Archive for July, 2012
Oláh Gergely Máté: Itt van a város – Kerengő Galéria, Budapest, 2012. július 30 – augusztus 20.
Oláh Gergely Máté: Itt van a város – Kerengő Galéria, Budapest, 2012. július 30 – augusztus 20.
A budai várban Itt van a város címmel nyílt Oláh Gergely Máté hatodik fotókiállítása. 2012. július 30-án, hétfőn 18:30 órakor a Nemzeti Táncszínház meghívására a legújabb utcafotóival találkozhattak a látogatók. Kurátor: Eifert János.
A kiállítást megnyitotta: Legát Tibor író, újságíró. A megnyitón a Cserpes Tejivó szolgáltatta a finomabbnál finomabb harapni- és kortyolnivalót! Cím: Budapest I., Színház utca 1-3. (a Szent György térnél, a Köztársasági Elnöki Hivatal tőszomszédságában)
A képeken Oláh Gergely Máté, Legát Tibor, Kotsis Ágota, Becze Dóri, Sulán Angéla, Erhardt László, Lovassy Edina, Kapusy György és felesége, Peti Péter, Kiss Marianna, Kőműves Kata, Eifert János, Gergely Betarix, Darányi Zsolt és mások (Gergely Beatrix (TRIXI) és Kapusy György felvételei)
Oláh Gergely fotói a szubjektív dokumentarizmus eszközével mutatják be a mai főváros olyan arcát, amely napjaink rohanó emberének csak ritkán mutatkozik meg. A művész kopott, nagy múltú házfalak közt zajló, megbúvó jelenetek felfedezendő romantikáját, spontán, megismételhetetlen történéseket, mozdulatsorokat kísérli meg tetten érni, majd a közönség elé tárni, hogy a fotó adta rögzített pillanatot szemlélve nézhessenek szembe saját életük fel nem fedezett dimenziójával.
Mire jó az Internet? Rákerestem pályázatomra, és nyertem! Budapest, július 30.
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1085 Budapest, Gyulai Pál utca 13., T.: (36 1) 327-4300 Fax: (36 1) 327-4470
Pályázatok, döntések: http://www2.nka.hu/pages/dontesek/kollegiumi/vizualis-muveszetek_120611.html
TÁJÉKOZTATÓ A VIZUÁLIS MŰVÉSZETEK KOLLÉGIUMA PÁLYÁZATÁRÓL, Döntés dátuma: 2012. június 11.
4. KÜL- ÉS BELFÖLDI KIÁLLÍTÁSOKRA, DOKUMENTÁLÁSÁRA
7. VIZUÁLIS FOGLALKOZÁSOKRA, KIÁLLÍTÁSOKRA, KIEMELT PROGRAMSOROZATOKRA, KATALÓGUSAIKRA
EIFERT JÁNOS, BUDAPEST
RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁSSOROZAT ÖT ÉVTIZED FOTOGRÁFIAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉS KATALÓGUSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA
Megítélt összeg: 300.000 Ft
Pályázati szám: 3906/10081
Beadott pályázatom:
Pályázati kódszám / azonosító: A 1008 N 7368
Munkaterv
A MEGVALÓSÍTANDÓ CÉL: Ötven év fotográfiai tevékenységemet összefoglaló retrospektív kiállítás-sorozat és az azt kísérő digiráma (diaporáma) műsor, valamint a KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA c. könyvem bemutatása hazai és külföldi kiállítóhelyeken, galériákban és bemutatóhelyeken. (Budapest, Hódmezővásárhely, Szekszárd, külföldön: Sepsiszentgyörgy, Szófia, Zágráb, Rév-Komárom, majd a későbbiekben Szeged, Győr, Miskolc, Berlin, Bukarest, Szkopje, stb. A kiállítás-sorozatot háromnyelvű katalógus kísérné, a kiállítási képek részben eredeti vintage-kópiák, továbbá digitális printek, műtárgy-értékű minőségben.
Válogatás korábbi kiállításaim anyagából:
SZERELMEM, A TÁNC
EMBER ÉS VILÁG
VALLOMÁSOK A TISZÁRÓL
KÜLÖNÖS DIMENZIÓK
NEW YORK, MANHATTAN
TERMÉSZETES KÉPEK
3 T (TÁNC-TEST-TERMÉSZET)
KÉPNOVELLÁK
KÍNA, SELYEMÚT
KÉPÍRÁS
Mindezek megvalósításához kérem a tisztelt Kuratórium támogatását.
