Archive for October, 2006
Napló, 2006. október 9.

Eifert János felvételei
Indulás Beijingből 10:10, Air France 129L járattal
Párizsba érkezik 14:40, Párizsból indulás 15:35, Budapestre érkezés 17:45
A hosszú utazás közben kiválogatom a szept. 25. és okt. 7. között készült felvételeimből a lgjobbakat…
中外摄影名家看新疆
Xinjiang in the eyes of Chinese and foreign photographers
Hajba Ferenc: Az átlátszó kutya, könyvbemutató – 6. Győri Könyvszalon, 2006. október 13-15.

6. Győri Könyvszalon, 2006. október 13-15.
Hajba Ferenc: Az átlátszó kutya. Borítóterv és fotó: Eifert János
A kötetet bemutatja: Vörös T. Károly

Kínai napló, Beijing / Peking, 2006. október 8.

Búcsúest Beijingben. Bemutatom Wang Guogink miniszterhelyettesnek a korábbi kínai képeimből összeállított könyvtervemet. Wang Zhengsheng-nek, a Kínai Fotóművészek Szövetsége főtitkárának Az Év természetfotósa fotóalbumot nyújtok át, valamint a ZOOM Magazin egyik példányát.

A képeken: Sergey Buslenko, Eifert János, Wang Guogink miniszterhelyettes, Yang Tonghe, Wang Zhengsheng, a Kínai Fotóművészek Szövetsége főtitkára (Photo: Philipus)
Kínai napló, Urumqi, International Grand Basar Xinjiang, 2006. október 7.



Kína / China, Urumqi, International Grand Basar Xinjiang (Photos: Eifert János)
Urumqi is quite famous for its claim that it is the most inland major city in the world, that being the furthest from any ocean. There are two major ethnic groups, the Han Chinese and the Uyghur. Other ethnic groups in Urumqi include Kazakhs, Kyrgyz, Mongols and Hui Muslims.,
Most people in Urumqi can speak some level of Mandarin Chinese, albeit possibly with an accent, and Uygur, a Turkic language. If you do not speak Mandarin or Uyghur, you may have difficulties in Urumqi. Few people speak English, even in some of the large hotels. When taking a taxi, it is a good idea to be armed with a piece of paper with the name of your destination written in Mandarin.
Kínai napló, Dabancheng, Salt Lake, 2006. október 6.


Kína, Xinjiang. Dabancheng, Salt Lake (Eifert János felvételei)
Kínai napló, elmélkedések a kínai konyháról, Urumqi, 2006. október 6.
Terített asztal (Kína, Sangong) Photo: Eifert János
Kínai konyha
Ahány szakács, annyi konyha. Kínában még az étkezési szokások, főzési stílusok is változatosak. Általában kör alakú asztalnál ülnek az étteremben, melynek közepén forgatható körlap van. A pincér erre helyezi a különböző fogásokat, amelyből mindenki annyit vesz, amennyit akar. Az ujguroknál, kirgizeknél, mongoloknál (ezek mind kínai népek) az alacsony asztalra, vagy a földre terített szőnyegre tálalják az ételeket, és melléguggolva, vagy a földre ülve fogyasztják azokat. Az első néhány fogás hideg, a többi meleg. Van, ahol a gyümölcsöket, magokat rögtön az elején feltálalják, és elmaradhatatlan a tea, amit szinte minden fogáshoz fogyaszthatunk. A két pálcikán kívül evőeszközként szolgál egy kis porcelánkanál is. Ezzel szedhetünk a fogásokból a tányérunkra, illetve kanalazhatjuk ki az utolsó fogásként kihozott levest. Több ételhez a kezünket használhatjuk evőeszköz gyanánt, például a híres pekingi kacsát is így fogyaszthatjuk.
A levesből pálcikával eszik ki a sűrűjét, s előfordul, hogy egyszerűen megisszák a levét a csészéből. Kés nincs, hiszen mindent apróra vagdalnak. Általában az étkezés társadalmi esemény, ahol a fogások közti és alatti beszélgetés nagy jelentőségű.

