János Eifert - Photographer

Archive for November, 2013

Aktfényképezés műteremben. Eifert János mesterkurzusa a Tripont Fotóakadémián, Budapest, 2013. november 30. 10:00 – 14:30

2013.11.30.-Fényakt-02 másolata 2013.11.30.-Fényakt-03 másolata Eifert János felvételei

Mesterkurzus: akt tépett hátérrel (Photo: Eifert János) Mesterkurzusom résztvevői (Photo: Eifert János)

Mesterkurzusom résztvevői (Photo: Eifert János)

2013.11.30. Almási Dániel felvétele Eifert mesterkurzus, 2013.11.30. (Bizsu Photo)

Eifert instruál, beállítja modelljeit és fényt csinál (Almási Dániel, Bizsu Photo és Gergely Beatrix  felvételei)

Almási Dániel és Bizsu felvételei (Eifert mesterkurzus, 2013.11.30.)

Durbák Zsolt felvétele Eifert portrézik, éppen Gergely Beatrixet világítja meg egy zseblámpával (Bizsu Photo)

Aczél Péter és Eifert János hosszú expozíciós idővel (Durbák Zsolt felvétele)

Aktfotográfia. Eifert János előadása a Tripont Fotóakadémián, Budapest, 2013. november 29.

Eifert János előadása az aktfényképezésről, Tripont Fotóakadémia, 2013.11.29.

Aktfotografia-belso-02 Aktelőadásom hallgatói, Tripont Fotóakadémia, 2013.11.29.

Aktfotografia-belso-04

Fotóoktatás.hu, „Haladó szintű kortárs művészfotó” tanfolyam, képértékelés (akt). Budapest, 2013. november 28. 18:00 – 21:00

Fotóoktatás.hu, „Haladó szintű kortárs művészfotó” tanfolyam, képértékelés (akt). Budapest, 2013. november 28.  18:00 – 21:00

Bauer Éva, Bornemissza Gergely, Csatlós Norbert, Fábián Nóra, György Edina, Kovács Ágnes, Legéndi Melinda, Pivonka Krisztina, Varga Dzsenifer, Bacsáné Döbrögi Andrea, Fekete Judit, Gyürki Beatrix, Kőrösi Gyula, Négyesi János Ottó, Smantik Brigitta és Vass László Ádám aktfotóit értékelem, és a képkivágásra, kompozícióra, stb. vonatkozó javaslataimat rögtön be is bemutatom.

2013.11.23.-Aktworkshop-Műl

MŰVÉSZI AKTFOTÓ WORKSHOPON JÁRTUNK! POSTED BY GABI ON NOV 27, 2013 IN FOTÓ

2013.11.27.-Poszted-by-Gabi Farkas Gabi bejegyzése a Facebook-on: http://www.fotoeloadasok.hu/muveszi-aktfoto-workshopon-jartunk/

MŰVÉSZI AKTFOTÓ WORKSHOPON JÁRTUNK!

POSTED BY  ON NOV 27, 2013 IN FOTÓ | 241 COMMENTS

A hétvégén aktfotó workshopon jártunk Eifert János vezetésével,a helyszín a különleges MOHA volt.Igazán remek csapat gyűlt össze akiknek külön köszönet jár remek hangulatért és az összehangolt munkáért! Modelleink az elképesztő és türelmes, Müller Fanny és Nelli volt, akik még az ablakba is bemásztak a kedvünkért.

De lássuk is a képeket:

Farkas Gabi bejegyzése: Fotoeloadasok.hu

Aktfényképezés a Fotosworkshop.hu hallgatóival, Budapest, 2013. november 24. 10:00 – 16:00

2013.11.24.-Vörös-ugrás

Aktworkshop a Fotosworkshop.hu hallgatóinak a MOHA-ban (Mozdulatművészeti Stúdió, Tagló u.)

Eifert János felvétele MOHA, 2013.11.24. (Eifert János felvétele)

Két lány ablakban, 2013.11.24. (Photo: Eifert János)

Müller Fanny keze (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Müller Fanny és Nagy Petronella. MOHA, 2013.11.24. (Photo: Eifert János) Aktworkshop résztvevői (MOHA, 2013.11.24.) Farkas Gabi felvétele

Aktfényképezés műteremben. A Fotóoktatás.hu “Haladó kortárs művészfotó” tanfolyam hallgatóinak gyakorlata, Eifert János vezetésével. Budapest, 2013. november 23. 10:00 – 18:00

Aktfényképezés műteremben. A Fotóoktatás.hu “Haladó kortárs művészfotó” tanfolyam hallgatóinak gyakorlata, Eifert János vezetésével. Budapest, 2013. november 23.  10:00 – 18:00

Test/Fény/Kép, 2013.11.23. (Photo: Eifert János)

Lehet-e fényképezni gyertyák fényénél? Számomra a tűz többet jelent, mint az égési folyamatnak fény és hő-jelenséggel való megnyilvánulása. Mágia, varázslat, gondolataim és érzéseim jelképes hordozója, éltető eleme. A világot alkotó négy ősanyag (tűz, víz, föld, levegő) egyik legfontosabbika: nélküle nincs élet, nincs történelem, nincs ünnep és nincs gyász. A bolygónk belseje igazából egyetlen óriási tűzfészek, forró magma, amely ha kitör kőzetburkából, tűzhányó születik. A tűz barátunk, ellenségünk. Képes fényt, meleget adni, ételeinket megfőzni, ünnepeinket hangulatossá tenni. Évmilliókkal korábban a sztyeppéken és őserdőkben a bunkóval, kőszerszámmal vadászó és magvakat, gyökereket gyűjtögető ősember rettegve félte a villám okozta tüzet. Később felismerte hasznosságát, és rájött, hogyan lehet a lángot megőrizni, hasznosítani. Kultikus szertartásain, ünnepein a tűznek mindig fontos szerepe volt. Fáklyával, mécsessel világított évezredeken keresztül. Ma már csak egy kattintás, ég a villany, egy mozdulat, lobog a tűzhely lángja. A fűtésről a hőközpont, a cirkogejzír gondoskodik. A tűz romantikáját felváltotta a kényelmes praktikum. De ha életünkbe szépséget, romantikát, ünnepi hangulatot akarunk varázsolni, akkor mi is gyertyát gyújtunk, vagy tüzet rakunk, s gyönyörködünk a lángok játékában. Ilyenkor gondolataink szárnyra kapnak, képzeletünk messze kalandozik.

Fénykörben álló-fekvő akt (Photo: Eifert János) Test/Fény/Kép, 2013.11.23. (Photo: Eifert János) 2013.11.23.-Gyertyás-akt-01

Eifert János felvételei

Aktworkshop Eifert Jánossal. Modell: Müller Fanny (Imre Tamás felvétele) Csoportkép, 2013.11.23. (Imre Tamás felvétele)

A werkfotók Imre Tamás felvételei

Bármilyen fényforrásnál, így a tűz fényénél, gyertyafénynél is készíthetünk felvételeket. Erre bármelyik, az általunk megszokott fényképezőgép alkalmas. A nagy fényerejű objektívek használatától, és a magas érzékenység beállításától is eltekinthetünk, ha az expresszív megjelenítés, a dinamikus ábrázolás a cél. A Zoom-objektív gyújtótávolságának a “lassú” zársebesség közbeni változtatásával, a mozgásokkal, mozgatásokkal variált kamerakezelésnek érdekes képalakító hatásai lehetnek. Korábban, a Tűztánc c. diaporámám képanyagának készítésekor tudatosan követtem el “hibákat”: a 1/4 sec – 8 másodperc közötti hosszú expozíció közben megrúgtam az állványt, a műfénynél (gyertya- és fáklyafénynél) napfénydiát használtam. Felvétel közben nemcsak a modellt vagy modelleket és a különböző drapériákat, tüll- és salátafólia anyagokat mozgattam/mozgattattam, hanem a kamerát és a változtatható gyújtótávolságú objektívet is, egy kis zsebtükröt eltartva, íves pályán mozgatva. Olykor ráleheltem az objektívre, vagy az elé tartott üveglapra, UV-szűrőre vazelint, zselés anyagot maszatoltam. Egy olcsó, kidobásra ítélt műanyag lencsetagot a felvétel közben olvasztottam meg. Még sok más fényképészeti “bűnt” is elkövettem, amelyet még bevallani sem merek. Aki e ténykedéseim közben kívülről szemlélt, bizonyára megállapíthatta, “na ez sem normális!”. Hát éppen ez volt a cél: a megszokottól eltérő felvételek készítése…

Kísérletező kedvünkben nemcsak a gyertyafénnyel világítva a bemozdulásos életlenséggel, hanem a különböző drapériák mozgatásával, sőt árnyékvetéssel is foglalkoztunk. Ebben aktmodelljeim,  köztük Müller Fanny segédkeztek.

Hallgatóim: Bauer Éva, Csatlós Norbert, Erdélyi László, Fábián Nóra, Faludi Tamás Gergely, György Edina, Kovács Ágnes, Legéndi Melinda, Pivonka Krisztina, Szabó Zsuzsanna, Szilveszter Rita, Varga Dzsenifer, Bacsáné Döbrögi Andrea, Fekete Judit, Gyürki Beatrix, Kőrösi Gyula, Négyesi János Ottó, Smantik Brigitta, Tóth Katalin, Vass László Ádám. Iskolavezetők: Imre Tamás és Anikó. (Eifert János felvételei)

Eifert János mesterkurzusa a TRIPONT Fotóakadémián. Előadásának témája a TERMÉSZETFÉNYKÉPEZÉS. Budapest, 2013. november 22. 18:00 – 21:00

2013.11.22.-Eifert-előad

Eifert a Tripontban, 2013.11.21.(Bajkó Csaba felvétele) Eifert János mesterkurzusa, Tripont Fotóakadémia. Téma a természetfényképezés (Eifert János felvétele)

Eifert János KÉPÍRÁS - FOTÓAKADÉMIA c. könyvéből: Természetfényképezés (108-109.o)

Ezen az előadásomon az állatok és növények, tájak, természeti jelenségek – tudományos, és/vagy művészi szempontok szerinti – fényképezésével, az ember és a természet közötti kapcsolat ábrázolásával foglalkozunk. A természetfotósok hazai és nemzetközi legjobbjaitól kapott képanyag bemutatja a természetes élőhelyektől az állatkerti körülményekig fényképezhető témák gazdag választékát.

Peti Péter fia, az asszisztensem (Eifert János felvétele) Peti Péter tájékoztja a hallgatókat (Eifert János felvétele) Tóth Béla, a Tripont korábbi tulajdonosa (Eifert János felvétele)

A művészi képformálású természetfotó ma világszerte reneszánszát éli. A természetfotós számára nagy kihívás, hogy az ember és természet sérülékeny egyensúlyát művészi erejű képekben tudja megfogalmazni. Szakmai-művészi felkészültség, természettudományos ismeretek és intuíció nélkül azonban csak “kirándulni” lehet ebben a műfajban. A természetfotó nyelvezete, esztétikája és technikája sajátos, művelőitől különleges ismereteket, készséget igényel. Nemzedékek egymásra épülő tapasztalata, tehetsége és elkötelezettsége halmozódik fel a kiválasztottakban, akik a világunkból hiányzó szépséget és harmóniát képesek rövidebb-hosszabb időre visszacsempészni, a létért való drámai küzdelmet, az ember és természet kapcsolatát művészi érzékkel megörökíteni. És már tudjuk: a megfelelő 1/125 megörökítéséhez a tehetségen, a szakmai-művészi felkészültségen, megszállottságon kívül megfelelő eszközökre is szükség van. Ezeket kiválasztani, a megfelelő helyen és időben működésbe hozni – maga is művészet. Ezekről beszélgettünk…

Radisics Milán-MRA 20080521 183036 DSC_7085 sajtofoto_milan Gilicze Bálint díjazott felvétele_02

legitamadas17zajtszurtelesitett Máté Bence-etf2013-15_544_2893 Kalotas_Zs_3_1

Máté Bence, Radisics Milán, Dombovári Tibor, Haarberg Orsolya, dr. Kalotás Zsolt, Gilicze Bálint, Imre Tamás, Rakó Alex, Szekeres János, Kármán Balázs, Novák László, Suhayda László, Selmeczi Dániel és sokan mások, a hazai természetfényképezés legjobbjainak képeiből “hoztam’ a példákat.

