János Eifert - Photographer

Archive for április, 2010

Stalter György: Város a Városban… Könyvbemutató és kiállítás, Budapest, 2010. április 27.

Stalter-meghivo

Stalter-könyvbemutató-kávézó Stalter-könyvbemutató

Stalter-könyvbem-Báron-György Molnár-István-könyvtervező Eifert János felvételei

Stalter György: Város a Városban ..

Könyvbemutatójával egybekötött kiállítás, 2010. április 26-án, hétfőn őn 18 órakor. Beszélgető partnerek:  Báron György filmesztéta és Kerényi György, az MR1 Kossuth Rádió főszerkesztője. Helyszín: 400, 1075 Budapest, Kazinczy u. 52/B. A kiállítás 2010. május 15-ig lesz látható (A kávézó nyitva hétfőtől vasárnapig 14–04 h)

II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, Gyöngyös, 2010. április 24.

Gyöngyös-digirama-plakat

II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató és eredményhirdetés  -  online közvetítve, Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ, 2010. április 24.

A Gyöngyösi Művészeti Hetek egyik eseményeként a GYÖNGYÖK – Mátra Művelődési Központ 2010. április 24-ére II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató néven digiráma (digitális diaporáma) pályázatot hirdetett. A MMK a rendezvény lebonyolítására és szakmai támogatására a gyöngyösi Szempont Fotókört kérte fel.

A zsűri tagjai : Eifert János , Tám László , Radisics Milán

Gyöngyös-technikus Gyöngyös-Radisics-Milán-előad Gyöngyös-Tám-László-előad Gyöngyös-TV-stáb

Gyöngyös-fiatal-résztvevők   Gyöngyös-Tám-László Gyöngyös-Darányi-Zsolt Gyöngyös-Eifert

Gyöngyös-digirama-díjátadás Gyöngyös-digirama-oklevél Gyöngyös-digirama-résztvevők Gyöngyös-digirama-résztvevők-02

  Program:

9:00 Köszöntő
9:05 Eifert János előadása „Diaporáma, digiráma – hogyan készül?” címmel
10:00 Radisics Milán előadása „Hazai és nemzetközi projektek” címmel
11:00 Tám László előadása „Montázsok” címmel
12:00 Ebédszünet
13:00 A 2009. évi Digiráma Bemutató díjazott műveinek vetítése az aulában
14:00 Digiráma Bemutató 2010 megnyitó
14:15 Pályaművek vetítése I. rész, 16:00 Pályaművek vetítése II. rész

Gyöngyös-digirama-közönség

17.30 A zsüri döntésre visszavonul

Díjazásra javasoltak:

“A” kategória: Első díj – Nagy Katalin: Tükörvarázs, Csomor Imre: Human tangó, Kertész Attila: Tükröződések, Különdíj – Baloghné dr. Kovács Matild: Virágszirmok, Különdíj – Németh Mihály: Táncvarázs

 ”B” kategória: Első díj – Szabó Endre: Jégvilág, A nehézfiúk. Második díj – Kőműves Kata: Darvak oly távol, mégis közel. Harmadik díj – Schmidt György: Villaportrék. Különdíj – Dr. Jantyik Tibor: A természet apró csodái. Különdíj – Zakkar Antónia: Az én szememmel

18:15 Eredményhirdetés, oklevelek, díjak kiosztása, értékelés
18:45 Rendezvény zárása

Előadásom vázlata:

Diaporáma

A vetített kép művészete 1.

