János Eifert - Photographer

Archive for July, 2015

„Mozdulatművészet, Dr. Dienes Valéria nyomában” – Kalaznó, 2015. július 24-26.

„Mozdulatművészet, Dr. Dienes Valéria nyomában” – hogy újra készüljenek fotók a mozdulatművészetről a szabadban!

2015.07.25.-Kalaznó-mozdulatművészek-01 (Eifert János felvétele)

2015.07.25. Kalaznó, Mozdulatművész (Eifert János felvétele) 2015.07.25.-Kalaznó-Mozdulatművészek-05 (Eifert János felvétele) 2015.07.25.-Kalaznó-Eifert-képet-mutat-táncosainak_Olasz_Ági-felvétele 2015.07.25.-Kalaznó-Mozdulatművészek-02 (Eifert János felvétele)

2015.07.25.-Kalaznó-Mozdulatművészek (Eifert János felvétele)

2015.07.25.-Kalaznó-Mozdulatművészek-04 (Eifert János felvétele)

2015.07.25.-Kalaznó-Eifert-Csorba-Károllyal_Olasz_Ági-felvétele 2015.07.25.-Kalaznó-Fotósok-gödörben (Eifert János felvétele) 2015.07.25.-Kalaznó-Eifert_Olasz_Ági-felvétele Olasz Ági, Eifert János felvételei

2015.07.25.-Fenyves-Márk-mozdulatművész (Eifert János felvétele)

2015.07.25.-Kalaznó-Haraszti-Adrienne-kislányával (Eifert János felvétele) 2015.07.25..-Kalaznó-mozdulatművész-02 (Eifert János felvétele) 2015.07.26.-Kalaznó-Férfi-állatszarvval 2015.07.26.-Állatmaszkos férfi (Eifert János felvétele)

Johann Lux Stallgalerie (7194 Kalaznó Béke u. 94.), 2015. július 24-26.-án

Táncos-fotós workshop a Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a MOHA-Magyar Mozdulatkórus tagjaival, Eifert János fotóművész vezetésével

Programok:

július 24. Szekszárd
16,00 órától a „Mozdulatművészet 100+” kiállítás megtekintése a Vármegyeházán, Fenyves Márk vezetésével

július 25. Kalaznó
„Tánc fotózása a természetben”
11,00 Mozdulatkórus bemutató,
fátyol tánc az udvaron, közönség bevonásával
fotózási lehetőség

11,30-14,00
Csorba Károly házigazda köszöntője
Fenyves Márk (orkesztész) előadása a Dr Dienes Valéria által kidolgozott Orkesztika Mozdulatrendszerről
Eifert János előadása a tánc fotózásáról

14-16 szünet (ebéd Hőgyészen a Vincellérházban)

16-18 „Milyen instrukciókat adj a modellnek” táncos szemmel
Pálosi István előadása
tánc fotózása a szabadban (gyakorlati foglalkozás)

18,00 Hármas fotókiállítás megnyitó a Mozdulatművészetről
Kőműves Kata: ”Béke csöndje, fény békéje csönd”
Meggyesi Mónika: „Mozdulatművészet”
Csorba Károly: „ Mozdulatművészek, Babits Est”

19,00 Szabad Tánc a MOHA- Magyar Mozdulatkórus,
Fenyves Márk és Pálosi István vezetésével

Július 26, Kalaznó, séta a faluban

Egy “különös” fotókiállítás helye volt ma a Rondella. Eifert János fotókiállításának a megnyitóján áramszünet lepte meg a vendégeket. A rendezők gyors helyzetfelismerését dicséri az, hogy gyorsan cselekedtek, és a vendégek segítségével, leakasztották a képeket a falról, és a várkapu hídján ejtették meg a sikeres megnyitót. Szeretgom, 2015. július 24. 21:38

2015.07.24.-Szeretgom_Eifert-kiállításról Szeretgom, 2015.07.24. 21:38

https://www.szeretgom.hu/content/80269-eifert-kiallitasrol

Eifert kiállításról

Egy “különös” fotókiállítás helye volt ma a Rondella. Eifert János fotókiállításának a megnyitóján áramszünet lepte meg a vendégeket. A rendezők gyors helyzetfelismerését dicséri az, hogy gyorsan cselekedtek, és a vendégek segítségével, leakasztották a képeket a falról, és a várkapu hídján ejtették meg a sikeres megnyitót.

Eifert János: Hármasképek/Triptichons – a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, 2015. július 22 – augusztus 15.

Eifert János fotóművész kiállítása nyílt meg 2015. július 24-én, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában, Hármasképek/Triptichons címmel.

2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-megnyitó-05_Mécses-Éva-Hilda-felvétele

Eifert János kiállítása a Rondella Galériában

A kiállítás nagyon sikeresnek tekinthető, sokan keresik fel a galériát, hogy megnézzék Eifert János fotóit. Sok külföldi látogató fordul meg Esztergomban, akik közül rengetegen érdeklődnek a kiállított munkák iránt. Eifert János munkássága során nemzetközi elismertségre tett szert, számos országban állította ki fotóit, ezért kiállításait nagy érdeklődés övezi. Nem csak a bemutatásra került anyag érdekes, már a kiállítás megnyitója is nagyon izgalmasra sikerült, mivel a galériában áramszünet volt, így egy spontán ötlet nyomán minden vendég leakasztott egy képet a falról és kivitte a vár udvarára. Az inspiráló történelmi környezet igazán hangulatossá tette a megnyitót, különleges hátteret adva az önmagukban is lenyűgöző fotóknak. Ebben a környezetben igazán tudnak érvényesülni Eifert János alkotásai, melyekben a természet, az emberi test ábrázolása és a mozdulatok harmóniái sűrűsödnek egységes egésszé. Eifert János kiállítása 2015. augusztus 16-ig tekinthető meg az esztergomi Rondella Galériában, hétfő kivételével minden nap, 11:00 és 16:00 óra között.

