János Eifert - Photographer

Archive for március, 2014

Eifert Kata Nóra saját tervezésű és kivitelezésű “FÉNY”ruhájában, Budapest, 2014. március 31.

Eifert Kata terve Eifert Kata Nóra, saját tervezésű és kivitelezésű fényruhájában, 2014.03.31. (Eifert János felvétele) Eifert Kata Nóra saját tervezésű és kivitelezésű “FÉNY”ruhájában. A ruha alatt elemekkel működő LED-sorral felszerelt kezeslábas adja a világítást. (Eifert János felvételei)

Eifert Kata Nóra, saját tervezésű és kivitelezésű fényruhájában, 2014.03.31. (Eifert János felvétele)

Eifert Kata Nóra, saját tervezésű és kivitelezésű fényruhájában, 2014.03.31. (Eifert János felvételei)

Koszta József (1861-1949) gyűjteményes kiállítása a Tornyai János Múzeumban, Hódmezővásárhely, 2014. március 30 – június 29.

Koszta József gyűjteményes kiállítása. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum, 2014. március 30.- június 29.

Koszta József: Mezei munka

Koszta József: Tányértörlő nő (1919 körül) Magyar Nemzeti Galéria Koszta József: Mezei munkások (1910 körül) Szabó Antal Gyűjtemény Koszta József: Kukoricatörés (1910-es évek második fele) Magangyűjtemény

Koszta József: Eső után (Vihar előtt, 1909) Magyar Nemzeti Galéria Koszta József: Malom putrikkal (1916 körül) Magángyűjtemény

Koszta József: Csónakok (1912) Kovács Gábor Gyűjtemény Koszta József: Tanya boglyákkal (1930-as évek) Koszta József Múzeum, Szentes

Koszta József: Önarckép (1915 körül) Magyar Nemzeti Galéria Koszta József (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.) Kossuth-díjas magyar festő, az ún. Alföldi iskola egyik kiemelkedő képviselője. Munkácsy Mihály „mágikus” realizmusának követője a maga sajátos posztimpresszionista és expresszionista stílusában. Festészeti tanulmányait 1885-1888 közt a Mintarajziskolában kezdte. Majd a Müncheni Akadémia hallgatója lett. Hazatérte után a Benczúr Gyula Mesteriskola növendéke volt. Neves festők irányítása alatt képezte magát, Lotz Károly és Székely Bertalan voltak a tanárai. Több díj és kiállítás után 1902-től 1903-ig Nagybányán alkotott. Szorosan nem tartozott a nagybányai iskola tagjai közé. Tanulmányutakat tett Párizsban, Rómában, Hollandiában. Miután visszatért a Szolnoki Művésztelep tagja lett. Visszahúzódó természetének legjobban a tanyasi élet magánya felelt meg. Közel 30 évig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott, az 1920-as évek elején tanyáját megosztotta Nagy Istvánnal, aki ebben az időben éppen a szentesi tájat festette. 1937-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.

Koszta József: Női fej Koszta József: Tányértörlő nő Koszta József: Asszony kakassal Koszta József: Kosaras lány

XX. századi festészetünk egyik legmarkánsabb képviselőjére, Koszta Józsefre (1861-1949) sajnálatosan kevés fény irányult az utóbbi évtizedekben. Kisebb kiállításoktól eltekintve utolsó gyűjteményes tárlatára a Nemzeti Szalonban került sor a halála előtti évben, 1948-ban, miután nagyszerű életművét az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal. Belső indulattól fűtött festményeit már kezdettől fogva jellegzetesen magyarnak tartották szerte a világban: olyan színgazdag koncentrátumoknak, amelyek mélyértelműen és tömörségükben is frappánsan adják vissza e nép és az általa lakott táj összetett és kontrasztokban is megfogalmazható karakterét. Ez az Erdélyből, szegénysorból induló, majd alapos szakmai felkészülése során minden fontosabb iskolát és országot bejárt, öntudatos mokány ember kitartóan kereste a számára leginkább megfelelő életteret, amelyet végül az alföldi tanyavilágban, Szentesen talált meg. A nagybányai és a szolnoki művésztelep csak rövid ideig tudta magához kötni, szabadságvágya és nyakas elkülönülése legendás volt. Szuggesztív drámai erejű, sajátosan darabos földközeli stílusával Munkácsy eszmeiségének öntörvényű folytatójává vált, ugyanakkor a kortárs európai törekvésekkel is párhuzamosan futottak eredményei. Felfokozott színhasználata a Vadakkal rokonítja, késői korszakának már-már autonóm képi világa megdöbbentően modern hatást kelt.

