János Eifert - Photographer

Archive for április, 1985

Eifert János: KÜLÖNÖS DIMENZIÓK – Miskolci Fotógaléria, 1985. április 12 – május 8.

Különös-dimenziók-tekintet

Miskolci Fotógaléria (Győri kapu 27. )  Telefon: 87-377

„KÜLÖNÖS DIMENZIÓK”

Eifert János

fotóművészeti kiállítása

 

A centrális perspektíva felfedezése egyben létrehozta az ellene való lázadást is. A fes­tők számos kísérletet tettek, hogy a geometria eszközeivel „megdermesztett” látványt megmozgassák és szellemi értelemben véve kitá­gítsák.

A fényképezés feltalálásával még kemé­nyebben vetődött fel ez a több évszázados probléma, hiszen a fotókamera „egyszemű”.

Számos kiváló fotográfus kísérletezik im­már egy évszázada, hogy fényképbe „dermesztett” valóságot kiszabadítsa a geometria „rabságából”, s létrehozzon egy olyan kötetlen képet, amely a költőiség és a többsíkú jelentés megvalósításával kecsegtet.

Erre törekszik Eifert János is, egy nyugta­lan temperamentum, aki első jelentkezése óta keresi az egyéniségének legjobban megfelelő feladatokat. Neki nem elég, ha a fénykép csak szép és pontos. Ő az emberek, a dol­gok, a látványok és a cselekedetek titkos jelentése után szimatol. Arra kényszeríti a „lel­ketlen” fényképezőgépet, hogy kifejezze tulajdonosának érzéseit, vágyait és sejtéseit.

Eifert azért mert vállalkozni ennek a feladatnak a teljesítésére, mert ismeri az optika és a kémia minden csínját-bínját. A kép alkimistája ő, aki álmainkat, vágyainkat, reményeinket reális képpé tudja formálni    ő fotóin a valóság új, eddig rejtett dimenziókkal gazdagodik. (dr. Végvári Lajos)

 

A kiállítás 1985. április 12-től május 8-ig, naponta 9–19 óráig, szombaton 9–14 óráig tekinthető meg. Vasárnap zárva.

Miskolci-kult.-tájékoztató-1985.-ápr

EIFERT JÁNOS FOTÓI. Déli Hírlap, 1985. április 12.

Déli-Hírlap-1985.04.12Déli Hírlap, XVII. évf. 85. szám, 1985. április 12. – Hétvégi kalauz

EIFERT JÁNOS FOTÓI

„A fotográfiában a fényképi hitelesség, objektív közvetítés legendája régen szerte-foszlott. Élményszerű alkotások sora bizonyítja, hogy az eszközök megfelelő birtokában a fényérzékeny anyag síkjában újrateremtett világ nem »látleletszerűen« adja vissza az »igazit«. A kiállítás címeként választott Különös dimenziók is jelzi, hogy a bemutatandó fotók értelmezésekor el kell tekinteni a köznapi »fényképolvasástól«, hiszen a gondolati asszociációk a fontosak. Eszközként magam is a montázst, a kollázst, az egymásra nagyításokat, több negatív egyidejű alkalmazását használtam…”

Eifert János írta a fenti sorokat Különös dimenziók című kiállítása elé, amelyet ma délután 6 órakor nyit meg a Fotógalériában — a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházban — dr. Végvári Lajos művészettörténész. A május 8-ig látogatható kiállítás megnyitóján közreműködik a Miskolci Fúvósötös is.

Dr. Végvári Lajos — többek között — ezeket írja Eifert János fotóművészről:

„… nyugtalan temperamentum, aki első jelentkezése óta keresi az egyéniségének legjobban megfelelő feladatokat. …az emberek, a dolgok, a látványok és a cselekedetek titkos jelentése után szimatol… azért mert vállalkozni ennek a feladatnak a teljesítésére, mert ismeri az optika és a kémia minden csínját-bínját…”

Eifert János: KÜLÖNÖS DIMENZIÓK – Miskolci Fotógaléria, 1985. április 12-május 8.