2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-megnyitó-04_Mécses-Éva-Hilda-felvétele 2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-megnyitó-09_Mécses-Éva-Hilda-felvétele 2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-megnyitó-08_Mécses-Éva-Hilda-felvétele 2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitó-01_Pivonka-Kriszta-felvétele

2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-megnyitó-02_Pivonka-Kriszta-felvétele

A művész megfogalmazása szerint az érzelem, a gondolat és a képzelet hármasára épülő képek együtteséből építkezik ez a kiállítás. Az emberi érzelmek, gondolatok és a képzelet szövevénye maga az élet, ami túlmutat a valóságon, de az emberekben benne él. A képek magát az embert tárják a nézők elé, erős érzelmeket keltve a szemlélőben, színekkel, formákkal, egyéni képkivágásokkal. A címből is kiderül, a kiállításon látható alkotások triptichonok, vagyis három képből állnak, melyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók egymással. A hármas tagolás segíti a nézőt elmélyülni abban, amit a képeken lát, különféle nézőpontból megvilágítva ugyanazt a gondolatot. Néhány képet az erős színhatás tesz sokkolóvá, máshol a modellek különleges pozíciói szegezik a látogatók tekintetét a képre. Nehéz elsétálni ezek mellett az alkotások mellett úgy, hogy ne állnánk meg percekre, befogadni a képek mondanivalóját, szemlélni a különleges formákat, a színeket és mozdulatokat. A modellek szinte beszélnek hozzánk a képekről, mozdulataikon, arckifejezéseiken keresztül. Nem is csoda, mivel Eifert János ezeknek a mozdulatoknak a mestere, táncművészeti ismeretei megjelennek fotóin is. Az ember nem csak szavakban kommunikál, a testbeszéd többet árul el a szavaknál, a szemlélő ugyanúgy megpróbálja őket értelmezni, ahogyan egészében a képet is. Nagyon izgalmas végigjárni a kiállítást, elidőzni a képek előtt, hiszen igazi élményt nyújtanak, kalandozást a képzelet világában …

Mécses Éva Hilda, művészettörténész (MNM Rondella Galéria)

2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria,-Eifert-megnyitó-04_Csütörtök-Blog-felvétele 2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitó-03_Pivonka-Kriszta-felvétele 2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitó--02_Pivonka-Kriszta-felvétele 2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-kiáll.megnyitó-01_Pivonka-Kriszta-felvétele

2015.07.24.-Esztergom-Rondella-Galéria-Eifert-kiáll

Pivonka Kriszta, Olasz Ágnes, Mécses Éva Hilda, Molnár László felvételei

Szentliszló, Börzönce, 2015. július 22-23.

2015.07.23.-Szentliszló-berek-kora-reggel (Photo: Eifert János)

2015.07.23.-Szentliszló-Ági-a-berekben-fotóz (Photo: Eifert János) 2015.07.22.-Börzönce-Ági-pincéje (Photo: Eifert János) 2015.07.22.-Börzönce-régi-pince-03 (Photo: Eifert János) 2015.07.22.-Börzönce-régi-pince-04 (Photo: Eifert János)

2015.07.23.-Szentliszló-kertrészlet (Photo: Eifert János) 2015.07.22.-Szentliszló-berek-01 (Photo: Eifert János) 2015.07.22.-Börzönce-Szent-Lőrinc-kápolna (Photo: Eifert János) 2015.07.22.-Szentliszló-Berek-pókháló (Photo: Eifert János)

2015.07.23.-Szentliszló-berek-kora-reggel-01 (Photo: Eifert János) 2015.07.23.-Szentliszló-berek-kora-reggel-02 (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

2015.07.23.-Szentliszló-berek-kora-reggel-04 (Photo: Eifert János)

2015.07.23.-Eifert-erekben-Olasz-Ági-felvétele

Szentliszló, Eifert a berekben fényképez (Olasz Ági felvétele)

Eifert János fotóművész munkái kerülnek bemutatásra a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában HármasKépek / Triptichons címmel július 24-én 18 órakor. A kiállítást Balla András (MMA) nyitja meg. Hello Esztergom, 2015. július 22.

2015.07.22.-Hello-Esztergom-Eifert-János-kiállítása-a-Rondella-galériában

Hello Esztergom, 2015. július. 22.

http://www.helloesztergom.hu/eifert-janos-fotokiallitasa-a-rondella-galeriaban/

Eifert János fotókiállítása a Rondella Galériában

Eifert János fotóművész munkái kerülnek bemutatásra a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában HármasKépek / Triptichons címmel július 24-én 18 órakor. A kiállítást Balla András (MMA) nyitja meg.

Milyen unalmas lenne az irodalom – és milyen keveset tudnánk a világról -, ha pusztán lexikonokat, enciklopédiákat, szakcikkeket olvasgatnánk. Ha nem lenne regény, novella, vers, mese vagy színmű – vagyis ha nem léteznének az írók, művészek, mesemondók képzeletében megszületett történetek, az Óperenciás tengeren túli tájak, seholsincs figurák, soha el nem hangzott párbeszédek –, a valóságról jóval kevesebbet tudnánk. Hasonlóan van ez a fotográfiában is: noha fontos és becsülendő az események, történelmi pillanatok pontos és hiteles rögzítése, precíz dokumentálása, az ember és ember, az ember és természet kapcsolatát, az életünket meghatározó és befolyásoló jelenségeket, a test és lélek viszonyát sokkal érzékletesebben mutathatjuk meg a szubjektív fotográfiával, amelyet megélt tapasztalásaink, értelmünk és képzeletünk irányítanak. Ehhez persze másfajta „képnyelv” szükséges, amely a maga illúziókeltésével egyfajta egyensúlyozás a valóság és a képzelet életveszélyes peremén. A bemutatásra kerülő HármasKépek / Triptichons „kísérleti adás”, amely az új formanyelvet teremtő analóg-digitális „képnyelv” segítségével hétköznapi történetekben keresi a rendkívülit, a szenvedéllyel szeretni valót, a költőiséget.

