János Eifert - Photographer

Archive for március, 2013

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Húsvéti üdvözlet Eifert Jánostól

2013.03.19.-Önarckép-ecsettel-festékekkel

Fessünk tojásokat! Milyen színekkel? Amikor a színek pszichológiai hatásáról, szimbolikus, asszociatív “képességéről” beszélünk, ne feledjük például, hogy a tojás is termékenység-szimbólum. Sárgája többnyire a Napot szimbolizálja, fehér héja a Fehér Istennőt, az egész pedig az újjászületést. Nem csoda, hogy a világ minden népének mitológiájában kiemelkedően fontos helyet kapott.
Az írott tojásokon ősi szimbólumok figyelhetők meg, melyek a világgal, a Földdel hozhatók összefüggésbe. (Pl. a négyes, nyolcas felosztás, szvasztika, meander-elemek, totemisztikus állatszimbólumok, növényi ornamentika.)
A tojásfestés mai is élő hagyomány, kultikus cselekedet, melynek gyökerei a pogány korokig nyúlnak vissza. A pirosra festett tojás minden idők minden kultúrájában a Nagy Istennőt, termékenység-elősegítő, új életet teremtő tulajdonságát jelképezi. A tojásfestés, a tojásírás, a tojáskarcolás tudományát a hozzáértők évről évre igyekeznek átadni a fiataloknak. Somogyban a mintát a tojásra hagyományos módon, forró olvasztott méhviasszal, fanyelű írókával – az úgynevezett gicával – rajzolják rá. A Tolna megyei Váralján a főtt tojásra “írják” az ősi motívumokat. A színezőanyag a hagymahéj. Itt még az a régi szokás is él, hogy a keresztanyák egy-egy tojással ajándékozzák meg a keresztgyerekeiket.
Őseink amulettként tisztelték a tavasszal gyűjtött és festett tojásokat. Különösen a piros színűnek tulajdonítottak különleges mágikus erőt. Az ősi idők tojásgyűjtése, különböző madárfészkekben keresése is fellelhető a mai szokások közt: amikor gyermekeink számára Húsvéthétfőn festett tojásokat, csokinyuszikat rejtünk el a kert fái, bokrai alatt, vagy akinek erre nincs lehetősége, a lakásban rejt el húsvéti tojásfészkeket, amit ők kitörő örömmel kutatnak fel. A virágos, tojásos kosárka is a madárfészket szimbolizálja.
http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/ostara/egg/motiv.html

HÓkép (Photo: Eifert János)

 

Kolmonth Attila: HÓsvéti vers

Nyuszi ül a hóban, füle lekandikálva.
Talán nyuszi felfáztál, ahogy idáig szánkáztál?
S hogyan szökellsz így a hóba?
…Nagyot ugrok a kocka-tóba… :
Nyuszi! El ne dobd az életed,
hisz létedet macskaként, nem élheted!
Dobd inkább az órád a lékbe,
hogy ne csalhassanak újra lépre!

Hat hét, hat tánc (Six Dance Lessons in Six Weeks) – a készülő amerikai film táncpróbája Kay Cole koreográfussal, az Astoria Filmstúdióban, Mogyoród, 2013. március 27.

Mobil-üzenet-SMS a Playgound-tól SMS-ek: “Kedveseim! Az április 5-e nem jó, mert külföldön vagyok 1-7. között. Üdvözlettel: Eifert János, a 70 éves öreg pasi…” Elküldve: márc. 23. “Tancos film penz:40000 Ft/forg.nap,10000 Ft/probanap.A foprobara(Mogyorod)ruhat NEM kell hozni.Tovabbi info holnap.Ha kerdesed van,holnap 10 utan hivj.Playground” Elküldve:márc. 25. “Tancos film foproba holnap(03.27),talalkozo mexikoi ut,kisfoldalatti vegall.8:30kor.Nem kell hozni semmit,csak szendvics.A proba 16.00ig tart.Playground Elküldve: márc. 26.”

