János Eifert - Photographer

Archive for May, 2012

Eifert János fotókiállítása a Városi Tanács Pinceklubjában, Kisújszállás, 1980. május 30 – június 7.

Eifert János fotókiállítása a Városi Tanács Pinceklubjában, Kisújszállás, 1980. május 30 – június 7.

Kisújszállás, Tóbiás Irén kiállításom plakátja előtt

Tóbiás Irén kerékpárral, a kiállításom plakátja előtt.

Találkozz Eifert János fotóművésszel! Különleges képbemutatóval egybekötött 2. közönségtalálkozó a TRIPONT előadótermében, Budapest, 2012. május 29. 17:00

Eifert könyvbemutató és előadás, Tripont (Eöri Szabó Zsolt felvétele), 2012.05.29.

Eifert János előadása és könyvbemutatója, Tripont, 2012.05.29. Eifert János előadása és könyvbemutatója, Tripont, 2012.05.29. Eifert János könyvét dedikálja, Tripont, 2012.05.29. Eifert János könyvét dedikálja, Tripont, 2012.05.29.

Táncbemutatóval is illusztrált előadásom végén Rajkai György, Adravecz Tamás, Kugler Ferenc, Dallos Endre, Eöri Szabó Zsolt, Izsák Anikó, Gerlóci Gábor nevére dedikálok…

Eifert János előadása és könyvbemutatója, Tripont, 2012.05.29. Eifert János a táncfényképezésről beszél és táncol is könyvbemutatóján, Tripont (Eöri Szabó Zsolt felvétele) 2012.05.29.

Eifert János előadása és könyvbemutatója, Tripont, 2012.05.29.

Tóth Béla, Debreczeni Tamás, Eöri Szabó Zsolt és Eifert János felvételei

2012.05.30-E-mail-Eöri-Szabó-Zsolt 2012.06.01-Facebook-Izsák-Anikó

Egy e-mail Eöri Szabó Zsolttól:

Szia János! Örülök, h. végre el tudtam menni a könyvbemutatódra, láttam a korábbi lehetőségeket is csak mindig közbejött valami. A könyv gyönyörű, remélem sikeres volt eddig is mindenhol, persze még csak átfutottam, de nagyon-nagyon kíváncsi vagyok a gondolataidra. Jó volt hallgatni téged, sajnáltam, hogy volt az elején az a kis zűr, úgy érzékeltem, hogy ez téged is zavart, így talán nem volt 100%-os minden, de mégis, számomra sokat ért így is. És egyben bocs, hogy szóvá teszem 🙂 Látom nagyon gyors vagy, a blogon már ott is a beszámoló, kettőt én is kattintottam, az egyik kuka, a másik eb, tégy velük amit jónak látsz. A beírást köszönöm, hát… igen, értem én…, magam is mindenkitől tanulok, az ember már csak ilyen, ha van hajlama figyelni a másikra. Mindenesetre megtisztelő, egyben ösztönző – ha egyszer más kezébe kerül, kell valami alapot teremtenem, hogy hihessen benne.

Barátsággal, Zsolt

www.eoriszabo.hu
30 222 9 888

—————————————————————————————————————————-

Izsák Anikó Facebook bejegyzése, 2012. június 1.   1:15

Kedves János! A könyved gyermeki örömmel olvasom(?) , frászt. Nézem.Falom. Építkezem.Hálás köszönet érte.Anikó

ui. és a zárókép.(Nyáj, 1978) Gyomronrúgott.Mindíg velem lesz.(most megyek, sírok kissé) Hát igen, a művészet nem tanulható. Adomány. Nem élni vele, bűn.

Eifert János új könyvének bemutatója az EL Greco Galériában, Esztergom, 2012. május 25. 18:00

2012.05.25-Esztergom-tempolom El-Greco-Kávéház-ablaka

2012.05.25-Esztergom-könyvbemutató-közönsége

2012.05.25-Esztergom-Balla-Andrással 2012.05.25-Eifert-János-Balla-András-02 2012.05.25-Eifert-János-Balla-András-01

2012.05.25-Antal-Béla-az-El-Greco-Kávéház-tulajdonosa Eifert János dedikál Bukó Lászlónak (Esztergom, El Cafe Kávéház) Kocsis Magdi, egykori aktmodell és Eifert János Antal Béla, az El Cafe Kávéház tulajdonosa és Eifert János

 Molnár Zoltán, Balla András, Antal Béla és Eifert János felvételei

El Greco Esztergom

2012.06.11-Képírás-könyvbemutató-Esztergomban

Találkozz Eifert János fotóművésszel! Különleges képbemutatóval egybekötött 1. közönségtalálkozó a TRIPONT előadótermében, Budapest, 2012. május 23. 17:00

Tripont-könyvbemutató_114

Tripont-könyvbemutató_76 Tripont-könyvbemutató_112 Tripont-könyvbemutató_146

Tripont, Eifert új könyvét dedikálja (Klug Viktor felvétele)

Dennik Ferenc, Minczér Árpád István, Péli László, Varga Ágnes, Kiss Anikó, Bozsér Kata, Bernáth Adrienn, Jó Ilona, Veres Gábor, Klug József és Viktor, Németh István, Rammacher Attila, Csömör Kemino (MINA), Fazekas Ágnes részére dedikálok.  (Darányi Zsolt (FotoKlikk), Klug Viktor és Debreczeni Tamás (Tripont Kft.) felvételei)

Tripont, Eifert dedikál (Klug Viktor felvétele) Tripont, Klug Viktor és édesapja, Eifert János könyvével (Debreczeni Tamás felvétele) Tripont, Veres Gábor és Eifert János (Klug Viktor felvétele) Tripont-Fazekas-Ágnes-Eifert-János

Tripont, Rammacher Attila és Eifert János (Klug Viktor felvétele) Tripont (Klug Viktor felvétele) Tripont, Eifert János új könyvét dedikálja (Klug Viktor felvétele) Tripont, Mina a dedikált könyvvel (Klug Viktor felvétele)

Szeretettel meghívunk 2012. május 23-án (szerdán), 17 órától, Eifert János különleges képbemutatójával egybekötött közönségtalálkozóra, a Tripont előadótermébe. (1119, Budapest, Thán Károly u. 17.)

INGYENES részvétel, nincs más dolgod, mint feliratkozni a listánkra!

Minél korábban regisztrálj, mert csak korlátozott számú látogatónak lesz lehetősége átélni a különleges atmoszférájú, koraesti program élményeit.

Ismerd meg Eifert Jánost!

Eifert János a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője. Tánc- és aktfotói, természetképei és alkalmazott fotográfiái sokoldalúságáról tanúskodnak. 180 önálló kiállítása volt, 700 csoportos tárlaton szerepelt, képeivel 168 díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát nyert. A világ 40 országában fényképezett. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelennek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban.

Nemrégiben jelent meg egy kivételesen szép és tartalmas kötete, a Képírás Fotóakadémia, mely a hazai fényképészet történetének legkiemelkedőbb alkotásait vonultatja fel.

Szerezz élményt, szerezd meg a könyvet!

