János Eifert - Photographer

Archive for March, 2015

Az Autizmus Világnapja alkalmából Daniss-Bodó Eszter képeiből nyílt kiállítás a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán. Győr TV, 2015. március 31.

2015.03.31.-Győri-TV_Autista-Világnap-Daniss-Bodó-Eszter-kiállítása

Az Autizmus Világnapja alkalmából Daniss-Bodó Eszter képeiből nyílt kiállítás a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán.

A megnyitón Eifert János fotóművész, Posonyi Takács László színművész és dr. Szabó Péter dékán is tiszteletét tette. Az autizmus világnapját 2008 óta ünneplik április 2-án, az ENSZ kezdeményezésére, hogy ráirányítsák a figyelmet az autista emberek problémáira és folyamatosan növekvő számára.

Kék nap – Az autizmus világnapja. Győr+Online, 2015. március 31. 16:06

2015.03.31.-Győr+Online_Kék-nap-Az-autizmus-világnapja Győr+Online, 2015. március 31. 16:06  –  http://gyorplusz.hu/cikk/133272.html

Kék nap – Az autizmus világnapja

A Széchenyi tér kékbe kötésével, kék kivilágítással, valamint kiállítással és koncerttel hívják fel az autizmussal élőkre a figyelmet a szervezők Győrben, az április 2-i világnap alkalmából.

Hétfőn a kék kiállításon jártunk. Egy Ábel nevű hétéves autista kisfiú mindennapjait ismerhetjük meg azon a fotókiállításon, amelyet a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai kiállító terében láthatunk.

Daniss-Bodó Eszter két autizmussal élő gyermeket nevel. Kisfiát, Ábelt több mint egy évvel ezelőtt kezdte el fotózni. Azóta folyamatosan dokumentálja, hogy a gyermek mennyit enged láttatni a világából.

Leginkább olyan pillanatokat örökít meg, amely Ábel számára is fontosak. Sok olyan kép van, amelyiken nagyon jól érzi magát a kisfiú, számtalan fotón a kedvenc mozdonyaival látható, vagy amikor az átlagtól nagyon eltérő viselkedést mutat. Ábel mozdonyokat gyűjt, így nem meglepő, ha a kedvence helye a Vasúttörténeti múzeum és a vasútállomások, ott élőben, eredetiben láthatja kedvenceit.

Eszter telefonja segítségével örökíti meg az érdekes pillanatokat. A fotókat megosztja a facebookon, kommentekkel látja el. Ezeknek a posztoknak nagy sikere van, sok ember érdekel a kisfiú világa, olyanokat is, akik nem érintettek a betegségben.

A Kék tárlatot Eifert János fotóművész nyitotta meg, aki elmondta, nagyon népszerű a telefonnal fényképezés, Eszter képei azért látványosak, mert jó szemmel, jó szívvel figyel gyermekére, ez tükröződik vissza a fotókon is. Izgalmas, látványos képek mutatják meg a kisfiú életét.

Árnics Katalin gyógypedagógus, kezdeményezésére idén negyedik alkalommal rendezik meg Győrben a Kék napot. 2008-ban nyilvánította az ENSZ április 2-át, az autizmus világnapjává, hogy nyomatékosan felhívják a figyelmet az autista emberek problémáira. Árnics Katalinnal beszélgettünk a világnap alkalmából.

Lehet-e tudni, hány embert érint az autizmus? Minden tízezer gyermekből 72 az autizmus betegség valamelyik változatával jön világra egy tavalyi adat szerint. Magyarországon széleskörű felmérés nem készült, a nemzetközi adatokból számolva minden századik ember érintett az autizmus spektrum állapotban. A spektrum zavar azt jelenti, hogy az érintett emberek nagyon széles skálán helyezkednek el, a súlyosan sérült, beszédképtelen, önmagát ellátni nem képes személyektől a kifejezetten jó értelmű, de szociálisan megfelelni nem képes emberekig. A statisztikai számokat figyelembevéve, Győrben is minden óvodában, általános iskolában több érintett gyermek tanulhat. A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható. Ezért is van nagy jelentősége a korai fejlesztésnek, hiszen az időben megkezdett tanítás jelentősen enyhítheti a későbbi tüneteket. Nagyon fontos, hogy a szülő képes legyen szembenézni a gyermeke állapotával.

Hogy látja, van-e eredménye ezeknek a világnapoknak? Egy nap az évből nem sokat old meg. A többségnek, aki eljön, egy nap az életéből. Az érintett szülőknek marad a többi 364 nap, ami sokszor 24 órás küzdelem. Mégis azt gondolom, van értelme. Főleg így, hogy kizárólag civil erő van a rendezvény mögött. Talán az érintett szülők bátrabbak lesznek, ezektől a világnapoktól, elhiszik, hogy csak együtt tehetünk a gyerekekért. Sok családnál már az is nagy bátorság, hogy eljönnek a rendezvényekre, hogy nyíltan felvállalják, közük van az autizmushoz.