Eifert János: Különös dimenziók (katalógus)

Eifert János: KÜLÖNÖS DIMENZIÓK – Miskolci Fotógaléria, 1985. április 12-május 8.

 A kiállítást megnyitja dr. Végvári Lajos művészettörténész

Közreműködik a Miskolci Fúvós Ötös (Apró László fuvola, Bákonyi Tamás oboa, Novák József klarinét, Sándor János kürt, Halász István fagott)

 

A centrális perspektíva felfedezése egyben létrehozta az ellene való lázadást is. A festők számos kísérletet tettek, hogy a geometria eszközeivel „megdermesztett” látványt megmozgassák és szellemi értelemben véve kitágítsák.

A fényképezés feltalálásával máig keményebben vetődött fel ez a több évszázados probléma, hiszen a fotókamera „egyszemű”.

Számos kiváló fotográfus kísérletezik immár egy évszázada, hogy fényképbe „dermesztett” valóságot kiszabadítsa a geometria „rabságából”, s létrehozzon egy olyan kötetlen képet, amely a költőiség és a többsíkú jelentés megvalósításával kecsegtet.

Erre törekszik Eifert János is, egy nyugtalan temperamentum, aki első jelentkezése óta keresi az egyéniségének legjobban megfelelő feladatokat. Neki nem elég, ha a fénykép csak szép és pontos. Ő az emberek, a dolgok, a látványok és a cselekedetek titkos jelentése után szimatol. Arra kényszeríti a „lelketlen” fényképezőgépet, hogy kifejezze tulajdonosának érzéseit, vágyait és sejtéseit.

Eifert azért mert vállalkozni ennek a feladatnak a teljesítésére, mert ismeri az optika és a kémia minden csínját-bínját. A kép alkimistája ő, aki álmainkat, vágyainkat, reményeinket reális képpé tudja formálni. Az ő fotóin a valóság új, eddig rejtett dimenziókkal gazdagodik.

Dr. Végvári Lajos

 

 Eifert János. Különös dimenzió

The discovery of the central perspective at the same time also created the rebellion against itself. A number of attempts have been done by the painters to move and to broaden out in intellectual sense the sight „paralyzed” by the means of the geometry.

This many centuries old problem was raised even more severely by the discovery of the photography, because the camera is a „one-eyed” apparatus.

Already for a century a number of excellent photographers have tried to free the reality „paralyzed” into photograph from the „captivity” of the geometry and to creat the free picture which holds out promises of realising the poeticalness and the multiplanar meaning.

Janos Eifert also aims at doing this, a restless temperament who since his first appearance has looked for the tasks most corresponding to his individuality. He is not satisfied if the photo is only beautiful and precise. He noses about the secret meaning of hum’ans things, sights and deeds. He forces the „unfeeling” camera to express feelings, desires and intuitions of its owner.

Therefore Eifert dared to undertake accomplishing this task because he knows all the ins and outs of the optics and chemistry. He is the alchemist of the picture who can frame our dreams, desires, hopes into a real picture. The reality on his photos grows richer with dimensions hidden till now.

Dr. Lajos Végvári

Eifert János: Mai Anonymus

KÜLÖNÖS DIMENZIÓK

Képeim elé

A BÚVÁR című lap fotóriportereként természettudományos ismeretterjesztő írások fotóillusztrációinak az elkészítése is feladatom. A munkámhoz tartozik, hogy olyan területen bővítsem ismereteimet, ami lehetőséget ad a tudományos módszerekkel ismerkedni. Gyakran látom, hogy a kutatások során a valóságtól eltérő különösségek, az érzéki torzulások – az illúziók komplex tényei – tudományos szempontból csak tévesek, amiket könnyű akár a műszerek segítségével is észlelni, az adatokat korrigálni. Az orvostudományban, a műszaki életben, és igen gyakran a biológiában is az abnormis, a meglepő adja a tudós kezébe a normális helyzetek kulcsát. A művészeket azonban mindig is izgatta, éltette az illúzió, az a különös dimenzió; amit a tudomány az emberek és állatok érzékszerveit félrevezető tévedésként regisztrált. De vajon tévedés a valóság más síkon történő befogadása? A létező dolgok észlelésekor a külvilág egységesnek tűnő képét az irányérzékelők sorozatának részabsztrakciói alakítják ki agyunkban. A valóság tükröződése az alkotásokban sokszor vizsgált téma. A fotográfiában a fényképi hitelesség, objektív közvetítés legendája régen szertefoszlott. Élményszerű alkotások sora bizonyítja, hogy az eszközök megfelelő „látleletszerűen” adja vissza az „igazit”.

