János Eifert - Photographer

Archive for szeptember, 2005

Fotografikák 2. A Dunakanyar Fotóklub kiállítása a Katona Lajos Városi Könyvtár Galériájában, Vác, 2005. szeptember 23 – október 15.

Eifert János megnyitja a Fotografikák 2. című kiállítást, Vác, 2005.09.23.

Eifert János megnyitja a Fotografikák 2. című kiállítást, Vác, 2005.09.23.  Jobbra: Orvos András Eifert János megnyitja a Fotografikák 2. című kiállítást, Vác, 2005.09.23.

 A Dunakanyar Fotóklub Fotografikák 2. című kiállítását Eifert János nyitja meg a Katona Lajos Városi Könyvtár Galériájában (Vác, Budapesti főút 37.)

Kiállítók: Ágg Károly, Csigó László, Gyimesi Sándor, Kocsis Iván, Kralovánszky Balázs, Molnár Ferenc, Tahin Gyula, Szabóné Nagy Erzsébet. A kiállítást szervezte: Kocsis Iván

„A fényképezés „felfedezése”, mint köztudott, felszabadította a festészetet a valósághű ábrázolás követelménye alól, és olyan műfajokat „adott le”, mint a portré-, vagy történelmi festészet. Ha kevéske iróniát belevihetek az amúgy „halálosan komoly” témánkba, úgy azt is mondhatnám, hogy ezek a „leadott műfajok” lényegében nem mások,  mint az uralkodók (ma: királyok, államfők, vezéregyéniségek, kiemelkedő személyiségek), az udvari élet szereplőinek (ma: a társadalmi-, gazdasági-, politikai- művészeti közélet szereplői), az udvar eseményeinek (régen: csaták és vadászatok, udvari jelenetek és lakomák, diplomáciai cselvetések, beleértve az érdekházasságokat is, ma: háborúk és vadászatok, politikai események, parlamenti viták, fogadások, tüntetések, stb.) megörökítése, vagyis „alkalmazott fotográfia”, ecsettel vászonra kenve. Szóval, hogy a fényképezés ezt a társadalmi elvárás szerint kötelező penzumokat átvállalta, nemcsak a saját pozícióit erősítette, hanem hozzájárult a festészet modern irányzatainak a fejlődéséhez is. Ez a tény egyáltalán nem áll ellentmondásban azzal, hogy a modern festészeti irányzatok hetven évvel a fényképezés keletkezése után indultak igazán fejlődésnek, miután a festészet a naturalizmus és a realizmus után eljutott az impresszionizmusig. Ez az útkeresés is példázza, hogy hosszú folyamatról, párbeszédről beszélhetünk, amelynek során a naturalista és impresszionista festészet tapasztalataiból világossá vált, hogy a fényképezés alkalmasabb a valóság pontos visszaadására, és sokkal jobban képes megragadni a hangulatot és a pillanatot. A festészet és a fényképezés útjaik szétváltak, – ne tévesszen meg senkit, hogy eközben még hatottak a „festőies” irányzatok – egymástól eltérő feladatokat állítottak önmaguk elé, céljaikat más-más eszközrendszer segítségével valósították meg.

Aztán a fényképezés is rohamosan fejlődött, ugyanúgy, mint a róla alkotott „kép”, és e „képnek” a megfogalmazása. Már a századforduló környékén sokan vélekedtek úgy, hogy „a fotográfia ugyanolyan művészet, mint a képzőművészetekből ismertek, csupán eltérő eszközeivel hozza létre műveit”. Mára már megdőltek azok a definíciók, amelyek a fotót a pillanat művészetének, vagy az élet hiteles, objektív ábrázolásának mondták, és a sajátos eszközhasználatról mondottak sem igazak. Ha a kortárs fotográfia jelentősebb alkotásait, művészi szándékait, stílusirányzatait nézzük, meg kell állapítanunk, hogy a korábban felvázolt munkamegosztás – hogy a fotográfus a földhözragadt dolgokkal foglalkozzon, dokumentáljon, riportot készítsen, a festő, szobrász, grafikus pedig kreatív alkotásokat hozzon létre, szárnyaljon – napjainkban már értelmezhetetlenné vált. Nemcsak azért, mert a progresszív fotográfia, a kísérletező fiatalok átnyúltak a festészet területére, és kölcsönöztek eszközöket onnan is. Ez fordítottan is működik: a képzőművészek egyre izgalmasabb fotográfiai alapú műveket hoznak létre, kölcsönzik a technikát tőlünk is.

A határok más területen is megszűnni látszanak: míg korábban élesen elvált az amatőr, vagy a professzionista státusz, napjainkban – amikor a képből, mint műalkotásból indulunk ki – ezek érdektelen mellékkörülmények. A tehetség önképzés és tapasztalat útján is képes a mesterség-művészet eszközeit megszerezni, magas szinten birtokolni. A technikai-esztétikai értékek megítélésekor  a vizsgált kép készítőjének státusza hatodrangú kérdés csupán.

Megjegyzem, más vonatkozásban is felborult a régi rend, amelyet a rendszerező elmék, művészettörténészek, kritikusok a korábbi állapotokból kiindulva alkottak. Ma már a fénykép nemcsak dokumentál, és nem is a világ precíz képének megörökítésére hivatott: az események, életszerű pillanatok rögzítése mellett képes az érzelmi állapotok, hangulatokat és formai-dekoratív élmények megjelenítésére is. Mint más művészeteknél.