Ön szerint mit lehetne, kellene tenni, hogy nagyobb odafigyelést, jobb ellátást kapjanak az autisták? A fejlesztésben, a személyre szabott képzésben kell fejlődni. Jó lenne, ha minden bölcsődében, óvodában, iskolában dolgozna gyógypedagógus. Remek külföldi példák vannak arra, hogy ha átlagos kortárs közösségben nevelnek sérült gyermeket, megfelelően képzett gyógypedagógus bevonásával, az nagyon hasznos minden részvevőnek. A “rideg” integráció, amikor minden előkészítés nélkül átlagos óvodai vagy osztálykörnyezetbe “integrálnak” eltérő fejlődésű gyermeket, az nem old meg semmit.

Kérem, meséljen a győri Kék napról. Negyedik éve szervezem Győrben az autizmus világnapot. Teljesen civil kezdeményezés, több szülő és gyógypedagógus segítőm van. Már az első világnapi sétára nagyon sokan eljöttek. Eredetileg jótékonysági futást szerettem volna szervezni. Néhány évvel ezelőtt részt vettem Bécsben a Vienna Night Run-on nordic walkinggal. Akkor a fejlődő országokban élők szürkehályog műtétjére ment a nevezési díj. Huszonnyolc ezren voltunk. Akkor határoztam el, hogy ezt Győrben is megszervezem az autistákért. Sajnos a tervemet anyagi okok miatt még nem tudtam megvalósítani, de nem adom fel.

Idén a Yarn-bombing- mozgalommal készültünk a világnapra. A kék kötés rengeteg embert mozgatott meg, több mint félezer darab felajánlást kaptunk. Jó érzéssel tölt el, jók az emberek! Ha valaki megkötött néhány 10×10 cm-es kék négyzetet, akkor biztos vagyok benne, másképp gondol majd az autistákra. Dolgozott értük, köze lett hozzájuk a saját munkája okán. Csütörtökön reggel öltöztetjük kékbe a Széchenyi teret. Este pedig kék fénybe borul a székesegyház, a városháza és a Jedlik-híd.

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor és Csobay Dániel

KÉK FOTÓK. Daniss-Bodó Eszter képeiből nyílt kiállítás a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán. Győr, 2015. március 30. 14:00

2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-PhotoEifert

2015. március 30-án, a többnapos program indító eseményeként nyílt meg Daniss-Bodó Eszter első fotókiállítása a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán, amelyet Eifert János fotóművész nyitott meg. Dr. Szabó Péter dékán köszöntőjében elmondta, hogy az autizmus világnapját 2008 óta ünneplik április 2-án, az ENSZ kezdeményezésére, hogy ráirányítsák a figyelmet az autista emberek problémáira és folyamatosan növekvő számára. Ebben az Egyetem is elkötelezett, és ezért örömmel adott helyet ennek a kiállításnak, és az azt követő beszélgetésnek.

2015.03.30.-Középen-Bohácsi-Beáta 2015.03.30.-Hallgatói-fotópályázat-díjazottjai-PhotoEifert 2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-02 2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-03-PhotoEifert

2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-14 Daniss-Bodó Eszter_Ábel munkában 2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-13 Daniss-Bodó Eszter_felvétele

2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-12 Daniss-Bodó Eszter_Fél szemmel 2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-06 Daniss-Bodó Eszter_Csak kényelmesen

2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-09 Daniss-Bodó Eszter_Parton 2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-05 Daniss-Bodó Eszter_Vallásalapítók

2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-03 2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-04 Daniss-Bodó Eszter_Rácsodál.jpg 2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-07

„Köszönjük – mondta Árnics Katalin gyógypedagógus, a program fő szervezője – dr. Zajdó Krisztina docens asszony folyamatos támogatását, Eifert János rögtönzött tárlatvezetését és Posonyi-Takács László, a Győri Nemzeti Színház színművésze, az autizmus győri nagykövetének a közreműködését. Köszönjük Friedl Magdolnának Bigyóc történetét. Köszönjük az érintett szülők jelenlétét! Köszönjük Daniss-Bodó Eszter bátorságát! Köszönjük a kollégák Bakos Sarolta, Jelencsics Beáta – részvételét! Köszönjük Csobay Dániel rendkívül értékes dokumentarista munkáját! Köszönjük Kurcsis László grafikusművésznek és Károly Borbély grafikusművésznek a NYME Művészetpedagógiai Tanszék docensének a kiállítás berendezésében nyújtott segítségüket.”

