János Eifert - Photographer

Archive for június, 1976

India a világ második legnépesebb országa. A világon minden hatodik ember indiai. India, Panoráma Kiadó, Budapest, 1976

1976-India-könyv  India (Panoráma Kiadó, Budapest, 1976)

  Sorozatcím: Panoráma útikönyvek 

  ISBN-szám: 963-243-036-0, 

  Kötéstípus: Vászon, Oldalszám: 653

  Szerzők: Biczó Tamás (Grafikus), Dr. Balogh András (Lektor), Dr. Gáthy Vera (Fordító), Dr. Kárpáti János (Lektor),

  Kalmár György (lektor), Narayana Menon, Rukmini Devi, William Curtis.

  Fotók: Eifert János, Keleti Éva, Korniss Péter és archív

 

India (hindi nyelven भारत Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (a korábbi Burma) határolja. Az ország a tengeren keresztül szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával.

1974-Calcuttai-férfi-02 1974-Budhista-sziklatemplom 1974-indiai-fuvaros 1974-Arc-Indiából Eifert János felvételei

 

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme, ami mind a mai napig nagyon élénken él a mindennapokban is, méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókortól megalakuló roppant indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Négy nagy világvallás, a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikh vallás ered a mai India területéről, míg az első évezredben megjelenő zoroasztrianizmus, a zsidó vallás és az iszlám alapvetően befolyásolta az ország kulturális fejlődését. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-Indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, a következő évszázadban pedig Nagy-Britannia gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal India 1947-ben önálló országgá vált, a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett korszak volt a kezdete a modern India kialakulásának.

 

1974_Tadj-Mahal-India 

Tadj Mahal, Agra (Photo: Eifert János)

Korunk Indiája sok tekintetben megdöbbentő eredményeket ér el. A nominális bruttó hazai terméket (GDP) figyelembe véve az ország jelenleg a világ tizenkettedik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, és negyedik a vásárlóerő tekintetében. Az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ második leggyorsabban bővülő gazdaságává tették. Ugyanakkor az ország súlyos problémákkal küszködik, a nagyarányú szegénység, analfabétizmus és alultápláltság jelentik a modern India számára a legnagyobb kihívást. Az ország sokszínűsége nemcsak társadalmi síkon jelentkezik, a vallási, etnikai és nyelvi változatosság mellett India egyedi állatvilága és földrajzi adottságai is említésre méltóak. (Wikipédia)

Böjte József: A VII. Kamara-Néptáncfesztivál, Zalaegerszeg, 1976. Népművelés, XXIII. évfolyam, 1976. június

1976.06-Népművelés-43.o 1976.06-Népművelés-32-33.o

Böjte József: A VII. Kamara – Néptáncfesztivál, Zalaegerszeg, 1976. Népművelés, XXIII. évfolyam, 1976. június

32-33, 43. o.:

Rossa-Szigeti: Rekviem a forradalomért (Vasas együttes); Monostori-Nagy: Kicsi és nagy (Szeged); Vavrinecz-Erdélyi: Szőllősi Erzsi (Vadrózsák); Kriskovics: Ősi legendák (a nemzetiségek Központi Művészegyüttes) – (Eifert János felvételei)

HÍREK – A Fővárosi Művelődési Házban Munkások és a képzőművészet címmel munkásművészek képeiből és szobraiból rendeztek kiállítást; Ifjúsági parlament tanácskozott a néphadseregben. Az ország minden részéről érkező küldöttek kiemelten foglalkoztak kulturális életük, művelődésük kérdéseivel; Takács Imre, a Vasas művészegyüttes táncosa önálló esten mutatkozott be Györgyfalvai Katalin és Szigeti Károly koreográfiáival. A képen: Fázisfotók Rossa-Szigeti Requiem egy forradalomért c. táncából. (Eifert János felvételei)