János Eifert - Photographer

Archive for June, 1977

Kiállításom nyílik az Uitz Teremben, Dunaújváros, 1977. június 24 – július 17.

1977.06.24-Dunaújvárosi-kiállításom-kontaktja

Kiállításom az Uitz Teremben, Dunaújváros, 1977. június 24 – július 17.

 1977-Eifert-katalógus-02 1977-Eifert-katalógus-01

Aknai Tamás:  Eifert János a Művészetek Házában. Zengő Rádió, Pécs, 1997. június 19. 9:40

Zengő Rádió, Pécs, 1997. június 19. 9:40

 Telefon. Eifert János a Művészetek Házában.

Jó reggelt a rádió hallgatóinak. Színes a város kívül, nyárias a belváros utcáin sétáló emberek ruhája és színes az a kiállítási program is, amivel Pécs galériái a képzőművészetek barátainak kívánnak kedvezni. Színeset mondtam, nem könnyűt, és nem azért, hogy valamiféle szünidei hangulatot idézzek fel.

Mégis nagyon nyár eleji eseményre szeretném elcsalogatni hallgatóimat, ahol a színek és hangulatok merőben mást jelentenek, mint kint az utcán. Egy fotókiállításra, ami valamilyen okból valamivel több, mint szép fényképfelvételek egymásmellettisége. A Művészetek Házának emeleti, Martyn Ferencről elnevezett galériájában, nagyméretű, terepszínű ponyvák alatt és előtt, egy két részre osztott kiállítási térben láthatóak Eifert János fotóművész képei. A 3T címmel, hétfőn megnyitott kiállításon a tánc, test és természet – innen a 3T – elementárisan személyes értelmezéseivel, leírásával találkozunk. Az 1943-ban született művész a világ fotózásának számon tartott alakja, ezt nemcsak temérdek díja, hanem a művészeti társaságok tagsága és nemzetközi kiállításainak folyamatos sora is bizonyítják. De amíg ezek leginkább csak tekintélyelvi érvek amellett, hogy itt egy figyelemreméltó ember keze nyomát lehet látni, a képek minden előkészítés és belemagyarázás nélkül kényszerítik ki belőlünk az elismerést. Nem tagadom, engem néha idegesít a fotón kívüli beavatkozások nagy száma, az érdekes kivágások, maga a drapéria is, és elsősorban azért, mert maguk a képek olyan jók, hogy teljesen feleslegesnek tartom a fotók hatásánál sokkal gyengébb és gondolattalanabb figyelemeltereléseket. A három témakör, a test, tánc és természet – elég jól megkülönböztethető egységekben került a falra.
Különbözőnek mondja a műveket a 3T, de nagyonis összetartoznak. A természet éppúgy test, mint tánc és a tánc éppúgy természet, mint test. Éppúgy következetesen tűnnek fel a táncszínház előadásaiban a tárgyak, mint ahogy sejtelmesen tánccá válva építik fel a maguk katedrálisát a versailles-i fák.

A kiállítás kiváló áttekintése Eifert János életművének, hiszen legkorábbi munkája itt az 1968-as, Marcel Marceauról, a híres francia pantomimosról készült portréja, míg a legkésőbbi. az Aktmodell Polaroiddal 1995-ből való. A szenvedélytelen helyzetrögzítéstől a szenvedélyes állapotváltoztatásig terjed az kiállításon előadott művek skálája. Közben pedig az említett témák gyönyörű kifejtésével járjuk be a hetvenes és nyolcvanas éveket. Vannak itt a húszas évek hangulatát idéző op-art-os csíkos képek 1992-ből, de megszólalásig orientális látás- és előadásmódot idéznek a 91-ben Görögországban készült tájképek, ahol világító vadkacsák úsznak a sejtelmek sötét folyóján vagy a 84-es, Franciaországban készült nagyméretű Hajnal, melyen alig láthatóan rajzolódik ki a Semmi dombos horizontján felkelő Hold és előtte egy félszeg fa. Közben talányosan egymásból születő emberek és anyagok színes rajzával éppúgy találkozunk, mint mókás műterem-dokumentációval, vagy a halszemoptika lehetőségeit kihasználó faábrázolásokkal. Az 1978-as Tisza tónál készült kékes árnyalatú hármas oltára a képformátum és jelformátum összehangolására tör, a Diósgyőrben készült 9o-es Rítus pedig a fotós saját műterem-színházának előadásából idéz kis abszurdokat. A szép kiállítást ajánlom figyelmükbe, amit természetesen magam is nagyon köszönök. Aknai Tamást hallották. A viszonthallásra.