A Képírás – Fotóakadémia egyrészt kitűnő szakkönyv, másrészt jóval több is annál: amellett, hogy az autodidakta fotósokat és profi szakembereket beavatja a fényképezés magas szintű elméletébe és gyakorlatába, a fotóművészet kedvelőinek is különleges élvezetet nyújt. A kötet megismerteti az olvasót a fotográfia műfajaival, részletes szakmai útmutatót ad a fényképezhető témákról és a hozzájuk kapcsolódó technikai tudnivalókról, elemzi a fotózás leglényegesebb tevékenységeit és ismereteit. A művet a helyszínen dedikálja Eifert János, melynek beszerzésére lehetőséged van a bemutatón, 5500 Ft-os kedvezményes áron, de meg is rendelheted a következő linkre kattintva!

http://www.fotoklikk.hu/esemeny/eloadas/eifert-janos-bemutato-kozonsegtalalkozo

2012.05.23-Fotoklikk-TRIPONT-közönségtalálkozó

Eifert János KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA könyvbemutató kiállítás az Ágens Fotóművészeti Galériában (1027 Budapest, Fő u. 73.), 2012. május 19-én, 11:00 órakor. A kiállítást megnyitja: Tóth József Füles

Ágens Galéria, könyvbemutató kiállítás (Boldvai Balázs felvétele)

Eifert János KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA könyvbemutató kiállítás az Ágens Fotóművészeti Galériában (1027 Budapest, Fő u. 73.), 2012. május 19-én, 11:00 órakor. A kiállítást megnyitja: Tóth József Füles

Benkő Imre: Balettnövendék (1977) Bánkuti András: Ladanyi-Andrea Ágens-Galéria-03-Peti-Péter-felvétele

Benkő Imre: Balettnövendék (1977)      Bánkuti András: Ladányi Andrea (1984)

Ágens-Keleti-Éva_Eksztázis Eifert János: Tánc (1971) Apáti-Tóth Sándor: Mozsár-és-tojás

Keleti Éva: Eksztázis (1973)        Eifert János: Tánc (1971)             Apáti-Tóth Sándor: Mozsár és tojás (1972)

Eifert János: Hajnal (1984) Eifert János könyvével és kiállított művével (Peti Péter felvétele) Eifert Jánops: Halálba zuhanó madár (1978)

Eifert János: Hajnal (Montagne-au-Perche, Franciaország, 1984)              Eifert János: Halálba zuhanó madár (1978)

Eifert János: Fák tánca (Mártély, 1980)

Eifert János: Fák tánca (Mártély, 1980)

Ágens Fotóművészeti Galéria, Eifert KÉPÍRÁS c. könyvének bemutatója, kiállítása (Peti Péter felvétele) Patyi Árpád műve

Patyi Árpád: Bor, reklámfotó

Boldvai Balázs és Eifert János (Peti Péter felvétele) Boldvai Balázs: Az idő kereke

Boldvai Balázs: Az idő kereke (Dublin, Írország, 2008)

Hász András: KIWI Hász András kiállított művével (Peti Péter felvétele) Czimbal Gyula: Plakát

Hász András: Kiwi (1999)                                                                       Czimbal Gyula: Plakát (2005)

Eifert János: Vágta (1970) Eifert János kiállított művével (Peti Péter felvétele)

Eifert János: Vágta (1970)

Fejér Zoltán: Kemogram Fejér Zoltán kiállított művével (Peti Péter felvétele)

Fejér Zoltán: Kemogram (2008)

Siklós Péter kiállított művével (Peti Péter felvétele) Siklós Péter: Louis Armstrong S. Faragó Gyöngyi: Dzsuang Dszi álma (2005)

Siklós Péter: Louis Armstrong (1965)          S. Faragó Gyöngyi: Dzsuang Dszi álma (2005)

Berényi Gyula: Szénégetők Ágens Galéria, Eifert könyvbemutató kiállítás (Boldvai Balázs felvétele)

Berényi Gyula: Szénégetők (2005)

Patrus Sándor: Shen Wei "Tavaszi áldozat" 3.Patrus Sándor kiállított művével (Peti Péter felvétele)

Patrus Sándor: Tavaszi áldozat, Shen Wei koreográfiája (Művészetek Palotája, 2008)

Tóth József Füles: Tehéntúró Ágens-Tóth-József-Füles-Peti-Péter-felvétele

Tóth József: Tehéntúró reklám (1974)

Ágens Galéria, KÉPÍRÁS könyvbemutató, kiállítás megnyitó (Peti Péter felvétele) Ágens Galéria, Tóth József Füles Ágens Galéria, Patrus Sándort Peti Péter fényképezi (Eifert János felvétele) Ágens Galéria, Eifert könyvbemutató kiállítás (Boldvai Balázs felvétele)

Móger Ildikó és Eifert-János (Peti Péter felvétele) Ágens Galéria, Eifert dedikál (Boldvai Balázs felvétele) Peti Péter és Boldvai Balázs felvételei

Ágens Galéria, Boldvai Balázs szüleivel saját alkotása előtt Ágens Galéria, könyvbemutató kiállítás (Boldvai Balázs felvétele) Ágens Galéria, Hász András és Fejér Zoltán fotóművészek (Eifert János felvétele) Móger Ildikó és Peti Péter (Eifert-felvétele)

Kiállított művek: Berényi Gyula: Szénégetők (2005), Boldvai Balázs: Az idő kereke (Dublin, Írország, 2008), Bölcskey Miklós: William Fox Talbot House (Lacock Abbey, Wiltshire, Anglia, 1990) Camera obscura, Czimbal Gyula: Plakát (2005),  Fejér Zoltán: Kemogram (2008), Hász András: Kiwi (1999), Patrus Sándor: Tavaszi áldozat, Shen Wei koreográfiája (Művészetek Palotája, 2008), Patyi Árpád: Bor, reklámfotó, S. Faragó Gyöngyi: Dzsuang Dszi álma (2005), Siklós Péter: Louis Armstrong (1965), Tóth József: Tehéntúró reklám (1974), Eifert János: Tánc (1971), Eifert János: Tánc (1971), Eifert János: Halálba zuhanó madár (1978), Eifert János: Hajnal (Montagne-au-Perche, Franciaország, 1984), Eifert János: Táncoló fák (Mártély, 1980), Eifert János: Vágta (1970).  (A kiállítást rendezte: Ágens Fotóművészeti Galéria, dr. Patrus Sándor és Velican-Patrus Dóra)

Képírás-fotóakadémia-az-Ágens-galériában

A kiállítás, könyvbemutató végén Nóra, Iván, Beáti, Jóska, Csilla és Ludmon Lajos nevére dedikáltam egy-egy könyvet.

Előadásom és könyvbemutatóm a Bakony Fotóklubban, Veszprém, 2012. május 16. 17:00

Előadásom és könyvbemutatóm a Bakony Fotóklubban, Veszprém, 2012. május 16.  17:00

Láng Tibor művészeti vezető és Mátyus Károly klubvezető hívott meg, hogy tartsak előadást és mutassam be a Képírás – Fotóakadémia c. könyvemet a Bakony Fotóklub tagjainak. A Városi Művelődési Központban (8200 Veszprém, Dózsa Gy. út 2.) található a klub „székhelye”, előadásomra szép számmal eljöttek a tagok. Néhány digirámát (Bemutatkozás, Labirintus, Anyám kertje, Szem-kontakt, Másképp) vetítettem, képekről, munkámról, kiállításokról esett szó. úgy éreztem, a könyvemnek is szép sikere volt. Utczár Gábor, Forintos Imre, Novák László, Taál István, Holló Zsuzsa, Baumann Béla, Láng Győző, Láng Tibor és Mátyus Károly részére dedikáltam is egy-egy kötetet.

Bakony-Fotóklub-előadásom-hallgatósága

Bakony-Fotóklub-Eifert-János-Láng-Tibor Bakony-Fotóklub-Novák-László Bakony-Fotóklub-Mátyus-Károly-és-Eifert-János Bakony-Fotóklub_006

Mátyus Károly klubvezető mondja: A Bakony Fotóklub 1961-ben alakult. 12 fotó amatőr úgy érezte, hogy egymást segítve, egymástól tanulva többre jutnak. A kezdeti sikerek után a taglétszám folyamatosan nőtt, mára azonban többször cserélődött. Az alapítók közül heten még élnek, ketten aktív alkotók. A jelenlegi 48 tagból 25 fő az alkotó fotós (egy aranydiplomás-életműdíjas, egy ezüstdiplomás és három diplomás fotóművész) 20 fő pedig pártoló tagként vesz részt a klub munkájában. A klub a Városi Művelődési Központ támogatásával működik, legfőbb feladatának a vizuális kultúrán belül a fotográfia népszerűsítését tekinti. Ennek érdekében együttműködik a Veszprém Megyei Önkormányzat Megyei Közművelődési Intézetével, a megyén belül működő városi és községi művelődési otthonokkal.

A Bakony Fotóklub alapítója a Pannónia Fotóművészeti Fórumnak, mely a Dunántúl nyolc megyéjének fotósait fogja össze. 2004-ben, hazánk Európai Unióhoz csatlakozásának évében megalapították a Közép-Dunántúli Régióban élő és alkotó fotográfusok számára a Királyi Régió Fotóbiennálét. Rendszeresen szerveznek szerzői esteket. 2003 óta saját fotógalériával is rendelkeznek, ahol havonta más-más szerző mutatkozik be. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár olvasótermében bemutatott „Hónap Fotója” a legsikeresebb alkotóknak és alkotásoknak ad szereplési lehetőséget. A klub tagjai évenként egy-egy témát közösen dolgoznak fel. Minden szerző szabadon alkothat saját érdeklődési köre, felkészültsége szerint.

