János Eifert - Photographer

Archive for October, 2009

Голи тела в центъра на Плевен – Янош Ейферт представя актова фотография – Bсеки ден, четвъртък, 29 октомври 2009

Vseki-den-com-2009.10

Голи тела в центъра на Плевен
Янош Ейферт представя актова фотография

Един от най-добрите фотографи в Европа ще гостува у нас с изложбата “Новели в картини”. Той е творец, умеещ да запечатва най-точно танцови движения, да показва голото тяло в цялата му прелест и да снима природни феномени.

Настоящата експозиция на Янош Ейферт ще се открие в Художествената галерия на Плевен  на 11 ноември и ще представи 37 творби от различни поредици: „Актова фотография”, „Триптихи”, „Природа”, „Танц” и „Пътуване”.

Ейферт има зад гърба си 150 самостоятелни изложби, участвал е в 650 общи и е награждаван 168 пъти. Снимал е в 41 страни. Неговите фотографии, фоторепортажи и статии редовно излизат в специализираната преса, в унгарски и чуждестранни вестници, книги и електронни медии. Написал е предговори за много фотоалбуми и изложбени каталози, откривал е изложби и е изнасял десетки лекции.

Bсеки ден, четвъртък, 29 октомври 2009

10101 International Computer Arts Forum “Computer Space” , Szófia, 2009. október 29 – 30.

Coputerspace_DSCN5885 Coputerspace_DSCN5887

Computerspace-Móger-Ildikó Computerspace-díjátadó Computerspace-SofiaComputerspace-Móger-Ildikó

 Bulgária, Szófia. A nemzetközi számítógépes művészet fóruma “10101 Computer Space” díjátadó ünnepségét a Külföldi Művészek Galériájában tartották meg, ahol megjelentek a kormány tagjai, üdvözleteket küldte Bulgária Köztársasági Elnöke, és a Bolgár Köztársaság Nemzetgyűlésének Elnöke. A díjak a Microsoft XBox-Bulgária, iPod nano, az Apple BBS-VAD Bulgária, SCAS and Computer art center szoftver és hardver termékei, és a Net magazin előfizetése voltak. Móger Ildikó                , a Szófiai Magyar Intézet igazgatónője a compjuter- és elektronikus zene kategória díjait adta át Andre Kroenert “Windowwalkers – Aufschwung”, Tsung-jen Hsieh “Gang for Viola and Electronic music”, Deyan – “Fear” műveiért.

A fesztivált a SCAS and Computer art center több rangos intézmény és szervezet – például az Oktatási Minisztérium, British Council – Bulgaria, Microsoft-Bulgaria, BBS-VAD Apple Bulgaria, British Council – Bulgaria, Microsoft-Bulgaria, BBS-Apple VAD for Bulgaria – közreműködésével rendezte meg. A Magyar Kulturális Intézetben és Cseh Centrumban érdekes események voltak láthatók: robotok, berendezések és interaktív bemutatók, projektek, szakmai előadások a számítógépes művészetről, a társadalmi hálózatokról és az e-portfolióról (www.computerspace.org).

Наградените проекти в XX юбилейно издание на форума “Компютърно пространство”:

Компютърна графика:
1. Павел Павлов, “Илюстрация”
2. Герасим Витяков, “Линия на живота”
3. Христо Димитров, “FENDER”

Комютърна анимация:
1. Links Digiworks Inc., “KUDAN”
2. Amael Isnard, “Musicotherapie”
3. Михаил Попов, “Върви си”

Offline multimedia:
В тази категория журито не присъди първо място
2. Attentive displays Ltd. – “Advertising Attentive Displays”
3. Йордан Тузсузов – “Компютърна игра Binax 2″

Компютърна и електронна музика:
1. Bob Zopp, “Eyes”
2. Megan Schneck – “Dawn”

3. Bob Zopp – “Electronna musica”

Web design – изкуство и култура:

1. Янко Цветков, “АлфаДизайнер 11”
2. Йоханнес Артинян, Мария Джелебова – фотография
3. РИЗН – Студио за творческа комуникация – “РИЗН – Творческа комуникация”

Web design общество и институции:
1. Българска федерация по кендо – “Българска федерация по кендо”
Тук журито не присъди втора награда, но за сметка на това има две трети места.
3. Ladger, Българска мрежа на бизнес ангелите
Асоциация на българските села – Село.БГ – Духът на българското село!

Web design развлечение и хоби:
1. Web Design Factory – FS 8000
2. РИЗН – Творческа комуникация – Пукет – Организатори на събития
3. Дигиталус – Фейм Кардс

Web design технологии и пазар:
1. ProjectMiso – ProjectMiso
2. I-Creative – Родопски килими АД
3. Фючър Медиа ООД – Majestic Bay

Web design информация и медии:
1. Web Design Factory – “Denik”
2. “ПРЕСФАКТОРИ” ООД – “Пресфактори”
В тази категория журито не присъди трето място.

За поредна година освен традиционните награди в деветте категории на конкурса, бяха връчени и 6 специални награди.

  • Награда за електронно правителство получи Лазар Иванов за сайт на община Приморско
  • Награда на Microsoft Bulgaria за проект, реализиран с продукти на Microsoft бе присъдена на seeLastMinute.com
  • Награда за дебютен проект получи Мая Милушева от категория Офлайн мултимедия
  • Специални награди iPod от BBS – Apple VAD получиха сайт за безопасното шофиране, Йоханнес Артинян и KALDATA.com

 Computer Space 2009 Awarded Projects

Computer Graphics:
1. Gerasim Vitiakov, “Rebird”
2. Ivo Slavov, “The Hand of Evil”
3. Thorsten Kuske, “Echoes of perception”

Computer Animation:
1. Simeon Sokerov, “5 times”
2. Julien Lasbleiz, “Anima”
3. Adrien TOUPET, “La Main des Maîtres”

Offline multimedia:
3. Bozhidar Dimitrov and Lyubomir Tzvetkov – “Land Of Lost Memories”

Computer and electronic music:
1. Andre Kroenert, “Windowwalkers – Aufschwung”
2. tsung-jen Hsieh – “Gang–for Viola and Electronic music”
3. Deyan – “Fear”

Web design: art & culture:
1. Yohannes Artinian, “Hugo Voeten Art Centre”
2. Rizn Ltd., “Lime Production”
3. Rizn Ltd., “Lux Pac”

Web design: society & institutions:
2. CALIPERS – “Angels Club of BBAN”
3. Ediso Mehana kolelata

Web design: entertainment & hobby:
1. Edesign Ltd. – UPsurd
2. RIZN Ltd. – Amica
3. Web Design Factory – Glogster.com

Web design: technology & market:
1. I-creativ studio – Chipolino
2. Ediso – OIKOS
2. Redutta Solutions – Intradings Business Center

Web design: information & media:
1. Economedia – “Index Imoti”
2. Economedia – “Sofia Echo”

3. Kavoon – MTV Ukraine

 Special Awards:

  • Borislav Slavov was awarded for his contribution to the development of the Bulgarian online music society.
  • Microsoft Bulgaria award – Land of lost memories
  • Bozhidar Dimitrov and Lyubomir Tzvetkov received the Debut project award
  • iPod speical awards from BBS – Apple VAD

Bulgáriai napló, Szófia / София, 2009. október 28.

Szófia-szovjet-emlékmű-rész Szófia-szovjet-hősi-emlékműSzófia-szovjet-emlékmű

Fiatal srácok játszanak a szovjet hadsereg emlékműve előtt. Itt kapott helyet egy szabadtéri kiállítás is, ami a lehetséges jövőt, a város új képét rajzolja fel (Eifert János felvételei)

Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2006-os adat szerint 1 377 531 lakosú) városa.

Története. A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

Sofia (Bulgarian: София, pronounced [ˈsɔfija] is the capital and largest city of Bulgaria and the 12th largest city by population in the European Union, with 1.4 million people living in the Capital Municipality.[2] It is located in western Bulgaria, at the foot of Mount Vitosha, and is the administrative, cultural, economic, and educational centre of the country.

One of the oldest cities in Europe, the history of Serdica-Sredets-Sofia can be traced back some 7000 years; prehistoric settlements were excavated in the centre of the present city, near the royal palace, as well as in outer districts such as Slatina and Obelia. The well preserved town walls (especially their substructures) from antiquity date back before the 7th century BC, when Thracians established their city next to the most important and highly respected mineral spring, still functioning today. Sofia has had several names in the different periods of its existence, and remnants from the city’s past can still be seen today alongside modern landmarks.

