János Eifert - Photographer

Archive for július, 2011

Branislav Brkić: SZERBIA, ÉLET A VÁROSON KÍVÜL / SERBIA, LIFE OUTSIDE THE CITY / SRBIJA, ŽIVOT IZVAN GRADA •• Elfelejtett falvak – Pásztorok – Falusi zenészek / Forgotten Villages, Shepherds, Village Musicians / Seoski muzikanti – Zaboravljena sela – Pastirski život •• Budapest, Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, 2011. július 28 – augusztus 20.

Braniszlav-Brkity-0092

Branislav-Brkić-C.VARNAI_30 Branislav-Brkić-C.VARNAI_28 Branislav-Brkić-C.VARNAI_26 Branislav-Brkić-C.VARNAI_32 Branislav-Brkić-C.VARNAI_29

Eifert János, Tímár Péter (Kapusy György felvétele) Braniszlav-Brkity-B0052 Braniszlav-Brkity-0130 Braniszlav-Brkity-0166Braniszlav-Brkity-0108

Pillanatképek a megnyitóról (C. Várnai György, Kőműves Kata, Juhász László és Kapusy György felvételei)

Branislav-Brkić-meghívo

Branislav Brkić: SZERBIA, ÉLET A VÁROSON KÍVÜL / SERBIA, LIFE OUTSIDE THE CITY / SRBIJA, ŽIVOT IZVAN GRADA   -   Elfelejtett falvak – Pásztorok – Falusi zenészek / Forgotten Villages, Shepherds, Village Musicians / Seoski muzikanti – Zaboravljena sela – Pastirski život. Budapest, Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, 2011. július 28 – augusztus 20.

Braniszlav-Brkity Branislav Brkić 1960-ban született, a szerbiai Valjevo-ban.

A kreatív fotózással 1980 óta foglalkozik, és az óta több mint 400 csoportos kiállításon, 140 alkalommal díjazták képeit, 19 önálló kiállítását rendezték meg, hazájában és külföldön. Tevékenységét a FIAP, a legnagyobb nemzetközi fotográfiai szervezet EFIAP és ESFIAP kitüntetéssel ismerte el. Jelenleg a Foto saveza Srbije (Photo Association of Serbia) elnöke, és mesteri címmel elismert fotográfusa. Tagja a belgrádi “Art natura Art” csoportnak.

Képeire a társadalmi érzékenység jellemző, fekete-fehér portréi és emberábrázolásai – parasztok, alkalmi munkások, zenészek, cigányok – megdöbbentő képet rajzolnak fel az elszegényedő falu életéről, a társadalom perérifériájára sodródók reménytelenségéről, az emberi sorstalanságról.

Kiállítása három sorozatból áll. Az „ELFELEJTETT FALVAK” képei dél-kelet Szerbiában, az Öreg hegyekben készültek, ahol mára már csak 50-60 idős ember tengeti életét a kétszáz éves kőházakban.

Brkic_Shepherd's-life Brkic_Branislav_Shepherd's-

A „PÁSZTOROK” a modern civilizációtól távol eső, szerbiai hegyekben élő állattartó életformáról szólnak, nem kevés tanulsággal. A „FALUSI ZENÉSZEK”, a romák, jól ismertek az egész Balkánon. A zenéből élnek, a zenéért. Szegények. Koratavasszal kezdenek, és ünnepeken, esküvőkön játszanak, a környékbeli falvakat járván. Szerbiában nagyon népszerűek a fúvós zenekarok, és már ötven éve nyugat-Szerbiában, Gucsa faluban versenyeznek egymással, egy nagy, nemzetközi fesztivál keretében. A találkozó nemcsak a zenéről szól. Branislav Brkić képei nemcsak a felszínt, hanem a mélységet is felmutatják. (Eifert János

Brkic_Branislav_Village's-m Brkic_Branislav_Village's-music Photos: Branislav Brkić

Branislav Brkić was born in 1960 in Valjevo. Now, he lives and works in Belgrade. His photos are characterised by a pronounced social sencitivity. His black-and-white portraits and photos of the human form paint a shocking picture of life in increasingly impoverished villages, the hopelessness of those who lead their lives in despondency on he fringes of society. The exhibition consist of three parts: Forgotten Villages, Shepherds, and Village Musicians.

