János Eifert - Photographer

Archive for July, 2009

Anyámat meglátogatjuk, Kiskörös, Baptista Szeretetház, 2009. július 28.

  

  anyam_4610 anyam-ildi, Kiskörös - Photo: Eifert János

 anyam-ildi, Kiskörös - Photo: Eifert János

                                                                  anyam-levele-ildinek

 

Ildivel meglátogatjuk anyámat Kiskörösön, a Filadelfia Szeretetotthonban. Nagyon örült látogatásunknak, és bár nagyon fáradt volt, fél órát tudtunk beszélgetni. Egy kockás füzetlapra írt néhány mondatot adott át kedvesemnek: “Jani fiam békés, jó természetű, szeretetre vágyó. Rendkívüli munkabíró. De kell mellé valaki, aki irányítja.”

Napló, Eger, 2009. július 26.

Szerelem. Önarckép Ildikóval - Photo: Eifert János

Juhász Gyula 

Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

Napló, Eger, 2009. július 25.

Eifert András Szilveszter szeme     Eifert András Szilveszter, olajfestményével 

Andris csendéletével - Photo: Eifert János 

Andrisnak határozottan “jó szeme” van. Nemcsak a fényképezés megy neki, úgy látom, kitűnően rajzol és fest. Az egri minaret közelében lévő Leonardo boltban olajfestéket, vásznat, ecsetet vásárolunk számára, és a szállodában rögtön nekilátott a festésnek. Egy-két óra, és két gyönyörű csendéletet, és egy rólam készült portrét kerekített.

Rózsa Zsuzsanna: Dzsingisz kán gyermekei – Egri Kulturális és Művészeti Központ, 2009. július 23.

XVI-Egri-Fotóműv-Alkotótábo

rózsa-Zs-Bimbó-Zoltán Rózsa-Zsuzsa-kiállításán-Ei Rózsa-Zsuzsa-kiállítása-And

Rózsa-Zsuzsa-kiállítása-Eif

Rózsa-Zsuzsa-kiállítása rózsa-Zs-TV-interjú rózsa-Zs-kiáll-Móger

rózsa-Zs-kiáll-Cili rózsa-Zs-kiáll-Móni rózsa-Zs-Csillag-Emese rózsa-Zs-kiáll-Móger-Ildikó rózsa-Zs-Nik

XVI. Egri Fotóművészeti Alkotótábor 2009

Egri Kulturális és Művészeti Központ (Bartakovics Béla Közösségi Ház, Eger, Knézich Károly u. 8.)
Rózsa Zsuzsanna: Dzsingisz kán gyermekei c. kiállítását nyitom meg, illetve mutatom be. Molnár István Géza fotóművész, Bimbó Zoltán szervező mondanak néhány okos mondatot…  Ádám Gyula(Csíkszereda), Gál Gábor fotóriporteri munkái, Nemes Róbert fotóriporter és Nemesné Kis Anita művészettörténész előadása, Demeter Pál, Tiszavölgyi Zsolt, Herbst Rudolf, Kármán Balázs, Szerencsi Gábor, Józsa Béla, Dombovári Tibor, Magyarósi Péter, Molnár István Géza kiállításai, előadásai, diavetítései szerepelnek a programban…

(Szendi Lajos felvételei)

I.I.: Mozgásban fogalmazott lélek. Fotóművész és festő találkozása a kiállítóteremben – Tolnai Népújság, 2009. július 11.

Tolnai-Népújság-2009.07.11.

I.I.: Mozgásban fogalmazott lélek. Fotóművész és festő találkozása a kiállítóteremben – Tolnai Népújság, 2009. július 11.

Napló, Budapest, MMS Mozgásművészeti Stúdió, 2009. július 11.

A falnál. Mozgástanulmány 1-9.  

Requiem 2009 Fenyvesi Márk, MMS Mozgásművészeti Stúdió - Photo: Eifert János Fotóoktatás.hu - táncworkshop az MMS Mozgásművészeti Stúdióban - Photo: Eifert János 

MMS Mozgásművészeti Stúdió - Photo: Eifert János

Táncworkshopot vezetek a Fotóoktatás.hu iskola résztvevőinek. Imre Tamás és Anikó jól előkészítették a munkát, Fenyvesi Márk és kitűnő táncosai, Bacskai Ildikó, Kocsis Andrea, Copek Péter a modelljeink az MMS Mozgásművészeti Stúdióban. A falnál c. mozgástanulmány Bacskai Ildikó táncművész közreműködésével készült. 

