János Eifert - Photographer

Archive for August, 2011

“Cyber Ex-Tempore” – Saturday morning in our city / Szombat délelőtt a városomban. Budapest, 2011. augusztus 27.

Cyber-Ex-Tempore-City-Park

Cyber-Ex-Tempore-City-Elisa Cyber-Ex-Tempore-Monument Photo: Eifert János

Néhány képem a “Cyber Ex-Tempore” nemzetközi projektből, amelynek témája SZOMBAT DÉLELŐTT A VÁROSOMBAN volt. Európa különböző városaiban, különböző nemzetiségű fotográfusok egyidőben – 9-11 óra között – fényképezték városukat. A mi kis csapatunk – Juhász László és fiai, Szentiváni János, Pocsaji Tirca, Róth Sándor, Kiss Marianna és jómagam – természetesen Budapestet. Fél kilenc magasságában Juhász Lacinál gyülekezett a csapat egy része, ekkor tudtuk meg a témát, amelyet fényképeznünk kell: SATURDAY MORNING IN OUR CITY. Én kerékpárral indultam neki, először a Városliget, majd az Andrássy úton és Erzsébet körúton  keresztüljajtva a Nyugati Pályaudvar következett. Már kevés időm maradt, ezért innen villamossal és busszal “hajtottam” a Gellért hegyig, hogy a szobor magasságából , 10:58 órakor az Erzsébet hídat lefényképezhessem.  Futás vissza, a Hősök terén Pocsaji Tircától átvettem az SD-kártyáját, irány a gyülekezőhely, ahol az anyagot gyorsan válogatva és méretezve (fejenként 1-3 képet) 1 óráig kellett feltölteni a megadott szerverre, illetve e-mailen elküldeni Vasja Doberlet koordinátornak, aki összesítette, és továbbította a FIAP (Federation Internationale l’Art Photographique) nemzetközi zsűrijének (Jacky Martin, EFIAP, HonEFIAP, France; Willy A. Suys, MFIAP, HonEFIAP, Luxembourg; Nils – Erik Jerlemar, EFIAP/p, Sweeden). Várjuk az eredményt…

56-os-emlékműnél-05 56-os-emlékműnél-03 56-os-emlékműnél-04 56-os-emlékműnél-06

Egy korábbi felvételsorozat: Pocsaji Tirca, Till Panni és Dani barátja a Dózsa György úton, az 56-os-emlékműnél (Eifert János felvételei)

56-os-emlékműnél-01

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készült emlékmű az i-y alkotócsoport munkája; 2006. október 23-án, 19 óra 56 perckor avatták fel. A mártírokra és hősökre emlékező alkotás az egykori Felvonulási téren áll, a forradalom kitörésének napján, október 23-án ledöntött Sztálin-szobor helyén. (A kommunista diktatúrát jelképező szobor “ökle” a Nemzeti Múzeumban)

Az 56 fokos szöget bezáró, háromszög alakú tömböt alkotó emlékmű több mint 2000 vasoszlopból álló éket formáz, legmagasabb pontján 8 méteres. Egyre sűrűsödő oszlopai rusztikusan rozsdásodó, illetve rozsdamentes vasból készültek. (A különleges anyag folyamatos rozsdásodása tolmácsolja az alkotók üzenetét – fogalmazták meg az i-y alkotócsoport tagjai: Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba, Papp Tamás.)

 

A Fekete-tenger Szozopolnál, Bulgária, 2011. augusztus 23.

5-48-Szozopol Photo: Eifert János

5-45-Szozopol 20-05-57-Szozopol 06-46-50-Szozopol 09-35-54-Szozopol

17-44-49-Szozopol-Eifert-János-a-parton 08-37-17-Szozopol 15-39-17-Szozopol 11-51-41-Szozopol 

16-16-25-Szozopol 19:50 A Fekete-tenger Szozopolnál (Photo: Eifert János) 21-19-45-Szozopol 20-59-39-Szozopol-esti-fények-tengerparton

Tenger-Csónak-összetörve  15-27-07-Csónak-detaile 11-44-40-Csónak-detaile 11-45-26-Csónak-detaile