2013.03.27.-Táncpróba-a-Filmstúdióban 2013.03.27.-Ildi-táncpróbán

A Hat hét, hat tánc (Six Dance Lessons in Six Weeks) című színdarab Richard Alfieri amerikai író vígjátéka, melyet hatalmas sikerrel játszanak a világ legnagyobb városaiban. A darabban két eltérő korú, társadalmi helyzetű és életvitelű idegen a tánc közben megismeri, majd megszereti egymást, leküzdik a közöttük feszülő ellentéteket. Los Angeles-i premierje és Broadway-beli szereplése után a darabot tizenkét nyelvre fordították le és több mint húsz országban játsszák vagy játszották. Csak Németországban több mint ötven előadással és két nemzeti turnéval a darab nemzetközi sikert mondhat magáénak és az egyik legtöbb helyen színpadra állított darab lett. „Rendkívül szórakoztató színdarab barátságról, szerelemről, betegségről, arról, hogy milyen nehéz helyesen élni az életünket, és hogy csak egy igaz barát segíthet az elkövetett hibáink, illetve a régi fájdalmak és a magány elfeledésében.” Most amerikai film készül Richard Alfieri amerikai író vígjátékából, amelyet Magyarországon forgatnak. Nagyon sok – különböző korú – táncos szerepel majd a filmben, köztük Móger Ildikó és jómagam is. A mai táncpróbán – Kay Cole koreográfus mozgásait tanulván -  Bombicz Barbarával, Csabai Gabriellával, Varga Erikával, Balogh Jankával, Gidai Adriennel, Borkai Anitával, Castillo Doloressel, Pataki Ágival és másokkal táncolok többek között a 103. jelenetben, amely a  ”minimal dance” elnevezéssel bír. A készülő amerikai film operatőre az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos lesz…

Ildit-fényképezem (Photo: Eifert János)

Ildi-táncol (Eifert János felvétele,  mobil telefonnal) Eifert a tánosok között (Móger Ildikó mobil telefonos felvétele) Eifert János és Móger Ildikó felvételei

Margit, Margó és Kati (Photo: Eifert János) A táncpróba szünetében (Photo: Eifert János) Gidai Adrienn (Photo: Eifert János) 2013.03.27.-Táncpróba-a-Filmgyárban-03

Ja, és a stáblista, még hiányos ugyan, de tudjuk már, hogy ki a rendező, operatőr, főszereplők, stb… Rendező: Arthur Allan Seidelman; Fotgatókönyv: Richard Alfieri; Főszereplők: Gena Rowlands, mint Lily Harrison; Kathleen Rose Perkins, mint Susie; Cheyenne Jackson, mint Michael Minetti; Operatőr: Zsigmond Vilmos; Zeneszerző: Pacsay Attila; Jelmeztervező: Szakács Györgyi; Smink: Márta Magdolna…    a koreográfus Kay Cole…

Csabai Gabriella, Varga Erika, Eifert János és Balogh Janka Vége a próbának. Eifert János (Sas)  táncpartnerével Varga Erikával (Kígyó), Balogh Janka (Macska) és Csabai Gabriella (Zsiráf) társaságában. Az állatnevek ( Sas, Kígyó, Macska, Zsiráf)  itt a 103-as jelenet szerep szerinti karaktereinek elnevezését jelentik. (Gidai Adrienne felvétele)

Zsigmond Vilmos (Szeged, 1930. június 16. –) magyar származású Oscar-díjas operatőr.

Szegeden született, apja Zsigmond Vilmos, futballedző és kapus, anyja Illichman Bozena hivatalnok volt. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban végezte, ahol az irodalom volt a kedvenc tantárgya. A képek iránti rajongása gyerekkorában kezdődött. A legenda szerint egyszer egy betegség miatt ágyba kényszerült, és kezébe került egy fotózásról szóló könyv. Később édesapja fényképezőgépével fedezte fel a fotózás nyelvét, ahonnan már egyenes út vezetett az operatőri hivatás felé. 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként. Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel – táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel – elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót, a két fiatalnak óriási szerepe volt abban, hogy a „Nyugat” tudomást szerzett a budapesti eseményekről. (A filmeket aztán a rendszerváltást követően az operatőr visszajuttatta Magyarországra.)

