János Eifert - Photographer

Archive for April, 2011

A TÉGLA DÍCSÉRETE – a VIII. Hódmezővásárhelyi Fotó Szimpózium tárlata – EMLÉKPONT, Hódmezővásárhely, 2011. április 17 – május 1.

 

2011.04.17_A_tegla_dicseret Eifert-Kör-02

A TÉGLA DÍCSÉRETE – a VIII. Hódmezővásárhelyi Fotó Szimpózium tárlata, EMLÉKPONT, Hódmezővásárhely, 2011. április 17 – május 1.

Eifert-Szökőkút-a-Kaszinó-e

A tégla dicsérete: fotókon a vásárhelyi téglaépítészet

 A 2010. évi fotószimpózium anyagából nyílik kiállítás április 17-én, vasárnap délben a hódmezővásárhelyi Emlékpont időszaki kiállítótermében. A neves fotóművészek alkotásain a tégla és a vásárhelyi téglaépítészet kapott főszerepet. A kiállítást Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő és Szemerey Márta építész nyitja meg.

 A tégla, – definíciója szerint földből emberkéz munkájával nyert és tűz által megnemesedett anyag – a legkiemelkedőbb építőanyag, mely Hódmezővásárhely míves épületeit jellemzi. A 2010. évi fotószimpóziumon részt vevő országos hírű fotográfusok egy héten át járták a várost, és ismert és kevéssé ismert téglaépületeket kaptak lencsevégre. A kiállításon több mint félszáz képen figyelhetőek meg a templomok, a városi paloták, a szárazkapu bejárásos gazdaházak, valamint a – nevével ellentétben téglából épült – kőfal.

Eifert-RE-Téglajelzés Eifert-Tanyasi-ember Eifert-VTT-Téglajelzés Eifert-HMV-Téglajelzés

A május elsejéig megtekinthető tárlaton Balla András, Csák Miklós, Dozvald János, Dömötör Mihály, Eifert János, Fejér István, Herbst Rudolf, Dr. Kocsis István Tamás , Kresz Albert, Módos Gábor, Oravecz Attila, és Tóth József fotóművészek munkái láthatóak az Emlékpont Galéria kiállítótermében.

Elek András
közönségkapcsolati munkatárs

Emlékpont – 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 34. – Telefon: (62) 530-945, Mobil: (30) 637-72-47 – E-mail: elek.andras@emlekpont.hu

Becze Szilvia mikrofonja előtt: Watzatka Ágnes, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tudományos munkatársa, Kieselbach Tamás művészettörténész, Eifert János fotóművész. Liszt rapszódia – sorozat 1. MR1-Kossuth Rádió, 2011. április 13. 17:35

Becze Szilvia mikrofonja előtt: Watzatka Ágnes, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tudományos munkatársa, Kieselbach Tamás művészettörténész, Eifert János fotóművész. Liszt rapszódia – sorozat 1. MR1-Kossuth Rádió, 2011. április 13.   17:35

Franz Hanfstaengl-Liszt Kozmata Ferenc-Liszt tisztelői körében Koller Károly-Liszt

Liszt 30801 Liszt-etudes-partitura

Gaspard-Félix Tournachon-Liszt Liszt Ferenc, Táborszky Nándor, Lina Schmalhausen

Liszt Ferenc hangszeres tudása, előadásai és zeneszerzői eredményei messze túlszárnyalták a XIX. század korlátait. Új fogalom született vele – a mai értelemben megközelíthetetlen, meg nem alkuvó előadó személye. A Liszt-rapszódia című 15 részes sorozat a zeneszerző, előadóművész, dirigens művészetekre gyakorolt és ma is érvényes hatását mutatja be. Az első rész azt tekinti át, hogyan látták Lisztet a művésztársak, a fotográfusok és a festőművészek.

Liszt különleges egyéniség, magabiztos, határozott ember és híresen vonzó férfi volt. Egyik kortársa a koncertjein hisztériával határos fogadtatást egyenesen lisztomániának nevezte, mesélte Watzatka Ágnes, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tudományos munkatársa. Amikor felment a színpadra, nem nézett a közönségre, nem hajolt meg, leült a zongorához, és néhány másodperc múlva már teljes átéléssel játszott, ami szokatlan, addig nem tapasztalt erővel hatott a publikumra.

Liszt személyiségét fotókon és festményeken is megörökítették. A mai néző az ifjúkori portrékból egy távolba révedő, álmodozó fiatalembert ismerhet meg. Kieselbach Tamás művészettörténészt, galériatulajdonost az érdekli leginkább, mi ment végbe abban az emberben, aki fiatalkorában hódított, idős korában pedig reverendát hordott és drámai műveket komponált. Henri Lehmann 1839-ben készült portréjáról egy energiával teli, de lágy vonású fiatalember tekint ránk. A nyolc évvel később készült Barabás Miklós festmény azon ritka képek közé tartozik, amelyen Liszt Ferenc arcán halvány mosoly bujkál.

Az idealizálás még a XIX. századi portréfestészetre is jellemző volt, de ekkor már a fotózás is megjelent, mely sok esetben kiváltotta a festészetet, átvette a szerepét, s konkurense lett. A fotó karaktereket, életérzéseket, energiákat hozott ki a portrékból, s Liszt idejében pedig még segítségül is szolgált a festményhez.