Names. Sofia was first mentioned in the sources as Serdica in relation to Marcus Licinius Crassus’ campaigns in 29 BC. The name Serdica or Sardica (Σερδική, Σαρδική) was popular in Latin, Ancient Greek and Byzantine Greek sources from Antiquity and the Middle Ages; it was related to the local Celtic tribe of the Serdi. The name was last used in the 19th century in a Bulgarian text, Service and hagiography of Saint George the New of Sofia: ВЪ САРДАКІИ. Another of Sofia’s names, Triaditsa (Τριάδιτζα), was mentioned in Greek medieval sources. The Bulgarian name Sredets (СРѢДЄЦЪ), an adaptation of Serdica, first appeared in the 11th-century Vision of Daniel and was widely used in the Middle Ages. The current name Sofia was first used in the 14th-century Vitosha Charter of Bulgarian tsar Ivan Shishman or in a Ragusan merchant’s notes of 1376; it refers to the famous Hagia Sophia Church, an ancient church in the city named after the Christian concept of the Holy Wisdom. Although Sredets remained in use until the late 18th century, Sofia gradually overcame the Slavic name in popularity. During the Ottoman rule it was called Sofya by the Turkish population.

Geography. Sofia’s development as a significant settlement owes much to its central position in the Balkans. It is situated in western Bulgaria, at the northern foot of the Vitosha mountain, in the Sofia Valley that is surrounded by mountains on all sides. The valley is the largest one in the country with territory of 1,186 square kilometres (457.9 sq mi) and average altitude of 550 metres (1,804 ft). Three mountain passes lead to the city, which have been key roads since antiquity, connecting the Adriatic Sea and Central Europe with the Black and Aegean Seas.

A number of low rivers cross the city, including the Vladaiska and the Perlovska. The Iskar River in its upper course flows near eastern Sofia. The city is known for its numerous mineral and thermal springs. Artificial and dam lakes were built in the last century.

It is located 130 kilometres (81 mi) northwest of Plovdiv, Bulgaria’s second largest city, 340 kilometres (211 mi) west of Burgas[5]380 kilometres (236 mi) west of Varna, Bulgaria’s major port-cities on the Bulgarian Black Sea Coast. The city is situated at less than 200 kilometres (124 mi) from the borders with three countries: 55 kilometres (34 mi) from Kalotina on the Serbian border, 113 kilometres (70 mi) from Gyueshevo on the frontier with the Republic of Macedonia and 183 kilometres (114 mi) from the Greek border at Kulata.

Climate. Sofia has a humid continental climate (Koppen Cfb) with high temperature amplitudes. The hottest month is August while January is the coldest. Up to 1936 the average annual temperature was 10.0 °C (50 °F) and since then it has risen by +0.5 °C (+1 °F). The city receives around 650 millimetres (25.6 in) annual precipitation with summer maximum and winter minimum. The temperatures in Sofia generally remain cooler than other parts of Bulgaria in summer, due to the high altitude of the valley in which it is situated. However temperatures can still reach up to 40 °C on occasions.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Sofia

SZABADSÁG ÉS DEMOKRÁCIA, Szófiai Magyar Intézet, 2009. október 26.

Exhibition-Sofia-DSCN5341 Láng-Judit-Móger-Ildikó-DSCN5365

Láng-Judit-02 Exhibition-Sofia-DSCN5369 Láng-Judit

Plakátkiállítások:
SZABADSÁG ÉS DEMOKRÁCIA
1956 – A SZABADSÁG REMÉNYE

Megnyitják: 
Őexc. Láng Judit, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete
Móger Ildikó, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója

Bulgáriai napló, Koprivstica / Копривщица, 2009. október 24.

Ildikó-Poci-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert 

Horseshoe-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Gate-No9-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Knocker-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Notis-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert

Gate-No33-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Portrait-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Wood-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Gate-03-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert

Declaring-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Window-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Gate-04-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert Gate-No27-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert

Houses-Bulgária-Koptivstica-Photo-Eifert

Bulgaria-Koptivstica-Autumn-Photo-Eifert Citroen-Poci-Ildi

Szófiától keletre, a mintegy száz kilométerre lévő Koprivstica a 6-os számú úton közelíthető meg. Jó darabon kanyargós, dombos terepen haladunk, nem túl jó minőségű úton. Helyenként, az Európai Uniós támogatással épült útszakaszokon már lehet haladni, de általában jobb a tempót alábbvenni. A főúttól 17 km-re elterülő faluig gyönyörű őszi tájakon, hegyek-völgyek között fut a kocsi, egészen a Topolnica folyócskáig. Két régi kőhíd vezet a túlpartra, ahova átterpeszkedik a múzeumfalu, a jórészt 18-19. században épült házacskáival.

Bulgária legmagasabban (tengerszint felett: 1060 m) fekvő településének 2600 lakosa van, és jórészt idegenforgalomból élnek. A helységet tarnovgradi (ma: Veliko Tirnovo) menekültjei alapították, akik a török megszállás elől menekültek 1393 júliusában. Az új telepesek állattenyésztéssel (juh, kecske, szarvasmarha) és termékeik eladásával foglalkoztak. A 18. század vége és a 19. század eleje a falu virágkora volt. Kialakult egy gazdag kereskedőréteg, amely nemcsak Európába, hanem Indiába, és Egyiptomba is eljutott árúival. Leginkább azonban az adószedésből éltek: nemcsak Bulgária sok területére szóló jogot szereztek, de ők hajtották be az adót Macedóniában és Albániában is. Ekkoriban 120 000 juhot legeltettek, kétezer lovuk volt. A háziiparuk rengeteg árút állított elő: egyedül a török piacra évi 250 tonna saját készítésű szövetet, valamint 250 000 pár zoknit és harisnyát exportáltak. A gazdaság feltűnhetett egy-egy rablóbandának is, mert a falut háromszor (1793, 1804 és 1809) fosztották ki és gyújtották fel. Mindannyiszor újjáépült, és a gazdagodás következtében egyre nagyobb lett. A 19. század közepén már közel ezer háza és 12000 lakosa volt. Nagy házak, templomok, hidak, iskolák épültek. Az 1876-os törökellenes felkelésben jelentős szerepet játszott a falu, de szerencséje volt: leverése után a törökök nem égették fel és ölték meg lakosait, mint ez több rebellis faluval megtörtént, hanem kegyesen elfogadták a gazdag kereskedők által felajánlott megváltási összeget. Néhány vezetővel leszámoltak ugyan, de – az utókor szerencséjére – magát a települést nem érte bántódás.

Az 1878-as felszabadulás érdekes módon negatív hatással volt Koprivsticára: a gazdag kereskedők és az értelmiségiek jelentős része elhagyta a némi védettséget élvező hegyi falut és a környékbeli nagyobb városokba költözött. A házak egy része az idők során tönkrement, de a Minisztertanács 1952-ben a települést múzeumfaluvá, 1971-ben védetté nyilvánította. Ez ugyan nem hozta vissza a virágkort, de megmentette a régi épületek további rombolását.

A híd előtt találjuk a főteret, középen egy lépcsős emlékművel, mauzóleummal, amelyet a felkelés tiszteletére építettek, az 50. évfordulón. A híddal szemben indul a Gerenlito utca, amelynek elején látható az Oszlenko-ház, a város egyik legszebb műemléképülete. Továbbhaladva egy régi műhely ablakán nézhetünk be, majd balra a Dimcso Debeljanov utca következik. Ennek jobboldalán, a templomkertben áll az utca névadójának, a költőnek a síremléke. A kékre festett, Régi templomnak is nevezett Szűz Mária templom egy régebbi helyén áll, amelyet a török rablócsapatok 1809-ben felgyújtottak. Ezután jobbra átvágva a T. Kablesov utcára érünk, ahol az 1854-ben elkészült Kablesov-házat látjuk. Nem akarom tovább idézni az útikönyvet, de a Ljutov-ház, a Szt. Cirill és metod iskola, a Karavelov-ház, a Kalacsev-kőhíd, a Debeljanov-ház, a Szt. Miklós-templom, a Benkovszki-ház ugyancsak fényképezésre érdemes…

a városban augusztus közepén folklórfesztivált, ötévenként (a 0-ra és 5-re végződő években) pedig Nemzetközi Folklórfesztivált rendeznek.