Koszta József példamutató munkásságából minden eddiginél teljesebb keresztmetszetet nyújtó, több mint másfélszáz kiemelkedő kvalitású festményt, rajzot és számos dokumentumot felsorakoztató tárlatunkra úgy válogattunk a köz- és magángyűjteményekben őrzött munkákból, hogy a fő műveken kívül Koszta festészetének kevésbé ismert, korszerű vonulata is nyilvánvalóvá váljék.

A kiállítás főkurátora, dr. Szinyei Merse Anna tollából megjelenő gazdagon illusztrált, átfogó kutatásokon alapuló új Koszta monográfia (Koszta József élete és művészete a dokumentumok tükrében) nemzetközi kontextusba állítva tárgyalja a mester életművét. Ezen kívül soha nem publikált dokumentumok – önéletrajzok, levelezés, életrajzi adatok, emlékezések, fotók – sorával pontosítja a művészről eddig kialakult töredékes képet.

Koszta József (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.) Kossuth-díjas magyar festő, az ún. Alföldi iskola egyik kiemelkedő képviselője. Munkácsy Mihály „mágikus” realizmusának követője a maga sajátos posztimpresszionista és expresszionista stílusában.
Festészeti tanulmányait 1885-1888 közt a Mintarajziskolában kezdte. Majd a Müncheni Akadémia hallgatója lett. Hazatérte után a Benczúr Gyula Mesteriskola növendéke volt. Neves festők irányítása alatt képezte magát, Lotz Károly és Székely Bertalan voltak a tanárai. Több díj és kiállítás után 1902-től 1903-ig Nagybányán alkotott. Szorosan nem tartozott a nagybányai iskola tagjai közé. Tanulmányutakat tett Párizsban, Rómában, Hollandiában. Miután visszatért a Szolnoki Művésztelep tagja lett. Visszahúzódó természetének legjobban a tanyasi élet magánya felelt meg. Közel 30 évig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott, az 1920-as évek elején tanyáját megosztotta Nagy Istvánnal, aki ebben az időben éppen a szentesi tájat festette. 1937-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Halála előtt úgy rendelkezett, hogy képeit a szentesi múzeumra hagyja, ez így is lett, a múzeum hálából 1949-ben felvette Koszta József nevét, ma is úgy hívják, Koszta József Múzeum.

2014.03.30.-Koszta József gyűjteményes kiállításának megnyitója (Eifert János felvétele)

Az, hogy egyetemessé váljon az, ami a miénk, a magyar kultúrpolitika, kultúrdiplomácia feladata – mondta Balog Zoltán az ünnepélyes megnyitón, amelyen mások mellett részt vett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár, Lengyel Gyöngyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, valamint Kovács Gábor, a KOGART alapítója. „Van Csontvárynk, Kosztánk, Tornyaink, Muzsikásunk, csak föl kell ismerni, meg kell mutatni, és akkor, ha akarjuk, a magyar Alföld a világ közepévé is válhat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „nekünk már most is az”.