Előzetesen néhány gondolatot fogalmaztam meg hallgatóim számára, és az első órákon az elméleti felkészítés történt. Megfigyelhető, hogy számos párhuzam rajzolódik ki a két művészeti ág között, amiket a táncfényképezés során nagyszerűen érvényesíthetünk: Tánctörténet – fotótörténet, a tánc műfajai – fotográfiai műfajok, a táncos technikája – fotótechnika, táncesztétika – fotóesztétika.

Testből font jelbeszéd. A mozgás-, mozdulat és táncfényképezés

Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt.

A tánc-, a mozdulat-élmény megőrzésének, rögzítésének, ha úgy tetszik dokumentálásának igénye – ősidőktől fogva ismert. Legkorábbról az őskőkorszakból származó barlangi, valamint a bronzkori sziklarajzok maradtak ránk, későbbről pedig rajzok, festmények, szobrok, és a jelen időben a fénykép, a film és videó őrzi meg ennek az illékony művészetnek a jelenlétét. Különleges jelentőségűek a korabeli költők, írók, filozófusok közvetlen élményén alapuló műveinek táncvonatkozású lírai, leíró vagy elmélkedő részletei. Gyönyörű könyvet lehetne összeállítani Homérosztól kezdve Paul Valéryig – a táncot magasztaló költői szövegekből, amelyben a magyar költők sorai, virágénekek, népi rigmusok éppúgy helyet kaphatnának. Ma a dokumentálás – a film, videó mellett – főleg fényképezéstechnikával folyik. A fotográfusok nagy része azonban nem elégszik meg a puszta rögzítés igényével, hanem művészi értékkel bíró, eredeti mű létrehozására törekszik. Ezek persze dokumentációs célokra, a tánc rekonstrukciójára is alkalmasak lehetnek, de művészi értékük az elsődleges. Nehéz meghatározni valamelyik művészeti ág elsőbbségét, de kétségtelen, a táncosok a fotográfiát különösen előnyben részesítik. Gyakran előfordul, hogy az ábrázolt koreográfia, vagy táncos már rég elfelejtődött volna, ha a róla készült fénykép kiállításokon, fotóalbumokban, valamint újságok, folyóiratok lapjain nem éltetné tovább.

Milyen technikával?
Balett, néptánc, klasszikus balett, modern balett, jazz-tánc, kifejező tánc, mozgásművészet, szabadtánc, varietétánc, hastánc, sztepptánc, ukrán tánc, kanász-tánc, színpadi tánc, menyasszony-tánc, üveges-tánc, akrobatikus tánc, autentikus tánc, mozdulatművészet… Nehéz eligazodni a tánc sokféleségében. Vajon a különböző stílusok, irányzatok, korok táncai különböző technikát igényelnek? Egyáltalán nem. A különbözőségek a beállításban, a kép kompozíciójában és stílusában lehetnek.
Táncot fényképezhetünk próbateremben, színpadon, szabadtéri előadás közben, mulatságok, esküvők, folklórbemutatók helyszínein, műteremben, szabadban, sorolhatnám még a legkülönbözőbb helyszíneket, amelyeknek fényviszonyai egymástól homlokegyenesen különbözhetnek. Általában színpadon, előadás közben kevés a fény, a megközelíthetőség, a legjobb nézőpont kiválasztása is akadályt jelenthet. Az előadást, a nézőket nem zavarhatjuk, vakuval villogni megbocsájthatatlan bűn. Ezért ajánlott egy gyors kisfilmes, tükörreflexes kamera, nagyfényerejű objektívekkel, magas érzékenységű filmmel (digitális kameráknál 400, 800, vagy 1600 ASA beállítása), stabil állvánnyal, ami lehet egylábú is. Hogy miért kell állítgatnunk az érzékenységet? Miért nem kezdjük rögtön a legmagasabbal? Nem árt tudni, hogy az érzékenységnövelés a filmanyagnál a szemcsézet durvulásával, a digitálisnál a kép zajosságával jár.
A helyes expozíciót egyrészt az adott fényviszonyok, másrészt saját elképzeléseink szerint kell beállítani. Az éles reflektorfényben álló táncos, és a körülötte lévők között óriási fénykülönbség van, ezt lehetetlen áthidalni köztes expozícióval. Mindig a fő témára, fontos területre határozzuk meg a záridőt, valamint a mozgás élességének az igényétől függően. Ha éles képet akarunk, mint a sportfényképezésnél, mozgásban legalább 1/250 sec zársebesség szükséges. A bemozdulásos felvételekhez pedig 1/8 sec, vagy még hosszabb záridőt használhatunk. Hogy az élesség-életlenség kontrasztja még erőteljesebb legyen, állványt kell használnunk. De felvétel közben a gép mozgatása, és/vagy a zoom objektív fókusztávolságának a változtatása (berántás) is lehetséges.

