János Eifert - Photographer

Archive for január, 2010

Budapesti napló, 2010. január 31.

Kis-Kovács-Sári-Móger-Ildi-Eifert-Kata

Sári Sári-Kata

Délelőtt séta a Városligetben.  A behavazott park gyönyörű, Poci (a kutya) vídám ugrándozással veszi birtokba… Sári és Kata is betoppannak, jó kis vasárnapi ebéd: gulyásleves és palacsinta, amit Kata sütött. Sári felolvassa frissen-írt novelláját… Tetszett…

Budapesti napló, Városliget, 2010. január 30.

Városliget-Hóember

Városliget-Ildikó Városliget-Eifert-kutyával Városliget-Poci

Budapest, időjárásjelentés: Szombat éjszaka hóesés valószínű. Borús. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: -5 °C . Szél: északi 18 km/ó . Chance of precipitation 30% (water equivalent of 3.16 mm). Hőérzet: -7 °C .
Várható időjárás ország területére vasárnap estig: Túlnyomóan borult idő lesz többfelé havazással, kezdetben délen, délkeleten eső, havas eső is várható, majd egyre inkább ott is havazás valószínű. Az északi, északnyugatira forduló szél többfelé megerősödik, vasárnap helyenként viharossá fokozódik. Főként északon hófúvás is lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1, -6 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 0 fok körül várható.

Dékán István szerkesztő-rendező és Nádorfi Lajos operatőr oktatófilmet forgatnak a műtermemben, Budapest, 2010. január 26.

2010.01.26-TV-interjú-Dékán-István-forgat

TV-interjú-Dékán-Nádorfi-Ei TV-interjú-Eifert

Eifert János: Célkeresztben a Park (Hédervár, 2002) Nádorfi-Lajos-operatőr-Dékán-István-rendező

Dékán-István-hangot-vág Still0202_00021 Dékán-István-operatőrként

Dékán István szakíró-rendező, és Nádorfi Lajos operatőr “dolgoznak” a műtermemben. Fotóművészekről készítenek sorozatot, és most éppen én kerültem sorra. (Móger Ildikó felvételei)

Budapesti napló, 2010. január 26.

Eifert-Park-2002

 

Reload/Újratöltés – Eifert János: Park (2002)

110 év 110 kép – Vadas Ernő archív fotográfiáit bemutató kiállítás, Balassi Galéria, Budapest, 2010. február 21 – február 28.

110 év-110 kép A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Balassi Intézet bemutatja a 110 év 110 kép című, Vadas Ernő archív fotográfiáit bemutató kiállítást (Balassi Intézet, 1015 Budapest, Somlói út 51.)

A kiállítást megnyitja: Keleti Éva fotóművész, Köszöntőt mond: dr. Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója, Az Elfelejtett képek című fotóalbumot Szarka Klára fotótörténész mutatja be, Közreműködik: Orosz Zoltán Trió

A kiállítás megtekinthető 2010. február 21 – február 28. között, minden nap 10 – 18 óra között

Vadas-Ernő-kiáll-Nagy-Lajos Vadas-Ernő-kiáll-zenekar Vadas-Ernő-kiáll-Keleti-Sza Vadas-Ernő-kiáll-fotósokVadas-Ernő-kiáll-hárman Vadas-Ernő-kiáll-Móger-Szig Vadas-Ernő-kiáll-Lauter-Sza Vadas-Ernő-kiáll-DékánVadas-Ernő-kiáll-közönség Eifert János felvételei

Herbst-Rudolf-Dékán-István-Eifert-János Vadas-Ernő-kiáll-nézők Eifert-János-Arató-András Kis-Kovács-Sári-Móger-Ildikó Honéczy Barnabás felv.

A képeken: Dr. Lauter Éva főigazgató (Balassi Intézet), Keleti Éva fotóművész, Szarka Klára szakíró, Vadas Ernő örökösei, Nagy Lajos fotóművész és felesége, Orosz Zoltán Trió, Barta Zsolt Péter fotóművész, Németh Andrea fotóművész, Dozvald János fotóművész, diaporámaalkotó, Takács Szabolcs főszerkesztő (Foto Mozaik), Szigeti Tamás fotóriporter, Székely Tamás fotóriporter, menedzser-szerkesztő (Természet-Búvár), Herbst Rudolf fotóművész, Dékán István főszerkesztő (Digitális Fotó Magazin), Arató András fotóművész (a Klub Rádió igazgató-tulajdonosa), Kis-Kovács Sára, Móger Ildikó igazgató (Szófiai Magyar Intézet), Honéczy Barnabás fotóriporter, Eifert János fotóművész és mások…

Vadas-Ernő-Libák Vadas Ernő Libák című képe 1931-ben a svájci Camera pályázatán az egész fotós világ szavazata alapján nyerte el az ezer aranyfrankos első díjat, amiből akkoriban meg lehetett venni egy kisebb budai villát.