2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta--01 2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-06-PhotoEifert 2015.03.30.-Győr-Photo-Bohácsi-Beáta-0t 2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-09-PhotoEifert

2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-08-PhotoEifert 2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-07-PhotoEifert 2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-01-PhotoEifert 2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-06PhotoEifert

2015.03.30.-Daniss-Bodó-Eszter-kiállításán-02-PhotoEifert Daniss-Bodó Eszter, Bohácsi Beáta és Eifert János felvételei

2015.03.30.-Autista-Világnap-Győr

Daniss-Bodó Eszter elmondta: „Ábelt évek óta fényképezem, de az utóbbi másfél évben vált tudatossá számomra, hogy “tudósításomnak” üzenete is lehet mások számára. A kiállítás ötlete Árnics Katalin gyógypedagógus, pszichopedagógusnak köszönhető, aki a kezdetektől mellettünk állt és biztatott arra, hogy az autizmust felvállaljam, neki küldtem az első képeket.
Fotóimon azokat a pillanatokat igyekszem megörökíteni, amik Ábelre jellemzőek, amikben eltér az átlagostól. Tekintve, hogy a telefon mindig nálam van, legtöbbször alkalmam nyílik a dokumentálásra, de vannak olyan elszalasztott pillanatok, amiket csak a szememmel őrzök, és várok a következő alkalomra, ahol lekaphatom. Számomra teljesen normális, ha hasra vágja magát az utcán, hogy benézzen egy szellőzőbe, vagy felmászik bárhol bárhová egy másik perspektíva teszteléséért. Szeretném megmutatni a képeken, hogy egy autista gyermek más motivációkkal, más örömökkel és más aggodalmakkal él, és ez mind rendben van. Az ő elfogadottsága,  elsősorban a szűkebb és tágabb környezet tájékozottságától, “akadálymentesítésétől” függ. Szülőként és az Autisták Országos Szövetségének elnökségi tagjaként is csak arra tudok biztatni minden “kilógó” gyermeket nevelő szülőt, hogy bátran lógjon ki vele együtt. Én azt gondolom, ha többen mutatjuk meg, mi az, ami eltér az átlagtól, és milyen sokan vagyunk, a “kilógás” pusztán ténnyé redukálódik, minden negatív felhang és szorongás nélkül. Sőt, bízom benne, hogy ennek a másságnak a pozitív hozadékát is sikerül kivárni, és észrevenni, amikor már utat tör magának.”

Újra csendélet… Műhelymunka Eifert Jánossal. Budapest, 2015. március

2015.03.17.-Tűz-fényképezés a kertben (Eifert János felvétele) 2015.03.17.-Tűz-a-kertben

2015-Spárgás-csendélet

Csendéletfényképezés (Eifert János felvétele) Mosogatórongy csavarokkal (Eifert János felvétele) Árnyjáték az átvilágítóasztal felett (Eifert János felvétele) Tűz, hosszú expozícióval (Eifert János felvétele)

Pohár alján Aspirin néhány csepp vízben... (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Mosolygós csendélet két szem borssal és tésztával (Eifert János felvétele)

Részleges napfogyatkozás, Budapest. március 20.

2015.03.20.-Szubjektív NAPFOGYATKOZÁS-02 (Eifert János felvétele)

2015.03.20.-Szubjektív NAPFOGYATKOZÁS-03 (Eifert János felvétele) 2015.03.20.-Szubjektív NAPFOGYATKOZÁS-01 (Eifert János felvétele)

A részleges napfogyatkozás Budapesten délelőtt 9.39-kor kezdődött és 11.59-ig tartott, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következett be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarta a Napot. Fényképezőgépemmel kimentem a kertbe, és a hegesztésnél használt maszk sötétzöld-fekete üvegén át szemléltem az eseményt. Közben néhány felvételt is készítettem, de még véletlenül sem “tudományosat”. Kihasználva az objektív tökéletlenségét, a fénybeverődés látványát, és főleg az én ügyetlenségemet, meglehetősen szubjektív képeket improvizáltam. Jobbakat majd úgy is láthattok tehetségesebb kollégáimtól.

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül és árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete nagyjából egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja. Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot elfedi. Utóbbi sokkal kisebb területről látható – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján. A mostani teljes napfogyatkozás, a teljesség sávja azonban lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékén helyezkedik el. A Magyarországhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek. A jelenség Európa teljes területéről megfigyelhető: egyre nyugatabbra haladva egyre nagyobb mértékű részleges fogyatkozás látható.

Afrika, Afrika – a Magyar Nemzeti Cirkusz új műsora. Budapest, 2015. március 13.