Máté Bence: Tányérajkúak - Az Év Természetfotója 2013

Ma este: Propaganda (14. rész) a TV2 műsorában, Budapest, 2013. november 21. 23:55

23:55, Csütörtök (november 21.), TV2

Propaganda
14. rész
Kulturális magazin
50 perc (12)
rendező: Kistamás László
szerkesztő-riporter: Csernátonyi Dóra, Arányi Vanda, Dégi János, Fekete Xénia
vágó: Hargittai László, Kovács Ferenc
műsorvezető: Till Attila

Propaganda, 14. rész

Kulturális magazin, 50 perc (12)

Rendező: Kistamás László

Szerkesztő-riporter: Csernátonyi Dóra, Arányi Vanda, Dégi János, Fekete Xénia

Vágó: Hargittai László, Kovács Ferenc

Műsorvezető: Till Attila

Előzetes  http://tv2.hu/musoraink/mokka/138801_presser_gaborekrol_vonatot_neveztek_el.html

TV2-Mokka-előzetes-2013.11.20.

AKTFOTOGRÁFIA. Eifert János előadása a Fotóoktatás.hu haladó művészsulisai részére, Budapest, 2013. november 21. 18:00 – 21:00

Fotóoktatás.hu, haladó művészsuli, téma: Aktfényképezés elmélete (Eifert János felvétele) Fotóoktatás.hu, haladó művészsuli: Aktfényképezés elmélete (Eifert János felvétele)

Az aktfényképezés. Előadás a Fotóoktatás.hu haladó művészsulisok részére, Budapest, 2013. november 21.   18:00 – 21:00

Eifert János AKTFOTOGRAFIA c. könyvéből Eifert János AKTFOTOGRAFIA c. könyvéből: Képroncsolás

Anastasia Kuznetsova, az Omsk Television Company riportere interjút készít, Budapest, 2013. november 20.

Anastasia Kuznetsova, TV-riporter (Omsk Television Company) Az Orosz Kulturális Központ (Российский Культурный Центр) titkára hívott fel, hogy az Omszki TV-től jönnek forgatni, fogadnám-e őket interjú-készítés miatt. Persze, hogy fogadnám,  megbeszéltük az időpontot, a kétszemélyes stáb és Bárány József tolmács meg is érkeztek. Az interjú el is készült, Anastasia Kuzetsova riporter és operatőr-társa segítségével. Az előzményekhez tartozik, hogy 1981. szeptemberében jártam Omszkban, a néhai Szovjetunióban, ahol az Omszki Történelmi- és Irodalmi Múzeumban “Ember és világ” címmel nagy kiállításomat mutatták be. Nézegettük a régi fényképeket: élmények, barátságok, emlékek… Egykori tolmácsomat is felhívtuk, sajnos rossz hírrel szolgált: cukorbetegsége miatt egyik lábát amputálták.

Interjú az Omszki TV számára (Móger Ildikó felvétele) Omszki TV-sek otthonunkban, 2013.11.21. (Móger Ilikó felvétele) Anastasia Kuznetsova,az Omszki TV riportere (Móger Ildikó felvétele)

Eifert-kiállítás megnyitója Omszkban, 1981. október 26-án  (Photo: Boris Metzger) Omszki kiállításom megnyitója Omszkban, 1981. októberében (Metzger felvétele) Eifert-portré, Omszk, 1981.10.26. (Photo: Boris Metzger)

Régi fényképek 1981. szeptemberéből, amelyek Omszkban készültek (Boris Metzger felvételei)

Szovjet fotóriportzerek társaságában, Omszk, 1981. október 23.  (Photo: Boris Metzger)

Szovjet fotóriporterek társaságában, Omszk, 1981. szeptember (Boris Metzger felvétel)

Omszkájá Pravda, 2011.09.27. Vecsernij Omszk, 1981.09.28.

A pillanat varázsa. Eifert János felvételei Garancsy Mihály szövegével a TermészetBÚVÁR • 2013/5 számában, Budapest, 2013. november

TermészetBÚVÁR • 2013/5

TermészetBÚVÁR • 2013/5 A pillanat varázsa. Eifert János felvételei

A pillanat varázsa

EIFERT JÁNOS FELVÉTELEI

Az itt bemutatott alkotások készítőjéhez régi ismeretség és barátság fűz bennünket. Több mint egy évtizedig volt lapunk belső munka-társa, akinek példamutató igényessége a látszólag legegyszerűbb feladatok megoldásában is megmutatkozott. Minden alkotását az önmaga állította, igen szigorú mérce teljesítése után engedte a nyilvánosság elé, ezért képei az olvasók széles körének rokonszenvét és elismerését is kivívhatták.

Munkásságának felidézését az is indokolja, hogy éppen ötven éve fotografál, és betöltötte 70. esztendejét. Életművének gazdagságáról önmagában az is sokat mond, hogy százkilencven önálló és hétszáz csoportos kiállítással, százhetven díjjal, diplomával és negyven országban készített, sok tízezer fotójával bizonyította tehetségét, rátermettségét és a képírásba vetett hitét.

A Tisza parti szülői háztól, Hódmezővásárhelytől a nemzetközi hírnévig gyorsan felfelé ívelő pálya vezetett. Noha a természet páratlan változatosságáról már egészen fiatalon életre szóló élményeket szerezhetett, előbb mégis a Honvéd Táncegyüttes tagja lett. Sikeres táncművészeti karrierje tizennyolc esztendeig tartott, majd a fotózást választotta hivatásának. Ebben a véletlen is segítette. Fényképeket készített a próbákon, előadásokon és egyik sorozata annyira megtetszett a társainak, hogy rábeszélték: küldje be egy akkori pályázatra. A felvételek ott is sikert arattak és díjat hoztak a számára. A bírálókat is lenyűgözte azokkal a bravúros megoldásokkal, amelyekkel elkapott egy-egy ritka (szép) pillanatot, megörökítette a pörgés szédületét, azt a sokarcú, gyakran alig követhető dinamikájú mozgást, amelyet a gyakorlatból olyan jól ismert. Képalkotásában napjainkig meghatározó a néptáncban gyökerező játékosság, erős improvizációs képesség és a kompozíciókat szabályozó fegyelem. Szakmai életútját a Tánc, a Test és a Természet hármasa fogja össze. Megannyi ötletét és művét úgy rendezi egységes keretbe, hogy fotói egyedivé és eltéveszthetetlenül rá jellemzővé válnak.

Eifert János a természetfotósok között is a legki-válóbbak közé emelkedett. Képei úgy mutatják be a bennünket körülvevő élővilág páratlan sokféleségét és gazdagságát, hogy mély gondolatiságot, üzenetet is hordoznak. „A természethez való kapcsolatom meghatározó az életemben, és nem csupán a téma-választás miatt” – vallja magáról. Képeinek megformálásáról pedig így ír: „Két, határozott irány van a munkásságomban: egyrészt a megörökítés, a fény-képezés tárgyilagossága, egyfajta dokumentarista őszinteség, másrészt egy új világ megteremtése.”

Fotói a hagyományos természetfotózás erényeit felhasználva és a művészi képszerkesztés többletével a nézők számára is új távlatokat nyitnak. Műveinek sajátos hangulatát a másként látás igénye, a kreativitás és a tudatos kísérletezés hozza létre. A digitális képalkotás új lehetőségeinek tudatos alkalmazásával kompozíciói új gondolatokat sugallnak és jobb megismerésre, megértésre ösztönöznek.

Szinte mindent tud a képírásról. Ezért kérik sokan itthon és határainkon túlról, hogy ossza meg tudását a különféle szakmai fórumok részvevőivel, vállaljon részt az utánpótlás neveléséből és véleményével mutasson utat a műveiknek nyilvánosságot kereső tehetségek számára. Ennek jegyében látja el esztendők óta a legrangosabb, magyar természetfotós seregszemle, az Év természetfotósa pályázat zsűrijének elnöki feladatait – közmegelégedésre.

Garancsy Mihály

TermészetBÚVÁR • 2013/5 - Címlapon Eifert János "A Világ végén" c. képe, amit 1982-ben készített

TermészetBÚVÁR • 2013/5 – Címlapon Eifert János “A Világ végén” c. képe, amit 1982-ben készített

Portré, gyermek- és családi fotó. Mesterkurzus Eifert Jánossal a Budapesti Művelődési Központban, 2013. november 17. 9:00 – 16:00

Eifert János (Vadócz Dávid felvétele) Eifert Mesterkurzus a BMK-ban, 2013. november 16-17. Felix Nadar: Self Portrait Borsos Miklós: Zichy Sarolta (1870 körül)

Portré, gyermek- és családi fotó. Mesterkurzus Eifert Jánossal a Budapesti Művelődési Központban, 2013. november 17.  9:00 – 16:00

Előadás: A portréfotó története. Arckép, önarckép, csoportkép 9-11 óra között
Gyakorlat: gyermek- és családi fotó, párosképek 11-15 óra között
Az elkészült felvételek értékelése 15-16 óra között

Részvételi díj: 7000 Ft + modelldíj, Helyszín: Budapesti Művelődési Központ (1119 Budapest, Etele út 55.)

Vadócz Dávid és családja, BMK, 2013.11.17. (Photo: Eifert János)

Arckép, vagy portré: az ember képmása. A fotóművészeti műfajok között a portré előkelő helyet foglal el, hiszen az ember képmásának, személyiségének a bemutatására hivatott. A jó portré nemcsak felszínes, külső jegyeket ábrázol, hanem az egész ember belső tartalmát, személyiségét tükrözi. A portré lényegét illetően emberábrázolás (jellemrajz, jellemkép), formai megoldása pedig sokféle lehet. Lehet egész alakos felvétel, több személyt is ábrázolhat, vagy szűkebb kivágásokat mutathat. Nem szűkíthető – még műtermi fényképezés esetében sem – az arcképre, mellképre, egészalakos, páros-, vagy csoportképre. Az igazolványképet nem tekintjük portrénak, csupán a személy azonosítására szolgáló dokumentumnak. Mint forma, a kreatív fotográfia eszköze, illetve témája is lehet. Hogy a mai kor igényeit magába foglaló, megújult személyfényképezés lényegét megértsük, vissza kell tekintenünk a „portréművészet” történetére.

Vadócz Dávid és családja, BMK, 2013.11.17. (Photo: Eifert János)

A színek, színárnyalatok felismerése, kezelése nemcsak a „gépi” technikákban szükséges. Ha műteremben, vagy a szabadban fényképezünk, nézzük meg, milyen színű az arc? Figyeljük meg, hogy a bőr színe, amely olyannyira jellemzi az arcot és a testet, a korrekt, színhelyes fényképen rendszerint nem tűnik „bőrszínűnek”. A bőr színét ugyanis melegebbnek, lágyabbnak képzeljük el a valóságosnál, ezért a portréfényképészek a valós színeket „átfestik”. A színes felvételeket fekete-fehérben, vagy szépia-tónusban is megjeleníthetjük.

Függöny mögött (Eifert János felvétele)

Vadócz Dávid fiával, a függöny mögött (Eifert János felvétele)

Akár riportfotózásnak, dokumentarista fényképezésnek is nevezhetnénk tevékenységünket, amikor az emberi közösségről, több egyén egymáshoz tartozásáról, jellemző arcvonásainak csoportban – tehát egy jellegzetes társadalmi és környezeti viszonyban – történő megjelenéséről készítünk felvételeket. Amikor megörökítjük szeretteinket, barátainkat, ismerőseinket, lefényképezzük a tűzoltózenekart, az érettségiző gimnáziumi osztályt, a futballcsapatot, az orvoskongresszus résztvevőit, a sportverseny győzteseit, a cserkészek csapatát, stb. – embereket, közösségeket, helyzeteket, csoportviszonyokat dokumentálunk az emlékezet számára (emlékképek). Ezek a fényképek tulajdonosaik számára emlékeztető funkciójúak, további – dokumentáló, deklaráló, azonosító – tulajdonságaik pedig kultúrtörténeti szempontból lehetnek fontosak.

Fényképezők, BMK, 2013.11.17. (Eifert János felvétele) Csokis kéz (Eifert János felvétele)

A képeken – a modelljeink –  Vadócz Dániel és felesége, valamint gyermekei, továbbá a mesterkurzus résztvevői és szervezői, Csendes Krisztina, Vadócz Zsuzsa, Aczél Péter, Eifert János és mások

Csoportkép az Eifert mesterkurzus résztvevőivel (Vadócz Dávid felvétele)

A csoportkép. A többalakos felvételen (csoportképen) megjelenített személyek néha egy képen belül is tovább „tagozódnak”, kifejezve ezzel a kisebb-nagyobb alá-, fölé- és mellérendeltségeket, összetartozásokat, barátságokat, vagy éppen távolságtartást, elzárkózást. Az elrendezés során a csoport tagjai részben takarhatják egymást, az arcnak azonban mindig látszódnia kell. A karok, lábak elrendezésével egyfajta vonalvezetést javíthatunk, túlzott beállításuk azonban természetellenesen hathat. Az egyének eltérő testtartásával és ruházatával is gond szokott lenni. A szélesebb alkatúakat – amennyiben nem szándékunk a csoport szélére állítva még testesebbnek mutatni – „komponáljuk” középre, a különböző testmagasságúakat pedig „takarásmentesre” állítsuk. A magam részéről mindenféleképpen az oldottabb beállításokat kedvelem, és érdekesebbnek tartom az „önszerveződő” beállásokat.

