János Eifert - Photographer

Archive for August, 1998

Magyar Fotóművészek Szövetsége 03. Hírlevél 98/08, Budapest, 1998. augusztus 10.

MFSZ hir3                                                   A Magyar Fotóművészek Szövetsége belső tájékoztatója, felelős kiadó: Eifert János elnök

 

Kedves Kollegák!

Legutóbbi, májusi hírlevelünk óta nemcsak ünnepi eseményekben bővelkedett a magyar fotográfia: a hétköznapok is számtalan eredményt mutattak fel. Nemcsak a hazai és nemzetközi kiállítások, megjelent könyvek, folyóiratok, rendezvények, workshopok – látványosabb eredményeink – a fontosak: a műhelymunka, az elmélyülés, a belső erők mozgásai kevésbé mutatósak ugyan, de legalább annyira nélkülözhetetlenek. Láthatjuk, minden mozgásban van: a politika, a gazdaság, a művészet, és a hétköznapi életünk is. Új alkotócsoportok születtek, régi barátságok, kapcsolatok formálódtak újjá, vagy múltak ki csendben, esetleg zajosan. A művész érzékenyebben reagál a világra, fájdalmát, örömét ki-ki saját vérmérséklete szerint ordítja a világba. Figyeljünk rájuk. Fontosat akarnak mondani nekünk. Vannak, akiknek már nem hallhatjuk hangját, mert elmentek közülünk. Szépen, csendesen, hangos szó nélkül. Hogy nincsenek közöttünk, ordít a csend…

Mély megrendüléssel vettünk búcsút a Szövetség két halottjától, a május 22-én elhunyt Rév Miklóstól és a június 4-én eltávozott Inkey Tibortól. Mindkét fotóművészt 91 éves korában érte a halál. Emléküket megőrizzük.

Rév Miklóstól búcsúzunk…

Hivatásának mestere volt, aki egy napilap munkatársaként sem szürkült bele a több évtizedes robotba, hanem egyéniségét megőrizve képi világot teremtett, maradandót alkotott. Életműve, bár még jószerével feltáratlan, mind mennyiségileg, mind minőségileg lenyűgöző. Tehetsége birtokában vette kézbe a fényképezőgépet, a rá jellemző kíváncsisággal, a történések átélésével. Mindig halk, szerény és udvarias: soha nem rohant, mégis mindenütt ott volt, ahol kellett. Vállát nem húzta hatalmas táska; mindig tudta, mit, mikor, miért kell lefényképeznie. Ha összehasonlítjuk a kor kiemelkedő fotográfusainak műveivel, túlzás nélkül állíthatjuk: egyenrangú velük. Fotóriporteri munkássága során nem tett mást, mint amit tanított: hű krónikása volt korának. S ezzel vitathatatlanul beírta nevét a magyar fotográfia történetébe. Gera Mihály szavai még életében, az 1997-ben megjelent, életművét bemutató album előszavában fogalmazódtak meg. Mennyire jellemző: most, hogy eltávozott közülünk, a munkásságát, életművét, tevékenységét illető jelzőket nem szükséges fokozni, hiszen már akkor is, életében is felsőfokon megfogalmazódtak. Sok mindent el lehetne még mondani róla, hiszen élete során az asztalosmesterségtől, a szervezőmunkán át a fotóriporter képzés vezetőjéig sok mindent felidézhetnénk, hovatartozásáról, utazásairól, pályájának meghatározó szakaszairól hosszú értekezéseket írhatnánk. A Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja volt, 1965-tol 19 éven át elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke, a MÚOSZ választmányi tagja, a fotószakosztály elnöke. Balázs Béla-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, az Arany Toll, és más elismerések, kitüntetések birtokosa. Jellemző rá? Ezeket az elismeréseket csendes mosollyal nyugtázta. Fontosabbnak tartotta, hogy ő biztassa pályatársait, és különösen a fiatalokat. Azt hiszem sokkal inkább a róla készült jellemző kép, Tóth József nagyszerű zsánerfotója marad meg emlékezetünkben: itt ül közöttünk, csendes mosollyal, végtelen nyugalommal, bölcsességgel szemlélve a körülötte rohanó, zaklatott világot, de mégsem kívülállóként, eltávolodottként, hanem egy általunk szeretett kedves emberként, közénk tartozóként. Ne búcsúzzunk tőle! Maradjon közöttünk az idők végezetéig, hogy életünk boldogabb-szomorúbb napjain osztozhassunk atyai szeretetében. Bizonyára maga köré vonna bennünket, egymással versengő, perlekedő eleven gyerekeit, halkan mondana valamit, amitől megnyugodva, egymással megbékülve futnánk tovább előre…

(e.j.)