The town of Koprivshtitsa is the best preserved architectural reserve in Bulgaria. The small town with cobble-paved streets and picturesque colorful houses from the 17-18th century is situated among spacious meadows and quite forests with bracing air in the heart of Sredna Gora mountain, 110 km southeast of Sofia. Koprivshtitsa straggles along either side of the River Topolnitsa and there is hardly a part of town that is not named after an episode or participant in the April Uprising of 1876 in which the town played a crucial role. More than 380 of Koprivshtitsa’s houses date from this National Revival era, the most elaborate from 1842 to 1870. Six of them are turned into museums – each of them a real must-see. Koprivshtitsa also occupies an important place in the Bulgarian folk music calendar with its national music festival of musicians from all over the country taking place every 5 years. The town is a key point for hiking and sightseeing in the highest part of Sredna Gora.

 Копривщица е уникално селище, което е запазило над 300 паметника на българската култура от времето на Възраждането. По терасовидните склонове са изградени старинни къщи с големи стрехи, каменни оградни зидове и широки дървени порти. Къщите имат богата външна декорация – много прозорци и кепенци, издадени еркери и доста от тях са боядисани в синьо, жълто или червено. В Копривщица могат да се видят и къщите на писателя Любен Каравелов и поета Димчо Дебелянов. Възрожденският град Копривщица притежава над 30 категоризирани обекта за настаняване- хотели, вили сексли къщи и квртири. (http://www.rezervaciq.com/cat_29.html)

Копривщица се намира в сърцето на Централна Средна гора, на 1030 метра надморска височина. Градчето е разположено в живописна долина по двата бряга на река Тополница, а недалеч от него се извисявaт най-големите върхове в Средна гора – Богдан (1 604м.) и Буная (1 594м.). Read more

Bulgáriai napló, Szófia, Sztarata Kista / Öreg Ház étterem, 2009. október 23.

Sofia-ételfotó Sofia-Ktarata-Kista-restaurant Sült-tekercsSofia-Ktarata-Kista-étterem Szófia-Ktarata-Kista-étterem

Egyik kedvenc éttermünk a Sztarata Kista, ahol nagyon olcsón, nagyon jókat szoktunk vacsorázni. Közben néhány étel elkészítésének a receptjét is megtudom. Salátákból óriási a választék, legismertebb a Sopszka saláta, amit otthon is elkészíthetünk.  Hozzávalók: 1 kígyóuborka, 3-4 paradicsom, 1 kis fej hagyma, bolgár (sirene) sajt, kevés olaj, só. Elkészítése: a kígyóuborkát, paradicsomot felkockázzuk, a hagymát is apró darabokra vágjuk, majd az egészet összekeverjük. Belekeverünk egy kevés olajat, majd ízlés szerint sózzuk. Végül a tetejére bolgár sajtot reszelünk. http://www.bolgaringatlanok.hu/konyha.shtml

Bolgár vegyes sült. Hozzávalók: 1 padlizsán, 3 kis, vékony cukkini, 2 húsos zöldpaprika, 3 paradicsom, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 5 dkg parmezán jellegű sajt, 10 dkg feta sajt, olaj, só, bors, bazsalikom. Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, megmossuk. A padlizsánt, paradicsomot és cukkinit héjastól felkarikázzuk. A hagymát kockákra, a zöldpaprikát csíkokra vágjuk. Tűzálló tálba vagy tepsibe tesszük és leöntjük kb. 2 kanál olajjal. Sóval, borssal ízesítjük. Lefedve 35-40 percig sütjük. Meghintjük a kockára vágott fetával és a reszelt parmezán jellegű sajttal. További 5 percre visszatoljuk a sütőbe. Bagett illik hozzá.  http://mindmegette.hu/bolgar-vegyes-sult.recept

Sofia-Bisztro-Izbata Sofia-fehér-bor Sofia-Bisztro-Izbata-kenyér

Másik kedvenc helyünk a környéken a Bisztro Izbata, ahol kitűnő a konyha, alacsonyak az árak, és kerthelysége is van.  A szép nyári estéken csak előzetes helyfoglalással lehet bejutni. Csak érdekességként: a pálinkát jéggel szolgálják fel (természetesen külön a pálinka, és külön a jég), és a helyiek egy joghurt-szerű ital kíséretében fogyasztják. Nagyon jók a halételek, a sültek, kevésbé megnyerőek a sütemények, deszertek. A kenyér és lepény viszont kiváló, lehet mártogatni a jól fűszerezett szaftokban. A kóbor kutyák csapatostól jönnek a maradékra, a le-lehulló falatokra. Néhány vendég szívesen néz a pohár fenekére, de főleg az ételek miatt népszerű a hely.

Sofia-pálinka-jéggel Húsleves Sofia-gasztonomia Sofia-leves-szup Fehér-bor

Bolgár lecsós csirkemell. Hozzávalók: 4-6 filézett csirkemell, 4-6 nagy paradicsom, 4-6 vastag húsú paprika, vöröshagyma, só, bors, vaj – csirkepároláshoz, rizs, reszelt sajt. Elkészítés: A csirkemelleket kb. 1×1 centis kockákra vágod, kevés vajban megpárolod. A paradicsomnak lehúzod a héját, kb. centisekre vágod. A paprikákat szintén centisekre vágod. (Látványosság kedvéért lehetőleg egyszínűt, vagy zöldet, vagy pirosat használj.) A vöröshagymát apróra vágod. Nomármost, az összes zöldséget (ld. előző bekezdés) egyszerre beleteszed egy teflonlábasba, besózod, és (igen-igen) ráöntesz 2-3 evőkanál tejet! A tej savat csinál, minden zöldség ropogós marad, annak ellenére, hogy levére sütöd őket. Kellő mennyiségű rizst főzöl, pörgős legyen. Szintén a látványosság kedvéért lehet összekeverni atomnyira vágott petrezselyemzölddel is. Ennek a mennyiségnek megfelelő teflon tepsit kivajazol, zsemlemorzsával megszórod. Beleteszed először a rizst, utána a csirkemellet, majd a zöldségeket. Jól letunkolod. Először átsütöd egy kicsit, utána ipari mennyiségű olvadós sajttal megszórod. Lehetőleg kockára vágva tálalod. Megjegyzés: Ki lehet próbálni fogadásokra, vagy hivatalos ebédekre is, rém egyszerű, finom és látványos!   http://mindmegette.hu/bolgar-lecsos-csirkemell.recept

Első előadásom az Új Bolgár Egyetem Fotográfiai Akadémiáján / Нов български университет / New Bulgarian University, National Academy of Photography, Szófia, 2009. október 22.

 

Új-Bolgár-Egyetem-Eifert-előadás  Új-Bolgár-Egyetem--Eifert-előadásÚj-Bolgár-Egyetem-Eifert-előadás

Új-Bolgár-Egyetem_DSCN4989 Új-Bolgár-Egyetem_DSCN4975 Új-Bolgár-Egyetem_DSCN4957

New Bulgarian University (Bulgarian: Нов български университет, abbreviated as НБУ, NBU) is a private institution of higher education based in Sofia, the capital of Bulgaria. It was established on 18 September 1991 by a group of Bulgarian intellectuals aimed at creating a university to modernise Bulgarian higher education yet preserve its traditions. 2,500 students were welcomed during the first year and a test of general education was introduced in 1995 and established as a uniform standard for the reception of students in 1996. As of 2004[update], the university has 7,551 current students and 3,201 graduates.

The university’s campus is located in the Ovcha kupel municipality in western Sofia and consists of two main buildings. NBU has its own academic library and offers 24 bachelor’s, 56 master’s and 20 PhD programmes.

Györe Balázs HALOTTAK APJA című könyvének bemutatója, Szófiai Magyar Kulturális Intézet / Представяне на книгата „БАЩА НА МЪРТВИТЕ” (Балаж Дьоре), Унгарски културен институт, София, 2009. október 20.

Szófiai-Magyar-Kulturális-Intézet-Photo: Eifert

Szófiai-Magyar-Intézet-irodalmi-est-Photo: Eifert

Szófiai-Magyar-Intézet-Győre-Balázs-könyvének-bemutatója-Photo: Eifert Szófiai-Magyar-Intézet-irodalmi-est-Photo-Eifert

Szófiai Magyar Kulturális Intézet. Győre Balázs HALOTTAK APJA című könyvének bemutatója

Móger Ildikó                                , a Szófiai Magyar Intézet igazgatónője köszönti Martin Hrisztov műfordítót és kiadót, a  könyvet bemutató Krisztina Jordanova irodalmi kritikust, valamint Bogdan Glisev előadóművészt. A könyv a Magyar Könyv Alapítvány és a Magyar Fordítóház támogatásával készült, és 2008-ban jelent meg az Ergo Kiadónál, Szófiában.