A diaporáma

Az egykoron népszerű audiovizuális műfaj – amely ma Magyarországon szinte halottnak tekinthető – a franciáktól és az angoloktól indult el világhódító útjára, megérintve sok „képpel író” fotográfust is. Paul Almásy a MÚOSZ által, a nyolcvanas években megjelentetett Sajtófotó c. könyvében több oldalt szentel a diaporámának. Nagyszerű fotográfusok vetítették legjobb képeiket ebben a formában, a TV is szívesen játszott be ezekből. Sorra születtek meg a ma már fogalommá vált nemzetközi diaporámafesztiválok (Párizs, Epinal, Mechelen, Hamburg, London, Bath, Lecco, Hayang, stb.), amelyek hatására a hetvenes években nálunk is mozgalom indult meg. Megszülettek, vagy kinevelődtek azok a magyar alkotók és szervezők – Gerendás Mihály, Dozvald János, Tám László, Kocsis Iván, Eifert János, Mánfai György, Seregély István, Dobóczky Zsolt, Szőke János, Ádám János, Halmai László, Nagy László, stb. – akik képesek voltak mozgalommá szervezni az elszigetelt csoportokat, és lehetővé tették, hogy Vác és Pécs felváltva rendezzen nemzetközi fesztiválokat, amelyekre élénk külföldi részvétel volt jellemző. A hetvenes-nyolcvanas években volt néhány magyar diaporáma-alkotó, akik a nemzetközi mezőnyben összemérve váltak világszerte ismertté és elismertté. Rendszeresen szerepléseik színhelye volt a MunichMultiMedia Festival, amelyet Julien Biere szervezett Münchenben; az olaszországi Lecco, ahová a FIAF meghívására lehetett bekerülni; „Un soire – un auteur”címmel a párizsi Studio Raspaile mutatta be a világ legjobbjait, a PTTT Photo Cine Club „konferálásával”; a Royal Photographic Society, Collin Balls és társai szervezte nagy turnék, amelyek Bath-ból, központjukból indult ki, és repülővel-vonattal-gépkocsival körbeutaztatták a meghívott „kitüntetettet” az Egyesült Királyság különböző városaiban, fotográfiai és audiovizuális központjaiban; a bécsi Urania, ahol a VÖAV vezetői, Franz Matzner és Eugen Schober prezentálták a legjobbakat, köztük a magyarokat is. Volt hát magyar siker a nemzetközi porondon.

Aztán jött a nyolcvanas évek vége, kilencvenes évek eleje. Még tart a lendület, ám a mozgókép technikák fejlődésével, a videoklippek berobbanásával, az elektronikus és digitális technológiák elérhető áron való megszerezhetőségével a diaporáma iránti érdeklődés kezdett lanyhulni, majd néhány országban – pl. Magyarországon – gyakorlatilag megszűnt. Az egykoron népszerű műfaj szinte elfelejtődött: alig-alig akad művelője, kevesen látták, még kevesebben tudják megmondani, mi is ez tulajdonképpen. Ezért – hogy beszélni tudjak róla – az alapfogalmakkal kell kezdenem.

A diaporáma a fotográfia legsajátosabb ága, ámbár nem is olyan egyértelmű ezt a komplex kifejezési formát a fényképezés egyik területének tekinteni. A legsikeresebb és legigényesebb művelői mindesetre fotósok, akik a képpel és hanggal, a dramaturgiai ismeretekkel jól zsonglőrködnek. Dr. Végvári Lajos professzor megfogalmazása szerint olyan audiovizuális műfaj, amely a fotográfiával és a filmmel rokonítható. A vetített kép és a hang egymásra hatása sajátos dramaturgiával és sajátos vetítési technikával jelenik meg. Egyszerre több diavetítővel több diaképet vetítenek ki úgy, hogy a képek egymásmellettisége, egymásutánisága, elsötétedése, kivilágosodása, egyiknek a másikkal való együttes megjelenése, egyiknek a másikra való vetítése előre megtervezett program szerint történik, gondosan szerkesztett hang (zene, emberi beszéd, zörej, hangmontázs) kíséretével. A programban, vagyis a képek váltásának ütemezésében, alapvetően két tényező játszik szerepet: az idő és az, hogy a több részre bontott vetítősík mely részén (vagyis melyik diavetítőben) történjék képváltás. Az egyik képet követő másik kép áttűnéses (úsztatásos) vetítése közben megjelenik egy montázskép, amely a filmtől eltérő mozgásával, de ahhoz hasonlóan asszociációk sorozatát válhatja ki. A diaporáma-vetítéshez speciálisan kiépített, a diavetítők számától is függő, szinkronizáló vezérlőegység szükséges, amely ma már számítógépes vezérlés formájában valósul meg. A diaporáma nemcsak a művészi kifejezés egyik formája, kitűnően használható az oktatásban, ismeretterjesztésben, a reklám területén is.

