János Eifert - Photographer

Archive for March, 2010

TERMÉSZET – VAD – VADÁSZ, az Országos Magyar Vadászkamara fotókiállítása, HUNGEXPO, Budapest, 2010. március 25 – 28.

Természet-Vad-Vadász-kiáll-01 Természet-Vad-Vadász-kiáll-plakát

FEHOVA – 17. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás / 17th Fishing, Hunting and Arms International Exhibition (HUNGEXPO 2010. március 25 – 28.)

TERMÉSZET – VAD – VADÁSZ, az Országos Magyar Vadászkamara fotókiállítása
Kiállító fotóművészek: Berta Béla, Blaumann Ödön, Dombovári Tibor, Eifert János, Haarberg Orsolya, Kalotás Zsolt, Nagy Csaba, Polster Gabriella, Radisics Milán, Sélley Miklós, Somodi Ferenc, Vajda János, Vizúr János, Zsila Sándor. Kurátor: Kincses Károly fotómuzeológus

 Meg-Kitalált-udvar,2006

Eifert János: Meg / Kitalált udvar (Zagreb, 2006)

Természet-Vad-Vadász-kiáll-csoportkép

A képen balról jobbra: Eifert András Szilveszter, Móger Ildikó, özv. Katona Istvánné, Somodi Ferenc, Szalánczy Béla és felesége (Eifert János felvételei)

Fejér Zoltán: Alkotókészség mindenkor, mindenhol. Eifert János fotóművész – LUPE Magazin, a vizuális kommunikáció magazinja, negyvenegyedik szám, Budapest, 2010. március

LUPE-Magazin-2010-márc-Címlap               LUPE-Magazin-2010-márc-kolofon

LUPE-Magazin-2010-márc-Galéria

 

Alkotókészség mindenkor, mindenhol

Eifert János fotóművész

  

Eifert János több mint negyven éve áll a hazai művészi fényképezés élvonalában. A Magyar Távirati Iroda által meghirdetett fotópályázat kiállításán 1968-ban a többi kép közül az akkor huszonöt éves Eifert János alkotásai a szó szoros értelmében kiemelkedtek. Az éjszakai fényben, alulról fényképezett fa blikkfangos méretű, átvilágító dobozba helyezett nagyítása külön falra kívánkozott, a rendezők szinte semmilyen más fotót nem tudtak mellé helyezni.

 

A kép alkotója ekkor még hivatásos táncosként tevékenykedett, az első önálló fotókiállítására négy évig készült.

Ezekre a kezdeti lépésekre csak a tekintélyesebb korú pályatársak és fotótörténészek emlékeznek. Eifert János önálló tárlatainak száma mára a kétszázhoz, csoportos fotóművészeti szalonokon való szereplése – írd és mondd – a nyolcszázhoz közelít. Táncfotói, aktfelvételei, tájképei százhetvennél több díjat érdemeltek ki az elmúlt évtizedekben.

Ha ezeket az adatokat olvassuk, elgondolkodhatunk: honnan ez a szinte kimeríthetetlen alkotóerő? A képek viszont félresöpörnek minden kérdést, esetleges értetlenkedést, kételkedést. Az elemi erővel áradó, több világrész számos országát átfogó képzuhatag pontos elemzésével, az alkotói stíluskorszakok elkülönítésével még adósok azok, akiknek a kortárs magyar fotóművészet napszámos munkája a feladata.

A lap hasábjain sorjázó kompozíciók megértéséhez feltétlenül szólni kell Eifert János diaporámás tevékenységéről. A hangosított diavetítést, mint önálló fotóművészeti műfajt az 1960-as évek elején elkezdett és hosszú időn keresztülvégzett szívós munkával a váci Dunakanyar Fotóklub és vezetője, Kocsis Iván honosította meg hazánkban. Az egybekapcsolt két diavetítővel egy vászonra vetített és „egymásra úsztatott” képeket felsorakoztató diaporáma számos alkotó lehetőséget kínál a képegyesítésre, a montázsra. Évtizedekkel ezelőtt – amikor még a nyomdai feldolgozás sem volt felkészülve több diapozitív kreatív egyesítésére – a diaporámások már éltek ezzel a látványos lehetőséggel.

Eifert János, számos diaporáma-műsor külföldön is sikeres alkotója természetesen több ezer diapozitív kockát őrzött az archívumában, amelyek közül kiválasztotta a vetítésre kerülőket. Egy tároló dobozát néhány éve majdnem végzetes csapás sújtotta: a diapozitíveket nedvesség érte, összeragadtak, illetve anyaguk vegyi reakcióba lépett a műanyag tároló fóliával.

Csak az értheti meg az érintett első, elkeseredett reakcióját, aki maga is létrehoz, készít valamit, és így bele tudja élni magát a kárba veszett munka és anyag miatti kétségbeesésbe. Szándékosan aligha okoz bárki is másnak ilyen kárt, a gyűjtemények, archívumok kezelői pedig még lidérces álmaikban sem szeretnének látni hasonlót.

Nem könnyű szavakba önteni, szabatosan megfogalmazni azt, hogy egy-egy már „kép”-nek nevezhető fotómunka mitől válik kifejezővé, illetve ez a hatás milyen módon fokozható a modorosság, öncélúság elkerülésével. Nos, Eifert János a roncsolt, roncsolódott diapozitívokat nem dobta ki, hanem módszeresen egybevetette azokat eredeti szándékával.