BRANISLAV BRKIĆ, EFIAP/s, ESFIAP, MFFSS  je rođen 1960. godine u Srbiji u gradu Valjevu. Završio je Elektrotehnički fakultet u Beogradu gde i danas živi i radi (www.absoft.rs). Kreativnom fotografijom se bavi od 1980. godine i do sada je učestvovao na vise od 400 grupnih izložbi u zemlji i inostranstvu, na kojima je nagrađivan vise od 140 puta. Do sada je imao 19 samostalnih izložbi u Srbiji i inostranstvu. U međunarodnoj organizaciji FIAP nosilac je zvanja EFIAP/silver i ESFIAP. U Foto savezu Srbije ima zvanje Majstor fotografije. Predsednik je Foto saveza Srbije od 2003. godine. e-mail: branislav.brkic@absoft.rs web: www.bbrkic.com

Elfelejtett falvak címmel állítja ki alkalmi munkásokat, parasztokat, zenészeket, cigányokat ábrázoló képeit Branislav Brkic szerb fotóművész csütörtöktől Budapesten, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában. Népszabadság Online, 2011. július 27.

Népszabadság Online, 2011. július 27. – http://nol.hu/kult/elfelejtett_falvak_-_szerb_fotomuvesz_kiallitasa_budapesten

Elfelejtett falvak – Szerb fotóművész kiállítása Budapesten

Népszabadság Online, 2011.07.27.

Elfelejtett falvak címmel állítja ki alkalmi munkásokat, parasztokat, zenészeket, cigányokat ábrázoló képeit Branislav Brkic szerb fotóművész csütörtöktől Budapesten, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában.

MTI| 2011. július 27.

 

Eifert János fotóművész, a galéria vezetője elmondta az MTI-nek, hogy az augusztus 20-ig látogatható kiállítás három sorozatból áll: az Elfelejtett falvak, a Pásztorok és a Falusi zenészek című válogatásokban mintegy 60 képet láthat a közönség.

Mint hozzátette, a szerb fotóművész megdöbbentő képet rajzol fekete-fehér fotóival az elszegényedő falvak életéről, a társadalom szélére sodródott emberek reménytelenségéről.

Az Elfelejtett falvak fotói Délkelet-Szerbiában, az Öreg hegyen készültek, ahol mára már csak 50-60 idős ember tengeti életét a kétszáz éves kőházakban. A Pásztorok című sorozat képei a modern civilizációtól távol eső, szerbiai hegyekben élő állattartó életformáról szólnak.

A Falusi zenészek sorozat fotóin pedig a szerző azokról a cigányzenészekről “beszél”, akiket jól ismernek az egész Balkánon, s akik a zenéből, a zenéért élnek és szegények. Kora tavasszal kezdenek, járják a környékbeli falvakat, ünnepeken, esküvőkön, temetéseken játszanak.

Szerbiában nagyon népszerűek a rézfúvós zenekarok, Nyugat-Szerbiában, Guca faluban minden évben nemzetközi fesztivált is rendeznek. Idén augusztus 8. és 14. között 51. alkalommal versenyeznek egymással a résztvevő együttesek. A fesztivál hangulatából a Kerengő Galériában is ízelítőt kaphat a közönség, hiszen Brkic képei között is van, amelyik ott készült.

Branislav Brkic a Foto saveza Srbije (a Szerb Fotószövetség) elnöke, mesteri címmel elismert fotográfusa, és tagja a belgrádi Art natura Art csoportnak. 1960-ban született Valjevóban, fotózással 1980 óta foglalkozik, és az óta több mint 400 csoportos, valamint 19 önálló kiállításon vett részt otthon és külföldön. 140 alkalommal díjazták képeit, tevékenységét a legnagyobb nemzetközi fotográfiai szervezet, a Nemzetközi Fotóművész Szövetség (EFIAP) kitüntetéssel ismerte el – tette hozzá a kiállítás kurátora.

Csendélet, tárgyfotó, reklámfotó, reprodukciós fényképezés. Gyakorlatok a műteremben. Eifert János nyári fotós mesterkurzusa (5). Budapest, 2011. július 26.

