János Eifert - Photographer

Archive for November, 2011

MÉG! Eifert János fotóművész és Viola Szandra költő közös kiállítása. Szikra Cool Tour house, Budapest, 2011. november 29.

2011.11.29-Szikra-Ház-Szőcs-Géza-Viola-Szandra-beszélget   

2011.11.29-Viola-Szandra-Eifert-János-beszélgetnek 2011.11.29-Viola-Szandra, Szőcs-Géza 2011.11.29-Petőcz-András-megnyit_2 2011.11.29-Horváth-Gábor-Miklós-felolvas

2011.11.29-Szikra-Cool-Tour-house 2011.11.29-Szikra-Ház-kiállítás-részlete-01 

2011.11.29-Eifert-rádióinterjút-ad 2011.11.29-Dozvald-János-Móger-Ildikó 2011.11.29-Dévai-duó_33 2011.11.29-Viola-Szandra

2011.11.29-Szőcs-Géza-Viola-Szandra-Szikra-Ház 2011.11.29.-Szikra-Ház-Zsitva-Tibor

(Siklós Péter, Móger Ildikó és Eifert János felvételei)

 MÉG! Eifert János fotóművész és Viola Szandra költő közös kiállítása, amelyet Szőcs Géza kultúráért felelős Államtitkár nyit meg. Szikra Cool Tour house, Budapest, 2011. november 29.

Szeretettel várjük Önöket november 29-én 19 órakor a Szikra Házban nyíló Eifert János fotóművész és Viola Szandra költő közös kiállítására, amelyet Szőcs Géza nyit meg. Utána Viola Szandra Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár úrral beszélget a költészetről, jeles irodalmi munkásságáról.

Közreműködik a Dévai-duó és Horváth Gábor Miklós.

Elsőként a Szikra egy verskiállításnak ad otthont: Eifert János és Viola Szandra Még! című kiállításának. A fotóművész képei ihlették a költőnőt versírásra, mintegy továbbgondolva, továbbálmodva a képeken megjelent villanásokat. A fotó és a versek témái erős transzcendenciával bírnak, önelemzők, istenkeresők. A versek metaforáikban fotószerűek, fénykép-hasonlatokkal, elmosódó színekkel, a képek expresszív szimbolikájukkal pedig tulajdonképpen sűrített költemények. Teremtő kölcsönhatás és feszültség lép fel e két különböző művészi nyelv, megszólalási forma között.

Bódy Magdi & Barátai – Emilió, Four Fathers, Szakcsi Lakatos Béla, Horváth „Plútó” József és Eifert János – a Művészetek Palotájában, Budapest, 2011. november 27. 20:00

Bódy-Magdi-koncert,-vetített-háttérrel_5525 Bódy-magdi-jazzkoncertjénű

Bódy-Magdi-Szakcsi-lakatos Bódy-Magdi-és-Emilió Bódy-Magdi-és-PLUTÓ Bódy-Magdi-énekel

 Bódy Magdi-koncert, háttérvetítéssel. MŰvészetek Palotája, Budapest, 2011. november 27. (Imre Tamás felvétele)

Bódy Magdi és Barátai jazzy koncert (Művészetek Palotája, Fesztivál Színház, Budapest, 2011. november 27.  20:00)

Bódy Magdi koncert, a háttérvetítés vezérlése (Imre Tamás felvétele) Bódy-Magdi-koncert-Vezérlés-számítógépekkel Bódy Magdi koncert, háttérvetítéssel (Művészetek Palotája, 2011. november 27.) Imre Tamás felvétele 

Imre Tamás felvételei

Bódy-Magdi-Fever (Eifert János digiráma) Bódy Magdi koncert, MÜPA, Fesztivál Színház, 2011.11.27.Bódy-Magdi-New-York-New-York

Bódy Magdi a jazz, a musical és a popzene világában egyaránt otthonosan mozgó, komoly karriert befutott énekesnő. Fesztiválok nyertese, közönségdíjasa itthon és külföldön (15 évig élt és koncertezett a legnagyobbakkal Kanadában és az Egyesült Államokban). A Müpában az elmúlt negyven év legsikeresebb jazz-örökzöldjeit és saját szerzeményeit énekli egyedülálló fel-dolgozásokban. Méltán híres művészbarátai segítik az acapel­la dalokkal tűzdelt bemutatkozásban: dalait Emilióval, illetve a Four Fathers énekegyüttessel adja elő. A zenekari kíséretet a világhírű zongorista, Szakcsi Lakatos Béla és a Artisjus-díjas basszusgitáros, Horváth „Plútó” József egészíti ki. A látványt Eifert János fotóművész digitális videorámái teszik teljessé és felejthetetlenné.

Rendező: Művészetek Palotája

XXVII. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának kiállítása, megnyitó és díjátadás. Budapesti Művelődési Központ Galériája, Budapest, 2011. november 27 – december 12.

2011.11.27-Indesign.huXXVII. Vizuális Művészeti Hónap, fotópályázat kiállítása, díjátadás

2011.11.27-Eifert-megnyit-01 2011.11.27-Vizuális-Műv-Hónap-03 2011.11.27-Eifert-megnyit

2011.11.27-Vizuális-Műv-Hónap-02 2011.11.27-Vizuális-Műv-Hónap-04  (Tóth Miklós képei)

 

XXVII. Vizuális Művészeti Hónap, fotópályázat kiállításának megnyitója, díjátadás. (Budapesti Művelődési Központ, 2011. november 27.) A kiállítást megnyitja Eifert János fotóművész ( Tóth Miklós felvételei, video-részletei)

A kísérleti Műfaj kategógiában a kiállításmegnyitón vetitésre kerül: Novák József: A gyár, Tóth Zoltán: Gázgyár, Tóth Béla: Magyarország felett

A megnyitóról készült videót Tóth Miklós készítette: http://www.indesign.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=119:vizualis-mveszeti-honap&catid=1:friss-hirek

Modellfényképezés a Városligetben, a Fotóoktatás.hu haladó művésziskola hallgatóival, Budapest, 2011. november 26-27.

Modellfényképezés a Városligetben, Fotóoktatás.hu művészsulisoknak (Photo. Eifert János) 2011.11.27. Modellfényképezés az 56-os emlékműnél, a Fotóoktatás.hu művészsulisoknak (Photo. Eifert János) Modellfényképezés az 56-os emlékműnél, a Fotóoktatás.hu művészsulisoknak (Photo. Eifert János)

Modellfényképezés a Városligetben, a Fotóoktatás.hu haladó művésziskola hallgatóival, Budapest, 2011. november 26-27.

Modell: Varga Eszti, sminkes: Hoffmann Gyöngyös (Eifert János felvételei)

Egy Pilinszky vers, Héttorony Irodalmi Magazin, 2011. november 25., péntek, 20:50

2011.11.25-Héttorony-Irodalmi-Magazin 

Amiként kezdtem, végig az maradtam. / Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom. / Mint a fegyenc, ki visszatérve / falujába, továbbra is csak hallgat, / szótlanul űl pohár bora előtt. (Fotó: Eifert János)

 (Héttorony Irodalmi Magazin, alapította: Verő László, szerkesztő: H. Pulai Éva, 2011. november 25., péntek, 20:50)

„A tánc nekem…” A Nemzeti Táncszínház 10 éves jubileumi születésnapja alkalmából meghírdetett gyerekrajzpályázat zsűrizése, Budapest, 2011. november 24.

"A tánc nekem..." A Nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának anyagából Gyerekrajzpályázat zsűrizése, 2011.11.24. "A tánc nekem..." A nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának anyagából "A tánc nekem..." A Nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának zsűrizése

"A tánc nekem..." A nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának anyagából "A tánc nekem..." A Nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának anyagából "A tánc nekem..." A Nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának anyagából "A tánc nekem..." A Nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának anyagából

„A tánc nekem…” A Nemzeti Táncszínház 10 éves jubileumi születésnapja alkalmából meghírdetett gyerekrajzpályázat zsűrizése, Budapest, 2011. november 24.