Tenger-gyümölcsei Csiga (Photo: Eifert János) Tenger-Levegőbuborékok-02 17-54-41-Kövek-a-tengerparton 

Az Interneten olvasom a hazai és külföldi híreket: Erősödött a forint. Kora reggel még 242 forint volt egy svájci frank, nem sokkal dél előtt már csak 238 forintért jegyezték a devizát. A pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben kialakult pánikszerű hangulat a múlt hét végén kezdett enyhülni, és a tőzsdék erősödni kezdtek. A forint egyébként az euróval szemben is erősödött; Ókovács Szilveszter az Opera élén; A Moamer Kadhafi uralma ellen fél éve harcoló lázadók elfoglalták a főváros nagy részét és elfogták a vezető két fiát. Az észak-afrikai országot 42 éve irányító Kadhafi hollétéről azonban semmit nem tudni. A lázadók vezetői arra kérték az eufórikus ellenzékieket, ne álljanak bosszút az őket elnyomókon; Egész héten kánikulára számíthatunk, 40 fokos hőmérsékletre is készülhetünk szerdától szombatig.

Amikor csak tehetem, a Fekete-tenger színeváltozásait, aprócseprő élőlényeit, és egy partradobott, összetört csónak kis részleteit figyelem és fényképezem. Mintha ezekben benne lenne az egész világ…

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található. A tágabb értelemben vett mediterrán medence részének, a Földközi-tenger beltengerének is tekinthető. A Földközi-tengerhez a Boszporuszon és a Márvány-tengeren keresztül kapcsolódik, az Azovi-tengerhez pedig a Kercsi-szoroson keresztül. A Fekete-tenger a Hét tenger egyike.

Földtörténetileg a Paratethys maradványa.

A Fekete-tenger területe 422 000 km², legmélyebb pontja 2210 m. A Boszporuszon keresztül évi 200 km³ tengervíz áramlik be. A környékről beáramló édesvizek évente 320 km³-t tesznek ki. A legfontosabb belé ömlő folyó a Duna.

A hosszabb tengelye kelet-nyugati irányban 1187 km, legnagyobb szélessége 613 km; legkeskenyebb (270 km) a Szarics-fok és a Kis-Ázsiának Ineboli és Anapa mellett fekvő partja közt. Területe az Azovi-tengerrel együtt Krümmel szerint 382 843 km². Egész kerülete 4914 km, amiből Európára 2866 km, Ázsiára 2048 km esik. Abházia, Bulgária, Grúzia, Oroszország, Románia, Ukrajna és Törökország fogja körül.

Nevének eredetére két komolyabb tudományos igényű magyarázat létezik: Az egyik szerint a tenger vize, és különösen annak üledéke sötét, feketés elszíneződésű az abban élő szulfidogén (szulfát-lebontó) baktériumok miatt. Hasonló módon magyarázzák a Vörös-tenger elnevezését az ott élő vörös algák miatt.

A történelmi magyarázat viszont abból indul ki, hogy az ókorban több nyelvben színekkel is jelölték az égtájakat. A fekete szín az észak jelzésére is szolgált, míg például a sárga a keletet jelölte (lásd sárga rassz, Sárga-tenger).

Akik a Fekete-tengert északinak nevezték, azoknak délre kellett élni a tengertől. Az *Axšaina… = fekete… elnevezést, csakúgy mint a Vörös-tenger elnevezését először az Akhaimenida-dinasztia idején alkalmazták, ezért nagyon valószínű, hogy a perzsák voltak a névadók.

Az ógörög nyelvben a népi etimológia révén lett az *Axšaina-ból Πόντος Ἄξε(ι)νος (Póntos Áxe(i)nos), „nem vendégszerető tenger”. Később ez változott eufemizmus révén Πόντος Εὔξεινος-ra (Pontos Euxeinos), „vendégszerető tenger”. Ismeretes volt azonban a görögben is a „Fekete-tenger“ (Πόντος Mέλας)elnevezés is. Később aztán a többi nyelvben is a Fekete-tenger elnevezés terjedt el. A középkorban azonban egy ideig a környékén élő kazárokról Kazár-tengernek is hívták.