Kiss-Marianna-Ritmus Dajka-Margit-Csendélet

A fotócsendélet szó inkább csak a lexikon címszavai közt található, a fotóművészeti műfaj jelölésére magát a csendélet szót használjuk, amely a német Stilleben tükörfordítása. Az angol Stil Life, a francia Nature mort hasonlóan jelent fotócsendéletet is, de a képzőművészettel „közös” szó nem véletlen: a két művészet közötti kölcsönhatásokra, rokon vonásokra utal, és jelzi azok tág értelmezhetőségét, formai és tartalmi vonatkozásokban is.

fotócsendélet a fényképezés eszközeivel és módszereivel készített, élettelen tárgyakat, esetleg virágokat ábrázoló kép, amely kompozíciója révén a festészeti csendélethez hasonlóan művészi mondanivaló kifejezésére törekszik. A csendélet-fényképezés gyakorlása növeli a kompozíciós készséget, lehetőséget ad a világítással való kísérletezgetésre. Növeli a fotós kifejezésbeli és technikai készségeit.

Csendélet-2_01 Csendélet-2_11o Csendélet-3_01

Csendélet-3_02 Csendélet-3_03 Csendélet-4_01

Aktfotózás. Anya és gyermeke, a nő szépsége, testrevetítés, kísérletezések és újszerű megoldások. Eifert János mesterkurzusa (04), Budapest, 2011. július 24.

 Sári-Borival-mozgásban (Photo: Eifert János)  Aktfotózás – 2011.07.24 vasárnap – 10:00 – 17:00    http://fotosworkshop.hu
Két téma: Anya és gyermeke - A nő szépsége (Kísérletezések, újszerű megoldások, egyedi technikák)

Eifert-TekintetKettőskép

A meztelenség és az akt (angolul: naked és nude) látszólag ugyanazt a látványt jelenti, mégis lényeges a különbség. Meztelenül lenni azt jelenti, hogy meg vagyunk fosztva ruházatunktól, és a szó valamelyest magába foglalja azt a zavart, amelyet többnyire ilyenkor érezni szoktunk. Az akt szónak ellenben a művelt nyelvhasználatban nincs kényelmetlen mel­lékzöngéje. A meztelenség lereagálása kor, felfogás, társadalmi szokások függvénye, az akt pedig művészettörténeti kategória. Kenneth Clark arra a kérdésre, hogy mi az akt, tanulmányában a következő választ adja: „Mű­vészi forma, amelyet a görögök hoztak létre az 5. században, akárcsak az opera, amely a 17. századi Itáliában alakult ki.”

Akt-Jégkorszaki-sziklafestm Akt-Willendorfi-Vénusz Akt-Hellenisztikus-szobor

Létezik-e tökéletes forma?  Ahogyan a meztelen emberi test jelentése változott a különböző törté­nelmi korszakokban, úgy a test arányainak megjelenése is különböző volt. Ahogyan Arisztotelész fogalmazta, „a művészet befejezi, amit a természet nem tudott végrehajtani.” Az ideális forma, a tökéletes szép­ségnek az ábrándja kétezer éven át kísérte a művészeteket. Szabályokat, kánonokat fogalmaztak meg e törvényszerűség meghatározására. Valójában eszményi szépségen annak a testalkatnak a széles körben elterjedt emlékét értették, amely Görögországban fejlődött ki Krisztus előtt 480 és 440 között, és amely változó erővel és tudatossággal ugyan, de a rene­szánsztól a 20. századig az európai ember számára a tökéletesség min­tájául szolgált. Vitruvius harmadik könyvében utal a helyes emberi ará­nyokra: az arányosságban – amely az építészetben is meghatározó – az ember teste a modell, mert kinyújtott karral és lábbal beleilleszkedik a „tökéletes” geometriai formákba, a négyzetbe és a körbe. Sokan azonban erőltetettnek érezték az emberi test geometriai formákba kényszerítését. 1507 után Dürer az emberi arányokat a természetből próbálta levezetni.„Nem él olyan ember a földön – mondja –, aki végsőleg ítélhetne felőle, hogy milyen is lehetne a legszebb emberi forma; csak Isten tudja azt.”

Akt-Dürer-Della-simmetria-1 Akt-Leonardo-da-Vinci_Vitru Akt-Barcsay-Műv.anatómia Akt-Lehetséges-súlypontok-i

Láthatjuk tehát, a szépség, az ideális arányok meghatározása, egyáltalán, a meztelenség és az akt társadalmi megítélése koronként változott. A megítélés visszafelé is változhat, ahogyan mindig is változott a szer­zett tapasztalat, tudás, az adott kultúrkör ízlése, az egyéni ráirányult­ság függvényében. A görögök testkultuszát például csak filozófiájuk­kal összefüggésben lehet megérteni, ugyanúgy azt a középkori prüdériát is, amely a kivillanó boka látványát is illetlenségnek tartotta, miközben Ádám és Éva ruhátlan ábrázolása az oltárképeken teljesen megengedett volt. Az akt a reneszánsz első száz évében virágzott legbujábban, amikor az an­tik ábrázolások iránti friss étvágy összefonódott a szimbolizmus és megszemélyesítés középkori szokásaival, voltak azonban korszakok, amikor csak a szenvedés, a halál megjelenítésére volt megengedett. A kép- és szoborrombolások– a mez­telenség megjelenítésének, mint bűnnek az elítélése­ként – szintén hozzátartoz­nak az akt történetéhez.

