János Eifert - Photographer

Archive for július, 1985

Helikopterrel Manhattan fölött. New York, NY, USA, 1985. július 24.

Helikopterrel Manhattan fölött. New York, NY, USA, 1985. július 24.

A Corvina Kiadóval szerződést kötöttem egy New York fotóalbum elkészítésére. Az Amerikai Tájékoztatási Hivatal segítségével látok neki a munkához. Most éppen helikopterrel indulok neki fényképezni…

Délután három óra. World Trade Center One, az információs pultnál, Michelle Maiser-nél jelentkezem a fölszállásra, Zsenivel és Bódy Magdi tart velem. A tetőteraszról indul a helikopter, Manhattan fölé szállunk. Irányítom a pilótát, Magdi segít a tolmácsolásban. Az idő megfelelő, de nincs igazán szép felhőzet. Térkép e táj… Radnóti sorai jutnak eszembe, miközben a folyók, hidak, felhőkarcolók felett repülünk. Ebből a magasságból jól látható, hogy Manhattan egy nagy sziget, amelyet Nyugatról a Hudson folyó, északról a Harlem folyó, keletről az East River (Keleti folyó), délről az Atlanti-óceán (azon belül a Felső-New York-i öböl) fogja közre. A Harlem és az East River voltaképpen a Hudson folyó mellékága, de önálló nevet viselnek. A kerülethez tartozik a Roosevelt Island és a Belmont Island (az East River-en) és a szárazföld egy darabja, a Marble Hill is. Érdekesség, hogy a Marble Hill eredetileg Manhattan-nel alkotott egybefüggő területet, de a Harlem River jobb hajózhatósága érdekében azt kiásták, összekötve az East River-rel, míg a Marble Hill-t a szárazföldtől (Bronx-tól) addig elválasztó természetes csatornát feltöltötték.

Tulajdonképpen Manhattan-hez tartozik az Ellis Island és a Szabadság-szobornak helyt adó Liberty Island is, de ezek a kis szigetek hivatalosan Szövetségi Területnek számítanak, így nem tartoznak New York államhoz.

Manhattan-1985

1985.07.23-24-New-Yorki-Naptár Manhattan-maszk-1985 Manhattan-Wold-Trade-Center-1985

Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan szigetét és a rajta elterülő Manhattan kerületet, ami New York öt kerületének egyike. Közigazgatásilag ez New York megye (County) is egyben. Másfél millióan élnek itt, területe mindössze 85 km², messze az ország legsűrűbben lakott megyéje.

Manhattan számos kisebb kerületre, szomszédságra oszlik. Közigazgatásilag 12 körzet van, de ezeknek csak adminisztratív jelentősége van. A három alapvető rész a Downtown (déli), a Midtown (középső) és az Uptown (északi rész), a Downtown nagyjából a Houston Street-től délre, az Uptown az 59. utcától a 110. utcáig (a Central Park déli oldalától az északi oldaláig) tart. A Houston és az 59. utca közti terület a Midtown, a 110. utcától északra található Harlem. A legészakibb utca a 219., a Fifth Avenue a 149. utcánál ér véget, ettől felfelé már csak nyugati utcaszámok vannak és itt is igaz, hogy a keskenyedő terület miatt sok helyen felbomlik az egységes rács-szerkezet.

1985.07.24.-World-Trade-Center Eifert János felvételei

A sziget déli csücske Lower Manhattan vagy más néven a Financial District és a Battery Park, feljebb nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), középen a SoHo (South of Houston St.), keleten a Lower East Side található. Ugyancsak a középső keleti részhez tartozik a Chinatown és a Little Italy nevű rész. A Downtown felső része keresztben a Greenwich Village. A Midtown alsó keleti részei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, középső-keleti része Gramercy vagy más néven Flatiron (Vasaló) District, a már említett, itt található Vasaló-ház miatt. Még feljebb nyugaton a Hell’s Kitchen, beljebb a Garment Ditrict, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. és 7. sugárút és a Broadway találkozásának környéke a Theatre Ditrict. A Hetedik és a Broadway kereszteződése a 41-42-43. utca magasságában a város igazi közepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt található az Ötödik sugárúton (a Central park keleti oldalán) a Museum Mile, az a mintegy egy mérföldes rész, ahol a város több jelentős múzeuma is található (Metropolitan, MoMa, Guggenheim, Whitney stb.)

Jelentős számú magyar bevándorló lakott egykor a Lower East Side-on (sok egyéb más bevándorló mellett) valamint az Upper East Side keleti részén, a Harmadik sugárút és az East River között, a 86. utca magasságában (Yorktown). Mára azonban ezek az egybefüggő közösségek felbomlottak, így nincs olyan terület, amire jóindulattal rá lehetne mondani, hogy magyar negyed.