“Györe új könyve eddigi életművének legjobb teljesítménye. Megőrzi epikus írásmódjának Ottlikhoz kapcsolódó nyelvi puritanizmusát s mikrorealista pontosságát, ugyanakkor szövegalakítása konzervatív módon újító is. A gyászmunka és az emlékezés belső kényszere arra késztetik az elbeszélő Ént, hogy újra meg újra felidézze, s ezáltal átértelmezze az apa személyiségét és élettörténetét. Vagyis inkább azt a tudást és emlékrétegeket, amit a fiúi pozíciói láttatni engednek a múltban, s ami jelentős mértékben megváltozott az apa titkos naplójának ismeretében. A regény ennek a kettős nyomozásnak a története: az elbeszélői Én emlékeit drámaian felülírja az időközben megtalált magánnapló belső történése.” (forrás: www.polc.hu)

Kraszimir Vaszilev-DSCN4795 Győre-Balázs-Halottak-apja Irodalmi-est-DSCN4798 Eifert János felvételei

20 Октомври 2009, Вторник 18:00

Представяне на книгата „БАЩА НА МЪРТВИТЕ” (Балаж Дьоре), 2008, София, Издателство „Ерго”
Унгарски културен институт
Премиера на книга

• С участието на преводача и издателя Мартин Христов
• Книгата се издава с подкрепата на ФондацияУнгарска книга” и ФондацияУнгарска преводаческа къща
• Книгата представя: Кристина Йорданова 

„Баща на мъртвите” е една от най-добрите белетристични творби на Балаж Дьоре. Текстът съхранява езиковия пуританизъм и микрореалистичната прецизност на епичната проза, същевременно на езиково равнище, въпреки консерватизма си, привнася обновителни елементи. Дните на траур и реминисценции принуждават разказвача отново и отново да извиква в паметта си личността и житейската история на бащата, придавайки им ново тълкувание. Балаж Дьоре вае спомен за бащата с безмилостна прецизност и сдържана емоционалност, без да звучи дидактично или натрапчиво сантиментално.
Балаж Дьоре (1951) е автор на стихосбирките „Ръкописът на набожния игумен Пафнутий” (1982) и „Прекъснах един роман” (2004), както и на множество белетристични творби, между които „Всеки да потърси своята смърт” (1993), „Книга на блажените” (2001), „Баща на мъртвите” (2003), „Приятелят на баща ми” (2006). Носител на литературните награди „Милан Фющ” (1997), „Про Литература” (2004), „Атила Йожеф” (2005) и др.

MESTERHÁRMAS WORKSHOPOK EIFERT JÁNOSSAL, FotoXLstúdió, ADEKO KFT telephelye, Pomáz, 2009. október 31., november 7., november 14.

Artwork Photo, Mesterhármas Eiferttel

AKT – CSENDÉLET – TÁNC
MESTERHÁRMAS WORKSHOPOK EIFERT JÁNOSSAL

néven októberben és novemberben újabb workshopokat indítunk a FotoXLstúdióban.

Közkívánatra megismételjük az “Aktfotográfia Eifert Jánossal” kurzust, újdonságként pedig két további alkalommal, a jelentkezők betekinthetnek a Csendélet fotográfia és a Táncfotográfia műhelytitkaiba.
Mindhárom workshopra külön kell regisztrálni, viszont az egynél több rendezvényen részt vevők öt, illetve tíz százalék kedvezményben részesülnek.

Jelentkezés: Gross Júliánál a telemarketing@adeko.hu  e-mail címen vagy telefonon a
30/635-61-78-as telefonszámon.

A workshopokról bővebben az alábbiakban olvashat. Kérjük, vegye figyelemben a jelentkezési határidőket.

Aktfotográfia – workshop Eifert Jánossal

Helyszín: FotoxlStúdió – Pomáz (Adeko Kft. Pomáz-Ipartelep)
Előadó: Eifert János fotóművész
Időpont: 2009 október 31. (szombat) 10.00-től 18.00 óráig
Részvételi díj: 20.000.- Ft (nettó)
Jelentkezési határidő: október 26.
Jelentkezők száma: min. 9 maximum 12 fő
A jelentkezéseket a: telemarketing@adeko.hu e-mailre várjuk
Weboldalunk: http://www.fotoxl.hu

Az aktfotográfia nemcsak “megfogható” testábrázolás, hanem költészet és álom: az ösztönök, a vágyak, a látomások világa. A fényképezésnek ez a területe, amelyben a művészet, az erotika és a pornográfia szálai finoman egybefonódnak, tág lehetőséget ad tehetségünk, ízlésünk, mesterségbeli tudásunk bizonyítására. Gyakorlása során olyan készségek, képességek fejleszthetők, amelyek a fotóművészet más műfajaiban is kamatoztathatók.
Megtanulható-e az aktfényképezés? Eifert János – aki nemzetközi elismertséggel műveli e műfajt – nem vágja rá könnyen az igent. A több évtizedes tapasztalat mondatja vele: a mesterség-művészet eszközeinek birtoklása mellett – hogy minőséget hozzunk létre – még az isteni szikra is szükséges. De a szabályokat, – amelyek persze felrúghatók – meg kell ismerni: modell és beállítás, hátterek és kellékek; természetes és mesterséges fények, stúdióvilágítás; analóg és digitális gépek és objektívek, eszközök; technika és esztétika: forma és kompozíció, a mozgás, a tér és idő szerepe; képkidolgozás, közreadás; fotótörténet, fotótechnika, etika, szerzői jogok. Mindezt a legjobb hazai és nemzetközi példákon keresztül.

Ajánlott irodalom: Eifert János: Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó)

 

Csendélet fotográfia – workshop Eifert Jánossal

Helyszín: FotoxlStúdió – Pomáz (Adeko Kft. Pomáz-Ipartelep)
Előadó: Eifert János fotóművész
Időpont: 2009 november 7. (szombat) 10.00-től 18.00 óráig
Részvételi díj: 18000.- Ft (nettó)
Jelentkezési határidő: november 2.
Jelentkezők száma: min. 9 maximum 12 fő
A jelentkezéseket a: telemarketing@adeko.hu e-mailre várjuk
Weboldalunk: http://www.fotoxl.hu

A csendélet a fotográfia egyik leggazdagabb műfaja
A csendélet – bármennyire is “holt” tárgyak elrendezésén alapul – életteli műfaj, a fotográfia egyik leggazdagabb, legsokoldalúbb területe. Mondhatjuk, a 19. században festészeti örökségként született, és feldolgozta annak szinte valamennyi témáját, a virágtól az élettelen tárgyakig, a természet egyes elemeinek, részleteinek spontán, vagy megrendezett formavilágától az apró részletek, belső szerkezetek ábrázolásáig. Ilyen részleteket,belső szerkezeteket fényképezett a 19. század végén a francia Eugene Atget (1856-1927), akit 20. századi társai – a műfaj továbbfejlesztésében úttörő szerepet játszó Albert Renger-Patzsch (1897-1966) és Edward Weston (1886-1958) – követtek. A pictorializmust felváltotta a modern eszközhasználatú látásmód, a fotográfia történetének második generációjától kezdve a fényképek kezdtek “fényképszerűvé” válni, és nem a festményekhez hasonlítani. Megszületett tehát a fotóművészeti csendélet, amelynek eredményei a társadalmi gyakorlatban is jelentőssé tették a fotográfia művészetként való elfogadtatását. A fényképezés új ágazatában, a reklámfényképezésben is megjelent a csendélet, a művészi hatás gyakorlati célok érdekében történő felhasználásaként. Ebben a magyarok – köztük: Pécsi József (1889-1956) – “világelsők” voltak. A fotóművészeti csendélet reklámértékének felismerésében, az ízléses reklámművészet megteremtésén olyan eredményesen fáradozott, hogy a témakörben elméleti esztétikai fejtegetéseit tartalmazó könyveit német (Photo und Publizität) és angol nyelven is kiadták. A csendélet más hangsúllyal, másfajta értelmezéssel is megjelent. A Kassák-kör szellemi vérkeringésébe kapcsolódó fotográfus, Tabák Lajos (1904-) a Csendélet trágyadombon, 1932-ben készült képe erős társadalomkritikát, szociográfiai gondolkodásmódot hordoz. Ezt a szociofotót – bár címében van utalás erre – nem igazán mondhatjuk csendéletnek, ám kompozíciójában, a kép elemeinek elrendezésében van valamiféle “csendéletes”. A fotográfiában talán éppen az a legizgalmasabb, hogy a műfaji határok kevésbé merevek: áthallások, egyikből a másikba történő “átcsúszások” gyakran előfordulnak.