PORTRÉ-, GYERMEK- ÉS CSALÁDI FOTÓ
Mesterkurzus Eifert Jánossal
Program:
November 16., szombat, 15-17 óra között
Előadás: A portréfotó története. Arckép, önarckép, csoportkép
November 17., vasárnap
Gyakorlat: gyermek- és családi fotó 10-12 óra között
Gyakorlat: páros fotó készítése, majd az elkészült felvételek értékelése 12-15 óra között
Részvételi díj:
7000 Ft/2 nap + modelldíj
Helyszín: Budapesti Művelődési Központ (1119 Budapest, Etele út 55.)

A Think Tank Photo Magyarország által meghirdetett “Be Ready Before The Moment” fotópályázat ünnepélyes díjátadója a Benczúr Hotelben, Budapest, 2013. november 16. 13:00

Ritzel Zoltán sorozatából Hubai Orsi: Május Lolával (részlet a díjnyertes sorozatból)

Ritzel Zoltán sorozatából                                                 Hubai Orsi: Május Lolával (részlet a díjnyertes sorozatból)

Kiss Zoltán: Levitáció - közönségdíj

Kiss Zoltán: Levitáció – közönségdíj

Alchem photoghraphy 04 Tulok András: Bartók Béla út

Alchem photoghraphy 04                                    Tulok András: Bartók Béla út

Szűcs Tímea sorozatából

Szűcs Tímea sorozatából

Sarvady Mátyás díjnyertes sorozatából

Sarvady Mátyás díjnyertes sorozatából

Székely Judit: Árusok c. sorozatából Krizák István: Díszlépés

Székely Judit: Árusok c. sorozatából                                                 Krizák István: Díszlépés

Kerekes M. István: Seregélyhorda és a szélerőműpark

Kerekes M. István: Együttlét c. sorozatából

Think Tank Photo Magyarország fotópályázat díjátadóján (Photo: Eifert János)

November 16-án 13 órakor került sor a “Be Ready Before The Moment” fotópályázat ünnepélyes díjátadójára. A Think Tank Photo nagy érdeklődéssel kísért első fotópályázatán 279 pályázó 1756 pályamunkával indult. Az öttagú zsűri – Göbölyös Luca, Dozvald János, Daróczi Csaba, Sopronyi Gyula és Eifert János – 2545 képet értékelt az online előzsűrizés során, és október 26-án döntött a legkreatívabb valóság- és fantázia-képek készítőiről. Ezt a döntést ismerhették meg a díjazottak a Benczúr Hotelban rendezett díjátadó ünnepségen, az érdeklődők pedig az online közvetítést követve. A nyertes képeket Eifert János, a zsűri elnöke méltatta, a fotográfiai kreativitásról Dozvald János fotóművész osztotta meg gondolatait a nézőkkel.

2013.11.16.-Think-díjak-1 A Think Tank Photo Magyarország fotópályázatának díjazottjai 3. Eifert a díjazott képeket elemzi (Steiner Gábor felvétele)

Think Tank Photo Magyarország fotópályázat díjátadóján (Photo: Eifert János)

A Think Tank Photo Magyarország fotópályázatának díjazottjai 2. Dozvald János, mint kritikus a Think Tank Photo Magyarország fotópályázatának díjátadóján (Photo: Eifert János)

Fotósok a Think Tank Photo Magyarország fotópályázat díjátadóján  (Photo: Eifert János) Tulok András átveszi a díjat Pósa Attilától (Photo: Eifert János)

A FotoKlikk jóvoltából megtekinthető:    http://new.livestream.com/fotoklikk/thinktank-dij

Think Tank Photo Magyarország fotópályázat díjátadója, Darányi Zsolt (Photo: Eifert János) Tulok András, a Think Tank Photo Magyarország fotópályázat díjátadóján (Photo: Eifert János) Tóth Mihály és Pósa Attila, a Think Tank Photo Magyarország fotópályázat díjátadóján (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Tóth Mihály cégvezető, KERKOM (Photo: Eifert János) Fábián László átveszi a díját, a Think Tank Photo Magyarország fotópályázat díjátadóján (Photo: Eifert János)

2013.11.16.-Think-díjak-4 2013.11.16.-Think-díjak-5

A Think Tank Photo Hungary 2013 – „Be Ready Before The Moment! fotópályázat eredménye:

I. kategória: Valóság – képek

Megosztott 1. helyezett: Kerekes M. István: Együttlét és Hubay Orsi: Május Lolával

3. helyezett: Fábián László:: P + R

II. kategória: Fantázia – képek

1. helyezett: Sarvady Mátyás sorozata

2. helyezett: Alchem Photo sorozata

3. helyezett: Gosztom Gergő: Balsors sorozata

Különdíjak:

Természetfotó egyedi különdíj a Pigmenta felajánlásával

Bedő Kornél: Az út vége

Természetfotó sorozat különdíj Pigmenta felajánlásával

Ritzel Zoltán: Kezünkben a Föld

Különdíjak a Bestfotókönyv felajánlásával

Horváth Ákos: Életstílus

Szalay Krisztina: Amőba

Tulok András: Budapest fotó-IM-pressiok

Székely Judit: Árusok sorozat

Bagics Gábor: Baross tér

Dozvald János a kreativitásról... (FotoKlikk, Darányi Zsolt felvétele) Dozvald János fotóművész gondolatai a kreativitásról a Think Tank fotópályázat apropóján:

“Nézzünk utána a Magyar Értelmező Kéziszótárban! Kreatív, kreativitás szócikk nem is található. Van azonban kreáció. Kreáció = leleménnyel létrehozott dolog.

Lelemény = alkotóművészi képzelet, kitalálás. (Alkotóművészeti, és akkor mi a helyzet az adomában felbukkanó Edisonnal, kire látogatói nehezteltek, mert nagyon nehezen nyílt a kerti kapu. Kiderült aztán, miért: minden látogatója több dézsa vizet pumpál fel a kútból a kapu nyitásával.)

Leleményes = élénk képzelőerejű, találékony. Találékony = a megoldást gyorsan megtaláló, ötletes. Ötlet = hirtelen támadt, meglepő gondolat. (A hirtelenségre képes elme lenne hát kreatív? 🙂

Én azt vallom, hogy a kreativitás fogalmának kell hogy legyenek konszenzus képes ismérvei. Az általános gyakorlat szerint nincsenek persze. És valóban, mondhatjuk akár: aki pusztán fényképezőgépet ragad, az már igenis kreatív – amahhoz képest, aki életében hozzá se nyúl.

A kreativitás fogalmát én szűkíteném, hogy egyértelműen kommunikálhassunk róla. Hogy ugyanarról a dologról beszéljünk, ha szóba kerül a kreativitás.

A fogalmak a kinti világ modelljét adják elménkben. Minél kisebbek a fogalompontok, annál finomabb a felbontása ennek a virtuális valóságnak. Az elme az értelmi konszenzus céljából is próbálja szűkíteni a fogalmak hatókörét, a pontok átmérőjét, hogy finomuljon a valóság képe. (Valamikor, még az előző rendszerben megláttam az utca túloldalán egy Lenin plakátot. Egész impozáns benyomást keltett. Amikor átmentem, hogy közelről szemügyre vegyem, durva pontokra esett szét. Ilyen az elnagyolt értelmű fogalmakkal is a világképünk. Hogyan lehetne árnyaltan, a szokottnál nagyobb közelítéssel gondolatot cserélni róla?)

Én tehát a kreativitás szűkre zárt értelmén lovagolva vágtam bele a zsűrizésbe.

Ha mélyebbre kívánok jutni, mint az értelmező kéziszótár, azt kell mondanom, hogy a kreativitás szorosan összefügg sapiens voltunkkal. Bár a kis majom olyan csodálatra méltón ugrabugrál, miközben az anyja egykedvűen bámul maga elé, nem mondható, hogy ez az ugrabugrálás vagy ez a kismajom maga kreatív volna. Ez inkább a vitalitás körébe tartozó jelenség.

Célszerű, hogy a kreativitást olyasminek tekintsük, ami az elmében fogan. Kíváncsiságunknak, jó megfigyelőképességünknek, logikánknak és nem utolsó sorban képzelőerőnknek köszönhetően vagyunk kreatívok – már ha azok vagyunk.

A kreativitás alapja egy kalandos vagy akár egy kritikus attitűd az elmének a mindenkor fellelt gyakorlathoz, szemlélethez való viszonyában, amiből aztán – értelemszerűen – beavatkozó, változtató tettek következnek. A kreativitás egyrészt a valósághoz való viszonyunk, rutinjaink újraformálására irányul, másrészt akadályokon túlsegítő lelemény.

Legszelídebb formájában játszadozás, ám más végletekben olyasmi is lehet akár, ami – például – biofegyverek kiagyalásához vezet.

A humán kultúra és a kommunikáció terén, ami más-más kultúrkörökben más-más konkrét arcot ölt, s ami számos, számtalan rutinból, megfontolásból, eljárásmódból és hagyományt szülő természetes kényszerekből áll elő, más, sajátos leleményekre ösztönöz a kreatív készség.

A lelki, érzelmi húrokat pengető alkotó kreativitás pedig – például a művészeté – valamiféle ösztönös, ráérző vagy akár megfontolt, gondolat- és érzelemtársító lelemény formájában mutatkozik, amivel egyszeri módon túllépünk a szokványoson. Egyszeri, ez hangsúlyos. A humán kultúra terén, mert hogy annak konkrét szövete tele van véletlenszerűséggel, a kreatív tett egyszeri, és így individuális tett. A humán kultúra terén nemcsak nem érdemes, de nem is lehet kétszer ugyanarra a leleményes megoldásra jutni.

Mintákat utánozni, lopni kreatív ötleteket, azt persze lehet, tehát annak, aki értékítéletet mond a kreativitás megnyilvánulásai fölött, például a zsűror, nagyon szerteágazó tájékozottsággal kell bírnia. Ilyesmije kevesünknek van. Az átkosban, amikor nálunk az információk igen korlátozottan áramlottak, néha rácsodálkozott az ember a plakáton valami nagy formai ötletre, aztán később meglátta az előképét egy nyugati magazinban. Lopkodtunk. A teremtő kreativitásnak ugyanis kedvező melegágy kell. A kreativitás ösztönző körülmények között fejlődésképes, másmilyenek között meg elapad.

A kreativitásnak elkülöníthető területei vannak. Mérnöki kreativitás, pedagógiai kreativitás, vizuális kreativitás stb. Még az olyan külön terület is, mint a vizuális kreativitás, vagy jelen esetben azon belül is a fotó kreativitás, két jellegzetesen más alterületre oszlik: egy mesterségen kívülire és egy mesterségen belülire, formait is mondhatunk.

Mesterségen kívüli alterület, ez hogyan értendő?

