Archive for September, 2007
Kortárs magyar fotográfia, Pécs, 2007. szeptember 21.
Pécs, Kortárs magyar fotográfia 2007
Kiállítások sorozata a kortárs fotóművészet alkotóinak meghívásával. Harnóczy Örs mutatja be a programot.
Wagner István: Eifert diaporámái és fotográfiái – Dura.hu, Budapest, 2007. szeptember 16.
Eifert diaporámái és fotográfiái
Dura.hu, 2007-09-16 http://www.dura.hu/system/printer.php?id=2604
A bibliai Bábel-tornyát idézi a Nemzeti Színház Zikkurat Galériája: kívül és belül csigalépcsőn lehet a tetejére feljutni. A csúcsról a főváros kitárulkozó panorámájában gyönyörködhetünk, a második esetben viszont elvarázsolódhatunk. A sejtelmes félhomályban ugyanis esőcseppek hullanak alá a csillagos mennyezetről, amelyek nagyot koppannak a pince medencéjének víztükrén. Ehhez a különleges környezethez válogatta össze Eifert János fotoművész non-stop vetítésű diaporámáit és falra függesztett óriásfotóit Képnovellák című kamaratárlatára, amelyet szeptember 30-áig láthat itt a közönség.
A bibliai Bábel-tornyát idézi a Nemzeti Színház Zikkurat Galériája: kívül és belül csigalépcsőn lehet a tetejére feljutni. A csúcsról a főváros kitárulkozó panorámájában gyönyörködhetünk, a második esetben viszont elvarázsolódhatunk. A sejtelmes félhomályban ugyanis esőcseppek hullanak alá a csillagos mennyezetről, amelyek nagyot koppannak a pince medencéjének víztükrén. Ehhez a különleges környezethez válogatta össze Eifert János fotóművész non-stop vetítésű diaporámáit és falra függesztett óriásfotóit Képnovellák című kamaratárlatára, amelyet szeptember 30-áig láthat itt a közönség.
A hatvanas éveiben járó fotográfus eredetileg hivatásos néptáncos volt és a Honvéd együttes külföldi turnéin kezdett el fényképezni, majd véglegesen pályát módosított. Azóta másfélszáznál több egyéni kiállítása volt itthon és külföldön valamint legalább ugyanennyi díjat, diplomát kapott művészi teljesítményeiért. A nyolcvanas évek derekától készít rendszeresen diaporámákat (vagyis tematikusan összefüggő diapozitívok kisebb-nagyobb sorozatát), fotóiból pedig képnovelláknak nevezett fotográfiai történeteket szerkeszt. Ezeket rendszeresen bemutatja az általa vezetett nemzetközi fotóművészeti alkotótáborokban is, itthon és a határokon túl egyaránt. Az atmoszférához remekül illik itt és most az 1991-es sebesvízi nyár fotográfiai terméséből például a Magdi a tóban című sorozat, a modell önfeledt lubickolásával, avagy a Tűztánc női kettőse, lobogó lángnyelvek között a szélben lebbenő hajkoronával. A következő évben a Furcsa pár férfi-női duója volt a főszereplő, olykor ruhátlanul a víz felszínén duplázódva, máskor titokzatosan közös lepelbe burkolózva. Fél évtizeddel később a miskolctapolcai barlangfürdő lett a helyszíne a férfi-hátaktokról készült ciklusának, a természet fantasztikus produkcióját jelentő mészkőképződmények mesebeli keretében. Az ezredfordulón a németországi Wagner-operakultusz legendás zarándokhelyén Bayreuthban szerveztek Body Art elnevezéssel nemzetközi workshopot, amelyre előadóként hívták meg Eifert Jánost. Az elméleti munka gyakorlati mellékterméke a Titkok barlangjának régi germán mondáktól ihletett, borzongatóan romantikus fotósorozata lett, mint valamiféle variációk női akt-trióra és égő gyertyákra, a sziklafal tátongó üregének hermetikusan zárt kőkapuja előtt. Az egymást folyamatosan követő és szervesen egymásba fonódó jelenetsorok végül úgy állnak össze vizuális képnovellákká, mint a korai francia tapiszériák figurális mustrasorai, egy-egy jelentős történelmi esemény megörökítésével a kései utódok számára. Úgy tűnik, Eifert János fotográfiai képzelőereje nem ismer korlátokat.
Forrás: Wagner István
Wagner István: Képnovellák. Eifert-kiállítás a Zikkuratbabn. Foto Mozaik 113, 2007. szeptember, X. évfolyam 9. szám
Wagner István: Képnovellák. Foto Mozaik 113, 2007. szeptember, X. évfolyam 9. szám
FOTÓTÁRLAT – Wagner István rovata
Képnovellák
Az Érzéki valóság elnevezésű kortárs csoportos kiállítás a képző- és fotóművészet határterületeiről hozott össze festményeket, grafikákat és fényképeket. Két külön termet kapott – ezen belül – Eifert János Képnovellák című kamaratárlata.