Mostanában – és éppen a digitális technikának köszönhetően – mintha kezdene magához térni ez az elalélt, tetszhalott műfaj. A franciák, hollandok és belgák sikeresen rendeznek közös fesztiválokat: a Sircuit Diaporamas nemzetközi programba a magyarokat is invitálják. A MEDIAWAVE – amely 14 éve főleg a filmes, televíziós és zenei műfajok fesztiválja – kapcsolódva az európai programhoz, másodszor hirdet nemzetközi diaporáma, CD-ROM és DVD fesztivált. Bekapcsolódásunkkal – a nagyhírű külföldi partnerek segítségével és a mai nemzetközi trendek figyelembevételével – nemcsak a műfaj újraélesztését, hanem újraértelmezését kíséreljük meg. Megújítani a formákat, korszerűsíteni az eszközöket, adaptálni a digitális technika lehetőségeit, hogy segítségükkel képesek legyünk a harmadik évezred elején élő ember életérzését visszatükrözni, a kor fontos kérdéseinek és válaszainak korszerű audiovizuális megjelenítését elősegíteni. Ezért ösztönözzük a pályázókat olyan újító szándékú művek beküldésére, amelyek szellemiségükben, technikájukban akár el is térhetnek a korábban megszokottól, és besorolásuk a hagyományos kategóriákba nehezen képzelhető el. Nemcsak diavetítőkkel, analóg vagy digitális programozással készült vatítéstechnika jöhet szóba tehát, hanem a Pentium 4-es alaplapokkal, megfelelő RAM-memóriával, nagy sebességű winchesterekkel ellátott számítógépek, képpel-hanggal dolgozó digitális technikák, multimédiás programok (Windows Player, Flash, QuickTime Player, VideoCD, DVD, stb.) is.  A korábban csak két, vagy több diavetítővel egy vászonra vetített kép ma már a compjuter által generálva, a monitoron vagy kivetítőn, CD-ROM-ról, DVD-ről vagy az Internetről is megjelenthető, ugyanazokkal a művészi igényekkel, és legalább olyan hatásfokon, amelyek korábban lázbahozták a közönséget. A régi és új technikák együttesen és külön-külön is hozhatnak új szemléletet, friss vérkeringést az amúgy erősen konzervatív, amatőrök által is kedvelt művelt műfajba.

Ahhoz, hogy a korszerű technikát szolgálatunkba hajthassuk, jól kell ismerni az alapfogalmakat, a műfaj előzményeit, az egyszerűbb előadásmódokat is. A diaporáma különleges előadói műfaj, a kép és hang együttese mellett – élő előadásban – az előadó személyisége is meghatározó. Nehéz tehát a lap írott, illusztrált oldalaira a valós élményt odavarázsolni. Természetesen ez csak nagyon áttételes módon, „absztraháltan” lehetséges, szavakkal és néhány illusztráció segítségével azonban mégis megkísérlem. ( Eifert János)

 DigiRáma-pszichiáter

Részlet Eifert János MÁSKÉPP c. digiRámájából

…mindig csupán a másokkal való viszonyban létezel és e viszony révén vagy az, ami … (Søren Aabye Kierkegaard)

Tánc-notebook-kal 

                                                                                                                                                                                                                       Photo: Eifert János

 

…mindig csupán a másokkal való viszonyban létezel és e viszony révén vagy az, ami …   (Søren Aabye Kierkegaard)

 

Gulyás Gábor

KIERKEGAARD TESTE

Bevezetés

“olyan író (…), aki azért ír, hogy félreértsék”
(Vigilius Haufniensis – Constantin Constantinusról)

 