Eifert János: 3T, Pécs, Művészetek Háza, 1977. június 10.

dozvald-eifert-pecs-3t

 

Té,té,té…

Megnyitóbeszéd Dozvald János tollából
elhangzott Pécsett, 1997 júniusában Eifert János kiállításán

 

Tisztelt túlkínálattól tizedelt tömeg!

Tradícióként tilthatnám, türhetném, támogathatnám e tárlatot.
Tetézzem történelmi tévedéseinket? Szabad tetéznem?
Tanácsosabb talán téznem, tézek tehát tézisek helyett:

tett!
tettes!
talentum, tele tettvággyal
tennen testével teremtön tekergett theaterek tribünjein
today táncolni túlkoros
tudósított is, tükörreflexes technikával tájvédelmi témákat tálalt
turnézott Theszalonikiben, Tátrában, Teheránban, Torontóban
Titán! – ti tán tudjátok: titulusai táblákat töltenének:
tisztelhetnénk a TT /Tehetség Tröszt/
a TTT /Támogatásért Tüvétevö Tanács/ tagjaként
többen temetnék
természete talányos
töprengö tudósba turmixolt torkos tinédzser
tudását testáló túlfütött tanár
természet titkait tettenérö tanú
Tildi tatán túltevö tollatlan turul
tilalmak táblái közt tévelygö tolvaj
tengerbe téved, telibetalál
támolyog, torpan, tüzbejön
tikkasztják torkára toluló teóriák
testamentumot tákol, tilinkóra táncol
a tegnapi tetszhalott talpraáll
tucatnyi tervvel tarsolyában tuningolt torpedóként tipródik, tülköl távoli tájakon,
tisztelgö tanítványokat, talljánokat, trákokat, tokos technokratákat treníroz
tengerinnen és túl
textiliákat tépáz, testeket tupíroz,
tekercseket tobzódva, tizesével tölt
tengödik, távoli tisztelöinél tunkol
s tankol, tankol, tölt
tinta? tévedés!
telepes telefonját tölti
titeket tárcsáz, tinéktek teremt
tinéktek tapétáz termeket
tinéktek:trónusához tódult tisztelgök
téveszméktöl taglózott tamáskodók
tinéktek tekint teremtö tekintete
Temérdek tabló, tehetségével teli termek,
tiszteletreméltó teljesítmény,
Tinéktek – tettek tanúi – tétlenül téblábolni nem tanácsolom
Tekintsetek a titkaikat táró testekre,
a természet testre találó titkaira,
a tört tónusokban terjengö tájakra,
a timeless tobzódó táncra,
a tornyosuló talányokra,
a tökélyesült trükkökre!

Tetszik?
Tutti!
Tanulságos?
Tutti!
Technika, Témax, tónusérték?
Több !
tüfokán a teve
tengermélybe tartó, táguló tudás
tárgyak s talányok tökélyesült testükre találnak
tupírozzam tovább…?

Testvéreim, tisztelegjünk!
Tolongjatok!
Torpanjatok!
Tünödjetek!
Teringettézzetek!
Tanuljatok!
Taglózódjatok!
Találkozásra fel!

Tárom e tárlatot

Lóvásár Turán. Eifert János képriportja – Lobogó, 1977. június 9.

Lóvásár Turán. Eifert János képriportja – Lobogó, 1977. június 9.

Lóvásár Turán.  Eifert János képriportja - Lobogó, 1977. június 9.

A legöregebb turai sem tudná megmondani, mióta van a faluban hónap hónap után lóvásár. Vak, kehes, repedt patájú, ínpókos, igától rokkant lovak ropogtatják a jó szagú szekereken a kivételesen kiadós szénafejadagot gyönyörű kiállású, fiatal társaik szomszédságában. A főkupec Gazsi bácsi, afféle tókirály, nem ismer lehetetlent. Azt tartja, türelem, kitartás kell a vevőhöz, csak így tudhatja meg, hogy szüksége van a szóban forgó jószágra. „Hazaviszi az magát, bátyám, a világ végirül is.” S ahogy kapaszkodik a kastély tornya felé a nap, egyre ke­vesebb ló használja több-kevesebb fogát Gazsi bátyánk vásárhelyén. Előkerül a farzsebből vagy a zsebkendőből, még az is megesik, hogy az asszony szoknyája korcából az előlegre való, s nem kell messzire menni az egyezséget szentesítő pálinka után sem: kéznél van az, ha ideje az áldomásnak.

Eifert János képriportja