A kollektíva számtalan egyéni- és kollekciódíjat nyert országos és nemzetközi pályázatokon. Bemutatkoztak Írországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Németországban, Lengyelországban és Romániában.

A fotós sikereken túl a klub elnyerte Veszprém Megye Plakettjét, Veszprém Megyei Jogú Város Pro Meritis díjának arany fokozatát és a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének Plakettjét. 2007-ben „Az év fotóművészeti Alkotócsoportja” címet a Bakony Fotóklubnak ítélték alkotó, nevelő munkájáért és a közművelődésben betöltött szerepéért.

További sikereik forrását azokban a fiatalokban látják, akik idősebb társaik segítségével tovább öregbítik a klub és a magyar fotográfia hírnevét.

Nézni, látni, láttatni – Eifert János könyvbemutató. Vásárhelyi Hírek, 2012. május 16.

Vásárhelyi-Hírek, 2012.05.16.http://www.vasarhelyihirek.hu/nezni_latni_lattatni_-_eifert_janos_konyvbemutato

Nézni, látni, láttatni – Eifert János könyvbemutató

„E bonyolultnak tűnő rendszer középpontjában – a fényképezőgép keresőjéből legalábbis úgy tűnik – mindig az ember áll, még akkor is, ha ő maga éppen nem látható.” Talán ez lehet Eifert János fotóművész az Emlékpontban május 15-én tartott közönségtalálkozójának, vagy ha úgy tetszik könyvbemutatójának az esszenciája.

Egy olyan könyvét hozta haza, szülővárosába Hódmezővásárhelyre, amelyből a fényképezés legnemesebb hagyományait ismerhetjük meg. Tankönyvszerű ám mégis több annál, ugyanis nemcsak az iskolai, hanem az autodidakta formában tanulókat is beavatja a fényképezés elméletébe és gyakorlatába, hogy a ,,képírás-képolvasás” gondolkodást és kreativitást igénylő ,,nyelvezetét” magas szinten elsajátíthassák. 40 év tapasztalata sugárzik át a könyv lapjain.

Eifert János a Vásárhelyi Híreknek elmondta, igyekezett enciklopédiaszerű formában összeállítani a fényképezés ismeretanyagát. Mint mondta, mindenképpen hiánypótlónak tekinthető, hiszen például a portréfényképezésről 30 éve jelent meg utoljára könyv.

Eifert János fotóművész Képírás – Fotóakadémia című könyvében mindezt úgy írja le, hogy az elmélet és a gyakorlat kreatív formában kapcsolódjon össze. A kötet bemutatja az analóg- és digitális fotózást, a képfeldolgozást, a képalakítást, a nyomtatást, a nagyítást, az utómunkálatokat, de szó esik benne az önmegvalósítás lehetőségeiről, a képek közzétételéről, a publikációról, a jogi ismeretekről, a szerzői jogokról, s az ezzel kapcsolatos fontos tudnivalókról is. A kötetben pedig tanítványai, kollégái és saját képei illusztrálják a mozdulatlanná váló pillanat művészetének minden ismérvét.

A könyvet lapozva, a képeket nézve pedig sóhajtozhatunk: „ha én így tudnék fotózni…!”

Szerkesztőségünkön keresztül Eifert János által dedikált kötetéhez lehet hozzájutni, emailben történő előjegyzéssel. (posta@vasarhelyihirek.hu)

Képírás az Emlékpontban – Eifert Jánossal. Vásárhelyi Televízió, Hódmezővásárhely, 2012. május 16.

2012.05.16. Vásárhelyi-Televízió

2012.05.16. Képírás az Emlékpontban – Eifert Jánossal

 A professzionális fényképezés elméleti és gyakorlati tudnivalóit tartalmazza Eifert János Képírás című albuma. A vásárhelyi fotóművész az elmúlt fél évszázad során szerzett tapasztalatait gyűjtötte össze új kötetében, amelyet saját és a szakma legjobbjainak képei illusztrálnak. A végeredményről a helyi közönség is megbizonyosodhatott, hiszen az alkotó az Emlékpontban is bemutatta munkáját.

 Eifert Jánost a világ elismert fotóművészei között tartják számon. Pályafutása során 44 országban járt, 180 önálló, 650 csoportos kiállítást rendezett és 168 díjat kapott. Az elmúlt évek alatt összesen hét könyve jelent meg és most a legújabb munkáját hozta el Hódmezővásárhelyre. Képírás című albuma azért született meg, mert külföldi és itthoni tanításai során többször hiányosnak ítélte az oktatóanyagot, ezért úgy gondolta, ő maga gyűjti össze tapasztalatait a szakmáról.

 – Nagyon nagy felelőssége van a képírónak. Azon túl, hogy a technikai és az esztétikai szabályokat ismernie és használnia kell, lényeges, hogy olyan képeket készítsen, ami a néző számára élményt jelent és nemcsak gyorsan kiselejtezi az agyából és öt másodperc múlva már el is felejti a látottakat. A könyvemben éppen ezt akarom megtanítani az olvasóval – mondta Eifert János fotóművész.

 A fotóművész szerint ahhoz, hogy valaki a fényképezést magas színvonalon tudja űzni, a tehetséget nem lehet kihagyni, de az ismeretek tárházát tanulással folyamatosan lehet bővíteni. Bevallotta: ő is sokat tanult régen és most is másoktól, hiszen azt tapasztalja, a jó képek mindig gondolkodó fotóst feltételeznek.

 – Nagyon sok fotókiállítást, képzőművészeti kiállítást néztem meg és nézek ma is, szeretek albumokat lapozgatni. Épp itt, a vásárhelyi Németh László Könyvtár olvasóterme volt a kedvenc helyem, mert itt Munkácsytól kezdve Rembrandton át különböző fotóalbumokat is megtalálhattam és ezekből lehetett rendkívül sokat tanulni. Például a portré fényképezésnél azt, hogyan világítsunk – tette hozzá a fotóművész.

 A Képírás című tankönyv azért is számít különlegesnek és hiánypótlónak a piacon, mert az elméleti és a gyakorlati ismeretek átadása mellett illusztrációkban is nagyon gazdag. Nemcsak a szerzőnek, hanem a szakma legjobbjainak az alkotásait is tartalmazza, összesen 466 világszínvonalú képet.

 Hódmezővásárhelyi Városi Televízió (6800 Hódmezővásárhely, Ady Endre utca 14.) Telefon: 62/249-188, 62/249-121, Mobil: 30/977-2037, Email:  vtv@hodtav.hu

Eifert János: A fényképet nem a gép, hanem mögötte álló ember készíti. Promenad.hu, Hódmezővásárhely, 2012. május 15.

 

2012.05.15-Promenad.hu-Képírás-könyvbemutatóEifert János: “A fényképet nem a gép, hanem mögötte álló ember készíti”

Feltöltő: Kutasi Roland / promenad.hu 2012-05-15 19:36:43

 

Negyven év tapasztalatát gyűjtötte kötetbe, saját, kollégái és tanítványainak felvételeivel illusztrálta Eifert János fotóművész, akinek Képírás – Fotóakadémia című albumát kedd délután mutatták be a vásárhelyi Emlékpontban. Az alkotó célja, hogy aki csak tudja, örömét lelhesse a képírásban.

Vásárhelyen számos, a fotográfiával foglalkozó esemény lesz a közeli jövőben – vetítette elő megnyitójában dr. Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum főigazgatója, bizonyítva, hogy a város a nagy elődök, Plohn József, vagy Lucien Hervé után is továbbra is kötődik a fényképezés művészetéhez.

A bemutatón az Eifert Jánossal beszélgető Dömötör Mihály fotóművész kérdésre, hogy hogyan alakult ki látásmódja, Eifert János elmondta: fiatalként sokat járt a vásárhelyi városi könyvtárba, ahol a nagy festők albumait lapozva érzett rá a kompozíció lényegére, és az Őszi Tárlatokon a vásárhelyi és a vendégkiállító mesterek képei is sokat formáltak látásmódján.