(Elhangzott búcsúztatásakor, a Farkasréti temetőben, 1998. június 16-án)

Elment Inkey Tibor…

Filmrendező és operatőr nemzedékek, színészgenerációk látták évtizedeken át a filmforgatásokon a szelíd tekintetű művészt, amint hosszasan, elmélyülten figyelte a jeleneteket, s csak alapos vizsgálódás után fogott hozzá a fényképezéshez. Talán a legnagyobb standfotós távozott el közülünk. Kilencvenegyedik évében, hosszú, szép életpálya után. Felsorolhatatlan a filmek száma, amelyek legfontosabb pillanatait képein megörökítette. Sztárfotói közül legtöbben talán a kezére támaszkodó Karády Katalin klasszikus profilportréit ismerik. Illés György, az operator doyenje, a legrégibb barátja így emlékezik Inkey Tiborra: “1938-at írtunk. Már három éve dolgoztam a szakmában; akkor még világosítóként, amikor Tibikém odakerült fotósnak a Filmiroda műtermébe. Együtt ültünk kis laboratóriumában nap, mint nap a szakmáról, meg az élet dolgairól beszélgettünk. Eközben nagyon összebarátkoztunk. Természetes volt, hogy amikor megnősültem, ő készítette esküvői fotónkat is, itt a közelben lévő műtermében. Amikor már operatőr lettem, rengeteg filmben dolgoztunk együtt. Nagyon szerettem, ahogyan fényképezett, megtalálva a legkifejezőbb pillanatot. Arra is emlékszem, amikor először ajánlotta nekem maga helyett az azóta ugyancsak nagynevű standfotóssá vált lányát, Inkey Alice-t. Hosszú éveken át, hol Tiborral, hol Alice-kával készítettem filmjeim nagy részét. Nagy örömömre szolgált, amikor néhány éve a filmszemlén én nyithattam meg sztárfotó-kiállítását, s megszervezhettünk egy másik tárlatot képeiből az egri nemzetközi filmes nyári egyetemen. Két éve pedig, ugyancsak a szemlén, átadhattam neki az Életmű-díjat. Mindez számomra volt kitüntetés. Vigasztal a tudat, hogy szerencsére sokáig tudunk emlékezni rá, hiszen ránk maradt képei megorzik számunkra Inkey Tibor művészetét.”

(jálics)

(Megjelent az RTV előzetes 1998. Július 13-19.-i számában)

Mint azt előző Hírlevelünkben tudattuk, a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díjat alapított. Ez évben első alkalommal az elnökség Hemző Károlynak adományozta 70. születésnapja alkalmából, munkássága, kiemelkedő fotóművészeti tevékenysége, a művészeti közéletben a közösségnek nyújtott áldozatos munkája elismeréseként. 1998 augusztusában pedig a 75 éves Tóth István Balázs Béla-díjas, érdemes művészt, az Évszázad Kiváló Fotóművészét, a Magyar Fotóművészek Szövetsége alapító tagját köszöntjük ezzel a díjjal. További munkájukhoz jó egészséget kívánunk.

Születésnapjuk alkalmából köszöntjük Apáti-Tóth Sándort (50), Bahget Iskandert (55), Görbe Ferencet (60), Jaksity Lászlót (60), Lehotka Lászlót (50), Molnár Editet (65), Palotás Rezsőt (70), Schopper Tibort (65), Szabó Zoltánt (30), Tímár Pétert (50), Tóth Istvánt (75), Weszelits Jenőt (75).

A Magyar Fotográfiai Alapítvány kuratóriuma augusztus 6-án rendkívüli ülést tartott. A kuratórium tagjai megerősítették, hogy az Alapítvány célja a Magyar Fotográfiai Múzeumban elhelyezett közgyűjtemény megőrzése, gondozása, gyarapítása, és a működtetéshez szükséges anyagi, technikai feltételek biztosítása, és a Magyar Fotográfusok Háza létrehozása, működtetése. Megtárgyalta a Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház) fenntartására, működtetésére létrehívandó közhasznú társasággal kapcsolatos teendőket. Megvitatta és elfogadta a Társasági szerződést, mely szerint az alapító tagok – a Magyar Fotográfiai Alapítvány (a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Fényképész RT.) 94%-os, a MÚOSZ Fotóriporteri Szakosztálya 3%-os, és a mindenkori ügyvezető igazgató 3%-os tőkehányaddal, 3.000.000 forint alaptőkével – zárt alapítású közhasznú társaságot hoznak létre. Az ügyvezető igazgatói teendők ellátására – benyújtott pályázata alapján – Török Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap korábbi elnökét bíznák meg 1998. szeptember 1-től 2000. december 31-ig. Feladata nem a szakmai vezetés, hanem egyebek között: a kth. ügyvezető igazgatói teendők ellátása; közszolgálati szerződések megkötése; a ház működéséhez, az építkezéshez hiányzó összegek, beruházási támogatások megszerzése; a ház működési konstrukciójának kialakítása; kapcsolattartás a hazai fotós-szervezetekkel, a hasonló külföldi intézményekkel. A ház szakmai, művészeti irányítása, a kiállítási programok összeállítása a művészeti tanács, élén a művészeti vezető feladata lesz. A közhasznú társaság taggyűlésein a Magyar Fotográfiai Alapítványt Gecser Ottó úr, a MATÁV vezérigazgató-helyettese, a kuratórium elnöke képviseli. Az alapító okirat végleges megszövegezése és a fővárosi bírósági bejegyzésének érdekében az alapítvány megteszi a szükséges lépéseket.

A Magyar Fotóművészek Szövetsége tagjai újabb alkotócsoportot hoztak létre, mely a természet-közeli témák iránt érdeklődőket fogja össze.

A Természetelvűek Alkotócsoportja célja a hazai természetfényképezés hagyományait tisztelő, azt megújítani szándékozó fotográfusok tömörítése, alkotásaik bemutatása, színvonalas kiadványok megjelentetése.