A HármasKépek / Triptichons az érzelem, a gondolat és a képzelet hármasára épülő képek együtteséből építkező kiállítás, amelyek formabontó szerkezetükkel egy különleges, ugyanakkor hétköznapi világba engednek bepillantani. Egyediek. Megismételhetetlenek. Szürreálisak. Költőiek. Érzelmekkel és gondolatokkal feltöltöttek. Különlegesek. ÚjraKépek.

(www.eifert.hu)

Műhelymunka Eifert Jánossal. Aktworkshop a Kertben – Budapest, 2015. július 18.

2015.07.18.-Aktworkshop-a-Kertben-Müller-Fanny-1-4.-ff

2015.07.18.-Aktworkshop-Eifert-Jánossal-02 2015.07.18.-Müller-Fanny-ajtóban

2015.07.18.-Müller-Fanny-sziklalámpával

2015.07.18.-Aktworkshop-Eifert-Jánossal-02 2015.07.18.-Aktworkshop-a-Kertben-01 2015.07.18.-Aktworkshop-a-Kertben-03 Eifert János felvételei

22. EGRI FOTÓMŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBOR, 2015. július 16-22.

2015.07.16.-Egri-Fotóműv.Alkotótábor-program-01_fototabor_programok_07_14 2015.07.16.-Egri-Fotóműv.Alkotótábor-program-02

22. EGRI FOTÓMŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBOR
Július 16. csütörtök – 22. szerda
Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
A tábor kínálatából:
Eifert János fotóművész: Kreatív fotográfia
Eifert János az ötlettől a megvalósításig – sok-sok képpel példázva – mutatja be alkotói lehetőségeinket.
Dr. Kubassek János geográfus (Magyar Földrajzi Múzeum, igazgató):
A Himalája magyar remetéje, Kőrösi Csoma Sándor útján
Demeter Pál: Egri fényírók és fényírdák – Az egri fényképezés története 1854 – 1914.
Magyarósi Péter: Modellfotózás
Kállay László és Molnár István Géza: Válogatás legkedvesebb képeimből
A Heves Megyei Fotóklub, a Vidróczki Fotókör, a Homonnai Fotóklub, a Gömöri Fotóklub és a Horváth Zsigmond Lajos Fotókör dia estje.
Világjáró fotósok vetített képes előadása:
Gál Cecília: Dél-India, Srí Lanka; Magyarósi Péter: Lisszabon, Európai Anziksz
Egyéb fakultatív szakmai programok:
Házi fotópályázat, képmódosító eljárások a „digi” laborban, képkeretezés, paszpartuzás
Fotókirándulás: Felvidéki várak – Sirok, Erdőtelek, Noszvaj, Szomolya, kaptárkövek a Bükkben, Visonta, Parádsasvár, üvegfúvás
Kapcsolódó kiállítások:
Montázs Fényvarázslók Szenior Társasága: Víz
Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Megtekinthető: 2015. augusztus 20-ig
Kiállítók: dr. Alexay Zoltán (Győr), Dániel István (Győr), Eisenmann József (Budapest), Fabó Katalin (Budapest), Gazsi József (Balatonfüred), Greguss László Géza (Győr), Hidvégi Péter (Budapest), Juhos Nándor (Budapest), Katona Katalin (Budapest), Kiss András (Kecskemét), Lipták Zsuzsanna (Budapest), dr. Mann Judit (Budapest), Molnár István Géza (Eger), Papi Lajos (Kisújszállás), Riesmayer József (Budapest), Széplaki József (Budapest)
Gál Cecília: Etiópia csodálatos világa
Helyszín: Minorita Rendház Galériája (Dobó tér)
Megnyitó: 2015. július 17., péntek
21. Egri Fotóművészeti Alkotótábor képei
Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Megtekinthető: 2015. augusztus 20-ig
45. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle
Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Megtekinthető: a fotóművészeti alkotótábor ideje alatt.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Eger MJV Önkormányzata
Részvételi díj a szakmai programokon: 6.000 Ft

22. EGRI FOTÓMŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBOR, 2015. július 16. csütörtök – 22. szerda – Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

A tábor kínálatából:

Eifert János fotóművész: Kreatív fotográfia

Eifert János az ötlettől a megvalósításig – sok-sok képpel példázva – mutatja be alkotói lehetőségeinket.

Dr. Kubassek János geográfus (Magyar Földrajzi Múzeum, igazgató):

A Himalája magyar remetéje, Kőrösi Csoma Sándor útján

Demeter Pál: Egri fényírók és fényírdák – Az egri fényképezés története 1854 – 1914.

Magyarósi Péter: Modellfotózás

Kállay László és Molnár István Géza: Válogatás legkedvesebb képeimből

A Heves Megyei Fotóklub, a Vidróczki Fotókör, a Homonnai Fotóklub, a Gömöri Fotóklub és a Horváth Zsigmond Lajos Fotókör dia estje.