Persze, a fényképezés módja ennél több – szögezte le a művész, hiszen hiába tartja be valaki a kompozíció szabályait, ha nincs mögötte mondanivaló.

Eifert János 17 éven át táncolt a Honvéd Művészegyüttesben, és közben fotózott is, így örökíthetett meg olyan pillanatokat a táncosokról, amelyet csak az érezhet meg, aki maga is belülről átéli a mozdulatok ritmusát. Képei külföldi sikerei válaszút elé állították, s ő a fotózást választotta. Bár sok-sok egyéni és csoportos kiállítás fémjelzi pályáját, ma is büntetésnek érezné, ha nem vehetne kezébe fényképezőgépet.

A fényképet nem a fényképezőgép, hanem a mögötte álló ember készíti – vallja Eifert János, rámutatva: hiába tervezik meg a legkorszerűbb gépeket, a klasszikus fotók, amelyeket a régi masinákkal készítettek, egyre értékesebbé válnak. Mint elmondta, személyesen ismerhette a szintén vásárhelyi születésű Lucien Hervét, skinek kiállítását is nyitotta meg a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökeként a Tornyai János Múzeumban.

Az album olvasói végigkövethetik a fényképezés történetének fejlődését, a fotózási technikákat, a különböző műfajok legfontosabb jellemzőit a tájfotózástól a diaporáma készítéséig, amellyel az alkotó célja, hogy aki örömét leli a fotózásban, az még tökéletesebb képeket készíthessen. Persze, a fényképezés szabályai rugalmasak, akár át is lehet őket hágni – persze csak a cél elérése érdekében – mutat rá a kötet összegző fejezetében a szerző.

Dömötör Mihály és Eifert János az esten egyetértett: bár az iskolában tananyag, mégis, alig van felnőtt, aki akvarellt készít, viszont szinte mindenki fényképez, miközben ennek ismereteit nem oktatják, bár kivételek itt is vannak, Vásárhelyen, a Németh László Gimnázium esetében.

Nézni, látni és láttatni a világot – ez a képíró feladata, s az igazi művész másként látja a világot, mint bárki más, ezért képes azt úgy láttatni, mint ahogyan a szemlélődők azt sosem tették – vallja Eifert János, akinek célja nem az, hogy az ő szemével lássuk a világot, hanem inkább az, hogy saját szemünkkel lássunk úgy, hogy másoknak is új élményt adóan tudjuk megmutatni.

Eifert János elmondta: amennyiben kötete sikert ér el, előkészítik annak bővített kiadását, amelyben lehetősége lesz részletesen megosztani tapasztalatait az egyes műfajok iránt érdeklődő képírókkal.

Arnay

Emlékpont-Eifert-Dömötör-Mihály Emlékpont-Könyvbemutató-közönsége

Emlékpont-Újságíró_054 Emlékpont-Eifert-Földesi-Gyula Emlékpont-TV-interjú-készül-VTV Emlékpont-könyvbemutató-03

Emlékpont-könyvbemutató-01 Emlékpont-könyvbemutató-Eifert

Fotók: Szőke János, Promenad.hu és www.hodmezovasarhely.hu

2012.05.15.-Emlékpont-KÉPÍRÁS-könyvbemutató-meghívó


Kozák Lajos (1906-1975) életmű kiállítás, Kerengő Galéria, Budapest, 2012. május 14 – 31.

2012.05.16-Fotoklikk.hu

Fotoklikk.hu, Frissítve: 2012. május 16. 21:02 – Készítette: Darányi Zsolt (NoGun)

Kozák Lajos kiállításmegnyitó felvételről

Kissé szomorkás időben nyílt meg Kozák Lajos életmű kiállítása a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában. A cseperkélő tavaszi eső kevéssé kedvezett a várban sétáló és kiállításmegnyitóra betévedő látogatóknak, talán ezért sikerült családias légkörben megnyitni a Cultiris gondozásában készült fotókiállítást. Eifert János nemcsak megnyitotta, de egy-egy kép elemzésével be is mutatta Kozák Lajos munkásságát.

Érdemes megtekinteni a mellékelt videót, ami a megnyitón készült: http://www.fotoklikk.hu/video/kozak-lajos-kiallitasmegnyito-felvetelrol

2012.05.14-Csportkép-Darányi-felvétele

2012.05.14-Eifert-János-Kocsis-Erik 2012.05.14-Eifert-képet-elemez 2012.05.14-Eifert-képelemzés Darányi Zsolt (Fotoklikk) és Kocsis Erik (CULTiRiS Kulturális Képügynökség)

Peti-Péter-fotográfus 2012.05.14-Kozák-Lajos-életmű-kiállítás Darányi Zsolt felvételei

Kozák Lajos munkásságával korábban egy 2 órás beszélgetésen, bemutatón is ismerkedhettünk, ami szintén megtekinthető oldalunkon az alábbi linken.

A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség.

Harmincas évek elejétől a legendás „magyaros stílus” követője, de képei sokszor az átlagosnál melankolikusabbak, személyesebbek. Figurái őszinték, stílusa a kor fényképészeti divatjának modorosságától mentes. Kompozícióiban a későbbiekben megjelenik az új tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) realista szemlélete – diagonális kompozíciók, hosszú kontrasztos árnyékok, az urbánus utcai fényképezés és az itt gyakran alkalmazott felső gépállás. Fotói Vadas Ernő, Dulovits Jenő és Kinszki Imre munkáihoz hasonlíthatóak, akikkel együtt világviszonylatban is említésre érdemes képeket alkottak. Általuk az akkoriban már Párizsban alkotó magyar származású kortársak, André Kertész és Brassai látásmódja és annak magyar gyökerei is új megvilágításba kerülnek. A személyesség, az őszinteség, a spontaneitás és érdeklődő nyitottság jellemezte életművét.

Kozák Lajos (1906-1975) életmű kiállítás, Kerengő Galéria, Budapest, 2012. május 14 – 31.

Eifert János könyvét mutatják be az Emlékpontban. Szeged 24, 2012. május 14. 10:28

2012.05.14-Szeged-24Szeged 24

Eifert János könyvét mutatják be az Emlékpontban

http://szeged.hir24.hu/root/sites/szeged24/programok/2012/05/14/eifert-janos-konyvet-mutatjak-be-az-emlekpontban/

Megjelent: 2012.05.14. 10:28|

Frissült: 2012.05.14. 10:28

“Ha nem érződik egy képen a szenvedély és a képzelet, akkor az csak unalmas és tárgyszerű lehet.” – vallja Eifert János a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője.

A neves fotóművész – nemrégiben megjelent kivételesen szép és tartalmas – Képírás Fotóakadémia című kötete szerzői bemutatójára látogat haza szülővárosába, ahol a fényképezés elméletébe és gyakorlatába Dömötör Mihály fotóművésszel avatja be a közönséget – tájékoztatta a Szeged24-et Elek András, a múzeum sajtóreferense.

Tánc, akt és természet – ez a három fogalom jut azonnal eszébe Eifert János nevéről a fotóművészet ismerőinek. A hazai fotográfia kiemelkedő alakjának 180 önálló kiállítása volt, 700 csoportos tárlaton szerepelt, képeivel 168 díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát nyert. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelennek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban.

Pályájáról, művészi ars poeticájáról az alábbiakat nyilatkozta Eifert egy interjúban: „Hódmezővásárhelyen indult az életem, azóta elég sok élmény van már mögöttem. Az, hogy a világ 44 országban jártam, jelzi a kíváncsiságomat – vallom, hogy a tudomány, a művészet és a hit segít megismerni a világot, én a művészetet választottam. De dolgozom fotóriporterként, emellett az esküvőtől az ételfotón át a tablóképig sok mindent csináltam és csinálok ma is. Ezek a munkák sokat segítnek a kreatív fotográfiában – az ember élményeket szerez, azok pedig beépülnek a képeibe.

Két határozott irány van az életemben: egyrészt a megörökítés, a fényképezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, ugyanakkor egy új világ teremtése. Utóbbi nem mond ellent a világ megismerésének, csak egy másik módja annak – az ember azért teremt a meglévőből egy új világot, hogy a második, harmadik réteget is tudjon mutatni a befogadónak. A befogadó élménye pedig fontos, mert minden gondolat hiteltelenné válik, ha nem érződik mögötte a szenvedély, a képzelet, az a fajta vizuális élmény, ami nélkül egy kép legtöbbször csak unalmas és tárgyszerű lehet.”.