 A rajzpályázat zsűrije: Urbán Ágnes – művészettörténész, Eifert János – fotóművész, Fodor Zoltán – Harangozó-díjas táncművész, koreográfus 

Díjazottak:

I. KORCSOPORT:

A tánc nekem vidámságot jelent – Pick Alapítványi Óvoda, Nagycsoport –  I. helyezett

 Cím nélkül – Bocskai István Általános Iskola és Óvoda – Horgász Rebeka 6 éves –  II. helyezett

 Cím nélkül – Ajka Városi Óvoda – Katica Óvoda – Csörnyei Zsombor 5 éves –  III. helyezett

Anyukám és Apukám a Csángó Fesztiválon – Sün Sámuel Óvoda – Hlavacska Lázár 5 és fél éves –  III. helyzet

"A tánc nekem..." A nemzeti Táncszínház gyerekrajzpályázatának anyagából

 II. KORCSOPORT:

 Cím nélkül – Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Alapfokú festészet 2. csoport – I. helyezett

 Cím nélkül – Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1/b osztálya – II. helyezett

 Cím nélkül – Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Alapfokú festészet 1. csoport – III. helyezett

 Pónin táncoló balerina – Szent Orsolya Iskolaközpont – Güth Gréta 2. osztályos tanuló – III. helyezett

 Pónin táncoló balerina - Szent Orsolya Iskolaközpont - Güth Gréta 2. osztályos tanuló

 III. KORCSOPORT

 Körtánc  – Petőfi Sándor Általános Iskola 4/A osztálya – I. helyezett

 Reflektorfényben – Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Kreinbacher Nikol 4. osztályos tanuló – II. helyezett

 Matyó lakodalom – Szent István Katolikus Általános Iskola – Ádám Éva 4. osztályos tanuló – III. helyezett

 A tánc nekem élmény  – Balázs Győző Református Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű, Egységes Művészeti Általános-, Szak- és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Novák Netti Vivien 4. osztályos tanuló – III. helyezett

 A hattyúk tava – Balázs Győző Református Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű, Egységes Művészeti Általános-, Szak- és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény – Novák Netti Vivien 4. osztályos tanuló –  A Zsűri Különdíja

Cím nélkül - Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1/b osztálya

IV. KORCSOPORT

 Táncvarázs – Ajaki ÁMK – Széki Klaudia – I. helyezett

 Egy-két-há-négy-fordul… – Medgyesi Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola – Mercs Martin 8. osztályos tanuló – II. helyezett

 Tánc – Juhász Gyula Általános Iskola 7/A. osztálya – III. helyezett

Eifert János: Nyolc verssorban is ott rejtezhet a teljesség maga. Kisalföld, Győr, 2011. november 19.

2011.11.19-Kisalföld,-Vers 

Kisalföld, 2011. november 19., szombat

Szieszta – Szerkeszti: Werner Krisztina

 Vers – Gülch Csaba

_______________________________________________________________________________________

 

Versek és arcok című sorozatunkban szombatonként olyan ismert személyiségekkel beszélgetünk, akiknek életében meghatározó szerepet kapott egy-egy lírai alkotás. A héten Eifert János fotóművész, évekig Győrött élő képíró mesélt – sok más mellett – arról, hogy hiány szülte fájdalmában miként emlékezett egy felszabdalt, felgyújtott fényképpel Pilinszkyre.

Szavak, sorok, egész világ

 

EIFERT JÁNOS: NYOLC VERSSORBAN IS OTT REJTEZHET A TELJESSÉG MAGA

 –           Nesztelenül és észrevétlen lopakodnak az életembe a versek Már egészen kiskoromban, amikor édesanyám mesék helyett gyönyörű dallamú szövegeket mondott nekem. Megragadtak, persze nem értettem, föl sem fogtam a szépen egymáshoz illesztett, muzsikáló mondatokat, csak utólag tudatosult bennem, hogy azok versek voltak. Erre akkor döbbentem rá, mikor utazásaim során egy-egy idegen nyelvű szöveget hallottam és anélkül, hogy annak értelmét ismerhettem volna, teljesen elvarázsolt a szavak szépsége. Többek között Varsóban a szállodai szobám száma lengyelül az ötvenöt – mondta Eifert János.

 ÓDA A ZSIGEREKRŐL

 –           Aztán a versek – ugyan már tudatosan választott társként – utána is velem maradtak. Kertes házban laktunk Hódmezővásárhelyen, ahová hosszú évekig nem vezették be a vizet.  Egy közös kútról kellett kannában hordani, és hogy a várakozás – sokan jártak oda – jobban teljen, mindig vittem magammal egy-egy, az anyám polcáról kiválasztott könyvet, sok más mellett gyakran Petőfi- vagy Arany-kötetet. Később a könyvtár melegében megbújva fedeztem fel magamnak egy olyan világot, amit az akkor még félig érett eszemmel be tudtam fogadni. Számomra ez a világ, akkor és ott, József Attilával kezdődött. A korombeliek közül mindenki utálta, mert kötelező volt, engem pedig lenyűgözött azzal, ahogy az Ódában például működésünk, zsigereink zörejeit leírta, vagyis egyszerű biológiából fenséges költészetet varázsolt: „Gyomrod érzékeny talaját / a sok gyökerecske át meg át / hímezi, finom fonalát / csomóba szőve, bontva bogját – / hogy nedűid sejtje gyűjtse sok raját / s lombos tüdőd szép cserjéi saját / dicsőségüket susogják!” Említhetném még ebből az időből Arany Jánostól a Toldi estéjét, amelynek cselekménye egy fiatalember számára természetesen uralmas volt, de szövegét, a szavak mesteri muzsikáját boldogan fogadtam be: „Őszbe csavarodott a természet feje, / Dérré vált a harmat, hull a fák levele, / Rövidebb rövidebb lesz a napnak útja, / És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja. / Megpihen legszélén az égi határnak / S int az öregeknek: „benneteket várlak!” / Megrezdül a feje sok öregnek erre: / Egymásután mégis mennek nyughelyre.” Innen már egyenesen vitt az út Adyig vagy kicsit később Pilinszky Jánosig, akit sokan abban az időben különcködőként emlegettek. Egyébként az irodalmi látásmódomban nagy szerepe volt irodalomtanáromnak, Grezsa Ferencnek, akiről akkor még nem még nem tudtuk, hogy tekintélyes, ismert irodalomtörténész is, akinek az írásai sorra jelentek meg az irodalmi folyóiratokban. Ő úgy tárta a költészetet a kamaszok elé, hogy éreztette velünk: egy-egy versben, verssorban benne foglaltatik az egész világ.

 FÁJDALOMBÓL TŰZ

Eifert Jánost – a verseken túl – Pilinszkyhez „szakmai’ kapcsolat is fűzte, többször fotózta, fényképezte a költőt és ilyenkor hosszan elbeszélgettek.

–           A hetvenes évek végén ismerhettem meg, amikor a világban az egyik legismertebb magyar költő volt. Ted Hughes jóvoltából kiváló angol fordítások készültek verseiből, így életműve nem jutott Ady és József Attila sorsára. Sokat fényképeztem őt, de mivel rendszeresen tartott felolvasóesteket Londonban, Párizsban, a nyugati világban sok helyütt, és én is sokat utaztam, így nem sikerült soha időpontot egyeztetnünk, hogy a kész anyagot megmutassam neki.

Az utolsó megbeszélt dátum nyolcvanegy május huszonhetedike volt.  A képeket már nem adhattam át neki, mert szíven ütött a rádióban hallott hír: „Hatvanéves korában meghalt Pilinszky János költő.”  Annyira fájt a hiánya, a befejezetlen beszélgetés, ami mindkettőnk számára fontosnak tűnt, hogy öntudatlanul az egyik róla készült portrét csíkokra szabdaltam és úgy ragasztottam fel egy fekete kartonra, hogy a találkozások kicsit elcsússzanak egymástól és az egész kollázst meggyújtottam. Hagytam égni és közben lefényképeztem. Ezzel a tiszta lángolással emlékeztem rá…

Pilinszkytől az ismert képíró számára a Kezed, kezem című vers a legkedvesebb. A rövid költemény édesanyjához köti.

– Édesanyám két évtizedig harcolt a rákkal. Utolsó éveiben nagyon súlyos állapotba került, egy baptista szeretetotthonban ápolták. Gyakran meglátogattam. Fogta a kezemet, ilyenkor az együttléteink időtlennek tűntek, kiléptek a percekből, órákból. Úgy éreztem, hogy keresetlen szavak helyett a kezeinken keresztül mindent el tudunk mondani egymásnak. Egy ilyen látogatás után hazatérve, talán csoda, de éppen a Kezed, kezem című versnél nyitottam ki a Pilinszky-kötetet. Megdöbbentem, mert úgy éreztem: nekem címezték.