Read more

A fényképezés technikája. A csoportképet “gyakoroljuk” Helicon Remote szoftverrel, a Nikon D7100 live view lehetőségét kihasználva, Samsung nagy-képernyős „tükörben”. Eifert János mesterkurzusa 5. – TRIPONT Fotóakadémia, Budapest, 2013. november 16. 10:00 – 12:00

2013.11.16. Eifert workshop, Csoportkép_005_2 2013.11.16. Eifert workshop, Csoportkép_025_21

2013.11.16. Eifert workshop, Csoportkép_039_2

A csoportképet “gyakoroljuk” Helicon Remote szoftverrel, a Nikon D7100 live view lehetőségét kihasználva, Samsung nagy-képernyős „tükörben”.

a Tripont műtermében (Eifert János felvétele) Peti Péter fényképez, 2013.11.16. (Eifert János felvétele)

2013.11.16. Eifert workshop, Csoportkép_DSC0213_2 2013.11.16. Eifert workshop, Csoportkép_DSC0217_2

Hosszú expozíciós idővel – 22 sec –  kísérletezünk… (Peti Péter felvételei)

A fényképezés technikája. Eifert János mesterkurzusa 3. – TRIPONT Fotóakadémia, Budapest, 2013. november 15. 18:00 – 21:00

RÉGI-ÚJ-TECHNIKA Eifert-mesterkurzus


Ahogy Paul Strand (1890–1975) 1917-ben Fényképészet című munkájában írta: „A fényképezés lényege az objektivitás. Ez szabja meg kifejezőeszközünk lehetőségeit és korlátait egyaránt. […] Megvalósítása aligha képzelhető el más módon, mint éles, tiszta fényképészeti eljárással.” Ahogy ez az idézet is jelzi, az „igazi” fénykép legfőbb kritériumának az objektivitást tartják, annak alapjául pedig, a magas szintű technikai tudást, amióta a fotó a művészeti műfajok között megjelent. A fotóhoz elsősorban a realitás és az objektivitás fogalma kapcsolódik, azonban a valóság „darabjainak” átrendezésével, a kép szerkesztése, elemeinek társítása révén absztrakt művek is létrehozhatók. Mindez ahhoz a jelenséghez kapcsolódik, amely során a fotóművészetben, a festészettől kölcsönzött műfajai (portré-, csendélet-, aktábrázolás stb.) mellett megjelentek annak stilisztikai elemei, kompozíciós módszerei is a „fényművészet” alkotásai között. Míg a fotó valóságot leképező megjelenítés-módja a realista festészeti irányzatra hatott, addig a képzőművészeti elvonatkoztatás, a szabad képzettársítások gazdag lehetőségei, a konstruktív képszerkesztés visszahatottak a fotóművészetre. S bár ez a kölcsönhatás magában rejti azt is, hogy a két művészeti ág (festészet és fotó) egymáshoz közelítve, egymásra „megtévesztésig hasonlító” műveket eredményez, de valójában a műfajok technikai feltételei, a Paul Strand által is említett mesterségbeli fogások minél magasabb szintű ismerete és alkalmazása biztosítja identitásukat, s egyszersmind alapvetően elkülöníti egymástól őket. A fényképezés technikáját tehát magas szinten kell használni ahhoz, hogy gondolatainkat és érzéseinket – bármely stílusban – képesek legyünk mások számára is érthetően és élvezhetően megjeleníteni. Gondolat és szépség – technika és esztétika, egy irányba fut tehát…

Mesterkurzus. A fényképezés technikája (Eifert János felvétele) Kipróbáljuk a közgyűrűket is  (Eifert János felvétele) Weimarlux fénymérő (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Régi kamera, Bajtai gyűjteményéből (Eifert János felvétele) Fénytörés Blendesor, Pentacon Six 6x6 objektivjében (Eifert János felvétele)

Fényképezőgépek és tartozékok. Milyen fényképezőgép a legalkalmasabb a legtöbb téma fényképezésére? Általánosságban elmondható, hogy szinte bármelyik, amelyik megbízhatóan működik és amelyet jól tudunk kezelni. Hogy mégsem dolgozunk állandóan eldobható kamerával, vagy mondjuk camera obscurával – mert hogy ezek igencsak olcsón megvásárolhatók vagy akár előállíthatók – ennek az az oka, hogy a megjelenítendő kép mérete és minősége, felhasználási területe meghatározott követelményeket támaszt a kamera típusát, formátumát illetően. Analóg és digitális – Fényképezőgépek, objektívek, tartozékok – Alap-, tele-, nagylátószögű-, halszem (fish eye)-, tükör-,  makro-, perspektíva-korrigált (PC, shift, tilt-shift)-, lágy rajzú-, Lensbaby-nevű objektívek, telekonverterek – Fénymérés(megvilágításmérés), az expozíció – Beállítás, világítás, felvételezés – Fényképezőgépek, objektívek, tartozékok – Beállítás, világítás, felvételezés – Képfeldolgozás, archiválás – A képek tárolása, jegyzetekkel, adatokkal való ellátása

136-Canon-ElekFeny

Pentacon Six közgyűrűkkel (Eifert János felvétele) A fényképezés technikája (Eifert János felvétele) Digitális-hátfallal-6008AF-

Európa kulturális fővárosa 2013… Kassa / Košice, Szlovákia, 2013. november 12-13.

Kassa (szlovákul Košice, németül Kaschau) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 240 688 fő, ebből 6 382 magyar (2,65%) (2011). Abaszéplak, Bárca, Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá.

Kassa, panorámakép a Dóm tornyából (Photo: Eifert János)

A Szent-Erzsébet Dóm 60 méter magas északi tornyából készült tornyából készült panorámakép – amelyet 3 kis képből raktam össze – sem képes Kassát érzékletesen bemutatni (Eifert János felvétele)

A Szent Erzsébet dómot 1380 táján kezdték építeni egy korábbi templom helyén. Ez Európa egyik legkeletebbre fekvő nyugati stílusú gótikus székesegyháza és egyben a legnagyobb templom Szlovákiában. Belső terében látható a lenyűgöző szépségű Szent Erzsébet oltár, a gótika korából származó egyedülálló kettős csigalépcső – egyike az Európában található öt (látogatható) ilyen építménynek, az utolsó magyarországi Habsburg-ellenes felkelés vezetőjének, II. Rákóczi Ferenc síremléke (látogatható) és kívül az 1477-ből származó napóra. A székesegyház belső és külső terét a 15. századi Kassai István kőfaragómester munkái díszítik.  A legújabb kutatások a templom építésének pompáját és logikáját a 14. századi Krisztus Vére csodával hozzák összefüggésbe. A templomot évszázadokon keresztül látogatták a zarándokok és IX. Bonifác pápa 1402-ben kiadott bullájában megerősítette, hogy itt őrizték Krisztus Vérét. A vasárnap reggel 9 órakor kezdődő latin nyelvű szentmisék lenyűgöző ötvözetét nyújtják a középkori építészetnek, a középkori Európa nyelvének és a barokk zenének.

Harangjáték. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Festik a színházat Kassa főterén (Photo: Eifert János)

A zenélő szökőkút és a harangjáték parkja. Minden órában felcsendül a 22 harangból álló, fát formázó harangjáték hangja. Májustól októberig a harangjátékot a zenélő szökőkút is kiegészíti, amely a harangjáték elhalását követően egy megnyugtató zene dallamára lép működésbe (sötétedés után világít is) minden nap 22 óráig. Most éppen egy festő örökíti meg az Állami Színház épületét, amelyet Lang Adolf építész tervezett. A színházban az első bemutató 1899-ben volt, most Verdi 200 éves évfordulójára a Rigolettót mutatják be. A látogatót az épület szecessziós elemekkel díszített újbarokk külseje mellett a hárfát formázó íves beltér, a színház meghittsége és fensége, valamint a bécsi Gastgeb Peregrín, Shakespeare 4 drámájának jeleneteit ábrázoló mennyezeti festményei nyűgözik le. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház mellett ez Szlovákia egyetlen három társulattal működő színháza (opera, balett, dráma). A Történelmi Városháza 1779 és 1780 között épült régi épület, amelynek erkélye fölött Kassa címere látható. Az épület udvarán keresztülhaladva juthatunk el a látogató az egykori Fórum / Slovan mozi felújított termébe, amely ma koncerteknek és színházi előadásoknak ad otthont. A földszinten találjuk Kassa Látogatóközpontját.

Kassa, II. Rákóczi Ferenc reliefje a Dómfő bejárata mellett (Photo: Eifert János) Kassa, kovácsolt vas zár a Szent Erzsébet-dóm kapuján (Photo: Eifert János) Harangok. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János)

Virágos erkély. Kassa, 2013.11.12. (Photo: Eifert János) Kutuzov Kassa főterén (Photo: Eifert János) Kassa főterén (Photo: Eifert János) "Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke (1443-1943"

Rengeteg látni- és fényképeznivaló akad már a szállodánk, a Hotel Horse Inn közelében is. A sarkon látható a Szent János harang. Öntötte Franciscus Illenfeld 1558-ban. Állíttatta az Óváros önkormányzata 2000-ben. II. Rákóczi Ferenc síremléke a Dóm oldalán. Folytatom a sort, mintegy hivatásos idegenvezető:  Az Alsókapu (Dolná brána) a földalatti múzeum együttesének megnevezése, melyhez hozzátartozik a város egykori kapuja és a 13. század második feléből származó eredeti városfal részei is. Feltárásukra 1996-ban, a Hlavná utca rekonstrukciója során került sor. Ma ez az együttes egyedülálló hangulatának köszönhetően kiállítások, fogadások és a hagyományos szeptemberi Kassai Borünnep helyszínéül szolgál, és itt zajlik a maratoni futók regisztrációja is. A Gerster-ház, a kassai születésű Gerster Béla zseniális mérnök emlékét is őrzi. Róla tudni kell, hogy világhírű csatornák és vasutak, például a Korinthoszi – és a Panamacsatorna tervezője volt. A Vármegyeháza 1779-től a vármegyei közigazgatás céljaira szolgált, fő homlokzatán az egykori közigazgatási egység, Abaúj-Torna vármegye 1558-ból származó címere látható. Az épület, amely ma a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye, a kiállítási terek mellett egy gyönyörű üléstermet és Kassa legkisebb nyilvános mozi termét is rejti. A galériából kilépve egy kis parkba jutunk. Itt látható a Kassa jelenlegi címerét ábrázoló bronzplasztika. Bal oldalt alul látható a város 1369-ből származó eredeti címere is. Nagy Lajos király adománylevele a maga nemében, a legrégebbi Európában. A Szent Mihály-kápolna a 14. századból származik. A gótika csúcspontját képviseli, és a szemlélőt meglepi tiszta stílusával, meghittségével és harmóniájával. A középkorban a városi temető vette körbe és csontkamra is volt benne. Mihály arkangyalnak szentelték, aki átkíséri a lelkeket a túlvilágra. A holtak lelkeinek mérlegelését ábrázoló középkorból származó szobra a bejárat felett látható. Az Orbán-torony előtt látható az 1557-ből származó eredeti harang. Árkádsora alatt antik, gótikus és barokk sírkövek találhatók. A 45 méter magas toronyban működik Szlovákia egyetlen viaszfigura múzeuma, amely a városhoz kötődő jeles személyiségeken keresztül mutatja be Kassa történetét. Egy emléktábla: “Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke (1443-1943″

Angyal a főtéren, Kassa (Photo: Eifert János) Eligazítótáblák. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Baróti Szabó Dávid szobra Kassa főterén (Photo: Eifert János) Szent János harang. Öntötte Franciscus Illenfeld 1558-ban. Állíttatta az Óváros önkormányzata 2000-ben. (Photo: Eifert János)

Választási plakát Kassán (Photo: Eifert János) Kassa, főtér (Photo: Eifert János) A szállodánk a belvárosban: Hotel Horses Inn, Kassa, Zvonarska u. 17. (Photo: Eifert János) móger Ildikó a régi ház előtt. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János)

Régi házak, felújítva. Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János)

Az Alsókapu (Dolná brána) a földalatti múzeum együttesének megnevezése, melyhez hozzátartozik a város egykori kapuja és a 13. század második feléből származó eredeti városfal részei is. Feltárásukra 1996-ban, a Hlavná utca rekonstrukciója során került sor. Ma ez az együttes egyedülálló hangulatának köszönhetően kiállítások, fogadások és a hagyományos szeptemberi Kassai Borünnep helyszínéül szolgál, és itt zajlik a maratoni futók regisztrációja is.

