János Eifert - Photographer

Archive for January, 2015

A kertész keze. A magyar kultúra napjára – Hét Nap, Szabadka, Szerbia, 2015. január 28.

HÉT NAP | SZABADKA | SZERBIA | 2015. január 28.      http://hetnap.rs/cikk/A-kertesz-keze-18385.html

A kertész keze

2015.01.28.-Hét-Nap-Szabadka-A-kertész-keze

Gyurkovics Virág | 2015.1.28 | LXX. évfolyam 4. szám Múzsaidéző

A kertész keze

Bölcs, öreg kéz. Rajta a repedések hosszú évekről mesélnek, ahogyan tudásról, tiszteletről, alázatról is. Az önzetlen, feltétel nélküli odaadás — mellyel a kéz életet ad egy teremtménynek, gondozza, neveli, amíg az meg nem erősödik — benne van minden mozdulatában, a föld minden érintésében. És a föld meghálálja a gondoskodást.

Eifert János A kertész keze című fotója egy remekmű. Órákig tudnám nézni, miközben a kép inspirálta kérdésekre felelgetek magamnak. Vajon hány év munkája szárította ki ezt a kezet? Mi lehet a kertész első gondolata reggel, amikor felébred? És ha megkérdezném, mit felelne, mire tanította őt a föld szeretete?

Egy szöveg jutott eszembe, mely egy másik témakörben, másik kontextusban hangzott el ugyan, mégis úgy érzem, magában foglalja mindazt, amit akár A kertész keze, akár a magyar kultúra napja alkalmából hozzátehetünk.

Dobszay László (1935—2011) Széchenyi-díjas zenetörténész, népzenekutató, karnagy, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként 2007-ben tartotta meg székfoglalóját Kultusz és kultúra címmel. Ahogyan Dobszay az előadásában fogalmaz, a kultúra az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A szó jelentése korábban kiterjedtebb volt, mint manapság. A kultúra szó a latin colere igéből ered, melynek egy XVII. századi református lelkész, Pápai-Páriz Ferenc szótára szerinti jelentése: tisztelem, lakom, megmívelem, bírom. Ugyanannak az igének a konkrét jelentését a szövegkörnyezet határozza meg: „valakit nagy becsülettel tisztelni, a szántóföldet művelni, a városban lakni, barátságot tartani, az igazat szeretni, maga tisztiben eljárni.” E szóval azt jelezték tehát, ha az ember serény odaadással fordult valaki vagy valami felé, illetve buzgólkodott, hogy azt a dolgot szolgálja, művelje, tisztelje. A szántóföldet művelni azt jelenti, tudni, hogy a földből csak gondos műveléssel nyerhetőek ki annak értékei. A föld azzal „bünteti” a mímelőket, hogy termése hitvány lesz. Az ékesen mívelt, ékesített dolog a cultus, aki pedig egyvalamiben tanúsítja ezt a figyelmes, tiszteletteljes serénységet, az a cultor — legyen az földműves vagy tanító. A cultura (művelés) jelenti magát a serény, gondos tevékenykedést is, de még inkább annak eredményét, a míves produktumokat, sőt azok összességét, rendszerét, úgyszólván világát is. Dobszay szerint ma a kultúra szó tartalma valahol azagricultura (földművelés) és a cultura Dei (Isten veteménye) jelentése között van, hiszen az ember természeti valójához tartozik, egyszersmind a szellemi javakra vonatkozik. A kultúra az ember belső világát szólaltatja meg és alakítja.

A kertész keze címmel rendezte meg magyar kultúra napi ünnepségét az Életjel — Csáth Géza Művészetbaráti Kör. A Városi Könyvtár olvasótermében megtartott rendezvényen ki-ki a hozzá legközelebb álló módon tett (ön)vallomást, és verssel, a gondolatok sajátos összefűzésével vagy zenével igyekezett megválaszolni azt a látszólag egyszerű, mélyebben belegondolva azonban mégiscsak összetett kérdést: mi a magyar kultúra. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Hymnust. A magyar nép zivataros századaiból fennmaradt költemény befejezésének napját 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napjaként. Az Életjel egyesület a század-/ezredfordulót megelőző években emlékezett meg először — és egyúttal elsőként Vajdaságban — erről a jeles napról.

Az est házigazdája, Bencsik István bevezetője után Rizsányi Attila szavalta el a magyar himnuszt. Majd következtek az úgynevezett (ön)vallomások, amolyan életjelesen, mindenekelőtt őszintén és megindítóan: dr. Dévavári Zoltán történész, Jónás Gabriella színművész és Palatinus István főtisztelendő tolmácsolásában.

Dévavári Zoltán Tudatom része címmel a történészszemmel helyezte új kontextusba a temetőt, melyben — szakrális helyről lévén szó — kapcsolatba léphetünk azokkal a géniuszokkal, akik a kultúránk, tudatunk alakítói voltak. Hasonló találkozóhelye a múlt nagyjainak és a jelenkorban élő kutatónak a levéltár, ahol a korabeli sajtó és a magánlevelezések böngészésével hosszú-hosszú időt töltve tér- és időbeli zuhanást élhetünk át: Dettre János és Milkó Izidor írásait olvasva az ember egyszer csak ott találja magát 1922-23-ban, e két zseniális ember mellett, akik szinte a barátaivá válnak. Ők is az egyetemes magyar kultúra részei, hiszen olyan időtálló gondolatokat fogalmaztak meg, amelyek méltánytalanul merültek feledésbe a mindenkori politikai megfontolások miatt. A kultúrát nem lehet meghazudtolni, bizonyos szereplőit kitörölni, eltüntetni a tudatból, a történelemből. Akárcsak a hazát, a kultúrát is vállalni kell, még akkor is, ha ezt a XXI. században néha furcsán kommunikálják azok, akik úgy vélik, náluk van a bölcsek köve.

Jónás Gabriella A múltam kötelez (eleink méltó utódjává válni) című előadásában azokat a gondolatokat osztotta meg a közönséggel, amelyek közrejátszottak benne, hogy miként alakult ki benne a magyarkultúra-tudata. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy egy embernek nagyjából tízéves koráig tart az az időszaka, amikor környezete megalapozza az érdeklődési körét, a kultúráját. Az már leginkább tőle függ, hogy a továbbiakban hogyan él ezzel a tudással, hogyan fejleszti, később hogyan adja át. Hogy mit jelent magyarnak lenni, arra Szabadkán tanította meg őt az élet. Miután elsajátította egy másik nép nyelvét, irodalmát, szokásait, hagyományait, hitét, kultúráját, a magyarsága is a helyére került és megerősödött. Erősödött benne a tudat, hogy anyaként fiának, színészként a közönségnek, tanárként a hallgatóknak kell átadnia azt a tudást, amelyet eleitől örökölt, és időközben megtapasztalt, megtanult. Ez óriási felelősség, egyszersmind része az örök körfogásnak is. Számára ez a magyar kultúra, és még sokkal több is.