Eifert János (Promenad.hu felvétele) Almsi István polgármester (Eifert János felvétele) Arany-Tóth Attila (Eifert János felvétele) Csete Péter építész és Szenti Tibor író, néprajzkutató (Eifert János felvétele)

Muzsikás együttes (Eifert János)

Rapcsák Kati és Balog Zoltán miniszter (Eifert János felvétele) Almási István polgármester köszöntője (Eifert János felvétele) Kovács Gábor, a KOGART alapítója (Eifert János felvétele) Mohácsi Szilvia (Eifert János felvétele)

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjében kifejtette, a csángó-székely szülők gyermekeként született Koszta József egy kis tanyán Szentes mellett telepedett le. 1917 és 1948 között a korszak ízlésének formálójává, befolyásolójává, és mindannak a megfogalmazójává vált, amit Alföldnek nevezünk, amit alföldi érzésként ma is érezhetünk. A festőművész európai, sőt világszínvonalon mutatta be e tájegység, emberi közösség értékeit. Koszta József volt egyedüliként képes a táj lényegét úgy megragadni, hogy az a világ bármely táján érthető és érezhető azok számára, aki festményeit megcsodálják.

A Hódmezővásárhelyen június végéig látható tárlaton másfél száz festményt, grafikát, emellett eredeti dokumentumokat, fotókat, személyes tárgyakat mutatnak be. A Tornyai-múzeum két szintjén berendezett, a festőművész munkásságáról minden eddiginél teljesebb képet adó kiállítás gerincét a szentesi Koszta József Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és a KOGART-gyűjteményből érkezett művek adják, de kölcsönzött a tárlatra alkotásokat számos más magán- és közgyűjtemény is. A látogatók megcsodálhatnak több, korábban lappangónak gondolt képet, és olyan külföldön született, korábban még a nagyközönségnek be nem mutatott alkotásokat, amelyek stílusukban elütnek az életmű gerincétől. (MTI)

Vass Ramóna TV-interjút készít a VTV számára (Eifert János felvétele) Mécs Károly színművész és Szinyei Merse Anna, a tárlat főkurátora (Eifert János felvétele) Lázár János és a miniszterasszony (Eifert János felvétele) Kovács Gábor, a KOGART alapítója, párjával (Eifert János felvétele)

Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója (Eifert János felvétele) 2014.03.31.-Promenad.hu-1

Fekete György, az MMA elnöke (Eifert János felvétele) Hamar Dániel a Muzsikás együttesből (Eifert János felvétele) Éri Péter a Muzsikás együttesből (Eifert János felvétele) Sipos Mihály, Muzsikás együttes (Eifert János felvétele)

TV-sek a megnyitón (Eifert János felvétele) Kiss Ramóna interjút készít Fekete Györggyel, a VTV számára (Eifert János felvétele) Eifert János és Promenad.hu felvételei

Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (Eifert János felvétele)

HÚSVÉT – a GödART Művészeti Műhely kiállítása az Aphrodite Hotel Galériájában, Göd, 2014. március 28 – április 30.

GödArt Művészeti Műhely kiállítói,  2014.03.28.

Kiállításmegnyitó, 2014.03.28. (Photo: Borbély F. Gusztáv) Maczkay Zsaklin művészetin író és Markó József, Göd város polgármestere (Photo: Borbély F. Gusztáv)

A GödART Művészeti Műhely Húsvét című kiállításának megnyitóján, az Aphrodite Hotel Galériájában. Kiállítók: BAKOS MIKLÓS fotóművész, BORBÉLY F. GUSZTÁV festő – grafikusművész, EIFERT JÁNOS fotóművész, FARKAS CSABA festő – grafikusművész, GÁL LEHEL festő művész, HEGEDŰS ERZSÉBET üvegtervező iparművész, SZALMA EDIT festő – grafikusművész
VÁGÓ ZSÓFI nemezkészítő iparművész, TÖRÖK LÁSZLÓ fotóművész

2014.03.28.-GödArt-kiállítá 2014.03.28.Göd-Kiállításrés 2014.03.28.-Maczkay-Zsaklin

Maczkay Zsaklin és Eifert János, 2014.03.28. (Photo: Borbély F. Gusztáv) Farkas Szilárd Csaba festő-grafikusművész (Eifert János felvétele) Farkas Csaba táncol (Eifert János felvétele) 2014.03.28.-GödArt-02

Vágó Zsófi nemezkészítő iparművész (Eifert János felvétele) Maczkay Zsaklin művészeti író, amint éppen táncol (Eifert János felvétele) Hegedűs Erzsébet ipartervező iparművész (Eifert János felvétele) Szalma Edit festő-grafikusművész (Eifert János felvétele)