 LÉLEKSZTRIPTÍZ

A verses séta végén Eifert János közeli kortársakhoz kalauzol. Egyikükkel, Turczi István József Attila-díjas költővel – aktjait adva – Erotikon címmel közös albumot is alkotott.

 –          István a velünk élő irodalom egy olyan alakja, akiben a fiatatos hevület, a másokkal való törődés, a szépség szerelme különleges harmóniában munkál. Óriási élményt jelentett a közös munkánk, annál is inkább, mert a téma, a mezítelenség könnyen sikamlóssá vagy ízléstelenné válhat. Hogy milyen belső iránytűk vezéreltek bennünket, ama kicsit válaszol Az Ikon című verséből kiemelt részlet: „A gyönyör eszméje nem időszerű. / Test a lelke mindennek, na jő, / de hol marad emlék és művelet, / amíg a pálya igenre, nemre osztható?! / Hiába létvágy, és altesti metrumok, / lelke húsa kemény, mást üzen.” Végül hadd említsem legfrissebb kedvencemet, Viola Szandrát, akt így ajánlja Léleksztriptíz című kötetét: „Azt hiszem, ez a fokozatosság teremtheti meg az olvasás leghasznosabb gyümölcsét, azt ugyanis, hogy miközben egyre többet ismersz meg belőlem és rólam, verseim által magadra ismersz, magaddal szembesülhetsz. Őszintén hiszem, hogy a megismerés minden művészi aktusa különleges élményt és valódi lelki gazdagodást nyújt. Igazi reveláció számomra ez a kötet. Szandra versei is azt igazolják, hogy nyolc sorban ott az egész világ: „Pásztorod voltam, / farkasod lettem. / Lenyúztalak most: / hordd bűnöm helyettem. / Bőrödből magamra / ruhát öltök. / Majd szívemen visellek, / mikor megöltök.”

 

TURCZI ISTVÁN az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója. A Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát.

 VIOLA SZANDRA tizennégy éves korában írta meg Léleksztriptíz címmel első költeményét, és azóta is folytatja a lelki értelemben vett kitárulkozást. Irodalmat, filozófiát tanul, szenvedélye a tánc.

 PILINSZKY JÁNOS a hatvanas évek elejétől többször utazott Nyugat-Európába. Főleg Párizsban töltött hosszabb időt, sőt, még az USA-ba is eljutott. Nővére 1975-ös öngyilkossága is hozzájárulhatott ahhoz, hogy utána nem írt több verset.

 Pilinszky János: Kezed, kezem

 Hová rejtsem kezeimet?
Anya, a te kezedet örököltem.
de királyságom, tudom, nem kívánod.

Lemondok hát,
leköszönök a trónról,
odahagyom a kéretlen hatalmat.

Itt a kezed. Ki vagyok fosztva.
Újra semmim sincs, édesanyám.

2011.11.29-Kisalfold.hu

A Kisalföld Versek és arcok című sorozatában szombatonként olyan ismert személyiségekkel beszélgetnek, akiknek életében meghatározó szerepet kapott egy-egy lírai alkotás. A héten Eifert János fotóművész, évekig Győrött élt képíró mesélt – sok más mellett – arról, hogy hiány szülte fájdalmában miként emlékezett egy felszabdalt, felgyújtott fényképpel Pilinszkyre. Cikk a Kisalföldben. (kisalfold.hu  2011.11.19. 08:00)

A fotómanipulációról, a történelemhamisításról. Múlt-Kor, Magyar Televízió, M1, Budapest, 2011. november 17., 23:05

Az 1860-as évektől retusálták a fényképeket. Kezdetben csak a szépítés, a látvány feljavítása volt a cél, később a sajtó a bombasztikus hír érdekében a helyszínek, események, szereplők meghamisításával csalt. A politika propagadisztikus eszközként, saját célja érdekében a legdurvább történelemhamisításokra volt képes. A nemkívánatos elemek eltüntetésével, a szerkesztéssel, a képek sorrendjének megváltoztatásával, a képaláírások hazugságával a legkülönbözőbb “bűntetteket” követték el. Cserhalmi GyörgyMúlt-Kor műsorvezetője történelmi példákkal indít, és dr. Tomsics Emőke történész, szakmúzeológus, dr. Albertini Béla fotótörténész,  Eifert János fotóművész, Stemlerné Balog Ilona, a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának volt vezetője, Bánkuti András fotóművész, fotóriporter, dr. Belényi Gyula történész, egyetemi tanár a fotómaipulációról, a szépítő retusról, a montázsról és hamisításról beszél… (Múlt-Kor, Magyar Televízió, M1, Duna2, 2011. november 17., 23:05, 20., 11:30)

Cserhalmi-György, Múlt-Kor-MTV-M1, 2011. november 17. Múlt-Kor-Bánkuti-András Múlt-Kor-Stemlerné

“…a Szovjetúnióban a rendszer működésének egyik árnyoldala a párt számára nemkívánatos elemek eltüntetése volt. Az első ilyen hullám a vörös terrorban tetőzött: 1918. augusztus 30-án vette hágott a tetőfokára, mikor Lenin ellen merényletet kísérletek meg, mely majdnem sikeres volt, súlyosan megsebesítette a pártvezért. De a régi bolsevikok eltüntetése már a forradalom után nemsokkal megkezdődött. Mindenki aki Leninnel, vagy poltikai örökösével Sztálinnal szembe szállt, vagy akár csak kritikát fogalmazott meg, az eltűnt. Ez annyit jelentett, hogy vagy rejtélyes gyilkosság áldozata lett, vagy „öngyilkos lett“, esetleg ha szerencséje volt, valamelyik szibériai munkatáborba GULÁG-ba hurcolták…”

 Hamisítás: Lenin beszédet mond (G. P. Goldstein felvétele) Hamisítás: Sztálin retusálva Rákosi Mátyás gabonaföldön

Az egyik legismertebb kép G. P. Goldstein felvétele, melyen Lenin beszédet mondd a moszkvai Nagy Színház előtt. A képen Lenin áll az emelvény tetején, annak bal oldalán, s átellenben kicsivel lejjebb a lépcsőn Trockij és Kamenyev áll. Ezek a fotók csupán egyszer jelentek meg a Szovjetunióban ebben a formájukban. Ugyanis ezután Sztálin munkába kezdett: saját politikai szerepének növelésével párhuzamosan elkezdte eltüntetni politikai riválisait a közéletből és az élők sorából egyaránt. 1927-ben kiadtak egy montázs-képeslapot, melyen Trockij még látható, de Kamenyev már nem. Eztuán már a képe csak abban a formában jelent meg, ahol mindkettőjük helyére öt lépcsőfokot retusáltak, vagy egyszerűen levágták a kép felét. (Mint ismeretes Trockij ugyan elmenekült a Szovjetunióból, de évekkel később a szovjet titkosszolgálat embere sebezte halálra egy jégcsányánnyal 1940 augusztusában Mexikóban.)

Múlt-Kor-Eifert-01 Múlt-Kor-baltermanz Múlt-Kor-Dr-Albertini-Béla

…a szovjet fotóriporterek, köztük Dimitrij Baltermanz döbbenetes felvételeket készítettek a második világháborúban. Ezek a képek eredeti formájukban, önmagukban is elegendők lettek volna a háború szörnyűségeire, az emberi szenvedésre ráirányítani a figyelmet. Mégis, a sajtóban megjelent változataikat, feltehetően a hatás fokozása érdekében, drámai hatású felhő-montázzsal, vagy bombasztikus címekkel “javították fel”. Szerintem, teljesen feleslegesen…

Baltermanz-Támadás-1941 Baltermanz-Kercs-1942

Dimitrij Baltermanz: Támadás (1941)                                                  Dimitrij Baltermanz: Fájdalom (Kercs, 1942)

Múlt-Kor-Dr-Tomcics-Emőke Múlt-Kor-Dr-Belényi-Gyula Múlt-Kor-MTV-M1, 2011. november 17.

Trencsényi Zoltán: Hangképek – Páros interjú: Eifert János és Bódy Magdi közös előadásra készül. Népszabadság Magazin, 2011. november 11.

Trencsényi-Zoltán-újságíró

Trencsényi Zoltán: Hangképek – Páros interjú (Népszabadság Magazin, 2011/45. XXI. évfolyam, 45. szám, 2011. november 11., 6-7-8. oldal.)

