen, közös névvel hirdették meg! A kiírásra évről-évre 120-130 szerzőtől közel háromezer kép érkezik, ezekből választja ki a szakmai zsűri a kiállítás anyagát és a díjazásra javasolt képeket. Minden évben nagy az izgalom. Vajon jobb lesz-e az idei, mint a korábbiak? Bírják-e az iramot a pályázók, akiknek – egyre szélesedő nemzetközi megmérettetésben – évről-évre kell bizonyítaniuk tehetségüket, munkabírásukat, és legfőképp megújulásukat? A kérdésre a választ a bemutatott kiállítások – a szakmával és a közönséggel való találkozások – adják meg, hiszen azok az igazi szakítópróbái a mesterség-művészet eszközeivel jól zsonglőrködő fotográfusok teljesítményének.
Úgy tűnik, az idén sem kell szégyenkeznünk. Bizonyára segített ebben, hogy az „Év természetfotósa 2004” pályázat kiírását, szervezését és lebonyolítását a naturArt és a Nimród Fotóklub közösen végezte. És ha az erők összeadódnak, tudjuk, a tektonikus mozgás során keletkező belső energia egyszerre képes a természet képét szétfeszíteni, majd eggyé formálni, a látványt a másodperc törtrészébe sűríteni: 4,6 milliárd év úgy aránylik a másfél évszázadhoz, mint a természet csodálatos pillanatai az 1/125 másodperchez.

Eifert János fotóművész

Alvin Ailey: Revelations / Ima – a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola balett növendékeinek vizsgaelőadásában, Győri Nemzeti Színház, 2003. június 21.

Alvin-Ailey_Relevation-01 (Photo: Eifert János) Alvin-Ailey_Relevation-02 (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Alvin-Ailey_Relevation-03 (Photo: Eifert János) Alvin-Ailey_Relevation-04 (Photo: Eifert János) Alvin-Ailey_Relevation-05 (Photo: Eifert János)

Alvin Ailey: Revelations / Ima – a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola balett növendékeinek vizsgaelőadásában, Győri Nemzeti Színház, 2003. június 21.

Balettnövendékek tisztelegnek a XX. század koreográfus-óriása előtt. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola 11. osztályának tanulói Alvin Ailey Revelations című művének részletét tanulták be, amelyet nagy sikerrel adtak elő Győrben, Krakkóban és Budapesten, Lőrinc Katalin vezetésével. (Eifert János felvételei)

Pina-Bausch-Sztravinszkij-T

Pina Bausch-Sztravinszkij: Le Sacre du printemps. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola végzős hallgatóinak vizsgakoncertjén Szlizs Tamara, 12. osztályos balettnövendék ad elő részletet Pina Bausch koreográfiájából, a Tavaszünnepből. (Eifert János felvétele)

1. MEDIAWAVE Nemzetközi diaporámafesztivál, Győr, 2003. április 26 – 29.

Diaporáma-Fesztivál-01 

1. MEDIAWAVE Nemzetközi Diaporámafesztivál, Győr, 2003. április 26 – 29.

Művészeti vezető: Eifert János

Program:

2003. április 27. 16 óra

Xantus János Múzeum barokk terme

Nemzetközi diaporámafesztivál benevezett alkotásainak vetítése

I.rész

2003. április 27. 19 óra

Xantus János Múzeum barokk terme

Nemzetközi diaporámafesztivál benevezett alkotásainak vetítése

II. rész

2003. április 28. 11 óra

Győri Tánc- és Képzőművészeti iskola, audiovizuális terem (Győr, Szabolcska u. 15.)