A londoni Royal Photographic Society Emerson-plakettjét kapta 1934-ben, 1938-ban az American Photography évkönyvében a 13.424 kiállító művész között az 5. helyet foglalta el, mint a legtöbbet és legeredményesebben szereplő fotóművész. Fotók jelentek meg tőle a Coronet-ben, a Vanity Fair-ben, a London News-ban, a Liliput-ban, a L’Illustration-ban, a National Geographic Magazine-ban. Volt egy hosszabb időszak a halálát követően, amikor az MTI Fotó egy frekventált helyen – a Madách házak aljában- lévő bemutatótermét róla nevezték el. Ma már csak a jobb memóriájú idősebbek emlékeznek erre. Ha nem itt és nem ekkor él, tehetségével, akarásával, a fotó szenvedélyes szeretetével a meglévőnél nagyságrendekkel nagyobb ismertségre tehetett volna szert.

A Nagykanizsán,1899. dec.17-én született ifjú első képeit még 1918-ban csinálta az érettségi jutalmaként szüleitől kapott fényképezőgéppel, de fotós pályája igazából csak 1927-ben indult, amikor a kor legjobb mesterétől, Balogh Rudolftól tanult. Igen jó tanítványnak bizonyult. A két háború közti időszak egyik legsikeresebb, ugyanakkor talán legnagyobb hatású fotósa lett Magyarországon. Sok amatőrt és hivatásos fényképészt tanított. Ő indította el pályáján Csörgeő Tibort, Szöllősy Kálmánt, Járai Rudolfot, Haller Frigyest. A magyaros stílus kiemelkedő képviselőjeként tartjuk számon. Jól komponált képeit merész fény-árnyék hatások, az ellenfény tudatos alkalmazása, sodró lendület és mindenek előtt és fölött a fényképezés fontosságába vetett elementáris hit jellemezték.
1945-ben a mauthauseni lágerből került haza Magyarországra. Hiába volt baloldali elkötelezettségű, hiába volt a legsikeresebb egyéni fotóművész, semmi sem menthette meg az államosítástól egyszemélyes fotóvállalkozását. A Magyar Fotó Állami Vállalathoz, majd 1956 után jogutódjához az MTI-hez került, felszerelésével, archivumával együtt. Ezidőtájt a magyaros stílus eredményeit, hagyományait megpróbálta átmenteni a szocialista realizmus talajára. Ezeket a képeit mai szemmel figyelve, megborzongat bennünket a kor hazug levegője. Sokan őszintén elsiratták, ugyanannyian megkönnyebbülten sóhajtottak, amikor 1962.máj. 30-án meghalt. Számos tisztelője, számtalan irigye volt.
Kiállításokon összességében 67 aranyérmet nyert. Hivatalosan is elismerték munkásságát, alapításától a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke volt és a MÚOSZ fotószakosztályának is elnökévé választották. Angyalfi Andor mellett a Nemzetközi Amatőrfényképészek Világszövetségének magyarországi igazgatója 1947-ben. A Nemzetközi Újságíró Szövetség fotóriporteri szakosztálya 1962-ben elnökségi taggá választotta.
Ezek csak címek. De a képei is nagyon jók. Még egy-két év, s talán könyvben láthatják a javát. (Kincses Károly)

Javaslat: a megkezdett tornát folytassa, végtagját kímélje! Naponta kötéscsere, Hydrogenes, Betadine-es ecsetelés, a drainek megszívása, 3×1 tbl. Unasyn szedése tovább javasolt. Operált végtagjával emelni TILOS!!! – Baleseti Központ, 2010. január 18.

Ildikó-sebét-kezelik Javaslat: a megkezdett tornát folytassa, végtagját kímélje! Naponta kötéscsere, Hydrogenes, Betadine-es ecsetelés, a drainek megszívása, 3×1 tbl. Unasyn szedése tovább javasolt. Operált végtagjával emelni TILOS!!!

Ildikó-Zárójelentés

Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és
BALESETI KÖZPONT
1081 Budapest, VIII. Fiumei út 17,
Teli 299-77-00 Fax: 334-31-79
011610303 Szeptikus osztály Osztályvezető főorvos: Fényes László dr. Tel.