Ft. Palatinus István Magyar szívvel című előadásában hangsúlyozta, hogy beleszületünk egy kultúrába, mely velünk él, gyarapszik. Amikor felidézi, hogy kik ébresztették fel benne ezt a tudatot, akkor olyan arcok jelennek meg előtte, akik gyerekként meghatározóak voltak az életében, akiktől az anyanyelvet, a gyermekjátékokat, a táncokat, az énekeket tanulta. Ők azok az emberek, akik a kibontakozó értelem útján megmutatták a magyarság szépségeit. Lassan megismerte a magyar nemzet nagyjait, költőket, írókat, művészeket, tudósokat, nem megfeledkezve a legegyszerűbb lelkekről sem, akik nem szerepelnek a lexikonokban. Azok a névtelen, egyszerű, magyar szívű édesapák és édesanyák, akik a magyarságtudatot az újabb nemzedékek szívébe plántálták. Nem dicsőségért, elismerésért küzdöttek, hanem küldetésüket teljesítették, melyet ők is örökségbe kaptak, és úgy éltek meg, hogy számukra is feladat továbbadni, ezáltal másokat is gazdagabbá tenni.

Érdekes, hogy három ember, aki ennyire különböző pályát jár be, amikor azt akarja megfogalmazni, hogy mi a magyar kultúra, mégis ugyanoda lyukad ki. Mindenki számára ugyanazt jelenti ez a fogalom: az anyanyelvet, a gyermekkort és mindazt, ami emberré formálta. Az estre végül felkerült a korona is. Tanúságtételként hangzott el, és szinte a műsorban hallott összes gondolatot egyetlen lélegzetvételben foglalta össze. Zárszóként Liszt Ferenc XII. Magyar rapszódiáját Görög Noémi előadásában élvezhette a közönség.

Az est rendezője Horváth Emma volt. A virágkompozíciót Basity Erika készítette.

A Magyar Fotóművészek Szövetsége tisztújító közgyűlése az Országos Szécsényi Könyvtár dísztermében, Budapest, 2014. január 24.

Az estig tartó, vitákkal és indulatos felszólalásokkal “színezett” közgyűlésen a tagság szavazatai alapján az MFSZ új elnöke Mucsy Szilvia. Az Elnökség tagjai: Baki Péter, Bánkuti András, Féner Tamás, Kiss-Kuntler Árpád, Uhl Gabriella, Urbán Ádám.

Mucsy Szilvia, a Magyar Fotóművészek Szövetsége új elnöke (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlése (Eifert János felvétele)

A tízórás, vitákkal és indulatos felszólalásokkal “színezett” tisztújító közgyűlés – a leadott szavazatok alapján – Mucsy Szilviát választotta meg az MFSZ új elnökévé. Az Elnökség tagjai: Baki Péter, Bánkuti András, Féner Tamás, Kiss-Kuntler Árpád, Uhl Gabriella, Urbán Ádám.
Az elhúzódó procedúra során – ízlésem és erkölcsi megítélésem szerint – szégyellnivaló megnyilatkozásokkal, megszólalásokkal és reagálásokkal találkoztam. Zavart például az, hogy a leköszönő elnök, Szamódy Zsolt újra jelöltette magát. 12 év után, szerintem minden jóérzésű embernek át kellene adni a hatalmat. Obama elnök (más minőség! összehasonlíthahatlan persze) sem jelölteti magát a következő választásokon. Nem is jelöltethetné, hiszen ezt a törvény sem engedi meg. A Magyar Fotóművészek Szövetsége alapszabályában korábban és a most újonnan elfogadottban szerepelt/szerepel, hogy az elnök személyét harmadszor már nem lehet megválasztani. Nem is értem, hogy jutott eszébe újra indulni az elnöki posztért? A hazai fotóművészet, és az azt képviselő Magyar Fotóművészek Szövetsége erősen megroppant tekintéllyel került szinte az utolsó helyre, a többi művészeti ág viszonylatában. Annyi buta döntéssel, ízléstelen és erkölcstelen hozzáállással, tehetetlenséggel és korrupt elfogultsággal – vélhetően – egyik más szövetségnél sem találkozni. Természetesen lehetnek sokan, akik véleményemmel nem értenek egyet. Ők is értsék meg, ezeket nem elfogultságból, hanem tapasztalatból és egy kicsit nagyobb rálátásból ítélem meg: soha a magyar fotóművészet ennyire rossz helyzetben nem volt. A fotóművészek, fotóriporterek, fényképészek – bárhogy nevezzük is magukat – ilyen kilátástalan helyzetben, mint most még a legnehezebb történelmi helyzetekben sem voltak Vannak persze kivételek, gondolom, az a sok tehetségtelen, vagy nem igazán kvalitásos figura, akik élvezik a mai politikai helyzetből “kiszedhető” előnyöket, bizonyára nem értenek egyet velem. De kérdem én? Az elnöki beszámolóban, vagy a felszólalásokban hallottunk valamit a minket érintő leglényegesebb problémákról? A Fotográfiai Múzeumon helyzetén kívül (Baki Péter okosan és elegánsan válaszolt a felolvasott Szebeni-levélre) kaptunk őszinte helyzetértékelést más fontos területekről? Vélte valaki hallani, hogy kollégáink közül – ráadásul a legtehetségesebbek közé tartozók – a létminimum alatt élnek? Napi gondjaik vannak, és nemhogy az alkotói munkához szükséges eszközöket és anyagokat nem képesek megvásárolniuk, hanem a napi élet, pl. a csekkek befizetése, a kenyérre való is gondot jelent nekik? Az MMA tagjai tisztességes apanázst kapnak havonta, és más támogatási lehetőség is nyitott számukra. Hallott valaki a beszámolókban akár egy félmondatot is arról, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a fotóművészek hogyan kerülnek oda, hogyan választódnak ki? Egyébként is: akik elismerést, kitüntetést, támogatást kaptak ettől a politikai rendszertől, vajon minden esetben megérdemelten kapták? Ez nem csak a mi területünkről szól, hanem más művészeti ágakról is: látjuk, egy részük máris felejthető, szinte műveiket sem tudjuk felidézni, nemhogy a hazai és nemzetközi művészeti közegben a műveik, munkásságuk alapján szerezett rangjukat, elismerésüket. Életmű-díjat adni olyan kollégáknak, akiknek sem számításba jöhető életművük, sem elismerésre méltó munkásságuk nincs? Nem restellték átvenni a díjakat? Kiállításokat szervezni zárt körben, komoly támogatással segítve, a részvételre való jelentkezés, a megmérettetés lehetősége nélkül? Embereket lejáratni, mert éppen nem szeretjük őket? Úgy ítélni, dönteni, javasolni anélkül, hogy elfogadható ismeretekkel, tudással, tapasztalattal és tisztességgel rendelkeznének? Jelentkezzen az, akinek a tevékenységére, munkásságára és emberségére bárki a hatalomban levők közül odafigyelt. Hogy megismerje, összehasonlítsa és elismerje értékeit? Ha már egy tisztújító közgyűlés zajlik, hogyan fordulhat elő, hogy egyes művészek a politikai gyakorlatból átvett, tisztességtelen lejárató eszközöket (pl. karaktergyilkosság) megengedjenek maguknak? Hogy merészelt Katkó Tamás egy olyan levelet közreadni, ami abban a pillanatba nem megvitatásra, hanem lejáratásra volt alkalmas? Hiszen tudjuk – személy szerint ismereteim alapján én is tudnék – ilyen levelet, vagy információt bevetni. Hogyan lehet egy felvetéssel – Szebeni András levelének a felolvasásával – lefárasztani és tönkre vágni a közgyűlést, hiszen mire a napirend elfogadására sor került, több mint három óra telt el. Nem beszélve a választásról! Mire sor került a tisztújító közgyűlés ezen legfontosabb feladatára, a tagság meghatározó része – főleg a vidékiek és az idősebbek – már elment? De ha már a szavazás, és a szavazatszámlálás felelősen megtörtént, és a levezető elnök hivatalosan kihirdette azt, hogyan lehet újabb trükköket bevetni, hogy annak eredménye kétségbevonható legyen? Még egyszer kérdezem: miért kell a hatalomhoz ennyire ragaszkodni? A körülöttem ülők dörmögték a fülembe, hogy “Miből gondoljátok Ti, a hatalom korábbi birtoklói, hogy ha újraválasztás történne, maradnátok? Nem érezitek, hogy a levegőben lóg a kimondatlan ítélet: Takarodjatok! A szemetet majd eltakarítjuk utánatok…” Vitatkozhatunk ezen, hogy túlzás talán, de tény, hogy izzott a hangulat.