Egy profi táncosból lett fotográfus, aki táncot, testet éstermészetet fotóz, valamint az énekesnő, aki kisgyerekként egy tévéműsorban szerepelt a Beatles együttessel. Eifert János és Bódy Magdi közös előadásra készül.

 

2011.11.11-Népszab-Mag-01-02

trencsényi Zoltán: HANGKÉPEK - Páros interjú Eifert Jánossal és Bódy Magdival. Népszabadság Magazin, 2011. november 11.

Bódy Magdi: Lehettem hat-hét éves, amikor anyukám munkahelyén, az asztalon állva, az egyik nénitől kölcsönkért tűsarkú cipőben a Hold ragyog a Dunán meg a Drága nagymami című slágerrel szórakoztattam a mamám kollégáit. Egyiküknek ez különösen tetszett, és levelet írt a Magyar Rádió Gyermekkórusának, hogy ismer egy nagyon tehetséges kislányt, szóljanak neki, ha legközelebb felvételit tartanak. Szóltak.

Eifert János: Amikor hódmezővásárhelyi diák voltam, nyáron gyakran mentünk paprikát meg krumplit szedni, de az egyik barátom mindig megúszta, mondván, neki próbálnia kell a helyi néptáncegyüttesben. Megkértem, hogy engem is vigyen magával, ő elvitt, én meg ott ragadtam. Később Budapestre, a Honvéd együttesbe kerültem, tizenhét évig voltam hivatásos táncos. Közben elkezdtem előbb táncot, később mást is fényképezni. Egy idő után azt vettem észre, hogy többet mozog a mutatóujjam az exponáló gombon, mint a lábam a színpadon. Így lettem fotográfus.

Magazin: A három „t” fotósa, ahogy önről mondani szokták.

Eifert János: A három „t” az én esetemben nem a tiltott, tűrt és a támogatott kategóriát jelenti, hanem a táncot, a testet és a természetet. Valóban ezeket fényképezem leggyakrabban, és szerintem ezzel a három témával meg is lehet mutatni az egész világot. Az ősember vadászat előtt egy zenés, táncos szertartáson lepróbálta a hadállásokat, a várható eseményeket, kérte az égiek segítségét a sikeres vadászathoz. A zene ritmust és erőt adott neki, a tánccal pedig fokozta az erejét. Már ezekben a szertartásokban is jelen volt a tánc, a test és a természet egysége, a három „t”, azaz maga az élet.

Bódy Magdi: A mozgással én is közelebbi kapcsolatba kerültem. A dzsessz tanszakra jártam, amikor KöllőMiklós pantomimművész bejött az iskolába, hogy zenészeket, énekeseket válogasson készülő előadásához. Rólam hamar kiderült, hogy nemcsak énekelek, hanem táncolni, mozogni is szeretek. Azt mondta, ha van kedvem pantomimezni, valamint hajlandó vagyok komolyan venni a dolgot, tagja lehetek a társulatnak, és a közeljövőben esedékes külföldi turnéra is elmehetek velük. Ettől kezdve három hónapon keresztül minden este próbáltam, gyakoroltam, végül tényleg bekerültem a társulatba. Más kérdés, hogy tőlem az átlagosnál néha egy kicsit többet követeltek, a Gyönyörök kertje című előadásban szaltó közben kellett énekelnem, ami nem annyira könnyű…

Magazin: Talán ezért lett végül énekesnő.

Bódy Magdi: Meg azért, mert imádok énekelni. Egyszer koncert után odajött hozzám egy kislány, és kikerekedett szemmel kérdezte: Magdi, te most tényleg énekeltél? Mondtam neki, hogy énekesnő vagyok, mi mást csináltam volna, persze, hogy énekeltem. Csak azért, mondta erre a kislány, mert én nagyon sok koncerten voltam már, de még egyetlen énekest sem hallottam élőben énekelni…

Magazin: Bódy Magdi viszont élőben énekelt a Generál együttesben, a Mikrolied Vokálban, a Rock Színház Jézus Krisztus Szupersztrár című előadásában Mária Magdaléna szerepében, egyik évben az Év énekesnőjének választották, siker sikert követett, mégis Kanadába költözött.

Bódy Magdi: Azt követően történt ez a változás az életemben, hogy a KFT együttessel együtt kezdtünk dolgozni, bár erről ma már nem sok szó esik. Nem véletlenül lett például fehér az arcuk, ezt én hoztam a pantomimes múltamból. Csakhogy Erdős Péter úgy döntött, nem Bódy Magdi lemezét adja ki, hanem a KFT-ét. Az én utam pedig nem itthon folytatódott, hanem Kanadában. Oda mentem férjhez, ott éltem hat évig, ott koncerteztem, ott nyertem több fesztivált, aztán átköltöztem New Yorkba, ahol eleinte naponta jártam próbaéneklésekre, később ott is alapítottam egy együttest. Találkoztam jó nevű zenészekkel, többek közt a Special EFX tagjaival, velük nagyon sokat léptem fel. Az egyik koncertünkön az első sorban ült Dizzy Gillespie, a legendás trombitás, aki azt mondta az előadás után, hogy az én hangom egy nagyzenekarhoz jobban illene. Nemsokára már Buddy Rich nagyzenekarával énekeltem, bekerültem a zenei körforgásba, a dzsessz világába. New York volt az én igazi egyetemem.

Eifert János: New York tényleg különös hely. 1985-ben a Corvina Kiadó megbízásából egy New York-fotóalbumot készítettem, a házigazda amerikai tájékoztatási hivatal nagyon készséges volt, valamennyi kérésemet teljesítette, egyik nap azt gondoltam, megtréfálom őket, és másnap pont tíz óra tíz percre kértem egy helikoptert, hogy légi felvételeket készítsek a városról. Egy arcizmuk se rezdült, mondták, rendben, tíz óra tízkor felszáll velem a gép. Amikor a World Trade Center egyik épületének tetején lévő helikopterállomás felé igyekeztünk, a Fifth Avenue-n a „Paprikás Weisz” étterme előtt egyszer csak jött szembe a Bódy Magdi. Kérdeztem, nincs-e kedve fölülről is megnézni a várost, valamint tolmácsolni. Volt kedve. De nem ő az egyetlen, akivel összefutottam ott, ha az ember New Yorkban jár, biztosan számíthat rá, hogy egy-két magyar ismerőssel találkozik. A mi generációnknak egyébként szerencséje volt, mert a rendszerváltozást megelőző évtizedekben a diplomáciai kapcsolatfelvétel része volt, hogy a „meghódítandó” országba vagy egy magyar focicsapatot, vagy művészeket küldtek előőrsnek.

Bódy Magdi: Mi már a Magyar Rádió Gyermekkórusával is sokat utaztunk, igaz, mi biztos pont voltunk, nem csak azért, mert a gyerek, pláne a tehetséges gyerek mindig biztos siker, de azért is, mert a mi esetünkben nem kellett attól tartaniuk a vezetőknek, hogy disszidálunk a turné során. Nagyon szép időszak volt, igaz, akadtak különös élmények is. Egyszer Japánban, fellépés közben átéltünk egy kisebb földmozgást. A Botka Vali néni vezényelt, és hirtelen azt látta, hogy az egész kórus jobbra dől, aztán meg azt, hogy balra. Viszont volt lélekjelenlétünk, nem szakítottuk félbe a műsort, és jó, hogy így tettünk, a japán közönségnek ugyanis a kisebb-nagyobb földmozgás szinte mindennapos élmény volt, úgyhogy ők rá se hederítettek. 1965-ben egy két hónapos amerikai turné során énekeltünk a Carnegie Hallban, a Fehér Házban Johnson elnöknek és felléphettünk az Ed Sullivan Showban is, ahol közvetlenül előttünk a Beatles együttes játszott, de lecikiztük őket, mert olyan hamisan énekeltek, hogy nekünk ez fájt. Igaz, fogalmunk sem volt, kik ők.