Az együttműködés a táncosokkal, a koreográfussal
Színpadi táncok esetében leggyakrabban előadás közben fényképezhetünk, de előfordulhat, hogy külön fényképezésre kiírt próbán, közönség nélkül dolgozhatunk. Ez esetben lehetőség adódhat egy-egy jelenet újrarendezésére. Ehhez a koreográfus, a táncosok segítségét kérjük. A táncfényképezéshez, ugyanúgy, mint a személyfényképezésnél általában a megfelelő atmoszféra szükséges.  Ezt megteremteni pszichológiai ismereteink, érzékünk segíthet ebben. Megnyerni a táncosokat, hogy az adott pillanatban a legnagyobb teljesítményt nyújtsák. Ez nemcsak az ugrások magassága, a lábak feszítése, a pózok kirajzolása miatt szükséges, hanem az átélés miatt is. Az arcon megjelenő érzelmek nélkül ugyanis fabatkát sem ér az egész táncfényképezés, „fagyos” a kép, ha rajta a táncosok, mintha fabábok lennének, vagy gépemberek, úgy mozognak. No de újrarendezés, vagy hamisítás?  A koreográfia lényegét, a táncos alakítását adjuk vissza, vagy ez az egész csak ürügy, hogy saját világunkat mutassuk meg?  Szerintem mindkét út járható. Ha jobbat tudunk, mutassuk meg!

Eifert János

 

I.I.: Mozgásban kifejezett emberi lényeg – fotók! – TEOL.hu, 2009. július 11.

TEOL.hu-Tolna-Megyei-Népújság

Mozgásban kifejezett emberi lényeg – fotók!

Szekszárd | Képnovellák címmel megnyílt Eifert János fotóművész és Kovács Tibor festőművész közös kiállítása a megyeszékhelyen.

Ha más nem, úgy a mozgásban kifejezett emberi lényeg megragadása közös a két alkotó képeiben, derült ki prof. dr. Losonci Miklós művészettörténész sziporkázó megnyitójából.

Képnovellák címmel nyílt meg pénteken a 25 éves Művészetek Házában Eifert János fotóművész első közös kiállítása az 50 éves Kovács Tibor festőművésszel. Utóbbinak ez a tárlat éppen az ötvenedik. Hol másutt is találkozhatott a két művész, mint a világ másik végén, Kanadában, a Magyar Házban, ahol tavaly azonos időben volt kiállításuk. Ott határozták el a közös és hazai folytatást.
A tematikai azonosság, a nő alakja és az érzelmek tánca is felel egymásnak a fotókon és festményeken. Megragadó montázs is bizonyítja, hogy képek közös tartalmakat is hordoznak. Eifert János szakmájának, művészetének itthon és külföldön egyik legismertebb képviselője. Tanárként, előadóként szakíróként és szakérőként is tevékenykedik.
Kovács Tiborról azt írta egyik kritikusa: korunk egyik látványteremtő poétája, olyan lírikus, aki élénk színekkel, árulkodó gesztusokkal különleges világot tár elénk. Aki izgalmas esztétikai élményre vágyik, tekintse meg a tárlatot amely szeptember 6-ig, hétfő kivételével 10-18 óráig tart nyitva. (I.I.)

(Kiss Albert felvételei)

Képnovellák – Eifert János fotóművész és az 50 éves Kovács Tibor festőművész 50. kiállítása, Szekszárd, Művészetek Háza, 2009. július 10 – szeptember 6.