Hogyan válhatok önmagammá? Hogyan őrizhetem meg az Én-t? Az egyes emberként való létezés kérdése, amelyet a Szókratész utáni filozófia rendre eliminált, Kierkegaard számára alapvető kérdés: művei végtére is erre a problémára irányuló, egymásra íródott megoldási javaslatok. A “szakirodalomban” unos-untalan ismételgetett, s mondhatni evi- denciának tekintett megállapítás, hogy a dán bölcselő számára a filozófia és saját életének problematikája menthetetlenül összekapcsolódott. S nem pusztán a kierkegaard-i életprogramként tételezett, az individuumnak a kereszténység igazságához való viszonyára vonatkozó kérdés kapcsán, de olyan konkrét esetekben is, mint például egy külföldi utazás vagy egy szerelmi kapcsolat. Ez utóbbi, a Regina Olsennel való szerelme, majd jegyességüknek (úgymond “mély sze- relméből fakadó”) felbontása a filozófiatörténeti folklórban a Kierkegaard-értelmezések sarkpontjának számít: e szerint az olyan filozófiai művek, mint például a Vagy-vagy és Az ismétlés végső soron e szerelem- és szakítás-élmény következményei, s ha egy-egy művében (ami Kierkegaard-nál bizony gyakran előfordul) szerelmi történet bukkan fel, akkor az rendszerint a Reginával való kapcsolat reflexív példájaként értelmeződik. Az ilyenfajta olvasatok – amelyek tehát a szerző személyétől indulva értelmezik a műveket – természetesen az álnév kérdésében is a választás és a rejtőzködés gesztusát tartják elemzendőnek, az úgynevezett valóság-referencia igazolásaképpen. Az itt következő elemzések viszont nem erednek ilyen referenciák nyomába, lévén hogy az egyetlen valóság, amiről képesek valamit mondani: a szöveg (legyen bár manapság mégoly gyakori és gyanús is ez a kifejezés). 1 A következőkben tehát a Kierkegaard szó a filozófus szövegeit jelenti. Maguk a textusok viszont reflektálnak saját maguk írására-olvasására: Kierkegaard reflektál Kierkegaard-ra. A következőkben e reflexiók feltárásával elsősorban azt a narrációs offenzívát kívánom bemutatni, amely a Rendszerben és Ab- szolútumokban gondolkodó tudomány kritériumaitól eltekintve, a nyelvet és az olvasót akarja arra a piedesztálra felültetni, amelyen mindaddig ő, a birtokosának vélt szerző (pontosabban a szerző és a szerzői önazonosság teoretikus konstrukciója) trónolt. Az érdekel tehát, hogy egy Kierkegaard nevű filozófus miért ítéli halálra a Kierkegaard nevű szerzőt, miképpen öli meg, majd hogyan temeti el. S aztán persze: a procedúra révén milyen kálváriát kell végigjárnia az Olvasónak, aki fölött az említett filozófus szintén ítéletet hozott.

 

Folytatás: http://www.c3.hu/~gond/tartalom/18-19/fragulyas.html

Fotóoktatás.hu, architektúra fényképezés, Hollókő, 2010. április 1.

Hollókő-szobor-madár Hollókő-fatemplom Hollókő-Margitka-lángost-készít Hollókő-macska

Hollókő-öreg-portré

Holókő-Szőke-ház Hollókő-cérnák Hollókő-Házszám-32 Hollókő-ablak 

Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESCO világörökségi listán szerepel, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a hagyományos településformáját, a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel és napjainkra sem vált Szabadtéri Múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói az épületek nagy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Kiss József volt az a műemlékvédő építész, aki kezdeményezte Hollókő azon belül is Ófalu műemlékké nyilvánítását.

Hollókő is a Palóc ethnographic village in Hungary, part of the World Heritage. Its name means “Raven-stone” in Hungarian.
The village is located in Nógrád county, approximately 91.1 kilometres northeast from Budapest, the capital of Hungary. It lies in a valley of Cserhát Mountains, surrounded by low peaks. The natural environment is protected.