Új technikák a vetített kép művészetében

2003. április 27. 16 óra

Rómer Ház

DIAPORAMA SUPERCIRCUIT 2003

A DIAPORÁMA – Nézd másképp a diákat

I. rész

Vendégművészek vetítése:

GAPHE Hayange, Franciaország

2003. április 27. 19 óra

Rómer Ház

DIAPORAMA SUPERCIRCUIT 2003

A DIAPORÁMA – Nézd másképp a diákat

I. rész

Vendégművészek vetítése:

Stichting Diaporama Festival Barbant, Hollandia

2003. április 28. 18 óra

Magyararok…

Diaporáma és multimédia est

Rómer Ház

Az est részletes programja:

1. rész: Diaporáma

Nagy László

 ·           A haldokló Nap birodalmában

 

Dobóczky Zsolt

·            Meglepetés

·            Méhsűlyedés

·           A hét műtárgya

·            Vasárnap

       

Ádám János

·           Sikoly

·            Szellemtánc

·            Sodrásban

         

Halmai László

·            Naturália

          

Eifert János

·           Tűztánc

        

    – Szünet –

           

2. rész: Multimédia

Dozvald János

·            Interaktív multimédia:

             Pisai ferdetorony

             Hortobágy

             Erzsébetváros

             Funny Town – Budapest

Eifert János

Kép a hálón – on-line kapcsolatban bemutatásra kerül:

·            Fotóvilág (Online fotómagazin, szerkeszti Dékán István) – http://www.fotovilag.hu/index

·            Artphoto Galéria (Üzemeltető: Artphoto.hu Kft., Ügyvezetők: Müller Péter és Borbély László, Webmesterek: Garami László és Laufer Tamás, Art Director: Eifert János) – http://www.artphoto.hu

·           Origo Galéria (Hegyi Zsolt) – http://galeria.origo.hu

·           BOLT Galéria (Detvay Jenő és Hangyál Judit), http://www.c3.hu/~bolt

·           Vintage Galéria (Pőcze Attila) http://www.vintage.hu

·           Magyar Fotográfiai Múzeum (Igazgató: Kincses Károly) – http://www.c3.hu/~fotomuz

·            NaturArt (A Magyar Természetfotósok Szövetsége megbízásából készítette és fenntartja: Radex Communications Reklámügynökség, felelős szerkesztő: Radisics Milán) – http://www.naturart.org

·           Magyar Fotóriporterek Társasága (elnök: Keleti Éva, főtitkár: Korniss Péter) – http://www.sajto-foto.com

·           Magyar Fotóművészek Szövetsége (A honlapot készítette és fenntartja a Webdesign Kft., felelős kiadó: Faragó Zsolt, felelős szerkesztő: Eifert János) – http://www.webdesign.hu/mfsz

Halmai László

·           Miskolc Multimédia CD:

            Belváros, Deszkatemplom

Dozvald János

·            Interaktiv multimédia:

 Sétahajó

 Fotókert

Az est szereplőiről:

Ádám János fotóriporter, Miskolcon a megyei lapnál dolgozik. Nem rég három megye fotóriporterei részvételével rendezett sajtófotó-pályázaton 3. díjat nyert. 15 éve tűnt fel diaporámáival, azóta az országos élvonalba tartozik. Festményszerű, festett képei érzékenyen követik a zene hangulatát, költői jelrendszerével érzések, gondolatok bonyolult összefüggéseit képes megjeleníteni.

Dobóczky Zsolt villamosmérnök, Szegeden él és dolgozik, tanít. 1984 óta diaporámázik, a Szegedi Fotóklub diaporáma csoportjának tagja. Szarkasztikus humora, egyéni ötletei révén vált ismertté. Első diaporámája, a Csipp-csöpp, a főcímmel együtt mindössze három képből állt, és zajos sikert aratott. Azóta is jellemző műveire a rövid, tömör fogalmazás, amelyet rendszerint szellemes szöveg, zenei- és zörejmontázs kísér.

Dozvald János művészettörténész, szakíró, az audiovizuális műfaj világszerte ismert alakja, a magyar diaporáma „nagy öregje”. Szinte mindenki tőle tanult, őt tekinti példaképének, aki Magyarországon valamilyen eredményt ért el ezen a területen. Magas színvonalú művészi-mesterségbeli tudással készíti műveit, amelyeket a legjelentősebb nemzetközi diaporáma és multivízió fesztiválokon díjaztak. Igazi profi. Komoly megbízásokat kapott európai cégektől. Az utóbbi években az interaktív multimédia területén mélyült el.