Z Á R Ó J E L E N T É S

Beteg neve  : Móger Ildikó Esetszám..: 3975959 KBA:00000347046
Leánykori név…: Móger Ildikó Törzsszám.: 09C1466/1
Neme  : Nő TAJ : 067-937-523
Születési hely..: Budapest Szül.dátum: 1954.08.12
Anyja neve  : Naumova Liljana Tér.kateg.: 1
Állandó lakhely.: 1149 Budapest XIV. ker., Limanova tér 21.
Felvételi dátum.: 2009.12.29 08:25 Felv.típus: Nem sürgős ellátás
Elbocsátás dátum: 2010.01.18 11:30 Elbocs.típ: Otthonába bocsátva

Diagnózis
Fr. humeri 1.s. op. redisloc. Ps.inf.humeri sin.
Osteomyelitis humeri sin.

Jelen panaszok
Idén áprilisban Bulgáriában operálták b. o. felkartörését, utókezelés során észlelt mozgást a törés területében. Redislocatio miatt, reoperatiora vettük fel ismételten.Velőürszegezés történt.Az utolsó kontrollon észleltük a dist reteszcsavarok körüli lysist,ill.,hogy az egyik csavar
távozott. Szegkivételt,lemezes synthesist tervezünk.
A humerus törését rögzítő velőűrszeget eltávolították és lemezes synthesist végeztek.

A törésben megfelelő helyzet.

dr. Kerekes / IK

Epikrízis
Idén áprilisban Bulgáriában operálták b. o. felkartörését, utókezelés során észlelt mozgást a törés területében. Redislocatio miatt,
reoperatiora vettük fel ismételten.Velőürszegezés történt.Az utolsó kontrollon észleltük a dist reteszcsavarok körüli lysist,ill.,hogy az egyik csavar távozott.Szegkivétel,lemezes synthesis céljából vesszük fel. Előkészítést követően feltárást végeztünk, nervus radialist kipreparáltuk, szegkivétel, felfúrás után lemezes synthesist végeztünk, jó helyzetet értünk el. Ezután még két alkalommal végeztünk műtétet, második ülésben a defectust autolog spongiosaval töltöttük ki, majd tartós hőemelkedés miatt haematoma evacuatio történt. Szívó-öblítő kezelés, célzott antibiotikum adása mellett láztalan lett, a gyulladásos tünetek váladékozása csökkentt, szívódraineket eltávolítottuk. A végtag tornáztatását gyógytornász irányítása mellett megkezdtük. Ápolása során tüneteket okozó anaemiaja miatt 2 E “A” poz. választott vérrel,
szövödménymentesen transfundaltuk, MRSA fertőzése nem volt. Mai napon tanáccsal ellátva távozik.

Javaslat: a megkezdett tornát folytassa, végtagját kímélje! Naponta kötéscsere, Hydrogenes, Betadine-es ecsetelés, a drainek megszívása, 3×1 tbl. Unasyn szedése tovább javasolt. Operált végtagjával emelni TILOS!!!

Kontroll: 2010. 01.26-án I. em. 113.

Műtéti beavatkozás
2009.12.30 UHN kivétel .velóúrfelfurás.lemezes synth.
Dr Vámos
2010.01.04 Spongiosa pl.
Dr. Vámos, Szlávy, Mészáros 2010.01.11 Feltárás
Dr Vámos

Felírt gyógyszerek:
2010.01.18 UNASYN FILMTABLETTA Napi 3×1 tbl. 2.0
Kód DIAGNÓZISOK megnevezése
S4230 A humerus középső részének törése M9600 Álizület fúzió vagy arthrodesis után
WO1HO Esés ugyanazon a szinten megcsúszás, botlás miatt

Budapesti napló, SYMA Sport- és Rendezvényközpont, 2010. január 15.

Andris-dobol

Egy nappal a Michael Jackson Live Tribute koncert előtt a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban a Hermina úti Liszt Ferenc Zenei általános Iskola tanulóiból álló ütős-zenekar adott műsort egy rendezvény előtt. Andris fiam a zenekarban többféle ütős-hangszeren játszott. Nagyon élveztem…

Csortos Szabó Sándor: VilágNézet – Újbuda Galéria, Budapest, 2010. január 15 – február 17.

Csortos-Szabó-Sándor-kiállí

Csortos Szabó Sándor: VilágNézet – Újbuda Galéria, Polgármesteri Hivatal, Budapest, 2010. január 15 – február 17.

Köszöntőt mond Molnár Gyula polgármester, a kiállítást megnyitja Eifert János fotóművész. Időpont: 2010. január 15., péntek 17.00 óra. Helyszín: Újbuda Galéria, Polgármesteri Hivatal (XI., Zsombolyai u. 5.) A kiállítás megtekinthető 2010. február 17-ig, hivatali időben.