Eifert János: Amikor a Honvéd együttessel Indiában turnéztunk, Kalkuttában az államelnök is megnézte a műsorunkat. Bár figyelmeztettek minket, hogy az első rész után el fog menni, annyira tetszett neki a műsor, hogy maradt, sőt a végén a kíséretével együtt feljött a színpadra, hogy köszöntsön minket. Csakhogy ezt váratlanul hindi nyelven tette, a tolmácsunk viszont csak angolul értett. Nem akarván zavarba hozni az elnököt, udvariasan hallgatta őt, majd amikor az elnök szünetet tartott és biccentett, hogy fordítson, akkor a tolmács felénk fordult, az indiaiakra mutatott, majd ránk, és mosolyogva azt mondta: Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta… vagyis elszavalt néhány sort a Toldiból. És a következő alkalommal ugyanezt tette, így ment ez percekig. Neki is volt lélekjelenléte. Amúgy tényleg jó volt, hogy művészként sokat utazhattunk, mert akkoriban csak igen szűk keretek között lehetett megtenni ezt. Volt, hogy magánemberként jártam Párizsban, de mivel nem volt pénzem szállodára, a Bois de Boulogne-ban derékszögbe hajtogattam magamat, és a kis Polskimban éjszakáztam.

Magazin: Koncertre készülnek, mindketten Bódy Magdi koncertjére, amelyre november 27-én kerül sor a MüPában és amelyen láthatók lesznek Eifert János digirámái is.

Eifert János: Fotográfusi pályám során sok mindennel megpróbálkoztam, eleinte a táncképekkel, a mindenféle érzelem megjelenítésére alkalmas aktfotókkal vagy a mindent magában foglaló természet megörökítésével, később a fotókon kívül készítettem képnovellákat, diaporámákat, amelyek a képsorok és a hang egybefűzésésvel akár filmnek is tekinthetők, miképpen ezek a digirámák (azaz digitális szerkesztésű diaporámák) is. Utóbbi műfajok nekem azért különösen fontosak, mert a táncosmúltam mozgékonyságát, és klarinétos, fuvolás zenészmúltam legszebb pillanatait hozzák be a fotográfiába. Az viszont tény, hogy most nem lesz könnyű dolgom, hiszen a Magdi főként dzsesszt énekel, márpedig a dzsessz javarészt rögtönzés, és erre nem lehet nagyon precízen felkészülni. De mivel jól ismerem a Magdit, biztosan meg tudom jeleníteni az ő világát.

Bódy Magdi

Született: 1953-ban Budapesten. Foglalkozása: énekes, zeneszerző, producer. Énekelt a Magyar Rádió Gyermekkórusában, később tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte el 1972–1976 között, ahol Vukán György tanítványa volt. Tagja volt Köllő Miklós pantomim együttesének, Mária Magdaléna szerepét énekelte a Jézus Krisztus Szupersztár rockopera magyarországi ősbemutatóján. Énekelt a Korong és a Generál együttesben, a Mikrolied vokálban és a KFT zenekarban, 1981-ben Kanadába költözött, élt az Egyesült Államokban, a dzsessz sztárjaival is sokat koncertezett.

BÓDY MAGDI AJÁNLJA

KÖNYV – RHONDA BYRNE: A TITOK Könyv a nemzedékek által őrzött titokról, amelyről most végre fellebben a fátyol.

FILM – BABE 1. ÉS 2. A pirospozsgás kismalac kalandjai az emberek között.

ZENE – ERYKAH BADU: MAMA’S GUN Funkot, soult idéző hangulatoktól a dzseszszes, hiphopos megoldásokig.

Eifert János

Született: 1943-ban, Hódmezővásárhelyen. Foglalkozása: Fotográfus. Sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. 150 önálló kiállítása volt, 650 csoportos kiállításon szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 44 országában fényképezett, képei, képriportjai, írásai, rendszeresen jelentek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben. 

EIFERT JÁNOS AJÁNLJA

KÖNYV – BRASSAI: BESZÉLGETÉSEK PICASSÓVAL Egy harmincéves barátság tapasztalatával Picassóról és a kortársakról.

FILM – JEAN PIERRE JEUNET: AMÉLIE CSODÁLATOS ÉLETE Audrey Tautou és a lm is elbűvölő.

ZENE – JAN GARBAREK: VISIBLEWORLD A lélek muzsikája, korszerű hangzásban.

Egy kis baleset… majd vizsgálat, röntgen, labor, UH, Tetanus fertőzés elleni védőoltás, sebtoilette, Lidocain érzéstelenítésben sutura, steril fedőkötés a Baleseti Kórház ambulanciáján, Budapest, 2011. november 11.

2011.11.12. Sérült kezem

Egy kis baleset… majd vizsgálat, röntgen, labor, UH, Tetanus fertőzés elleni védőoltás, sebtoilette, Lidocain érzéstelenítésben sutura, steril fedőkötés a Baleseti Kórház ambulanciáján, Budapest, 2011. november 11.

 Lilinek szereltem a kis lakásában a billenőablakot, és ügyetlenségem, vagy inkább sietségem okán leestem a létráról. Nem tört el semmim, belső sérülés sem „keletkezett”, de több órás várakozás, vizsgálat a baleseti kórház ambulanciáján azért kijárt…

Péterfy Sándor u. Kórház-RI és Baleseti Központ (011620313 ) Kórházi felvételi ambulancia

1081 Budapest, VIII. Fiumei út 17. Tel.: 06 1 299-77-00    Osztályvezető: Cserkuti Ferenc Dr.

 AMBULÁNS – KEZELŐLAP

 Beteg neve                  : Eifert János                                    Naplósorsz : 16024007

Születéskori név         :                                                         Esetszám…: 5596014  / 16024007

Születési dátum          : 1943.05.08           Tér.kat: 1           TAJ       : 011-045-131

Anyja neve                 : Bódi Lenke                                    KBA    : 00000191910

Lakcím                        : 1076 Budapest VII. ker., Dózsa György u. 62.

Felvételi dátum          : 2011.11.11    22:54 Beküldő: 011620313

Jelen panaszok: Elmondása szerint ma otthonában létráról, kb 3 méter magasról leesett, jobb oldala ill. jobb keze sérült. Véralvadásgátló, thrombocytaaggregáció-gátló gyógyszert nem szed, egyéb sérülést nem említ, fejét nem ütötte be, eszméletvesztése nem volt, történtekre emlékszik. Saját Ikon érkezett ambulanciánkra.

Státusz: Kp. fejlett és táplált beteg. Fej, nyaki szervek: tiszta tudatú, orientált, pupillák 0,=, kp. tágak, fényre jól reagálnak. GCS 4-5-6. Org. neur. eltérés, góctünet nem észlelhető. Szédülést, hányingert, fejfájást, kettőslátást nem említ. Mellkas: összenyomásra jobb oldalon az alsó bordáknak megfelelően jelez fájdalmat a középső hónaljvonalban, crepitatio nincs. A mellkas részarányos, mko áthallható, szimmetrikus légzés, ritmusos szívhangok. Has: kissé feszes, jobb oldalon májtájon jelez fájdalmat. Medence: fizikális vizsgálattal összenyomásra nem érzékeny, stabil. Gerinc: ütögetésre, direkt nyomásra nem érzékeny. Vesetájék: ütögetésre nem érzékeny. Végtagok: jobb thenaron kb. 2cm-s repesztett seb, ujjak ill. csukló mozgása teljes, fájdalmatlan, KE zavar nincs. Bal térd felett felületes abrasió, térd nem duzzadt, az ízületben folyadék nem tapintható, a patella nem ballotálható, patella felett direkt nyomásérzékenység nincs, AV-t nyújtva megemeli, megtartja, ext-flex 5-0-130, instabilitás nincs, ATP és ADP jól tap., ujjakon KÉM zavar nincs. Többi végtag friss traumas eltérés nélkül, ujjakon KÉM zavar nincs. Felvételi decursus: vizsgálat, labor, rtg,

Diagnózisok: Vuln. cont. man d., Contusio parietis thoracis I.d., Abrasio gen. I.s.

Radiológiai vizsgálatok: RKFJ 008 Röntgen diagnosztika (-1)

2011.11.11 23:35 – (RKFJ) 008 Röntgen diagnosztika (-1)

Mellkasfelvétel, AP/PA Borda felvétel

Nyaki gerinc, kétirányú

Háti gerinc, kétirányú felvétel

Lumbosacralis gerinc, kétirányú felvétel

Medence, AP felvétel Kéz, kétirányú felvétel

C. gerinc: C.I-C.VII: törés nem látható

Th-L gerinc: a csigolyatestek magassága megtartott, törés nem látható

mellkas: aktualis koros, ptx, htx nincs. jobb borda: törés nem látható.

medence: törés nem látható

jobb kéz : törés nem látható

Molnár B./pz

 

UHG 009 Ultrahang diagnosztika 2011.11.11 23:30 – (SUHG) Ultrahang

Diagnosztika

Teljes has + kismedence

Akut hasi Uh vizsgálat:

Szabad hasi levegő, parenchymas szervsérülés nem látható.