A csoport alapító tagjai (Balla András, Berta Béla, Bíró Klára, Csák Miklós, Gál Imre, Kapocsy György, Katona István, Katona Miklós, Kovács Attila, Kresz Albert, Kunkovács László, Magyar Ferenc, Mánfai György, Mészáros László dr., Nagygyörgy András, Sélley Miklós, Szamódy Zsolt, Szarka Klára, Szebellédy Géza, Szelényi Károly, Tímár József dr., Vencsellei István, Zsila Sándor a fotográfia különböző irányzatait képviselik, alkotásaikat különböző módon hozzák létre, de témáikat az embert körülvevő környezetben találják meg. Az alkotócsoport vezetője Szamódy Zsolt, titkára Zsila Sándor. A Természetelvűek alkotócsoportja várja további tagok jelentkezését.

Július 15-én ülést tartott a Felvételi Bizottság. 13 jelentkező közül az alábbiakat tartották érdemesnek a szövetségi tagságra:

Gróf Annamária
Lábady István
Nagy László
Pecsics Mária

Rákosi Péter
Rátki János
Szalontai Ábel
Tarjáni Antal

Az Elnökség határozata alapján Pilaszanovich Irén és Keresztes Lajos (Németország) kiemelkedő munkásságuk, a fotográfiáért végzett nagyszerű tevékenységük elismeréseként a Szövetség tiszteletbeli tagjai. Szeretettel köszöntjük új tagjainkat.

A Számvizsgáló Bizottság május 19-én megvizsgálta a Szövetség számviteli rendjét, és megállapította, hogy minden a törvényes előírásoknak megfelelően történik. Vizsgálták továbbá a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vagyonleltárát – itt is mindent rendben találtak.

Május 28-án összeült az Elméleti és Történeti Bizottság, hogy megválassza vezetőjét. A Szövetség elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elnökség azért kezdeményezte az Elméleti és Történeti ad hoc Bizottság létrejöttét, mert úgy látta, hogy az Alapszabályban rögzített feladatai, célkitűzései, napi munkája szempontjából egy meghatározó, fontos területnek nem volt képviselete. A megalakult bizottság résztvevőinek munkásságát ismerve nem vitás, jó kezekbe került ez a terület. Most megválasztandó vezetőjük teljes szavazati joggal vehet részt a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöksége ülésein, részt vállalva a Szövetség életének irányításában, tervei megvalósításában, a döntések felelősségében. A Művészeti Bizottsághoz hasonlóan tehát meghatározó szerep jut az “írástudók, gondolkodók” jeles csapatának. A Szövetség fontos feladatának érzi, hogy képviselje az elméleti, oktatási, nevelési, múzeumi, gyűjteményi stb. területeken működő szakemberek érdekeit, segítse munkájukat, publikációs lehetőségeiket. Kiadványok, könyvek megjelentetésével kívánja segíteni a fotográfia népszerűsítését, a fotóművészeti értékek társadalmi elismertetését.

A Bizottság vezetőjéül dr. Hefelle Józsefet választotta, helyetteséül pedig Szarka Klárát.

A Városháza kiadásában megjelenő, Török Gyöngyvér szerkesztette Az én Budapestem sorozat legújabb kötete Hajdú József Ipari táj című munkája. Az albumban még működő vagy már halálra ítélt ipari épületekről készített fényképeit adja közre a szerző.

Az Interart Stúdió gondozásában a következő albumok jelentek meg:

  • Pécsi József: A fényképező művészete
  • Pécsi József: Fotó és reklám
  • A mi hazánk… Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep 1981-1991.

A Fényképtár sorozat eddig megjelent kötetei:

1.      Berekméri Zoltán

2.      Fejér Ernő

3.      Tóth József: Magyar fotóművészek arcképcsarnoka

4.      Lengyel Lajos

5.      Rév Miklós

6.      Gaál Zoltán

A következő, 7. kötet Markovics Ferenc, a 8. Schwanner Endre munkáit mutatja be.

A Magyar Fotóesszék című sorozat eddig megjelent kötetei:

1.      Spilák Zsuzsanna: Nomádok

2.      Benkő Imre: Peking

3.      Molnár Zoltán: Józsefváros

4.      Rózsa Erika: Atelier

5.      Tóth Tibor: Füvészkert

6.      Gaál Zoltán: Napló, 1997.

7.      Tamási Gábor: Metamorfózis

A média (sajtó, rádió, televízió) az elmúlt időszakban is sokat foglalkozott fotóművészeinkkel, tudósított fotókiállításokról, hazai és nemzetközi eseményekről. Hogy néha pontatlanságok, névelírások (butaságok) is előfordulnak, és nem mindig értünk egyet a leírtakkal? Hát inkább ez, mint az agyonhallgatás! Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. szolgáltatásaként rendszeresen megkapjuk a fényképezéssel kapcsolatos írások fénymásolatait. Ezek a titkárságon megtekinthetők, majd egy idő után a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumba kerülnek feldolgozásra. A rádióban elhangzott, és a televízióban bemutatott anyagokról kevesebbet tudunk. Szívesen vennénk, ha kollégáink közreadnák a rögzített műsorok másolatait, evvel is segítve a Fotográfusok Házában működő könyvtárunk hang- és videó-gyűjteményének létrejöttét, gyarapodását.