2. A Gerster-ház
A kassai születésű Gerster Béla nevét talán sokan nem ismerik, de műveinek neve ismerősen cseng majd a iskolai földrajz órákról. Egy karnyújtásnyira a földalatti múzeum kijáratától Ön is megismerkedhet a zseniális kassai mérnökkel, világhírű csatornák és vasutak, például a Korinthoszi – és a Panamacsatorna tervezőjével.
3. A Vármegyeháza
A paloták egyik jellemző vonása, hogy fő homlokzatukon címer látható. A Vármegyeházát az egykori közigazgatási egység, Abaúj-Torna vármegye 1558-ból származó címere díszíti, melynek épülete 1779-től a vármegyei közigazgatás céljaira szolgált. Az épület, amely ma a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye, a kiállítási terek mellett egy gyönyörű üléstermet és Kassa legkisebb nyilvános mozitermét is rejti.
4. A város címere
A galériából kilépve egy kis parkba jutunk. Itt látható a Kassa jelenlegi címerét ábrázoló bronzplasztika. Bal oldalt alul látható a város 1369-ből származó eredeti címere is. Nagy Lajos király adománylevele a maga nemében a legrégebbi Európában.
5. A Szent Erzsébet-dóm
A Szent Erzsébet-dómban tett látogatás során megismerheti a város védőszentjének szimbolikáját. A dómot 1380 táján kezdték építeni egy korábbi templom helyén. Ez Európa egyik legkeletebbre fekvő nyugati stílusú gótikus székesegyháza és egyben a legnagyobb templom Szlovákiában. Belső terében látható a lenyűgöző szépségű Szent Erzsébet oltár, a gótika korából származó egyedülálló kettős csigalépcső – egyike az Európában található öt (látogatható) ilyen építménynek, az utolsó magyarországi Habsburg-ellenes felkelés vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek a síremléke (látogatható) és kívül az 1477-ből származó napóra. A székesegyház belső és külső terét a 15. századi Kassai István kőfaragómester munkái díszítik. A város központjára nyíló legszebb kilátás kedvéért érdemes megmászni a 60 méter magas északi tornyot. A legújabb kutatások a templom építésének pompáját és logikáját a 14. századi Krisztus Vére csodával hozzák összefüggésbe. A templomot évszázadokon keresztül látogatták a zarándokok és IX. Bonifác pápa 1402-ben kiadott bullájában megerősítette, hogy itt őrizték Krisztus Vérét. A vasárnap reggel 9 órakor kezdődő latin nyelvű szentmisék lenyűgöző ötvözetét nyújtják a középkori építészetnek, a középkori Európa nyelvének és a barokk zenének.
6. A Szent Mihály-kápolna
A Szent Erzsébet-dómtól délre található kápolna a 14. századból származik. A gótika csúcspontját képviseli és a szemlélőt meglepi tiszta stílusával, meghittségével és harmóniájával. A középkorban a városi temető vette körbe és csontkamra is volt benne. Mihály arkangyalnak szentelték, aki átkíséri a lelkeket a túlvilágra. A holtak lelkeinek mérlegelését ábrázoló középkorból származó szobra a bejárat felett látható. A kápolnában (egyebek mellett) angol nyelvű szentmiséket is tartanak (vasárnaponként délelőtt 11 órakor).
7. Az Orbán-torony
Harangtorony, amelyben a Szent Orbán-harang másolata került elhelyezésre. Az 1557-ből származó eredeti harang az Orbán-torony előtt látható. Árkádsora alatt antik, gótikus és barokk sírkövek találhatók. A 45 méter magas toronyban működik Szlovákia egyetlen viaszfi gura múzeuma, amely a városhoz kötődő jeles szemelyiségeken keresztül mutatja be Kassa történetét.
8. A zenélő szökőkút és a harangjáték parkja
Minden egész órában felcsendül a parkban a 22 harangból álló, fát formázó harangjáték hangja. Májustól októberig a harangjátékot a zenélő szökőkút is kiegészíti, amely a harangjáték elhalását követően egy megnyugtató zene dallamára lép működésbe (sötétedés után világít is) minden nap 22 óráig.
9. Az Állami Színház épülete
A szökőkút mellett elsétálva feltűnik a Lang Adolf építész által tervezett Állami Színház épülete. A színházban az első bemutató 1899-ben volt. A látogatót az épület szecessziós elemekkel díszített újbarokk külseje mellett a hárfát formázó íves beltér, a színház meghittsége és fensége, valamint a bécsi Gastgeb Peregrín, Shakespeare 4 drámájának jeleneteit ábrázoló mennyezeti festményei nyűgözik le. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház mellett ez Szlovákia egyetlen három társulattal működő színháza (opera, balett, dráma).
10. Az Immaculata szoborcsoport
Közvetlenül a színház mellett található az 1723-ból származó Szeplőtelen Szűz Mária pestis-oszlop (Immaculata). A Mária-oszlop egy kis parkban áll és az 1709. és 1710. évi pestisjárványtól való megmenekülésnek állít emléket. Az alkotás egyaránt felvonultatja a barokk szobrászművészet szépségét, valamint a szentek és angyalok újabb kori szobrait. Történelmi dokumentumok tanúsága szerint belsejében került elhelyezésre szent Bálint ereklyéje is.
11. A Történelmi Városháza
Városnézésünk utolsó állomása az 1779 és 1780 között épült régi városháza, amelynek erkélye fölött Kassa címere látható. Belsejében gyönyörű termek találhatók, amelyeket a város főpolgármestere használ reprezentációs célra és a termek egyikében láthatók a város első polgárainak portréi is. Az épület udvarán keresztülhaladva juthat a látogató az egykori Fórum/Slovan mozi felújított termébe, amely ma koncerteknek és színházi előadásoknak ad otthont. A földszinten várja Önt Kassa Látogatóközpontja.

Választási plakát (Photo: Eifert János) Komjáti Aladár szobra (Photo: Eifert János) Kassa (Photo: Eifert János)

Kassa, 2013.11.13. (Photo: Eifert János) Móger Ildikó az un. fekete-ház előtt, Kassa (Photo: Eifert János)

Kassa, főtér (Photo: Eifert János)

Kassa, Aupark (Photo: Eifert János)

A bevásárlóközpont, az Aupark esti fényben (Eifert János felvételei)

Presser Gáborral és Till Attilával egy általam készített, 1978-ban betiltott Lokomotív GT hanglemezborító nyomában… Budapest, 2013. november 11.

1978-Eifert-betiltott-LGT-h

Eifert János 1978-ban fényképezett, akkor betiltott LGT hanglemez-borítója több fotó összeillesztésével készült. Akkor még nem volt Photoshop, így a montázs – a képek összeillesztése – a sötétkamrában, a több negatívról egy papírra való rávilágítással, kézzel mozgatott kitakarással történt. Hand made…

2013.11.11.-Csernátony Dóra felvétele Az egykori fényképezés színhelye: Budapest, Akácfa u. 49. (Photo: Eifert János)

Till Attila, Presser Gábor és Eifert János az  Akácfa utca 47. számú háznál, az egykori fényképezés színhelyén  (Csernátony Dóra felvétele)

Till Attila és Presser Gábor az IPoddal (Photo: Eifert János) Presser Gáborral forgat a stáb, Till Attila vezetésével. A felvett anyag a Propagandában, a SuperTV2 és a TV2 műsorában látható majd. Most az egyik helyszín a Klauzál-téri Vásárcsarnok, ahol retró darabok is akadnak szép számmal. Presser Gábor elárulta, nem szereti a giccset, a “60-as évek NDK-csehszlovák ízű retró” peidig nem hogy vonzaná, egyenesen taszítja. Tilla a lemezek között megnézte, hogy “van-e valami Presser” – a zenész nem akarta elhinni, hogy nem a műsorvezető rejtette oda a megviselt állapotban lévő LGT lemezt. Gábor 300 forintért rögtön meg is vásárolta saját lemezét, amiről az is kiderült milyen borítót terveztek eredetileg, amit sajnos betiltottak. A betiltott lemez-borítóhoz 1978-ban én készítettem a fotókat és éppen a piac melletti utcában, az Akácfa u. 47. számú ház előtt fényképeztem a LGT zenekar tagjait – Karácsony János – ének, gitár; Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek; Solti János – dob, ütőhangszerek; Somló Tamás – ének, basszusgitár, szaxofon – különböző “szerepekben”, hangszereik és jelmezeik nélkül, mint szállítómunkás, újságolvasó nyugdíjas, fuvarozó, kutyasétáltató, stb. A ház ma is ugyanolyan lerobbant, omladozó vakolatú épület, mint évtizedekkel ezelőtt. Megkockáztatom a feltevést, ez a ház a “sebeit” a második világháborúban, az ostrom idején szerezte. Annyit mondhatok, hogy a képeim betiltása nem a technikai, vagy esztétikai – esetleg művészi – hiányosságok miatt történt. Egyszerűen az ötlet, a koncepció nem illett a képbe – a szocialista kultúra mázos képébe. Egy lerobbant – az akkori valóságot híven tükröző épület, és az előtte megjelenő életszerű alakok csak “rontják az összképet”, a népi demokrácia, a szocializmust építő társadalom képét. Persze lehet, hogy a betiltásnak más okai lehettek, most utólag csak belemagyarázunk dolgokat. Sose fogom megtudni, mert annak idején nem beszéltem erről Erdős Péterrel, a HUNGAROTON akkori igazgatójával.

Poci kutyám kikötve várakozik (Photo: Eifert János) Mögöttem Presser Gábor (Photo: Eifert János) A Klauzál-téri Vásárcsarnok bejáratánál (Photo: Eifert János)

Till Attila és Presser Gábor a Klauzál-téri Vásárcsarnokban (Photo: Eifert János) Kávézó asszony a Klauzál-téri Vásárcsarnokban (Photo: Eifert János)

A Klauzál-téri Vásárcsarnok órája (Photo: Eifert János) Till Attila és Presser Gábor a Klauzál-téri Vásárcsarnokban (Photo: Eifert János)

Till Attila, Presser Gábor és Eifert János

Presser Gábor, 2013.11.11. (Photo: Eifert János) Presser Gábor a régi 80 forintos LGT belépőjeggyel (Photo: Eifert János) A Locomotiv GT, röviden LGT (becézve Loksi) a magyar rockzene egyik legnagyobb hatású együttese. A zenekar nevében a GT a Gran Turismo rövidítése, utalva a tagok előtt álló hosszú útra. Az LGT névadó szimbólumának eredete nem tisztázott: a legelső lemezükön felbukkanó, akkor még akváriumban álló stilizált gőzmozdony végigkísérte a banda történetét. Lemezborítók sokaságán szerepelt (az egyik album egyenesen a 424 – Mozdonyopera címet viseli) a búcsúkoncerten pedig showelemként egy valódi gőzösön érkezett a Nyugati pályaudvarra a négy zenész. Sajnos, a betiltás miatt az én képeim egyik borítójukon sem szerepelnek. Sokáig úgy tudtam, hogy a borítóterv makettje örökre elveszett, de Presser Gábornak köszönhetően az egyik változat megmaradt.

Az a bizonyos betiltott LGT hanglemez borítókép (Photo: Eifert János) (Eifert János felvételei)

Tagok 1976-tól: Karácsony János – ének, gitár
Presser Gábor – ének, billentyűs hangszerek
Solti János – dob, ütőhangszerek
Somló Tamás – ének, basszusgitár, szaxofon

Jocuri serioase / Komoly játékok – Caiete Silvane Nr.11 (106), Zalău, Sălaj, România, noiembri 2013. / 2013. november

Caiete Silvane No 106, B1-4 - 2013. november

2013.11.-Caiete-Silvane-B3

Eifert János

Pentru mine, fotografia reprezintă un joc, însă unul extrem de serios. Înseamnă a avea posibilitatea de a dobândi o perspectivă mai largă asupra lumii, înseamnă provocare la nivel emoţional şi libertatea de a mă transpune pe mine insumi prin intermediul propriei limbi vizuale. În imensa mea arhivă personală am adunat, de-a lungul a 45 de ani, subiecte din 45 de ţări, portrete ale artiştilor, politicienilor, celebrităţilor. Această arhivă personală cuprinde fotografii de presă, ilustraţii de carte, documentaţii şi acele fotografii care conţin mesaje speciale, pe care este dificil să le includ intr-o anume categorie. Uneori, fotografiile sunt făcute întâmplător, dar în marea lor majoritate sunt rezultatul unei munci de cercetare, documentare, experimentare în diferite moduri. Toate aceste idei au ca suport po¬sibilităţile creative ale tehnicii digitale. Eu încerc să exploatez acest lucru la maxim.

Eifert János (Ungaria, 1943) unul dintre cei mai cunoscuţi reprezentanţi, o personalitate determinantă a profesiei sale şi a artei in ţară şi peste hotare. Munca sa nu poate fi catalogată ca făcând parte dintr-o catego¬rie a stilului compact, el abordănd un stil diferit. Este versatil, işi innoieşte arta permanent, găsind mereu noi forme de experimentat. Renumele său are la bază fotografiile reprezentând diferite teme precum dansul, nudurile, natura şi fotografia aplicată. Lucrează ca şi profesor, interpret, scriitor specializat şi expert.

A avut 190 de expozirii proprii şi 700 de expozitii în grup, a câştigat 170 de premii şi diplome. Fotografiile, fo¬toreportajele şi articolele sale au fost publicate in presa de specialitate şi in reviste atât in ţara sa de origine, cât şi in străinătate, in cărti şi publicatii diferite, precum şi in presa electronică. Fotografiile sale au fost folosite ca şi decoruri de platou in teatre, in filme şi, de asemenea, in diferite progra¬me de televiziune. A scris introduceri, prefeţe pentru câteva albume foto şi cataloage de expoziţii, a deschis expoziţii şi a jucat in spectacole, publicând de asemenea versiunea lor scrisă. (Karoly Kincses, istoric fotografie, muzeolog)

Artistul a fost prezent la Festivalul Artelor Muza Fest. Expoziţia sa „Ars Poetica” a putut fi vizitată la Centrul de Cultură şi Artă al Judeţului Sălaj in peri¬oada 15 – 31 octombrie 2013.