Csortos-Szabó-Sándor-TV-int Csortos-kiáll-Gránitz-Mikló Csortos-kiáll-Dozvald-János Csortos-Szabó-Katona-Miklós

Eifert-János-kiállítást-nyit-meg

CsortosSzaboMeghivo

Boldvai Balázs: Plein Airt – Nemzeti Táncszínház, Kerengő Galéria, Budapest, 2010. január 14 – 31.

 Boldvai-kiállítás-megnyitó

 

 Boldvai-Balázs Boldvai-Eifert-megnyit Boldvai-kiállítás-megnyit Boldvai-kiállítás-zenész Boldvai-Balázs-Kis-Kovács-S Boldvai-Kiss-Eifert Boldvai-Eifert-Lovas Boldvai-kiáll-Eifert-megnyi Boldvai-kiállítás-01 Boldvai-kiállítás-Lovas-Eif Lovas-Ilona-Boldvai-Balázs-Eifert-János

Szondi György, Kiss Viktor felvételeiboldvai_balazs_meghivo

Boldvai Balázs: Plein Airt – Nemzeti Táncszínház (1014 Budapest I., Színház u. 1-3.), Kerengő Galéria, Budapest, 2010. január 14 – 31.

“Három éve fényképezek digitális eszközökkel, és közben tanulmányoztam az archaikus technikákat. Az általam összeállított anyag látszólag „festmény” hatású, bár a fotográfia eszközével készült. Ezt a festői hatást erősíti az a sajátos technika, ahogy képeim készítem, de mai gondolatokat, érzéseket fejezek ki általuk. Olyan eszközöket használok, mint a „svenkelés”, a bemozdulásos életlenség, játék az objektív élesség állításával. A képek sejtelmesek, elmosódottak, sokszor inkább emlékeztetnek a festészetre, mint a fotográfiára. A hatást fokozza továbbá, hogy a képek rendhagyó módon, nagyméretű festővászonra készültek, vakkeretre feszítve. Mivel az impresszionizmus képi és színvilága, ábrázolásmódja közel áll hozzám, született a Plein airt cím, amely egyfajta játék a festészetből ismert plein air és az art összeboronálásából. Magaménak érzem Manet gondolatát, miszerint “azt festem, amit látok, s nem pedig azt amit mások látni akarnak.”
Továbbra is ég bennem a szenvedély újabb és újabb technikák és kreatív megoldások kipróbálására, bemutatására.” (Boldvai Balázs)

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A modernkor új látásmódja, az objektív által meghatározott fotó-látás társadalmi jellegű.

A látszólag automatikus képalkotás minden más képnél hitelesebbé teszi a fotókat, de a fényképezés valójában nem mechanikus művelet.

Akármilyen tökéletesen exponált, éles képet állít is elő egy automatikus fényképezőgép, nem tud különbséget tenni a közhelyes és gondolathordozó kép között.

Erre a megkülönböztetésre csak a fényképezőgép mögött álló művész képes. Bár a fénykép korlátozza a művészt, hiszen nem látomásokat, hanem a létező világot örökíti meg, de a jó művésznek hatalmas mozgástere van – e korlátokon belül.

A képzelőerő elszabadulhat a puszta látványtól, mint ezt Balázs esetében látjuk.

Itt a szakmai tudás, amely elengedhetetlen a kívánt hatások elérésére, párosul egy művészi szárnyalással.

A fotóművészet fejlődésére, így Balázsra is közvetlen hatással voltak és vannak a fotótechnikai találmányok és új technológiák (amik szemünk előtt változnak napról-napra), de más művészeti ágak kifejező eszközei és stílusirányzatok változásai is.

Mint tudjuk, a XX. század első harmadában egyik uralkodó stílusirányzat az un. festőies v. festészetet utánzó fényképkészítés volt. Ennek számos technológiája ismert, amelyeket nemes-eljárások néven tartanak számon a szakkönyvek.

Balázs ezt a fotófestészetet alkalmazza újra alkotásaiban, nem csak azért, mert e lágy rajz megszépíti a valóságot, álomszerűvé teszi a látványt, átváltoztatja a valóságot, hanem azért is, mert elődjének vallja Balogh Rudolfot, aki mint a többi magyar alkotó, mindig lépést tartott a stílusirányzatok változásaival és eközben kialakított egy egészen sajátos látásmódot, amelyet a nemzetközi szakirodalom nevezett el magyaros stílusnak.