Nemcsak a Ludwig Múzeumban bemutatott Annie Leibovitz gyűjteményes, és Cindy Sherman Untitled Films Stills című kiállításának volt jó sajtója, a magyarok is szép súllyal voltak jelen a médiában. Emlékszünk például, május 28-án milyen kulturális-társadalmi esemény volt Hemző Károly fotóművész, Balázs Béla-díjas, Kiváló és Érdemes művész (és most már a Magyar Fotóművészek Szövetsége alapította Életmű-díjas) gyűjteményes kiállításának megnyitója, könyvének bemutatója. Vitray Tamás megnyitó szavai után Gera Mihály mutatta be az új fotóalbumot, ezután az Életmű-díj átadása következett. Közben kattogtak a fényképezőgépek, villogtak a vakuk. “Tiszta Hollywood!” – jegyezte meg valaki. Erről, mint fontos kulturális-társadalmi eseményről nemcsak az országos napilapok, mint a Magyar Nemzet, Népszabadság, Kurír, Népszava, Magyar Hírlap, Napi Világgazdaság számoltak be, hanem több vidéki napilap, hetilap, a rádió és a televízió különböző műsorai is. Ugyanezt mondhatjuk más kiállításokról is.

Herendi Péter fotóművész kiállítása nyílt meg Brüsszelben, a Contact Point Hungary nevű épületben. A központ új tulajdonosa, az Euro-Cooperation cég további kiállításokat tervez a belga fővárosban. Erről a Kurir június 20-i számában olvashattunk.

Eifert János retrospektív kiállítás-sorozata még konokul bírja az elnöki tisztsége előtti szervezés lendületét. A veszprémi megyei közéleti, kulturális havilap, a Novum 3. számában Gopcsa Katalin írásával két színes oldalon mutatják be képeit, a Délvilág május 18-i és 22-i száma szokatlan nagy terjedelemben, és szokatlan címmel (Vásárhelyen a világhíres képek – Eifert János és a halálugrások) Korom András beszélget a szülővárosában először kiállító művésszel. Ugyanazon az oldalon az MTI tudósítását olvashatjuk a Fenyő-gyilkosság feltételezett elkövetőjéről, az albán Acifi Njaziráról.

A Viva Média Holding kiadásában megjelenő, Kiss Kuntler Árpád főszerkesztő nevével fémjelzett szaklap, a FOTOGRÁFIA 1998/2 száma P. Szabó Ernő, Szarka Klára, Kincses Károly, Féner Tamás, Lőrinc Katalin, Dárdai Zsuzsa, Baki Péter, Barta Zsolt Péter, Eifert János és mások írásaival, hírekkel, tudósításokkal, eseménynaptárral, apróhirdetésekkel, amatőrpályázattal, pályázatok közlésével, stb. segít bennünket a tájékozódásban. A lap bemutatja a Balogh Rudolf-díjasokat, Baricz Katalin és Rédei Ferenc fotóművészeket, valamint Gera Mihály újságírót, szerkesztőt, tanárt, könyvkiadót, a kortárs fotóművészek szolgálóját, és a Magyar Fotóművészek Szövetsége volt elnökét. A made in Hungary – Akik elmentek/Akik ittmaradtak, Médiawave ’98, Annie Leibovitz, Vékás Magdi, Müller Miklós, Szendrő Szabolcs képeit láthatjuk, a technikai újdonságokról, a PHOTOKINA előzetesről Kürti Ákos és Falk György számol be.

A Tánc a fotóművészetben kiállításunk (mint erről már korábban beszámoltunk) a Veszprémi Petőfi Színházzal, és a Magyar Táncművészek Szövetségével közösen jött létre, és a korábbi, 1968-ban hasonló címmel rendezett kiállítás szellemi örökségét, fotótörténeti-, és fotóművészeti értékeit továbbépítve, a test költészetének élményszerű megjelenítését hangsúlyozva. Az I. Országos Kortárs Tánc- és Mozgásművészeti Találkozó – Összművészeti Fesztivál keretében, május 8-án, a Veszprémi Petőfi Színház előcsarnokában Keleti Éva Balázs-Béla díjas fotóművész, Érdemes művész, a Magyar Fotóriporterek Társasága elnök asszonya nyitotta meg a kiállítást. Május 15-én Győrben, az I. Magyar Táncfesztivál vendégei láthatták az elegánsan rendezett anyagot, majd ezt követte júniusban az Országos Színházi Találkozó, Veszprémben, és július 9-én a Tapolcai Művészeti Nyár. A kiállításról készített anyagot, Mórocz Anikó szerkesztő-riporter megfogalmazásában a Duna TV reggeli hírórájában, május 21-én láthattuk. Többek között a Komárom-Esztergom megyei Hírlapban írt Kádár Márta Eltáncolt fotók, május 9-én a Napló, Veszprém megye napilapja, Újra összehajolnak a régen még egységes művészetek címmel olvashattunk tudósítást, ismertetőt, elemző írásokat.

Tina Modotti, az olasz származású amerikai filmszínésznő (1896-1942), aki első férje halála után, 1923-ban a híres fotográfussal, Edward Westonnal Mexikóba költözött, ott egyrészt a baloldali mozgalom egyik aktív szimpatizánsa lett, másrészt maga is fotózni kezdett. Első kiállítását 1924-ben rendezte. Most, a mexikói nagykövet segítségével Mexikó 1924-1929 címmel ötven felvételéből nyílt kiállítása a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban, június 19-én. A Közéleti Havi Krónika, és a Magyar Narancs június 25-i száma képes hírrel tudósít Tina Modetti kiállításáról. A Petőfi Népe június 25-i száma ugyanezt teszi, sőt, még a kiállítást megnyitó Jorge Chen mexikói nagykövet, és az egybegyűlteket köszöntő Kincses Károly is említést nyert, csupán a kiállított képek alkotója, Tina Modetti neve maradt ki a hírből.