Borbély F. Gusztáv festő-grafikusművész, a GödART "szellemi atyja" (Eifert János felvétele) 2014.03.28.-GödArt-kiáll.-0 Eifert János és Borbély F. Gusztáv felvételei

Kiállító művészek: BAKOS MIKLÓS fotóművész, BORBÉLY F. GUSZTÁV festő – grafikusművész, EIFERT JÁNOS fotóművész, FARKAS CSABA festő – grafikusművész, GÁL LEHEL festő művész, HEGEDŰS ERZSÉBET üvegtervező iparművész, SZALMA EDIT festő – grafikusművész, VÁGÓ ZSÓFI nemezkészítő iparművész, TÖRÖK LÁSZLÓ fotóművész. A kiállítást megnyitotta: MACZKAY ZSAKLIN művészeti író

Bakos-Miklos_Egy-közületek Vágó-Zsófi_Bukfenc

Török-László_Husvét Szalma-Edit_Husvét Hegedűs-Erzsébet_Husvét

Gál-Lehel Borbély-Ferenc-Gusztáv_Húsv Farkas-Csaba_Husvét

Eifert János: Meg-Kitalált-udvar (2006)

2014.03.30.-GödART-HÚSVÉT-1

Húsvét – a GödART Művészeti Műhely kiállítása az Aphrodite Hotel Galériájában, Göd, 2014. március 28 – április 30.

2014.03.30.-GödART-HÚSVÉT-2

Tisztelettel meghívjuk a GödART Művészeti Műhely Húsvét című kiállításának megnyitójára 2014. március 28-án (pénteken) 18 órakor az Aphrodite Hotel Galériájába.

Köszöntőt mond: MARKÓ JÓZSEF Göd város polgármestere – A kiállítást megnyitja: MACZKAY ZSAKLIN művészeti író

A kiállítás április végéig látható.

Hotel Aphrodite 2131 Göd, Nemeskéri K. M. u. 33.  Tel.:+36 06 27 337-667 www.aphroditehotel.hu

A Modell Divatiskola saját tervezésű és kivitelezésű ruhák és bőripari kiegészítők versenyén Eifert Kata Nóra első díjas lett, Budapest, 2014. március 27.

2014.03.27.-Divatiskola-táb

Modell Divatiskola, saját tervezésű ruhák bemutatója és versenye (Eifert János felvétele)

2014.03.27.-Divatiskola oklevél 2014.03.27.-Divatiskola  (Eifert János felvétele) Modell Divatiskola, saját tervezésű ruhák bemutatója és versenye, 2014.03.27. (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

2014.03.27.-Divatiskola-10  (Eifert János felvétele) Modell Divatiskola, saját tervezésű ruhák bemutatója és versenye (Eifert János felvétele) Modell Divatiskola, saját tervezésű ruhák bemutatója és versenye (Eifert János felvétele) Modell Divatiskola, saját tervezésű ruhák bemutatója és versenye, 2014.03.27. (Eifert János felvétele)

Modell Divatiskola, saját tervezésű ruhák bemutatója és versenye (Eifert János felvétele) Modell Divatiskola, saját tervezésű ruhák bemutatója és versenye, 2014.03.27. (Eifert János felvétele) 2014.03.27.-Osztályfőnök Divatiskola-Lili lányommal, 2014.03.27.  (Móger Ildikó felvétele)

Walters Lili bemutatja az  Eifert Kata Nóra tervzte ruhát, 2014.03.27. (Eifert János felvétele)

Walters Lili bemutatja az Eifert Kata Nóra tervezte és kivitelezett ruhát, ami első díjas lett (Eifert János felvétele)

Kerekes Zsuzsa: Apró örömök – Terasz.hu Online Kulturális Magazin, Budapest, 2014. március 25. 10:00

Terasz.hu Online Kulturális Magazin, Budapest, 2014. március 25. 10:00

http://www.terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16452&rovat_id=116

2014.03.25.-Terasz.hu

Kerekes Zsuzsa – Apró örömök a Kerengő Galéria 135. kiállítása, amelyet Chochol Károly fotóművész, a MAOE alelnöke és Biczó Zsolt fotográfus nyitottak meg. A kiállítás megtekinthető 2014. április 6-ig, hétköznap 11-18 óráig, hétvégén 13-18 óra között, előadás napokon 21 óráig. (Nemzeti Táncszínház, 1014 Budapest, Színház u. 1-3.)