Zsigmond Vilmos önkéntes száműzetésében hosszú esztendőkön át ‘56 emlékével élt együtt. Ma is biztos abban, hogy a forradalom volt az egyik legfontosabb esemény, amely a nagy szovjet birodalom összeomlását előidézte.
Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, mire sikerült beilleszkednie új hazájának társadalmába, illetve operatőrként képes volt kitűnni az amerikai mezőnyből. Óriási hátránnyal indult, de mindeközben meg is előzte korát: tulajdonképpen egy mozgóképes szemlélet- és generációváltás kellett ahhoz, hogy tehetségével kiemelkedhessen a többiek közül. Zsigmond Vilmos ugyanis olyan tudás birtokában volt, amelyet más ottani operatőr nem birtokolt: ismerte az európai filmszemléletet, a szovjet mozgóképművészettől a francia és olasz új hullámon át a magyarokig, és ezek összessége határozta meg a vizuális látásmódját. Amikor az amerikai film új rendezőgenerációja megjelent, hirtelen fontos lett Zsigmond Vilmos „másféle” műveltsége.

Az Egyesült Államokban telepedett le; kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmekben és reklámfilmekben kapott feladatot. Operatőri látásmódja – a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – egybeesett az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes kívánalmakkal. 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte Bérelt kezek volt, majd Robert Altman rendező következett, aki teljes mértékben rábízta a McCabe & Mrs. Miller című, 1971-es westernjének képi megvalósítását. Zsigmond Vilmos pedig fotós múltját felhasználva, laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze. A szemcsésség, a sötét tónusok erőteljes használata mindig is operatőri kézjegye maradt, ő maga is úgy jellemzi stílusát, hogy még a vígjátékokat is film noirként rögzíti a celluloidszalagra, és az árnyék használata az egyik legfontosabb eszköze. Nem véletlen, hogy a mai napig azon operatőrök egyike, aki nem hajlandó digitális technikával, videonyersanyaggal dolgozni.

Az 1970-es évek amerikai új hullámos realista filmjei mellett a sci-fi mániának is részese lett. Már a nagy sikerek hajnalán együtt dolgozott Steven Spielberggel is, aki szintén rábízta magát Zsigmond Vilmos kézi kamerás elképzeléseire a Sugarlandi hajtóvadászat forgatása során. Együttműködésük később az 1977-ben készült Harmadik típusú találkozások című produkcióban folytatódott: a legendás sci-fiben az egyik főszerepet maga François Truffaut alakította. A film nagy siker lett, és az 1978-ban Zsigmond Vilmost elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat. Érdekes, de ezt követően sosem dolgozott együtt Spielberggel. Állítólag azért szakították meg a közös munkát, mert Zsigmond Vilmos elfelejtette megköszönni a rendezőnek a díjat – akárcsak a stáb többi tagjának, hiszen inkább tanárainak, legfőképpen Illés Györgynek, azaz a magyar iskolának tulajdonította a sikert. (Másnap érkezett a lakására egy fax Julia Philips producertől, amelyen az állt: „You are welcome!”, azaz: Szívesen!)

Életszerűbb az a magyarázat, hogy Spielberg egyre inkább tudta, mit akar, és nem volt szüksége egy megingathatatlan elképzelésekkel teli alkotótársra. Sokkal inkább az olyan direktorok felelnek meg Zsigmond Vilmosnak, mint mondjuk Michael Cimino, aki A szarvasvadász (1978) című nagyszabású filmjénél teljesen szabad kezet adott az operatőrnek a képi világ és a világítás terén – ez pedig újabb Oscar-jelölést ért.

Maximalista művészi és munkaszemlélete azonban nem mindig hozott szerencsét neki: a Funny Lady (1975) című musical forgatásáról például Barbra Streisand miatt kellett távoznia. A színésznőnek egy operatőr barátja, Harry Stadling bebeszélte ugyanis, hogy csak bizonyos szögben szabad megvilágítani az arcát, mert csak úgy mutat szépen a vásznon. Zsigmond Vilmos megpróbálkozott egy-két másik beállítással, amit a művésznő nem viselt el.

Több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet, (a The Band búcsúkoncertjét – Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányokat, a Mavericket), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi televíziósfilmet (amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott), erotikus thrillert (a Slivert, a Vágyak vonzásábant), és többször dolgozott Woody Allen rendezővel (a Melinda és Melinda, vagy a Kasszandra álma című filmeken). Allen például azt gondolta róla, még mielőtt először találkoztak volna, hogy Zsigmond Vilmos egy zord magyar óriás, egy igazi hadvezér alkat, aki mellett majd meg sem mer szólalni. Így aztán őszintén meglepődött, amikor egy halk szavú, talpig gentleman rázott vele kezet.