Tisztelettel: Eifert János
Budapest, 2012. március 29.
Eifert János a fotózás etikájáról. Blende. Portrék, hírek a fotográfia világából, Magyar Katolikus Rádió, 2012. július 27. 17:34
Blende. Portrék, hírek a fotográfia világából – Magyar Katolikus Rádió, 2012. július 27. 17:34
http://www.katolikusradio.hu/archivum.php?mev=2012&mho=07&mnap=27&mora=17&mperc=34
Szerkesztő: Zanati Zsófia, Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa, Technikai szerkesztő: Fülöp Csaba
A tartalomból:
Móricz Simon és a Moszkva tér.
Eifert János a fotózás etikájáról.
Gasztrofotó.
Képértékelés a FotósWorkshop.hu hallgatóinak a részvételével, Budapest, 2012. július 27.
Peti Péter felvételei
A bitolai „Illinden Napok” Fesztivál keretében nyílt meg Eifert János fotóművész szerkesztette „Tánc a fotóművészetben” elnevezésű kiállítás a dél-macedóniai városban. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott dr. Pintér Attila ideiglenes ügyvivő és a kiállítást befogadó bitolai Művelődési Központ igazgatója. Macedónia, 2012. július 27.
„2012. július 27-én a bitolai „Illinden Napok” Fesztivál keretében nyílt meg Eifert János fotóművész szerkesztette „Tánc a fotóművészetben” elnevezésű kiállítása a dél-macedóniai városban. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott dr. Pintér Attila ideiglenes ügyvivő és a kiállítást befogadó bitolai Művelődési Központ igazgatója. Az eseményre nagy érdeklődés mellett került sor, amelyen a helyi kulturális elit és a média számos képviselője jelent meg, és a helyi TV adó is tudósított az eseményről.
Nagykövetségünk és a Macedóniában is népszerű magyar fotóművész szervezésében létrejött kiállítás július 31-ig tekinthető meg Bitola központjában. Eifert János szerkesztette fotókollekció – a magyar kultúrát népszerűsítendő – a következő hónapokban több macedóniai városban kerül kiállításra, elsősorban rangos táncművészeti fesztiválokhoz kapcsolódva.” Magyarország Nagykövetsége, Szkopje, Macedónia http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/MK/hu/Hirek/Bitola_120727.htm |
Egy független műgyűjtő, Ludman Lajos a “tulajdonosa” a Hajnal című képemnek, Budapest, 2012. július 28.
Eifert János: Hajnal (Montagne-au-Perche, Franciaország, 1984) 70×100 cm. Giclée Print, 10/1 pld.
Ludman Lajos a megvásárolt képpel
Ludman Lajos műgyűjtő
Ludman Lajos 1983-ban szerzett diplomát a miskolci Műszaki Egyetemen, majd ezt követően informatikával kezdett foglalkozni. A rendszerváltás éveit az egyik legnagyobb európai informatikai cég, a brit ICL alkalmazottjaként a Közel-Keleten, Ádenben töltötte. A kilencvenes években itthon ugyanennek a cégnek a magyar képviseleténél dolgozott, majd Deloitte & Touche-partner volt. A KFKI Holdingnak 2001-ben lett a vezérigazgatója, majd 2006-tól magánvállalkozásba kezdett, jelenleg a Cardnet Zrt. egyik tulajdonosa és elnöke.
Mióta foglalkozik műgyűjtéssel?
Ludman Lajos tíz éve feleségével együtt kezdett gyűjteni, eleinte szecessziós és art-deco tárgyakat, elsősorban otthonuk szépítése céljából. Később gyűjtői szenvedélyük kiterjedt a festészetre és a szobrászatra is. Először klasszikus modern műveket gyűjtöttek, újabban viszont a kortárs művészet iránt is érdeklődnek. „Ha sok művet lát az ember, kialakulnak benne különböző vonzódások, és felépül egy erős értékítélet – mondja. – Mártával, a feleségemmel a szabadidőnket ezzel töltjük. Galériákat és kiállításokat látogatunk itthon és külföldön. A gyűjtés mára életformánkká vált.”