A kiállítás címeként választott KÜLÖNÖS DIMENZIÓ is jelzi, hogy a bemutatandó fotók értelmezésekor el kell tekinteni a köznapi „fényképolvasástól”, hiszen a gondolati asszociációk a fontosak. Eszközként magam is a montázst, kollázst, az egymásra nagyításokat, több negatív egyidejű alkalmazását használtam a „valóságszerű” pillanatfelvételek újrarendezése során. Az olykor szürrealisztikus, szimbolikus jellegű képekkel nem az érthetetlenségnek, meghökkentőnek, provokálónak kijáró elismerést kívánom beseperni, hanem a sok esetben érthetetlen, meghökkentő provokáló valóságot, az emberi viszonylatokat kívántam ábrázolni.

Fotóriporteri munkám során nagyon is a valóságos életben mozgok, emberi és társadalmi kérdések izgatnak, ugyanúgy sokkolnak az embert megnyomorító embertelenségek, vagy az önpusztító fegyverkezési hajsza, a környezetpusztítás megdöbbentő tényei, az önpusztítás halálarcai. De ha sok dologgal szemben érezhetem magam tehetetlennek, a magam emberségével, a hivatásomban felvállalt tisztességgel mégis csak tudok valamit felvállalni a közös gondokból.

Eifert János

Légy

STRANGE DIMENSION About my photographs

As a staff photographer of the Hungarian journal BÚVAR 1„Researcher”) it is also my duty to make photo illustrations for the scientific papers published in this journal. lt has became an integral part of my activity to improve my knowlege in fields where the possibility is offered me to learn scientific methods. Often appeares to me that the grotesque different from the reality, the delusion — the complex factors of the illusion – are all errors only from scientific point of view and they could be easily detected by appropriate instruments and the data corrected. ln the medicine, in the technique and often also in the biology the abnormal, staggering things are that offer the key for the scientist for the solution of problems in normal situations. The artists have always been inspired, and excited by the illusion, the strange dimension recorded by the science as an error caused by the deception of the human and animal organs of sense. The question is whether should it be taken as an error to accept the reality in an other dimension? The idea of the seamingly uniform outside world is formed in the human mind by sensing the real things by the part abstraction of a series of direction receptors. The object often examined in the compositions is the reflection of the reality. In thephotographic art the genuineness offered by the photographs as well as the legend concerning of its objective transmission role have been vanished long ago. A large number of compositions taken from life has demonstrated that having the requested means the world recreated in the dimensions of photosensitive material, reflects the reality not in the form of a „constat”. The STRANGE DIMENSION selected as the title of the present exhibition indicates that while interpreting the photographs on the show one should disregard the ordinary „photographs’ reading” since the association of ideas are the most important. While rearranging my realistic snapshots also myself utilized the available means such as montage, collage and double magnification. It is not my intention with my photographs, sometimes of surrealist and symbolic character, to have great appreciation due to their incomprehensibility and staggering, provocative feature, but what I desire most is to represent the reality and human relations sometimes of incomprehensible, staggering and provocative feature. In my character of a press photographer I live in the reality and show great concern about the human and social problems and 1′m shocked by the inhumanity and cruelty as well as the self-murderung armaments race, the destruction of environment and the death face of the selfdestruction. However, by feeling myself as a powerless person in many cases, I hope, in general, 1′m able to take over a little part of the common worries by my own efforts and with all my honesty showed towards this profession.

 

János Eifert