Eifert János

 

Táncfotográfia – workshop Eifert Jánossal

Helyszín: FotoxlStúdió – Pomáz (Adeko Kft. Pomáz-Ipartelep)
Előadó: Eifert János fotóművész
Időpont: 2009 november 14. (szombat) 10.00-től 18.00 óráig
Részvételi díj: 20.000.- Ft (nettó)
Jelentkezési határidő: november 9.
Jelentkezők száma: min. 9 maximum 12 fő
A jelentkezéseket a: telemarketing@adeko.hu e-mailre várjuk
Weboldalunk: http://www.fotoxl.hu

Testből font jelbeszéd
A mozgás-, mozdulat és táncfényképezés

Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt.

A tánc-, a mozdulat-élmény megőrzésének, rögzítésének, ha úgy tetszik dokumentálásának igénye – ősidőktől fogva ismert. Legkorábbról az őskőkorszakból származó barlangi, valamint a bronzkori sziklarajzok maradtak ránk, későbbről pedig rajzok, festmények, szobrok, és a jelen időben a fénykép, a film és videó őrzi meg ennek az illékony művészetnek a jelenlétét. Nehéz meghatározni valamelyik művészeti ág elsőbbségét, de kétségtelen, a táncosok a fotográfiát különösen előnyben részesítik. Gyakran előfordul, hogy az ábrázolt koreográfia, vagy táncos már rég elfelejtődött volna, ha a róla készült fénykép kiállításokon, fotóalbumokban, valamint újságok, folyóiratok lapjain nem éltetné tovább.

Milyen technikával?
Balett, néptánc, klasszikus balett, modern balett, jazz-tánc, kifejező tánc, mozgásművészet, szabadtánc, varietétánc, hastánc, sztepptánc, ukrán tánc, kanász-tánc, színpadi tánc, menyasszony-tánc, üveges-tánc, akrobatikus tánc, autentikus tánc, mozdulatművészet… Nehéz eligazodni a tánc sokféleségében. Vajon a különböző stílusok, irányzatok, korok táncai különböző technikát igényelnek? Egyáltalán nem. A különbözőségek a beállításban, a kép kompozíciójában és stílusában lehetnek.
Táncot fényképezhetünk próbateremben, színpadon, szabadtéri előadás közben, mulatságok, esküvők, folklórbemutatók helyszínein, műteremben, szabadban, sorolhatnám még a legkülönbözőbb helyszíneket, amelyeknek fényviszonyai egymástól homlokegyenesen különbözhetnek. A műtermi fényképezés – a táncos közreműködésével – tökéletesen reprodukálja a tánc varázslatos pillanatait. Beállíthatjuk a pózokat, megismételtethetjük a mozdulatokat, hátteret választhatunk, a fényeket beállíthatjuk, kísérletezhetünk kreatív megoldásokkal. Aztán már csak klikk! És életre kelhetnek fényképeinken a tánc, a mozgás, a mozdulat varázslatos pillanatai. Testből font jelbeszéd…

Eifert János

Bulgáriai napló, Szófia, 2009. október 19.

Sofia-Jurij-Gagarin-ulica-Photo: Eifert

Sofia-Hungarian-Culur-Institut No-6 Sofia-tilosban-parkolót-elszállítanak Sofia-Filplakát

Sofia-plakát-Oleg-Csernye Sofia-kovácsolt-vas-dísz Sofia-plakát-és-autó Sofia-fa 

Sofia-Raining

Nadja Durzeva, Plovdiv, 2009. október 18.

Nadja-Durzeva-Photo: Eifert Nadja-Durzeva-04 Nadja-Durzeva-Photo: EifertNadja-Durzeva-Photo: Eifert

Nadejda Durzeva egyetemista lány, akit a plovdivi nemzetközi fotográfusok találkozóján “mellémosztottak”, és ilyen minőségben tolmácsom, kísérőm, tanácsadóm, beszélgetőtársam volt. A buszpályaudvaron, ahová Szófiából érkeztem, kis táblácskával várt, amelyre a nevemet írta fel, hogy megtalálhasson. Angolul és oroszul beszélgettünk, nemcsak fotográfiáról. Azt hiszem, megkedveltem, és jó barátok lettünk.

Plovdivi tartózkodásom alatt egy gyönyörű műemlékházban laktam, a Knjaz Teretelev 19. sz. alatt. Bulgária, Plovdiv, 2009. október 17.

Plovdiv-szobám-02 Plovdiv-szobám-01

Plovdiv-kert-pad

Plovdiv-őszi-falevél Plovdiv-házbelső

Plovdivi tartózkodásom alatt egy gyönyörű műemlékházban laktam, a Knjaz Teretelev 19. sz. alatt. A kertben már sárgultak a falevelek…

A homlokzaton egy tábla Francoise Mitterandra, a francia elnökre emlékezett, aki ebben a házban lakott ittartózkodásakor. Lehet, hogy az Ő szobáját kaptam? Mindenesetre piszok hideg volt éjszaka, hisz kint 3 fokra hűlt a levegő, bennt pedig nem volt fűtés. Teljes nappali ruházatban, és a kabátomban aludtam, és még három takarót magamrahúztam. Nem fáztam, egyáltalán…

Plovdiv Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja.

Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Macedóniai Fülöp, Nagy Sándor édesapja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de Bulgária része csupán 815-ben lett.

A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1369-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára. Az oszmán korban egyébként Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

Plovdiv (Bulgarian: Пловдив) is the second-largest city in Bulgaria after Sofia, with a population of 380,312. Known in ancient times as Philippoupolis, it is the administrative center of Plovdiv Province in southern Bulgaria and three municipalities (Plovdiv, Maritsa and Rodopi) and Bulgaria’s Yuzhen tsentralen planning region (NUTS II), as well as the largest and most important city in Northern Thrace and the wider international historical region of Thrace. The city is an important economic, transport, cultural and educational center.[2]

In the antiquity it was originally a Thracian settlement before becoming a major Roman city. In the Middle Ages, it retained its strategic regional importance, changing hands between the Byzantine and Bulgarian Empires. It came under Ottoman rule in the 14th century. In 1878, Plovdiv was made the capital of the autonomous Ottoman region of Eastern Rumelia; in 1885, it became part of Bulgaria with the unification of that region and the Principality of Bulgaria.

Plovdiv is situated in the southern part of the Plovdiv Plain on the two banks of the Maritsa River. The city has historically developed on seven syenite hills, some of which are 250 m high. Because of these seven hills, Plovdiv is often referred to in Bulgaria as “The City of the Seven Hills”.

Plovdiv is host to economic and cultural events such as the International Fair Plovdiv, the international theatrical festival “A scene on a crossroad”, the TV festival “The golden chest”. There are many remains preserved from Antiquity such as the Ancient amphitheatre, Roman odeon, Roman Stadium, the archaeological complex Eirene and others. (Wikipedia)

Eifert János retrospektív kiállítása, Romfeia Galéria (Галерия за изящни изкуства „Ромфея“), International Meetings of Photography, Plovdiv, Bulgaria, 2009. október 17 – 31.

Eifert János retrospektív kiállítása, Romfeia Galéria (Галерия за изящни изкуства „Ромфея“), International Meetings of Photography, Plovdiv, Bulgaria, 2009. október 17 – 31.