A fekete-fehér és színes óriás-fotókat a szerző olyan hazai vagy külföldi nemzetközi alkotótáborok terméséből válogatta össze, amelyeknek mesterkurzusait ő vezette. Ilyenek a Sebesvízen készült 1991-es sorozat, a Magdi a tóban gyermeki örömmel lubickoló modellje, vagy a Tűztánc szélben lobogó hajjal, lángnyelvek között mozgó kettős női aktjainak ciklusa. A következő évben a férfi és a nő viszonyát boncolgatta a Furcsa pár című triptichonban, az alakokat hol víz-tükörben megkettőzve, hol pedig sejtelmesen közös lepelbe burkolva, és oltárképhez hasonlóra komponálva. Ezekkel egyidősek az ausztriai Kötschach-Mauthen műhelyének emlékei: op-art tanulmányok női hátaktra rajzolódó ablakredőnycsíkokkal, illetve a modell falra vetülő árnyékával. 1996-os datálásúak a miskolctapolcai barlangfürdő érdekes környezetében megörökített férfihát-aktok. Az ezredfordulón a németországi Wagner-operakultusz évszázados, legendás központjába – Bayreuthba – hívták meg Eifertet workshop vezetésére. Itt készült sorozatát – stílusosan – mintha régi germán mondák ihlették volna (Titkok barlangja), a sötét üreg bejáratát hermetikusan el-záró sziklafal előtt, égő gyertyák között pózoló női akt-trióról összeállított variációkkal, amelyekből „falikárpit” mustrasorai jöttek létre végül.
Sebesvízen 2004-ben a Kezek, vágyak már-már koreográfiai tervezésű sorozata született (a fotóművész hivatásos néptáncosi múltjára emlékeztetve), középpontban a fekvő, meztelen nőalakkal, akinek arcát maszk, ágyékát pedig érzékien vörös drapéria takarja, mohón feléje nyúló karok erdejével körül-véve. Merőben más hatású a következő évből a Pokol ciklusának durva zsákvászonba öltözött, kövér figurája az iszapfürdőben dagonyázva…
Mindezek jól illusztrálják Eifert János legfőbb erényét: a folytonos újat keresést, fáradhatatlan kísérletező kedvet. A fotókhoz ráadásként társulnak az azonos vagy hasonló témájú diaporámák, amelyek nonstop vetítése teszi teljesebbé a látogató vizuális élményét.
(A Nemzeti Színház Zikkurat Galériája, Bp. IX., Bajor Gizi park I. Megtekinthető szeptember 30-ig, hétköznapokon 13–18,30, hétvégeken 11–18,30 óra között.)
Juhász László: Árnyékok, mozdulatok és mozgások – Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest, 2007. szeptember-október
ZOOM Kiállítás
Árnyékok, mozdulatok és mozgások
JUHÁSZ LÁSZLÓ kiállítása
Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, 2007. szeptember-október
(A kiállítás installációit a Pigmenta Kiadó készítette)
A hazai fotográfia gazdag korszakát éljük. Tékozlóan sok tehetség, kitűnő fotográfus, kis- és nagymester él és alkot – az Universum végtelenségéhez képest kicsinynek mondható, tenyérnyi területen – Magyarországon. Az alkotói stílusok, művészi elképzelések sokszínűségét illetően is rekordok dőlnek talán, a dokumentarizmustól az experimentálisig szinte minden terület erőteljesen képviselteti magát. Egy közülük – Juhász László – beskatulyázhatatlan. Ha kell, stílust vált. Szívét-lelkét teszi a képhez, egyszer riporterként, másszor kísérletező, kreatív fotográfusként. Nemcsak megörökíteni, hanem értelmezni akarja a valóságot, kiszűrni a lényeget és megragadni a szépségét mindannak, amit elfed előttünk első látásra az információs ingerek gazdagsága. Dokumentarista és egzisztencialista is egyben: képeinek filozófiája a fények és árnyékok, mozdulatok és mozgások világából jól kiolvasható. A kompozíció tökéletességére törekszik, letisztult formákra és vonalakra bontja, egyszerűsíti a körülöttünk lévő világot. Távol áll a merev, akadémikus formáktól: lüktető, élettel teli játékai mégis komoly mondanivalót hordoznak.
Juhász László (55), gépészmérnök és középiskolai tanár, a volt Jugoszláv Köztársaság jóléti rendszerében, az 1970 –es évek végén kezdett el komolyan foglalkozni a fényképezéssel. Szabadka virágzó kulturális forgatagában elmerülve, festőkkel, szobrászokkal, színházi emberekkel körülvéve szívta magába az inspiráló szellemi légkört. Számos rangos nemzetközi (FIAP) kiállításon díjazták képeit (Spanyolország, Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, Korea, Luxemburg, Franciaország). Ösztöndíjasként Salzburgban és Plovdivban járt.
Eifert János