Eifert János fotóművész, fotóriporter. 1987 óta foglalkozik diaporámával. A Hard Rocks, Replayed time, Volt egyszer egy falu, Helyzetjelentés, Bemutatkozás és Tűztánc című diaporámáit szerte a világban bemutatták. Rangos fesztiválokon számos nagydíjat, FIAP aranyérmet, különdíjat nyert műveivel. A Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége (FIAP) összesítése alapján 1993-ban a nemzetközi lista élén állt.

Halmai László a képzőművészet terén szerzett ismereteit hozta az audiovizuális műfajba. Korábban a Megyei Művelődési Központ igazgatójaként számos országos jelentőségű fotókiállítást rendezett, a Sebesvíz nemzetközi alkotóműhely létrehozója, fenntartója. Egyéni látásmódja a művészet-mesterség magas színvonalú birtoklásával párosul. Mintegy húsz évvel ezelőtt készült műve, a Naturália még mindig frissen hat. Miskolci stúdiójában a digitális technika ismeretével a multimédia területén tevékenykedik, jelentős eredményeket elérve.

 Nagy László Miskolcon él, jelenleg munkanélküli. Korábban, 22 éven át a vasútnál dolgozott. 1981 óta foglalkozik diaporámával. Munkáira jellemző a sajátos szimbólumrendszer. Képi megfogalmazásaiban, kompozícióiban a festészet felőli közelítés érvényesül.

 

Bécsi napló – Aktseminar, Höhere graphische Bundeslehr- und Versuchsanstalt 1140 Wien, Austria, 2001. február 15.

Aktseminar-Wien-Austria

Aktseminar-Wien-Austria-02

Aktseminar-Wien-Study

Walter Kühnelt meghívására aktszemináriumot tartok a Bécsi Grafikai Főiskolán (Höhere graphische Bundeslehr- und Versuchsanstalt, Abteilung Fotografie und audiovisuelle Medien, Leyserstraße 6    1140 Wien, Austria)

Jó kis csapattal dolgozom, úgy tűnik, hogy fogékony és kreatív társaság Walter Kühnelt osztálya. Bemutatkozás, képelemzés, esztétika és technika, diaporámavetítés… gyakorlati fényképezés… modellmozgatás, beállítás, kellékek és kiegészítők…  világítás természetes fénnyel és műtermi lámpákkal…  a zsebtükör, mint “képalkotó” és “képalakító” eszköz, nagy sikert arat… az aktmodell: Berényi Betti… intelligens és elragadó…

Playboy, 2000. június – Pablo Neruda: Érett nő, húsos alma, izzóra hevített hold – Eifert János fotójával

Pablo Neruda: Érett nő, húsos alma, izzón hevített hold – Somlyó György fordítása, fotó: Eifert János

playboy-2000-junius_88-891

Pablo Neruda
Érett nő, húsos alma, ízzóra hevített hold

Érett nő, húsos alma, ízzóra hevített hold,
Átható alga-illat, fény és Sár egybegyúrva,
Mily sötét Ragyogás nyílik meg combjaid közzt?
Mily ősi éjbe nyúl érzékével a férfi?

Szeretni, jaj nagy út az, vizek és csillagok közt,
fojtogató ködökben, szitáló gyors viharban:
szeretni, Villámok vad csapkodása,
sa két test, amely Egyetlen csepp mézért semmisül meg.

Csókról csókra bejárom parányi mindenséged,
kicsinyke falvaid, határaid, folyóid,
s anemző tűz, gyönyörré alakulva,

végigszáguld törékeny ösvényein a vérnek,
míg végtére lekókkad, mint egy estere Szegfű,
míg végül csak, egy sugár a sötétben.

(Somlyó György fordítása)

Fotó: Eifert János

Playboy, 2000. február – Várady Szabolcs: Hét disznó limerick c. verse, Eifert János fotójával

Playboy 2000. február   Playboy, 2000. február

Várady Szabolcs: Hét disznó limerick c. verse, fotó: Eifert János

Read more

Csukás István: Te mire gondolsz közben? c. verse Eifert János fotójával, Playboy 1999. november

Playboy 1999. november

Eifert János: Ölelés – Csukás István: Te mire gondolsz közben? c. versével

Playboy 1999. november, 84-85. o. Photo: Eifert János

Csukás István

Te mire gondolsz közben?