Rudolf-Koppitz-Study-of-Motion-1927 Edward Weston: Nude / Akt (1937) Shinoyama: Két akt hátulnézetben (1968)

Rudolf Koppitz (1927)         Edward Weston (1937)               Shinoyama (1968)

Török László: A család (1972)

Török László: A család (1972)  -  World Press Photo, 1973 – Általános kategória 1. díj

Portréfotózás műteremben, különleges világítás használatával. Eifert János nyári fotós mesterkurzusa (03), Budapest, 2011. július 19.

 2011.07.19-Kiss-mariann-els      2011.07.19-Kiss-Mariann-Szi      2011.07.19-Bolla-Eszter-fel 

Kiss Marianna, Bolla Eszter felvételei

Portréfotózás – 2011.07.19 kedd – 17:30 – 21:00    http://fotosworkshop.hu/eifert-janos-nyari-mesterkurzus/
- Portréfotózás műteremben,
- Emberábrázolás (önarckép, arckép, csoportkép),
- Műtermi lámpák, effektek,
- Speciális fények: gyertya, zseblámpa, stb.

Kelko-Niki-Dance-2 Kelko-Niki-fény-árnyék-játék Dávid Anna felvételei

2011.07.19-Kelko-Niki-gyert Kelko-Niki-fények

Móger János búcsúztatása az Óbudai temetőben, 2011. július 19.

Ildikó-búcsúztja-édesapját-3459   

Rózsa-könnyezik-3491 Móger János búcsúztatása, lánya Ildikó-megemlékezik apjáról (Photo: Eifert János) Részvétnyilvánítás-3497 Részvétnyilvvánítás (Photo: Eifert János)

Hamvak-szétszórása-3469 Unokájának, Sárinak-részvétet-kívánnak (Photo: Eifert János) A-család-virágai-3475 Eifert János felvételei

Móger-János-búcsúztatása-3471

Riportfotó. Eifert János nyári fotós mesterkurzusa (02), Budapest, 2011. július 16.

 Baki-Zsombor-fényképez_1450 Dajka-Margit-felvétele Zács-Ágoston-felvétele Pozsár-Erika-felvétele

Eifert János nyári fotós mesterkurzus – 6 témában: 01. A fotográfia alapjai, 02. Riport-, 03. Portré-, 04. Akt-, 05. Tárgy-, 06. Városi fotózás.    http://fotosworkshop.hu/eifert-janos-nyari-mesterkurzus/

Mai témánk a RIPORTFÉNYKÉPEZÉS  -  10:00 – 17:00

- Gyakorlati foglalkozás előtt elmélet: etika, engedélyek, hozzájárulások. – Külső helyszín: Fény utcai piac – Az elkészült képek letöltése, válogatása, kiértékelése

Jó kis csapattal – Baki Zsombor, Bora Bogi, Dajka Margit, Jáger Adrienn, Kiss Marianna, Pozsár Erika, Simony Tamás és Zács Ágoston – ismerkedtünk a  riportfényképezéssel. Kelko Niki jól előkészítette a “terepet”, megszerezte a szükséges engedélyeket, egyeztetett. A váratlan helyzetek, találkozások azonban színesítették témáinkat, gazdagították tapasztalatainkat.

Pozsár-Erika_0340

Eifert-Hajléktalan_1490 Eifert-Hajléktalan_1527 Bora-Bogi-felvétele_3509

Bora-Bogi-felvétele Kiss-Marianna_3697 Jáger-Adrienn_5914 Bora-Bogi_3590

Simony-Tamás-felvétele_4040

Kiss-Marianna_3778 Simony-Tamás-felvétele Baki-Zsombor_2458 Baki-Zsombor-felv_2390

Eifert-Gondterhelt-nyugdíjas

Gondterhelt nyugdíjas

Egy kis elmélet: mi a riportfényképezés?