A görög névből terjedt el a „pontuszi” kifejezés is egy sor nyelvben, ami a Fekete-tengerrel kapcsolatos, ahhoz tartozó dolgok jelzője lett.

Tengeri-növény-buborékokkal Photo: Eifert János

A Fekete-tengerben több mint 660 növényfaj él. A partvonal mentén korallok, barna moszatok, cisztozirok élnek. A cisztozir 20–30 méteres mélységben hozzákötődik a víz alatti lejtők felszínéhez gömbök alakjában, a növényszálak hossza esetenként meghaladja az 1 métert. A felszínhez közel vörös moszatok élnek – ceráriumok, tengeri saláta, enteromorf, zosztera. A homokos, iszapos tengerfenéken 1–10 m mélységben tengeri fű nő, amely sűrű víz alatti réteket alkot.

 A Fekete-tenger állatvilága szegényebb a Földközi-tengerinél — közel 2000 faj (Földközi-tenger: 8 ezer), amelyből több mint 180 a halfaj, amelyek közül ipari jelentőségük van: ajóka, botos kölönte, lepényhal, fattyúmakréla, pérhal, hering, makréla, palamida, tengeri pérhal, sprotni, apróhering stb. Háromféle delfin is megtalálható, a legelterjedtebb a közönséges delfin.

A planktonfélékből elterjedtek a noktilukok, amelyek ősszel nagy mennyiségben találhatók és előidézik a tenger csillogását. Sok kagylófélét találhatunk, medúzákat, rákféléket.

Sok madárfaj él: pelikánok, kárókatonák, sirályok stb.

Hurrá, nyaralunk! Szozopol, Bulgária, 2011. augusztus 16 – 25.

Ildi-Kata-repülőre-száll Szozopol-utcatáblák Szozopol-Kata-napozik Tenger-János-a-hullámokban

Szozopol-Kata-búvárkodik Szozopol-csiga Rák (Photo: Eifert János) Szozopol-Halászok

Szozopol-Eifert Kata Nóra

Szozopol-Ildi-János Szozopol-Ildikó-párnákon Szozopol-Ildikó-és-Jack-Daniels 11-52-31-Szozopol-Ildikó-ma-tengerparton

Szozopol-Palacsinta-készül Szozopol-Fényképező-pár Szozopol-Naplemente Szozopol-Kata-naplementében

Szozopol-Kata-kikötőben

Hajnali indulás a Wizzair egyik  járatával, ezért  Ildivel és Kata lányommal jó korán kitaxizunk a Ferihegy (Most már Liszt Feren) 1 repülőtérre.  Kényelmes és rövid utazás, Burgaszban taxi vár bennünket, és visz Szozopolba. Privát appartman egy tengerparti ház második emeletén, a Buruna és Odessza utca sarkán, amit Zivka Koseva-tól bérelünk. Elfoglaljuk szállásunkat, majd az erkélyről egy gyors rápillantás a tengerre. A hatalmas sziklákkal szegélyezett tengerpart szép látványt nyújt.

Nézzük, mit is ír az útikönyv? Szozopol, az ősi város Burgasztól 35 km-re, délre, egy keskeny, sziklás félszigeten található. Lakossága kb. 4700 fő. Népszerű nyaralóhely, nyaranta számos turista látogat ide, hogy élvezze a napsütést, a homokos tengerpartot, a régi épületeket, a csodálatos gasztronómiát, és a város atmoszféráját. Ezért a “bolgár St. Tropez”-nak is nevezik. Kis történelem: Szozopol történelme visszanyúlik az ókori görög időkig. Időszámításunk előtt 600 körül görög telepesek vetették meg a lábukat ezen a földön azzal a szándékkal, hogy egy városállamot hoznak itt létre. A mitológiából ismeretes, hogy Apollónia lett a neve Apollón a zene és a költészet istene után. Szozopol városát az idők folyamán többször is lerombolták. Elsőként a rómaiak időszámításunk előtt 72-ben. Majd ezt követte a 1453-ban a török horda, akik teljesen lerombolták a középkorban épített templomokat.

Napi programunk a tenger. Délelőtt búvárkodás, napozás az aranyhomokon, este a sétálóutcában, vagy az Ó-városban, kirándulás a Big Baga hajóval, vacsora az El Greco étteremben, bagy a bazársoron…

Kedvesem! Boldog születésnapot! Budapest, 2011. augusztus 12.