Világjáró fotósok vetített képes előadása:

Gál Cecília: Dél-India, Srí Lanka; Magyarósi Péter: Lisszabon, Európai Anziksz

Egyéb fakultatív szakmai programok:

Házi fotópályázat, képmódosító eljárások a „digi” laborban, képkeretezés, paszpartuzás

Fotókirándulás: Felvidéki várak – Sirok, Erdőtelek, Noszvaj, Szomolya, kaptárkövek a Bükkben, Visonta, Parádsasvár, üvegfúvás

Kapcsolódó kiállítások:

Montázs Fényvarázslók Szenior Társasága: Víz

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Megtekinthető: 2015. augusztus 20-ig

Kiállítók: dr. Alexay Zoltán (Győr), Dániel István (Győr), Eisenmann József (Budapest), Fabó Katalin (Budapest), Gazsi József (Balatonfüred), Greguss László Géza (Győr), Hidvégi Péter (Budapest), Juhos Nándor (Budapest), Katona Katalin (Budapest), Kiss András (Kecskemét), Lipták Zsuzsanna (Budapest), dr. Mann Judit (Budapest), Molnár István Géza (Eger), Papi Lajos (Kisújszállás), Riesmayer József (Budapest), Széplaki József (Budapest)

Gál Cecília: Etiópia csodálatos világa

Helyszín: Minorita Rendház Galériája (Dobó tér)

Megnyitó: 2015. július 17., péntek

21. Egri Fotóművészeti Alkotótábor képei

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Megtekinthető: 2015. augusztus 20-ig

45. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle

Helyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház

Megtekinthető: a fotóművészeti alkotótábor ideje alatt.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Eger MJV Önkormányzata

Részvételi díj a szakmai programokon: 6.000 Ft

Nemzetközi fotó alkotó tábor Romániában, Eifert János fotóművész részvételével – Promenad.hu, 2015. július 13.

2015.07.13.-Promenad.hu_Nemzetközi-fotó-alkotótábor-Romániában

PROMENAD.HU | 2015-07-13  07:30:44 |

http://promenad.hu/cikk/nemzetkozi-foto-alkoto-tabor-romaniaban-eifert-janos-fotomuvesz-reszvetelevel-155897

Nemzetközi fotó alkotó tábor Romániában, Eifert János fotóművész részvételével

2015. július 2-án, este 6 órakor került sor a Félix Fürdő-i Hotelben lévő „Euro Foto Art” Galériában nagyszámú közönség jelenlétében a „Felix” 2015 nemzetközi fotó alkotó tábor megnyitó ünnepségére, melyet az „Euro Foto Art” Egyesület szervezett a Bihar megyei Tanács védnökségével. Az eseményen részt vett Antal Eugen (Nagyvárad), Csató Imre (Nagyvárad), Dancoglu Constantin EFIAPb (Nagyvárad), Demeter Constantin (Nagyvárad), Eifert János AFIAP, EsFIAP (Budapest), Gabor Ovidiu (Nagyvárad), Gardó Zoltán (Nagyvárad), Gavaldik Zoltán (Szolnok), Holocsi Kálmán (Szolnok), Kajtár Tíbor (Szolnok), Kardos Tamás (Szolnok), Mészáros Ödön (Budapest), Dr. Moritz Eugen (Kolozsvár), Munteanu Cosmina (Resicabánya), Petrila Gheorghe EFIAP (Nagyvárad), Prelucek Iosif (Resicabánya),  Ovi D. Pop AFIAP (Nagyvárad), Rusu Adela Lia AFIAP (Nagyvárad), Şincai Monica (Firenze), Szabó Claudiu EFIAPb (Nagyvárad), Talpoş Gheorghe (Nagyvárad) és Tóth Ştefan (Nagyvárad). A megjelent közönséget Dan Petrescu a “Crişana” Hotel igazgatója köszöntötte, aki meg köszönte az “Euro Foto Art” Egyesületnek, hogy a Nemzetközi Fotó Alkotó Tábort náluk rendezték meg. Tóth István AFIAP fotóművész, az “Euro Foto Art” elnöke örömmel üdvözölte beszédében azt, hogy újra együtt van a nagyhírű csapat, amely a hazai és nemzetközi pályázatokon, kiállításokon sikeresen szerepelt. Eifert János és Dr. Moritz Eugen fotó- és képzőművészek beszédükben nagyra értékelték a nemzetközi tábor megszervezését. A zenei hangulatot Thurzó Sándor József brácsaművész szolgálta. Befejezésként Tóth István AFIAP, az “Euro Foto Art” Egyesület elnöke hivatalosan megnyitotta a nemzetközi táborban résztvevő fotóművészek tárlatát, amely 2015. augusztus 5-ig látogatható, és amelyre a belépés díjtalan.

A nemzetközi tábor pénteken július 3-án 11órakor az “Euro Foto Art” Galériában folytatódott, ahol Románia egyetlen állandó Galériájának negyed évszázados évfordulóját ünnepelték. A mintegy két órás megnyitón a Galéria fölszinti és félemeleti terme teljesen megtelt az érdeklődőkkel és azokkal a meghívott művészekkel, akik a negyedszázad alatt itt kiállítottak. Eifert János fotóművész szintén a meghívottak között szerepelt, hiszen 2002-ben a “Tánc-Test-Természet / Dans-Corp-Natura”, 2010-ben pedig “Képnovellák / Nuvele în imagini” c. kiállításait mutatta be a Galéria.

Az ünnepségen elsőként az alapító Tóth István, az Euro Foto Art egyesület elnöke köszöntötte a meghívottakat, több egykori kiállítót, számtalan szimpatizánst, önkéntes támogatót, néhány mecénás politikust, és egy tucatnyi hűséges zenészt is, akik a tárlatnyitókat az évek során zenei produkcióikkal tették hangulatosabbá. Beszédet mondott többek között Ramona Novicov műkritikus, Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő. Fotós jó barátok is köszöntötték a galériavezetőt. Mindenik felszólaló méltatta a Váradi fotóművész lelkesedését, a fotográfia iránti szenvedélyét, szakmai tudását. A zene sem hiányzott a vernisszázsról. Azon művészek léptek föl, akik rendszeresen közreműködnek a galéria tárlatnyitóin: a Varadinum vonósnégyes (Costin Éva, Székely Boglárka, Marcu Ágnes, Thurzó Sándor József), Lucian Maliţa hegedűművész, Alexandrina Chelu (ének) és Florin Chelu (gitár, ének), valamint Ariadna Mircescu és Georgiana Mircescu fuvolások.

A rendezvényen Tóth István díszokleveleket és emlékplaketteket adott át fotós kollégáknak (köztük Eifert Jánosnak is), továbbá a galériát támogató magánszemélyeknek és különféle intézmények vezetőinek.