A tagság egy része újraválasztást követel. Azt mondom én is: legyen! Egy tisztázott helyzet segíthetné az új elnök és elnökség munkáját, és nagyobb támogatással bírna.

Akik abban reménykednek, hogy egy újraválasztás a régiek hatalmát erősítené, azok tévednek. Ha megtörténik, meglátják majd, hogy nem egy szavazaton múlik a végeredmény.

Ennyi elpazarolt év után, megérdemelnénk egy szebb jövőt. Lózungnak tűnik talán, de higgyétek el, tényleg jobbat érdemlünk. (Eifert János)

2015.01.24.-Szamódy-Zsolt,-az-MFSZ-volt-elnöke 2015.01.24.-Tímár-Péter-Mucsy-Szilvia (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-Szami-Art felszólalása (Herbst Rudolf felvétele) 2015.01.24.-Tarjáni-Antal-PhotoHerbst

2015.01.24.-Zsila-Sándor 2015.01.24.-Urbán-Tamás fiával-PhotoHerbst 2015.01.24.-Szamódy-Zsolt,-Apáti-Tóth-Sándor (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-Pettendi-Szabó (Eifert János felvétele)

2015.01.24.-Pető-Zsuzsa-Eifert-János-PhotoHerbst

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlése-02 (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-MFSZ-tísztújító-közgyűlésén-PhotoHerbst 2015.01.24.-Albertini-Béla-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-közgyűlés-Herbst-Rudi-felv

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-02-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-04-PhotoHerbst 2015.01.24.-Szamódy-Zsolt-távozó-elnök-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-03-PhotoHerbst

Herbst Rudolf és Eifert János felvételei

2015.01.24.-Mandur-László-Féner-Tamás-PhotoHerbst 2015.01.24.-Korniss-Péter-Pettendi-Szabó-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tísztújító-közgyűlésén-01-PhotoHerbst 2015.01.24.-Kiss-Kuntler-Árpád-PhotoHerbst

2015.01.24.-Fáth-Péter-PhotoHerbst 2015.01.24.-Féner-Tamás és Mandur László (Eifert János felvétele) 2015.01.24.-Markovics-Ferenc-PhotoHerbst 2015.01.24.-Benkő-Imre-PhotoHerbst

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-07-PhotoHerbst 2015.01.24.-Gáti-Gyuri-PhotoHerbst 2015.01.24.-Bánkuti-András-PhotoHerbst 2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-05-PhotoHerbst

2015.01.24.-MFSZ-tisztújító-közgyűlésén-06-PhotoHerbst


Az elnökválasztás eredményének kihirdetésekor (Herbst Rudolf felvétele)

Horváth M. Judit „Néma párbeszéd” című kiállítása az Artphoto Galériában, 2015. január 16 – február 15.

Horváth M. Judit: Más Világ - Hajdúhadház 1995

Horváth M. Judit „Néma párbeszéd” című kiállítása az Artphoto Galériában (Budapest, XI. ker. Bartók Béla út 30.), 2015. január 16 – február 15. A kiállítást Féner Tamás fotóművész nyitotta meg. (www.Artphoto.hu)

Horváth M. Judit: Más Világ - Nyírmada 1994 Horváth M. Judit: Más Világ - Nagyfüged 1994

Horváth M. Judit egy nyugat dunántúli kisvárosban, egy asszimilálódott cigány családba született, majd férje után annak munkájába is beleszeretett. Sokáig nem tudta/vállalta származását, hogy aztán mégis egy roma lap főszerkesztője legyen évekig. Ketten gyakorlatilag végigfotózták Magyarország cigánytelepeit, és a pesti gettósodó kerületeket.

Horváth M. Judit: Más Világ - Ózd 1993 Horváth M. Judit: Más Világ - Csenyéte 1994 Horváth M. Judit képei

Csalóka látszat című munkájáról – ami közel tíz év eredménye, bár nagyon különbözik korábbi dokumentarista fotóitól, mégis rengeteg azonosság található bennük – így vall:

„Származásomból, lelki alkatomból, nem utolsó sorban női mivoltomból adódik, hogy számomra a Valóság és a Mese szorosan összefonódik, a köztük levő szűk mezsgye átjárható. Könnyedén lépek át egyikből a másikba, és e kettős létállapotból fakadó bizonytalanságomból születnek képeim.

A Mágia, a valóság megváltozatásának képessége a gyűjtögetéssel kezdődik, tárgyaim körülvesznek, együtt élek velük akár hosszú évekig, személyes, furcsa kapcsolat alakul ki közöttünk, és egy napon a fotográfia eszközeit használva váratlanul és irányíthatatlanul megszületik a bennem élő kép.

Képeimen alakjaim fiktív életének egy reprezentációja köré saját, valós életem vágyait, elemeit szövöm.

A valóság kirekesztésével, egy alternatív világ megjelenítésével megteremtem a kilépés illetve a belépés, a mással való azonosulás lehetőségét. Lehetőséget teremtek az idegenség megismerésére, betekintést az általam kreált, rám jellemző világba, azt remélve, hogy érzelmi asszociációkat, meglepetést és felismerést váltok ki azokból, akik kapcsolatba kerülnek a képeimmel.

Két különböző világ létezik, a befogadó és a mű világa. Ez a kettős világ egymással szoros kapcsolatban áll. A befogadónak magával hozott ismeretei, érzetei, előítéletei vannak az adott művel kapcsolatban, amelyeket akaratlanul is beépít az éppen látott kép értelmezésébe. Dialógus jön létre a befogadó és a mű világa között.