A BALMAZÚJVÁROSI FOTÓMŰVÉSZ ALKOTÓHÁZ X. JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSA 1975 – 1985. Balmazújvárosi Veres Péter Művelődési Központ, 1985. július 21 – augusztus 21.

1985-07-21.-Balmazújvárosi-Alkotóház-kiáll-B1-2 1985-07-21-Balmazújvárosi-kiáll-megh Megnyitotta: Dr. Gyarmati Kálmán, A Megyei Tanács elnökhelyettese

 AZ ALKOTÓHÁZ MUNKÁJÁBAN RÉSZTVEVŐ MŰVÉSZEK 1975-1985-IG: APÁTI-TÓTH SÁNDOR, CEGLÉD; BENKŐ IMRE Balázs Béla-díjas, BUDAPEST; GEORG DUWE, NDK, QUEDLINBURG; EIFERT JÁNOS, BUDAPEST; FEJÉR GÁBOR, BUDAPEST; GEDEON PÉTER, BUDAPEST; + HARKÁCSI JÓZSEF, KAZINCBARCIKA; HORVÁTH PÉTER, BUDAPEST; ILKU JÁNOS, BUDAPEST; KATONA ISTVÁN, BUDAPEST; KOVÁCS TAMÁS, Balázs Béla-díjas, BUDAPEST; KOZÁK ALBERT, BUDAPEST; KUNKOVÁCS LÁSZLÓ, BUDAPEST; PETER JÜRGEN MEUSEL, NDK, QUEDLINBURG; MOLNÁR EDIT, Érdemes művész, BUDAPEST; NAGYGYÖRGY SÁNDOR, Balázs Béla-díjas, BUDAPEST; ROMUALDAS POZERSKIS LITVÁNIA, KAUNAS; VIRGILIJUS SONTA, LITVÁNIA, KAUNAS; DR. SZÁSZ JÁNOS, PÉCS; TIMÁR PÉTER, BUDAPEST; URBÁN TAMÁS, Balázs Béla-díjas, BUDAPEST; VENCSELLEI ISTVÁN, DEBRECEN. Művészeti vezető: Vencsellei István

1985-07-21-Balmazújvárosi-Alkotóház-kiáll.-Eifert

1943-ban születtem Hódmezővásárhelyen. Ez a vá­ros formált 17 éves koromig, meghatározván kapcso­latrendszeremet az emberekkel és a természettel, a technikával és a művészetekkel. 1960 és 1977 között a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese tánckarának tagjaként sokat turnéztam, bejárva nemcsak a hazai tájakat, de 18 külföldi országba is eljutva. A sok él­mény, tapasztalat, megszerzett tudás mind beépült fotográfiai tevékenységembe. A fényképezéssel auto­didakta módon kezdtem foglalkozni, a későbbiekben ez életemet alapvetően meghatározta, újabb és újabb tanulásra, kísérletezésre sarkallva. 1968 óta állítok ki rendszeresen, veszek részt hazai és nemzetközi kiállí­tásokon, pályázatokon. Akik fontosnak tartják a szám-adatokat, azoknak elmondom, hogy 180 alkalommal 650 alkotással vettem részt csoportos kiállításokon, 110 díjat, elismerést kaptam. 20 önálló kiállításomat 51 másodbemutató követte.

Az ember és természet, az élet mozgásai, a tánc mindig is visszatérő motívumaim lesznek. 1978 óta hivatásos fotóriporterként tevékenykedem, hosszabb ideje a BÚVÁR című környezet- és természetvédel­mi folyóiratnál. Az alkalmazott fotográfia egyéb te­rületein is otthonosan mozgok, de a legfontosabb, legszuverénebb kifejezési formám a kiállítás. Fele­ségemmel, munkatársammal, Jung Zsenivel 1983 óta rendezünk közös kiállításokat, a „Fák és nimfák” szegedi bemutatóját például több hazai és külföldi másodbemutató követte, legutóbb Kanadában és az USA-ban.

A Magyar Fotóművészek Szövetségének 1971-től, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának 1979-től, a Magyar Reklámszövetségnek pedig 1980-tól vagyok tagja.

Eifert János, 1118 Budapest, Ménesi u. 65.

 

Visszapergetett-idő-Szénagyűjtő Visszapergetett-idő-Tanya

Visszapergetett-idő-Szikes 

Eifert János: Visszapergetett idő (Hortobágy) – részlet a sorozatból

Látogatás Kepes Györgynél. Cape Cod, Massachusetts, USA, 1985. július 20.