 Eifert-plakát-Plovdiv-Romfeia-Gallery                         Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-Dokumentation  ЯНОШ ЕЙФЕРТ (Унгария)

Галерия за изящни изкуства „Ромфея“, бул. Марица, 83     –     http://www.imp.bg        http://www.romfeia.net/index.html

Международни фотографски срещи – Пловдив, 2009, с участието на унгарския фотограф Янош Ейферт. Откриване на изложби

http://www.magyarintezet.hu/index2.jsp?HomeID=15&lang=BUL&std_func=PRG&id=33877&high_art=false&page=1&todo=list_dayprog&prg_date=2009-10-16      

Romfeia-Gallery-Nikola-Lautiev-and-Janos-Eifert

Eifert János retrospektív kiállítását a Romfeia Galériában (Галерия за изящни изкуства „Ромфея“) Prof. Nikola Lautliev, a Plovdivi Fotográfiai Központ (Plovdiv Photographic Centre) elnöke nyitotta meg. A megnyitót követően sor került egy kis digiRama bemutatóra is, amelyet nagyobb méretben este, szélesebb közönség előtt a Danchov Házban (Реставрационен център Данчова къща) is bemutattak.

Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-Dzsodzso-Lautliev Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-Nadja-Darzeva Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-03

Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-Presentation

Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-Presentation_DSCN4568

Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-02 Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-01

Romfeia-Gallery-Eifert-Exhibition-Group

Romfeia Gallery, Plovdiv. A kiállításmegnyitón megjelentek egy csoportja, balról jobbra, többek között:  …, …, Burjana Kirecheva, …, …, Jirka Dimitrov, …, Assoc. Prof. Nikola Lautliev, President of Plovdiv Photographic Centre, Nadezhda Durzeva, Eifert János, Pavel, Galina Boicheva, …, …, …, Dragomir Ushev

Eifert-Multimedia-Performance-02 Eifert-Multimedia-Performance-01

Eifert János KÉP/HANG/SZÍNHÁZ c. digiRama műsora a Danchov Házban (Реставрационен център Данчова къща, Restoration Center Dantchov’s House, Restaurierungszentrum Dantschovs Haus). Program: Tűztánc / Fire Dance; Szerelmem, a Tánc / Dance, my Love; Szemkontakt / Eye-Contact; Labirintus / Labirinth; O Fortuna; Kína, Selyemút / China, Silkroad

International-Meetings-of-Photography-Catalogue ИЗЛОЖБИ – http://www.imp.bg
КАРИН БЬОРХАУТС, Белгия, МАРЕК ДОМАНСКИ, Полша, ГАЛИНА УШЕВА, ЧАВДАР НАЙДЕНОВ,
AВТОБУС ДО ПРИРОДАТА, Естония, ГЕОРГИ ВАЧЕВ ТИХОМИР ПЕНОВ, КУТЛУ ГЮВЕНЧ, Турция
Балабановата къща, Старинен Пловдив
ул. Константин Стоилов 57
ЩЕФАН КОПЕЛКАМ
Германия
Реставрационен център Данчова къща
ул. Арх. Христо Пеев 2А
АНТОАН БОЖИНОВ, НИКОЛА АНРИ ЛЮБЕНОВ
Постоянни експозиции „Мексиканско изкуство” и „Цанко ЛАвренов”
на ГХГ, Старинен Пловдив, ул. Артин Гидиков, 11
ИРЖИ ЕРНЕСТ
ЧехияПостоянна експозиция Енчо Пиронков на ГХГ, Старинен Пловдив, ул. В. Кънчев, 1

Romfeia-Gallery-Plovdiv

ЯНОШ ЕЙФЕРТ
Унгария
Галерия за изящни изкуства „Ромфея“,
бул. Марица, 83
ГЕОРГИ ДИМИТРОВ
Академия зя музикално, танцово и
изобразително изкуство, Синьо училище,
ул. П.Р. Славейков, 5
МАРИАНА КАМБУРОВА
Културен център Тракарт,
Подлез Археологически
Дружество на Пловдивските художници, ул. Гладстон, 32

International Meetings of Photography, Plovdiv, Bulgaria, 2009. október 16 – 31.

ЯНОШ ЕЙФЕРТ (Унгария)
Галерия за изящни изкуства „Ромфея“, бул. Марица, 83

Intern.-Meetings-of-Photography

ИЗЛОЖБИ
КАРИН БЬОРХАУТС, Белгия, МАРЕК ДОМАНСКИ, Полша, ГАЛИНА УШЕВА, ЧАВДАР НАЙДЕНОВ,
AВТОБУС ДО ПРИРОДАТА, Естония, ГЕОРГИ ВАЧЕВ ТИХОМИР ПЕНОВ, КУТЛУ ГЮВЕНЧ, Турция
Балабановата къща, Старинен Пловдив
ул. Константин Стоилов 57
ЩЕФАН КОПЕЛКАМ
Германия
Реставрационен център Данчова къща
ул. Арх. Христо Пеев 2А
АНТОАН БОЖИНОВ, НИКОЛА АНРИ ЛЮБЕНОВ
Постоянни експозиции „Мексиканско изкуство” и „Цанко ЛАвренов”
на ГХГ, Старинен Пловдив, ул. Артин Гидиков, 11
ИРЖИ ЕРНЕСТ
Чехия
Постоянна експозиция Енчо Пиронков на ГХГ, Старинен Пловдив, ул. В. Кънчев, 1
ЯНОШ ЕЙФЕРТ
Унгария
Галерия за изящни изкуства „Ромфея“,
бул. Марица, 83
ГЕОРГИ ДИМИТРОВ
Академия зя музикално, танцово и
изобразително изкуство, Синьо училище,
ул. П.Р. Славейков, 5
МАРИАНА КАМБУРОВА
Културен център Тракарт,
Подлез Археологически
Дружество на Пловдивските художници, ул. Гладстон, 32

Eifert János digiRáma vetítése a Szófiai Magyar Kulturális Intézetben / Лекция с демонстрация на дигирами на унгарския фотограф Янош Ейферт, Унгарски Културен Институт, София. Bulgária, Szófia, 2009. október 15.

Bulgaria-Sofi-Nevskij-székesegyház

Multimedia-Performance-Sofia Digirama-vetítés-Szófiai-Magyar-Intézet Neli-Dimova

Szófiai Magyar Intézet / Унгарски Културен Институт / Hungarian Cultural Institute Sofia. DigiRáma műsoromat vetítem, elég rossz technikai kondíciókkal. A notebook-om hangcsatlakozójába beletört a jack-dugó, így nem lehet az erősítőt használni, csak a saját hangot, ami elég siralmas. A közönség – alig tizennégyen – nem sokat észlelt az egészből, jól fogadta a műsoromat: Bemutatkozás / Introduction, Szerelmem a Tánc / Dance, my Love, Tűztánc / Fire Dance, Szemkontakt / Eye-Contact, O Fortuna, Másképp / Otherwise. Nelli Dimova, az intézet munkatársa fordított. Előadás után jól megéheztem, beültem a Happy-be vacsorázni, sajnos most egyedül. Ildikó éppen Budapesten vizsgázik államigazgatási szakismeretből, holnap pedig Berlinbe repül, hogy az intézetek igazgatóival az új koncepcióról tárgyaljanak. Vacsora után bevágtam magam a kocsimba, és irány a Jurij Gagarin utcai lakásunk. Közben elhajtok a kivilágított székesegyház előtt. Még este is kihagyhatatlan látnivaló Szófia szimbóluma, a csodás, aranyozott kupolájú Alexander Nevszki székesegyház, amely az azonos nevű téren található, és a főváros névadója, a Balkán-félsziget híres építészeti remekműve. Gyors megállás a tér előtt, mielőtt rákanyarodnék a hazafelé vezető útra, és egy klikk a kis zsebfényképezőgéppel, a Nikon Coolpix 6400-al.

Eifert-plakáttal-Sofia Nelli Dimova felvétele

Thursday 15 October 2009 18:00 Hungarian Cultural Institute Sofia

15 Октомври 2009, Четвъртък 18:00, Унгарски културен институт

Лекция с демонстрация на дигирами на унгарския фотограф Янош Ейферт

Янош Ейферт е роден на 8 май 1943 г. в Ходмезьовашархей, Унгария. Започва да се занимава с фотография през 1968 г., когато прави първите си снимки на Танцовия състав Хонвед, в който танцува по това време. От 1985 г. започва да прави и диапорами. Негови учители, или по-скоро примери за подражание, създателите на диапорами Янош Дозвалд, Sdrjan Plavsa, Жак Мюлер, изкуствоведът д-р Лайош Вегвари, са оказали значително въздействие върху стила му, за който са характерни отсъствието на текст, визуалната фантазия, специфичната символна система, както и общото въздействие, изградено от вътрешните движения на картината и звука и виртуозността на изпълнението.