Kerekes Zsuzsa: „2004 óta foglalkozom fotográfiával, harmadik önálló kiállításomon a szívemhez legközelebb álló témákból – zsánerképeimből – válogattam tárlatom anyagát. Az egyszerű, szemvillanás alatt elmúló, törékeny pillanatokat örökítem meg a nagyváros utcáin, annak olykor nagy ívű vonalai, néha romlásnak indult díszleteiben az apró, hétköznapi eseményeket, véletlenül ellesett momentumokat mutatom meg. Szinte észrevétlen helyzetből fényképezve a város nyüzsgését, fényjátékait és vidám pillanatait, fesztelenül viselkedő, tipikus alakok jelennek meg a keresőben. Pillanatnyi jellemrajzok ezek, melyek az élet humorát, mozgalmas, élettel és szeretettel teli vonásait hangsúlyozzák.

Képeimen – az észrevétlen nézőpontnak köszönhetően – őszinte kitárulkozással jelennek meg a fesztelenül viselkedő, karakteres alakok. Portrék? Zsánerképek? Pillanatnyi jellemrajzok ezek, melyek az élet humorát, mozgalmas, élettel és szeretettel teli vonásait mutatják be.”

Chochol Károly: ”Örülök, hogy Kerekes Zsuzsa Apró örömök című kiállításán néhány gondolatomat megoszthatom Önökkel. Talán sorolnám, örülünk annak, hogy láthatjuk ezeket a képeket. Én kiemelten annak, hogy itt a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában. Itt kiállítani rangot jelent, hisz a hasonló intézmények közül talán ez a legszínvonalasabb kiállítások helyszíne. Magán viseli a méltán világhírű Eifert János fotóművész szemléletét, ízlésvilágát, kultúráját. Tegyük még hozzá, a munkatársak ügyszeretetét is. Ez a kiállítás ide illik, hiszen a képek egyik másik szereplője szinte táncot jár örömében, vagyis nem nehéz ezt asszociálnunk. Ha létezik és van örömzene, akkor itt és most csodálhatjuk Kerekes Zsuzsa fotóművésznő örömfotográfiáit.”

Biczó József: „Manapság a fotográfia egyszerre csendes, de ugyanakkor zajos forradalma zajlik. Szemben a digitális korszakot megelőző időkkel, manapság mindenkinek van fényképezőgépe, és mindenki használja is. Míg a filmes korszakban az ember kétszer is meggondolta, mikor is nyomja meg az exponáló gombot, manapság mindenki, ahogy gyakran halljuk, „kattogtat”. Több fotográfia készül, mint előtte bármikor. Hallottam már olyan hangokat, amelyek kárhoztatták ezt, de én a magam részéről örülök neki. Többek között azért, mert ennek is köszönhetően bukkanhatnak elő és mutathatják meg magukat olyan tehetséges fotográfusok, mint amilyen Zsuzsi is.

Az általa képviselt zsáner vagy manapság divatos szóval élve a „street” fotográfia látszólag könnyű műfaj. Nincs más dolog – gondolhatják sokan –, mint sétálni és időnként kattintani. De többek között éppen mi fotográfusok tudjuk, micsoda különbség van kattintás és fotografálás, fotó és kép között. A kiállításon szereplő képek választ adnak arra, hogyan kell ehhez a műfajhoz közelíteni, és milyen fotográfusi hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy emlékezetes képet készítsünk. Én első helyen az alázatot és tiszteletet említeném. Alázat a fotográfia és tisztelet a fotóm tárgya iránt, kiváltképp, ha embert fotografálunk. A fotózást egy közös munkának, feladatnak, alkotási folyamatnak tekintsük még akkor is, ha a képem alanya nincs feltétlen tudatában a kép elkészültének. Kíváncsiság és nyitottság, érzékenység. A fotográfusnak a megértés iránti igénnyel kell közelíteni a témájához.”