Hogy kinek szól Eifert János nemrégiben megjelent, hiánypótló könyve? Amatőröknek vagy profiknak? Mit lehet kiolvasni egy képből? Milyen stílusok vannak a fotóművészetben? Vannak-e szabályok és fel lehet-e rúgni azokat? Egyáltalán a technikai szinten túl mit lehet tanítani? Hogyan mutassuk meg azt, amit nem lehet szavakkal leírni? És miért nagyon erős magyar (sőt hódmezővásárhelyi!) művészeti ág fotográfia? E kérdésekre nemcsak a kötetből, hanem magától a szerzőtől kaphatnak válaszokat azok, akik ellátogatnak kedden délután öt órakor az Emlékpontba, ahová minden érzékszervre ható bemutatóval várják az érdeklődőket!

IV. Gyöngyösi Digiráma Bemutató és Eifert János KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA c. könyvének bemutatója, GYÖNGYÖK Mátra Művelődési Központ, Gyönygyös, 2012. május 12.

gyöngyös-Könyvbemutató_0429 Gyöngyös-Könyvbemutató_0434 2012.05.12-Gyöngyös-könyvbemutató-Eifert-Füleki-László

Gyöngyös-Dobóczky-Zsolt-kedvesével_0432 Eifert-könyvéről-beszél Gyöngyös-Könyvbemutató-dedikálás_0469 Zsila Sándor feleségével és a dedikált "Képírás - fotóakadémia" c. könyvvel

Gyöngyös-Könyvbemutató_0457

Gyöngyös-Könyvbemutató_0430 2012.05.12-Gyöngyös-TV-interjú Zsila Sándor zsűritag TV-interjúja, IV. Gyöngyösi Digiráma bemutató Gyöngyös-Dobóczky-Zsolt-TV-interjúja

Díjazottak-Zsűri-Digirama-Bemutató

2012.05.12-Digiráma_Gyöngyös_2012_plakát „Május 12-én a Fotókörünk szervezésében megtartottuk a negyedik országos Digiráma Bemutatót. A szervezési munkákat négyen vállaltuk fel és elmondhatom, hogy töretlen lelkesedéssel dolgoztunk a rendezvény sikeréért és hihetetlen lelki energiákat mozgósítottunk, hogy minél több fotót szerető emberhez eljuttassuk a vizuális kultúra eme vékonyka szeletét. A szervezési előkészítő munkák egy jelentős részét Füleki Laci a fotókörünk vezetője vállalta magára. Ő tartotta a kapcsolatot a neves zsűrivel, és Ő koordinálta a rendezvényt propagáló honlapot. Budai Jocó barátom volt a technikai “guru”, aki a vetítésekért és minden egyéb technikai kérdésért felelt. Koren Peti az a grafikus srác, aki jobbnál jobb plakátokkal és grafikai megoldásokkal lep meg minket. Nélküle, az Ő zseniális látásmódja nélkül kevesebb lenne a látvány, az élmény. És szerénytelenül felsorolom magam, aki az alkotókkal való kapcsolattartásért feleltem. Bízva abban, hogy sikerülhet hosszútávon is egy jó közösséget teremtenünk a fotózás és a digiráma készítés oldalvizén.

Nos, a szorgos előkészületek meghozták a gyümölcsüket, mert 21 alkotó összesen 31 pályaművet nevezett be a “viadalra”. A szigorú, de igazságos zsűrinek nem volt egyszerű dolga, mert igencsak eltérő hangulatú, indíttatású és minőségű anyagokat kellett összehasonlítania. Szerencsénk volt, mert a tavaly megismert és megszeretett fotóművész csapat ismét elvállalta a döntnöki szerepet. Aki a fotózásban jártas, annak a következő nevek bizton sokat jelentenek: Eifert János, Zsila Sándor, Dobóczky Zsolt.

2012.05.12-Gyöngyösi-Digiráma-bemutató-zsűri-01 2012.05.12-Gyöngyös-Eifert-előadása 2012.05.12-Gyöngyösi-Digiráma-bemutató-Dobóczky-zsolt

A szombati nap délelőttjén a zsűri tagjai egy-egy előadással lepték meg a közönséget. Sokat lehetett tanulni Tőlük, mivel önzetlenül és lelkesen adták át a tudásukat, tapasztalataikat. Délután pedig maga a verseny zajlott. A sok vizuális és hang élménytől szinte “zengett” a ház. A művek kiben-kiben más és más hatást, hangulatot keltettek. Az egészen nyugodt, melankolikus hangvételű daraboktól a pergős lendületes darabokig szinte a teljes spektrum felvillant egy időre. Izgalmas volt. Úgy gondolom, hogy megint jól járt, aki eljött és velünk töltötte ezt a mai napot. A zsűri a rendezvény végén részletesen értékelt minden produktumot, és ez nagy segítség volt az alkotóknak, mert az ott elhangzott gondolatokból lehet igazán tovább építkezni és fejlődni.

Én is vettem magamnak a bátorságot, hogy egy művet elkészítsek, és azzal benevezzek. A sok-sok befektetett munka meghozta a gyümölcsét, mert a tisztelt zsűri a B kategóriában a harmadik díjat ítélte oda a “Tánc öröme” című digirámámnak. Jól esett a díjazás általi megtiszteltetés még akkor is, ha nyilvánvaló hibái és kiforratlanságai is vannak a műnek.

Nagyon büszke vagyok a csapatunkra. És kiemelten büszke vagyok Budai Jocó barátomra, aki az “A” kategóriában olyan mértékig elnyerte a zsűri lelkesedését, hogy az első díjat Neki ítélték oda. Ezúton is tiszta szívemből gratulálok Jocónak!!!” (Kalács René, http://kalacsirene.blogspot.com)

A IV. Gyöngyösi Digiráma Bemutató díjazottjai – az Eifert János, Dobóczky Zsolt, Zsila Sándor összetételű zsűri döntése alapján:

A kategória: 1. díj Budai József: A 101-es szoba, 2. díj Zakkar Antónia: Szerelmet találtak, 3. díj Kele János: Így (is) élünk Budapesten

B kategória: 1. díj Kocsis István Tamás: Lépcsők, 2. díj Bartha Zoltán: Zaragosa, 3. díj Kalácsi René: A tánc öröme, Különdíj Kocsis István Tamás: Lépcsők

A díjazottak a Mekkoraprint kft 25ezer, 15ezer, 10ezer Ft értékű fotónyomtatási lehetőségét kapták, a különdíj Eifert János Képírás-Fotoakadémia című könyve.

Különdíj-átadása-Digirama-Bemutató-1.-díjasának IV. Gyöngyösi Digiráma Bemutató-csoportkép a résztvevőkkel, szervezőkkel

Kalácsi René, Füleki László és Eifert János felvételei

Elhunyt Seregi László, a hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő művésze, alkotója, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és Kossuth-díjas mesterművésze. A neves koreográfust pénteken este életének 83. évében érte a halál. Budapest, 2012. május 12.

Seregi László a Fából faragott királyfi felújításakor, 1984 (Photo: Eifert János) Elhunyt Seregi László, a hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő művésze, alkotója, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és Kossuth-díjas mesterművésze. A neves koreográfust pénteken este életének 83. évében érte a halál. Budapest, 2012. május 11.

7óra7 2012. május 12.   00:00          http://7ora7.hu/hirek/elhunyt-seregi-laszlo

Seregi Lászlót a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

A Magyar Állami Operaház június 21-i, 22-i, 23-i és 24-i Rómeó és Júlia előadásait Seregi László emlékének ajánlja. A Magyar Nemzeti Balett volt balettigazgatója, karizmatikus alkotója emlékére az Operaház új évadában Seregi-Shakespeare hónapot tart: 2013 áprilisában mindhárom nagysikerű művét sorozatban játssza majd a dalszínház balettegyüttese.

Seregi László Budapesten született 1929. december 12-én. Tizenöt és fél éves korában jelentkezett az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Nem fejezte be tanulmányait, a fogaskerékgyár raktárosa lett, majd 1949-ben táncosnak szerződött a Néphadsereg Művészegyütteséhez. Az együttesben Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettet tanult.