2015.03.13.-Zsiráfok_PhotoEifert 2015.03.13.-Richter-csoport-Kozák-Dzsigit-03_PhotoEifert

Afrika, Afrika – a Magyar Nemzeti Cirkusz új műsora

A Magyar Nemzeti Cirkusz – az immáron huszonegy éve Magyarország legnagyobb és legszínvonalasabb utazó cirkusza – bemutatta új műsorát, amelybe afrikai hangulatot varázsolt. A budapesti bemutató után a 70 tagú társulat turnéra indul, és minden idők legnagyobb állatseregletével járják körbe az országot. Utaznak majd a tigrisek, zebrák, púpos tevék, lámák, zsiráfok és a tavalyi nagy sikerrel járó fellépés után újra itt lesznek a csodálatos elefántok is, akik a Casselly család jóvoltából új produkciót mutatnak be a cirkusz-rajongók számára. A Magyar Nemzeti Cirkusz március 18-tól 29-ig Miskolcon, április 1-től 7-ig Nyíregyházán, április 10-től 26-ig Debrecenben, április 29-től május 3-ig Békéscsabán mutatja be új műsorát.

2015.03.13.-Ifjú-Casselly-pónijával_PhotoEifert

2015.03.13.-Műsorvezető-és-az-énekesnő_PhotoEifert 2015.03.13.-A-majom-és-a-vadász-Jasson-bohóc_PhotoEifert 2015.03.13.-Cirkusz-Ló-és-elefánt_PhotoEifert Eifert János felvételei

2015.03.13._Kenya Boys_PhotoEifert 2015.03.13.-Richter-József, aki 2013-ban átadta az igazgatást fiának (PhotoEifert) 2015.03.13.-Giordano-Caveagna-tigrisével-04_PhotoEifert 2015.03.13.-Richter-csoport-Kozák-dzsigit_PhotoEifert

Az előadás első felében tematikus, Afrika köré épített műsorszámokat láthatnak a nézők, mely egy komplett témát ölel fel, így lett a műsor címe is: Afrika, Afrika.

Az ifjú René Casselly, a Monte Carlo-i cirkuszfesztivál arany-bohóc díjas elefántprodukciója négy csodálatos afrikai elefánttal, majd Merrylu Casselly a cirkusz kupolája alatt levegő produkciója indítja az első részt, amelyből természetesen a bohóctréfa sem maradhat ki. Erről Jasson bohóc gondoskodik. Az afrikai hangulatról az egyenesen Kenyából érkezett Kenya Boys csoport talaj akrobatikával és ugrókötéllel, majd tüzes limbó tánccal és egy emberi piramis produkcióval gondoskodik. A csoport öt férfiból és három nőből áll, akik közül egy az ügyességén felül a hangját is megmutatja.

A műsor sztárja, aki 2014-ben arany-díjat nyert el a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon, nem más, mint Ifj. Richter József. A világon egyedülálló műsorszámmal készült, az afrikai hangulatba hozott “Puszta 5-ös fogat”-tal. Két elefánt között bújnak át a púpos tevék, lovak, zebrák, lámák és Zambesi a zsiráf bika, miközben ifj. Richter József akrobatikával fűszerezi az állatok mozgását. Ebben vele van frissen eljegyzett kedvese, Merrylu Casselly, akivel közösen szintén egy új produkciót mutatnak be: a Pas de deux-ot, egy látványos balettot emeléssekkel, fríz és andalúz lovaik hátán.

2015.03.13.-Légtornász-fémgömbbel_PhotoEifert

A második félidőben is igazi tradicionális, lélegzetelállító, magas színvonalú cirkuszi műsorszámok kapnak helyet. Az olasz Giordano Caveagna nyolc csodálatos bengáli és szibériai tigrisével lép fel. Produkcióját az teszi különlegessé, hogy a tigriseket szabad kézzel varázsolja kiscicákká. Természetesen az újabb bohóckodás sem maradhat el, melyről Jasson bohóc gondoskodik újra, és akiről az is kiderül, hogy komoly produkciót is képes bemutatni. Egy lámpaoszlop égőjének kicserélése ürügyén, egy hosszú létrán egyensúlyozva, akrobatikus, majdnem leeső mozdulatokkal ijesztgetve a közönséget. Az ijedtségre ámulat következik: a pónilovak szabad idomítása következik, a Casselly-család előadásában. (Forrás: Magyar Nemzeti Cirkusz)

2015.03.13.-Richter-csoport-Kozák-Dzsigit-02_PhotoEifert

Az est fénypontja a „Kozák Dzsigit” lovaglás, lovas akrobatika egy produkción belül. Lélegzet elállító ritmusban vágtázó lovak hátán, orosz népi viseletben a Richter csoport mutatja be.