(-ej-)

Durby az Év Fotográfusa, a díjat kiállításának megnyitóján vehette át az Aranytízben, Budapest, 2014. március 22.

Durby kiállítása az Aranytízben, 2014.03.22. (Eifert János felvétele)

Durbák Zsolt (Durby) a lovak fotózásának mestere. Képei a szilvásváradi Ménesgazdaságban készültek. Az Aranytízben látható kiállítását a barátai szervezték, titokban.
A kiállítást Lajkó Félix hegedűművész nyitotta meg zenével, köszöntőt mondott Eifert János fotóművész. A megnyitó alkalmat adott arra, hogy Durbák Zsolt átvehesse az Év Fotográfusa díjat, amelyet a szilvásváradiak alapítottak a lovak legjobb fényképezőjének elismerésére.

Durbák-Zsolt-felvétele-04 Lajkó Félix Durby kiállításán, az Aranytízben, 2014.03.22. (Eifert János felvétele) Durbák-Zsolt-felvétele-06 Durby kiállításán átveszi az Év Fotográfusa díjat, 2014.03.22. (Eifert János felvétele)

Durby az Év Fotográfusa díjjal (Eifert János felvétele) Eifert János köszönti a megjelenteket, Durby kiállításán, az Aranytízben, 2014.03.22. (Eifert János felvétele) Durbák-Zsolt-felvétele-02 Durby kiállításán az Aranytízben, 2014.03.22. (Eifert János felvétele)

Durby első lovasképe és az első fényképezőgépe, egy Szmena (Eifert János felvétele) Durby a díjat csomagolja ki, Eifert gratulál (Gergely Beatrix felvétele) Durbák-Zsolt-felvétele-07 Durby kiállítására Benkő László is becsöppent (Eifert János felvétele)

Durbák-Zsolt-felvétele-08

Durbák-Zsolt-felvétele-03 Durby kiállításának megnyitóján, az Aranytízben (Eifert János felvétele) Durbák-Zsolt-felvétele-01 Durby kiállítása az Aranytízben (Eifert János felvétele)

Durbák-Zsolt-felvétele-09 Durby kiállításán (Eifert János felvétele) Durbák-Zsolt-felvétele-05 Durby kiállításán, az Aranytízben, 2014.03.22. (Eifert János felvétele)

Eifert János Durbyt fényképezi (Gergely Bea felvétele) „Durbák  Zsolt 1970-ben született Miskolcon és a közeli Sajóládon nevelkedett. A középiskolát a borsodi megyeszékhelyen végezte, majd Budapesten, a katonai műszaki főiskolán szerzett diplomát híradástechnikai üzemmérnökként. Magától értetődően vezetett ezután útja a Magyar Honvédséghez, ahol közel tíz éven át teljesített szolgálatot.

2001. óta dolgozik főállásban, a versenyszférában, az elektronikai gyártás területén mérnökként. Otthona immár több mint húsz éve Balatonföldvár. Két gyermek, Márton és Eszter büszke édesapja.

Első meghatározó hobbija a vitorlázás, a fotózással a főiskolai évek alatt került közelebbi kapcsolatba, a honvédség fotóklubjában. A magával ragadó képi világban első hűséges társa egy Praktica Mat volt. A honvédségnél már úgy kezdte a munkát, hogy magától értetődően bízták rá a fotólabort. Egyre magszállottabban fotózott szabadidejében is, a kedvtelésből elkészült munkákból lakóhelyén, Balatonföldváron nyílt kiállítás 1999-ben.

-          Ahogy kezembe veszem a kamerát, egy másik világba csöppenek – fogalmazza meg roppant egyszerűen, hiszen alapvetően nem a szavak között érzi jól magát, s úgy gondolja, addig jó, amíg nem tud szépen hangzó választ a „Miért fotózol?” kérdésre.