 A riport a „legfotószerűbb” műfaja a fényképezésnek 

Nézzük például a riport- és dokumentarista fényképezést, a fotóművészetnek éppen a legfotószerűbb, megjelenési lehetőségeit tekintve leginkább a sajtóhoz kapcsolódó műfaját. Vannak elméleti szakemberek, akik a riportot nem tekintik önálló műfajnak, hanem az alkalmazott fotográfiához sorolják. A zavart fokozhatja az is, hogy a fotóriporterek között is vannak meghatározó személyiségek, akik maguk sem gondolják fotóművészetnek műfajukat, sőt a „művészkedés” bármiféle megjelenését is test idegennek érzik. Maga a szó angol eredetű (report = jelentés), és jellegzetesen újságírói műfajt jelöl. Az írott riport (amely semmiféleképpen nem tudósítás, interjú, portré, publicisztika vagy útleírás) Faragó Vilmos meghatározása szerint „érdekes esemény vagy állapot felfedező bemutatása az eleven leírás és a társadalmi oknyomozás módszereivel”.  Ha a riport fajtáit nézzük, akkor láthatjuk, hogy az újságíró szakma számon tart például bűnügyi-, mezőgazdasági-, színházi-, úti- és sportriportot, sőt, akár a helyszínek alapján, vagy az élet valamelyik területéről elnevezve, még jó néhányat. Miért ne lehetne párhuzamot vonni az írott és a fényképezett riport között? Abban általában mindenki megegyezik, hogy az a riport, amely valamely formában – akár áttételesen is – nem eseményről, eseményből születik, nem is igazán riport. Az angolszász nyelvterületen csak a nálunk tényfeltáró riportnak nevezett műfaj mutat hasonlóságot a mi riportunkkal. Az interjú, a tudósítás, a kommentár értelmezésében nincs, vagy alig van különbség, a riport azonban fejlődésében, változatainak létrejöttében sokkal inkább magán viseli azokat a társadalmi-politikai körülményeket, amelyek közt megjelent, azokat a szükségleteket, amelyek kielégítésének szándéka világra hozta és formálta. Megjegyezendő, hogy Magyarországon a riport az írók által is szívesen művelt műfaj volt, s ez a tény, illetve gyakorlat nemcsak a sajtóra, hanem az irodalomra is hatott. Nyilván hatott a fotográfiára is. Mégsem vehetjük át kész sablonokkal az írott sajtó műfaji meghatározásait, hiszen a „képnyelv” lényegesen különbözik a beszélt nyelvtől, ez is, az is más eszközöket, és leírásokat tartalmaz. Nekem legjobban egy harmadik megközelítés tetszik, mi szerint a riport dinamikus emberábrázolás.

ZOOM-Magazin-Eseményfénykép

A riportfotó hitelét éppen a fénykép igazmondása adja

Elméleti síkon bárhogy is fogalmazunk, bármelyik magasságra, polcra helyezzük a fotóriport műfaját, tényként állapíthatjuk meg, hogy művelői közül a fotóművészet legmeghatározóbb, legnagyszerűbb és legismertebb alakjait tartjuk számon, világszerte. Ennek igazolására elég, ha csak magyarokat említek – Balogh Rudolf (1879-1944), Brassaï (1889-1984), Escher Károly (1890-1966), André Kertész (1894-1985), Robert Capa (1913-1954), Paul Almásy (1906-2003), Gink Károly (1922-2002), Bojár Sándor (1914-2000), a ma élők közül Balla Demeter, Bánhalmi János, Bánkuti András, Benkő Imre, Dezső Tamás, Fábry Péter, Friedmann Endre, Gárdi Balázs, Habik Csaba, Hemző Károly, Honéczy Barnabás, Horváth Dávid, Keleti Éva, Korniss Péter, Markovics Ferenc, Molnár Edit, Pólya Zoltán, Révész Tamás, Soós Lajos, Sopronyi Gyula, Szabó Barnabás, Szalay Zoltán, Szebeni András, Walter Péter. Talán túl hosszúnak tűnik e felsorolás, de higgyék el, sok arra érdemes név még így is kimaradt.

Munkájuk – a fotóriporter munkája – állandó szellemi és technikai készenlétet igényel. Ott kell lenni időben, ahol valami történik. Az események megörökítésénél nem lehet hazudni. Montázsnak, utólagos manipulálásnak helye nincs. Bármiféle utólagos beavatkozás, technikai trükk hiteltelenséget jelent. A riportfotó hitelét éppen a fénykép igazmondása adja.