 

Ruhában, vagy ruhátlanul,
szőnyegen, széken, ágyban,
délelőtt, délután, éjszaka,
beszeszelve, vagy jeges józanon,
játékosan, mint a kölykök,
vagy szótlanul, mint az idegenek,
félálomban, el-elszundítva,
vagy éberen fújva a füstöt –
Te mire gondolsz közben?

Homlokom a homlokodon,
szemünk egyetlen körré tágul,
testünk egyforma hőfokon ég,
egymás idegpályáin zuhanunk,
egymás bőre mögött repülünk,
szinte már felcserélhetően létezünk,
egymás szájából lélegzünk, boldog
ingaként ugyanazt az időt mérjük –
Te mire gondolsz közben?

Gyermekkorom, gyermekkorod,
az édes, tejbőrű álmok,
a nevesincs önkívületek,
az édeni nyarak, a fejünkig
érő virágok, virágporos orrunk,
a kamaszkorom, a kamaszkorod,
a gyötrődő húsban szégyenkező vágyak
izzanak a harminchatfokos kohóban –
Te mire gondolsz közben?

A férfi magányos öröme,
minden női test tested mögött,
minden mell, minden térd, minden
comb, minden felhevült ágyék,
de egyetlen mosoly a mosolyod,
de egyetlen cél az örömöd,
de egyetlen takaró a szerelmed,
ha kimerülve ketté válunk –
Te mire gondolsz közben?

Napokig bennem zsongó,
lehangolt hangszert felhangoló,
az emlékkel is harcba hívó,
robotoló sejtjeim átrendező,
a vak műhelybe ablakot nyitó,
bevillámlik, ami erősebb,
mert édesebb minden halálnál,
a teremtésből ideért üzenet –
Te mire gondolsz közben?

Csukás István

 

 

Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium állandó kiállításához, valamint óriásplakáthoz vásárolt képek, Budapest, 1998. május 21.

A minisztérium állandó kiállításához megvásárolt képek, valamint óriás plakátra is, a McCANN-ERICSON kivitelezésében

Eifert János: Áradás (Dunakanyar, 1980) Eifert János: Part (Schwarz Wald, Mur völgye, 1992)

Eifert János: Áradás (Dunakanyar, 1980) 80×80 cm színes fotó   –   Part (Schwarz Wald, Mur völgye 1992) 50×60 cm színes fotó

1984-Fák-temploma,-óriáspla

Fák temploma (Versailles 1983) 70×100 cm színes fotó

A minisztérium állandó kiállításához megvásárolt kép, valamint óriás plakátra is, a McCANN-ERICSON kivitelezésében

50.00. Ft

70.000 Ft

300.000 Ft + ÁFA

Gyógyászati segédeszközök katalógusa, a REHAB RT. megrendelésére, a Headline PR Kft. gondozásában. Fotók: Eifert János. Budapest, 1997. december 10.

REHAB Rt., Gyógyászati-segédeszközök katalógusa, Eifert János fotóival (1997. dexcember)

Gyógyászati Segédeszközök katalógusa, a REHAB RT. (1134 Budapest, Dózsa Gy. út 144.) megrendelésére, a Headline PR Kft. gondozásában. Fotók: Eifert János. Budapest, 1997. december 10.

Címlap, belső lapok: Kerekesszékek, járókeretek, állás- és járásbiztonságot segítő eszközök (Fotó: Eifert)

Putto & Panja táncművészek, akik munkáikban ötvözik a küzdősportokat és a kontakttechnikát, a klasszikus és kortárs műfajokkal, műtermemben, Budapest 1997. szeptember 10.

Putto & Panja különleges egyéniségű táncművészek, akik mozdulataikban ötvözik a küzdősportokat és a kontakttechnikát, a klasszikus és kortárs műfajokkal. A Dózsa György úti műtermemben fényképezem őket, gyűrött papírháttérrel, műtermi vakulámpáimmal világítva. Képeslap készül majd, amelynek hátoldalán a műsoruk szerepel: Vertigo, Perach, Duett from Anaphase, Silence Song.  A koreográfiákat természetesen Putto (Juhos István) készíti, partnerének odaadó közreműködésével. Budapest 1997. szeptember 10.

