János Eifert - Photographer

Archive for november, 1977

ŰRKÖZPONT FLORIDÁBAN – Eifert János képriportja. Új Tükör, 1977. november 27.

1977.11.27.-Új-Tükör-Űrközp

 

ŰRKÖZPONT FLORIDÁBAN - Eifert János képriportja (Új Tükör, 1977. november 27.) 

Képriportunk szerzője, Eifert János a közelmúltban az Egyesült Államokban járt és módjában állott megtekinteni a Floridában levő John F. Kennedy űrközpontot; felvételei ott készültek. A Cape Kennedy a NASA (az Amerikai űrkutatási Hivatal) s egyben az egész nyugati világ legnagyobb ilyen jellegű létesítménye; elsősorban a Hold-expedíciók és a két év előtti Szojuz—Apollo közös űrkísérlet amerikai részvevőinek indítása révén vált híressé. Területe 48 720 hektár (jórészben szárazföld, kisebb részben vízfelület), amelyhez Florida állam területéből további 31 900 hektár tartozik.

Az itt működő központok állandó távközlési kapcsolatban állanak a világ minden olyan rádiócsillagászati obszervatóriumával, amelyek a felbocsátott űrszondák vagy űrhajók mozgását nyomon követik a kísérletek idején. Külön nagy meteorológiai központ is tartozik hozzá, amire a helyi adottságok miatt különösen nagy szükség van. Florida területén ugyanis gyakran száguldanak át a Karib-tenger felől érkező heves hurrikánok, amelyek súlyos károkat okozhatnak a berendezésekben.

Nem sokkal Gagarin történelmi nevezetességű első űrrepülése (1961. április 12.) után, ugyanezen év május 5-én Alan N. Shepard amerikai űrpilóta a floridai űrközpontból végezte 15 percig tartó „űrugrását”, a 3. sor-számú Mercury-Redstone űrhajóval. A Mercury-programban 1963. május 15-ig bezárólag további öt űrhajós indult innen. Ezután a Gemini-program következett, ebben 1965. március 23-án startolt az első kétszemélyes amerikai űrhajó, Virgil L. Grisson és John W. Young pilótákkal a fedélzetén. Az utolsó Gemini-kísérletre 1966. november 11-én került sor, az űrpáros tagjai ekkor James A. Lovell és Edwin E. Aldrin voltak. Aldrin egyike volt aztán az Apollo-11, a Holdra első ízben embert juttató expedíció tagjainak. Az Apollo-program 1968. október 11-én kezdődött a 7. sorszámú űrhajó, egyúttal az első háromszemélyes amerikai űrhajó felbocsátásával. A 8. Apollo már Hold körüli pályára vitte utasait, majd két további „bevezető jellegű” kísérlet után, a Hold megcélzására 1969 júliusában került sor. Az Apollo-1 i július 16-án startolt és két utasa (Neil A. Armstrong és Edwin E. Aldrin) július 21-én lépett a Hold felszínére. Társuk, Michael Collins ezalatt a Hold körül keringett és végzett megfigyeléseket. Az Apollo-program 1972. december 7-én ért véget a 17. számú űr-hajó felbocsátásával. A Skylab-program, amelyben ugyancsak Apollo típusú űrhajók látták el a szállító űrhajó feladatát, három kísérletből állt 1973 májusában, júliusában és novemberében. Mindegyiknek három részvevője volt, az első csoport 28 napot és 49 percet, a harmadik 84 napot és 1 percet töltött a világűrben.

Érdemes külön megemlékezni róla, hogy a közös szovjet—amerikai űrkísérlet amerikai részvevői az űrrepülés előtt három hétig a szovjetunióbeli Csillagvárosban készültek fel, a szovjet részvevők pedig szintén három hetet töltöttek, részben Houstonban, részben a Kennedy Űrközpontban, Floridában. Innen indult el 1975. július 15-én az az Apollo űrhajó is, amely a világűrben a szovjet Szojuzhoz kapcsolódott és vele együtt létrehozta az első nemzetközi űrállomást.

 

                — rip —