Hollókő-házrészlet

 

hollókő-kút-Ficzere-Juli-felvételeImre Anikó, Abai Róbert, Ficzere Juli, György Judit, Horvai Mátyás, Izsó Marianna, Kis Gizella, Kürti János, Patkos Tamás, Pecz Krisztián, Pál Zsuzsa, Spisák Attila, Szabó Attila, Szabó Judit, Tündi…  Kora reggel lelkes kis csapat gyűlik össze a fatemplom tövében. Végigjárjuk a Kossuth, József Attila, Dózsa György, Petőfi, Béke, Sport, Hóvirág, Orgona, Levél és Palóc utca házait, és az Ófalut elhagyva a vár felé vesszük az irányt. A külső várudvarnál felfedezünk egy négy méter átmérőjű, sziklába vájt ciszternát, amelyhez monda is fűződik, ami szerint Csák Máté e kútban rejtette el kincseit, később pedig a törökök is ide hordták össze a környéken rabolt aranyaikat. Minket azonban nem a rabolt, majd elrejtett kincsek vonzottak, hanem az a tükörkép, amelyet a kovácsolt vas ráccsal lezárt kút aljába pillantva, a vízben fedezünk fel. Kavicsot bedobva, a víz gyűrűzni kezd, és fantasztikus formákat varázsol elénk. Elbűvöl bennünket. Hát már ezért érdemes volt idejönni… (Ficzere Juli felvétele)

 

Hollókő-Kút-a-várban-04 Hollókő-Kút-a-várban-03 Hollókő-Kút-a-várban-01 Hollókő-Kút-a-várban-05 Eifert János felvételei

Hollókő-Kút-a-várban-00 

 Hollókő-kút-a-várban

Photo: Eifert János

Fotóoktatás.hu, modellfotózás, Szentendre, 2009. április 11.

Szentendre_0294 Szentendre-0290 Szentendre-0293 Szentendre_0294 Szentendre_0294Szentendre-223

Szentendre-0348 Szentendre-0273 Szentendre-0161Csavargó-_0239

 Csavargó-01 Csavargó-02 Csavargó-03

Eifert János felvételei

Fotóoktatás.hu, modellfotózás, Szentendre, 2010. április 10.

Szentendre-csoportkép-fotósokkal

Szentendre-tükörben Szentendre-fotózás-közben Szentendre-fogat Szentendre-kápolna-tükörben Szentendre-Kiss-Kovács-SáriSzentendre-Sári-haja Szentendre-Eifert-fotózik

Eifert János felvételei

Egy építész táncképei – Papp Dezső emlékkiállítás, Nemzeti Táncszínház, Budapest, 2010. április

Papp-Dezső-fotó-Jorma-Uotinen Papp-Dezső-fotó-fekete-Hedvig-Szemrebbenés Papp-Dezső-fotó-Cédrus

Jorma Uotinen: A sötéstég púdere (Helsinki Városi Színház budapesti vendégjátéka, 1990) Ladányi Andrea, Tero Saarinen – ekete Hedvig: Szemrebbenés (1997) Fekete Hedvig – Seregi László: A Cédrus (1984, felújítás) Magyar Állami Operaház, Hágai Katalin, ifj. Nagy Zoltán – Markó Iván balettje, Budapest Fesztiválbalett (Papp Dezső felvételei)

Papp-Dezső-fotó-Győri-Balett

Kivételesen sokoldalú, szerényen rejtőzködő alakja volt a hazai táncfotográfiának Papp Dezső. Jellegzetes alakja három évtizeden keresztül volt elválaszthatatlan részese a magyar tánc- és színházművészetnek. Kortárs és klasszikus produkciók avatott és értő dokumentátora volt, aki mélységesen érezte és értette a műfaj törvényeit, atmoszféráját.

Egy építész táncképei – Papp Dezső emlékkiállítás a 10. TÁNCFÓRUM keretében

2010. április 9., péntek 18.00 óra: a kiállítást megnyitja Eifert János fotóművész és Kutszegi Csaba szerkesztő, tánckritikus
A kiállítás kurátora és látványtervezője: Szúdy Eszter és Halász Tamás

Papp-Dezső-kiállítás-Eifert-megnyit Kútszegi-Csaba Geszler-György-Móger-Vári-Zsuzsa