Ludman Lajos úgy véli, a műgyűjtés demokratikus folyamat, nem kell gazdagnak lenni hozzá, hiszen minden árkategóriában lehet igazi értékeket találni. Fontos gyűjtői tulajdonság viszont az esztétikai és kulturális nyitottság, amely véleménye szerint a magyar társadalomtól általában idegen. „A gyűjtés eredeti célja irreleváns. Lehet dekoráció, sznobizmus, befektetés vagy szórakozás – mindegy, miért lesz valaki gyűjtő, mi módon kerül bele ebbe a világba, a lényeg, hogy a művészet támogatása közben értéket is mentsen.”
Ludman önmagát nem kortárs gyűjtőként definiálja, hanem olyasvalakinek, aki egyszerűen azt veszi meg – de csak azt –, ami tetszik neki. „Ám amikor valamit megvásárolunk, szeretem hinni, hogy az egyben jó befektetés is. A saját értékítéletem fontos megmérettetése, hogy mit mond a piac a választásaimról. Ha az ember egy művet az adott pillanatban túlfizet, akkor is jó érzés tudni, hogy azt nem drágán vette, hanem csak korán” – teszi hozzá ironikusan.
Az interneten keresztül évek óta követi a nagyvilágban az aukciósházak, galériák kínálatát, így tájékozódva a művészeti és piaci trendekről. A magyar művészetet is nemzetközi kontextusban szemléli, a kortársak közül Csernus Tibort tartja világszínvonalúnak, akitől számos kép van a gyűjteményben. Véleménye szerint a kortárs művészetet és piacot jelentősen befolyásolhatja a napi marketing. Úgy véli, Magyarországon is megvannak már azok a piaci szereplők, akik képesek valakiből sztárt csinálni, a kérdés azonban az, hogy kiből és mikor lesz világhírű kortárs művész? Számtalan művész van ugyanis, aki egy adott kultúrában rendkívül elismert, viszont közülük csak nagyon kevesen válnak univerzálissá.
Ludman Lajos nem szereti, ha bármi is befolyásolja választásaiban. Egyelőre nem keresi intenzíven a személyes kapcsolatot a művészekkel. Azt akarja, hogy elsősorban a művek hassanak rá és ne a művészek sorsa vagy személyisége.
A Papp László Sportaréna melleti, az 1950-es években épült szocreál Szoborpark (dromosz), Budapest, 2012. július 25.
Peti Péter barátom hívta fel a figyelmemet a Papp László Sportaréna melleti edzőpályán található, az 1950-es években épült szocreál Szoborpark (dromosz) létezésére. Miután az új stadion építése miatt kérdéses a túlélése, elhatároztuk, hogy lefényképezzük. A szoborparkban található művek – Makrisz Agamemnon: Éneklő fiatalok (1953), Kerényi Jenő: Felvonulók (1954), Somogyi József: Lovacskázók (1955), Mikus Sándor: Labdarúgók (1958), Búza Barna: Ökölvívók (1958), Kocsis András: Mezőgazdasági brigád (1956), Tar István: Gránátvető (1955), Herczeg Klára és Varga László: Röplabdázók (1957) – alumíniumból készültek, feltehetően a székesfehérvári KÖFÉM-ben öntötték őket. (Eifert János felvételei)
Makrisz Agamemnon: Éneklő fiatalok, 1953 – Győri Dezső: Tornászlányok – Néptáncosok és zenészek
Peti Péter letölti a képeit Herczeg Klára és Varga László: Röplabdázók, 1957
A kormány 2011. november 2-án fogadta el a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, ami szerint egy 40 ezer férőhelyes, de 55 ezer férőhelyesre bővíthető sportlétesítmény épül 35 milliárd forintból. A tervekről és a helyszínről eddig nem lehet tudni konkrétumot, de Orbán Viktor 2012. március 20-i bejelentése szerint az új, a tervezettnél nagyobb, 65 ezer embert befogadni képes stadion a Papp László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion (volt Népstadion) között kap majd helyet egy egész kis olimpiai központtal. A bejelentés alapján kérdésessé válik a jelenleg a szóban forgó területen lévő szoborpark, a Körcsarnok és a SYMA-csarnok sorsa is – írja az Index.