51. Képíró-képolvasó hétvége – Eifert Jánossal. Terasz.hu és Promenad.hu, 2015. március 10-11.

2015.03.09.-Promenád.hu_51.-Képíró-képolvasó-hétvége 2015.03.11.-Terasz.hu-51.-Képíró-képolvasó-hétvége

PROMENAD.HU | 2015.03.09. | http://promenad.hu/cikk/51-kepiro-kepolvaso-hetvege-eifert-janossal-151935

51. Képíró-képolvasó hétvége – Eifert Jánossal

Tízenöt évvel ezelőtt, 2005-ben a budapesti Mai Manó Házban is elindult az a múzeumkommunikációs program, amelyen a résztvevők nemcsak a történeti és kortárs fotóművészettel találkozhatnak, ismerkedhetnek meg elmélyültebben, hanem az így megszerzett tudás ismeretében saját alkotásokat is létrehozhatnak. A beszélgetés mellett különféle vizuális technikákat, módszereket sajátíthatnak el, így közelebb kerülhetnek a kiállított művekhez, a művészek elképzeléséhez, gondolatmenetéhez. Nyitottabbá, fogékonyabbá válnak a képzőművészetekre, ez azért is igen lényeges, mert iskolai keretek között – elsősorban időhiány miatt – nem sok hangsúlyt fektetnek a jelenkor vizuális művészetére. Magyarországon ma a legtöbb család használ fényképezőgépet, viszont a képkészítéshez szükséges technikai és elméleti ismeretekkel nem rendelkezik. A fotográfiával való foglalkozásokat azért tartjuk fontosnak, mert az iskolákban a szavakat megtanuljuk olvasni, de a képeket nem. Programjainkkal magabiztossá szeretnénk tenni a képek komponálását és egyúttal biztosítani a tudatos viszonyulást a fotográfiakészítéshez.

2015. március 7-8-án, a Magyar Fotográfusok Háza 51. Képíró-képolvasó hétvégéjén a workshop résztvevőit Eifert János kalauzolta el a tánc- és mozgásfényképezés valamint az aktfotózás világába. A Képíró-képolvasó hétvége programjában, Eifert János workshopján az emberi test került a figyelem fénykörébe. Az akt-, a tánc-, és mozgás-ábrázolás, mint fényképezési témáink szinte összeölelkezve, szétválaszthatatlan egységben jelentek meg a résztvevők számára, sok-sok lehetőséget adva a kedvenc fotóművészeti műfajok elméleti és gyakorlati megközelítésére. Ez azt jelentette, hogy a gazdagon illusztrált fotótörténeti-, esztétikai- és technikai előadás csupán kedvcsináló indítást adott a közreműködő táncos, tornász és aktmodell fényképezéséhez. Befejezésképpen a közös munka során készített felvételek kiértékelésére került sor.

A workshop során nemcsak a Napfényműterem adta természetes fényt, hanem – a TRIPONT Foto és Video Kft. támogató közreműködésével – a legkorszerűbb világítástechnikát is használtuk, valamint belekóstoltunk a PhaseOne digitális hátfal működésébe is.

2015. március 7. szombat, 11:00-17:00

A mozgás-, mozdulat és táncfényképezés

Eifert János bevezető előadása – gazdag képanyaggal, fotótörténeti példákkal illusztrálva – a mozgás-, mozdulat és táncfényképezésről szólt, és annak gyakorlatát készítette elő: „Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt. Táncot fényképezhetünk próbateremben, színpadon, szabadtéri előadás közben, mulatságok, esküvők, folklórbemutatók helyszínein, műteremben, szabadban, sorolhatnám még a legkülönbözőbb helyszíneket, amelyeknek fényviszonyai egymástól homlok egyenesen különbözhetnek. Most a Mai Manó Ház Napfényműtermében tanulmányozzuk lehetőségeinket, Stupek Míra és Farkas Gergő Dávid táncművészek, valamint Brutóczki Csilla sportoló közreműködésével. És közben rájövünk, hogy a tánc, a mozgás fényképezése nemcsak a technikai és esztétikai eszközök „ügyes” használatát, hanem a lélek megközelítését, az ember fizikai-pszichikai állapotának ábrázolását is jelenti.”

2015. március 8. vasárnap, 11:00-17:00

Aktfényképezés

Eifert János bevezető előadása számos fotótörténeti példát idéz, ám témáját nemcsak esztétikai és technikai, hanem elméleti és filozófiai megközelítésből bontja ki:

„Az aktfotográfia nemcsak “megfogható” testábrázolás, hanem költészet és álom: az ösztönök, a vágyak, a látomások világa. A fényképezésnek ez a területe, amelyben a művészet, az erotika és a pornográfia szálai finoman egybefonódnak, tág lehetőséget ad tehetségünk, ízlésünk, mesterségbeli tudásunk bizonyítására. Gyakorlása során olyan készségek, képességek fejleszthetők, amelyek a fotóművészet más műfajaiban is kamatoztathatók.