Dr. Szillvassy

 

Therápia: Vizsgálat, rtg, labor, UH, Tetanus fertőzés elleni védőoltás, sebtoilette, Lidocain érzéstelenítésben sutura, steril fedőkötés.

Javaslat: Kórházi obszervációt felajánlottuk, állapotának kockázatait ill. lehetséges szövődményeket részletesen ismertettük, ezt megértette, de saját felelősségre távozás mellett döntött, s ezt aláírásával megerősíti. Fájdalmas, duzzadt területeket jegelje (egyszerre max. 30 perc, bőr és jég között szövet legyen !!!), gyulladásgátló-fájdalomcsillapító krémmel kenje (pl. Flector, Diclac 5%).Ne dohányozzon, légzőtornát végezzen, szükség szerint fájdalomcsillapítót vegyen be. Kontroll panasz esetén ambulanciánkon, egyébként 2 nap múlva, hétfőn ter. ill. sebészeti szakrendelőben kötéscsere sebellenőrzés, kontroll vizsgálat.

 Budapest, 2011.11.11.

 Mészáros Zoltán dr.

LISZT 200. Variációk egy fekete zongorára. Chochol Károly, Eifert János, Faragó Gyöngyi, Izápi Laura, Lehotka László, Nagy László, Rózsa Zsuzsa, Szentiváni János és Tóth József Füles kiállítása a Gaál Imre Galériában, Budapest, 2011. november 9 – 2012. január 15.

Eifert-Grand-Solo-caracteri

Eifert János: Variációk egy fekete zongorára / Grand Solo caracteristique (2011)

LISZT-FERENC-200

A MAOE fotóművészeti tagozatának – Chochol Károly, Eifert János, Faragó Gyöngyi, Izápi Laura, Lehotka László, Nagy László, Rózsa Zsuzsa, Szentiváni János és Tóth József Füles – kiállítása a Gaál Imre Galériában, Budapest, 2011. november 9 – 2012. január 15. Köszöntőt mondott Tóth József Füles, a kiállítást megnyitotta Geiger György Kossuth-díjas trombitaművész. Közreműködtek a József Attila Általános Iskola növendékei, karnagy: Rózsavölgyi Ildikó, zongora: Balásházi Bálint.

Tóth József Füles tartja a mikrofont Geiger György Kossuth-díjas trombitaművésznek, aki a kiállítást megnyitja Geiger György Kossuth-díjas trombitaművész, Tóth József Füles (Photo: Herbst Rudi)

Tóth József Füles (Photo: Herbst Rudi) Variációk egy fekete zongorára, a megnyitó közönsége (Photo: Herbst Rudi) Tóth József Füles bemutatja Nagy Lajost (Photo: Herbst Rudi)

Geiger György megnyitó beszédébe hat kis darabot iktatott be. Liszt Ferenc születésére emlékező képkiállításon természetesen idézett a Muszorgszkij – Ravel posztumusz kooperációval készült Egy kiállítás képei-ből.  Megemlítette, hogy Tóth József … “Nem akárkiket kért fel (és itt ne minőségi kiválasztásra gondoljanak, az evidencia) hanem azon szerencséseket, akiknek neveik kezdőbetűit összeolvasva kiadják Liszt Ferenc nevét (minő szerencse,  „T ” betű is van benne, így saját magát is felkérhette.) A kiállító művészek nevei elhangzottak már, de megismétlem – Liszt Ferenc sorrendben – ezúttal keresztnevek nélkül. LEHOTKA, IZAPI, SZENTIVÁNYI, TÓTH, FARAGÓ, EIFERT, RÓZSA, EIFERT, NAGY, CHOCHOL “

Hát, igen, Eifert kétszer… Neveződni tudni kell!

Geiger György rövid Tasso mű bemutatása után ilyen kommentet fűzött a kiállított képekhez:

“… Magas színvonalú, ám nagyon különböző megfogalmazások. Vannak, akik a hangszer testéből indulnak ki, de az átlagszemlélő számára észrevehetetlen „belső szerveket” favorizálják. Mások pedig a láthatatlant, a hangszer lelkét keresik és varázsolják elénk. Így a variációk egyike–másika már nem könnyen vezethető vissza magára a témára. Ám így van ez más területeken is, ahol a variációs forma jelen van. Például a zenében, és ha kicsit elvonatkoztatunk, a köznapi életben is…”

Chochol Károly a középpontban (Photo: Herbst Rudi) Variációk egy fekete zongorára (Photo: Herbst Rudi) Chochol Károly, Nagy Lajos és felesége (Photo: Herbst Rudi) Kozák Albert és más fotósok (Photo: Herbst Rudi)

Variációk egy fekete zongorára (Photo: Herbst Rudi) József Attila Általános Iskola növendékei (Photo: Herbst Rudi) Balásházi Bálint zongorázik DozvaldJános IMG_8341geiger megny

Eifert János: Variációk egy fekete zongorára - Adagio in C major Eifert János: Allegro marzia (2011)

Eifert János: Variációk egy fekete zongorára / Adagio in C major / Allegro marzia (2011)

Kozák Albert Rózsa Zsuzsa, Szentiváni János (Photo: Herbst Rudi) Vajda János (Photo: Herbst Rudi) Chochol Károly egy Eifert-képet elemez (Photo: Eifert János) 

Geiger György Kossuth-díjas trombitaművész 2011.11.09.-Zongora-meghívó

Herbst Rudolf, Dozvald János és Eifert János felvételei

Nők a csúcson: Haarberg Orsolya „Az Év Természetfotósa”, Vadász Anna „Az Év Ifjú Természetfotósa”! A GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2011 fotópályázat képeiből rendezett kiállítás megnyitója és díjátadója, könyvbemutató a Magyar Természettudományi Múzeumban, Budapest, 2011. november 8.

ÉTF-kiállításmegnyitó-közön Az-Év-Természetfotósa-Meghi

Több rekordot és újdonságot is hozott a tizenkilencedik alkalommal meghirdetett Év természetfotósa díj idei kiírása – mondta a díjátadót megelőző sajtótájékoztatón a szervező naturArt Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke. Radisics Milán elmondása szerint a 2011-es pályázatra 234 fotográfus 5309 képpel nevezett, ami mindkét tekintetben csaknem húsz százalékos növekedést jelent az előző évi adathoz képest. A zsűri idén egy új kategóriát (Az állatok a saját környezetükben) is bevezetett, első alkalommal fordult elő, hogy mindkét fődíjat női alkotó nyerte el és először aratott kategóriagyőzelmet határon túli nevező, a marosvásárhelyi Nagy Zoltán Gergely – sorolta a naturArt elnöke.

ÉTF 2011 díjátadás és kiállításmegnyitó ÉTF 2011 díjátadás: Selmeczi Dániel  "A legjobb búvárfotós" díjat veszi át ÉTF 2011 díjátadás: Ritzel Zoltánnak az  1. díjat Bánkuti András Pulitzer-emlékdíjas foóművész adja át Vadász Éva kapta "Az Év ifjú természetfotósa" díjat, amelyet Máté bence adott átÉTF 2011 díjátadás: Radisics Milán 1. díját Eifert János, a zsűri elnöke adja át

Daróczi Csaba: Vidám táj Vadász Anna: Potty, a falat

Darócz Csaba: Vidám táj                                                       Vadász Anna: Potty, a falat

Somodi Ferenc: Mélységi mámor Nagy Zoltán Gergely: Varjú dominancia

Somodi Ferenc: Mélységi mámor                                       Nagy Zoltán Gergely: Varjúdominancia

ÉTF-Díjátadás-Bakos-Gábor-részére, távollétében megbízottja veszi át (Photo: Darányi Zsolt) ÉTF 2011 díjátadás: Haarberg Orsolya átveszi a kategória 1. díját ÉTF 2011 díjátadás: Baki Péter, a magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója adja át Daróczi Csabának az MFSZ különdíját ÉTF 2011 díjátadás: Daróczi Csabának az 1. díjat Eifert János, a zsűri elnöke adja átHaarberg Orsolya: Hverfjell, Island 