Móger Ildikó 57 éves (Photo: Eifert János) Photo: Eifert JánosMóger-Ildikó-Huszárik-rajza 

Egy portréval kedveskedek a születésnapodra. Nézegetem a családi albumod fotóit, és találok köztük néhány érdekes, kedves képet: Ildi nagymamája Horváth Anna, 1914; Ildikó anyai nagyanyja, barátnőivel, bolgár népviseletben, Pernikben, 1930; Ildi szülei, Naumova Liliana és Móger János. A kép hátulján kézírással: “Házasságkötésünk emlékére. Szófia, 1953. VII. 19.” Koszorús-lányként, Mosdóson, 1959; Ildikó édasapjával, a Városligetben, 1959; Szamosi Judit és Móger Ildikó Latinovits Zoltánnal, a Szinbád forgatásakor, a Zsennyei ősparkban, 1970. augusztus 1-4. (Markovics Ferenc, vagy Kádár Kata felvétele); Móger Ildikó, Szamosi Judit és Gulácsi Ágnes. Néptáncóra a balettintézetben, 1970; Móger Ildikó, érettségi tablókép, 1972; Móger a Faustban, 1970. márciusában; Koncertvizsga, szólistaként a Diótörő keleti-táncában, 1974; Ildi házasságkötése Huszárik Zoltánnal (1975. június 2.); A Csontváry film forgatásakor, Balázs Samuval (1980); Huszárikkal, a Csontváry c. film forgatásakor, 1980; A Pécsi Balett táncosaként, Kubában (1974); Tanárként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1980 körül); A Szófiai Magyar Intézet igazgatójaként Láng Judit nagykövetasszonnyal A Dés-Sntétberger Trió koncertjén (2010); Ichak Finci színésszel, a Csontváry-film főszereplőjével (Szófia, 2010); Sári lányoddal, és unokáddal, Borival (2011)…

 

 

 1914-Ildi-nagymamája-Horvát   1930-Anyai-nagyanyja-barátn   1937-Édesanyja-gyerekkorába

1953-Ildi-szülei: Naumova Liliana-és Móger János

1959-Családi-albumból 1959-Mosdós-koszorús-lányké

 959-Ildikó-édasapjával   1960-Móger-Ildikó   1970-néptáncpróba-a-baletti  

1970-Szinbád-Szamosi-Judit-

1972-Móger-Ildikó-érettségi 1972-Móger-spárgában 1970.03-Móger-a-Faustban 1974-Diótörő-keleti-tánc

1980-Huszárikkal-Csontvári- Szófia-Ichak-Finci-színésszel, a Csontváry-film főszereplőjével Szófia, Láng Judit nagykövetasszonnyal Ildikó-Sári-Poci

„Art on Lake” a Városligeti csónakázó tavon. Budapest, 2011. augusztus 11.

Fotóiskola. Amit éppen fényképezünk kis csapatommal: „Art on Lake” a Városligeti csónakázó tavon. A Szépművészeti Múzeum kiállítása.

Budapest-Szobor-tóban Budapest-Szobor-a-tóban Eldőlt-ház-a-tavon Budapest-Szobor-a-tavon

Már sokat hallottunk a Szépművészeti Múzeum rendkívüli kiállításról, ami összesen félmillió euróba (körülbelül 135 millió forintba) került, aminek 80 százalékát a magyar állam fedezte. Az „úszó szoborkiállítás” ötlete Pán Márta szobrászművésztől származott, aki 2008-ban elhunyt. A három kurátor, Alexander Tolnay, Jerger Krisztina művészettörténész és Fitz Péter, a Magyar Universitas Program zsűrijének egykori elnöke 2008-ban látott hozzá, hogy kidolgozza a tárlat koncepcióját.