Liszt jól fényképezhető karakter volt, mondta Eifert János fotóművész. Sok névtelen mester készített róla felvételt, néhány esetben azonban a szerző nevét is lehet azonosítani. Többek között Koller Károly és Kozmata Ferenc fényképezte Lisztet. Utóbbi 1873 novemberében, a zongoraművész első pesti fellépésének ötvenedik évfordulóján rangos társaságban, tisztelői körében készített róla képet. Ez a fotó már azt a mesterségbeli tudást is tükrözi, hogy hogyan kell a szereplőket egy csoportképen elrendezni. A francia Gaspard-Félix Tournachon, művésznevén Nadar – aki jellemábrázolásban is tehetséges volt – az időskori Liszt portrén nem retusálta ki az arc bőrkinövéseit és ráncait, a fotóról egy magányos ember tekint ránk.

Andrea Paolini Merlo fotói, Balanchine “Szerenád” című balettjéről – Nemzeti Táncszínház, Budapest, 2011. április 20-tól

Táncszínház-meghivo

Grecsó Zoltán: Szigorúan ellenőrzött vágyak, Nemzeti Táncszínház – Refektórium, Budapest, 2011. április 7.

Grecsó Zoltán (Photo: Eifert János) Grecsó Zoltán: Szigorúan ellenőrzött vágyak (Photo: Eifert János) 

Nemzeti Táncszínház – Refektórium: Szigorúan ellenőrzött vágyak, Grecsó Zoltán koreográfiája. Alkotó-előadók: Gothár Márton, Grecsó Zoltán, Maday Tímea, Lengyel Katalin

Grecsó Zoltán: Szigorúan ellenőrzött vágyak (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

A Fotóoktatás.hu iskola hallgatóival a táncfényképezést gyakoroljuk. A Nemzeti Táncszínház reflektóriumában a fotós főpróbán Grecsó Zoltán “Szigorúan ellenőrzött vágyak” című koreográfiáját fényképezhetjük.

Miről szól a darab? A műsorfüzetből veszem a választ: Az előadás hiperrealistán közelíti meg a köznapiságok valóságait: az átlagember és a vágyai közti határvidékeket, valamint az általános és az egyedi nézőpont közöttit. Azt a hidat keresi, amely a generált valóság és a saját, egyéni tudat között ível át, mint egy sorompó, amely mellett a bakter egész nap csak ül és vár s napjában kétszer letekeri. Utazik, mialatt elrobognak mellette a vonatok, de csak az álomképeiben, a két végtelenbe futó sínpáron, vágyai soha össze nem érő paralleljén.

A valóság lehetne álom is, de a bakter nem ébred fel, saját valósága elúszik, elfolyik mellette az ábránd ködfelhőjében, párhuzamos realitásokban lélegzik, és nem lélegzik valójában, mert a sínek nem találkoznak soha, csak futnak, futnak egymás mellett, anélkül hogy észrevennék a másikat…

Alkotó-előadók: Gothár Márton, Grecsó Zoltán, Maday Tímea, Lengyel Katalin, Zene: Grecsó Zoltán kollázsa (Swod, Biosphere, Alva Noto), Koreográfia: Grecsó Zoltán

Teérted Akadémia, Nézni-Látni fotóiskola. Gyakoroljuk a mozgás-, tánc- és sport-fényképezést. Budapesti Művelődési Központ, 2011. április 4.

Teérted Akadémia, Nézni-Látni fotóiskola. Gyakoroljuk a mozgás-, tánc- és sport-fényképezést. Budapesti Művelődési Központ, 2011. április 4.

Mészáros-fivérek - Street dancers - Photo: Eifert János Mészáros-fivérek-065 Mészáros-Sreet-Dancer-0107

Mészáros-fivérek-069

Sreet-Dancers-0132

Sreet Dancers. Tánc, sport, ritmus, ügyesség, akrobatika. A Mészáros fivérek gyakorolnak… (Eifert János felvételei)

A BMK mögötti parkban a Mészáros fivérek gyakorolnak, a Nézni-Látni fotóiskola első csoportjával őket fényképezzük. Rendkívül ügyesek és ötletesek, bámulatos a fizikai teherbírásuk is. Kívűlről nézve mozgásukban a tánc, a sport, az akrobatika egyesül a jazz ritmusával, szinte akrobatikus ügyességgel.  Amikor kifújják magukat, beszélgetünk az új táncstílusról (New Style Hip Hop), és megtudjuk, hogy azok az új irányzatok tartoznak ide, melyek az elmúlt néhány évben jelentek meg, és igyekeznek különböző technikát (ami főként a jazz műfajából, és a klasszikus balettból merítenek) beleszőni a táncba. Ettől lesznek egyre inkább kerek, íveltek a mozdulatok, nem annyira “kocka”. A zenei irányvonal is szakított (bár nem teljesen) a break beat és az underground hangzásokkal, inkább a pop felé kacsint. Ezen kívül, most már szabadon egybe folyik a Funky izoláltságával, a Street Jazz technikáival, kerekségével. Zeneileg pedig az R’N’B-vel, és az Acid Jazz-el.

A hip-hop tánc az improvizatív vagy koreografált táncok világa, amit elsősorban a hip-hop kultúra részeként kialakult hip-hop zenére táncolnak. Maga a stílusjegy igen széleskörű, többek között a breaking, a locking és a popping jellemzi. Az afro- és a latin amerikaiak által megformált stílusról van szó, ami az 1970-es évektől kezdve folyamatosan jelen van.

Jellemzi, hogy gyakran történnek a táncosok körében un. battles(csaták) a freestyle, improvizatív tánctudást megmutatva, formai és kötetlen módokon egyaránt.

Manapság a hip-hop tánc ugyanannyira jelen van a táncstúdiókban, mint az utcán. A hip-hop némely embereknél lehet a szórakozás egyik formája vagy hobbi. Másoknak pedig egy életforma, akiknek az életük mozgatórugója a tánc lesz!

2011.04.04.-Fotóiskola-1-cs 2011.04.04.-Fotóiskolások-a 2011.04.04.-Fotóiskola