A Kurir július 2-i számában, és több más lapban olvashattunk, a televízió különböző műsoraiban láthattunk a Stefánia-palotában szervezett tárlatról, ahol a Magyar Iparművészeti Főiskola végzős fotóshallgatóinak diplomamunkáit mutatták be.

A Somogyi Hírlap július 7-i számában a Magyar Fotóklubok és Szakkörök Szövetsége szervezte fotótáborról, és a MAFOSZ Szalon kiállításáról számol be. Ebben az évben a Szövetség tagjai közül Szarka Klára, dr. Hefelle József és Eifert János vett részt a zsűri munkájában. A színvonalas anyag alapján – a MAFOSZ kérésére – az elnökség hozzájárult, hogy a kiállítást a Szövetség védnökségével rendezhessék meg.

Kocsis Iván szerkesztésével, műsorvezetésével a Váci Madách TV július 22-én sugározta az OPUSZ 30. részét – a vendég most Eifert János fotóművész volt. A művészi pálya bemutatása mellett több szó esett – és ha a műsoridő engedte volna, még több szó eshetett volna – a Magyar Fotóművészek Szövetsége tevékenységéről, a feladatainak megvalósításának lehetőségeiről. Az 1956-ban alakult nonprofit szervezet célja a fotóművészi alkotó tevékenység kibontakoztatása és támogatása, a magas színvonalú alkotások megismertetése, népszerűsítése belföldön és külföldön egyaránt, a magyar fotóművészet társadalmi elismertségének fenntartása, növelése, tagjainak társadalmi szintű érdekképviselete. Kitüntetésekre, művészeti díjakra tesz javaslatot, a fotográfiát átfogóan érintő fontos döntésekben, jogszabályok előkészítésében – más fotós szervezetek, egyesületek érdekeinek egyeztetésével, összehangolásával – érvényesíti a szakmai, művészi szempontokat a kulturális kormányzat, és más intézmények felé. Hogyan lehet mindezt társadalmi funkciókban végzett munkával megvalósítani? Az elnök véleménye szerint a tagság jelenti a kulcsot, hiszen pl. a Szövetség 1976 óta működteti a Fiatalok Fotóművészeti Stúdióját, alkotócsoportjainak, bizottságainak tagjai átfogóan képviselik a magyar fotográfia egészét, számosan vesznek részt más fotós szervezetek életében és irányításában. A Szövetség tagjai között megtalálhatók autonóm művészeti alkotó munkát végző fotográfusok, hivatásos fotóriporterek, újságok és ügynökségek, archívumok, múzeumok munkatársai, vezetői; alkalmazott művészeti munkát végző fotográfusok, tudományos, orvosi, műszaki fotográfiában dolgozó szakemberek, természetfotósok. A Szövetség számos tagja foglalkozik a fotóesztétika, a fotótörténet szakkérdéseivel és szerkeszt kiadványokat, fotóalbumokat, könyveket. A fényképezést végző tagok szinte mindegyikének komoly és rendszerezett saját archívuma van, legtöbb tagja aktívan dolgozik, alkot és kiállít. Egyes tagjai zsűriznek, árbecslést, szakvélemény adnak. Pártoló tagjai és barátai fontos tényezők a kulturális és az üzleti életben. A Magyar Fotográfusok Háza életre keltésében, programjának kialakításában sok munka, feladat vár rájuk.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségével közösen rendezett Akt a szobrász-, és a fotóművészetben című kiállításunk nagy érdeklődést váltott ki. Ahogyan a Vigadó Galéria munkatársai fogalmaztak, “fürtökben lógtak az emberek”, annak ellenére, hogy a Borbély Ferenc Gusztáv tervezte szépen kivitelezett plakát csak az utolsó napokra készülhetett el, mert a szobrászok által időben benyújtott pályázatra csak igen későn érkezett pozitív válasz. Szerencsére a sajtó odafigyelt. A Magyar Hírlap július 2-án címoldalon hozta: Kortárs aktok a Vigadóban, a Veszprém megyei napló július 4-én A meztelen test dicsősége (a mellékelt képen az egyik kiállító, a veszprémi származású Assay H. Péter látható, begombolt ingben és zakóban, nem meztelenül), Népszava Aktok fényben és kőben, a Kurir július 7-i számában Hernádi Gyula rovatában Szép meztelenek címmel teljes terjedelemben közölték Jancsó Miklósnak kiállítási megnyitójának teljes szövegét, július 9-i számában Erosz a vécéülőkén címmel Jung Zseni fotóművésszel, az aktfényképezésről, divatjairól, az erotikáról, a művészi értékekről készült interjúját közli. Hogy a “visszafogott” cím kinek volt az ötlete, az nem derült ki, mert a fénymásolatról lemaradt az újságíró neve. Egyben biztosak lehetünk: nem a művésznő találta ki! A Pesti Műsor a Művészi aktok című írásában a prűd és a mezítelenségtől elhatárolódó nagyközönségnek ajánlja a kiállítást. Esther Vécsey a The Budapest Sun július 9-i számában elemzi a kiállítást. Megállapítja, hogy a fotóművészeti rész sokkal erősebb, valóban a 90-es évek művészetét tükrözi, míg a szobrászok munkáiban sok a régi elem, akadémiai realizmus, és a szocialista iskola hatása. A Népszabadság július 10-i számában M.N.T. szignóval Akt fotókon és kisplasztikákon, július 13.-án a Kossuth Rádió reggeli műsorában Fodor János csevegése Czinder Antallal, Török Lászlóval és Eifert Jánossal, a Napközben Feledy Balázs megszólaltatásával, este az M SAT-on, az Alak-ART Pogány Gábor művészettörténésznek a művészet és pornográfia határ-mezsgyéiről szóló értekezésével segített felhívni a figyelmet a kiállításra. Úgy tervezzük, hogy az Akt a fotóművészetben címmel, önálló kiállításként, történeti ívvel továbbépítve, kibővítve hazai és külföldi bemutatókat szervezve szerepeltetnénk A-Z kiállítási programunkban. Megköszönjük Assay H. Péternek, Balaskó Attilának, Balla Andrásnak, Balla Demeternek, Baricz Katalinnak, Bász Szűcs Annának, Deső Idának, Detvay Jenőnek, Drégely Imrének, Eifert Jánosnak, Érdi-Krausz Évának, Farkas Antalnak, Gábor Kálmánnak, Harnóczy Örsnek, Jung Zseninek, Katkó Tamásnak, Kámán Gyöngyinek, Kovács Melindának, Nagy Tamásnak, Polónyi Istvánnak, Rónai Gergelynek, Soltész Istvánnak, Szebeni Andrásnak, Szirányi Istvánnak, Török Lászlónak, Vécsy Attilának, és Fiala de Gábornak, hogy Török László és a Művészeti Bizottság felkérésére színvonalas anyaggal vettek részt a kiállításon.