Zsigmond Vilmos hasonlóan jelentős munkának érzi a 2001-ben Káel Csabával forgatott Bánk bán-operafilmet is, amelyből szerinte feleslegesen lett politikai ügy, ahelyett, hogy kvalitásainak megfelelően, műalkotásként kezelték volna Magyarországon: így lehetett volna esélye külföldi fesztiválokon is.

2006-ban pedig egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek. A rendezéssel is megpróbálkozott, ebben azonban kevésbé volt sikeres.

2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte A fekete Dália című thriller fényképezéséért. De Palma később úgy nyilatkozott róla, hogy az egyik utolsó képíró nagymester, akivel számos szakmai vitája volt ugyan a forgatás során, ám különleges értékei megkérdőjelezhetetlenek. (Wikipedia)

Eifert János: KÉPÍRÁS – FOTÓAKADÉMIA, könyvismertető. LUPE Magazin, 52. szám, 2013. február – március

2013.03.-LUPE-Magazin-Könyvismertető-14-15

LUPE Magazin, 52. szám, 2013. március – 14-15. oldal

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

Eifert János: Képírás – fotóakadémia

Kiadja: Kossuth Kiadó, 2012

Szerző: Eifert János

Terjedelem: 160 oldal

Mérete: 240 × 275 mm

Ára: 5990 Ft

www.kossuth.hu

Eifert János (1943–), a hazai fotóművészet kiemelkedő egyénisége kivételesen szép és tartalmas kötetet nyújt át az érdeklődőknek. A Képírás – fotóakadémia méltán nevezhető hiánypótlónak. Egyrészt kitűnő szakkönyv, másrészt jóval több annál: amellett, hogy az autodidakta fotósokat és a profi szakembereket beavatja a fényképezés magas szintű elméletébe és gyakorlatába, a fotóművészet kedvelőinek is különleges élvezetet nyújt. A kötet megismerteti az olvasót a fotográfia műfajaival, részletes szakmai útmutatót ad a fényképezhető témákról és a hozzájuk kapcsolódó technikai tudnivalókról, elemzi a fotózás leglényegesebb tevékenységeit és ismereteit.

A szerző mindezeket a szokványos szakkönyvektől eltérően az elmélet és a gyakorlat szerves egységében jeleníti meg annak érdekében, hogy az olvasók a „képírás-képolvasás” gondolkodást és kreativitást igénylő nyelvezetét a legmagasabb szinten sajátíthassák el.

Eifert Jánosnak, a határtalan energiájú és kreativitású fotográfusnak nem ez az első könyve, amit a tanítás szándékával állított össze. A 2008-ban megjelent Aktfényképezés után itt a fotográfia egészének meghódítása a cél, a példaként segítségül hívott képanyagban pedig Eifert számos képe mellett magyar és külföldi szerzők, nagyobbrészt kortársak kiváló alkotásai szerepelnek. Eifert János tánc- és aktfotói, természetképei és alkalmazott fotográfiái sokoldalúságáról tanúskodnak.

Hazai és nemzetközi viszonylatban százkilencven önálló kiállítása volt, hétszáz csoportos tárlaton szerepelt, képeivel százhatvannyolc díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát nyert. A világ negyven országában fényképezett. Fotói, képriportjai, írásai rendszeresen megjelennek a szaksajtóban, a hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, illetve az elektronikus sajtóban.

Pályája: 1997 és 2002 között a Fotográfia, majd a FotoVideo, Foto Mozaik, Digitális Fotó Magazin szakfolyóiratok munkatársa, rovatszerkesztője, 2004-től a ZOOM Magazin művészeti vezetője. A BodyArt Portfolio – 111 Meisterwerke von Zseni Jung und János Eifert (Verlag Photographie, 1994) német, angol és francia nyelven, míg az Aktfotográfia (Dialóg Campus Kiadó, 2008) című könyve német nyelven is megjelent.