Eifert János digirámás előadása

Eifert János 1943. május 8-án született Hódmezővásárhelyen. 1960–1977 a Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncosa. A külföldi turnékon kezd fotózni 1968-ban. 1985-től diaporámákat is készít. Hard Rocks (1985), Visszapergetett idő (1987), Volt egyszer egy falu (1988), Helyzetjelentés (1989), Velencei karnevál (1989), Bemutatom a feleségem (1990), Tűztánc (1991), Maszkok (1992), Bemutatkozás (1995) című műveivel a világ rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos, díjat, grand prix-t nyert. 1993: Tánc című képét, Tűztánc c. diaporámáját a FIAP történeti kollekciójába választják, a Photo Ciné Club meghívására bemutatja diaporámaműsorát Párizsban (Un soir, un auteur – Studio Raspail). 1994: Diaporáma műsorával előadókörút az Egyesült Királyságban, a Royal Photographic Society meghívására, majd Németországban, Ausztriában és Olaszországban. 1998: I. Országos Fotóhét művészeti vezetője, 1999: II. Országos Fotóhetek kuratóriumának elnöke, a Fotóhónap 2000, 2002 fesztiváligazgatója; az MFSZ honlapjának, az első hazai On-line fotográfiai magazinnak az alapítója, felelős szerkesztője. 2002-2004: a MEDIAWAVE – Fényírók fesztiválja művészeti vezetője. 2004: ZOOM Magazin művészeti szerkesztője; Győr Európa kulturális fővárosa 2010 tanácsadó testület tagja. 2005: Győri Hét címlapfotósa. 2006: Tanulmányút Kínában, a Chinese Photographers Association meghívására.

Лекция с демонстрация на дигирами на унгарския фотограф Янош Ейферт, Az-jenata.com – електронно списание за модерната жена – Szófia, 2009. október 15.

Филмите са акцент на Унгарския културен институт през октомври

Представяме ви някои от октомврийските предложения на Унгарския културен институт, особено подходящи за студено и дъждовно време:

15, четвъртък, 18.00 часа Унгарски културен институт

Лекция с демонстрация на дигирами на унгарския фотограф Янош Ейферт
Янош Ейферт е роден на 8 май 1943 г. в Ходмезьовашархей, Унгария. Започва да се занимава с фотография през 1968 г., когато прави първите си снимки на Танцовия състав Хонвед, в който танцува по това време. От 1985 г. започва да прави и диапорами. Негови учители, или по-скоро примери за подражание, създателите на диапорами Янош Дозвалд, Sdrjan Plavsa, Жак Мюлер, изкуствоведът д-р Лайош Вегвари, са оказали значително въздействие върху стила му, за който са характерни отсъствието на текст, визуалната фантазия, специфичната символна система, както и общото въздействие, изградено от вътрешните движения на картината и звука и виртуозността на изпълнението.

16, петък, 17.00 часа Пловдив – Балабанова къща

Международни фотографски срещи, 2009 – Участие на унгарския фотограф Янош Ейферт с фотоизложбата “Новели в картини” Янош Ейферт е един от най-известните представители на унгарското фотографско изкуство в Унгария и чужбина. 

Неговото творчество не може да се вмести в една стилова категория, той твори в много посоки. Ейферт е многостранна, непрекъснато обновяваща се, експериментираща фигура. Известността му се дължи на танцови, актови, природни и приложни фотографии. Работи освен това и като преподавател, лектор и експерт. Има зад гърба си 150 самостоятелни изложби, участвал е в 650 общи изложби, награждаван е 168 пъти. Снимал е в 41 страни. Неговите фотографии, фоторепортажи и статии редовно излизат в специализираната преса, в унгарски и чуждестранни вестници, книги и електронни медии. Написал е предговори за много фотоалбуми и изложбени каталози, откривал е изложби, изнасял е лекции.
Настоящата изложба на Янош Ейферт представя 37 негови творби от различни поредици: “Актова фотография”, “Триптихи”, “Природа”, “Танц” и “Пътуване”.
Изложбата ще продължи до 31 октомври

20, вторник, 18.00 часа Унгарски културен институт

Демонстрация на диапорами на унгарския фотограф Янош Ейферт – Kulturni-novini.info/news, Szófia, 2009. október 14.

Демонстрация на диапорами на унгарския фотограф Янош Ейферт

За любителите на фотографското изкуство

◊ СЪБИТИЕТО

Демонстрация на диапорами ще се състои на 15 октомври 2009, четвъртък, от 18 часа в Унгарския културен институт (София, ул. “Аксаков” 16). Авторът лично ще представи диапорамите. За тези, които се интересуват повече, ще има и лекция по въпроса.

Янош Ейферт гостува на Унгарския културен институт за втори път. При първото си посещение той откри част от ретроспективната си изложба и показа няколко свои диапорами. Още тогава обеща на публиката да представи и други свои творби през октомври.

На следващия ден Янош Ейферт ще присъства на откриването на Международните фотографски срещи в Пловдив. Неговата изложба “Новели в картини” е част от международния форум.

◊ ЗА АВТОРА

Янош Ейферт е роден на 8 май 1943 г. в Ходмезьовашархей, Унгария. Започва да се занимава с фотография през 1968 г., когато прави първите си снимки на Танцовия състав Хонвед, в който танцува по това време. От 1985 г. започва да прави и диапорами. Негови учители, или по-скоро примери за подражание, създателите на диапорами Янош Дозвалд, Sdrjan Plavsa, Жак Мюлер, изкуствоведът д-р Лайош Вегвари, са оказали значително въздействие върху стила му, за който са характерни отсъствието на текст, визуалната фантазия, специфичната символна система, както и общото въздействие, изградено от вътрешните движения на картината и звука и виртуозността на изпълнението.

Автор: Унгарски културен институт15.10.2009 – 10:51

Napló, Budapest, MMS Mozgásművészeti Stúdió, 2009. október 11.

Udvari-Solti-Photo Tánc-Workshop-fehér-drapéria

Tánc-Workshop-fényképezők Tánc-Workshop-MMS

Tánc-MMS-Mozgásművészeti-Stúdió

Fotóoktatás.hu – Táncfotó Workshopot vezetek az MMS Mozgásművészeti Stúdióban. Fenyvesi Márk táncosai állnak endelkezésünkre, három nagyszerű művész, akik az improvizációban is nagyok. A pózoktól az ugrásokig, forgásokig szinte mindent “átveszünk”, a modern kompozíció, és többek között a bemozdulásos életlenség eszközeinek igénybevételével. (Eifert János felvételei)

Fenyvesi-Márk-táncos-koreográfus

Napló, Hont, Dunakeszi, 2009. október 10.

Eifert-András-Szilveszter-Citroen Eifert-András-Szilveszter-Citroen-Hont

Hont-házunk-udvara Andris-Papa

Ma is, tegnap is horgásznap: Andris fiammal először Honton, az Ipoly partján, szemerkélő esőben keressük a “szerencsét”, aztán Rétságon megebédelünk az Anna étteremben, majd hazafelé betérünk Dunakeszin a horgász-tóra, a kavicsbányáknál. Előző nap is próbálkoztunk itt, akkor Andris barátja, Áron is velünk volt. Tíz kicsi hal a végeredmény, a nagy halat csak a fényképezésre kaptuk kölcsön, a szomszéd horgásztól.

Hont, Ipoly utca 13.  Benézünk egykori házunkba, sok szép régi emléket felidézve, nagyokat beszélgettünk… Ha már itt vagyunk, vízóra-, villanyóra-leolvasás, természetesen a digitális kamera segítségével.

Andris-horgászik-Ipoly Andris-hallal-Dunakeszi

5. ÁGENS árverési eredmény, értesítés, Budapest, 2009. október 6.

5. ágens-árverési-eredményTisztelt Eifert János!

Örömmel értesítjük, hogy az 5. Ágens fotóárverésen a “Hommage á Dienes Gedeon” és “A világ végén” című képei           elkeltek.  Galériánkban telefonos egyeztetést követően bármikor átveheti az Önnek járó összeget, ami:

120.000. – 10% (12.000.) = 108.000.- Ft
80.000. – 15% (12.000.) = 68.000.- Ft
összesen: 176.000.- Ft

A többi képet elviheti, vagy galériánkban hagyhatja további árusításra, bizományi szerződéssel.