Seregi László: Kalotaszegi táncok. Szólót táncol: Eifert János, a Honvéd Együttes táncosa, 1968 (Photo: Korniss Péter) Koreográfusi tehetsége hamar megmutatkozott: 1952-ben a Kalotaszegi táncok, majd 1953-ban a Reggel a táborban című művét alkotta meg. 1957-ben szerződtette az Operaház, ahol balett-táncosként kezdte, majd balettmesterként és koreográfusként tevékenykedett. Eleinte balettbetéteket készített operákba. A legsikeresebbek: Faust (1966), Tannhäuser (1967).

Sreregi-Bartók: Fából faragott királyfi (1970) - Photo: Eifert János Seregi-Hacsaturján: Spartacus (1968). A címszerepben Fülöp Viktor (Photo: Eifert János)   1968 az áttörés éve volt: hatalmas sikerrel mutatták be háromfelvonásos nagybalettjét, a Spartacust. 1970-ben megkoreografálta A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Ezután újabb sikeres, egész estés balettek következtek: Sylvia (1972), A cédrus (1975). 1978-ban egyfelvonásos balettjét, a Változatok egy gyermekdalra című művét mutatták be. 1977-től 1984-ig az Operaház balettigazgatója volt, majd 1985-től újból jelentős egész estés baletteket alkotott. Ekkor született Shakespeare-trilógiájának első darabja, a Rómeó és Júlia, majd 1989-ben a Szentivánéji álom, 1994-ben A makrancos Kata.

Seregi-Hidas: A Cédrus (1970) - Dózsa Imre és Kékesi Mária kettőse (Photo: Eifert János)  Eifert János felvételei

Koreográfiáival a Magyar Nemzeti Balett az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő sikert aratott külföldön is. Műveit a világ jelentős balettszínpadain (egyebek közt Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Leningrád, Kijev, Berlin, Monte Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London, Zürich és Sydney színházaiban) bemutatták és műsoron tartják.

Seregi László 1980-ban kapott Kossuth-díjat, 1989-ben a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003) és Prima Primissima-díjas volt.

„Igazi, nagy reneszánsz művész volt, aki elsősorban a tánc, de a zene, a képzőművészet, az irodalom, a színház, a színpad területéről is páratlan tudást egyesített magában – mondta el az MTI-nek Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke. – Hogy könnyű volt-e vele együtt dolgozni? Erről csak azt mondhatom: nem – minthogy mindketten rendkívül igényesek voltunk. Egy élet munkája kötött össze bennünket, talán csak két alkalommal vesztünk össze, ami nem volt jelentős. Ha vitatkoztunk, az mindig a szent cél, az alkotás érdekében történt.”

„Nehéz most méltatni őt, mert ahogy mások, én is nagyon erősen a hír hatása alatt vagyok – válaszolt az MTI-nek Szirtes Tamás rendező -. Mi a Macskák premierje óta nagyon szoros barátságban voltunk, heti rendszerességgel beszéltünk. A magyar színházművészet legragyogóbb csillagának tartom Seregi Lászlót, mindent tudott a szakmáról. Univerzális tehetségének hasznát nemzedékek kamatoztatták.”

„Annak ellenére, hogy a pályámat balerinaként kezdtem, én elsősorban az embert veszítettem el, az egyedi teremtményt szeretném dicsérni – hangsúlyozta a Budapesten tartózkodó, Londonban élő színésznő, Nádasi Myrtill. – Édesanyám, Nádasi Marcella kedvenc növendéke volt. A táncosokat különlegesen szoros kapcsolat fűzi a mesterükhöz. Nos, Seregi László később, ha találkoztunk, az édesanyámat látta bennem, úgy szorongatta a kezemet, például a magyar balett londoni vendégjátékán. Csodálatra méltóan sokoldalú volt, érzékeny. Úgy vélem, hogy az ő Shakespeare-balettjei állnak a szellemüket tekintve a legközelebb az eredeti drámákhoz. Ő kibontotta szöveget, és lefordította a tánc nyelvére. Egy fix pont tűnt el vele az életemből.”

„Azt szokták mondani, hogy nincs nélkülözhetetlen ember. Seregi László azon kevesek egyike, aki pótolhatatlan, akit nem lehet elfelejteni, a művei nélkül meglenni a magyar táncművészetnek – mondta Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora, több Seregi-darab főhőse -. A szerepeket a táncos testére kreálta, azt hiszem, nem véletlen, hogy külföldi együttesnek eredeti koreográfiát nem készített, ő együtt élt az operaház társulatával, vagy a Macskák szereplőivel. Nem véletlenül nyilatkozta Andrew Lloyd Webber, hogy Budapesten értettem meg, miért írtam meg a musicalt. Seregi koreográfiái a magyar kultúra olyan alapművei, amelyeket a következdő évtizedek sem fognak felülírni. Rómeó és Júliája a korhoz, a jelenhez szól, miközben a habzó reneszánsz világ is megjelenik a színen, próbafolyamata különösen emlékezetes számomra. A sikeres előadásoknak kitörően tudott örülni, ragaszkodott az elképzeléseihez, ezért néha a végsőkig elment, ma már tudom, csak így érdemes.” (MTI)

Személy szerint mélyen érintett Seregi László halála. Koreográfiáit és őt magát gyakran fényképeztem, és azontúl is sokszor élvezhettem társaságát. Nemcsak a hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő alakja, karizmatikus alkotója, hanem szellemes, jóhumorú társasági ember is volt. Remekül zongorázott, gyakran élveztük játékát, és különösképpen színes történeteit. A Honvéd Együttes táncosaként a Reggel a táborban és a Kalotaszegi táncok -az együttes állandó repertoárdarabjai – 17 éven át a “lábomban” voltak. 1977. május 8-án, a Miró Fotógalériában a Természetes képek c. kiállításomat ő nyitotta meg.

Nézni, látni, láttatni – Eifert János könyvbemutató. Vásárhelyi hírek, 2012. május 11.

Vásárhelyi Hírek, 2012.05.11.

Nézni, látni, láttatni – Eifert János könyvbemutató

http://www.vasarhelyihirek.hu/kepiras-kepolvasas_eifert_janossal

A hódmezővásárhelyi születésű Eifert János, a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője mutatja be Képírás – Fotóakadémia című könyvet május 15-én, kedden 17 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

Eifert János kivételesen szép és tartalmas kötetet nyújt át az érdeklődőknek, mely méltán nevezhető hiánypótlónak- olvasható a Kossuth Kiadó ajánlásában.

A Képírás – fotóakadémia egyrészt kitűnő szakkönyv, másrészt jóval több is annál: amellett, hogy az autodidakta fotósokat és profi szakembereket beavatja a fényképezés magas szintű elméletébe és gyakorlatába, a fotóművészet kedvelőinek is különleges élvezetet nyújt. A kötet megismerteti az olvasót a fotográfia műfajaival, részletes szakmai útmutatót ad a fényképezhető témákról és a hozzájuk kapcsolódó technikai tudnivalókról, elemzi a fotózás leglényegesebb tevékenységeit és ismereteit. A szerző mindezeket a szokványos szakkönyvektől eltérően az elmélet és a gyakorlat szerves egységében jeleníti meg annak érdekében, hogy az olvasók a „képírás-képolvasás” gondolkodást és kreativitást igénylő nyelvezetét a legmagasabb szinten sajátíthassák el. A lenyűgözően gazdag képanyag különleges élményt jelenthet mindenkinek, hiszen a kötet a hazai fényképészet történetének legkiemelkedőbb alkotásait vonultatja fel.

A könyv nemcsak az iskolai, hanem az autodidakta formában tanulókat is beavatja a fényképezés elméletébe és gyakorlatába, hogy a képírás-képolvasás gondolkodást és kreativitást igénylő nyelvezetét magas szinten elsajátíthassák. Eifert János fotóművész több évtizedes munkássága, tapasztalata alapján mindezt úgy írja le, hogy az elmélet és a gyakorlat kreatív formában kapcsolódjon össze. A kötet bemutatja az analóg- és digitális fotózást, a képfeldolgozást, a képalakítást, a nyomtatást, a nagyítást, az utómunkálatokat, de szó esik benne az önmegvalósítás lehetőségeiről, a képek közzétételéről, a publikációról, a jogi ismeretekről, a szerzői jogokról, s az ezzel kapcsolatos fontos tudnivalókról is.