Meglepetéssel és örömmel tapasztalta, hogy az új felületek egyes esetekben találkoztak a felvételkori kiindulásaival, és azokat kellőképpen kifejezően, egyes esetekben pedig már drámaian tolmácsolták. Ez az eset jól példázza: az igazi alkotókészség lankadatlan; jó, ha nem kötődik valamilyen kézzel fogható motívumhoz, helyhez, vagy ismert és sokszor alkalmazott műfogáshoz.

Lehet, hogy ez a történet is hozzájárult Eifert János képzelőerejének szárnyalásához, amit a korszerű digitális technika alkalmazása viszont mindenképpen látványosan segít. Triptichonjai, három egymás mellé helyezett képből álló és gyakorta a belső montázstechnikát is felhasználó alkotásai megmozgatják a néző fantáziáját. Ezek értelmezésénél a kép szemlélője megpróbálhatja értelmezni az eredeti alkotói szándékot, de – engedjük meg! – az önálló képzettársítás is módjában áll.

Táncos múltja lehet az egyik magyarázat a képek belső lendületére és készítésük gazdag áradására. Eifert János minden megnyilvánulása, tevékenysége a táncra vezethető vissza. A tánc – a mozgás – öröme, vagy fájdalmas bánata fontos az ember számára. Miután a mozgás maga az élet, beláthatjuk, hogy a tánc – ha lehet – egy kicsivel még több is ennél. Igen: a tánc az élet és a halál, egymagában a születés és az elmúlás. Eifert János fotói – még azok is, amelyek nem mozgást ábrázolnak – ezt és nem kevesebbet próbálnak meg a nézőnek érzékletesen, képben elmondani.

Fejér Zoltán

(Megjelent: LUPE Magazin, a vizuális kommunikáció magazinja, 2010. március, Galéria, 5-6. oldal)

Táncfényképezés, Fotóoktatás.hu iskola, Budapest, 2010. március 11.

Táncmontázs-1968-2002

Fotooktatás.hu-táncfényképezésől_0004 Fotooktatás.hu-táncfényképezésől_0007

Fotooktatás.hu-táncfényképezésől_0036 Fotooktatás.hu-táncfényképezésől_0009 Fotooktatás.hu-táncfényképezésől_0012 Fotooktatás.hu-táncfényképezésől_0011

Fotóoktatás.hu iskola, Budapest, Reiter Ferenc  u. Előadást tartok a táncfényképezésről… Lelkes kis csapat, tele érdeklődéssel és figyelemmel – Németh István, Csendesné Zsuzsanna, Bánszki Judit, Nagy-Velki Gyöngyvér, dr. Orosz Zsuzsanna és a többiek.

Eifert-Requiem-Pécsi-Balett

Eifert János: Verdi-Eck: Requiem (Pécsi Balett) Pécs, 1973 körül

Andris Petőfi Sándor portréját rajzolja meg, Budapest, 2010. március 10.

Andris-monitorképet-másol (Photo: Eifert János) 2010.03.13-Petőfi-Sándor-Andris-rajza Andris-festékszóróval-dolgozik (Photo: Eifert János)

Várhegyi István: MOZDULATSZILÁNKOK – Kerengő Galéria, Nemzeti Táncszínház, Budapest, 2010. március 5 – 31.

Csoportkép_760-pixel 

Juhász Gabriella, Kotsis Ágota, Varga Nikoletta, Várhegyi István,  Eifert János (Boross Nóra felvételei)

Várhegyi István: MOZDULATSZILÁNKOK  – Kerengő Galéria, Nemzeti Táncszínház (Budapest, I. ker., Színház u. 1-3.) 2010. március 5 – 31. A kiállítást megnyitja – 2010. március 5-én, 18 órakor – Várkonyi Attila, a MUPA művészeti vezetője és Eifert János fotóművész, a Kerengő Galéria művészeti vezetője

Kis ízelítő a kiállítás képeiből, és interjú Várhegyi Istvánnal a DUNA TV  Kikötő c. kulturális magazinjában, amely megtekinthető a következő linken: http://www.youtube.com/watch?v=DarftkzT5iQ

Várkonyi-Attila-és-Várhegyi-István Várhegyi-Mozdulatszilánkok-meghívó Várhegyi-kiáll.megnyitó-0034Várhegyi-kiállítás-megnyitó

Képek a megnyitóról. A képeken: Várkonyi Attila, Várhegyi István, Eifert János, Bucsy Levente, Balázs Imola, Boross Nóra, Juhász Béla, Juhász Gabriella, Kotsis Ágota, Várady Judit,  Boldvai Balázs, Varga Nikoletta, Várhegyi Balázs, Nagy Anasztázia (Balázs Imola és Eifert János felvételei)

Várhegyi-kiáll.megnyitó-0079 Várhegyi-kiáll.megnyitó-0129 Várhegyi-kiáll.megnyitó-0054Várhegyi-kiáll.megnyitó-0048

Szemlaky Zsuzsanna, Gianone Péter, Juhász Gabriella, Várhegyi Balázs, Malik Andrea, Ganzer Adrienn, Szabó Gergely, Malik Melinda, Szabó Kálmán, Balázs Imola, Várhegyi István,  Eifert János, Zele Eszter, Gebauer Szabolcs, dr. Várhegyi István, Kotsis Ágota (Boross Nóra felvételei)