2013.11.-Caiete-Silvane-09 2013.11.-Caiete-Silvane-10 2013.11.-Caiete-Silvane-15 2013.11.-Caiete-Silvane-20

Caiete Silvane Nr.11 (106), noiembri 2013.

ISSN 1454-3028  on-line: ISSN 2247-7365

Adresa redacţiei: Zalău, Piaţa 1 Decembrie 1918, nr. 11, Sălaj, România;

Tel./fax 0260/612870; e-mail: caietesilvane@yahoo.com; www.caietesilvane.ro; www.culturasalaj.ro

Revistă de cultură editată de Centrul de Cultură şi Artă al Judeţului Sălaj, sub egida Uniunii Scriitorilor din România, a Consiliului Judeţean Sălaj, a Consiliului Local şi Primăriei Municipiului Zalâu

Serie nouă, Anul IX, Nr. 11 (106), noiembrie 2013.

Apare până în data de 20 a fiecărei luni. Preţ: 4 lei

Colectivul de redactie:

Daniel Sâuca – redactor şef

Viorel Mureşan – redactor şef adjunct

Daniel Hoblea – secretar de redactie

Ileana Petrean-Pâuşan, Marîn Pop – redactori; Viorel Tâutan, Marcel Lucaciu, Imelda Chînţa, Carmen Ardelean – redactori asociaţi; Györfi-Deák György, Alice Valeria Micu, Carmen Ciumârnean – colaboratori. Marius Soare – tehnoredactor

Responsabil de număr: Daniel Sâuca

Portréfényképezés a gyakorlatban… Eifert János mesterkurzusa 2. – TRIPONT Fotóakadémia, Budapest, 2013. november 9. 10:00-13:00

Rembrandt: Tulp doktor anatómiai óráján  - ugyanezt a beállítást próbálta újrafogalmazni egy ismeretlen fotográfus 1900 körül

Rembrandt van Rijn: Tulp doktor anatómiai órája (1632)        Orvostanhallgatók (Ismeretlen fotográfus felvétele 1900-ból)

Eifert mesterkurzus résztvevői, 2013.11.09. (Peti Péter felvétele) ……..  Tanulmány tépett háttérrel (Photo: Eifert János)

Portréfényképezés műteremben. Ne fogadjuk el szabályként ismertetett világítási sablonokat. Kísérletezzünk. Ha megismertük a már korábban ismertetett műtermi alapvilágítást (háromszög-világítás), kísérletképpen változtassunk lépésről-lépésre a sablonos fényirányokon. Beszélgessünk alanyunkkal, s közben figyeljük az arckifejezését, érzelmi rezdüléseit. Cseréljük meg a főfény – derítőfény – díszítőfény hármasát, vagyis a főfény ne jobbról, hanem balról, a derítőfény ne balról, hanem jobbról, a díszítőfény (német szakszóval: Gegenlicht) ne a főfény ellenpontozott irányából, hanem kissé odábbmozdított helyzetből érje az arcot. Miután az emberi test, így a fej sem tökéletesen szimmetrikus, pusztán a fényirányok felcserélése – esetünkben a jobb és baloldal megfordítása – érezhető változásokat mutat az arckifejezésben. Lépjünk tovább világítási kísérleteinkben, a lámpák számának csökkentésével is játszhatunk. Egyetlen lámpa csodákra képes! Fényének irányát, tulajdonságait szinte végtelen variációkban változtathatjuk, kreativitásunkkal szinte minden feladat megoldható.  Kemény fény, irányok változtatása, sávos-, foltos-, csíkos-, szaggatott világítás (fekete kartonból kivágott sablonok, terelőlapok, árnyékolók, fényformáló kitakaró-lapok lámpa elé helyezésével), és még sok minden kipróbálásra érdemes.

Eifert János: Képírás - Fotóakadémia, 32- 33.oldal Hogy a sok-sok kísérlet eredményeit a későbbiekben reprodukálni, újra alkalmazni tudjuk, készítsünk vázlatokat, rajzos jegyzeteket ezekről. Jelöljük meg beállításainkat számokkal, vagy elnevezésekkel, adhatunk nekik beceneveket is: így aztán könnyebb felidézni, melyik is volt a „férfias” oldal-, a „horrorisztikus” alsó-, az „érzéki” szoftos-, a „nagy orrú, röhejes” felső-világítás, a „sziluettes” lámpa-modell-mögé-helyezés, stb. Nem csak műtermi lámpákkal, diavetítőkkel is világíthatunk.  Vetítsünk színeket és képeket az arcra, testre, és rájövünk, mennyire értelmezhetők újra az eddig tanultak. Megjelenik a jel, a szimbólum, a metafora, érvényesülhet az új fotó-látás, amely felválthatja a „klisé-látást” a személyfényképezés területén is. A jól megfogalmazott szabályok, „tuti receptek” helyett „higgyünk a saját szemünknek”, és ahogyan látjuk, érezzük, saját stílusunk szerint fényképezzünk. Lehet, hogy eközben szabályokat szegünk, de legalább eredeti és őszinte munka kerül ki kezünkből. Hogy kreatív elképzeléseinket megvalósíthassuk, a technikát, eszközeinket tökéletesen birtokolni kell.

Eifert beállítja Kovács Verát, 2013.11.09. (Peti Péter felvétele) …. Kovács Vera gitárjával (Photo: Eifert János) …. Kovács Verát fényképezzük (Photo: Eifert János)

Amikor műtermi portrét készítünk, nemcsak a világítással kapcsolatos feladatokat kell megoldanunk, hanem az általános technikai és esztétikai, pszichológiai kérdésre is válaszokat kell adnunk. Hogyan teremtsük meg azt a légkört, amelyben a fényképező és fényképezett ember egyaránt felszabadultan,  fesztelenül mozoghat? Miként állítsuk be modelljeinket? A természetes pózok mikor hatnak őszintének, és a beállítottak mikor tűnnek ötletesnek és mikor erőltetettnek? Hogyan szervezzük a környezet és a modell, a fények és a formák viszonyát?  Hogyan világítsunk? Hogyan mérjük a fényt, milyen időket exponáljunk? Milyen, gépet, objektíveket használjunk? Hogyan komponáljunk? A nyugodt, kiegyenlített kompozíció, vagy a feszes, dinamikus erőviszonyok hatásosabbak? Mindezek közben miként ragadhatjuk meg a fényképezendő ember személyiségjegyeit, karakterét? Ha sztárfotó készül, mennyire fontosak az emberi és a mítosz-teremtő elemek?

Kovács Vera énekes (Photo: Eifert János) ……. Kovács Vera gitárjával (Photo: Eifert János) ……. Eifert János Kováts Verát fényképezi (Gime-Photo) …….

Miközben Kováts Vera énekest fényképezzük, ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat adni: gyakorolhatjuk a modellbeállítást, a fények, hátterek “összeszervezését”, hogy a technika és esztétika összhangban legyen. (Almási Dániel, Koskovics Zoltán és Eifert János felvételei)


Kováts Vera (Koskovics Zoltán felvétele) Kováts Vera karrierje akkor kezdődött, amikor benevezett a Dunakanyar hangja elnevezésű versenyre, ahol a jelentkezőknek az énektudásukat kellett megcsillogtatniuk. Az akkor még tini lány már itt is nagy sikert aratott, ugyanis a versenyen sikerült neki beénekelnie magát a legjobb háromba: Második helyezést ért el. Már ezután is bőven kapott meghívást rendezvényekre, búcsúkra, sőt még jótékonysági esteken való fellépésekre is. Azonban a nagy áttörést az X-Faktor hozta meg számára. Kováts Verát a műsorban a tehetségkutató válogatásán láthattuk először. Az akkor még 16 éves lányból senki sem nézte volna ki, hogy milyen tehetséges, pedig énekhangjával elsőre elvarázsolta a zsűrit. A nézők közül is nagyon sokaknak tetszett a lány produkciója, aki Miley Cryus The Climb című dalát énekelte el. A lány nagyon könnyen bejutott a táborba is, ahol kétszer bizonyította be a tehetségét, nyűgözte le a zsűrit és a nézőket egyaránt. A következő állomás a mentorok háza volt a számára, ahova egy Lady Gaga produkcióval készült. Itt mentorát, Nagy Ferót és társát, Wolf Katit is meghatotta az előadása. Igaz, hogy nagyon sokat gondolkodtak rajta, hogy mi legyen a lány sorsa, de végül Vera is örülhetett, ugyanis mentora magával vitte, bekerült a döntőbe, az élő show-ba. Mint mindig, az első élő adásban is nagyszerűen teljesített. A második élő adásban ismét lenyűgözött mindenkit simogatan lágy hangjával és tehetségével, ezért természetesen folytathatta a versenyt. A döntő harmadik adásában Kováts Vera rock számmal és öltözékkel tarolt. A negyedik élő show akadályait is könnyedén vette és jól viselte. Az ötödik adásra a lány az egyik fergeteges és energia dús produkcióját mutatta be. A hatodik adásból könnyen a hetedikig, majd az itt Baricz Gergővel elénekelt duettje után a nyolcadik élő show-ba röppent, ahol sajnos búcsút kellett intenie a versenynek, ugyanis sajnos kiesett.

Kováts Vera megnyerő egyéniség,  könnyű fényképezni…

….

Kovács Vera gitárjával (Photo: Eifert János)

Még a függöny is jól ál nekiKovács-Vera-füg

Még a függöny is jól áll neki… Kováts Vera az ablakban


Az udvaron fényképezünk (Photo: Eifert János)

Gyöngy Lilla és Vörös Tamás (Photo: Eifert János) A TRIPONT udvarán, külső helyszínen, természetes fények használatával is gyakorolhattuk a modellfényképezést. Gyöngy Lilla és Vörös Tamás a sárga autónál (Eifert János, Peti Péter, Koskovics Zoltán, Almási Dániel és Gime-Photo felvételei)

Arckép, önarckép, pároskép, csoportkép… A portréfényképezés elmélete. Eifert János mesterkurzusa 1. – TRIPONT Fotóakadémia, Budapest, 2013. november 8. 18:00 – 21:00

Arckép, önarckép, pároskép, csoportkép… A portréfényképezés elmélete. Eifert János mesterkurzusa, TRIPONT Fotóakadémia, Budapest, 2013. november 8.  18:00 . 21:00

Eifert előadás: Személyfényképezés, Tripont Fotóakadémia, 2013.11.08. (Peti Péter felvétele) Portréfényképezés

Jóleső érzés, hogy komoly érdeklődés kíséri a mesterkurzusomat, hiszen most is 28 ülőhelyet kellett biztosítani a hallgatók számára. Peti Péter a Facebook-on hirdette meg a 12 előadásból és workshopból álló programomat „Bevezetés a professzionális fotográfiába – Eifert János mesterkurzusa” címmel: http://www.tripont.hu/esemenyek Az előadásaim színhelye a TRIPONT Fotótechnikai Szaküzlet fotóstúdiója (1131 Budapest, Reitter Ferenc u. 132/J). Az előtérben és az előadóteremben nagyméretű fotóim láthatók, ezek most is az aktuális témához kapcsolódnak. Nagyméretű monitoron látható a vetített képanyag, képek, könyvek, folyóiratok segítik a “szemléltetést”.

Daguerre1840s Petőfi-dagerrotípia,-1970-e Székely-Aladár_Ady-Csinszka

Az ember képe, a személyfényképezés

Az ember a művészetek örök témája, több mint másfél évszázada a fotóművészeté is. Az emberábrázolás – régi szakkönyvekben: személyfényképezés – a leggazdagabb, a legösszetettebb, a legnagyobb felkészültséget igénylő területe (és nem műfaja!) a fotográfiának. Ha a portrétól az eseményfotóig, az épp megszülető csecsemőtől az élet utolsó pillanatait szenvedő haldoklóig, a víz alá merülő könnyűbúvártól a Holdra lépő asztronautáig, a fényképezhető témákat vesszük sorra, alighanem a személyfényképezés a legmegrendítőbb kísérlet a megőrizhetetlen megőrzésére, ugyanis az ember mulandóságával dacol.