Haarberg Orsolya: Hverfjell-kráter, Island – Az Év természetfotója 2011

  Radisics Milán, a naturArt elnöke, Varjú Gabriella (DUNAPACK), Huller Frigyes (NIKON), Haarberg Orsolya (Az Év természetfotósa), XY (GDF-Suez)  ÉTF-Vadász-Anna-az-Év-Ifjú-

A képeken díjazottak és díjátadók, résztvevők és érdeklődők: Dr. Kalotás Zsolt természetfotós, a zsűri tagja; Fáth Péter fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetsége tiszteletbeli elnöke; Fiar Sándor műsorvezető; Darányi Zsolt (FotoKlikk); Kármán Balázs fotóművész, a zsűri tagja; Radisics Milán (naturArt elnöke); Varjú Gabriella (DUNAPACK) díjátadó; Huller Gyula (NIKON) díjátadó; Haarberg Orsolya (Az Év természetfotósa 2011); Patrick Eeckelers elnök-vezérigazgató (GDF-SUEZ Energia Holding Hungary Zrt.); Vadász Anna “Az Év ifjú természetfotósa 2011”; Selmeczi Dániel “A legjobb búvárfotós”; Bánkuti András, Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter, a zsűri tagja; Ritzel Zoltán díjazott; Máté Bence természetfotós, a zsűri tagja; Eifert János fotóművész, a zsűri elnöke; Daróczi Csaba díjazott; Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, díjátadó; Móger Ildikó; Dombovári Tibor búvárfotós, a zsűri tagja; Nagy Zoltán Gábor (Dr. Tildy Zoltán-díj); Lóránt Attila, fotográfus, író, a zsűri tagja; Somodi Ferenc, Gaál Péter, Jakab Tibor, Kerekes M. István, Gönye Csaba, Szabó Tamás, Sutyák István, Palcsek István díjazottak; Bács-Várkuti Emőke, dr. Baj Eszter osztályvezető (Köztársaság Elnöki Hivatal); Garancsy Mihály újságíró (Természetbúvár); Kiss Gábor,  Rákó Alex, és sokan mások. (Darányi Zsolt, Eifert János és Móger Ildikó felvételei)

ÉTF-Eifert-gratulál-Orsinak Dr. Kalotás Zsolt adja át a díjat Nagy-Zoltán Gergelynek (Photo: Darányi Zsolt) ÉTF-Haarberg-Orsolya-Móger- ÉTF-Somodi-Ferenc-díjat-ves

Daróczi Csaba: Közelítő vihar Selmeczi Dániel: Limonádé

Daróczi Csaba: Közelítő vihar                                                  Selmeczi Dániel: Limonádé

 Selmeczi-Dániel_Pórszívó-20

Selmeczi Dániel: Porszívó (Egyiptom, 2010) – A vízalatti fényképezés kategóriában 1. díj

 

ÉTF kiállításmegnyitó-2011.11.08. (Photo: Eifert János)A nyertes alkotások szerdától 2012. január 31-ig megtekinthetők az MTTM kiállításán, majd a szervezők tervei szerint a tárlat további nyolc-kilenc városba is ellátogat. A legjobb felvételeket az Alexandra Könyvkiadó immár hagyományosan kötetben is megjelenteti – közölte Radisics Milán.

Az Év Természetfotósa 2011 címet a zsűri értékelése szerint kiemelkedő kollekcióval Haarberg Orsolya nyerte, aki egyben szerzője Az Év Természetfotója címet kiérdemlő képnek is, amely az izlandi Hverfell-krátert ábrázolja. Az Év Ifjú Természetfotósa címet Vadász Anna szegedi diák kapta. A Kezünkben a Föld kategória első helyezettje Ritzel Zoltán Sodrásban, a második Gaál Péter Esti szieszta, míg a harmadik Daróczi Csaba Zöld út című felvétele lett.

A madarak viselkedése kategória első díját Nagy Zoltán Gergely nyerte el Varjúdominancia című fotójával, a második díjat Daróczi Csaba Vonulás, a harmadik helyet Jakab Tibor Landolás zűrzavarral című képének ítélte a zsűri. Az emlősök viselkedése kategória első és második helyén Haarberg Orsolya végzett Zerge-árnyék, illetve Verekedő sarki rókák című munkáival, a harmadik Radisics Milán Kukázás című fotója. Az állatok viselkedése kategóriában az első Jakab Tibor Angyalok, a második Kerekes M. István Részlet szitakötővel, a harmadik Somodi Ferenc A nagy fogás című felvétele lett.

Radisics Milán elmondása szerint a zsűri Az állatok a saját környezetükben kategória mindhárom díját Haarberg Orsolyának ítélte Mimikri, Hullámok szorításában és Kőszáli kecske az olasz Alpokban című képeiért. Az állatok szemtől szemben kategória első két helyén Selmeczi Dániel Porszívó, illetve Limonádé című fotói végeztek, a harmadik Haarberg Orsolya Kőszáli kecske portréja lett.

A Növények és gombák kategóriát szintén Haarberg Orsolya nyerte “Moszat-rajzával”, a második helyen Sándor Imre Megvagy! című munkája végzett, míg a harmadik díjat Polgár Tibor vihette haza Harcra készen című alkotásáért. A Kompozíció, forma és kísérletezés kategória első díja Kerekes M. István Poirot, a második helyezés Haarberg Orsolya Hóvásznon drótvonalak, a harmadik hely pedig Daróczi Csaba Rend című fotójának jutott.

A Tájak kategória legjobbjának a zsűri Varga István Falvak a ködpaplan alatt című képét ítélte, a második Palcsek István Hajnali óceán című felvétele lett, a harmadik díjat nem adták ki. Az Élet a vízfelszín alatt kategória első két helyén Somodi Ferenc Erdő mélyén, illetve Unka című fotói végeztek, harmadik díj itt sem született idén. A Napnyugtától napkeltéig kategóriát Radisics Milán nyerte Varjak című munkájával, a második Daróczi Csaba Harc a halért, a harmadik Gönye Csaba Ádám Éjszakai árny című képe lett. A természet energiái kategóriában Haarberg Orsolya kapta mindhárom díjat Ég és Föld tánca, Viharmadár és Égő hegy című felvételeiért. Az Ifjúsági kategória győztese idén Vadász Anna portfóliója (Csíplek; Küzdelem; Potty a falat), a második helyet Péter Előd Verőfényben, a harmadikat Kurucz Ádám Nyakon csípve című képei nyerték el.

A humoros felvétel különdíját Haarberg Orsolya Kőszáli kecske portréja kapta meg; a Nimród vadászújság különdíjával Németh János Egy pedig figyel…, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület különdíjával Sutyák János Transzformer, míg a Vadon természetvédelmi magazin különdíjával Bakos Gábor Makákóma című munkáit tüntették ki. A TermészetBúvár magazin különdíját Horváth Róbert, a Természet Világa magazin különdíját Szabó Tamás vehette át, a Piros Fehér Zöld különdíj pedig Daróczi Csabáé lett. A Hazai tájkép különdíjat Varga István, a Sakertour Team különdíját Sutyák István, a Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíját Daróczi Csaba, a PapuaParadise EcoResort legjobb búvárfotósnak járó különdíját pedig Selmeczi Dániel kapta. A naturArt Tildy Zoltán-különdíjasa Nagy Zoltán Gergely lett.

A zsűri munkájában az elnöklő Eifert János fotóművész mellett idén Dombovári Tibor és Kármán Balázs fotóművész; Lóránt Attila fotográfus, író; Bánkuti András fotóművész, fotóriporter; Kalotás Zsolt fotóművész és Máté Bence természetfotós vett részt. (MTI)

Haarberg Orsolya: Hverfell – Az év természetfotója „Nagyon szerettem volna egy emlékezetes képet készíteni az izlandi Hverfell kráterről. Amikor a márciusi telihold idején végre leesett a hó, előteret kerestem a képhez. Ehhez a Myvatn-tó jégmintázata bizonyult a legjobb választásnak, annál is inkább, mert erről a pontról a kráter helyzetéhez képest a holdkelte iránya is megfelelőnek látszott. Bár felhős volt az idő, már órákkal a naplemente előtt kimentem a helyszínre, és vártam, hogy elvonuljanak a horizonton úszó felhők. Ekkor viharos erejű szél támadt, és az egyre emelkedő Holddal együtt úgy tűnt, mintha valaki zsinóron húzná a felhőket a kráter fölül, míg végül épp csak egy pár felhőfoszlány maradt a holdvilágos égbolton.”