A kép (fénykép) nemcsak információkat hordoz, érzéseinket befolyásoló, érzékeinkre ható esztétikai élvezetet is jelenthet. Az igazság keresése mellett, a szépség megtalálásában is szerepet játszik. Lásd: festészet, zene, költészet, tánc és a film…

A fotografika különösen érdekes és élvezetes stílusával alkalmas arra, hogy – mint korábban említettem – érzéseinket befolyásoló, érzékeinkre ható esztétikai élvezetet is jelent. Ugyanakkor információkat is hordoz, melynek olvasatát éppen e technika (forma) képes felerősíteni. Számos technikai, technológiai változatát ismerjük. Színeket, tónusokat redukál, a gradációt meredekebbre véve felkeményíti, karakteresebbé teszi a rajzolatokat. Nem a részletekre, hanem az összhatásra koncentrál. Más esetben izohéliával, és hasonló u.n. szűrt-tónusokat hozzáadó, additív technikákkal „házasodik”, amelyből termékeny szellemű dolgok születnek. Készítőik még inkább mesterei a fotográfiának, tudásuk, technikai képzettségük magasabb színvonalon használja a fotográfia eszköztárát, mint az amolyan – persze nem lebecsülendő – megszokott eszközhasználattal dolgozó fotográfusok teszik.

A kreatív fotográfiában, mint általában a vizuális művészeteknél (képzőművészet, film, videó) a kép manipulálása a művészi képformálás eszközeként általános és természetes, tehát elfogadott. A tudományos, dokumentatív célú fényképeknél, a sajtófotónál, amelyeknél a pontos és hiteles közlés a cél, megengedhetetlen bármiféle beavatkozás, ami a tényszerűséget megváltoztatja. A nyomdai feldolgozás, megjelenítés során szükséges beavatkozás (pl. a zavaró háttér, az oda nem illő képelemek eltüntetése, stb.), amennyiben ez nem jelent lényegi változtatást, megengedett.”  (Eifert János)

Portréfényképezés – smink, maszk, Gombár Judit óráján. Gyakorlati foglalkozás a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola 9. osztályos képzős hallgatóinak, 2005. szeptember 22.

Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola 2005.09.22-Gombár-Judit

Portréfényképezés – smink, maszk, Gombár Judit óráján. Gyakorlati foglalkozás a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola 9. osztályos képzős hallgatóinak, 2005. szeptember 22. (Eifert János felvételei)

Stanislav Zvirgzdas: Litván tájak – Monostori Erőd, Komárom, 2005. szeptember 17 – október 15.

 2005.09.17-Komárom-02  2005.09.17-Komárom-01

Kiállításrendezésem – Stanislav Zvirgzdas: Litván tájak – Monostori Erőd, Komárom, 2005. szeptember 17 – október 15.

Stanislovas Zvirgzdas: Litván tájak

Stanislovas Zvirgzdas: Litván tájak

Stanislov Zvirgzdas: Litván tájak

Harasztÿ István és Saxon Szász János kiállítása, Győr, MADI Galéria, 2005. szeptember 16.

MADI Galéria, Győr. International Mobile MADI Museum Foundation.
Kiállításmegnyitó, nem is akármilyen.

Read more

Portréfényképezés. Elmélet és gyakorlat a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola 9. osztályos képzős hallgatóinak, Győr, 2005. szeptember 13.

Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola, 2005.09.13.2005.09.13. Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola, 2005.09.13. Eifert János felvételei

Portréfényképezés. Elmélet és gyakorlat a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola 9. osztályos képzős hallgatóinak, Győr, 2005. szeptember 13.

Eifert János: Montázsok / Montages / Монтажи (digiRama) – Győr, 2005. szeptember 12.

2005-09-12-Eifert-Montage-digiRama2005-09-12-Eifert-Montage-digiRama-02

Eifert János: Montázsok/Montages/Монтажи (2005. szeptember 12.) DigiRama 4 Min. Photo&Design:  J. Eifert – HDAV Show Q 0,8 – Wings Platinum 2.30 -

Lásdd, YouTube: http://www.youtube.com/watch?v=ku7onheP1bM

Eifert János: Képnovellák 6. fényKÉP/másKÉPP kiállítás és digiRama vetítés, Győr, Váczy Péter-gyűjtemény, 2005. szeptember 1 – 11.

Eifert János: Képnovellák 6. fényKÉP/másKÉPP kiállítás és digiRama vetítés, Győr, Váczy Péter-gyűjtemény (Magyar Ispita, 9022 Győr, Nefelejcs köz 3.) 2005. szeptember 1 – 11.

Megnyitotta: Somodi Ferenc újságíró, a Kisalföld főszerkesztő-helyettese 2005.09.01. Eifert János: Képnovellák 6. fényKÉP/másKÉPP kiállítás és digiRama vetítés, Győr, 2005.09.01.

A kiállítást megnyitotta: Somodi Ferenc újságíró, a Kisalföld főszerkesztő-helyettese

Tóth Éva és Lőrinc Kati, Képnovellák, Győr, 2005.09.01. Eifert János: Képnovellák 6. fényKÉP/másKÉPP kiállítás és digiRama vetítés, Győr Eifert János: Képnovellák 6. fényKÉP/másKÉPP kiállítás és digiRama vetítés, Győr 2005.09.07-Győr-Képnov-03

Revita TV, Győr, 2005.09.01. 2005.09.01-Győr-Képnov-14  2005.09.07-Győr-Képnov-10 2005.09.07-Győr-Képnov-12

2005.09.01. 2005.09.07-Győr-Képnov-11 2005.09.07-Győr-Képnov-13 Szabó Béla és Eifert János felvételei

Eifert János: Képnovellák 6. fényKÉP/másKÉPP kiállítás és digiRama vetítés, Győr