Városliget-csónakázó-tó-szo Eifert János felvételei

A csónakázó tavon 17 országból 25 kortárs európai művész – köztük öt magyar – alkotása látható, összesen 20 ezer négyzetméteren: Hether Allen tornya, amire kis emberkék másznak fel; Anne és Patrick Poirier műantik szobrai kapálózó lóval és tógás emberrel; Via Lewandowsky vicces zenélő toitoi-vécéje; El-Hassan Róza szőtt felkiáltójele; Kicsiny Balázs jellegzetesen kicsinybalázsos installációja, a négy irányba induló, kockás autó, amelyben fordítva ülnek a tesztbabák; Jaume Plensa fémből fűrészelt betűk és jelek hálózatából álló, csipkeszerűen finom, de többszörös életnagyságú ülő alakja; Kelemen Zénó óriási, nonfiguratív görbülete; Daniel Knorr kőből rakott hóembere; Tea Mäkkipää és Haldór Úlfarsson félig elsüllyedt háza; Kristof Kintera kordonelemekből készült szarvasai; Mimmo Roselli kötelei, amelyek a tér különös felszabdalása révén érnek el művészi hatást, és izgalmas kapcsolatokat teremtenek a Vajdahunyad vára és az alant elterülő tó közt. 

Jaume-Plensa-szobra (Photo: Eifert János) Kicsiny-Balázs-szobra 

Fotóiskola. Fényképezés a Fővárosi Növény- és Állatkertben, Budapest, 2011. augusztus 10.

Bongo, a kis gorilla (Photo: Eifert János) Photo: Eifert János

Majommama-kölykével Sivatagi--róka Prérikutya

Fotóiskola. Pocsaji Tircával, Till Pannival és Danival a Fővárosi Növény- és Állatkertben fényképezünk.   Rengeteg a látogató, hisz a 145 éves állatkert teljes pompájával és különlegesen programjaival vonzza az érdeklődőket. A rengeteg ember ellenére azért az állatokhoz előbb-utóbb hozzájutunk, akár teleobjektívvel becserkészve közelképeket, portrékat is készítünk egyikükről-másikukról. A lepkeház bejáratánál sokan várakoznak, végül azonban ide is bejutunk. A gorilláknál Bongó, a kölyök volt a szenzáció, sok gyereket vonzott, és kötötte le figyelmüket hosszabb időre.  Bundással, Jung Zseni fiával is itt találkozok, feleségével és az iker-gyerekeivel leragadnak ők is a gorilla-kölyöknél. Aztán tovább sétálunk, rengeteg a látnivaló: pálmaház, medvék, tevék, majmok, tigriskölykök, orrszarvúak gólyával, fókák, pelikánok, zsiráfok, gazellák, zebrák, társas prérikutyák, szurikáták…

Gyík-portré Majom-mama-kölykével Medve Gólya-az-orrszarvúnál

Orrszarvú-bőre Nilusi-krokodil-bőre Szélesszájú-Orrszarvú Zebracsíkok

Lepke-02 Levél Virág lepke 

Közben jegyzetelek is: Társas prérikutya, más néven feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) a rágcsálók rendjébe, ezen belül a mókusfélék családjába tartozó, a préri talajában kialakított kolóniákban élő észak-amerikai állat. A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a keleti hímek elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 300 kilót. A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 100 kg-osak. A hímek nemcsak nagyobbak a nőstényeknél, de a koponyájukon végighúzódó csonttaréj miatt ábrázatuk is jelentősen eltér azokétól. A keleti gorillák testesebbek a nyugatiaknál. Szőrzetük fekete; az idősebb hímek hátán ez ezüstösre fakul. Mivel a földön élnek, testsúlyukat hátsó lábaik hordozzák, de mivel járás közben erősen előredőlnek, ezért menet közben két öklükre támaszkodnak. Bongo, a kis gorilla talán a legnépszerűbb itt az állatkertben. A fürge gyík (Lacerta agilis) egy széles körben elterjedt eurázsiai hüllőfaj. Bár neve különleges gyorsaságra utal, valójában a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik. A szélesszájú orrszarvú vagy ahogy gyakran egy hibás fordítás miatt említik: fehér orrszarvú (Ceratotherium simum) a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe és az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj.  Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat. Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza 350-400 centiméter, marmagassága 180 centiméter, súlya 2800-3500 kilogramm. Bőre az elefántéhoz hasonlóan igen vastag, csupasz, kissé redőzött, szürkés vagy vöröses színű.