Könnyen lehet, ebben a néhány sorban rejlik a válasz arra is, hogy honnan a gyermekkora óta meglévő vonzódása a lovakhoz. A természet tökéletes összhangját, szépségét látja bennük. Ennek ellenére életében egyetlen egyszer ült lóháton, nagyapja Szellőjén.

Érdekes a párhuzam, melyet állít, amikor azt mondja: a ló és lovas közti kapcsolat számára olyan, mint a zenész és hangszere összhangja. S ahogy a zenét inkább hallgatni szereti lovakat, a lovaglás művészetét is nézőként tiszteli, csodálja.

Nem hiába, az ő hangszere a kamera.” (Füleki Tímea)

Lajkó Félix és lánya az Aranytízben, 2014.03.22. (Eifert János felvétele)

Durbák Zsolt, Eifert János és Gergely Beatrix felvételei

Durby kiállítása az Aranytízben, 2014.03.22. (Eifert János felvétele)

Csoportkép a tetőről: Gergely János, Mányok Dorina, Lajkó Félix és lánya, Papp Zoltán, Szala Péter, Durbák Zsolt (Durby), Gergely Beatrix, Zsilinszky László, Rózsa  Zoltánné Tót, Pataki Gergely, Füleki Tímea, Mányok Rita és mások az Aranytízben (Eifert János felvétele)

Walters Lili az áprilisi InStyle-ban… No comment

Walters Lili az áprilisi InStyle-banMáté Dávid: “Ma jelent meg az áprilisi InStyle, íme a kedvenc oldalpárom. Abban a Frissek és ígéretesek című anyagunkban szerepel, ahol olyan 12 fiatalt örökítettünk meg, akik majd’ kicsattannak a tehetségtől. A szöveget én jegyzem. Köszönöm a profi munkát mindenkinek, aki részt vett benne.

Szenográdi Rékával a Fedél Nélkül pályázatáról beszélgetünk. Civil Rádió FM98, Budapest, 2014. március 19.

Szenográdi Rékával a Fedél Nélkül pályázatáról beszélgetünk, Civil Rádió FM98, Budapest, 2014. március 19.  17:05

Kövesdi Péter, Civil rádió, 2014.03.19. (Eifert János felvétele) 2014.03.19.-Civil-rádió-6 Szenográdi Réka a Civil rádióban, 2014.03.19. (Eifert János felvétele) A hangtechnikus a Civil rádióban (Eifert János felvétele)

Civil rádió, 2014.03.19. 17:05 Eifert János a Civil rádióban Kövesdi Péter Szenográd Rékával beszélget (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Frank Iván felkérésére érkezünk a Civil rádióba, ahol az élő adás 17:05 órakor kezdődik. Kövesdi Péter a műsorvezető, témánk a Fedél Nélkül művészeti pályázat.

Szenográdi Réka elmondja: „A Művészeti Pályázat pénzdíjas, melyre otthontalan alkotók munkáit várják (míg a lapban “civil” szerzők munkái is megjelennek). Minden hónapban nyertest hirdetünk vers, próza és kép kategóriában, kategóriánként 3 alkotást díjazunk 2-3, illetve 5ezer Ft-tal, melyet az utcalap Olvasói adományaiból próbálunk finanszírozni (minden lapszámunkban felhívjuk a művészeti pályázat támogatására a figyelmet). A havi díjazottakat a DocuArt kávézóba hívjuk minden hónapban, ahol kávé, süti mellett oklevéllel jutalmazzuk azokat is, akik helyezést nem értek el. A zsűri tagjai: Fekete András, a Barrus kiadó volt vezetője, Tar Ágnes szociális munkás és képzőművészeti kört is vezetett, illetve jómagam a Fedél Nélkül szerkesztősége részéről.
Az Év Alkotása Díjról: Az előző évben havonta elbírált és díjazott alkotásokat szakmai zsűri (író, költő, fotós, képző- vagy médiaművész stb – eddig Kukorelly Endre, Háy János, Ágens, Horváth Tibor, Kerekes Gábor, Szász Lilla és Eifert János) értékelésére bízzuk, és március-április környékén minden évben átadjuk kategóriánként az Év Alkotása-díjat. Ehhez egy nagyobb rendezvény kapcsolódik, az Év Alkotása Díjátadó Ünnepség, ami most is lesz, idén 7. alkalommal.