Ha nem lennének Mesék, fantáziánk, képzelőerőnk nem tudna kibontakozni. Mese nélkül saját világunkba lennénk bezárva, a Mese tulajdonképpen kulcs egy mélyebb megértéshez.“

Horváth M. Judit: Legényke Horváth M. Judit: Szárnyas kutya

Horváth M. Judit: Bújócska Horváth M. Judit: Mi

Horváth M. Judit: Örök tavasz

Horváth M. Judit

1952        Sárváron született

1969-81  Gyermekápolónőként dolgozott

1985       Hivatásszerűen kezdett fényképezni, kezdetben szabadúszóként, különböző lapoknál

1990-95  az Amaro Drom romalap képszerkesztő-fotóriportere,  majd 3 évig a lap főszerkesztője

1994       Sajtófotó – Esszédíj

1998       Más Világ címmel férjével, Stalter Györggyel közösen fotóalbumot jelentetnek meg a hazai cigányság életéről

2002     létrehozzák a Kópia Fotógalériát, ahol csoportos és egyéni kiállításokat rendeznek

2010      magánkiadásban megjelenik Csalóka látszat című könyve az NKA támogatásával

Egyéni kiállításai:

1998      Más Világ Mediawave  Győr

1999      Más Világ Vígadó Galéria Budapest

2000      Más Világ  Kaunas, Litvánia, Bécs, Helsinki,

2007      Más Világ – Bielsko Biala, Lengyelország

2009      Csalóka látszat – Mai Manó Budapest

Csoportos kiállításai:

1993      „A világ létra…” Néprajzi Múzeum

1994      Sajtófotó Néprajzi Múzeum Budapest

1999      Sarah Mortland Galéria és a   magyar konzulátus  New York, USA

2001      Regards Hongrois  Párizs, Franciaország

2006      Válogatott Képek Budapest Galéria

2006      Kutyavilág  Mai Manó Galéria Budapest

2007      Más Világ  San Sperate Szardínia

2008      Most megmutatjuk! Bécs  Collegium Hungaricum

2008      Die vergessenen Europaer   Köln Városi Múzeum

Tagja a Magyar Újságírók Szövetségének és a Magyar Fotóművészek Szövetségének, szabadfoglalkozású fotográfus.

Horváth M. Judit elérhetőségei:

Lakcím: 1135 Budapest Szent László u.33/B.

e-mail cím: hmjblende@fremail.hu

Telefon: +3630 22 18 352

A SzólóDuo fesztivál gálájáról – Terasz.hu, 2015. január 21.

2015.01.21.-Terasz.hu-SzolóDuó-fesztivál-gála

Újlaki Dénes 70 éves. Színésztársai, barátai és tisztelői köszöntötték születésnapján a Kamrában. Budapest, 2015. január 20.

2015.01.20.-Újlaki-Dénes-születésnapi-tortával (Eifert János felvétele)

Sándor Erzsi Újlaki Dénest 70. születésnapján köszönti. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Újlaki Dénest 70. születésnapján színésztársai, barátai köszöntik. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Újlaki Dénest 70. születésnapján színésztársai, barátai köszöntik. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Újlaki Dénes felesége és Haumann Péter színész. (Eifert János felvétele)

Máté Gábor színész, rendező, igazgató (Eifert János felvétele) Újlaki Dénes egyik szerepét idézi. (Eifert János felvétele) Újlaki Dénest 70. születésnapján. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Újlaki Dénest 70. születésnapján színésztársai, barátai köszöntik. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele)

Szacsvay László és Újlaki Dini (Eifert János felvétele) Haumann Péter (Eifert János felvétele) Újlaki Dénest 70. születésnapján színésztársai, barátai köszöntik. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Kis-Kovács Sári, Újlaki Dénes és Móger Ildikó (Eifert János felvétele)

L. Horváth Katalin Újlaki Dinivel beszélget (Eifert János felvétele) Móger Ildikó táncol (Eifert János felvétele) Máté Gábor Újlaki Dinit köszönti (Eifert János felvétele)

Újlaki Dénes fiával, mögöttük Haumann Péter. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Dini elfújja a gyertyát (Eifert János felvétele) Móger Ildikó és egy régi ismerős Újlaki Dénes születésnapi köszöntésén. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Dini ajándékai, köztük a "Geometrikus" akt (Eifert János felvétele)

Újlaki Dénest 70. születésnapján színésztársai, barátai köszöntik. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele)

Újlaki Dénest 70. születésnapján köszöntik színésztársai. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Zsámbéki Gábor és Ónodi Eszter, Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Újlaki Dénest 70. születésnapján színésztársai, barátai köszöntik. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele) Újlaki Dénest 70. születésnapján színésztársai, barátai köszöntik. Kamra, 2015.01.20. (Eifert János felvétele)

Ujlaki Dénes (Budapest, 1945. január 20. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Édesapja dr. Újlaki Andor újságíró, édesanyja Farkas Irma, Farkas Dénes politikus lánya volt. A budapesti Nemzeti Színház stúdióját 1969-ben végezte el, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Játszott a Veszprémi Petőfi Színházban, a győri Kisfaludy Színházban (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház), a Bartók Gyermekszínházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, 1981-től a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. 1982-ben alapító tagként csatlakozott a Katona József Színházhoz.

Édesapja dr. Újlaki Andor újságíró, édesanyja Farkas Irma, Farkas Dénes politikus lánya volt.[2] A budapesti Nemzeti Színház stúdióját 1969-ben végezte el, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Játszott a Veszprémi Petőfi Színházban, a győri Kisfaludy Színházban (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház), a Bartók Gyermekszínházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, 1981-től a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. 1982-ben alapító tagként csatlakozott a Katona József Színházhoz.

Újlaki Dénes és Eifert János (Móger Ildikó felvétele)

Újlaki Dénes és Eifert János (Móger Ildikó felvétele)

A SzólóDuó 2015 versenyprogram legjobb darabjainak bemutatója a MU Színházban, Budapest, 2015. január 17.

Heritage Koreográfus: Anna PIOTROWSKA (PL), előadó: Anna PIOTROWSKA (PL), Małgorzata PIOTROWSKA (PL) - Photo: Eifert János

A SzólóDuó 2015 versenyprogram legjobb darabjainak bemutatója a MU Színházban, Budapest, 2015. január 17.

A magyar mozdulatművészet több mint százéves hagyományának megőrzésével és megújításával, értékeinek közvetítésével foglalkozó Orkesztika Alapítvány 2015 januárjában, tizenhatodik alkalommal rendezte meg a SzólóDuó Nemzetközi Tánc Fesztivált. A SzólóDuó Fesztivál célja, hogy a szárnyaikat bontogató és tapasztalt alkotókat, táncosokat egyaránt bátorítsa, hogy legújabb alkotásaikat megismertesse a nagyközönséggel. Az idei fesztivált négy jelölőkör előzte meg Németországban, Lengyelországban és Magyarországon, a további pályázók pedig videón keresztül adhatták be jelentkezésüket. Idén ünnepeljük a Lengyel Társfesztivállal való kapcsolatunk 10. évfordulóját, amely a budapesti Lengyel Intézet támogatásával valósulhatott meg.

A Gálaesten a vendégek, valamint a szakmai zsűri döntése alapján a legjobb szóló és a legjobb duó előadások voltak láthatók, továbbá a közönség által kiválasztott legjobb produkciók mindkét kategóriában.