A tárlat anyagában, a visszaemlékezés jegyében most elsősorban a dokumentumértékű képeké a főszerep. Negyedévszázadnyi tárlatnyitó pillanataira tekinthetünk vissza, illetve tekintenek ránk is a képekről az egykori események szereplői. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen „negatívum” hangzott el szellemesen a tárlatnyitón, mégpedig, hogy a képeken az arcok sajnos mintha fiatalabbak lennének, mint a mostaniak…

A megörökített momentumokat egy jubileumi fotóalbumban is összefoglalta a galéria, melyben részletesen fel is sorolják azokat a kiállításokat, amelyeket 1990-től 2015 jelen pillanatáig. ahogy Tóth István fogalmazott „sokszor üres zsebbel”, de sok-sok örömteli, baráti önkéntes munkával a Váradi nézők elé tárt a galéria kis csapata. A statisztikák impozánsak: 25 év alatt több mint 500 egyéni vagy csoportos fotókiállítás, közel 40 ország meghívott fotóművészei és összesen úgy 45 000 fotográfia. A megörökített dokumentumokat egy jubileumi fotóalbumban is összefoglalta a galéria, melyben részletesen fel is sorolják azokat a kiállításokat, amelyeket 1990-től 2015 jelen pillanatáig – ahogy az alapító Tóth István fogalmazott – „sokszor üres zsebbel”, de sok-sok örömteli, baráti önkéntes munkával a Váradi nézők elé tárt a galéria kis csapata. A statisztikák impozánsak: 25 év alatt több mint 500 egyéni vagy csoportos fotókiállítás, közel 40 ország meghívott fotóművészei és összesen úgy 45 000 fotográfia. A tárlat július 28-ig látogatható, munkanapokon 8–19 óra között.

Este 6 órakor kétnyelvű szakmai megbeszélésen vettek részt a “Crişana” Hotel protokol termében a nemzetközi tábor részvevői, melyet Tóth István fotóművész moderált és fordított. Nagy érdeklődéssel hallgatták a nemzetközi tábor résztvevői Eifert János fotóművész előadását, aki többek között hangsúlyozta, hogy a fotóművészet nemcsak a pillanat művészete, hanem a gondolkodás művészete is. Dr. Eugen Moritz grafikus-fotóművész, egyetemi előadó tanár előadásában más irányból világított rá a fotóművészet specifikumaira. Hangsúlyozta, hogy “a fotóművészet a másodperc töredékének a művészete is”, azonban a vizuális művészetekben a képzőművészek, vagy a grafikusok nem tudnak ehhez hasonló módon alkotásokat létrehozni. Ezt követően Dancoglu Constantin nagyváradi fotóművész három digirámáját tekintették és beszélték meg a résztvevők.

Szombaton reggel Észak Bihar-i alkotói körútra indultak a nemzetközi fotóművészeti alkotó tábor résztvevői. Először Érmihályfalván egy öreg roma kosárfonót, majd festői környezetben, a szabadban roma táncosokat fényképeztek. Gálospetriben a paraszti portát bemutató tájházat tekintették meg, és élőben örökíthették meg a ház tetjén dolgozó nádrakás- és fonás mestereit. A különleges bográcsos ebédet a közelmúltban felújított Ottomány-i kúria hűvös udvarában fogyasztották el, majd megtekintették és fotografálhatták a Szalacs-i négylyukú hidat, illetve a kimondottan érdekes pince-sort. Délután a Margitta-i “dr. Pop Mircea Városi Kórház” Galériájában megnyitott helybeli “Helios” Fotóklub tagjainak munkáiból rendezett tárlatot nézték meg, majd egy megvendégelésre és beszélgetésre hívta meg a résztvevőket Bradács Aliz kórház-menedzser és fotóművész. Vasárnap délelőtt a Nemzetközi Tábor a Nagyváradi Várkertben való fotózással fejeződött be.

Tóth Stefan (Nagyvárad)

Fotók: Kovács Zsolt, Ovi D. Pop, Gavaldik Zoltán, Gardó Zoltán, Holocsi Kálmán és Eifert János felvételei

Anlässlich der vom Verband Österreichischer Amateurfotografen-Vereine durchgeführten Staatsmeisterschaft 2015 wurde Monika Aminger in der Sparte “Monochrome” für das Foto “Geheime Gedanken” eine Medaille zuerkannt. Wien 30. Juni 2015.

2015.07.10.-Monika-Aminger-díjazott-felvétele

Anlässlich der vom Verband Österreichischer Amateurfotografen-Vereine durchgeführten Staatsmeisterschaft 2015 wurde Monika Aminger in der Sparte “Monochrome” für das Foto “Geheime Gedanken” eine Medaille zuerkannt. Wien, 30 Juni 2015.

Műhelymunka Eifert Jánossal. Kísérleti aktfotográfia a TRIPONT Stúdióban – Budapest, 2015. július 10.

2015.07.10.-Kelemen-Sándor-felvétele

Műhelymunka Eifert Jánossal. Kísérleti aktfotográfia a TRIPONT Stúdióban – Budapest, 2015. július 10.

Józsa Károly, Tóth Katalin, Olasz Ági, Kovács Gábor, Papp Zoltán, Rostás János, Pivonka Kriszta és Rostás János részvételével. Aktmodell: Fésűs Anna

2015.07.10.-Elmélyülten-Rostás-János-felvétele 2015.07.10.-Eifert-János-Fésűs-Anna-aktmodell-Kovács-Gábor-felvétele 2015.07.10.-Kelemen-Sándor-felvétele-01 2015.07.10.-Fotósok-a-stúdióban (Eifert János felvétele)

2015.07.10.-Fésűs-Anna-aktmodell 2015.07.10.-Fotósok-a-stúdióban-03

Táncos-fotós workshop a Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a MOHA-Magyar Mozdulatkórus tagjaival, Eifert János fotóművész vezetésével – Kalaznó, 2015. július 25.