FÉNY-KÉP-VIZSGA – Budapest, Kerengő Galéria, 2009. július 13 – augusztus 14.

feny-kep-vizsga

 

 

“FÉNY-KÉP-VIZSGA” címmel 2009.07.13-án hétfőn 18.00-kor nyílik meg kiállításunk, amelyet Eifert János és Imre Tamás nyit meg.
A tárlat képeit a Fotooktatas.hu fotóiskola Kezdő és Haladó Kortárs Művészfotó tanfolyam végzett hallgatói  készítették.
Cím:  Budapest 1014. Színház utca 1-3. (Budai Vár)
Nyitvatartási idő: Mindennap 13.00-18.00-ig, előadásnapon este 21.00-ig
A kiállítás 2009. augusztus 14-ig tekinthető meg a Galériában.

 

FÉNY / KÉP / VIZSGA – hallgatók kiállítása 
A FOTÓOKTATÁS.HU kezdő és haladó szintű fotográfiai képzést nyújtó szaktanfolyamain a hallgatók a kreatív és alkotó kortárs fényképezés igényei szerint a mesterség és művészet alapjait, a technika és esztétika magas színvonalú eszközhasználatát, és az ehhez szükséges tudásanyagot szerezhetik meg. Az elméleti és gyakorlati órákat a nemzetközileg is elismert fotográfusok – Baricz Katalin, Eifert János, Imre Tamás, Imre Anikó, Molnár István Géza, Krivánszky Árpád, Papp Elek és Szabó Béla – tartják.

A tanfolyam kifejezetten a digitális és analóg fotóművészet etikai és formai szabályainak megfelelően vezeti be hallgatóit a szakma rejtett titkaiba. 

Imre Tamás, az iskola vezetője hangsúlyozza: „Fontos számunkra a művészet iránti elkötelezettség, a kortárs fotográfia szeretete és a kreativitás formálása. Nálunk a hallgató nem csak a helyes expozíciót, a technikai tennivalók sorát tanulja meg, hanem egyfajta gondolkodásmódot, a fények és árnyékok csodálatos világának, az életnek a tudatos megörökítését is. Legfőbb célunk, hogy az elméleti órákon és gyakorlati fényképezések közben a tanulók minél inkább kedvüket leljék a művészi alkotások létrehozásában.”

A kiállítás azontúl, hogy tánc-, színházi-, riport-, szociofotó-, zsánerportré-, tájképek, a hosszú expozíciós kreatív esti felvételek és városképek, a portré, az akt fotográfia területéről választott témák kimunkált képeit mutatja be, a fotográfusok – hallgatók és tanáraik – felkészültségéről és tehetségéről állít ki „bizonyítványt”.

 

Imre Tamás fotográfus /vezető oktató
www.fotooktatas.hu info@fotooktatas.hu

Napló, Budapest, Baleseti Kórház, 2009. július 9.

Budapest, Baleseti Kórház, ambulancia_Photo: Eifert korhazban_3136 moger-rontgen_4103 

  moger-ildiko-korhazban_3098

Péterfy Sándor u. Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ (011620313) Kórházi felvételi ambulancia
1081 Budapest, VIII. Fiumei út 17. Osztályvezető: Cserkuti Ferenc Dr.
AMBULÁNS – KEZELŐLAP
Beteg neve: Móger Ildikó
Jelen panaszok: Április 16-án Bulgáriában operálták b. felkartörését. Utókezelésen vett részt. 1 hete a törés felületében mozgást észlelt, rtg felvétel a törés rediscolocatioját igazolta. A mi napon érkezett Magyarországra. Subfebrilis.
Státusz: ….A műtéti területen kóros mozgathatóság. KÉM az ujjakon rdh.
                      Felvételi decurzus. Felvétel, vizsg., rtg., labor.
Diagnózisok: Fr. Numeri l-s. op. Redisloc.
Javaslat: Reoperatio szükséges, 07.08-án fél 8-kor a III. e. 02. osztályon jelentkezzen. (vál vér+anaesth. konz.)

Bodzay Tamás Dr.

 

011610313 02. Mozgásszervi Osztály
Osztályvezető főorvos: Flórián István Dr.

ZÁRÓJELENTÉS

Diagnózis: Fr. Humeri l.s. op. Redisloc.
Képalkotó vizsgálatok
        Bal humerus műtét után: Az előztő fémek kivétele után kis tengelyeltérítés mellett mk. végén reteszelt velőűr szegezés történt.
Epikrízis
        Idén áprilisban Bulgáriában operálták b. o. felkartörését, utókezelés során a törés területében mozgást észlelt. Rediscolocatio miatt 07. 09-én lemezeltávolítást, velőűrszegezést végeztünk. Láztalan, reactiomentes sebbel, benthagyott varratokkal otthonába bocsájtjuk.
Javaslat: sebét víz ne érje, karját fájdalomhatárig terhelje.