Mandatum Koreográfus: Aleksandra Bożek-Muszyńska (PL), előadó: Aleksandra Bożek-Muszyńska, TULIPÁN Máté (H) - Photo: Eifert János Ira (7 fő bűn részlet) Koreográfus: LŐRINC Katalin, FENYVES Márk, PÁLOSI István, előadó: LŐRINC Katalin - Photo: Eifert János Elhallgatott hétköznapok | Untold weekdays Koreográfus, előadó: SZOMBATI Anett (H), TÓTH Laura (H) - Photo: Eifert János Duett két nyelvre | Duet for two tongues Koreográfus: Anna ARISTARKHOVA (RUS), előadó: Karina SUAREZ BOSCHE (MEX), Anton SOLOVEYCHIK (RUS) - Photo: Eifert János

Ölelés | Embrace Koreográfus: Anonymus (Juhász Kata) (H), előadó: EYASSU - VINCZE Barbara (H), GLÁSER Márton (H) - Photo: Eifert János Arany hal | Gold Fish  Koreográfus, előadó: Dominik WIĘCEK (PL) - Photo: Eifert János SIDE Koreográfus: Shumpei NEMOTO (JP), előadó: Shumpei NEMOTO (JP), VÁRNAGY Kristóf (H) - Photo: Eifert János Performance-a-lépcsőn-01 - Photo: Eifert János

Invidia (7 fő bűn részlet) Koreográfus: MÁNDY Ildikó, FENYVES Márk, PÁLOSI István, előadó: MÁNDY Ildikó - Photo: Eifert János Performance-a-lépcsőn Eifert János felvételei

Ölelés | Embrace Koreográfus: Anonymus (Juhász Kata) (H), előadó: EYASSU - VINCZE Barbara (H), GLÁSER Márton (H) - Photo: Eifert János

Műsor:

Mandatum
Koreográfus: Aleksandra Bożek-Muszyńska (PL), előadó: Aleksandra Bożek-Muszyńska, TULIPÁN Máté (H)

Heritage
Koreográfus: Anna PIOTROWSKA (PL), előadó: Anna PIOTROWSKA (PL), Małgorzata PIOTROWSKA (PL)

Invidia (7 fő bűn részlet)
Koreográfus: MÁNDY Ildikó, FENYVES Márk, PÁLOSI István, előadó: MÁNDY Ildikó

Ira (7 fő bűn részlet)
Koreográfus: LŐRINC Katalin, FENYVES Márk, PÁLOSI István, előadó: LŐRINC Katalin

A ZSŰRI DÖNTÉSE:

LEGJOBB SZÓLÓ TÁNC PRODUKCIÓ 2015
Arany hal | Gold Fish
Koreográfus, előadó: Dominik WIĘCEK (PL)

A ZSŰRI ÁLTAL DÍJAZOTT DUÓK 2015
Ölelés | Embrace
Koreográfus: Anonymus (Juhász Kata) (H), előadó: EYASSU – VINCZE Barbara (H), GLÁSER Márton (H)

Duett két nyelvre | Duet for two tongues
Koreográfus: Anna ARISTARKHOVA (RUS), előadó: Karina SUAREZ BOSCHE (MEX), Anton SOLOVEYCHIK (RUS)

SIDE
Koreográfus: Shumpei NEMOTO (JP), előadó: Shumpei NEMOTO (JP), VÁRNAGY Kristóf (H)

KÖZÖNSÉG DÍJ

Elhallgatott hétköznapok | Untold weekdays
Koreográfus, előadó: SZOMBATI Anett (H), TÓTH Laura (H)

Arany hal | Gold Fish
Koreográfus, előadó: Dominik WIĘCEK (PL)

Eifert mesterkurzus, aktworkshop a TRIPONT-ban, Budapest, 2015. január 16-17.

2015.01.17-Eifert-Fekete-fehér-sorozat

Papp Károly és Németh István – a XXX. Vizuális Művészeti Hónap Fotópályázat II. és III. helyezettjének – közös kiállítása a Budapesti Művelődési Központban, 2015. január 12 – 30.

2015.01.12.-BMK-kiállítás-01

Papp Károly és Németh István – a XXX. Vizuális Művészeti Hónap Fotópályázat II. és III. helyezettjének – közös kiállítása a Budapesti Művelődési Központban, 2015. január 12 – 30. Megnyitó 2015. január 12-én (hétfő) 18:30 órakor. A kiállítást megnyitja: Eifert János fotóművész. (BMK Galéria, 1119 Budapest, Etele út 55.)

2015.01.12.-BMK-kiállítás-02

Papp Károly és Németh István kiállítása, BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele)

Kiállításmegnyitó, BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) Eifert János és Papp Károly. BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) Papp Károly képeiről beszél. BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) Kiállításmegnyitó, BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele)

Eifert János Papp Károly képeit elemzi. BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele)

Kiállításmegnyitó, BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) Németh István. BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) Kiállításmegnyitó, BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele)  Vadócz Zsuzsa felvételei

Senior Juhos Nándor, BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) Kiállításmegnyitó,BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) Eifert János, Velicia-Patrus Dorka, Patrus Sándor, BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele) BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele)

Kiállításmegnyitó. BMK, 2015.01.12. (Vadócz Zsuzsa felvétele)

Фотографска изложба на Янош Ейферт в Сливен – KULTURNI NOVINKI, Bulgaria, Sliven, 11.01.2015 – 23:59

2015.01.11.-Kulturni-Novinki

KULTURNI NOVINKI – 11.01.2015 – 23:59 http://kulturni-novini.info/news.php?page=news_show&nid=20630&sid=2

Фотографска изложба на Янош Ейферт в Сливен

 Началото на творческия сезон през 2015 година за Художествена галерия „Димитър Добрович” в Сливен бе поставено с респектиращ акт: изложба на световноизвестния фотограф Янош Ейферт.

Инициативата в града под Сините скали е организирана съвместно с Унгарския културен институт и е втора след общото начинание: гостуването на творби от Виктор Вазарели тук, на които се насладиха тогава ценителите. Творческото сътрудничество между художествените центрове започна още през 2010 година – с представяне на видния автор в сливенската зала „Сирак Скитник”, като в 2011 година гостува и изложбата „Народно изкуство на област Зала” (Унгария); в следващата година, в къща „Миркович” сливенци видяха творби (емайл) в сбирката под наслов “Огнена магия”. Запомнящи се за почитателите останаха и произведенията в техника „куилт” в изложбата „Метаморфози” (2013 г.), като в отминалата година те се запознаха и с изкуството на творците „народни приложници” от гр. Кечкемет, в  организираната етнографска експозиция.

Настоящата фотоизложба бе открита от директора на ХГ „Димитър Добрович” Даниела Ненчева, изразила удовлетворението си от обещаващо силните начални стъпки за сезона на културния институт. Присъстващите оцениха кредото на артиста Ейферт, осмислящ фотографията „като много сериозна игра и възможност за опознаване на света; за срещи, нови задачи, както и със свободата да изразява мислите си на свой собствен образен език.” Творецът счита, че докато балансира на границата между въображение и действителност, образопишешият (фотографът) осъществява задачата си: „да гледа, да вижда и да прави видимото”.

Изявен творец и представител на жанра в своята страна и в чужбина, Ейферт извървява сложен път от първите си фотографски опити (в 1968 година) със снимките на танцовия състав „Хонвед”. Той продължава през диапорамите (1985 г.), в създаването и редактирането на първото в Унгария онлайн фотографско списание, през организацията на Първата национална унгарска фотоседмица (като неин художествен ръководител) и др. Участието в над 650 общи изложби и експонирането на 150 самостоятелни обуславя признанието за приносите на утвърдения фотограф, получил за работата си близо 170 отличия.