Az emberi test művészi ábrázolása, az aktfotográfia – megszületése óta – kedvelt és népszerű műfaj. Egy 1859-ben rendezett párizsi tárlaton – ahol a fotográfia történetében először a fényképezők önálló szekciókban mutatták be alkotásaikat – 148 kiállító fotói között 1295 akt szerepelt. Amatőr kiállítások is tele vannak pakolva mezítelen lányok képeivel, de úgy tűnik sok esetben, hogy a közkedveltség nem állt egyenes arányban a minőséggel. Miért is? Technikai szempontból – egy-két esettől eltekintve – nem lehetett kifogásunk, viszont számos kép esetében felmerült a kérdés: vajon a csinos lányok ruhátlan fényképezése maga az aktfotográfia? A meztelenség és az akt (angolul: naked és a nude) látszólag ugyanazt a látványt jelenti, mégis lényeges a különbség. Meztelenül lenni azt jelenti, hogy meg vagyunk fosztva ruházatunktól, és a szó valamelyest magába foglalja azt a zavart, amelyet többnyire ilyenkor szoktunk érezni. Az akt szónak ellenben nincs kényelmetlen mellékzöngéje. A meztelenségre való reagálás kor, felfogás, társadalmi szokások függvénye (korunkra éppen a nagyobb szabadság, olykor szabadosság jellemző), az akt pedig művészettörténeti kategória. Akkor hát miért nem élünk avval a lehetőséggel, amelyet a művészi szabadság megenged? Miért ábrázoljuk még mindig úgy az emberi testet, mint évtizedekkel, évszázadokkal korábban? Miért keressük még mindig az emberi test szépségét hamis esztétizáló, idealizált formákban? Miért ne fejezhetné ki az általunk készített akt azt a kort, amelyben készült?”

A kérdésre, hogy megtanulható-e az aktfényképezés, akár egy ilyen workshop keretén belül is, Eifert János így válaszolt: „Bár évtizedek óta tanulom és tanítom, olykor kézzel fogható eredménnyel, mégsem vágom rá könnyedén az igent. A tapasztalat mondatja velem: a mesterség-művészet eszközeinek birtoklása mellett – hogy minőséget hozzunk létre – még az isteni szikra is szükséges. De a szabályokat, – amelyek persze felrúghatók – meg kell ismerni. Müller Fanny aktmodell közreműködésével most éppen a legfontosabbakat fogjuk gyakorolni: a modell mozgatása és beállítása; a test világítása természetes vagy mesterséges fény segítségével; hátterek és kellékek; a mozgás, a tér és idő szerepe; jel, jelkép, szimbólum; technika és esztétika; forma és kompozíció, stb.”

Baki László,

a Magyar Fotográfusok Háza

Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárának vezetője

Fotók: Cseres-Gergely Zsombor, Füle Tamás, Peti Péter, Markó Richárd és Eifert János felvételei

51. Képíró-képolvasó hétvége – Eifert Jánossal. Mai Manó Ház, Budapest, 2015. március 7-8.

2015.03.07.-Gyengédség (Eifert János felvétele)

Eifert János: Fényekkel, mozgásban (Mai Manó Ház, 2015.03.08.) 2015.03.08.-Eifert-János-Súlytalanság

A Tanár úr magyaráz... (Cseres-Gergely Zsombor felvétele)

2015.03.07.-Füle-Tamás-felvétele-01 2015.03.07.-Cseres-Gergely-Zsombor-felvétele 2015.03.07.-Brutóczki-Csilla-ugrása_Cseres-Gergely-Zsombor-felvétele 2015.03.07.-Mindenki-ugyanazt (Eifert János felvétele)

2015.03.08.-Peti-Péter-PheseOne 2015.03.07.-Stupek-Míra_Cseres-Gergely-Zsombor-felvétele 2015.03.07.-Lőrinc Kati instruálja táncosait (Eifert János felvétele) 2015.03.07.-Képnézegetés

2015.03.08.-Képíró-képolvasó-hétvége_Markó-Richárd-felvétele-02 2015.03.08.-Testrevetítés-vezérlése-számítógéppel (Eifert János felvétele) 2015.03.08.-Akt-rávetítéssel (Eifert János felvétele) 2015.03.07.-Csapatmunka másolata

2015.03.08.-Résztvevők-a-Napfényműteremben 2015.03.08.-Aktworkshop-résztvevői 2015.03.07.-Csoportkép 2015.03.08.-Aktworkshop-résztvevői-Napfényműterem

2015.03.07.-Míra-és-Dávid (Eifert János felvétele) 2015.03.07.-Füle-Tamás-felvétele-02 2015.03.08.-Képíró-képolvasó-hétvége-Eifert-előadása

2015.03.08.-Képíró-képolvasó-hétvége_Markó-Richárd-felvétele-01

2015.03.08.-Müller-Fanny-ugrása (Eifert János felvétele) 2015.03.08.-Mai-Manó-Ház-Peti-Péter-felvétele Cseres-Gergely Zsombor, Füle Tamás, Peti Péter, Markó Richárd és Eifert János felvételei