 Daróczi Csaba: Vidám táj „A közeli Miklapuszta az egyik kedvenc területem. Mind a földről, mind a levegőből csodálatos látvány. Sokszor repültem már fölötte, így a legtöbb formációját jól ismerem. Ezt a smiley-t is sokszor lefotóztam már, de talán így őszi színekben nézett ki a legvidámabbnak.”

 Vadász Anna: Potty, a falat „Egyik barátunk tanyáján évek óta rendszeresen költ egy búbosbanka-pár. Tavaly lehetőségem nyílt arra, hogy végigkövessem és lefotózhassam ezeknek a csodálatos madaraknak az életét, a párzástól egészen a fiókanevelésig. Fantasztikus élmény volt, hogy ilyen páratlan pillanatok szemtanúja lehettem! A fotómon az a pillanat látható, amikor a fiókáját etető szülő éppen elejti a várva várt falatot, egy lótücsköt.”

 Selmecz Dániel: Limonádé „Egy bahamai búvár-szafarin fő célpontunk a tigriscápa megfigyelése volt. Szerencsénkre már az első napoktól kezdve citromcápák csoportja követte a hajónkat, némi leeső falat reményében. Az egyik reggelen még a merülések előtt a hajó végén ülve sikerült a felszín közelében lencsevégre kapnom ezt a gyönyörű ragadozót.”

Gyermek- és családi fotó workshop – Eifert János vezetésével. FotósWorkshop.hu, Budapest, 2011. november 6.

Gyermek- és családi fotó workshop – Eifert János vezetésével. FotósWorkshop.hu, Kelko Niki szervezésében, Budapest, Fillér u. 11., 2011. november 6., 10:00 – 18:00

Családfényképezés. A kompozíció erővonalai (Photo: Eifert János)

http://fotosworkshop.hu/gyermek-es-csaladi-foto-workshop-eifert-janos-vezetesevel/

„Egyre nagyobb sláger hazánkban is a baba és gyermek fotózás illetve egyre több fotós veszi fel a családi fotózást is a repertoárjába. Tény, hogy rendkívül hálás téma, hiszen egy jól elkapott pillanatról készült képet a szülők már akkor is lelkesen fogadnak, ha a fotós szakmai tudása erősen egkérdőjelezhető. Ahogy a nyári workshopokon bebizonyosodott, Eifert Jánosnak rendkívül jó érzéke, és komoly tapasztalata van e téren, ezért a nagy sikerű „Anya és gyermeke” workshopját követően Gyermek- és családi fotó workshopot hirdetünk.” (Kelko Niki, FotósWorkshop.hu)

A workshop résztvői (Photo: Eifert János) Sári, Bori, Viktor (Photo: Eifert János) 2011.11.06-családfotó

A hivatásos fényképészek, szolgáltató fotóriporterek esküvőket, rendezvényeket, fogadásokat és portrékat, illetve családi fotózást, ezen belül a gyermek és a baba-mama fotózást vállalnak. Hogyan fényképezzük ezeket a témákat külső helyszínen, illetve a műtermben? Lehet-e, szabad-e csak a “tuti tippek” rutinszerű ismételgetésével fényképezni? Megújíthatók-e a hagyományos családfényképezés módszerei, és üzleti szempontból életrevaló ötlet-e a hagyományoktól való eltérés? A választ az újszerű, kísérletező merészséggel használt technika és esztétika sikeres használata adhatja meg. A workshop résztvevőivel most “friss szellemmel” tekintünk a témára. Kitűnő modelljeink segítik a fesztelen, természetes légkört: Kis-Kovács Sári és Kiss Viktor egyéves Bori lányukkal elbűvölnek bennünket. Egyéniségükhöz nem illik a szokványos és avittas képi megfogalmazás. Kísérletezhetünk tehát kedvünkre, miközben persze a szakmai felkészültségünket tökéletesítjük. Ma már a szolgáltató-iparban is csak a huszonegyedik századi szemléletet díjjazzák. Természetesen a mi családfényképezésünkben, a gyermek és a baba-mama fotózásban nem öncélúan keressük az új megoldásokat, a színes ötleteket. Törekszünk arra, hogy a legboldogabb és legőszintébb emberi pillanatokat kapjuk el, ugyanakkor a százszor bevált, éppen ezért unalmas vagy mesterkélt művi pózokat elvetjük. A természetességre, a felszabadult, őszinte pillanatok megragadására figyelünk, miközben a kép esztétikai és technikai értékeit is fontosnak tartjuk. Miközben megtanuljuk a szabályokat, kísérletezünk a fényekkel, a mozgással, az újszerű beállításokkal, a különleges ötletek megvalósításával.

Anya gyermekével, Sári Borival (Photo: Eifert János)

A mama szoknyája alatt 2. (Photo: Eifert János) A mama szoknyája alatt (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

A mama szoknyája alatt 1. (Photo: Eifert János)

Három nyár 2009-2011 – a Szellemkép Szabadiskola kiállítása a Kerengő Galériában, Budapest, 2011. november 3 – 30.

Szellemkép-02

Szellemkép szabadiskola kiállítása: Három nyár 2009-2011 Szellemkép-03 Szellemkép-01 Kapusy György felvételei

A Szellemkép Szabadiskola egyik mottója: a szép képtől eljutni a jó képig. Alkotói fotográfiát tanítunk. Azt pótoljuk, ami így együtt az állami oktatásban nincs. Alapítványi formában működtetett, nyitott formájú, művészeti iskolánkban tizenhetedik éve folyik kétszakos fotográfus és filmes képzés, egymásra épülő, de önállóan, egyes egységekben is elvégezhető, alap-, közép-, és felsőfokú szinteken tanítjuk a képi gondolkozást, a vizuális önkifejezést, az ehhez szükséges analóg és digitális technikákat.

A fotográfia nem pusztán egy szakma, de kreativitásfejlesztő örömforrás is. Az első szemeszter alapozó képzés teljesen kezdőknek, felvételi nélkül. A következő két félév adja a középfokú elhelyezkedésre vagy önálló munkára alkalmas tudást. Itt már tantárgyakra, valamint egy ember-, és egy embert nem ábrázoló tematikára bomlik a képzés. A harmadévben, havi váltásban, különböző, gyakran egymástól teljesen eltérő irányzatokat képviselő fotográfusok, fotóművészek kínálják fel az utakat a hallgatóknak.

Igyekszünk egy olyan szemlélet szerint tanítani, melynek során nem a tanár szubjektív véleménye a döntő. Léteznek szakmai normák, szempontok, melyek alapján egy kép értékelhető. Fontos, hogy diákjaink megértsék, létezik egy alkotói fotográfia, egy önkifejezés, de ez mégsem pusztán szubjektív kérdés. Oktatásunk folyamatos műhelymunkára épül, melyhez hallgatóinknak korlátlan idejű analóg és digitális labor-, valamint bizonyos számú műteremgyakorlatot biztosítunk. Alapítványunk ösztöndíjakkal, pályázatokkal is segíti a legtehetségesebbeket. Az iskolai alkotómunka eredményeit igyekszünk minél szélesebb körben publikálni: az elmúlt években eddig 47 kiállítást szerveztünk hallgatóinknak, hazai és külföldi filmszemlékre, fesztiválokra nevezünk. (Fuchs Lehel)

A 27. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának zsűrije: Eifert János, Vidovics István, Zsitva Tibor. Budapesti Művelődési Központ, Budapest, 2011. november 2., 15:00

2011.11.02-BMK-fotózsűri

A 27. Vizuális Művészeti Hónap fotópályázatának zsűrije: Eifert János, Vidovics István, Zsitva Tibor, (Budapesti Művelődési Központ, Budapest, 2011. november 2., 15:00)

Díjazottak:

I.díj – Mészáros Csaba: Járókelők

II.díj – Mészáros Csaba: Allegro

III.díj – Szedő Iván: Szkiffes a Dunán

Oklevél: Fábián András, Méhely Tamás, Mann Judit, Novák József, Szilvás Zoltán, Tomasz Balázs

2011.11.02-Eifert-Vidovics- Vadócz Zsuzsa felvételei