A kuriózumnak számító, az 1950-es években épült szocreál Szoborpark (dromosz) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerint országos műemléki védettséget nem élvez, de a park a szobrokkal és a Stadionnal együtt a helyi értékvédelmi rendelet szerint védett. Az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokság előtt folytak viták arról, hogy a Szoborparkot elmozdítják, hogy bemelegítőpályát tudjanak kialakítani rajta, de a heves ellenkezés miatt erről a tervről letettek.
A Sportmúzeumban fényképezzük – Aranycipő Fekete-László 1978-79. évi labdarugó-gólkirálynak – az Újpesti Dózsa elnöksége (Photo: Eifert János)
Kepes György Vizuális Központ, Eger, 2012. július 20.
A Kepes György Vizuális Központnak helyet adó Vitkovics-ház (3300 Eger, Széchenyi I. u. 55.) 1760-ban épült copfstílusú görögkeleti plébánia épület, melyet 1989-ben felújított állapotban múzeumként nyitott meg a város. A házban található Vitkovics Mihály (1778-1829) reformkori költő emlékszobája, aki költő műfordító volt, ezen kívül Kepes György kinetikus festőművész állandó kiállítása. Kepesnek az egri Vitkovics-házban bemutatott állandó kiállításán több mint 200 műve (festmények, rajzok, fotók, fotogrammok, tervek, vázlatok) képviseli sokrétű életművét.
A műveket gazdag dokumentációs anyag egészíti ki, melyek segítségével a kiállítás bepillantást nyújt az életmű Magyarországon kevéssé ismert részleteibe is. Így láthatók monumentális murális műveinek tervei, fotódokumentumai, kinetikus műveinek, tervezői és tanári működésének dokumentumai.
A Kepes György Vizuális Központ állandó kiállításai mellett egyéb kulturális tevékenységet is folytat. Ezek a fényszimpózium, a képzőművészeti szakkörök, ahol délelőtti rajzórák, játszóházak, nyári szabadidős programok és kiállítások, művészettörténeti előadások, és felnőtt kézműves műhelyek kerülnek megrendezésre.
Eifert János felvételei
19. Egri Fotóművészeti Alkotótábor, Bartakovics Béla Közösségi Ház, Eger, 2012. július 19–25.
19. Egri Fotóművészeti Alkotótábor, Eger Bartakovics Béla Közösségi Ház (3300 Eger, Knézich Károly u. 8.) – Szervező: Bimbó Zoltán – bimbo.zoltan@ekmk.eu
PROGRAMOK:
CSÜTÖRTÖK július 19.
13.00 -15.00 óra Regisztráció – szállás elfoglalása
16.00 VACSORA
17.00 KIÁLLÍTÁS ÉS TÁBORNYITÁS
– Válogatás a 18. Egri Fotómővészeti Alkotótábor képeibıl
– RUSZÍNOK Mgr. Tomás Leňo (Tomás Lenyo) és Jozef Ondzik kiállítása
A kiállítás megnyitóján Mgr. Tomás Leňo fotómővész könyvbemutatója,
Köszöntőt mond: Gál Sándor Egri Közmővelıdési Tanács elnöke
18.00 Eifert János: KÉPÍRÁS
PÉNTEK július 20.
9.00 Eifert János: KÉPÍRÁS
Fejér István, Vlado Vajs és Eifert János felvételei
A képeken – nem a felsorolás sorrendjében – Bimbó Zoltán, Molnár István Géza, Fejér István, Áment Erzsébet, Strider Anita, Vlado Vajs, Katona Katalin, Dobóczky Zsolt, Gál Cecília, Tomás Leňo (Tomás Lenyo), Benedek László, Magyarósi Péter, Ferenczi János, Daragó László, Lukács Ernő, Király Lajos, Herpai Imre, Lékáné Kelemen Anna, Mészáros Zsuzsa és mások (Fejér István, Vlado Vajs és Eifert János felvételei)
11.30 Katona Katalin: „Egyiptom másképpen” – kiállítás megnyitó
15.00 Herbst Rudolf: Portfolió készítés
18.00 Gál Cecília: Időutazás a pápuák földjén – kiállítás megnyitó
19.30 Dobóczky Zsolt: Készítsünk diaporámát! / Diaporáma – digiRáma/
Fotópályázat a JAZZ jegyében
Fotópályázat a Jazz jegyében
A SWING JAZZ KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY fotópályázatot hirdet, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a jazz értékeire, a Bánki Louis Armstrong Jazzfesztivál kulturális, művészeti és természeti élményeire, valamint a zene és természet kapcsolatára, amelyek a fotóművészet eszközeivel kerülnek megörökítésre.