A különböző konyhák között eltérések vannak, de bármely országrész éttermében a helyi sajátosságok mellett más főzési stílusok, ízek is megtalálhatók. Xinjiangban így nagyszerűen élvezhetjük az ujgur, kirgiz, mongol ízek mellett a pekingi konyha shandongi stílusát, az északiak csípős különlegességeit, a szecsuani szakácsművészet fűszerezését, vagy a déli konyha különlegesen elkészített halételeit.
Az elkészítési módok is változatosak, hiszen a főzés, a párolás, a gőzölés, a pirítás, a lapon sütés akár kombinálva is megjelenik. Az alapanyagok mellé kevés járulékos anyagot tesznek, és gazdagon fűszereznek. A fűszerezés nem feltétlenül az erős, csípős hatást jelenti, hanem inkább az étellel harmonizáló finom, visszafogott, olykor édes-savanyú zamatokat. Csirke, kacsa, birka, borjú, hal, teknős, alga, rák, kagyló, cápauszony, zöldség, szója, bambuszrügy, gomba akár egy tálra is kerülhet, a kínai szakácsok mesterien tudják keverni az ízeket.
Általában mondható, hogy a napi gyakorlatban több mint 250 féle jellegzetes ételt főznek, s ezek jórészt több zöldségből és gombából, mint húsból állnak, ezért egészségesebbek. Nem főzik agyon az ételeket, a nagy lángon való sütés, grillezés, forrázás inkább elterjedt. Számít az ételek külső megjelenése is, nagy figyelmet fordítanak a szín, illat, íz egységére. Gyakran találkozni remek konyhaművészeti kompozíciókkal. Különböző betegségek elleni ételeket is találhatunk speciális étlapokon. Az ilyen ételek készítéséhez hagyományos kínai gyógyszereket is felhasználnak. A történelmi ételek is választékon szerepelnek. Választhatunk így akár a császári családok, főhivatalnokok kedvenc ételeiből, de maradhatunk tájegységek szerint a shangdongi, szecsuániu, kantoni, zhejiangi, jiangsu-i, fujiani, anhu-i, és hiunani konyha specialitásainál. Ha mindez kevés, mehetünk a sorra nyíló McDonald’s és Kentucky Friend Chicken étterembe, vagy a Kis Párizsba, a London Styl-ba Roma Wuckong-ba.
Magam részéről a legjobb ízekkel az országút menti ötödosztályú éttermekben, a bazárokban sorjázó kifőzdékben, az utcai árusoknál találkoztam.
Az asztali örömökhöz hozzátartozik a teázás, a gyümölcsök és sajtok, különböző magok, édességek, valamint az italok fogyasztása.
A tea a világ legnépszerűbb itala, Kínából ered. A világszerte elfogyasztott tea 90%-a Ázsiából származik. Hogy a tea milyen különleges és fantasztikus ital, azt mégiscsak Kínában ízlelheti meg az ember. Ha csak a feldolgozási módokat nézzük, öt csoportba oszthatók: a zöld tea erjesztés és füstölés nélkül, a fekete- illetve vörös tea erjesztéses és pörköléses, a Chuanong tea füstöléses, a Wulong tea részleges erjesztéses, a tégla- vagy tömb-tea préseléses eljárással készül. A különböző tea-típusok őrlése, sodrása, pörkölése sok száz éves tapasztalatok alapján történik. Az illatosított teákhoz különböző virágokat, például jázmint vagy magnóliát kevernek. A jázmintea főleg Észak-Kínában népszerű. Nyaranta, illetve meleg éghajlaton hűsítő, ellazító hatásáért kedvelik, téli hidegben, vagy kimerültség esetén serkentőszerként alkalmazzák. A gyógyteák egy külön csoportot alkotnak.
Italok is nagy választékban találhatók. A híres Qingdao és Beijing sör karsztvíz felhasználásával készül. A borok közül többet külföldi (köztük magyar) közreműködéssel készítenek és palackoznak, érdekesek és különlegesek a gyógyfüvekből készült boraik. Erősek a pálinkák, s vannak különleges ízű mentolos szeszes italaik is.
Eifert János
Kínai napló, Hami Twelve Mukan, 2006. október 4.

Kína, Xinjiang. Hami Twelve Mukan – egy kitűnő ujgur zenekar, táncosokkal… (Eifert János felvétele)
Kínai napló, Hami, Mausoleums of Uyghur Kings, 2006. október 3.



Kína /China, Xinjiang, Hami. Uygur King’s Mausoleums (Photos: Eifert János)
Xinjiang Uygur Autonomous Region
Xinjiang is located in northwest China and covers 617 thousand square miles. Its population is 16.62 million. It contains one sixth of the total area of China, and is inhabited with different minorities and nationalities including Uygur, Han, Kazak, Hui, Mongolian, Kirgiz, Xihe, Tajik, Uzbek, Manchu, Daur, Tatar, and Russian.
Xinjiang is far from the sea and is surrounded by snow-capped mountains, boundless deserts and vast grasslands. There are many basins and oases scattered over the region. The dry climate has created the peculiar natural scenery such as the Gobi Desert and salt deserts. The clear water from melted snow and ample sunshine make it an invigorating place.
After entering the border of Xinjiang, the Silk Road splits into three routes: the north, middle and south. Many ruins of ancient cities, watchtowers and numerous historical sites of the Han and Tang dynasties that have been swallowed by the sand remain along the routes. There are also important cities and towns such as Urumqi, Turpan, Kashai, Kuqa, Hotan, and Taxkorgan along the ancient Silk Road.
Hami
This was an important strategic place on the Silk Road, also known as Kunwu in ancient times. Hami is the eastern gate of Xinjiang and a convenient transport point. The Lanzhou-Xinjiang Railway and Highway run through it and buses also stop at all the counties.
Hami King’s Mausoleum
Situated in Shazaojing, Huicheng, a western suburb of the city, the Hami King’s Mausoleum is the largest mosque in the area. The mausoleum is covered with green glazed and white patterned tiles. The vault is majestic and decorated with colorful paintings. Opposite the mausoleum is another large mosque, the ceiling of which is supported by 108 carved wooden pillars and the inside walls are painted with flower patterns with extracts from the Koran.
Kínai napló, Xinjiang, White Rocks, 2006. október 2.
Kína, Xinjiang, White Rocks. Az őszi erdő fái között egy lovas baktat óvatosan a lápos területen. Távol a hegyek már hósipkába öltöztek…