A hódmezővásárhelyi születésű Eifert János, a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője mutatja be Képírás – Fotóakadémia című könyvét május 15-én, kedden 17 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

A szerzővel Dömötör Mihály fotóművész beszélget.

Képünkön Eifert János (Fotó: Enyedi Attila)

Gustav Klimt éve Bécsben. A leghíresebb osztrák festő valamennyi korszakát bemutató kiállítás sorozat az idei „sláger” valamennyi bécsi múzeumban. Klimt: Up Close and Personal / Klimt Persönlich, Leopold Museum, Wien, Ausztria, 2012. május 9.

Wien-Gustav-Klimt-A-csók

Gustav Klimt éve Bécsben. A leghíresebb osztrák festő valamennyi korszakát bemutató kiállítás sorozat az idei „sláger” valamennyi bécsi múzeumban. Klimt: Up Close and Personal / Klimt Persönlich, Leopold Museum, Wien, Ausztria, 2012. május 9.

Gustav Klimt (1862-1912) zseniális festő és az 1900 körüli modern művészet úttörője volt. Élete legnagyobb részét Bécsben töltötte. Legismertebb festménye, „A csók” a bécsi Belvedere palotában tekinthető meg. Ez a „csók” megváltoztatta a világot. Ez a festmény, valamint Gustav Klimt maga, jelképei koruk irányadó művészeti irányzatának, a bécsi modernizmusnak. 2012-ben Bécsben Klimtnek több műve csodálható meg, mint eddig bármikor.

Gustav Klimt valamennyi korszakát bemutató kiállítás sorozat idén nyáron valamennyi bécsi múzeumban.

Idén, 2012. július 14-én ünnepli a leghíresebb osztrák festő, Gustav Klimt 150. születésnapját. Gustav Klimt nem mindennapi születésnapját az osztrák főváros egy kiállítás sorozattal koronázza meg.

A festőművészt a középpontba állító kiállítások mellett az Albertina múzeumban Gustav Klimt grafikái, míg a Belvedere múzeumban leghíresebb képei láthatók. A különleges kiállítások sora azonban itt még koránt sem ér véget. A MAK múzeumban a Stoclet palota Gustav Klimt által készített alaprajzát, a Néprajzi Múzeumban Emilie Flöge Gustav Klimt által megihletett különleges textiljeit, míg a Színház múzeumban (Theatermuseum) a Gustav Klimt híres botrányát megtestesítő „Nuda Veritas“ darabot láthatjuk.

Wien-Gustav-Klimt_86 Wien-Gustav-Klimt_80 Wien-Gustav-Klimt_82

A Bécsi Múzeumban látható a világ legnagyobb Gustav Klimt gyűjteménye

Gustav Klimt kora egyik legtehetségesebb festőjének számított, akit fiatal korától kezdve elhalmoztak megbízásokkal. A városi gyűjteményeknek, így 1888. óta a Bécsi Múzeumnak (Wien Museum) is kötelessége volt a Gustav Klimt alkotások gyűjtése és karbantartása. A Bécsi Múzeum jelenleg 400 Gustav Klimt rajzot, 8 olajfestményt és számos plakátot tudhat magáénak, amivel a világ legnagyobb Gustav Klimt gyűjteményének birtokosa.

A New York-i műkereskedővel Serge Sabarsky-val való 1984-es New Yorki kiállítást leszámítva, eddig még nem volt külön Gustav Klimt kiállítás, így érthető, hogy eddig csak kevesen tudtak a Bécsi Múzeum Gustav Klimt gyűjteményéről. Az idei jubileumi év pedig tökéletes alkalom arra, hogy mind a bécsiek, mind a Gustav Klimt rajongók megismerjék a művész alkotásait.

Wien-Gustav-Klimt_Mother-with-children

Toronyi Attila: Fotóakadémia – tankönyv és album. Infovilág, 2012-05-08 08:59

Toronyi Attila: Fotóakadémia – tankönyv és album. Infovilág, 2012-05-08 08:59

2012.05.08-Infovilág

Igényes kiállítású, tartalmas kötetet vehet kezébe az olvasó – a szerző, Eifert János és a Kossuth Kiadó jóvoltából. A Képírás – fotóakadémia című könyv egyaránt szól a fényképezést, fényképészetet tanuló, az ismereteket gyarapító közönséghez és a műfajt csupán kedvelő, ám a masinához csak ritkán nyúló, passzív szemlélőkhöz.

Eifert János neve jól cseng a hazai fotóművészet ismerői körében. Sokoldalú tevékenységével hosszú évtizedek óta jelen van a kiállítótermekben; számtalan díjat, nagydíjat, különdíjat nyert. Szakfolyóiratok munkatársaként, szerkesztőjeként járult hozzá az ifjabb fotós nemzedék kineveléséhez, Aktfotográfia című műve németül is megjelent. Több mint negyedszázada oktatóként, előadóként is hallat magáról: volt nemzetközi alkotótábor művészeti vezetője éppúgy, mint egy bécsi főiskola fotószemináriumának docense. Az ezredforduló óta tanított Győrött és Budapesten egyaránt.

A Képírás – fotóakadémia című könyvének anyaga szakmai előadásaiból, írásaiból merít, azok szerkesztett, átdolgozott változata. De nem csupán remek tankönyvet kínál az olvasmány, ennél jóval több: a fotóművészet keresztmetszetét bemutató album. Bár Eifert számára – mint írja – játék a fotográfia, ám ez esetben igen komoly játékról van szó. A világ megismerésének eszközéről, olyan lehetőségről, amelynek segítségével találkozások jönnek létre, a fotósnak megoldandó feladatokkal kell szembenéznie. A fotográfia másfelől szabadságot kínál a gép kezelőjének, hogy gondolatait képi nyelven közölhesse. „Nézni – látni – láttatni: ez a képíró (fotográfus) feladata, miközben egyensúlyozik a képzelet és a valóság peremén” – fejtegeti a szerző.

A Fotóakadémia nem hagyományos szakkönyv abban az értelemben, hogy lépésről lépésre avatna be a fényképezés elméletébe és gyakorlatába. Az alig 160 oldalba sűrített ismeretanyag a képelemzés, fotótörténet mellett élvezetes esztétikai élményt nyújt a lapokon közölt színes és fekete-fehér képeknek köszönhetően. Minthogy tehát a témák áthatják egymást, nincs szigorú sorrendiség, ezért a kötetet bármely irányból, akár hátulról előre is lapozgathatjuk.

Eiferten azonban a kényes ízlésű tankönyvírók sem találhatnak „fogást”, hiszen nem csupán a fotográfia műfajait, témáit veszi számba, hanem feltérképezi az összes alkalmazási területet is. A műtermi fényképezéstől, a légi, esemény- és koncertfényképezésig, az alkalmazott fotográfiától a szociofotóig. A Fényképezés technikája című fejezet pedig egyaránt szól az autodidakta fotósokhoz és a profi szakemberekhez, akik napjainkban inkább digitális képszerkesztés és feldolgozás hívei.

Eifert szerint azonban az analóg technika „él és élni fog”! Kérdés, hogy meddig?

Otto Wagner épületei Bécsben: Steinhofi Leopoldskirche, Ernst Fuchs Privat Museum. Wien, Austria, 2012. május 7.

Wien-Ernst-Fuchs-Privat-Museum-01

Otto Wagner épületei Bécsben: Steinhofi Leopoldskirche, Ernst Fuchs Privat Museum. Wien, Austria, 2012. május 7.

Otto Wagner (teljes nevén: Otto Koloman Wagner) (Penzing, 1841. július 13.Bécs, 1918. április 11.) osztrák építész, a századforduló bécsi akadémikus építőművészetének egyik kiemelkedő jelentőségű bírálója és megújítója. A Loos, Hoffmann, Olbrich nevével fémjelzett bécsi iskola vezető egyénisége.

Tanulmányait a bécsi Polytechnikumban, a berlini Építészeti Akadémián és a bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte.