A Képes Európa június 3-i számában két oldalt szentelt az elhunyt Inkey Tibornak. A Magyar Nők Lapja július 8-i számában Elment a fotográfus, az RTL részletes július 13-19-i számában Búcsúzunk … Elment Inkey Tibor című írásokkal, és Inkey Alice édesapjáról készített nagyszerű felvételeivel emlékeztek a sztárok fényképészére.

A Magyar Hírlap július 15-i számában Szarka Klára Pillanathalászó írásával Henri Cartier-Bressonról emlékezik meg kilencvenedik születésnapja alkalmából.

“A Chanteloupban született Cartier-Bresson festészetet tanult, majd 1931-ben kezdett el fotózni. A harmincas években aktív szerepet vállalt a baloldali dokumentumfilmezésben, a nagyszerű amerikai Paul Strand, a francia rendező, Jean Renoir társaságában. Amikor a magyar származású Robert Capa 1947-ben megalakítja a máig létező Magnum képügynökséget, Cartier-Bresson az alapító tagok között van. 1952-ben jelent meg a francia fotográfus korszakos könyve, a Döntő pillanat, s attól fogva a “bressonos” kép ismerős – és évtizedekig követni való – stílust jelent. A 60-as években dokumentumfilmeket készít amerikai tévétársaságoknak, aztán egyre többet rajzol, és egyre kevesebbet fényképez. A manipulált neoavantgárd fényképezés divatja hidegen hagyja. 1947-ben halálhírét keltették. New Yorkban posztumusz kiállítása volt… Idén nyáron emlékeznek meg világszerte kilencvenedik születésnapjáról.”

Az RTL Klub Jó reggelt c. műsorában, július 13.-án, Katona Klári és Novák Péter műsorvezetők a Tapolcai Művészeti Nyár három fotókiállítására voltak kíváncsiak. A 3T összefoglaló néven a Tánc a fotóművészetben, Természet a fotóművészetben, és Török László 25 év című gyűjteményes kiállítását rendezte meg a Magyar Fotóművészek Szövetsége a tapolcai önkormányzat megkeresésére. Escher Károly, Pécsi József, Szölősy Kálmán, André Kertész, Korniss Péter, Keleti Éva, Féner Tamás, Bánkúti András, Benkő Imre, Nánási Pál táncfotóit, Magyar Ferenc, Kármán Balázs, Novák László, Vajda János, Zsila Sándor, Forrássy Csaba és mások természetfotóit, Török László kiállításának képeit láthatták a TV-nézők Eifert János közreműködésével. A Népszava július 9-i, a Magyar Hírlap július 13-i számában címlapon Mozgás az állóképeken címmel, más lapok rövidebb hírként szintén említik előzetesen a Tapolcai Művészeti Nyár programjában a Magyar Fotóművészek Szövetsége által rendezett 3T kiállításokat. Részletesebben számolt be az eseményről a Veszprém Megyei Napló július 10-i számában.

A Hajdú-Bihari Napló tudósított Tóth István fotóművésznek Debrecenben, a Kölcsey Művelődési Központ előcsarnokában, május 22-én, és Zsila Sándor fotóművésznek, a Diószegi Sámuel Erdei Művelődés Háza kiállítótermében, június 11-én nyílt kiállításáról.