ZOOM-Magazin-Riportfotó 

Technikai és esztétikai szabályok, jogi ismeretek

Felvétel-technikai szempontból minden műtermen kívül készült eseményfelvételt riportnak nevezünk. Eszközeit illetően a gyorsan kezelhető, cserélhető objektívekkel rendelkező kisfilmes, vagy digitális, leginkább pentaprizmás, tükörreflexes fényképezőgépek használatosak, világító eszközként mozgatható fejes, irányított fényű örökvakut használva. Az emberi élet fontosabb pillanatai, a társadalmi események, a politikai riportázs, a sport-, természet-, divatfényképezés, az utazás, a táj, a művészetek, a színpadi pillanatok, életünk számos területe az eseményfényképezés kapcsán örökíthető meg. Technikai és esztétikai szabályai mellett különböző jogszabályokat, a személyhez fűződő jogokat, szerzői jogokkal kapcsolatos rendeleteket, és a munkaköri kötelesség körében készített felvételek szabályait is meg kell ismernünk. A képmás nyilvánosságra hozatalához, kiállításra küldéséhez, a médiában való megjelentetéséhez az ábrázolt személy hozzájárulása szükséges. Tömegfelvétel közzétételéhez nem szükséges s szereplők hozzájárulása, csak akkor, ha a kiemelt személy nem nyilvános szereplő.

ZOOM-Magazin-Pszichológia

Személyfényképezés természetes környezetben

Amikor fényképezünk, érzelmileg a helyzet befolyása alatt működünk, és hogy a fontosnak tartott pillanatot ne szalasszuk el, gyorsan kell cselekednünk. Előtte és utána viszont gondolkodunk. Kérdéseink és kétségeink vannak. Miért fényképezünk? Mit akarunk megragadni az arckifejezésben, az emberi pillanatokban? Hogyan érzékeltessük az ember és környezete viszonyát? Mit akarunk mondani mások számára? Hogyan kódoljuk a kép üzenetét, hogy az mélyre hatolva, túlmutasson a felszínen? Hogy ne csak a látványt, a felszínt, hanem a mélységet is megmutathassuk. Ha választ kaptunk saját kérdéseinkre, a hogyan, mivel, miként már csak technikai kérdés csupán.

 A személyiség jellemzésére a természetes környezetben, az ember életének és munkájának megszokott körülményei között készített felvételek a legalkalmasabbak. Miért is? A fényképezendő személyt a számára idegen környezet, az életből kiszakított körülmények – minden fáradozásunk ellenére – gátlásossá, merevvé, félszeggé teszik, és legkevésbé képes kameránk előtt természetesen viselkedni. Hogy az életszerűség ne hiányozzon képünkből, a megszokott környezetben, otthoni- vagy munkahelyi szituációban, illetve szabadidős tevékenységében, a szabadban fényképezzük őt. Természetesen műtermi körülmények között is készülhetnek jó portrék, remek csoportképek, ám azáltal, hogy az emberre olyannyira jellemző tárgyi, szellemi és társadalmi környezet, a természet (nemcsak háziállatai) ki van rekesztve, igazi „jellemrajz” nem, helyette inkább csak „leíró” kép születik.

ZOOM-Magazin-Képriport

 Fényképezés szabadban, természetes fényben

A szabadban, a külső terekben az ember természetesebben mozog, ugyanúgy a fotográfus is. Nincs kötve lámpákhoz, mesterséges fényforrásokhoz, nem bukdácsol kábeleken, kellékeken át, életszerűbbek a feltételek, de a megörökített pillanatok is. A külső, nappali felvételeknél a világítást maga a nap adja: irányát, jellegét, színét, a fénykontrasztot, a fényhatásokat, a fények és árnyékok viszonyát leginkább az évszak, napszak, az időpont és az időjárás határozza meg.