51. Képíró-képolvasó hétvége – Eifert Jánossal

Tizenöt évvel ezelőtt, 2005-ben a budapesti Mai Manó Házban is elindult az a múzeumkommunikációs program, amelyen a résztvevők nemcsak a történeti és kortárs fotóművészettel találkozhatnak, ismerkedhetnek meg elmélyültebben, hanem az így megszerzett tudás ismeretében saját alkotásokat is létrehozhatnak. A beszélgetés mellett különféle vizuális technikákat, módszereket sajátíthatnak el, így közelebb kerülhetnek a kiállított művekhez, a művészek elképzeléséhez, gondolatmenetéhez. Nyitottabbá, fogékonyabbá válnak a képzőművészetekre, ez azért is igen lényeges, mert iskolai keretek között – elsősorban időhiány miatt – nem sok hangsúlyt fektetnek a jelenkor vizuális művészetére. Magyarországon ma a legtöbb család használ fényképezőgépet, viszont a képkészítéshez szükséges technikai és elméleti ismeretekkel nem rendelkezik. A fotográfiával való foglalkozásokat azért tartjuk fontosnak, mert az iskolákban a szavakat megtanuljuk olvasni, de a képeket nem. Programjainkkal magabiztossá szeretnénk tenni a képek komponálását és egyúttal biztosítani a tudatos viszonyulást a fotográfiakészítéshez.

2015. március 7-8-án, a Magyar Fotográfusok Háza 51. Képíró-képolvasó hétvégéjén a workshop résztvevőit Eifert János kalauzolta el a tánc- és mozgásfényképezés valamint az aktfotózás világába. A Képíró-képolvasó hétvége programjában, Eifert János workshopján az emberi test került a figyelem fénykörébe. Az akt-, a tánc-, és mozgás-ábrázolás, mint fényképezési témáink szinte összeölelkezve, szétválaszthatatlan egységben jelentek meg a résztvevők számára, sok-sok lehetőséget adva a kedvenc fotóművészeti műfajok elméleti és gyakorlati megközelítésére. Ez azt jelentette, hogy a gazdagon illusztrált fotótörténeti-, esztétikai- és technikai előadás csupán kedvcsináló indítást adott a közreműködő táncos, tornász és aktmodell fényképezéséhez. Befejezésképpen a közös munka során készített felvételek kiértékelésére került sor.

A workshop során nemcsak a Napfényműterem adta természetes fényt, hanem – a TRIPONT Foto és Video Kft. támogató közreműködésével – a legkorszerűbb világítástechnikát is használtuk, valamint belekóstoltunk a PhaseOne digitális hátfal működésébe is.

2015. március 7. szombat, 11:00-17:00

A mozgás-, mozdulat és táncfényképezés

Eifert János bevezető előadása – gazdag képanyaggal, fotótörténeti példákkal illusztrálva – a mozgás-, mozdulat és táncfényképezésről szólt, és annak gyakorlatát készítette elő: „Ha van illanó anyaga a művészeteknek, akkor a tánc valóban az. A táncelőadás varázsa, amelyben a koreográfia szépsége, a táncos szuggesztív egyénisége, a mozgás virtuozitása a zenével, díszlettel és jelmezzel együtt jelenik meg, a függöny legördülése után már csak elhalványuló emlékeinkben él tovább, majd kifakulva kihullik onnan is. A jó fényképpel azonban megőrizhető az élményt. Táncot fényképezhetünk próbateremben, színpadon, szabadtéri előadás közben, mulatságok, esküvők, folklórbemutatók helyszínein, műteremben, szabadban, sorolhatnám még a legkülönbözőbb helyszíneket, amelyeknek fényviszonyai egymástól homlok egyenesen különbözhetnek. Most a Mai Manó Ház Napfényműtermében tanulmányozzuk lehetőségeinket, Stupek Míra és Farkas Gergő Dávid táncművészek, valamint Brutóczki Csilla sportoló közreműködésével. És közben rájövünk, hogy a tánc, a mozgás fényképezése nemcsak a technikai és esztétikai eszközök „ügyes” használatát, hanem a lélek megközelítését, az ember fizikai-pszichikai állapotának ábrázolását is jelenti.”

2015. március 8. vasárnap, 11:00-17:00

Aktfényképezés

Eifert János bevezető előadása számos fotótörténeti példát idéz, ám témáját nemcsak esztétikai és technikai, hanem elméleti és filozófiai megközelítésből bontja ki:

„Az aktfotográfia nemcsak “megfogható” testábrázolás, hanem költészet és álom: az ösztönök, a vágyak, a látomások világa. A fényképezésnek ez a területe, amelyben a művészet, az erotika és a pornográfia szálai finoman egybefonódnak, tág lehetőséget ad tehetségünk, ízlésünk, mesterségbeli tudásunk bizonyítására. Gyakorlása során olyan készségek, képességek fejleszthetők, amelyek a fotóművészet más műfajaiban is kamatoztathatók.