August Sanders portréi

Eifert előadás: Személyfényképezés, Tripont Fotóakadémia, 2013.11.08. (Peti Péter felvétele)

Helmar-Lerski-portrék

A „képíró” felelőssége

A fotográfus nemcsak az ember arcát, fizikai értelemben is letapogatható képmását akarja megörökíteni a mesterség-művészet eszközeivel, hanem a lelkét is. Nemcsak mozdulatait, formáját (hogy néz ki?), hanem a lényét, jellemét (milyen?) is. Hiába akarja azonban, ehhez nem elég pusztán az ügyes „gép”, a drága pénzen megvásárolható eszköz, a technikai és esztétikai ismeretek ügyes kezelése: a lélektan, a művészeti anatómiai ismeretek, a látszati-esztétikai, formai kérdések kezelése mellett szükség van arra az érzékenységre, amely a fotográfus személyiségéből fakad. Csak az empatikus egyéniség tud kapcsolatot teremteni másokkal, amely nélkül igazi személyiségábrázolás, portré nem készülhet. A képet készítő, és a képpel dolgozó szakemberek – fotográfusok, szerkesztők, művészettörténészek, stb. – mondják, hogy a különösen kényes “szépítési” határokon belül a felvétel akkor jó, ha a külsőségekkel a belső tartalmat, a személyiség megörökítését szolgáljuk. A „képolvasó” – a képet befogadó kiállításlátogató, újságolvasó, családi albumot lapozó, stb. – általában nem minősít, nem kategorizál, és nem mérlegeli „hivatalból” a kép technikai és esztétikai paramétereit, hanem egyszerűen „képet olvas”, vagyis szubjektív/objektív módon kiszippantja a képi információkat, agyában feldolgozza és eltárolja azokat. A „képíró” felelőssége, hogy az általa készített kép technikailag tökéletes, tartalmi szempontból pedig hiteles legyen.

Eifert előadás: Személyfényképezés, Tripont Fotóakadémia, 2013.11.08. (Peti Péter felvétele) Személyfényképezés, hallgatók Eifert János előadásán Peti Péter felvételei

Kálmán-Kata-portréi-1-4

Karsh_Churchill-1941 RichardAvedon_Autoportret

Morzsányi művészettörténet

Arisztotelész (hát kit is idézhetnék?) háromféle arcképet különböztetett meg: az idealizált, a naturalista és a szatirikus portrét. A görög művészek azonban a puszta hasonlóságon túl már pszichológiai jellemzésre is törekedtek.

A keresztény vallás a lelket tartotta fontosabbnak a testnél, ezért évszázadokon át szinte mellőzte a portréműfajt. Csak a reneszánszban a humanista és klasszikus eszmények újjászületése nyomán támadt fel a portréfestészet, magabiztos öntudattal kiteljesedve. Változatos stílusú portrék születtek, a szinte fényképszerűen hű németalföldi realizmustól az itáliai mesterek megszépítő idealizmusáig, amelyben viszont a méltóság és az illem volt a művészi hűség alaptétele. Leonardo Mona Lisa-képén (1503 körül), Rubens Susanna Lunden portréján (1622 körül) az emberi arckifejezés tónusaival és változatainak megragadásával kísérletezett, és meghitt, közvetlen formában, érzelemteli kifejezéssel örökítették meg a hozzájuk közelállókat. A kötetlen ábrázolás mellett megjelent a hivatalos, az állami portré, amikor is az ábrázolt személyt didaktikus jelleggel, nyilvánvaló célzatossággal, hivatali jelvényeivel együtt örökítették meg úgy, hogy testtartása, és a háttér is rangját fejezze ki. Jacques-Louis David (1748–1825) klasszicista Napóleon-portréja például tökéletesen kielégítette a modell elvárásait, ugyanis a császár azt igényelte, hogy a nagy emberek portréi magát a nagyságot örökítsék meg – eme „artistica licencia” ellenkező végletét éppenséggel a karikaturisták képviselik (Pl. Gillray Dühöngő őrült, 1805). Ezek a kiragadott, ám jellegzetes példák bizonyos mértékben a „fotografikus látásmódot” sejtetik, noha ekkor még a fényképezésnek még a gondolata sem született meg.

A 20. század – többek között a fényképezés elterjedésének, erőteljes hatásának köszönhetően – újfajta változásokat hozott, többek között olyan formai kísérleteket, amelyek funkciója szinte alig különbözik a csendélettől. Picasso Akt karosszékben (1923) és Braque Férfi gitárral (1911) kubista képein a modell és a művész örök harcában a művész győz. Hogyan? Az alakokat ízekre szedik, aztán a részekből újraalkotják, eközben könyörtelenül nyelik el a modell egyéniségét. Az expresszionista portré a fényképpel szemben egy másik lehetőséget kínál: a torzítások segítségével az ember szélsőséges tulajdonságait ragadja meg – példa rá Otto Dix 1926-ban készült képe Sylvia von Harden német újságírónőről, akinek vonásait cinizmus és magány torzítja el.

Újra színpadon táncol Móger Iildikó! A prágai Nemzeti Színházban 2012-ben bemutatott táncelőadás, az EDGE a Bakelit MAC-ban, Budapest, 2013. november 7. 20:00

2013.11.07.-EDGE a bacelit MAC-ban

Móger Ildikó (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

EDGE, az indító kép (Photo: Eifert János) Móger Ildikó, Mária Zagátová, Trixi - EDGE, 2013.11.07. (Photo: Eifert János) Martin Bálik, Ján Sedal - EDGE, 2013.11.07. (Photo: Eifert János)

Krzysztof Raczkowski - EDGE, 2013.11.07. (Photo: Eifert János) Ján Sedal, Krzysztof  Raczkowski - EDGE, 2013.11.07. (Photo: Eifert János)

Krzysztof  Raczkowski és Móger Ildikó (Photo: Eifert János)

Az EDGE a Bakelit MAC-ban, Budapest, 2013. november 7.  20:00

Bakelit Multi Art Center (1095 Budapest, Soroksári út 164)

Az L1 Egyesület együttműködésével a Bakelit MAC befogadásában vendégünk az International Visegrad Fund támogatott projektjének magyarországi bemutatója nem jött volna létre a Cseh Centrum támogatása nélkül.

Egyszeri alkalommal bemutatjuk a prágai Nemzeti Színházban 2012-ben bemutatott táncelőadást, ami nemzetközi együttműködéssel jött létre, és az ötven év feletti „öregek” életéről, problémáiról szól.

Újra színpadon táncol MÓGER ILDIKÓ, aki az előválogatás eredményeképpen magyar résztvevőként vesz részt az előadásban!

Az ötlet Lucia Kašiarová koreográfustól származik, és Petra Tejnorová rendező, valamint Lukáš Jiřička dramaturg formálta darabbá a sok-sok beszélgetésből, szociológiai kutatásból, mélylélektani faggatásból összegyúrt anyagot, amelyhez a szereplők maguk szolgáltatták az alapanyagot: Ján Sedal, Krzysztof Raczkowski, Móger Ildikó, Petr Veleta, Mária Zagátová és Martin Bálik saját magukat alakítják, és nemcsak táncolnak, mozognak, báboznak, szteppelnek, hanem szöveget mondanak, énekelnek, játszanak, úgy ahogyan egy igazi prózai-zenés színházban szoktak.

EDGE, 2013.11.07. (Photo: Eifert János)_____________________________________________________

The Bakelit Multi Art Center is going to present a dance performance which is called Edge. It will be performed by the International Visegrad Fund’s and the Czech Centrum’s supports further with L1 association’s co-operation.
This performance was presented in the National Theatre of Prague in 2012. It came into being with national co-operation and it is about over fifty’s „veterans” life and problems.

The famous dancer, Ildikó Móger, who also danced in the most beautiful hungarian film, Szinbád, is going to dance again on the stage in the Edge.

The idea of the performance came from Lucia Kašiarová choreographer. The director is Petra Tejnorová and the dramaturg is Lukáš Jiřička. They worked together to construct this breathtaking performance which was born from bags of discussions, sociology research and depth psychological quiz. The persons of the play draw on their own private life. The characters: Ján Sedal, Krzysztof Raczkowski, Móger Ildikó, Petr Veleta, Mária Zagátová and Martin Bálik not only enact themself but they dance, move, sing, tell scripts, play with marionettes and enact like in the real prosaic-musical theatre.

Előadás után közönségtalálkozó (Photo: Eifert János)

Előadás után közönségtalálkozó, Ladjánszki Márta közreműködésével

ÖNARCKÉP …VAL-VEL – a MAOE Fotóművészeti Tagozata kiállítása a Kerengő Galériában, Budapest, 2013. november 8 – december 1.

Önarckép kiállítás megnyitója, 2013.11.07. (Photo. Eifert János)

Darányi Zsolt (Photo: Eifert János) Szarka Klára, S. Faragó Gyöngyi, Kotsis Ágota (Photo. Eifert János) Markovics Ferenc, Módos Gábor, Kotsis Ágota és Eifert János (Csorba Károly felvétele)

Szarka Klára (hátul), Markovics Ferenc, Módos Gábor (Photo: Eifert János) Markovics Ferenc laudációja Módos Gáborról (Herbst Rudolf felvétele) Kotsis Ágota és Eifert János (Photo. Csorba Károly) ÖNARCKÉP …VAL-VEL – a MAOE Fotóművészeti Tagozata kiállításának megnyitója a Kerengő Galériában. Módos Gábor a MAOE “Aranykazetta” díját vette át, Markovics Ferenc laudált. Budapest, 2013. november 8. (Eifert János, Csorba Károly és Darányi Zsolt felvételei)

Módos Gábor Aranykazetta díjat vesz át, Markovics Ferenc laudál (Photo: Eifert János)

Önarckép val-vel, Kerengő Galéria ÖNARCKÉP …VAL-VEL – a MAOE Fotóművészeti Tagozata kiállítása a Kerengő Galériában, Budapest, 2013. november 8 – december 1. Megnyitó 2013. november 7-én csütörtökön 18.00 órakor, megnyitja Szarka Klára. Kiállító művészek: Aknay Tibor, Bara István, Baricz Katalin, Benyó Pál, Chochol Károly, Csordás Gábor, Csortos Szabó Sándor, Dékány Tibor, Dobóczky Zsolt, Dozvald János, Dr. Agócs József, Eifert János, Fekete István, Gál András, Gáti György, H. Csongrády Márta, Hupján Attila, Inkey Alice, Izápi Laura, Kerekes Zsuzsa, Kozák Albert, Markovics Ferenc, Máthé András, Mike Tamás, Módos Gábor, Németh Andrea, Oláh Tibor, Rákoskerti László, S. Faragó Gyöngyi, Sehr Miklós, Siklós Péter, Simon Csilla, Tillai Ernő, Tobischka Gabriella, Tóth József, Tulok András, Vencsellei István. Munkácsi Mihály festő mestersége legfőbb attribútumával, a hatalmas festőpalettával ábrázolta önmagát. A mesterségre utalás nyomvonalán haladni igen felkapott lett a fotográfusok között is. Se szeri se száma az önarckép fényképezőgéppel ábrázolásoknak. Ám kicsit más a fényképezőgép, mint a festőpaletta. Enyhe teret kínál a szakmai kérkedésnek. Az önarckép persze váltig az egyik fontos téma az ábrázoló művészetekben s a fotóban is. A MAOE fotótagozata ezúttal olyan önarckép kiállítás megvalósítására írt ki pályázatot, ahol a fotográfusok valamilyen tárgyi, környezeti dolog társaságával komponálják össze arcukat, ám – elkerülendő a közhelyes megoldásokat – a tárgy bármi lehet, csak fényképezőgép nem „A képzőművészetből sokunknak beugrik a címbe foglalt három pont helyére kívánkozó tárgyak valamelyike. Dürer iringóval kezében készített magáról önarcképet, a Szépművészetiben nem rég bemutatott Egon Schiele meg lampionvirággal.  Rippl Rónai József vörössapkás önarcképet festett. Arcimboldo gyümölcsökkel, sőt, egyenesen gyümölcsökből építette fel arcképét. Ugyancsak ismert kép Van Gogh önarcképe levágott füllel, vagy Salvador Dali önarcképe, ahol kis mankókon tántorog a testétől különvált arc. Munkácsi Mihály festő mestersége legfőbb attribútumával, a hatalmas festőpalettával ábrázolta önmagát. A mesterségre utalás nyomvonalán haladni igen felkapott lett a fotográfusok között is. Se szeri se száma az önarckép fényképezőgéppel ábrázolásoknak. Ám kicsit más a fényképezőgép, mint a festőpaletta. Enyhe teret kínál a szakmai kérkedésnek. Az önarckép persze váltig az egyik fontos téma az ábrázoló művészetekben s a fotóban is. A MAOE fotótagozata ezúttal olyan önarckép kiállítás megvalósítására írt ki pályázatot, ahol a fotográfusok valamilyen tárgyi, környezeti dolog társaságával komponálják össze arcukat, ám – elkerülendő a közhelyes megoldásokat – a tárgy bármi lehet, csak fényképezőgép nem.”