A különböző napszakok, a napállás más-más lehetőségeket kínál. Nem mindig tudjuk a fényképezés irányát, nézőpontját és főleg időpontját optimálisan megválasztani, ám ez nem jelenti a fotográfus végtelen kiszolgáltatottságát. Kis elfordulásokkal, apró trükkökkel elérhetjük, hogy az adott fényviszonyok jól használhatóak legyenek. Az unalmas, javíthatatlannak tűnő lapos világítást (a fényképezőgép mögül sütő napot) kis elfordulással, átrendezéssel könnyedén „megjavíthatjuk”. Az oldalról jövő fény jobban hangsúlyozza az alak formáját, az arc felületét. Rendezzük helyzetünket, modellünket úgy, hogy ez érvényesüljön. A szemből jövő fény a sziluettet, a hajkoronát emeli ki. A mély árnyékok természetes derítésére a környezet világos tónusú tárgyai, fehér falfelületei kiválóan alkalmasak. Használhatunk derítőlapot, villanófényt is, ügyelve arra, hogy „túlderítéssel” ne változtassuk meg a természetes fény-árnyék viszonyokat. Napsütéses időben, déli órákban mély orrárnyékok, beesett szemek jelennek meg az arcon, a magas UV-sugárzás pedig „bekékíti” a bőr színét. Ilyenkor fohászkodunk, és egy-egy felhő lehet „mentőangyalunk”. Ha jön, használjuk ki gyorsan az Isten kegyelméből odarendelt finom, szórt fényt. De ha nincs felhő, vonuljunk árnyékba, fedett környezetbe. Persze a környezet reflexei (festett falak, erős zöld növényzet) okozhatnak az arcon előnytelen színeltolódást. Ilyen esetekben meleg színű felülettel, aranyfóliával bevont derítőlappal, vagy színszűrővel (pl. warm filter) finoman ellensúlyozhatjuk ezeket, ám a túlderítés (túlszínezés) csak különleges hatás érdekében „megengedett”. A lemenő nap sugarai hosszú árnyékokat, meleg-puha színeket adnak. Ha tehetjük, használjuk ki ennek lehetőségét, és ne próbáljuk kiszűrni a túl sok sárgát, vöröset. A hangulatot ölhetjük meg ez által.

 Eifert-Kertész-keze

A kertész keze / Hand of the Gardener (Tarnaméra, Hungary 1978)

 

Eifert János nyári fotós mesterkurzusa – 6 témában: a fotográfia alapjai, riport-, portré-, akt-, tárgy-, városi fotózás. Budapest, 2011. július 12 – 30.

mesterkurzus-Eifert  Mesterkurzus-Eifert-portré

Eifert János nyári fotós mesterkurzusa – 6 témában: A fotográfia alapjai, riport-, portré-, akt-, tárgy-, városi fotózás.

http://fotosworkshop.hu/eifert-janos-nyari-mesterkurzus/

Bevezetés a fotográfiába - 2011.07.12. kedd – 17:30 – 21:00
- A fény szerepe a fotográfiában (elmélet és technika),
- Eszközök fejlődése, stílusok, korszakok, fényképezőgépek,
- A legnagyobb fotósok képes bemutatója (csendélet, akt, portré, stb.).
részvételi díj: 9.500 Ft – Jelentkezés a lap alján!

 Mesterkurzus-Fotótörténet

Riport fotózás -  2011.07.16. szombat  – 10:00 – 17:00
- Riportfotózás zárt- és szabadtéren,
- Külső helyszín: Fény utcai piac,
- Gyakorlati foglalkozás előtt elmélet: etika, engedélyek, hozzájárulások.
részvételi díj: 12.750 Ft

Mesterkurzus-Riportfénykép

Portréfotózás – 2011.07.19 kedd – 17:30 – 21:00
- Portréfotózás műteremben,
- Emberábrázolás (önarckép, arckép, csoportkép),
- Műtermi lámpák, effektek,
- Speciális fények: gyertya, zseblámpa, stb.
részvételi díj: 9.500 Ft

+ modell díj, várhatóan 1.500 Ft/fő

Mesterkurzus-Portréfényképe

Aktfotózás – 2011.07.24 vasárnap – 10:00 – 17:00
Két téma:
- Anya és gyermeke,
- A nő szépsége.
részvételi díj: 12.750 Ft

+ modell díj, várhatóan  4.000 Ft/ fő

Mesterkurzus-Aktfényképezés

Tárgy- és csendélet fotózás – 2011.07.26 kedd 17:30 – 21:00
- Reklám- és tárgyfotózás,
- Alkalmazott fotográfia.
részvételi díj: 9.500 Ft

Mesterkurzus-Csendéletfényk

Városi épület és modell fotózás – 2011.07.30 szombat 10:00 – 17:00
- Város, építészet, az ember és a környezete, városi divatfotózás,
- Délelőtt építészet fotózás, Budapest hídjai,
- Délután városi divatfotózás.
részvételi díj: 12.750 Ft
+ modell díj, várhatóan 1.500 Ft /fő

Mesterkurzus-Városfényképez

Eifert János nyári mesterkurzus részvételi díja mind a 6 alkalomra: 59.750 Ft - 2011. július 4-ig befizetve
+ modelldíjak kb. 7000 Ft az összes alkalomra, amit a helyszínen közvetlenül a modelleknek kell fizetni.