Tanárként, előadóként is jelentős tevékenységet folytat: 1984 és 2004 között a Sebesvíz Workshop nemzetközi fotóművészeti alkotótábor művészeti vezetője; 1985 és 1993 között a Höhere Graphisches Bundes-,Lehr- und Versuchsanstalt, Wien meghívott előadója; az 1. Werkschule für Fotografie, Soltau fotószemináriumainak docense; a Magyar Fotóművészek Szövetsége Szakkollégiumának és Mesterkurzusainak vezető tanára. Majd 2002 és 2008 között a Győri Tánc- és Képző művészeti Iskolában, a budapesti Szókratész Két Tannyelvű Szakközépiskolában, valamint a Magyar Tánc művészeti Főiskolán fotográfiát tanít.

Fotóit gyakran használták fel filmekben, televíziós műsorokban látványelemként, díszletként; 2005-ben és 2006-ban a Magyar Televízió Válaszd a tudást műsorában a Nézni-Látni című sorozatát harminc részben sugározták.

Papa, biztos tudod a hírt, hogy Kata 2. helyezett lett a tegnapi divatbemutatón! Húúú de büszke vagyok rá! Budapest, 2013. március 22.

2013.03.22.-Lőrinc-Kati-e-mail

Papa, biztos tudod a hírt, hogy Kata 2. helyezett lett a tegnapi divatbemutatón! Húúú de büszke vagyok rá! (De, tipikus: kérdeze, kik voltak a zsűriben: iskolai tanárok, vagy külsősök, aszongya: “nem tudom”. Szóval ott sétál el előttük, stb stb. édes és tipikus Kata)

De amiért írok, az a szülinapja. Ugyebár a 18. és ez nagy. És ehhez mérten nagyon nagy ajándékot kér: a Balatonsound fesztiválra 34 ezer forintos hetijegyet. Kérdezlek, megoldható-e, hogy beszállj te is, nekem az még úgy is elég sok, hogy a család is beleszáll. Ha 10 ezerrel beszállnál, és akkor ez most egy ilyen nagy közös ajándék, az nagyon jó lenne, mindenesetre neki a legnagyobb örömöt most ez jelentené.

Várom a válaszod, meg esetleg pár szó, hogy s mint vagy.

(Emitt alapjában rendben minden és mindenki.)

puszi mama

Eifert Kata Nóra divatterve 02 (Eifert János reprodukciója) Eifert Kata Nóra divatterve 03 (Eifert János reprodukciója) Eifert Kata Nóra divatterve 05 (Eifert János reprodukciója) Eifert Kata Nóra divatterve 06 (Eifert János reprodukciója)

2013.03.10.-Eifert-Kata-Nóra-divatterveivel Eifert Kata Nóra divatterve 01 (Eifert János reprodukciója) Eifert Kata Nóra, Eifert András Szilveszter (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

2013.03.10.-Eifert Kata Nóra divattervei (Eifert János reprodukciója)

Eifert János a Klubrádióban Kun Zsuzsával beszélget – Vimeo.com, 2013. március

2013.03.20.-vimeo.com-Eifert-a-Klubrádióban

Eifert János a Klubrádióban Kun Zsuzsával beszélget… http://vimeo.com/62261557

Aktworkshop az Ágens fotóstúdióban, Budapest, 2013. március 21.

Eifert János: Tánc kendővel 1-2

Eifert János: Tetrevetítés Eifert János felvételei

Helyzetjelentés Erdélyből. A XXI. Század Társaság vendége Markó Béla, Pallas Páholy, Budapest, 2013. március 19.

XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János) Markó Béla, a XXI. Század Társaság vendége a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János)

Markó Béla (Photo: Eifert János)

Markó Béla gesztikulál (Photo: Eifert János) Markó Béla gesztikulál (Photo: Eifert János) Markó Béla gesztikulál (Photo: Eifert János) Markó Béla gesztikulál (Photo: Eifert János)

Helyzetjelentés Erdélyből. A XXI. Század Társaság vendége Markó Béla, Pallas Páholy, Budapest, 2013. március 19. (Eifert János felvételei)

XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János)

XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János) Kőrössy P. József (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János) XXI. Század Társaság ülése a Pallas Páholyban (Photo: Eifert János)

Eifert fényképezi Markó Bélát (Photo Trixi) Kocsis András, Eifert János és Markó Béla (Photo Trixi) Photo Trixi

2013.03.19.-Markó-Béla-05-PhotoEifert Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8. –) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus.

1958-1970 között a Kézdivásárhelyi Líceum diákja, itt érettségizett, majd ezután a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar–francia szakon tanult. 1974-ben szererezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt.

Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Az Igaz Szó kiadásában szerkesztett ifjúsági antológiákat.[1] Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját, Markó verseiből pedig egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre.

1989-től 2005-ig főszerkesztője volt a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és alelnöke. 1990–ben Maros megyei szenátor, 1990–1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja volt. 1990–1992 között a Szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja, a Román Parlament I.P.U. küldöttségének tagja.

1991–1992-ben az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1996-ig a Szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja volt. 1993 januárjától 2011 februárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és 1996 óta a Szenátus Külügyi Bizottságának tagja. 2004-2007 között a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese. (Wikipedia)

Székely Ágnes: Eifert János, a „három t” fotósa, Magyar Termék rajongói oldal (MTRO), Budapest, 2013. március 19.

2013.03.19.-mtro.hu-Eifert-a-három-t-fotósa

Székely Ágnes: Eifert János, a „három t” fotósa, Magyar Termék rajongói oldal (MTRO), 2013. március 19. – http://mtro.hu/ember/eifert-janos-a-harom-t-fotosa/

Eifert János, a „három t” fotósa

Lehetséges a világot belesűríteni egy másodperc töredékébe? Igen! Eifert Jánosnak legalábbis sikerült. A kortárs magyar fotográfia egyik legismertebb képviselője és meghatározó egyénisége immár több mint 40 éve kápráztat el minket képeivel.

Eifert János 17 éven át táncolt a Honvéd Művészegyüttesben, a külföldi turnék során kezdett el fotózni. Mégpedig nem is akárhogy. Olyan pillanatokat örökített meg a táncosokról, amelyet csak az érezhet meg, aki maga is belülről átéli a mozdulatok ritmusát. Egy idő után azt vette észre, hogy többet mozog a mutatóujja az exponáló gombon, mint a lába a színpadon. A táncművészből így lett végül fotóművész, aki a világot bele tudja sűríteni a másodperc töredékébe, megmutatva ebben az előzményeket és a következményeket is. Alkotásait itthon és külföldön egyaránt csodálják, számos különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon és különdíjon van túl.

Tánc, test, természet

Habár a tánc élete meghatározó témájává vált, munkássága ennél jóval sokoldalúbb. A három T fotósaként is emlegetik a hódmezővásárhelyi születésű alkotót. Nála a három T nem a tiltott, tűrt és a támogatott kategóriát jelenti, hanem a táncot, a testet és a természetet. A tánc mellett ugyanis aktfotói és természetfelvételei tették ismertté. Aktképeiben nemcsak a női test szépségét és az alak finom rajzolatát érzékelteti, hanem a nőben feszülő energiát is, amely szinte mindig mozgásban tartja.

Egy új világ teremtése

Igazi művésszé akkor válik az ember, ha alkotásából olyan új világot, dimenziót, fogalmat vagy értékrendet tud teremteni, amely egyedi, korábban nem ismert. Eifert János ezt a feltételt maradéktalanul teljesíti. „Két határozott irány van az életemben: egyrészt a megörökítés, a fényképezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, ugyanakkor egy új világ teremtése.”- vallja. Diaporámaival és digirámáival is erre törekszik. Ezek a képsorok és a hang egybefűzésével akár filmnek is tekinthetők, így a magyar fotóművész táncos múltja mellett klarinétos és fuvolás zenészmúltja is felvillan. Példaképei – Dozvald János, Sdrjan Plavsa, Jacques Muller diaporámaalkotók, dr. Végvári Lajos művészettörténész – jelentősen hatottak stílusára. Ezekkel a művekkel a világ rangos nemzetközi diaporáma-fesztiváljain számos díjat, FIAP-aranyérmet, különdíjat, Grand prix-t nyert. „Világszínvonalon alkotó művészek élnek mellettünk, és mi észre sem vesszük őket” – véli a magyar alkotó, aki több mint 40 országban fotózott, mégis Magyarországot tartja a legizgalmasabbnak.

Székely Ágnes

Azért a víz az úr – Tüntetett az ellenzék a Kálvin téren. Budapest, 2013. március 17.