Építészeti tevékenységének első három évtizedében – mintegy 1894-ig – a kor ízlésének megfelelően a historizmus és eklektika díszítőelemeit felhasználva tervezett, épített. Hasenauer utódaként kinevezték a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanárává. Szinte egyidejűleg Bécs város nagyszabású közlekedési- és vízépítési munkáinak építészeti tervezésével is megbízták: az egész Bécset áthálózó Stadtbahn (városi vasút) állomásépületei és a városképben mutatkozó támfalai új formavilággal ismertették meg a már megszokott eklektikát kedvelő várost. Ennek kapcsán – építőművészként – legnagyobb érdeme az volt, hogy kész alkotásaival demonstrálva lépett fel a bécsi eklektikával (historizmussal) szemben.

Nem sokkal az után, hogy a kultuszminisztérium művészeti bizottságának és tanácsának tagjává nevezték ki – megbízói számára meglepetésként – csatlakozott a bécsi szecesszióhoz.

Ezután, valószínűleg tanítványai – nevezetesen Olbrich hatása alatt – a Jugendstil szellemében alkotott. 1899-től a Wiener Sezession egyik vezető egyéniségévé vált, kiállításaikon iparművészeti alkotásokkal (bútorokkal, textilekkel, kerámiákkal, üvegtárgyakkal stb.) rendszeresen szerepelt, amelyek jelentős hatással voltak az osztrák iparművészet szecessziós stílusának alakulására.

A századfordulón épülő bécsi bérházai (Wienzeile 38. és 40., Köstlergasse 3., 1898) a bécsi szecesszió karakteres példái. Több bécsi és budapesti bérházat is tervezett.

Intenzív építészi tevékenysége során építészete fokozatosan tisztult. Életművének ekkor keletkezett jelentősebb alkotásaival azonban továbbra is meg-meg botránkoztatta a bécsieket. Ezért több értékes tervének megvalósulását elgáncsolták (Műv. Lex.716.).

1900 utáni megbízatásai közül jelentőségben különösen a steinhofi elmegyógyintézet monumentális temploma (1903-1907) és a Bécsi Posta-takarékpénztár épülete (1903-1907) emelkedik ki. (Ez utóbbit – alumínium-acél-üveg-márvány burkolatával, mesteri térkezelésével és logikus, gyakorlatias formáival – a huszadik századi építészet egyik kiemelkedő alkotásának, a modern építészet előfutárának tekintjük).

Bécs-ottakringeni szanatóriuma (1908-1909) és Döblergasse 4. sz. alatti bérháza már a modern építészethez való áttörést mutatják. Utolsó alkotásainál a dísztelen homlokzatképzésig jutott el, de az eklektika néhány bélyegét – szimmetria, monumentalitás – azonban sohasem tudta levetni. Épületein kívül ezt városrendezési elveinek illusztrációi (Bécs, XXII. kerület eszmei terve 1910-1911) és szinte minden fennmaradt vázlata és terve is tükrözi.

Otto Wagner templom (Photo: Eifert János) Otto Wagner-templom, Leopoldskirce (Photo: Eifert János) Wagner egyik “magyar vonatkozású” egyházi épülete, az 1907-ből származó steinhofi Leopoldskirche. A szomszédos Steinhof Szanatóriumot kereste fel valamikor jószántából Széchenyi István gróf, hogy idegbaját gyógyítsák, és innen nem volt menekvése Metternich gyűlöletétől. (Széchenyi korában persze még nem állt sem az Otto Wagner által épített aranyozott kupolájú templom, sem az azt körülvevő mintegy hatvan szanatóriumépület, csak az első Steinhof-alapítvány működött, mely már akkor is kizárólag exkluzív pácienseket fogadott.) A vallás kérdése furcsa jelentőséget kapott itt, mely kihatással volt magára az épületre is. Az ablakok és mozaikok készítésével megbízott Koloman Moser, a szecesszió másik neves alakja éppen házasságot kötött az eredetileg zsidó családból származó Elisabeth Mauthner-Markhoffal, ezért eltiltották munkája befejezésétől. A feladatot Remigius Geyling kapta meg, aki a Burgtheaterben és a bécsi Operában mintegy négyszáz színpadképpel tette hallhatatlanná nevét…

Steinhofi Leopoldskirche, Otto Wagner templom (Wien) Photo: Eifert János

A legszebb wagneri emlékművek egyike a mai Ernst Fuchs magánmúzeum. A Bécsi-erdő szélén kariatidaszerű masszív oszlopokon emelkedik a könnyedén lebegő lapos tetejű villa aranyozott fekete istennő szoborral és kecses épületszárnyakkal. A villát Wagner nyaralónak építette, majd néhány évvel később Ben Tibernek, a Ronacher varieté tulajdonosának adta el. A szépséges jugendstil épületet századik születésnapján a festő-építész-designer, Ernst Fuchs, Ausztria Monte Carlóban élő reprezentáns művésze mentette meg a pusztulástól. Nemcsak helyreállította wagneri szellemben a pompás termeket, a szalont, hálószobát, zeneszobát (ahol gyakori vendég Edita Gruberova), az Adolf Böhm üvegmozaik ablakaival ellátott fogadót, a Rosenthal griffmadár-gyertyatartókkal és gizehi szfinxszel díszített ebédlőt, és saját tervezésű bútorokkal tette azokat újra lakályossá, hanem saját mitológiai festményeivel, Bibliát, liturgiát, intuíciót, fantáziát ötvöző figuráival töltötte meg azokat. A jugendstil szellemben fogant szobrait, dekorjait hihetetlen összhangban egyeztette az épület szépségével. Az épületet a nagyvonalú kertben díszes kerámiából épített Mózes-kút egészíti ki a XXI. századot szimbolizáló aranyozott relieffel. Mindez olyan, mint egy sajátságos mítosz, egy ismeretlen világ, melyben Fuchs otthonosan mozog, és néhány morzsáját a külvilág számára is hozzáférhetővé teszi. (Szöveg: Reviczky Katalin /Bécs/ és Wikipedia)

Wien-Ernst-Fuchs-Privat-Museum-00 Otto Wagner Villa, Ernst Fuchs Privat Museum, Wien(Photo: Eifert János)

Hajdú Éva: Kell hozzá idő. Könyvajánló, Digitális Fotó Magazin XII. évf. 4. szám, 2012. május

2012.05-Digitális-fotó-magazin

Digitális Fotó Magazin XII. évf. 4. szám, 2012. május

KÖNYV

A könyvajánlót írta: Hajdú Éva

Kell hozzá idő

Eifert János: Képírás – Fotóakadémia

Kiadó: Kossuth Kiadó

Kiadás éve: 2012

 

Bajban lesz, aki Eifert János Képírás – fotóakadémia című kötetét tankönyvként kívánja használni. Bár csaknem minden benne van, amit egy jó fotó elkészítéséhez tudni kell, aligha lehet egyszerűen csak felütni, mondjuk az arcmásokat taglaló fejezetnél, s megfogadva az ott leírtakat, nekiállni a portrézásnak. Azért nem tehetünk így, mert az adott fejezetben oly sok tudás, tapasztalaton nyugvó információ van, hogy akár hó-napokat, éveket is eltölthetnénk csak azzal, hogy azokat feldolgozva, megértve, utánuk olvasva, szép sorjában felhasználva megalkotnánk a magunk portréit. És akkor még ott a többi műfaj, például a tájkép, a diaporáma, a sportfotó, a riportázs. Mind megannyi tanulmányozásra kínált terület, s újabb hónapok, újabb évek…

Meglehet, talán eltúlzom, csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a Kossuth Kiadó által gondozott kötetben ott van az a gazdag, rendszerezett tudás, amelyet Eifert több évtizedes gyakorlata alatt szerzett, 18o önálló kiállítással, számtalan cikkel, és csak-nem harminc év oktatói gyakorlatával. Eifert azon szerencsés adottságú emberek közé tartozik, akik a látványt szavakká tudják formálni, akik pontosan fogalmazva a vizualitás élményéről érthetően képesek megosztani másokkal gondolataikat. A kötetben az alapokat jelentő technika, a fontos esztétika, a kihagyhatatlan képelemzés, a nélkülözhetetlen fotótörténet, valamint az elengedhetetlen praktikus tanácsok körkörös láncot alkotnak, elmélet és gyakorlat egységben jelenik meg. Épp ezért mindenki ott kezdheti el olvasni, ahol akarja, előre-hátra lehet kalandozni a kötetben, éppen úgy, ahogy egy akadémiai enciklopédiában. (Ára: 5990 Ft)