A Magyar Nemzet és más lapok májusban megemlékeztek Gink Károly fotóművész 66 portré című albumából válogatott fotókból rendezett tárlatáról, amit a Magyar Irodalmi Múzeumban láthattunk. A szép kivitelű, igényes kiadású könyv B. Müller Magdát, és műhelyét dicséri. Érdemes odafigyelni rá.

A Somogyi Hírlap június 9-i száma Csonka Béla fotóművész (AFIAP) és dr. Toperczer István dél-koreai nemzetközi fotópályázaton nyert különdíjáról, és Szentiványi Árpád eredményes nemzetközi szereplései alapján az amerikai kiadású Who is who? katalógusba bekerüléséről számol be.

A Nógrád Megyei Hírlap június 26-i számában V.M. A fényképezés a francia Daugerre-nek köszönhető – Megőrzött Petőfi-arcmás c. írásában Louis Jacques Mande Daugerre, és Nicephore Niepce nevére, valamint az 1839-ben szabadalmaztatott eljárásra emlékezik, amely nem sokszorosítható egyedi képeket eredményezett, és amit a Francia Tudományos Akadémia az emberiség közkincsévé tett. Daugerre 6000 frank életjáradékot kapott, és kitüntették a becsületrend lovagkeresztjével. És Niepce mit kapott?

Az Új Pest Megyei Hírlap június 19-i számában a Délegyházi napok keretében Ács Irén fotóművész Istenek a palóc Olümpuszon című kiállításáról, július 3-i számában L.M. Római oszlopsor Dömsödön címmel Mezey Béla fotóművész tárlatáról, a július 15-i számában Joó István Egy ritmusban a színpadi történésekkel címmel Koncz Zsuzsa zsámbéki tárlatáról, a júl. 24-i számban pedig Kocsis Iván Neufeld Anna-díjas fotóművésznek az OFOTÉRT Galériában bemutatott kiállításáról írtak hosszabb beszámolókat.

A Magyar Hírlap július 1-i tudósításából tudhattuk meg, hogy tízéves a Művészetek Völgye (eredeti nevén kapolcsi művészeti napok), és az idei színházi, zenei, képzőművészeti eseménysorozatban Cseh Tamás, Varnus Xavér, az Állami Népi Együttes, és a Kalyi Jag, Hobo és mások programja mellett Markovics Ferenc fotóit is láthatták.

A Népszava július 1-i száma Magyar fotóművészek sikere Amerikában, a Népszabadság július 13-i száma A cápa utána kiáltott – Öt magyar fotóművész New Yorkban vendégszerepelt címmel D.Gy. interjúját közli Barta Zsolt Péterrel, aki beszámolt fogadtatásukról. “A Magyar Fotográfia New Yorkban program kurátora, Szilágyi Sándor New Yorkban járt, és ott megismerkedett az egyik legjelesebb fotógaléria tulajdonosával. Hamarosan megszületett az ötlet: Brassai, André Kertész, Moholy-Nagy és a többi magyar fotográfusklasszikus mai honfitársai is mutatkozzanak be a világ egyik művészeti fővárosában … ahol másfélszáznál több fotógaléria szolgálja e művészeti ág kedvelőit. Három kiállítás kínált, illetőleg kínál majd mustrát Magyarország mai fotóművészetéből. A május derekától június elejéig nyitva tartó első kiállítás idején – azt a magyar főkonzulátuson rendezték és Sarah Morthland nyitotta meg – az öt alkotó (Barta Zsolt Péter, Drégely Imre, Hajdú József, Herendi Péter, Kerekes Gábor) a maga bőrén érezhette, hogyan fogadja a New York-i közönség és az ottani szakemberek a bemutatkozást.” A Népszabadság július 24-i számában Daniss Győző terjedelmes interjúját olvashattunk Kincses Károllyal, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum Fotográfusok made in Hungary című, Akik maradtak alcímű kiállításának a XXIX. nemzetközi fotófesztiválon, Arles-ben történt parádés szereplése alkalmából. A magyar fényképezés 1919-1956 közötti történetének párhuzamos életútjait bemutató kiállítás anyagára építve, 250 fotóval, Kincses Károly történelmi kérdéseket felvető esszéjével, a fotográfusok életrajzával magyarul, franciául és olaszul gyönyörű könyv jelent meg a Múzeum és a milánói Frederico Motta Editore közös kiadásában.

A Budapest Week július 9-15. számában Martin Baker írásában Réti Pálra emlékezik a Mai Manó Fotógalériában bemutatott emlékkiállítás kapcsán. Megszólalnak egykori tanítványai, Baricz Katalin és Eifert János, akik elmondják, milyen fontos volt tevékenysége a hatvanas, hetvenes években, amikor az önképzés mellett az egyetlen képzési lehetőséget szinte csak a Népművelési Intézet tanfolyamai jelentették. Ezek az akkori kor filozófiáját tükrözték, de mégiscsak lehetőséget adtak egy új generáció fejlődéséhez.

A Váci Napló beszámol a Negyvenéves a Dunakanyar Fotóklub július 25-én, a Madách Galériában nyílt kiállításról.

A kéthavonta megjelenő, szép kiállítású Természetbúvár 1998/4. száma két színes oldalon A pillanat varázsa – Zsila Sándor képei a Természetelvűek Alkotócsoportjának titkárának, a kitűnő természetfotósnak a képeit, és írását közli.