1985.07.19-20-naptár-Kepesnél 1985.07.20.-Cape-Code-USA-Eifert-Kepes-02 1985.07.20.-Cape-Code-USA-Eifert-és-Kepes Demjén Gábor felvételei

Látogatás Kepes Györgynél. Cape Cod, Massachusetts, USA, 1985. július 20.

Jung Zsenivel Bostonból érkezünk Kepes Györgyhöz, látogatóba. Demjén Gábor és Hidvégi Éva barátaim szervezték meg a találkozót, ami rendkívüli élmény volt.

Az elviselhetetlen nyári hőségben hűsítő teával fogadott bennünket, a fodormentalevélre, amelyen áttűzött a nap, élénken emlékszem ma is. A kis tóban, háza mellett, megmártózhattunk, meztelenül. Különös, hogy a látogatás pillanatai, mint képek, képsorok egy filmben a mai napig élénken megmaradtak bennem: rokonszenves arc, fáradt és mégis élénk tekintet… a hideg tea, fodormenta levéllel… a tóban fodrozódnak a hullámok… beszélgetés a teraszon… a látás nyelve, a világ új képe jut eszembe… figyelmesen nézi képeinket, megbecsülő véleményét megfontoltan, komolyan mondja el… keze finom ívet rajzol a térbe, képpé változik, fényképezőgép nélküli képpé, mint egy fotogram… a New York-i kiállításunk meghívóját tiszteletből átadom neki… búcsúzunk… utolsó mondata:  „Ha hazamentek, csókoljátok meg Magyarországot!” Képsor elhalványul…

Kepes-György-művei

De hát ki is ez a Kepes, aki 1906-ban született a magyarországi Selypen?

A Képzőművészeti Főiskolán 1924 – 1929 Csók István tanítványa volt. 1930-ban Moholy-Nagy László hívására Berlinbe ment, ahol megismerkedett a Moholy-Nagy környezetében megforduló Bauhaus eszméket hirdető művészekkel.

Egy ideig felhagyott a festészettel és új média felé fordult. Filmterveket, forgatókönyveket készített és a fotóhasználat újfajta lehetőségeit kutatta. Akikkel együtt dolgozott Walter Gropius, Luigi Nervi, Pietro Belluschi és Carl Koch. Üvegablakokat, mozaikokat, tűzzománc faliképeket festett, fém szobrokat, fényfalakat, programozott kinetikus műveket készített szerte a világban.

1935-től 1937-ig a fény és árnyék hatásaival ismerkedett, fotogramokat készített. 1937-ben Chicago-ba költözött, ahol Moholy Nagy Tervező Intézetének, Fény-Szín részlegét vezette. A Chicagoi éveket 1944-ben foglalta össze a Language of Vision (A látás nyelve) című munkájában. 1946-ban a vizuális tervezés professzora lett az amerikai Cambridge-i MIT(Massachusetts Institute of Technology) Építőművészeti és Tervezői karán. A MIT–es évek alatt tudományos és művészeti kapcsolatait a következő nevekkel lehet illusztrálni: Norbert Weiner, Buckminster Fuller, Rudolf Arheim, Marcel Breuer, Charles Eames, Erik Erikson, Walter Gropius és Jerome Wiesner.

1965-66 között kiadta a Vision and Value c. művet, ami egy hatkötetes gyűjteménye a szociális és természeti tanulmányoknak, építőművészetnek, valamint kritikákat tartalmaz a látás nyelvéről. Mai szemmel közelít a művészet és technológia kapcsolatához. 1966-ban indítványozta a szoros együttműködést a művészek és tervezők között, akik együtt dolgoznának az építőművészetben, városrendezésben, instrumentális alkotások létrehozásában. 1967 őszén Cambridge-ben megnyílt a Center For Advanced Visual Studies (a Haladó Vizuális Tudományok Központja), ahol 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig Kepes volt az igazgató.

1978-ban és 1979-ben jelentek meg magyarul A látás nyelve és A világ új képe a művészetben és a tudományban című munkái. Az 1980 utáni években kezdődnek meg hazai kiállításai.

1991-ben adományozta Eger városának több, mint 200 alkotását. Hagyatékának ez a jelentős része Egerben, a Vitkovics Házban állandó kiállításon látogatható, s ehhez is kötődnek a városban immár hagyományosan megszervezett nemzetközi fényszimpóziumok.

 Kepes-Bostoni-kikötő-fényte Kepes György: A bostoni kikötő komplex ökológiai fénykörnyezetének terve, 1964 – 1965 / György Kepes: Plan of the complex ecological ligth environment for the Boston Harbor, 1964-1965.