Untitled-1.jpg2015.07.25.-Kaloznó

Johann Lux Stallgalerie, 7194 Kalaznó Béke u. 94.

Szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2015. július 24-26.-án „Mozdulatművészet, Dr. Dienes Valéria nyomában” hogy újra készüljenek fotók a mozdulatművészetről a szabadban! rendezvényére

Táncos-fotós workshop a Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a MOHA-Magyar Mozdulatkórus tagjaival, Eifert János fotóművész vezetésével

Belépés díjtalan, részvétel piknik alapon

Programok:

július 24. Szekszárd

16,00 órától a „Mozdulatművészet 100+” kiállítás megtekintése a Vármegyeházán, Fenyves Márk vezetésével

2015.07.25.-Kaloznó-Tánc-fotó-workshop

július 25. Kalaznó

„Tánc fotózása a természetben”

11,00 Mozdulatkórus bemutató, fátyol tánc az udvaron, közönség bevonásával

fotózási lehetőség

11,30-14,00

Csorba Károly házigazda köszöntője

Fenyves Márk (orkesztész) előadása a Dr. Dienes Valéria által kidolgozott Orkesztika Mozdulatrendszerről

Eifert János  előadása a tánc fotózásáról

14-16 szünet (ebéd Hőgyészen a Vincellérházban)

16-18 „Milyen instrukciókat adj a modellnek” táncos szemmel

Pálosi István előadása

tánc fotózása a szabadban (gyakorlati foglalkozás)

18,00  Hármas fotókiállítás megnyitó a Mozdulatművészetről

Kőműves Kata: ”Béke csöndje, fény békéje csönd”

Meggyesi Mónika: „Mozdulatművészet”

Csorba Károly: „ Mozdulatművészek, Babits Est”

19,00  Szabad Tánc a MOHA- Magyar Mozdulatkórus,

Fenyves Márk és Pálosi István vezetésével

Július 26, Kalaznó, séta a faluban

Untitled-1.jpg2015.07.25.-Kaloznó

Eifert János: 50 éve járt Magyarországon Louis Armstrong – Promenad.hu, 2015. július 6.

2015.07.06.-Promenad.hu_50-éve-járt-Magyarországon-Louis-Armstrong

PROMENAD.HU  | 2015. július 7.  | http://promenad.hu/cikk/50-eve-jart-magyarorszagon-louis-armstrong-155682?#_=_

Közélet és Művelődés

Megyeri József | 2015-07-06 07:34:33

50 éve járt Magyarországon Louis Armstrong

“A Bánki Jazzfesztivál régóta úgy él emlékezetemben, mint egy olyan „szent hely”, ahol a zene a legnagyobb egyetértésben jelenik meg más művészetekkel, történetesen a képző- és fotóművészettel. A „fő vonal” mellé ugyanis gyakran színvonalas és érdekes társprogramok szerveződtek, a közönség pedig nagy érdeklődéssel kísérte ezeket.”

Én magam a fotográfián keresztül kapcsolódtam a fesztiválhoz. Először 2007. júliusában, a IV. Louis Armstrong Jazzfesztivál keretében rendezték meg 3T (Tánc-Test-Természet) c. kiállításomat, amelyet 2009-ben a KÉPnovelláK követett. Mindkettőt diaporáma-műsorom bemutatása követte, aminek legalább olyan sikere volt, mintha zenei produkcióval léptem volna fel. 2012. júniusában nagyrészvételű fotó workshop szerveződött vezetésemmel, amelynek célja és gyakorlati értelme a jazz-fényképezés titkaiba beavatni az érdeklődőket, és az éppen folyó fesztivál szinte minden fontos pillanatát megörökíteni. Ezt követte a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány által szervezett, a Louis Armstrong Jazzfesztiválon meghirdetett Fotópályázat a Jazz Jegyében, amelyre több mint 400 alkotás ékezett, és zsűri társaimmal – Siklós Péterrel és Markovics Ferenccel – ezekből választottuk ki a legjobbakat. Molnár Ferenc, Fagyas Róbert, Sánta István Csaba, Juhász G. Tamás és mások nemzetközi színvonalú képeiből először „hazai pályán”, a bánki Tó Hotel Wellness dísztermében, majd a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában rendeztem kiállításokat.

Az idén 11. alkalommal, június 26-28. között megrendezett Louis Armstrong Jazzfesztiválon mint meghívott vendég vettem részt, így nem volt más dolgom, mint a különleges zenei programot élvezni és fényképezni. A Bánki-tó vízi színpadán és Louis Armstrong szobránál, a Tó Wellnes Hotel kertjében és más „játszóhelyeken” – Karacs Ferencnek és a Swing Jazz Kultúráért Alapítványnak köszönhetően – a hazai és nemzetközi jazzvilág krémjével találkozhattam. A gondosan megtervezett előadásokat meglepetéskoncertek „színezték”, és a hétvége minden napját késő éjszakába nyúló örömzene – jam session – zárta. Vasárnap délután, a 230 éves bánki Evangélikus Templomban egy feledhetetlen élményű Gospel koncert zárta a programot: A zene szárnyain  – a Sing’n Swing’n Sista’s – Joan Faulkner, Harriet Lewis, Joanne Bell, Maurice Wilkes, Csík Gusztáv és Reggie Johnson előadásában.