Неговият перфекционизъм се изразява в многобройни опити, търсейки най-въздействащия художествен ракурс и образност (още от времето преди употребата и помощта на фотошоп), използвайки триптиха като основно средство за представяне движението и развитието на обектите. Многообразието, разножанровото себеизразяване (с търсения в сферата на различните видове фотография: актова, с интерес към танцови, природни и приложни обекти), разкриват неспокойния и експериментаторски дух на твореца Ейферт. Посетителите на изложбата се съпричастяват със заключенията на организаторите, анонсиращи я: „Поетични, концептуални и метафорични, фотографиите на Ейферт провокират и ни подканват да разсъждаваме върху общочовешки проблеми. Използвайки възможностите на фотографското изкуство, унгарецът облича в образи философски концепти: динамиката на тялото, изначалната ни връзка с природата и др.”

В негово лице творците от Балканския регион имат свой изявен представител и своеобразен културен посланик, който осъществява и успешна преподавателска,  експертна и лекторска дейност.

Настоящата изложба, след представянето й в Скопие и Прищина, е показана и в редица български селища (в Плевен, в столицата, Велико Търново и др.

Автор: Иванка Денева

Fénytvirágzó fa a címlapon. Barátság, 2014. december 15.

2014.12.15.-Barátság-belső-borító

2014.12.15.-Barátság-címlap

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke. Budapest, 2015. január 10.

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke. Budapest, 2015. január 10.

Hankiss Elemér (Photo: Eifert János) Fotó: Eifert János

Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben, egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az ELTE angol-francia szakán végezte 1950-ben. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiányában felmentették.

Több egyetemen is tanított

Hankiss Elemér az 1960-as években dolgozott az Európa Kiadónál, majd a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályát irányította, 1996 és 1998 között pedig az intézet igazgatója volt. Tanított a pesti, a szegedi és a Közép-európai Egyetemen, és vendégprofesszor volt több külföldi egyetemen.

Hankiss Elemér 1990 és 1993 között a Magyar Televízió elnökeként aktívan részt vett a magyar közéletben.

Az élet értelmére kereste a választ

A HVG-nek tavaly augusztusban adott interjújában Hankiss Elemér azt mondta, hogy pályáját strukturalista irodalomelemzőként kezdte, majd a szociológia területén dolgozott. Onnan a politológiába keveredett bele, az elmúlt tizenöt évben pedig már a filozófiai antropológia érdekelte igazán. Olyan kérdésekre kereste a választ, hogy: Mi a helye az embernek a világmindenségben? Hogyan küzdhet meg az idővel, az elmúlással? Van-e, s ha van, mi az emberi élet célja, értelme?

Az interjúban a rendszerváltás után kormányzó politikai vezetők döntéseit is véleményezte. Mint mondta: „Magyarországon is – bár globálisan mi nem sokat számítunk – már-már elfogadhatatlan a helyzet. Sokat panaszkodunk, és van is rá okunk, mert a magyar társadalom vezérei az elmúlt huszonöt évben rengeteg rossz döntést hoztak, és az országot inkább rombolták, mint építették. De ami a jólétet illeti, még így is a világ első 15-20 százalékában vagyunk.”

A szenvedés rossz

Hankiss Elemér az Arckép című portréműsorban arról beszélt, hogy folyamatos késztetést érez arra, hogy kitöltse az életét. Mint fogalmazott, állandóan próbált valamit csinálni. Olyat, aminek van eredménye, hatása a külvilágra. Mint fogalmazott a világot a “kevesebb szenvedés” irányába szeretné elfordítani.

Több elismerést is kapott

Hankiss Elemér munkásságáért több elismerést is kapott: 1987-ben “Az év könyve-jutalom” díjat kapta, 1994-ben az objektív tájékoztatás érdekében kifejtett példamutató tevékenységük elismeréseként Gombár Csabával, a Magyar Rádió korábbi elnökével együtt átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést, 2006-ban Budapest díszpolgára lett és Széchenyi-díjat kapott. 2007-ben a Prima Primissima Díj egyik kitüntetettje volt, 2008-ban Hazám-, 2012-ben Bibó-díjjal ismerték el.

A bizonytalanság világa

A világ radikálisan megváltozott az elmúlt 20-25 évben – ezt többször is hangsúlyozta előadásaiban Hankiss Elemér. Mint mondta átléptünk a bizonytalanság korszakába, ahol másként kell az életet élnünk. Hogy hogyan viselkedjünk ebben a megváltozott környezetben (?) – egyebek mellett erre a kérdésre is kereste a választ ebben az előadásban.

Itthon vagyunk-e a világban?

Hankiss Elemér Az emberi kaland című könyvében egyebek mellett arra kereste a választ, hogy itthon vagyunk-e a világban. Művében visszatérő motívumként többször szerepel a vicc sajátos értelmezése. Egy helyütt így fogalmaz: „A logikai viccek az irracionális és az abszurd birodalmába lopnak be minket egy szempillantásra. A politikai viccek az anarchia szabad, de veszélyes világába kalandoznak át. A szexuális viccek az ösztönvilág gyönyörteli, de veszélyes erőit szabadítják fel egy-egy villanásnyi időre. A cinikus, szkeptikus és szentségtörő viccek pedig a méltóság és az igazság, a társadalmi érdekek és intézmények lerombolásával kísérleteznek.”

(www.origo.hu)

“Димитър Добрович” откри годината с изложба на Янош Ейферт. Kmeta.bg, събота, 10 януари 2015 г. 21:00 ч.

2015.01.10.-Kmeta.bg

събота, 10 януари 2015 г. 21:00 ч. |  Автор: kmeta.bg

http://www.kmeta.bg/dimityr-dobrovich-otkri-godinata-s-izlozhba-na-qnosh-ejfert-40703.html

“Димитър Добрович” откри годината с изложба на Янош Ейферт

Експозицията е вече е показвана в Скопие, Прищина София, Плевен и Велико Търново

Художествена галерия “Димитър Добрович” откри първата изложба за 2015 г. – фотоекспозиция “Арс Поетика” на Янош Ейферт, организирана с подкрепата на Унгарски културен институт. Първото за годината галерийно събитите откри Даниела Ненчева, директор на Художествена галерия-Сливен. 

“За мен фотографията е игра. Много сериозна игра. Тя означава възможност за опознаване на света, срещи, нови задачи, както и свободата да изразявам мислите си на свой собствен образен език. Да гледаш – да виждаш – да правиш видимо: това е задачата на фотографа, докато балансира на границата между въображение и действителност”, каза при откриването Ненчева, предаде sliveninfo.

Янош Ейферт е роден през 1943 в Ходмезьовашархей, Унгария. Започва да се занимава с фотография през 1968, когато прави първите си снимки на Танцовия състав Хонвед. От 1985 започва да прави и диапорами. През 1998 е художествен ръководител на Първата унгарска национална фотоседмица, основател и главен редактор на първото онлайн фотографско списание. Янош Ейферт е един от най-известните представители на унгарското фотографско изкуство.

Има зад гърба си 150 самостоятелни изложби, участвал е в 650 общи изложби и е награждаван 168 пъти. Настоящата ретроспективна изложба на Янош Ейферт ни запознава не само с неговото творчество, а е и културен посредник в балканския регион. Изложбата вече е показвана в Скопие, Прищинаи София, Плевен и Велико Търново. Янош Ейферт е един от най-известните представители на унгарското фотографско изкуство в Унгария и чужбина.