Az Alapítvány a 2012. szeptember 3-ig beérkezett, szakmai zsűri által kiválasztott képekből kiállítást szervez a X. Louis Armstrong Jazzfesztivál színhelyén, 2013 júniusában, Bánkon továbbá a díjazott képeket bemutatják a fesztivál kiadványaiban, promóciós anyagaiban, internetes felületein.
A fotókat három kategóriában várják:
- Jazz
- Louis Armstrong Jazzfesztivál
- Jazz a kulisszák mögött
Minden kategóriában egy-egy díj kerül átadásra, egyenként 50.000 Ft értékben.
A legjobb összteljesítményt egy fődíjjal jutalmazzák, amely 3 nap – 2 éjszaka 2 fő részére a Tó Wellness Hotelben, Bánkon.
A Jazzfesztivállal egy időben, június 23-án szombaton megrendezésre kerül egy esemény – és koncertfotó workshop is,melynek keretében Eifert János fotóművész segítségével minden résztvevő betekintést nyerhet az esemény- és koncertfotózás rejtelmeibe.
Bővebb információ a fotópályázatról, az alapítványról és a IX. Louis Armstrong Jazzfesztiválról: www.sjka.hu www.jazzfesztival.hu
IX. Louis Armstrong Jazzfesztivál sajtóanyag:
http://www.jazzfestivalmarketing.com/bank2012/bank12-sajto.doc
www.jazzfestivalmarketing.com/bank2012/bank12-sajto.pdf
További információ:
Csege Klotild, szervező – Mobil: 06 30 515 0005 – E-mail: contact@jazzfesztival.hu
A fának második élete – Erdélyi Tibor, a Népművészet Mesterének kiállítása a Nemzeti Táncszínház Galériájában, Budapest, 2012. július 10-31.
„Amíg mozdulni tudok, addig táncolok,
Amíg kezemet emelni tudom, addig faragok,
Amíg egyetlen ember is figyel rám, addig tanítok,
S ha már valamelyiket nem tudom művelni, akkor meghalok,
Ha meghalok, mit hagyok a mának,
Két fiamat és négy unokámat.” (Erdélyi Tibor)
A fának második élete – Erdélyi Tibor, a Népművészet Mesterének kiállítása a Nemzeti Táncszínház Galériájában, Budapest, 2012. július 10-31.
Erdélyi Tibor 1932-ben született Csengerben, és Uszkán, egy határ menti kis faluban nevelkedett. 1948-ban Budapestre került, itt az Iparművészeti Múzeumban dolgozott, majd megszerezte az asztalos-restaurátor képesítést. Mint citerás került a MHT Központi Együttesbe majd az Állami Népi Együttesben táncolt 1951-től, innen ment nyugdíjba 1978-ban. SZOT- és Erkel-díjas táncos, koreográfus. Gyermekkorától farag, felnőttként „egyéni úton járt, de művészete mégis a hagyományban gyökeredzett”. Szobraiban ihletet kap a tánctól is. Faragásai a születés és a halál gondolata köré rendeződnek. 1970-ben népi iparművész címet kapott. 1998-ban megkapta a Népművészet Mestere kitüntetést.
A kiállítást Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgató-helyettese és Prokai Gábor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus Művészeti Osztályának vezetője nyitotta meg. Prokai Gábor a művész életútjáról beszélt, és elemezte a kiállított műveket. A “protokollt” jóhangulatú borozgatás, beszélgetés, régi történetek felidézése követte. (Gergely Bea és Eifert János felvételei)
A Bakony Fotóklub bemutatkozása a Kerengő Galériában, Budapest, 2012. július 9 – 31.