Putto&Panja, képeslap  (Photo: Eifert János)  Photo: Eifert János

 

Panja&PuttoJuhos István Putto táncos, koreográfus.  Dunaújvárosban született 1969. december 8-án. Tánctanulmányait 15 évesen kezdte barátaival és a break tánc, elektric boogie, body pop stílusaival. A break hullám lecsengésével Jeszenszky Endre mesternél jazzbalettet tanult, majd tagja lett a Rockszínháznak. 1992-től 1996-ig Imre Zoltán leszerződtette a Szegedi Baletthez. Első koreográfiáját – Urbanizáció –  1994-ben, aztán a Fratrest 1996-ban rendezte, melyért abban az évben koreográfiai fődíjat kapott. Juhos István, ki a Szegedi (Kortárs) Balett táncosaként az első Inspiráción tűnt fel: debütáló, a vészcsengő hangjaként jellemzett, a nagyvárosi lét elviselhetetlenségét megjelenítő koreográfiájában (a Kortárs Balettért Alapítvány Stúdiója produkciójaként) társai a szegedi társulat táncosai (Sárközi Attila, Beatrice Scherz és Topolánszky Tamás), asszisztense a dél-alföldi együttesben dolgozó német táncosnő, Panja Fladerer volt. Juhos és Fladerer az 1996-os Inspiráción mutatta be közös alkotását, az Arvo Pärt alkotására komponált, megejtő szépségű kettőst, a Fratrest, mely megalapozta a művészpáros elismertségét. 1997-ben hozták létre a rövid életű Putto & Panja formációt, mely többek közt a Summa című alkotással s egy négy tételből álló programmal – Éjszakai műszak –  jelentkezett, utóbbiban Juhos és Fladerer, illetve az Artussal korábban együttműködő izraeli táncospár, Noa Wertheim és Adi Sha’al, valamint a szintén izraeli Ohad Naharin egy-egy munkája volt látható. A formáció megszűntével Juhos a Kibuc Táncegyüttesben és a kölni Tanzforum társulatában dolgozott, később a Pécsi és a Győri Balett számára is koreografált. Az Augsburgi Tánc­szín­ház tréningvezető táncosa, majd ezt követően Hollandiában tanított, hazatérése után több alkotást is létrehozott. 2005-ben jelentkezett az Xeastdance című, cseh–magyar kortárstánc-művészeti kezdeményezéssel: a formáció bemutatkozó előadását, a Vibrationst maga koreografálta, hazai részről Hámor József és Nagy Csilla vett részt benne, asszisztense Fejes Ádám volt. Több mint tíz éve koreografál, tanít. A kortárstánc testbarát fizikalitásra épülő irányzatát képviseli. Munkáiban ötvözi a küzdősportokat és a kontakttechnikát, a klasszikus és kortárs műfajokkal.
Koreográfiák:

2008: ”Barocco” SÍN Kulturális Központ
2005: ”Short cuts” Lengyel Táncszínház
2004: ”Vibrations” Prágai táncfesztivál (Tanec Praha)
2004: ”President” Dunaújváros Táncszínház
2003: “ 3 MEN”  Company Xeastdance Budapest
2003: “ Untitled”  Arnhemi Táncakadémia Hollandia
2002: “ 50 N per 30 m² “ “ Dunaújváros Táncszínház
2002: “ Solow “,  “ Earthdance-Cooperation”, Németország
2001: “ Mirage”, Nagoja Dance Festival “,Japán
2000: “ Promised Land “ “  Augsburgi Táncszinház “, Németország
1999: “ Fratres 2&1 . Pécsi Ballett
1999: “ Purim “  “ Győri Balett “
1998: “ Summa “,  “ Putto & Panja & Guests “,
1998: “ Éjszakai műszak “,  “ Putto & Panja “,
1997: “ Silence Song “, Nyitott függöny“ Susanne Dellal Tánc Centrum “, Israel
1997: “ Perach “,  “ Batsheva Ensemble “, Israel
1995: “ Te Deum “,  Szegedi Kortárs Balett
1994: “ Urbanizáció “,  Szegedi Kortárs Balett

« Previous PageNext Page »