Jellemzői: a rendkívül gazdag szürke tónusárnyalat, ellenfényben fényképezés, magyar tájak. Ezeket a formajegyeket megtaláljuk az itt látható fotókon is.

A fotó, mint dokumentáció Balázs képein átértékelődik egy konstruált, érzelmekkel telített látvánnyá. Itt a fénykép általi azonosítás lehetőségét számolta fel. Az elmozdult felvételek elrejtik a személyiséget. A láthatótól különböző világban érzékelteti a személy identitását, de csak kizárólag sajátos fotográfiai eszközökkel, amelyek a fényképezést megkülönböztetik a többi művészeti ágtól; nem manipulál, hanem tudatosan használja a saját fotós kifejezéseit.

Megemlíteném itt Baranyai Andrást, Hajas Tibort és a korai Birkás Ákos fényképeit, de folytathatnám még a sort számos művésszel, akik szintén felszámolják az azonosítást, és ellene dolgoznak a dokumentációnak.

Balázs mozgást érzékeltető képeinél eszembe jutott még Miroslav Tichy, akinek munkásságát nemrég ismertem meg a Pompidou központban rendezett életmű kiállításán.

Az idős cseh mester saját maga építette fényképezőgépeket használ, tudatosan vállalva a homályos, bemozdult képeket.

Egy kisvárosban élte le egész életét. Úgy, hogy csak a körülötte élő nőket fényképezte és fényképezi ma is mániákusan.

Elementárisan hatott a több ezer kisméretű kép. Nem volt unalmas.

Nem csak Ny-Európa, hanem mi magyarok is élen jártunk, és járunk a művészi fényképezés területén. Ha visszatekintünk a kezdetekre, már 1840-ben lefordították magyarra Daguerre ’39-ben megjelent könyvét a dagerrotípia készítéséről. 1841-ben megnyílt az első fényképészeti műterem Pesten. A fényképezőgépek továbbfejlesztésében is voltak magyar sikerek, gondoljunk itt Petzval Józsefre.

1902-től szerepelnek a fotósok rendszeresen a művészeti életben. Ekkor volt az 1. Orsz. Művészeti Fénykép kiállítás, majd azt követték nemzetközi tárlatok is. Az egyik legkiemelkedőbb volt közülük 1937-ben a Vigadó összes termeiben Daguerre emlékére rendezett. Amelyen 5 világrész fotósai vettek részt, és lehetne folytatni még a történetet.

Egy ilyen örökséggel a hátunk mögött, nem csoda, hogy kiváló fotósaink megtalálhatók a világ nagy múzeumaiban. S kívánom Balázsnak, hogy ezt az utat folytatva, amit itt láthatunk, az ő munkái is méltó elismerésre találjanak.

                                                                                                         Lovas Ilona

(Elhangzott a kiállítás megnyitón)

Bad Luck and Trouble koncert – Zöld Macska Diákpince, Budapest, 2010. január 6.

 

Jazz-koncert Jazzkoncert-közönség

Bad Luck and Trouble koncert
Zöld Macska Diákpince (Budapest, IX., Üllői út 95.)

Sallai Gábor            : gitár, Vladár Karcsi: ének, gitárok, fúvósok, VasZoli: ének, basszusgitár

A zenekar első koncertje – Sallai-Vladár Duó – 1984. októberében volt  a Kassák Klub Blues-Kocsmájában. Sallai és Vladár több hangszeren is játszottak: gitár, slide-gitár, szájharmonika, zongora, kaval. Előadásmódjukra már akkor jellemző volt a szabadon-folyó, improvizatív stílus, ami végig kísérte műsoraikat. Később a zenekar olyan basszusgitárossal bővült, aki azóta is neves zenész: Vörös Gábor (Satöbbi, Ossian, Fahrenheit, Piramis Plus…). Időnként, vendégként, külön-külön szerepelt velük Szabó Tamás és Bacsek István szájharmonikások. Műsoraikban nagy számmal szerepeltek a klasszikus, autentikus blues-dalok feldolgozásai (Willie Dixon, Robert Johnson, Muddy Waters, Elmore James, Robert Wilkins), valamint sok ismert dal a hatvanas évek hippi-korszakából, amelyeket a Rolling Stones és a Canned Heat által ismerhetünk. 

A zenekar 1991-ben gyakorlatilag feloszlott, amikor Sallai Gábor Kanadába vándorolt ki. Gábor a kilencvenes években aktív szereplője volt a torontoi blues-életnek. Így nem csoda, hogy amikor Gábor Budapesten tartózkodik, kisebb koncertekre gyűlik össze a “banda”, ezúttal negyedik alkalommal, itt a Zöld Macska Diákpincében.

Következő oldal »