Papp-Dezső-kiállítás-közönség

Eifert-Ács-Piroska-Török-Joli Kotsis-Ágota-beszélget Zséli-Mihály-barátaival 

 Dr. Ács Piroska, Török Jolán, Kutszegi Csab, Eifert János, Halász Tamás, Szúdy Eszter, Kotsis Ágota, Berger Gyula, Zséli Mihály, Geszler György, Vári Zsuzsa, Móger Ildikó és mások… (Siklós Péter és Eifert János felvételei a megnyitóról)

 

Papp-Dezső-portréja  Papp Dezső kivételesen sokoldalú, szerényen rejtőzködő alakja volt a hazai táncfotográfiának. Jellegzetes alakja három évtizeden keresztül volt elválaszthatatlan részese a magyar tánc- és színházművészetnek. Kortárs és klasszikus produkciók avatott és értő dokumentátora volt, aki mélységesen érezte és értette a műfaj törvényeit, atmoszféráját.

Papp Dezső igazi reneszánsz személyiség volt: az erdélyi születésű fotós építőművész-városrendezőként dolgozott, s ment nyugdíjba, elismert sportemberként tartották számon: mindezek különleges alapot szolgáltattak fotóművészi munkájához.

Operaházi statisztaként találkozott a táncművészettel: a Magyar Nemzeti Balett előadásairól készült munkái adják táncfotósi munkássága gerincét, de tizenhat évet töltött a Rock Színházzal, két évadot az Arizona Színháznál, fényképezett társastáncot, s elkötelezett figyelemmel követte a modernek olyan vezető műhelyeinek munkáját is, mint az első, hazai független kortárs együttesként létrejött Berger Táncegyüttes, vagy Frenák Pál Társulata.

A roppant méretű, és magas minőségű életművet építő és maga után hagyó Papp Dezső tudatosan tartotta magát távol reflektorfénytől, reprezentációtól: megszállottan, kivételes elhivatottsággal dolgozott. Elismerést sosem kért, példás munkássága elégséges figyelmet sosem kapott. Hatalmas hagyatéka kezelője, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívuma és a Nemzeti Táncszínház közös emléktárlata egy kiemelkedő életmű előtt tiszteleg.

Halász Tamás

Papp-Dezső-fotó-0013 Papp Dezső felvétele

Örkény István könyvesbolt ünnepélyes megnyitója, Budapest, 2010. április 8.

Örkény-Könyvesbolt-megnyitó-közönségt

Dr-Tóth-József-polgármester Kocsis-András-Mácsai-Pál_9795 Kocsis-András-Bereményi-Géza Örkény-özvegye

Örkény-Könyvesbolt-megnyitó_9888 Örkény-szobra Csaplár-Vilmos-Móger-Ildikó Örkény-megnyit-Herbst-Rudi-Siklós-Péter

Örkény-Könyvesbolt-megnyitó Művészi-poszter-Plakát Örkény-megnyit-TV-interjú Szebeni-András-TV-interju

Örkény-Könyvesbolt-homlokzat Eifert János felvételei

Kulturális centrumnak is szánják a főváros XIII. kerületében megnyílt, Örkény István nevét viselő új könyvesboltot, amelyben galéria, ministúdió, nyomtatható festmény- és fotóadatbázis is várja a közönséget.

Minőségi, szegmentált könyvválasztékkal, csaknem 300 hangoskönyvvel, a legjobb fotóskönyv-kínálattal és kiállításokkal is találkozhatnak az érdeklődők az Örkény István Könyvesboltban, amely “értelmiségi centrumként” működhet – hangsúlyozta a megnyitón a Kossuth Kiadó vezérigazgatója.

Kocsis András Sándor hozzátette: a látogatók érintőképernyős konzol segítségével a helyszínen belehallgathatnak a hangoskönyvekbe, egyebek mellett Örkény István Mese-levelek című művébe Mácsai Pál előadásában. Az érdeklődők a ministúdióban maguk is felolvashatják kedvenc versüket, novellájukat, majd a hangvételt CD-n hazavihetik. A közönség festmény- és fotóreprodukciókat nyomtathat művészi akvarell papírra, a többi között Van Gogh, Gauguin, Michelangelo vagy Keleti Éva és Eifert János munkáiból.