Sajtószemlénk természetesen nem teljes, nem is lehet az, hiszen olyan gazdag, és szerteágazó a források sokasága, hogy ezt követni egy külön beosztást igényelne. Ezen kívül még ott a számunkra kevésbé ismert világ, az Internet. Olykor érdemes “szörfözni” a világhálón, és remek fotográfiai vonatkozású honlapokkal találkozhatunk.

Az USA Kongresszusi Könyvtára eddig még soha nem publikált fotók tízezreit tette közzé a Weben: http://memory.loc.gov/ammem/fsowhome.html Ezek a fotók a II. Világháború idején készültek, és nemcsak a harcokat, hanem a hátország, a civil emberek életét mutatják be. Fantasztikus találkozni például Dorothea Lange 1936-ban, Kaliforniában, emigráns családokról készített sorozatával.

Nemcsak a Földet, az égitesteket is vizsgálhatjuk a világhálóra kapcsolódott számítógépünk segítségével. A NASA Lunar Prospectorja folyamatosan sugározza az adatokat a Holdról, és ezek valós időben, azonnal elérhetők a http://lunar.arc.nasa.gov (tükörsitek: lunar.ksc.nasa.gov, lunar.ivv.nasa.gov, lunar.lucent.com) útvonal segítségével.

A magyar vonatkozású honlapok adnak igazán örömet, mert kevésbé csiri-csárék, megjelenésükkel igazán európai színvonalat tükröznek, és tartalmukat ítélve igényesek.

A FOTÓMŰVÉSZET elegáns megjelenésű, szépen felépített, igényes honlapja elérhető a http://www.elender.hu/fotomuveszet útvonalon. A Főszerkesztő: Tímár Péter, Web szerkesztő: Debreczi János (Elender Internet). A főoldalon megjelenő választási lehetőségek: Legújabb szám, Korábbi számok, Galéria, Teljes tartalom, Fotó a Weben, Fórum, Extra. Györörködhetünk a képekben, olvashatjuk az írásokat, akár ki is nyomtathatjuk azokat. Rengeteg információ érhető el, többek között apróhirdetések, üzenetek adhatók és kaphatók. A Fotó a Weben pedig végtelenre tárja a világ kapuit.

A MÉDIA Internet HUNGARY Kft., Pados Károly vezetésével készül a Magyar Művészeti Tárat, ahol a képzőművészek mellett a fotóművészek is szerepelnek. Elsőnek fotóművészeink egyedi anyagait láthatjuk: http://www.a1center.com/hu/miart

A WebDesign BT. már elkészítette, és karbantartja Korniss Péter honlapját. Elérhető, és megtekinthető: http://www.webdesign/hu/pkorniss Megismerhetjük eddigi munkásságát – könyveit, kiállításait, és néhány munkáját – valamint értesülhetünk közelgő eseményekről, például arról, hogy Korniss Péternek szeptember 3. és október 4. között lesz kiállítása a Műcsarnokban, és a Hagyaték /Erdélyi képek 1967 – 1998/ című albuma szeptemberben jelenik meg a Kreatív Média Műhely, Officina Nova gondozásában. A vendégkönyvbe beírhatjuk véleményünket, üzenetünket, a megbízások feliratra kattintva pedig áttekinthetjük a legfontosabb munkáit, vagy belepillanthatunk külföldi képviseletének, a DAS FOTOARCHIV Essen, Németország honlapjába.

Balla Demeter sem marad le az újdonságok terén. Honlapját a Hegyi Studio LTD. készítette, az elérési út: http://w3.datanet.hu/~balladem A rákapcsolódókat számláló rögzíti. Augusztus 7-én mi voltunk az 1347. látogatók. A honlap, akárcsak Korniss Péteré, angol és magyar nyelvű opciós lehetőséget kínál. A nyelvi választása után a művész portréja (három fényképezőgéppel a nyakában), szakmai életrajza, főbb kiállításai, könyvei, díjai és elismerései jelennek meg. A külföldön megjelent interjúinak felsorolásakor zárójelben jelzi ugyan a szerző, hogy a felsorolás nem teljes, de kár, hogy időrendben a legutolsó az 1972-es év (Pravda, Fotoriporter (SZU), Szovjetszkoje Foto). A címoldalról átkapcsolhatunk a galérián keresztül képeire, vagy olvashatjuk verseit, beírhatunk a vendégkönyvbe, vagy a kapcsolatok címszón keresztül eljuthatunk a Műcsarnok, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a C3 (Peternák Miklós remek csapata), a New York-i Modern Művészetek Múzeuma, vagy Wágner Úr kocsmája honlapjához.

Pályázati lehetőségek, kulturális információk miatt néhány fontosabb Web-oldalak:

Magyar Kulturális Honlaphttp://www.port.hu/kultura

Nemzeti Kulturális Alaphttp://www.internetto.hu/stb/nka

Soros Alapítványhttp://www.soros.hu

Turizmus RT.http://www.hungarytourism.hu

Ha néhány dolog elkerülte a figyelmünket, és a nagy sietségben ejtettünk néhány hibát. és ha hírlevelünk stílusa, tartalma még/már nem tökéletes, ezért elnézést kérünk.

Eifert János
elnök

Budapest, 1998. augusztus 10.

A hírlevél összeállításában, az adatgyűjtésben közreműködött: Martonné Csapó Beatrix, Pelsőczy Ágnes, Szamódy Zsolt, és mások