Üdvözlettel:
dr. Patrus Sándor

Ágens Reklám és Kereskedelmi Kft.
1027 Budapest, Fő u. 73.
Tel./Fax: 355-0364
agens@agens90.com
   www.agens90.com

http://www.kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=290383&ctag=articlelist&iid=1

http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=290383&ctag=articlelist&iid=1

http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=290117&ctag=articlelist&iid=1

 Eifert-Hommage-a-Dienes-Gedeon

Eifert János: Hommage á Dienes Gedeon (Budapest, 2005) 3×19,5×19,5 cm, Digitalis print, giclée nyomat (Epson Ultrachrome K3)

 

Eifert-Vilag-vegen 

Eifert János: A világ végén / At the End of the World (Balatonfelvidék, 1982) 30×30 cm, giclée nyomat (Epson Ultrachrome K3)

Bulgáriai napló, Szófia, 2009. október 3.

Sofia-Bulgaria-Photo: Eifert DSCN3687_6 Sofia-Bulgaria-Photo: EifertSofia-Bulgaria-Photo: Eifert

Szófiába beszökött az ősz…  kutyát sétáltatunk a Jurij Gagarin utcában, egy kiégett totózó-pavilon és egy dinnye-árús standja mellett elhaladva a füstös, furcsa, bús, üszkös romok láttán egy gyönyörű Ady-vers jutott eszembe… 

 

Ady Endre: Párisban járt az Ősz    

Párizsba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az úton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párizsból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt, s hogy itt járt,
én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

1907.

 

Endre Ady: Autumn passed through Paris (English)

Autumn sliped into Paris yesterday,
came silently down Boulevard St Michel,
In sultry heat, past boughs sullen and still,
and met me on its way.

As I walked on to where the Seine flows by,
little twig songs burned softly in my heart,
smoky, odd, sombre, purple songs. I thought
they sighed that I shall die.

Autumn drew abreast and whispered to me,
Boulevard St Michel that moment shivered.
Rustling, the dusty, playful leaves quivered,
whirled forth along the way.

One moment: summer took no heed: whereon,
laughing, autumn sped away from Paris.
That it was here, I alone bear witness,
under the trees that moan.

Translation: Bell, Doreen
1976, Hundred Hungarian Poems, Albion Editions, Manchester

Bulgáriai napló, Szófia, fizikoterápiai és rehabilitációs kórház, 2009. október 2.

Szófia-kórház-Photo: Eifert Szófia-kórház-régi épület-Photo: Eifert Szófia-kórház-Photo: Eifert

Szófia-fizikoterápiai kórház-Photo: Eifert

Szófia-kórház-Móger Ildikó-Photo: Eifert

   Szófia-kórház-Photo: Eifert Szófia-kórház-Photo: Eifert Szófia-kórház-Photo: Eifert

Ildikó karja nem gyógyul, és ezt a test iszonyú fájdalmakkal, és most éppen komoly duzzadással, gyulladással jelzi. Orvoshoz kell menni. Kraszi, a soffőr elvisz bennünket a Szófiai Fizikoterápiai és Rehabilitációs Kórházba, amely egy távoli, külső kerületben, a Kesán utca és a Vaszil Levszki sugárút találkozásánál található. A többemeletes modern épületet hatalmas kert övezi, öreg fákkal és egy valamikor szép, régi épülettel, ami eklektikus stílusával a 19-20. századforduló történelmi hangulatát idézi. A kórház egyébként szokatlanul tiszta, rendezett, és amennyire egy-két osztályba bepillantva képet alkothattam, nagyon jól felszerelt. Kitűnő orvosok és specialisták dolgoznak itt. Dr. Kraszivira Kazalakova doktornő és Veszela Dimitrova kineziterapista veszi kézbe Ildikót, és szemmel láthatóan nagy odafigyeléssel és szeretettel foglalkoznak a törött karjával. Megmutatják, hogyan kell jegelni otthon, és megbeszélik, hogy rehabilitációs tornára mikor kell bejárni. A röntgenfelvételért, kezelésért 100 levát kell majd fizetni, ami magyar pénzben mintegy tizenkétezer forintot jelent. És ezt saját zsebből kell fizetni…

Napló, Budapest – Szófia, éjszakai utazás, 2009. október 1 – 2.

Kamionparkoló-éjjel-Photo: Eifert Utazás-éjjel-Photo: Eifert

Gumijavító-éjjel-Szerbia-Photo: Eifert

Light-by-night-Serbia-Photo: Eifert

Szófiába utazom, távolsági busszal. Természetesen most is egy nagy rohanás volt a pályaudvarra, mert annyi mindent kellett elintéznem, hogy majdnem kifutottam az időből. Délelőtt posta, majd a Mai Manó Ház, ahol a Fotóművészek Szövetségétől felvettem az NKA támogatásom e havi részét. Aztán a Digitáltechnika, ahova a szinte egyszerre összeomlott összes számítógépeket (Katáé, Ildié, enyém) bíztam Zsolt kezeibe, és most kettő készen lett, elhozom. Utána rohanok monitort nézni a Fáy utcába, majd Mediamarkt, ahol billentyűzetet, egeret, és egy MP3-as lejátszót rakok a kosárba. Gyors összepakolás, a két nehéz kofferrel (benne monitor, számítógép, tartozékok, stb.), meg a notebook-kal rohanok a népligeti buszvégállomáshoz. Szinte az utolsó percben bukok be buszállásokhoz, de a Prágából érkező GROUP felirattal ellátott busz még sehol. Érdeklődök, még Szófiát is felhívom, senki nem tud a járatról. Egy órás késéssel végül megérkezik, felszállok. 50 euró az utiköltség, kevesebbe kerül, mintha saját kocsimmal utaznék, és nem olyan fárasztó. Póbálok tanulni, de lekapcsolják a világítást. Marad a DVD-film bámulás, egy elég rossz monotoron, a hang nem jut el hozzám, kikövetkeztetem a párbeszédeket, időnként elszundítok. A NIKON Coolpix most is a zsebemben, Szerbiában, Bulgáriában a megállásoknál fényképezek. Kihalt, rideg autóparkoló, magányos lámpaoszlop, éjjel is forgalmas benzinállomás, rosszkedvű, kialvatlan emberek, lepusztult gumijavító, stb. – a magány és otthontalanság, egy elnyűtt élet képei kerülnek lencsevégre. Közel 12 órás út után, hajnal hatkor érkezünk Szófiába, ahol Ildikó már vár a buszpályaudvaron. Újra otthon vagyok…

Digitális mintavételezés, példa az OCR beolvasáshoz és felismeréshez, 2009. október 1.

CSAK SZAKEMBEREKNEK!

A mintavételezés az az eljárás, amellyel a jelből kiválasztjuk az értékek egy véges halmazát. A kiválasztott értékek a minták. Tehát kétdimenziós esetben (vagyis képeknél) ez az xy sík egy rácsba való felosztását jelenti.

Egyenletes mintavételezés

  mintavételezési háló
  ∆x: a mintavételezés sűrűsége
  NxN-es mátrix
  elemei képpontok
  (pixel = picture element)
  például: 128×128-as mátrix, 8 bites képpontok =128x128x8 bit = 16 KByte

A képpont elméletileg egy végtelenül kicsi mintavételezett pontnak felel meg az eredeti képen, de a valóságban, egy digitalizáló eszközzel előállított képpontok véges méretűek. Egy olyan egységet képviselnek/reprezentálnak, amely nem osztható tovább, így néha egyszerűen csak pontoknak is nevezik őket.

Amikor egy folytonos képet mintavételezünk, nyilvánvaló, hogy a rajta lévő információknak csak egy kis részét tudjuk ábrázolni. Általánosságban, egy jel mintavételezése mindig információvesztést eredményez, és így az eredeti jelet már nem tudjuk visszaállítani.

A mintavételezési tétel elegáns matematikai keretet ad a folytonos jel és a mintái közötti kapcsolat leírásához. A következő ábrákat tekinthetjük ennek egyfajta szemléletes bizonyításaként.

 mv_nyq_at1

 Vegyük egy jel legmagasabb, w frekvenciájú komponensét. Ez a komponens egy szinuszgörbe, ahogyan az ábrán látszik. Ennek következtében legalább 2w mintára van szükség, hogy megragadjuk a jel legmagasabb frekvenciakomponenseinek teljes alakját. Meg kell jegyeznünk, hogy a 2w minta valójában csak egy speciális eset amely csak akkor eredményes, ha a mintákat pontosan a maximum és a minimumhelyeken vesszük.

Read more