Az emeleten mágnesfalas fotógalériát alakítottak ki, ahol május 15-ig Szebeni András kiállítása látható Cseh Tamás Évával és Gézával címmel. A képek első szériája a budapesti szoborparkban készült, “munkásmozgalmi szobrokkal a hátunk mögött ülünk” – emlékezett vissza a fotózásra Bereményi Géza, hozzátéve, hogy a fotós aztán elvitte őket ahhoz a “kopott házhoz”, ahol albérletben laktak, majd azt kérte, hogy “emlékező pillantásokkal” tekintsenek fel az erkélyre. A fotók harmadik csoportján az indián ruhába öltöztetett Cseh Tamás és felesége látható.

„Kultúrcentrum” elnevezéssel illette az újonnan megnyílt boltot Tóth József XIII. kerületi polgármester, aki elmondta azt is, hogy a kerületi lakosok 20 százalék kedvezményben részesülnek a könyváruházban. Emlékeztetett arra, hogy a kerületben 3 színház, 135 köztéri alkotás és 158 emléktábla található. A városrészben 200 képzőművész és 150 író él, de a már elhunyt művészek közül is sokan kötődtek a kerülethez, mások mellett Radnóti Miklós, Kovács Margit és Illyés Gyula. A megnyitón Mácsai Pál színművész felolvasta Örkény István Nézzünk bizakodva a jövőbe című egypercesét, majd leleplezték az író portréját. (Metropol.hu)

Valósidejű, Online AKTFOTÓS Tanfolyam EIFERT JÁNOSSAL, KURUCZ KÁLMÁNNAL és PATONAY KATA aktmodellel – 2010. április 1-től, 8 héten át

 Online-Aktfotós-Tanfolyam

Valósidejű, Online AKTFOTÓS Tanfolyam – 2010. ápr.1-től 8 héten át, minden csütörtökön 18:00-kor (24 óra)
Online AKTFOTÓS Tanfolyam: EIFERT JÁNOSSAL, KURUCZ KÁLMÁNNAL és PATONAY KATA aktmodellel ( AVR -Aktív Virtuális Résztvevő, maximális interaktivitás) Egy fotótörténeti, úttörő vállalkozás részesévé válsz a tanfolyam során. Eifert János fotóművész és Kurucz Kálmán     fotográfus közreműködésével megtanulhatod az aktfotózás alapjait úgy, hogy nem kell emiatt Budapestre utaznod, mégis aktív részese leszel a tanfolyamnak és a workshopnak. A tanfolyam során az elsajátított tudást alkalmazhatod a gyakorlati fotózás során, ahol megkapod a stúdióban dolgozó CANON EOS 1Ds mark III (21 Mpixel felbontású) professzionális fényképezőgép teljes vezérlését távfotózás módban (REMOTE CAPTURE). A kezelését megtanítjuk Neked és ezután Te állítod be a kompozíciót, mikrofonod segítségével irányítod a modell beállítását és a fényeket, a számítógépedről pedig valós nézetben (LIVE VIEW) az élességet és mélységélességet, a záridőt, a blendét, az ISO-értéket, majd TE nyomhatod meg az exponáló gombot, így Te leszel a kép alkotója és Tiéd az elkészített extra felbontású aktfotó is.

Tóth József Füles: PHOTO LUDENS, Mai Manó Ház, Budapest, 2010. április 1.

Tóth-József-Füles-Photo-Ludens-02 Füles-Homo-Ludens-01 Füles-kiállítás-Herbst-Rudi-fotó_7900

Füles-kiállítás-Herbst-Rudi-fotó Füles-kiállítás-Herbst-Rudi-fotó_7872 Füles-kiállítás-Herbst-Rudi-fotó

FULES70 335 Móger-Eifert-Füles Füles-Homo-Ludens-02

Tóth-József-Füles-Photo-Ludens

Tóth József Füles: PHOTO LUDENS, Mai Manó Ház, Budapest, 2010. április 1. Képek a megnyitóról (Eifert János és Herbst Rudi felvételei)