ИЗЛОЖБА НА СВЕТОВНО ИЗВЕСТЕН ФОТОГРАФ БЕ ОТКРИТА В СЛИВЕН – SlivenInfo, Bulgaria, Петък, 09 Януари 2015 17:24

2015.01.09.-SlivenInfo.com-ИЗЛОЖБA-НА-СВЕТОВНО-ИЗВЕСТЕН-ФОТОГРАФ-БЕ-ОТКРИТА-В-СЛИВЕН

 

SlivenInfo – Петък, 09 Януари 2015 17:24 – http://www.sliveninfo.com/all-news/item/30458

ИЗЛОЖБА НА СВЕТОВНО ИЗВЕСТЕН ФОТОГРАФ БЕ ОТКРИТА В СЛИВЕН

Художествена галерия „Димитър Добрович” откри първата изложба за 2015г. – фотоизложбата „Арс Поетика” на Янош Ейферт. Организирана с подкрепата на Унгарски културен институт, това е една уникална експозиция на нивото на първата съвместна проява – изложбата на Виктор Вазарели. Този път е представен световно известният Янош Ейферт.

Изложбата откри Даниела Ненчева, директор на ХГ-Сливен. Тя благодари на всички, които въпреки студеното време присъстваха на откриването на забележителната изложба, с която се открива Новата творческа 2015г..      

„За мен фотографията е игра. Много сериозна игра. Тя означава възможност за опознаване на света, срещи, нови задачи, както и свободата да изразявам мислите си на свой собствен образен език.

Да гледаш – да виждаш – да правиш видимо: това е задачата на образопишещия (фотографа), докато балансира на границата между въображение и действителност.”

Янош Ейферт е роден през 1943 в Ходмезьовашархей, Унгария. Започва да се занимава с фотография през 1968, когато прави първите си снимки на Танцовия състав Хонвед.

От 1985 започва да прави и диапорами. През 1998 е художествен ръководител на Първата унгарска национална фотоседмица, основател и главен редактор на първото онлайн фотографско списание.

Янош Ейферт е един от най-известните представители на унгарското фотографско изкуство.

Има зад гърба си 150 самостоятелни изложби, участвал е в 650 общи изложби и е награждаван 168 пъти.

Настоящата ретроспективна изложба на Янош Ейферт ни запознава не само с неговото творчество, а е и културен посредник в балканския регион. Изложбата вече е показвана в Скопие,  Прищинаи София, Плевен и Велико Търново.

Янош Ейферт е един от най-известните представители на унгарското фотографско изкуство в Унгария и чужбина. При откриването  г-жа Ненчева сподели,че  авторът  започва да твори още, когато не е имало фотошоп и затова прави хиляди опити. Любимото му експониране на творбите  е триптиха. Художествена галерия – Сливен има честта да представи тези изключителни унгарски фотографии на вниманието на сливенската публика.

 Неговото творчество е рядкост, на много високо ниво, не може да се вмести в една стилова категория, той твори в много посоки. Ейферт е многостранна, непрекъснато обновяваща се, експериментираща фигура. Известността му се дължи на танцови, актови, природни и приложни фотографии. Работи освен това и като преподавател, лектор и експерт.

При откриването  Даниела Ненчева сподели, че авторът  започва да твори още, когато не е имало фотошоп и затова прави хиляди опити. Любимото му експониране на творбите  е триптиха. Художествена галерия-Сливен има честта да представи тези изключителни унгарски фотографии.

Поетични, концептуални, метафорични, фотографиите на Ейферт провокират и ни подканят да разсъждаваме върху общочовешки проблеми. Използвайки възможностите на фотографското изкуство, унгарецът облича в образи философски концепти – динамиката на тялото, изначалната ни връзка с природата.

Унгарският културен институт по традиция гостува всяка година в Сливен от 2010г., когато за първи път, в зала “Сирак Скитник” бяха представени творби на именития художник Виктор Вазарели. 2011г. е представена изложбата “Народно изкуство на област Зала”, 2012г. в къща “Миркович” е експонирана изложбата “Огнена магия” – творби, изпълнени в техника емайл. 2013г. сливенската публика имаше възможността да се наслади на творби, изпълнени в техниката “куилт”, в изложбата “Метаморфози”, а през следващата 2014г. в галерия “Добрович” гостува етнографската изложба “Народно приложно изкуство – гр. Кечкемет”.

През месец януари в Галерията предстои и откриването на още две изложби: на 28.01.2015г.-документална изложба на Китайското посолство и на 30.01.2015г.-изложба в чест на 120г. от рождението на Донка Константинова.

Meghalt Láng Tibor fotóművész, akinek végső búcsúztatása Veszprémben, a Vámosi úti temetőben 2015. január 17-én 11:00 órakor lesz

Láng Tibor végső búcsúztatása

Meghalt Láng Tibor fotóművész, akitől  január 17-én, szombaton 11:00 órakor veszünk végső búcsút Veszprémben, a Vámosi úti temetőben.


Bakony-Fotóklub-Eifert-János-Láng-Tibor Életének 87. évében december 23-­án éjjel elhunyt Láng Tibor, Csokonai­-díjas fotóművész, a Bakony Fotóklub alapító tagja, korábbi vezetője, művészeti vezetője – közölte Mátyus Károly, a Bakony Fotóklub vezetője.

Az aranydiplomás, életműdíjas fotóművész 1927 februárjában született Székesfehérváron, harminc éven át az OTP Veszprém Megyei Igazgatóságán dolgozott. A fotózással tizenéves kora óta foglalkozott, több száz önálló kiállítása mellett neves hazai és nemzetközi pályázatokon díjazták munkásságát.

Közel húsz éven át volt a Bakony Fotóklub vezetője, 2003­tól haláláig a klub művészeti vezetőjeként tevékenykedett.

Láng Tibor a Bakony Fotóklub mellett alapítója volt a Pannónia Fotóművészeti Szalon és Fórumnak, valamint a Királyi Régió Fotóbiennálénak.

Tevékenységét Veszprém Megyéért Arany és Pro Comitatu, valamint Veszprém Város Pro Meritis arany emlékéremmel jutalmazta. 1994­ben Népművelésért miniszteri kitüntetésben, 2011­ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói miniszteri díjban részesült. Kétszer nyerte el a nemzetközi FIAP Kékszalag és FIAP ezüst kitüntetést. 1989­ben megkapta a Daguerre Plakettet, 1990­ben a Magyar Fotóklubok és Szakkörök Országos Szövetsége Plakettejét, 2011­ben pedig a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége Életmű Díjjal tüntette ki. Életrajza szerepel a Who is who magyarországi adatbázisában.

Andrey Remnjov (Андрей Ремнёв) orosz festő művei

Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв

Andrey V. Remnjov was born in 1962 in town Yachroma, Moscow region. Finished Moscow State Academic Art Institute named after V.I. Surikov (class professors Claudia Tutevol and Eugeni Maksimov). Trained in Germany, worked on France, Swiss, Cyprus, where has created a series of landscapes and portraits, including portrait of the president of Cyprus. Study icon painting with Master Father Viacheslav (Savinjh) in Spaso-Andronikov monastery, Moscow. In Russia and abroad Remnjov participated in numerous exhibitions. His works are in private and institution collections. Art technique of Andrey Remnjov founded on connection receptions of Russian medieval icon painting, Russian 18 century painting, composition methods of art group «Mir Iskusstva» («World of Art») and Russian constructivism. Following the artists of the past, Andrey Remnjov has to work with own handmade colors uses natural pigments on eggs yolk.

Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв
Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв
Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв
Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв
Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв Andrey Remjnov / Андрей Ремнёв7
Andrey V. Remnjov was born in 1962 in town Yachroma, Moscow region. Finished Moscow State Academic Art Institute named after V.I. Surikov (class professors Claudia Tutevol and Eugeni Maksimov). Trained in Germany, worked on France, Swiss, Cyprus, where has created a series of landscapes and portraits, including portrait of the president of Cyprus. Study icon painting with Master Father Viacheslav (Savinjh) in Spaso-Andronikov monastery, Moscow. In Russia and abroad Remnjov participated in numerous exhibitions. His works are in private and institution collections. Art technique of Andrey Remnjov founded on connection receptions of Russian medieval icon painting, Russian 18 century painting, composition methods of art group «Mir Iskusstva» («World of Art») and Russian constructivism. Following the artists of the past, Andrey Remnjov has to work with own handmade colors uses natural pigments on eggs yolk.

A közállapotok megváltoztatásáért tüntettek a fővárosban az Operánál, a résztvevők a Nagymező utcáig töltötték meg az Andrássy utat. Budapest, 2015. január 2.

A közállapotok megváltoztatásáért tüntettek a fővárosban az Operánál, a résztvevők a Nagymező utcáig töltötték meg az Andrássy utat. Budapest, 2015. január 2.

2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-07 (Photo: Eifert János)

A Facebookon MostMi! – Új országot építünk! mottóval meghirdetett demonstrációt a három évvel ezelőtti tüntetés évfordulójára szervezték az operaház elé. Várady Zsolt, a MostMi társadalmi kezdeményezés egyik elindítója arról beszélt: nem magát a képviseleti demokráciát utasítják el, hanem az elmúlt 25 év pártjait vonják kérdőre, mert nem tettek valós lépéseket azért, hogy a társadalom igazi részévé váljon a közügyek formálásának. Kijelentette, egyelőre nincsenek pártpolitikai ambíciói és a MostMi mozgalom sem pártalapítási szándékkal jött létre, mert nincs itt az ideje, nincs hozzá szervezet, sem anyagi lehetőség.

Szerinte ma a politikusok nem a köz ügyeit képviselik, hanem a saját világukat építik. Fontosnak nevezte, hogy a társadalom öntudatra ébredjen, úgy fogalmazott “az államnak nem feladata helyettünk gondolkodni”. Öntudatos társadalom kialakítása a legfontosabb feladat a jövőre nézve – mondta Várady Zsolt.

2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-05 (Photo: Eifert János) 2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-04 (Photo: Eifert János) 2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-13 (Photo: Eifert János) 2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-11 (Photo: Eifert János)

2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-02 (Photo: Eifert János) 2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-12 (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-10 (Photo: Eifert János) 2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-06 (Photo: Eifert János) 2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-09 (Photo: Eifert János) 2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-08 (Photo: Eifert János)

Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet igazgatója azt mondta, bár a három éve hatályos alaptörvény azt állítja, hogy Magyarország köztársaság, ez szerinte nem igaz. Hozzátette: “újra meg kell alapítanunk” a magyar köztársaságot, és meg kell alkotni új alkotmányát. Hangsúlyozta: a köztársaság mindenkié, a köztársaság adja a legnagyobb szabadságot és biztonságot mindenkinek. Azt is kiemelte, hogy “az alkotmány mindannyiunké kell legyen”. Egyúttal szorgalmazta, hogy az állam működése legyen teljesen átlátható.

A rendezett körülmények között felnövő és élő Udvarhelyi Tessza, a Közélet Iskolája egyik alapítója, valamint a miskolci állását elvesztő és egy fővárosi kunyhóba, majd önkormányzati bérlakásba kényszerülő Csizi Zsolt, A Város Mindenkié csoport aktivistája eltérő sorsukat hasonlították össze. Utóbbi azt mondta: a meglévő szakadékot nem a Fidesz, hanem a kapitalista gazdasági rendszer teremtette, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a különbségeket ne csökkentse, hanem növelje. Udvarhelyi Tessza kijelentette: ennek a kormánynak mennie kell, a jövőben pedig hiteles, felelős, valóban baloldali értéket valló politikusokra lesz szükség.

Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő, akit “magyar állampolgárként” konferáltak fel, azt mondta: a Fidesz rendszere bukásra van ítélve, de hogy ez holnap, idén, 2018-ban történik-e meg, vagy évtizedeket kell várni rá, a tudatos állampolgárokon múlik. Hangsúlyozta: demokratikus európai alternatívát kell felmutatniuk, és ennek megteremtésére időt, energiát és pénzt kell áldozniuk. Arra is kitért, hogy nem egy új pártot, hanem mindenki számára nyitott alternatívát kell felépíteniük, a céljuk pedig a szélsőségektől ódzkodó, demokratikus, középre tartó európai ország megteremtése.

Kálmán László nyelvész decentralizálásról, az állam működésének teljes nyilvánossá tételéről és a nyomor felszámolásáról beszélt. Hangsúlyozta: a civilek szabadok és európaiak szeretnének lenni. Azt is kiemelte: nem tesznek egyenlőségjelet az eddigi magyar kormányok közé, mert a 2010 előttiek nem tudtak és talán nem is akartak úgy visszaélni a hatalommal, mint a jelenlegi. Hozzátette: de egyik kabinet sem akarta helyrehozni a súlyos rendszerhibákat, ezért nem kérnek a 2010 előtti állapotok egyszerű visszaállításából sem.

2015.01.02.-Tüntetés-az-Operánál-03 (Photo: Eifert János)

Takács Bori, a MostMi társadalmi kezdeményezés egyik elindítója azt mondta: Orbánnak és vele együtt a rendszernek is mennie kell, és helyette egy új, jobb rendszerre van szükség, abban még meg kell egyezniük, hogy milyen legyen. Elmondta: Angela Merkel német kancellár egy hónap múlva esedékes látogatása idejére szervezik a következő tüntetést, hogy megmutassák: Európához akarnak tartozni. Szerinte a gyülekezési törvény tervezett módosítása azt jelzi, hogy van értelme tüntetniük.

A demonstráció előtt Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc korábbi beszédeiből, valamint A tanú című filmből játszottak be részleteket, miközben egy épület falára klipet, illetve a film egyik jelenetét vetítették. A tömegben körülbelül tucatnyi közmunkás- szakszervezet feliratú, illetve több uniós zászlót is lehetett látni, de volt, aki Che Guevarát ábrázoló, illetve magyar nemzetiszínű lobogóval érkezett. A feltartott táblákon többi között a következő feliratokat lehetett olvasni: “Támogassuk a Rolex-kormányt!”, “Ne higgyetek a szemeteknek!”, “Torkig vagyunk”, “Delete Viktor”, illetve “Stadionos Viktor, ebből elég volt”.

A rendezvény végén, a Himnusz elhangzása közben a színpad előtt dulakodás alakult ki, amikor a demonstráció egyik résztvevője uniós zászlót tartott a magasba, rajta “Nem” felirattal, és egy ember ki akarta csavarni a kezéből. Az MTI tudósítói azt látták, hogy két embert rendőrök gyűrűjében az operaház oldalához kísértek, ott igazoltatták őket.

Este nyolc órakor már a színpadot szedték szét a rendezők, a forgalom az Oktogon felé fokozatosan elindulhatott. A rendőrség az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a demonstrációhoz kötődően senki ellen nem indult eljárás. (MTI)