Scott Robinson és Rókusfaly Pál, mint a fesztivál házigazdái, valamint Kukucska Csilla, a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke tehát különleges színvonalú produkciókat, nagyhírű együtteseket és fantsztikus előadókat konferálhatott: Benkó Dixieland Band, Suba Attila és Lázár István (H) , Dan Nimmer Trio (USA), vendégművész: Wycliffe Gordon (USA); Az idén 70 éves Dutch Swing College Band (NL); Kőszegi Allstars Jazz Jam Band (Szakcsi Lakatos Béla, Berkes Balázs, Gyárfás István, Deseő Csaba, Fekete-Kovács Kornél, Kőszegi Imre); Csík Gusztáv Trio (Csík Gusztáv, Reggie Johnson, Doug Sides), vendégművészek: Joan Faulkner (USA), Scott Hamilton (USA); Sing’n Swing’n Sista’s (Joan Faulkner (USA), Harriet Lewis (USA), Joanne Bell (USA), Maurice Wilkes (USA), Csík Gusztáv (H), Reggie Johnson (USA). Feledhetetlenek voltak…

A Bánki Jazzfesztivál újra- és újra emléket állít névadójának, aki éppen ötven éve járt és játszott zenekarával Magyarországon. Markovics Ferenc fotóművész, aki ott volt és fényképezett Louis Armstrong akkori koncertjén, a róla készített nagyszerű felvételeivel idézte meg a jazz legendás alakját. Évtizede Joe Muranyi, Armstrong zenekarának egykori klarinétosa avatta fel a Tó Hotel kertjében felállított Louis Armstrong-szobrot, amely az egyetlen Armstrong-emlék hazánkban. Az emlékszoborra most is friss virágcsokor került.

Forrás és fotók: Eifert János

Cigány-tánc Érmihályfalván és Nagyváradon, Románia, 2015. július 4-5.

Cigány tánc - Érmihályfalva, 2015.07.04. (Photo: Eifert János)

A romániai Érmihályfalva, Bihar megyei kisváros, a megye észak-nyugati határán terül el, fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmár között, ugyanakkor nemzetközi határátkelő Magyarország irányába közúton és vasúton egyaránt.
Az 1992-es népszámlálási adatok szerint Érmihályfalvának 10.438 lakosa van, amelyből 8832 magyar, 1340 román, 213 cigány és 23 más nemzetiségű.
Most a cigány nemzetiségűeket kerestük meg, akik a hagyományokat átörökítő, de lényegében mai “városi” viseletben előadott táncukkal örvendeztettek meg. A képek egy része Érmihályfalván, a többi Nagyváradon készült, ahol feltehetően az érmihályfalvaiak rokonai, a “Ciore Roma” együttes tagjai táncoltak a Vár kertjében. A fényképezés nem tudományos igénnyel, néprajzi- vagy tánctörténeti megközelítéssel történt, hanem az EURO FOTO ART jubileumi ünnepségére összesereglett fotósok kedvére – Tóth István által szervezett – program része volt. Mindenesetre élveztem a táncosok mozdulatait, néha még a lábam is rámozdult. Közben portrékat is készítettem, törekedve karakterük őszinte megjelenítésére. Kérdeztem a nevüket, néhányukat fel is jegyeztem: Angyal Vivien, Tímea, Carmen, Klára…

Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János)

Cigány táncos - Érmihályfalva, 2015.07.04. (Photo: Eifert János) Cigány táncos, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János) Cigány táncos - Érmihályfalva, 2015.07.04. (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

Cigány tánc, Nagyvárad, 2015.07.05. (Photo: Eifert János)