Tóth József Füles önarcképe

Tóth József Füles önarcképe

GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013 fotópályázat képeiből rendezett kiállítás megnyitója, és a pályázat ünnepélyes díjátadója a Magyar Természettudományi Múzeumban, Budapest, 2013. november 5. 17:00

ifj. Kovács Tamás: Erdei mese - Fekete-fehér kategória 1. díjasa

ifj. Kovács Tamás: Erdei mese

Kudich Zsolt: Nagy kócsagok GDF Varga Zsolt_Szemtanú

Kis Csaba: Nagy kócsagok                                                                Varga Zsolt: Szemtanú

GDF Pohl András_Nagy banda Máté Bence: Tányérajkúak - Az Év Természetfotója 2013

Pohl András: Vad banda                                                                                       Máté Bence: Tányérajkúak

Kiss Csaba: Keringő Kerekes M. István: Együtt-lét

Kudich Zsolt: Keringő                                                                          Kerekes M. István: Együtt-lét

Szenthe Zoltán: Istenek hajléka - fekete-fehér kategória 1. díjas képe

Szenthe Zoltán: Istenek hajléka

Gergely József: Tűzmadarak Kovács Norbert: Új ruhában

Gergely József: Tűzmadarak                                                              Kovács Norbert: Új ruhában

Máté Bence, az Év Természetfotósa díjazott képe előtt (Photo: Eifert János) Az Év Természetfotósa díjat a Magyar Természettudományi Múzeumban megtartott hagyományos díjátadó és kiállítás-megnyitó ünnepségen Máté Bence vehette át – immár negyedszer. Máté Bence, az Év Természetfotósa 2013 – díjazott képe előtt  (Eifert János felvétele)

Eifert János díjat ad át (Zsila Sándor felvétele) Díjátadó (Photo: Eifert János)

A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége által kiírt és lebonyolított GDF SUEZ Az Év Természetfotósa 2013 pályázatra 307 pályázó 3822 fotóval nevezett, összesen 14 kategóriában. A beérkezett pályaműveket elismert fotóművészekből álló zsűri (Kármán Balázs, Bánkuti András, Dombovári Tibor, Forrásy Csaba, Kalotás Zsolt, Novák László és Vizúr János) három lépésben bírálta el – az első kettő az interneten követhető volt –, ennek során szűkítették a legjobbnak ítélt fotók körét 123-ra.

GDF SUEZ - Az Év Természetfotósa 2013 fotópályázat képeiből rendezett kiállítás megnyitója, és a pályázat ünnepélyes díjátadója (Photo: Eifert János) GDF SUEZ - Az Év Természetfotósa 2013 fotópályázat képeiből rendezett kiállítás megnyitója, és a pályázat ünnepélyes díjátadója (Photo: Eifert János)

Kármán Balázs, a zsűri elnöke (Photo: Eifert János) A GDF elnökhelyettese (Photo: Eifert János) Szenthe Zoltán "Istenek hajléka" c. képével 1. díjat érdemelt (Photo. Eifert János) 2013.11.05.-Sándor-Tóth Zsuzsa gyermekével jelent meg a díjátadáson (Photo: Eifert János)

Az összesített eredmény alapján Az Év Természetfotósa címet 2013-ban Máté Bence nyerte el, akinek Tányérajkúak című képéért egyúttal Az Év Természetfotója díjat is odaítélték. Az Év Ifjú Természetfotósa az idén Balla Tihamér, 1997-ben született szegedi diák lett. A legjobb búvárfotós elismerést Tökölyi Csaba érdemelte ki a víz alatti fotókollekciók versenyében.

Az Év Természetfotósa 2013 díjátadója (Photo: Eifert János) Darányi Zsolt - FotoKlikk -  munkában (Photo: Eifert János)

Az Év Természetfotósa 2013 fődíj átadásán Peti Balázs, a Tamron képviseletében; Pánczél Andrea, kommunikációs igazgató a GDF SUEZ Energiaholding képviseletében; Máté Bence, az Év Természetfotósa 2013; Kármán Balázs, a zsűri elnöke; Radisics Milán, a naturArt elnöke

Az Év Természetfotója kiállítás a Természettudományi Múzeumban, 2013.11.05. (Photo: Eifert János)

Eifert János és Zsila Sándor felvételei

2013.11.05. GDF Suez meghívó

A GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013 fotópályázat végeredménye

I. Kezünkben a Föld

1. Máté Bence: Vállfa

2. Rákossy Ágnes: Szereted a békacombot?

3. Násfayné Kőházi Mária: Kóstoló

II. A madarak viselkedése

1. Szabó Gábor László: Tejszín-lét

2. Kerekes M. István: Festmény kontyos récékkel

3. Kerekes M. István: A futár

III. Az emlősök viselkedése

1. Erdei Norbert: A kastély urai

2. Tuba Z. István: Denevérek

3. Varga István: Őszi hangolás

IV. Az állatok viselkedése

1. Daróczi Csaba: Szúnyogsztráda

2. Dr. Lehoczky István: Hullámtükör

3. Máté Bence: Taxi Driver

V. Az állatok és környezetük

1. Kerekes M. István: Legyek birodalma

2. Horváth Tibor: A puszta kincse

3. Kerekes M. István: Szitakötő-pihenő

VI. Az állatok szemtől szemben

1. Máté Bence: Csoportkép

2. Hajdu Lajos: Hajnali ékszer

3. Tökölyi Csaba: Csikó

VII. Növények és gombák

1. Laki Zoltán: Sárga lepel

2. Géczy Dorottya: Az öreg fűz

3. Konkoly Attila: Harkály tintagomba

VIII. Kompozíció, forma és kísérletezés

1. Kis Csaba: Keringő

2. Kerekes M. István: Flamenco táncos

3. Vadász Anna: A patak arca

IX. Tájak

1. Szenthe Zoltán: Istenek hajléka

2. Násfay Béla: „Ott tenyészik a bús árvalányhaj…”

3. Daróczi Csaba: (szél)Csendes éj

X. Élet a vízfelszín alatt

1. Máté Bence: Halperspektíva

2. Tökölyi Csaba: Az Ulysses pásztora

3. Násfay Béla: Otthon

XI. Napnyugtától napkeltéig

1. Nagy Csaba: Dámok teliholdnál

2. Simon Zoltán: Gemenci hiénák

3. Daróczi Csaba: Az éjszakán át

XII. Fekete-fehér természetfotók

1. Ifj. Kovács Tamás: Erdei mese

2. Nagy Zoltán Gergely: Sugárzó hajnal

3. Apró Norbert: Fényterápia

XIII. A természet féktelen energiái, zabolátlan erők

1. Gergely József: Tűzmadarak

2. Daróczi Csaba: Elemek

3. Máté Bence: Bozóttűz

XIV. Ifjúsági kategória

1. Jakab Flóra: Csőr(te)

2. Balla Tihamér: Tavaszi szél…

3. Balla Tihamér: Vágta

Különdíjak:

Humoros felvétel különdíj

Mráz Edina: Kérőktől kísérve

A Nimród vadászújság különdíja

Varga István: Őszi hangolás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület különdíja

Sándor-Tóth Zsuzsanna: Csíkos boglárka

A Természet Búvár magazin különdíja

Daróczi Csaba: Jégmadár szeretnék lenni

A Természet Világa tudományos ismeretterjesztő folyóirat különdíja

Szabó Irma: Balatoni naplemente

Piros-Fehér-Zöld különdíj

Jakab Tibor: Virágminta

Hazai tájkép különdíj

Szenthe Zoltán, Istenek Hajléka

A Sakertour Team különdíja

Balla Tihamér: Tavaszi szél…

A Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíja

Kerekes M. István: Flamenco táncos

Legszebb őszi tájkép – a Photoworkshop.hu különdíja

Géczy Dorottya: Az öreg fűz

Az Uniqball Kft. különdíja

Balla Tihamér: Tavaszi szél…

A PapuaParadise EcoResort különdíja a legjobb búvárfotósnak

Tökölyi Csaba

A naturArt Dr. Tildy Zoltán-különdíja

Nem adták ki

Az Év Természetfotósa 2013-ban

Máté Bence

Az Év Ifjú Természetfotósa 2013-ban a benyújtott portfólió alapján

Balla Tihamér

Az Év Természetfotója 2013-ban

Máté Bence: Tányérajkúak

A Hide Photography különdíja Az Év Ifjú Természetfotósa 2013-ban a benyújtott portfólió alapján

Balla Tihamér

„tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállítása az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2-30.

Magdalena Zeisel táncfotói az Aba-Novák Galériában, Leányfalu, 2013.11.02. (Eifert János felvétele)

Az Aba-Novák Galéria a 2009-ben újjáépült Faluházban található (2016 Leányfalu, Móricz Zs. út 124.)

„tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállításának megnyitója az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2. (Photo: Eifert János) „tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállításának megnyitója az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2. (Photo: Eifert János) „tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállításának megnyitója az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2. (Photo: Eifert János) „tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállításának megnyitója az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2. (Photo: Eifert János)

Magdalena Zeisel kiállításának megnyitója az Aba-Novák Galérában (Photo: Eifert János)

„tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállítása az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2-30.

Magdalena Zeisel táncfotói az Aba-Novák Galériában, Leányfalu, 2013.11.02. (Eifert János felvétele) Bódy magdi és Eifert Kata Nóra az Aba-Novák Galériában (Eifert János felvétele) Magdalena Zeisel és Peti Péter (Eifert János felvétele) Eifert János és Magdalena Zeisel (Eifert Kata Nóra felvétele)

„tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállításának megnyitója az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2. (Photo: Eifert János) „tánc | fény | geometria | kollázs” – Magdalena Zeisel kiállításának megnyitója az Aba-Novák Galériában. Leányfalu, 2013. november 2. (Photo: Eifert János) Eifert Kata Nóra és Eifert János  felvételei

Magdalena Zeisel kiállításának megnyitóján (Eifert János felvétele) Eifert János és Magdalena Zeisel (Eifert Kata Nóra felvétele)

Magdalena Zeisel táncfotói az Aba-Novák Galériában, Leányfalu, 2013.11.02. (Eifert János felvétele)

ZEISEL (MAGDOLNA) MAGDALENA

1949  Budapesten született

1970–74  Londonban él és dolgozik

1974 óta Bécsben él és dolgozik

Tanulmányok, kiállítások: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest

1968-  kiállítások progresszív törekvésű fiatal festőkkel és szobrászokkal Budapesten („Szürenon” és „No. 1″ csoport)

1970–74  Londoni évek / ciklikus témák

1976-   Bécsben, többnyire amorph szén- és kréta rajzok

1988-  ”Sound of Movement” (a mozdulat hangja), olaj- kréta papíron

2007  „Tragbare Kunst” (hordható művészet)

2009- Kísérletezés különösen a koncept- és beállított fotográfia területén, különböző vizuális kifejező formák szimbiózisára törekedve.

NÉGY ELEM a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre, 2013. október 5 – november 30.

Régi Művésztelep Galériája, Szentendre (Photo: Eifert János) Négy Elem a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János

Eifert Kata Nóra édesapjával (Peti Péter felvétele) Kata lányommal és Peti Péterrel együtt nézem meg a NÉGY ELEM című kiállítást a Régi Művésztelep Galériájában, ahol a  Tűztánc c. fotóm 70×100 cm nagyságban szerepel. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) több mint 470 művészének alkotásaiból rendezett tárlatsorozatot Az egyszerre négy helyszínen zajló seregszemle ünnepélyes megnyitója a szentendrei MűvészetMalomban volt. Budapesten az Olof Palme Házban, valamint Szentendrén a Régi Művésztelep Galériájában, a Barcsay Múzeumban (a díjazott művészek alkotásaiból) és a Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpontban, ahol 72 mű nagyított printjeiből látható víz alatti tárlat az uszoda medencéjében.

Négy Elem c. kiállítás a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János

Gvárdián Ferenc szobra (Photo: Eifert János) Négy Elem c. kiállítás a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János Négy Elem c. kiállítás a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János Négy Elem c. kiállítás a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János

Négy Elem c. kiállítás a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János Négy Elem c. kiállítás a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János Négy Elem c. kiállítás a Régi Művésztelep Galériájában, Szentendre (Photo: Eifert János Eifert János felvételei

peti Péter a Tűztánc c. kép előtt (Photo: Eifert János)