2014.03.19.-Civil-rádió-1

A Civil Rádió műsorát a legszélesebb hallgatói közönségnek szánja, de a civil szféra híreire, információira, értékeire, eseményeire fogékony társadalmi csoportok a legfőbb célpontjai. A Civil Rádió javarészt élő műsorokat közvetít a stúdióból, a beszélgetéseket megszakító zenével, alkalmankénti bejátszásokkal, telefoninterjúkkal, játékokkal. Fontos része ezeknek a programoknak az önkéntes szervezetek jogszolgálata (a bejegyzéstől a gazdálkodási-könyvelési kérdésekig), a tömegsport események népszerűsítése, a civil szervezetek – helyi önkormányzatok együttműködésének és konfliktusainak bemutatása, feldolgozása, a fogyasztói érdekvédelem stb. A zenei részben friss amatőr produkciók kerülnek rendszeresen adásba, koncert és klubhírekkel, házimuzsika élő közvetítésétől (pl. egy lakótelepi lakásból) a táncházak programjáig sok minden belefér ebbe a műfajba, ami a Civil Rádió sajátos karakterét adhatja. Ez a közösségi rádió nem pusztán az ilyen szervezetekhez (és remélhetőleg más érdeklődőkhöz) szól, hanem javarészt a körükből toborzott önkéntesek működtetik (természetesen némi felkészítés után, technikusok és a rádiózáshoz, továbbá a közösségfejlesztéshez értő szakemberek segítségével).

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat performanszával egybekötött „Camera obscura” bemutató és kiállítás – a Szellemkép Szabadiskola 20 éves jubileumi rendezvénysorozatának 2. eseménye a Kerengő Galériában, Budapest, 2014. március 26.

Szellemkép Szabadiskola kiállítása a Kerengő Galériában, 2014.03.26.

A Magyar Mozdulatművészeti Társulat performanszával egybekötött „Camera obscura” bemutató és kiállítás – a Szellemkép Szabadiskola 20 éves jubileumi rendezvénysorozatának 2. eseménye.

A színház Kerengő Galériájában, áprilisban az iskola hallgatóinak az elmúlt 20 év alatt, különböző archaikus technikákkal készített fotográfiái tekinthetők meg.

A megnyitó időpontja: hamarosan

A performansz időpontja: 2014. ápr. 26. és 27. 12:00-15:00

Izgalmas kísérletnek lehetnek szemtanúi a Nemzeti Táncszínházba látogatók. Laczkó Péter vándorfényképész, a Szellemkép Szabadiskola tanárának vezetésével a nézők megtekinthetik a színház elegáns környezetében elhelyezett lyukkamerát. Az ember-léptékű fényképezőgépbe lépve megfigyelhető, hogyan válik a szerkezet előterében zajló, dinamikus mozdulatsorozat képpé.

Hódmezővásárhelyről elszármazottak találkozója, Mártély, 1994. augusztus 29.

Hódmezővásárhelyről elszármazottak találkozója, Mártély, 1994. augusztus 29.

Az adást készítették: Csorba Mária, Miháczi János, Kovács László – Vásárhelyi Televízió, 1994. augusztus 29.

Adást készítették. Csorba Mária, Mihá

Szabó Iván szobrászművész a Vásárhelyről elszármazottak találkozóján, 1994. augusztus 29. (YouTube, 2014.03.16.) Kovalik Károly a Vásárhelyről elszármazottak találkozóján, 1994. augusztus 29. (YouTube, 2014.03.16.)

Osváth László újságíró; Szabó Éva Magyar Rádió szerkesztő-riportere, dramaturgja; Eifert János fotóművész; Bródi Ferenc nyugalmazott tengerészkapitány; Szabó Iván szobrászművész; Kovalik Károly Újságíró, a Magyar Televízió szerkesztője; Dr. Rapcsák András Polgármester Országgyűlési képviselő.

2014.03.16.-YouTube-2

http://youtu.be/DdDr8we784U

Következő oldal »