János Eifert - Photographer

Archive for október, 2017

Eifert János: Lengyel műemlékváros – A Hazáért, 1968. január 24.

Eifert János: Lengyel műemlékváros - A Hazáért, 1968. január 24.

Eifert János: Lengyel műemlékváros  (Krakkó)

Lengyelország  táji szépségei,  tengerpartja, síparadicsomai sok látogatót vonzanak. Legszívesebben mégis Krakkót keresik fel, az ország második legnagyobb városát, a szellemi élet fontos központját.

Műemlékváros — ez a legtalálóbb jelző Krakkóra. Nem egy-egy templom, lakóház — az egész város őrzi a régmúlt századok hangulatát, Lengyelország történelmének egy-egy darabját. A királyok hajdani koronázó városa — 1918-ig Lengyelország fővárosa — csodálatosan épen maradt. Az Óváros szűk utcáit járva, megállva a Főpiactér, felpillantva a Wawel bástyáira, az ember évszázadokat halad visszafelé, megérinti a rég eltűnt korok levegője.

Az Óváros középpontja a Főpiactér, a Rynek Glowny. Olyan övi, mint maga a város. Közepén emelkedik a Sukienice, a posztócsarnok. A középkorban valóban itt álltak a posztókereskedők bódéi. Az évszázadok során sokszor elpusztult és felépített épület mai formáját 1875-ben nyerte el. Boltíves folyosóján helyezkednek el a népművészeti fafaragásokkal, bőrárukkal megrakott apró boltok, emeletét képtár foglalja el.

Ódon házakkal szegélyezett szűk utcák nyílnak minden irányba a Főpiac-térről. Mindegyik tucatnyi nevezetes épületet őriz. A legszebb és legjelentősebb a XV. századbeli Jagelló Egyetem, melynek boltíves folyosókkal szegélyezett díszudvara reneszánsz harmóniát áraszt. A Florianska utca vezet a Flórián-kapuhoz. Itt helyezkednek el a XIV. századi krakkói városfal épségben maradt bástyái és a Barbakan. Ez a zömök, kör alakú erőditmény a török veszély idején épült. Ritka módon eredeti egységében maradt fenn 470 éven át.

A Barbakan az Óváros legészakibb pontja. Délen, a Visztula melletti dombon magasodik a Wawel, az ősi királyi vár. A Wawel a mi Várhegyünkhöz hasonlítható, csakhogy itt a várfalakon belül nincs egész lakónegyed, hanem csak két domináns épület: a katedrális és a királyi palota. 1320-ban kezdték építeni a székesegyházat, melynek helyén már a X. században templom állott. Királyok nyugvóhelye ez a templom. Monumentális csarnokát márványszarkofágok szegélyezik, mind-egyik egy-egy szobrászremek. Az altemplomban levő kriptában fekszik Báthory István is. Nem ez az egyedüli magyar vonatkozású emlék. A lengyel és a magyar történelem szorosan kapcsolódik: a lengyel trónon gyakran ült magyar származású király, vagy egyszemélyben mindkét országnak közös uralkodója volt, mint például Jagelló Ulászló.

Az első waweli királyi palota a VIII—IX. században épült. Nagy Kázmér — kinek uralkodása alatt fel-virágzott Krakkó — gótikus palotát építtetett. Ennek helyén emelkedik a ma is látható palota, melyet 1536-ban fejeztek be, s amely a város legnagyobb büszkesége. A palota a reneszánsz építészet remeke, belseje múzeum, páratlan értékű műkincseket őriz. Így a világhírű faliszőnyeg-gyűjteményt, Rubens tervezte gobelint, s az egyik legbecsesebb lengyel nemzeti kincset, a koronázó kardot.

A Wawelből belátni az Óvárost, körülötte a mai Krakkót, a félmilliós modern várost. A műemlékvárost ugyanis merész beton- és üvegköltemények zárják gyűrűbe.

E. J.

Képek: A négy emelet magas, 28 méter átmérőjű Barbakan a Flórián-kapun át; Krakkó új filmszínháza. Waweli látkép; A beton és az üveg könnyedsége érvényesül az új szállodában, a Hotel Cracoviában

(A Hazáért, 1968. január 24.)

Eifert János: TÍZÉVES AZ EGYETEMI SZÍNPAD – A HAZÁÉRT, 1968. január 17.

Eifert János: Tíz éves az Egyetemi Színpad (A hazáért, 1968.01.17.)Eifert János: TÍZÉVES AZ EGYETEMI SZÍNPAD

1957-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége azzal a céllal hozta létre az Egyetemi Színpadot, hogy az ifjúság kulturális nevelését segítse, valamint a művészetek iránt fogékony fiatalok kibonthassák tehetségüket.

Először az énekkar és a szavalókör alakult meg, majd irodalmi estek sorozatává bővült. Később jött létre a zenekar, tánckar, majd az Universitas együttes, a filmklub és a képzőművészeti kör. Megalakulásuk óta — jó vezetők és tehetséges fiatalok összefogásával — ez a kulturális munka sok eredményt hozott.

Az első nagysikerű be-mutatók: Majakovszkij Gőzfürdője és Garcia Lorca Yermája az Universitas együttes elő-adásában országos be-mutatók is voltak. Az Egyetemi Színpad hamarosan népszerűvé vált, főleg a fiatalok körében, mivel programja a mű-vészetek szinte minden ágát érinti. Műsoraiban helyet kap a pantomim éppúgy, mint a vitával egybekötött filmvetítés, beat-zenekarok hang-versenye is. Szívesen lépnek fel neves előadóművészek is. Mensáros László, Berek Kati, Nagy Attila önálló előadóestje is itt aratott emlékezetes sikert.

A siker lemérhető a számokon is. A múlt évben 410 előadást tartott az Egyetemi Színpad. Az irodalmi esteket, hang-versenyeket, különböző előadásokat 171 000 néző tekintette meg, főleg egyetemi hallgatók.

Az Egyetemi Színpad munkájában nagy része van az Universitas együttesnek is. Műsoraikra az eredetiségre való törekvés jellemző. Számos külföldi és hazai darab ősbemutatóját láthatta a közönség előadásukban. Csokonai, özvegy Karnyóné című komédiája az 1965-ös

Egyetemi Fesztiválon Nancy-ban a II. díjat kapta. Most, legutóbb az ünnepi héten ismét láthatta a közönség Dürrenmatt: Pör a szamár árnyékáért, és Čapek: A végzetes szerelem játéka című egyfelvonásosait. Nagy sikere van az Égigérő vascsicsergőnek is. A legutóbbi premier, Halász Péter: a Pokol nyolcadik köre című drámájának ősbemutatója volt. Ez évi műsortervükben szerepel a magyar drámapályázaton elismerésben részesült Gyöngyössi : Barokk passió című művének bemutatója.

Az együttes kitűnően oldja meg a sokszínű, nehéz feladatokat.

Az Egyetemi Színpad 10 éves fennállása alkalmából miniszteri dicséretben részesült. Vezetői közül többen Szocialista Kultúráért Érdemérmet kaptak. A közönség tapsa nap, mint nap újabb feladatokra ösztönöz, s a következő évek még több izgalmas előadást ígérnek.

 

Kép és szöveg: Eifert János

 Képek – Čapek: A végzetes szerelem játéka; Dürrenmatt : Pör a szamár árnyékáért

(A HAZÁÉRT, 1968. január 17.)