Az emberi test művészi ábrázolása, az aktfotográfia – megszületése óta – kedvelt és népszerű műfaj. Egy 1859-ben rendezett párizsi tárlaton – ahol a fotográfia történetében először a fényképezők önálló szekciókban mutatták be alkotásaikat – 148 kiállító fotói között 1295 akt szerepelt. Amatőr kiállítások is tele vannak pakolva mezítelen lányok képeivel, de úgy tűnik sok esetben, hogy a közkedveltség nem állt egyenes arányban a minőséggel. Miért is? Technikai szempontból – egy-két esettől eltekintve – nem lehetett kifogásunk, viszont számos kép esetében felmerült a kérdés: vajon a csinos lányok ruhátlan fényképezése maga az aktfotográfia? A meztelenség és az akt (angolul: naked és a nude) látszólag ugyanazt a látványt jelenti, mégis lényeges a különbség. Meztelenül lenni azt jelenti, hogy meg vagyunk fosztva ruházatunktól, és a szó valamelyest magába foglalja azt a zavart, amelyet többnyire ilyenkor szoktunk érezni. Az akt szónak ellenben nincs kényelmetlen mellékzöngéje. A meztelenségre való reagálás kor, felfogás, társadalmi szokások függvénye (korunkra éppen a nagyobb szabadság, olykor szabadosság jellemző), az akt pedig művészettörténeti kategória. Akkor hát miért nem élünk avval a lehetőséggel, amelyet a művészi szabadság megenged? Miért ábrázoljuk még mindig úgy az emberi testet, mint évtizedekkel, évszázadokkal korábban? Miért keressük még mindig az emberi test szépségét hamis esztétizáló, idealizált formákban? Miért ne fejezhetné ki az általunk készített akt azt a kort, amelyben készült?”

A kérdésre, hogy megtanulható-e az aktfényképezés, akár egy ilyen workshop keretén belül is, Eifert János így válaszolt: „Bár évtizedek óta tanulom és tanítom, olykor kézzel fogható eredménnyel, mégsem vágom rá könnyedén az igent. A tapasztalat mondatja velem: a mesterség-művészet eszközeinek birtoklása mellett – hogy minőséget hozzunk létre – még az isteni szikra is szükséges. De a szabályokat, – amelyek persze felrúghatók – meg kell ismerni. Müller Fanny aktmodell közreműködésével most éppen a legfontosabbakat fogjuk gyakorolni: a modell mozgatása és beállítása; a test világítása természetes vagy mesterséges fény segítségével; hátterek és kellékek; a mozgás, a tér és idő szerepe; jel, jelkép, szimbólum; technika és esztétika; forma és kompozíció, stb.”

Baki László,

a Magyar Fotográfusok Háza

Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárának vezetője

Fotóiskola: képértékelés. Budapest, 2015. március 4.

2015.02.04.-Tóth Brigitta, hallgatóm (Eifert János felvétele) 2015.03.04.-Tóth Brigitta (Photo: Eifert János) Tóth Brigitta

Csendélet, akt, portré, tánc- és mozgás-fényképezés… Sok területen “kipróbálta” magát, de a portré- és emberábrázolás, valamint az akt és táncfényképezés áll hozzá legközelebb. Miután érzékeny alkat, az emberi pillanatokat nagy empátiával képes megörökíteni. Kitűnő kompozíciós érzékkel rendelkezik, de sok esetben hiányzik a bátorsága ezeket érvényesíteni. Szerényen ítéli meg önmagát, több magabiztosságot és határozottságot érdemelne. Remélhetően ezek beérnek nála hamarosan.

Fényszobor című felvételét (lásd  lent), amelyet az MMS Mozdulatművészeti Stúdióban, egy korábbi workshopom készített,  őszintén szólva irigylem.

Tóth-Brigitta_Fényszobor

Tóth-Brigitta-felvétele-01 Tóth-Brigitta-felvétele-02 Tóth-Brigitta-felvétele-03

Kata és Síra együtt alkot. Budapest, 2015. nárcius 1.

2015.03.01.-Kata-és-Síra-02 (EIFERT jÁNOS FELVÉTELE) 2015.03.01.-Kata-és-Síra-03 (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

2015.03.01.-Kata-és-Síra-01

Autizmus Világnap, Győr, 2015. március 30.

    Autizmus Világnap
    Győr 2015. március 30.
    Daniss-Bodó Eszter két – autizmussal élő – gyermekét neveli. Az ő fotókiállítása nyílik a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar kiállítótermében.

    2015.03.30.-Autista-Világnap-Győr