Millás tüntetés a Kálvin-téren (Photo: Eifert János)

Azért a víz az úr mottóval meghirdetett rendezvény elején mintegy négyezren gyűltek össze a téren felállított színpad körül. A demonstráción mások mellett beszédet mondott Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi ombudsman, Erdős Virág író, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Setét Jenő polgárjogi aktivista, Tamás Gáspár Miklós filozófus, Schilling Árpád rendező, Csákányi Eszter színművész.

Millás tüntetés a Kálvin-téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17.-Millás-tüntetés-a-Kálvin-téren-18 Tamás Gáspár Miklós, filozófus (Photo: Eifert János)   Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a magyar demokratáknak meg kellene fontolnia a 2014-es országgyűlési választás bojkottját, mert szerinte annak “előre megírt eredményével” csak Orbán Viktor további hatalmát legitimálnák. A filozófus erről a Milla vasárnap délutáni, a budapesti Kálvin téren tartott demonstrációján beszélt. Tamás Gáspár Miklós a határon túli, kettős állampolgárságú magyarokat arra hívta fel, ne szavazzanak a jövőre esedékes választáson. Úgy fogalmazott, “kedves kisebbségi magyarok, ne szavazzatok, kedves magyarországi magyar demokraták, gondoljátok meg, nem kellene-e inkább bojkottálni ezt a választást, amelynek az eredményét előre megírták”.

Elmondta, úgy látja, ha mégis részt vesznek a választáson, azzal a mostani kormány “további 4, 8, 12, 16 esztendejét” legitimálják. Véleménye szerint inkább “alternatív” megoldásokon kellene gondolkodni, ezek között sztrájkokat, népszavazásokat, tömegtüntetéseket, békés, erőszakmentes eszközöket említett. Tamás Gáspár Miklós szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága arra szolgál, hogy “előállítsák a kék cédulák százezreit”. A filozófus szerint a tüntetéseken már nem csak kérdésekre, hanem válaszokra is szükség van. Példaként említette az ELTE Bölcsészettudományi Karán a napokban kihelyezett felirat: “Zsidók, az egyetem a miénk! üdvözlettel a magyar hallgatók”. Közölte, ő erre azt a választ adja: “Kedves nyilasok, az egyetem mindenkié! üdvözlettel a magyar baloldal”.

2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) Majtényi László alkotmányjogász (Photo: Eifert János) Majtényi László alkotmányjogász arról beszélt, úgy látja, Magyarországon a demokrácia és az alkotmányosság fundamentumai összetörtek, és óráról órára mállik szét a szabad élet minden kelléke. Szerinte “Magyarország 2013. március 15-én még nem diktatúra, de az állásra már van jelentkező”. Azt hangoztatta, olyan országban akarnak élni az emberek, “amelynek az alkotmánya az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal közös műve”. Elmondta, tudomása szerint Áder János államfő már aláírta az “alkotmányosság megszüntetését jelentő negyedik módosítást”.
Az 1848 márciusi forradalom követeléseire utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy az akkor megfogalmazott 12 pont mindegyike alkotmányos követelést fogalmazott meg. Ma mi is alkotmányt követelünk – fűzte hozzá.

 Schilling Árpád (Photo: Eifert János) Millás tüntetés a Kálvin-téren (Photo: Eifert János) Mendrey László a PDSZ elnöke (Photo: Eifert János) Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, nincs még egy olyan ország a világon, ahol eredményes lehet az oktatási rendszer, ahol “főokosok a főokos-központból” határozzák meg, hogy kinek mikor milyen képzésre van szüksége. “Nem kell retro oktatásirányítás, nem kell kinyilatkoztatás” arról, milyen szakmákat kell támogatni – mondta, hozzátéve: azt a képzést kell támogatni, amiből az ember el tudja tartani a családját, ahhoz pedig hogy erre képes legyen, piacképes munkahely kell, nem pedig közmunkahely.