A Bakony Fotóklub bemutatkozása a Kerengő Galériában, Budapest, 2012. július 9 – 31.
A Kerengő Galéria 113. kiállításán egy fél évszázada működő alkotóközösség jelenben tevékenykedő tagjai mutatkoznak be. Mit kell tudnunk róluk?
A veszprémi székhelyű Bakony Fotóklub 1961-ben alakult. Akkor 12 fotó amatőr érezte úgy, hogy egymást segítve, egymástól tanulva többre juthat. A tanulásnak, tehetségnek kézzelfoghatók az eredményei, hiszen fotóikkal számtalan egyéni- és kollekciódíjat nyertek országos és nemzetközi pályázatokon. Bemutatkoztak Írországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Németországban, Lengyelországban és Romániában.
A fotós sikereken túl a klub elnyerte Veszprém Megye Plakettjét, Veszprém Megyei Jogú Város Pro Meritis díjának arany fokozatát és a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének Plakettjét, 2007-ben pedig „Az év fotóművészeti Alkotócsoportja” címet.
A Bakony Fotóklub alapítója a Pannónia Fotóművészeti Fórumnak, mely a Dunántúl nyolc megyéjének fotósait fogja össze. 2004-ben, hazánk Európai Unióhoz csatlakozásának évében megalapították a Közép-Dunántúli Régióban élő és alkotó fotográfusok számára a Királyi Régió Fotóbiennálét. Rendszeresen szerveznek szerzői esteket. 2003 óta saját fotógalériával is rendelkeznek, ahol havonta más-más szerző mutatkozik be. A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár olvasótermében bemutatott „Hónap Fotója” a legsikeresebb alkotóknak és alkotásoknak ad szereplési lehetőséget.
Nagy Timea: A szénégető
Abonyi János: Tűztánc – Fekete Tibor: Görög hangulat – Mátyus Károly: Vén cigány – Forintos Imre: Erdélyi fohász
Frank Szabó Sándor: Hajnali hajtás
Nyaralunk a Tisza-tónál, Poroszló, 2012. július 2-6.
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, amely az Alföld északi részén terül el. 127 km2-én számtalan sziget, holtág, és sekély kis csatorna váltja egymást a hatalmas, nyílt vízterületekkel, jellegzetes, úgynevezett mozaikos tájat formálva. A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park negyedik bemutató területe, s így 1999 óta az UNESCO Világörökség része.
1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be, területe így 127 km² lett. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.
Andrissal kajak-túrára indulunk, ő a kormányos és a kapitány, én időnként evezek, figyelem a növény- és madárvilágot, és közben amolyan kezdő amatőrként fényképezgetek. A Tisza-tó hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima). A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum albo-luteae) állományok figyelmet érdemelnek.
Gazdag madárvilág – bakcsó, barátposzáta, barátréce, barkós cinege, barna rétihéja, búbos vöcsök, bütykös hattyú, dankasirály, fattyúszerkő, füsti fecske, jégmadár, kerceréce, kis kócsag, kormorán, küszvágó csér, nádi tücsökmadár, nyári lúd, szárcsa, szürke gém, tőkés réce, törpe gém, vörös gém, szürke gém – köztük a magyar természetvédelem címermadara, a nagy kócsag (Egretta alba; más néven Ardea alba vagy Casmerodius albus) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag.
A poroszlói strandon a gyerekek nagy kedvence a közelükben úszkáló hattyúcsalád. Talán majd a felsőosztályban tanulják, hogy a bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae)családjába tartozó faj.
A szürke gém (Ardea cinerea) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó nagyméretű gázlómadár. Népies nevei: kék gém, daru gém, fosógém, vasgém.
A fehér tündérrózsa vagy fehér tavirózsa (Nymphaea alba) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales) rendjéhez, ezen belül a tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) családjához tartozó faj. (Eifert János felvétele)
A Tisza-tavi Ökocentrum (3388 Poroszló, Kossuth u. 41.), a Tisza-tó -“Magyarország ökoturisztikai szigete” -státuszához méltó attrakciójával gazdagodott. A Tisza-tó vendégfogadó központjának is tekinthető ökocentrum 4 szinten, 3900 m2-en mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy eddigi rejtett természeti csodáit.