A várható nagy érdeklődés miatt, mihamarabb add le a jelentkezésed! A megjegyzés rovatba írd be, annak a képzésnek a nevét pl. “Portréfotózás”, amire jelentkezel vagy ha mindegyiken részt veszel, akkor írd, hogy “összes”. 

http://fotosworkshop.hu/eifert-janos-nyari-mesterkurzus/

Beszélgetés képekről, műfajokról, témákról, kompozícióról. Eifert János videóinterjúk a FOTOVILÁG.HU oldalain, Budapest, 2011. július 12.

Eifert-videóinterjú-01     Eifert-videóinterjú-06  Eifert-videóinterjú-03  Eifert-videóinterjú-02

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Beszélgetés képekről, műfajokról, témákról, kompozícióról. Eifert János videóinterjúk a FOTÓVILÁG.HU oldalain (A teljes film 75 perces, 4 részben):

http://www.fotovilag.hu/cikk/182/Eifert__Janos_1.___videointerju

http://www.fotovilag.hu/cikk/183/Eifert__Janos_2.___videointerju

http://www.fotovilag.hu/cikk/184/Eifert_Janos_3.___videointerju

http://www.fotovilag.hu/cikk/185/Eifert_Janos_4.___videointerju

 A többi videóinterjú: Török László: elvont világok, fantáziaképek; Hász András: műszaki fotó, nagyformátumú fényképezés; Dr. Kalotás Zsolt: természetfotó

Takáts Péter: bulvármédia, celebek, hírességek; Markovics Ferenc: Portrék, dzsesszfotók, filmfotók; Szelényi Károly: tárgyfotó, tájak, tájegységek

Rezes Molnár Eszter: divatfotó, magazinképek; Féner Tamás: portrék, városfotók, művészetelmélet; Módos Gábor: aktfotó, divatfotó, modellportfólió

Szalay Zoltán: sajtófotó, portré; Jung Zseni: aktfotók, csendéletek; Szabó Zoltán: Érdekes helyszínek, emberek; Korniss Péter: dokumentarizmus

Kudász Gábor Arion: szubjektív dokumentumfotók, művészeti projektek; Olasz Tamás: elkapott képek, ellesett pillanatok

Szigeti Tamás: sajtófotó, sportfotó, portré; Keleti Éva: fotóriport, színházi fotó, portré; Dozvald János: konstruktív képek, montázsok, művészetelmélet

Horváth Péter: fotóriport, dokumentarizmus, illusztrációk, elvont képek; Tóth József (Füles): reklámfotók, plakátképek; Daróczi Csaba: természetfotó, esküvői fotó.

Gosztonyi Pál: Barangolások – Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest, 2011. július 11 – 28.

Kerengő Galéria, Gosztonyi Pál kiállítása    Gosztonyi Pál: Barangolások – Kerengő Galéria, Budapest, 2011. július 11 – 28.  A kiállítást megnyitja, július 11-én, 17:30 órakor: Eifert János fotóművész, a Kerengő Galéria művészeti vezetője és Török István fotóművész. Képek a megnyitóról (Kapusy György felvételei)

 Gosztonyi Pál kiállítását Eifert János nyitja meg (Photo: Kapusy György)

Gosztonyi-Pál-kiáll-01 Gosztonyi-Pál-kiáll-02 Gosztonyi Pál kiállításának megnyitóján Eifert János képeket elemez (Photo: Kapusy György) 

  Gosztonyi Pál kiáll 06 gosztonyi-kép   „Lassan ötödik évtizede fényképezek. Szeretek utazgatni, miközben megfigyelem és saját szemszögemből megörökítem a tájat és az embereket. Kiállításomnak ezért választottam a Barangolások címet. A képek közül nem feltétlenül a legjobban sikerülteket választottam ki, sokkal inkább azokat, amik számomra valamiért kedvesek. Remélem, másokban is hasonló érzéseket ébresztenek.” (Gosztonyi Pál)

Következő oldal »