2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János)

 Csákány Eszter (Photo: Eifert János) Millás tüntetés a Kálvin-téren (Photo: Eifert János) Setét Jenő, az Ide tartozunk roma közösségi hálózat aktivistája egyebek mellett arról beszélt, hogy a cigányok valamennyi magyar szabadságharcban részt vettek, ám róluk nem emlékeznek meg a magyar közoktatásban. Az 1848-as követeléseket idézve a törvény előtti egyenlőséget hiányolta, példaként említve, hogy “Kelet-Magyarországon letöltendő büntetés jár azért, amiért Nyugat-Magyarországon megrovás vagy figyelmeztetés”. Felvetette azt is: “testvéri dolog-e uszítókat kitüntetni, államilag elismerni?” (Szöveg forrás: MTI, Hirek.hu)

2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János)

Millás-tüntetés-a-Kálvin-téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) 2013.03.17.-Millás-tüntetés-a-Kálvin-téren-09 Millás tüntetés a Kálvin-téren (Photo: Eifert János) 

Tüntetők-a-Kistehén-zenekart-hallgatják (Photo: Eifert János)

Kistehén zenekar (Photo: Eifert János) 2013.03.17. Millás tüntetés a Kálvin téren (Photo: Eifert János) Bródy János (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Millás tüntetés a Kálvin-téren (Photo: Eifert János)

Az egyik transzparens szövege: “Álcivil szövetség: EGYÜTT RÁGALMAZUNK KÖZPÉNZBŐL – ÉRVÜNK NINCS, DE MÁSHOZ NEM ÉRTÜNK”

Kistehén zenekar a Millás tüntetésen (Photo: Eifert János)

Klubdélelőtt a Klubrádióban: Kun Zsuzsa vendége Eifert János – Budapest, 2013. március 16. 10:00

Klubdélelőtt, Kun Zsuzsa vendége Eifert János Eifert János a Klubrádióban, 2013.03.16.

Klubdélelőtt Műsorvezető: Kun Zsuzsa » Időpont: szombat 09:00; szombat 20:00 Klubrádió 95,3 http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=59&cid=154358

A Klubrádió egyik legkedveltebb szombat délelőtti magazinműsora, érdekes emberekkel, színészekkel, művészekkel. Kun Zsuzsa és Németh Kristóf mindent megkérdez az ország legnépszerűbb embereitől.

Klubdélelőtt Kun Zsuzsával (Photo: Eifert János)

9.00 47 éves korában, hétfőn hajnalban elhunyt Bódi László a Republic együttes énekese, Magyarország egyik legsikeresebb zenésze, dalszerzője. Több alkalommal volt a Klubdélelőtt vendége, most felidézzük az egyik ilyen beszélgetést, ezzel emlékezünk Cipőre és búcsúzunk tőle.

9.30. Szvoren Edina “Nincs és ne is legyen” című novelláskötetében csüggesztően ismerős családi tébolyokról, hétköznapi kapcsolatokról, a magány gépies pillanatairól, kis rémtörténetekről, illetve a családi létezés lehetetlenségéről és illúziójáról ír.

2013.03.16.-eifert_janos_klubr_130316_03 (Lazsi felvétele, webkameráról) 2013.03.16.-eifert_janos_klubr_130316_01 (Lazsi felvétele, webkameráról) 2013.03.16.-eifert_janos_klubr_130316_05 (Lazsi felvétele, webkameráról) Klubdélelőtt, Kun Zsuzsa beszélget Eifert Jánossal Lazsu felvételei (webkamera)

10.00 Eifert János fotóművésznek eddig 190 önálló kiállítása, 650 csoportos kiállítása volt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 40 országában fényképezett, ebből páratlan értékű archívumot állított össze. Eifert Jánosnak az elmúlt tíz év munkáiból nyílt kiállítása Zágrábban.

10.30 Április 3-án lesz egy éve, hogy Kopp Mária professzorasszony eltávozott közülünk. Halála napján barátai, tisztelői elhatároztuk, hogy ő és pár évvel korábban elhunyt férje és munkatársa, Skrabski Árpád emlékére díjat alapítanak, amelyet miden évben az ifjúság egészségnevelésében kimagasló szerepet betöltő jelöltnek adnak át. Vendégünk az egyik barát, az alapító: Dr. Falus András a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója.

11.00 Az „Átutazók” című színdarab műfaja “komédia nyolc temetésben”, de minden mondata hihetetlen életszeretetről árulkodik. Csokonai Lili – Tizenhét hattyúk színműve szerelemről és fojtogató szexuális vágyról szól… Többek között. Mind két darab főszereplője: Majsai-Nyilas Tünde.

11.30 Március 15-e alkalmából több művész, színész, zenekar kap Kossuth díjat, közülük az egyiket, az Omega Együttes tagját, Kóbor Jánost szólaltatjuk meg.

Következő oldal »