Napló, Budapest, 2009. július 5.

Anya és lánya: Móger Ildikó és Kis-Kovács Sára - Photo: Eifert János Móger Ildikó, Eifert János - Photo: Kis-Kovács Sára

Egy jó kis ebéd Óbudán, a Fő téren, a Vörös Postakocsi színhelyén, ahol valamikor Krúdy Gyula is járhatott. Mindenesetre Ildikó lányával, Sárival is erről beszélgetünk. Szóbakerült a Szinbád is (Krúdy Gyula Szindbád-történeteiből Huszárik Zoltán Szindbád címmel 1980-ban készített filmet, és Ildikó a film elején – 16 évesen – táncol).

Vörös Postakocsi. Ady Endre írja a regényről: „A vörös postakocsi nemcsak a tegnapnak, az emlékezésnek szimbóluma, de a Krúdy-regény nagy társadalomtalanságáé. Azokról és úgy, akikről és ahogy Krúdy ír, csak az írhat, akinek társadalmi rangja tisztázhatatlan s állandóan a napidíjas és az úristen között lebegő. Csak ez látja meg és kedveli a társadalom leghívebb reprezentálóit, azokat tudniillik, akik a társadalmon kívül bitangolnak.”

“Az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek… Ez a világ, amit ő álmodik, a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk elől sóhajt el innen…”

(Kosztolányi Deszső)

 

Apja, id. Krúdy Gyula dzsentri volt, anyja, Csákányi Julianna paraszti származású. Csak tizedik gyermekük születése után, 1895-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát (1883-1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887-1888) és Podolinban (1888-1891), majd ismét Nyíregyházán (1891-1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek ) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. 1899-ben feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt (írói nevén Satanella). Tőle elvált és Rózsa Zsuzsát vette feleségül. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozik. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

 
Krúdy Gyula sírja Budapesten. (Borsos Miklós műve). Kerepesi temető: 34/2-1-17.1899. december 27-én feleségül vette Spiegler Bellát. 1900-ban született Gyula fia, 1902-ben Ilona, 1907-ben Mária lánya. 1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. Elvált első feleségétől, s feleségül vette Rózsa Zsuzsát, s megszületett kislánya, Zsuzsanna (1919-1992).

1920-21-ben, a Tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene. Anyagi helyzete romlott, műveit csak elvétve adták ki. 1925-ben irodalmi működésének 25. évfordulóját ünnepelték. Újra előfizetőket gyűjtött, ezúttal az Athenaeumnál készülő tízkötetes életmű-válogatására, nem sok eredménnyel, majd Hatvany Lajosnál vendégeskedett Bécsben.

1926-27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról; a Liget-szanatóriumba került. Szervi szívbaj, nehéz légzés, beteg gyomor, máj, tüdő. Le kellett szoknia a lucullusi lakomákról-ivászatokról is. Történelmi tanulmányokat gyűjtött a Három királyhoz. 1928-29-ben ötvenedik születésnapján Krúdy-estet tartottak a rádióban, tízkötetes gyűjteményt adtak ki új kiadásban. Nyáron féloldali szélütést kapott, amelyből aránylag gyorsan felgyógyult. A világgazdasági válságra hivatkozva könyveit nem jelentették meg.

1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött, a Templom utca 15-be.

1931-32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. Ahogyan Szép Ernő novellájában elbeszéli, ekkoriban vívott kardpárbajt egy katonatiszttel, akit ügyes vágással örökre meg is nyomorított. (A százados ui. becsmérlő, antiszemita kijelentést tett a kisdolgát éjszaka, békésen, az utcán végző, kapatos íróra.) Etájt kapott 250 fontot ajándékba Rothermere lordtól. 1932 júniusában hitelezői mégis csődeljárást kezdeményeztek ellene, ekkor vagyontalansági esküt tett. Nyár végén megint kórházba került, sokat szenvedett, de valamennyire rendbe jött, s hazatért Óbudára.

1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdték felmondani a szolgálatot. Kilakoltatási végzést kapott, villanyát is kikapcsolták. Lakbérhátraléka 360 pengőre rúgott. Fizetni nem tudott, végrehajtók zaklatták. Május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.