Azokat, akik mélyebbről és alaposabban szeretnék megismerni a cigány-tánc lényegét, egy kis “tudományos” kitérővel – a Magyar Néprajzi Lexikon egyik szócikkével – segítem:
A cigányok tánckultúrájának viszonylagos egységéről csak kisebb területeken belül lehet szó, mert tánckincsük regionálisan módosulva kapcsolódik a befogadó népekével, s rendszerint e népek régibb hagyományait alakítják sajátos előadásmódjuk szerint. A Balkánon a lánctáncok régibb formáinak s bizonyos rituális táncoknak a hordozói. A Kárpát-medencében szóló férfi- és páros táncok, valamint fegyvertáncok archaikus formáinak őrzői, alakítói, vagyis tánckincsük alapvonásaiban igazodik az itt élő népek eléggé egyívású régi táncaihoz. Törzsek vagy foglalkozások szerint legfeljebb a tánchagyományok őrzésének intenzitása, asszimilációjuk foka szerint vannak kisebb különbségek. Tánckultúrájuk regionális eltérései inkább a helyi parasztlakosság táncainak régibb – sokszor már elfelejtett – rétegéhez való alkalmazkodásukról tanúskodnak. A Duna menti ún. román cigányok pl. bizonyos balkáni lánctáncformák hordozói, a Felső-Tisza vidékiek a pásztortáncokkal rokon botolóban jeleskednek, Erdélyben pedig a friss csárdás régies, összefogódzás nélküli formáját (cigánycsárdás, csingerita) tartják jellegzetes cigánytáncnak. A K-európai paraszti táncfolklór sok régi elemének megőrzését mutatja az is, hogy a parasztság „cigány” „cigányos” pejoratív jelzője gyakran saját volt hagyományai elavultnak ítélt elemeire vonatkozik, amelyek fokozatosan a cigányok használatába kerültek át. A cigányok ugyanakkor minden új divat gyors befogadói és asszimilálói, tánckultúrájuk ma is eleven, változik, fejlődik éppúgy, mint zenéjük. – Táncéletük teljesen spontán, nem a zárt paraszti szokásrend szabályai szerinti → táncalkalmak keretében zajlik. Náluk bármikor, bárhol, bármely napszakban sor kerülhet táncra, munka közben csakúgy, mint a halottvirrasztás szüneteiben. Szervezett zenés táncalkalmaik (cigánybál, cigánylakodalom) viszont a helyi parasztság szokásgyakorlatához illeszkednek. Táncaiknak sajátos színt ad a kezdetleges zenekíséret, mely a vokális tánckíséreti módoknak s a spontán zenélés szükségmegoldásainak, a hangszer- és zenekar-imitációknak egész sorát őrizte meg vagy fejlesztette ki (→ bőgőzés, → pergetés). Cigányzenekari kíséretet saját táncaikhoz ritkán s csak a zeneileg fejlettebb magyar cigányok alkalmaznak. A cigánytáncok általános előadási sajátossága az az elemi erejű, túlfűtött, olykor az eksztázisig is fokozódó átélés, amellyel ma már szinte csak az Európán kívüli természeti népek körében találkozunk. Az érzelmi, hangulati fűtöttség az arcjátékban, hangkitörésekben éppúgy megnyilvánul, mint a lazább, szertelenebb magatartásban és mozgásmódban, valamint az obszcén mozdulatok, gesztusok gátlástalan alkalmazásában. – A mo.-i cigányok körében élő táncok: a → rókatánc, a → botoló, a → cigánycsárdás, valamint a legáltalánosabban jellemző ún. cigánytánc. A cigánytánc műfajilag korántsem egynemű kategória: férfi- vagy női szólótáncot és vegyes páros táncot (→ páros táncok) egyaránt magába foglal, vagyis műfaji összemosódás jellemzi (→ ugrós). Individuális jellegű, rögtönzött szerkezetű táncforma, mint a Kárpát-medencei táncok többsége. A = 120–138 tempójú „táncalávaló nótá”-ra (khelimas djíli) járt -os metrumú cigánytánc ritmuskísérete gyors → düvő vagy → esztam, ill. ezt imitáló szájbőgőzés. A főleg csapásoló motívumokból felépülő, a zenéhez nagymértékben illeszkedő ritmikus, virtuóz táncot állandó ujjpattogtatással kísérik. A zene és tánc illeszkedésének jelölésére használatos → pont terminológia az Alföld keleti peremén élő cigányok táncaihoz is kapcsolódik. A cigánytánc formai és zenei vonásai révén a régi ugrós-legényes tánccsalád tagjai közé illeszkedik, legközelebbi rokonai az ardeleana, féloláhos, tehát az erdélyi → legényes kezdetleges formái. A cigánytánc páros változatában a táncosok összefogódzás, egymás érintése nélkül táncolnak egymással szemben. A férfi virtuóz csapásoló táncát a nő egyszerűbb motivikájú tánca egészíti ki, amelyet elegáns, játékos, olykor érzékinek tűnő harmonikus karmozgás, körzés és ujjpattogtatás kísér. A nő mindig a férfi nyomában táncolva szinte szorítja, akadályozza társát a táncban. Játékosan versengve csalogatják egymást, olykor kifordulnak, „megcsalják egymást”. A régi európai csalogatós (→ csalogatás) páros táncok primer formáinak egyikét szemlélhetjük a páros cigánytáncban. A cigánytáncra a tánctörténeti emlékeink több ízben utalnak a 17. sz.-tól, s a tánczenei források is tartalmaznak táncdallam-feljegyzéseket (Kájoni-kódex, Apponyi, Linus). – Irod. Martin György–Pesovár Ernő: A Szabolcs-Szatmár megyei monografikus tánckutató munka eredményei és módszertani tapasztalatai (Ethn., 1958); Martin György: East-European relations of Hungarian danse types (Europa et Hungaria, Bp., 1965); Pesovár Ernő: Der Tändel-Tschardasch (Acta Ethn., 1969. 1–3. sz.); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I– IV., Bp., 1970).

Séta fényképezőgéppel Érmihályfalván – Románia, 2015. július 4.

2015.07.04.-Érmihályfalva-Négylukú-híd (Photo: Eifert János)

Érmihályfalva, Bihar megyei kisváros, a megye észak-nyugati határán terül el, fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmár között, ugyanakkor nemzetközi határátkelő Magyarország irányába közúton és vasúton egyaránt.

Lajos Miklós írja: A település élete egy 1270 augusztus 20-án kelt dokumentum által bizonyított. Mielőtt bemutatnám Érmihályfalva történelmi fejlődését, szeretném bemutatni azokat a körülményeket amelyek az ókorban emberek által lakott területté tették. Az első régészeti leletek a pattintott kőkorszakvégéről származnak: Gálospetri közelében a Fráter erdőnek nevezett területen kovakőből készült kőpengéket találtak, amelyeket kb. 30.000 évesnek becsülnek. A terület benépesedése a csiszolt kőkorszakban valósult meg Kr.e. a III-II évezredben. Az időszakot Körös és Tisza kultúra néven ismerik. Nagyobb települési helyek voltak az Érmellék egész területén, így Érmihályfalván a „Sárgaföldes gödör”, amely a Móka folyó partján terült el és gazdag csiszolt kőkorszaki leletekben. A bronzkorszak idején egy harcias néptörzs telepszik meg a vidéken, akik állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoznak. Ezek a népek az Ottományi kultúrát hozták létre az Érmelléken, ahol több mint 1300 bronztárgy került elő. Kr.e. az I évtizedben a bronzkor véget ér, és kezdetét veszi a vaskor Hallstatti szakasza. Törzsi háborúk kezdődnek ami népvándorlási hullámot indít el. Kr.e. 400 körül megjelennek a kelták, meghódítják de nem pusztítják el az itt lakókat. A meghonosították a vas megmunkálását és a kerámia korongolását. Mindez a La Téne kultúra kialakulásához vezet. Kr.e. 150 körül a római légiók legyőzik a keltákat és Burebista serege a Kárpát-medence elhagyására kényszeríti oket. A kelták kivonulása után a megművelt területeket visszahódította a természet. A kelták jelenléte Érmihályfalva területén is dokumentált: a „Gorove” földbirtokos farmján 3 kelta sírt és az „Új sárgaföldes gödörben” kelta eredetű edénydarabokat találtak. A rómaiak elfoglalják Dáciát és Pannóniát ám az Érmellék a római uralom területén kívül marad, mert nehezen védhető terület. Kr.e. a III századtól megindul egy újabb népvándorlás. A gótok vonultak végig az Érmelléken, így Érmihályfalva területén is találtak gót eredetű régészeti leleteket (egy acél kard, kés, ezüst kardtok, 2 ezüstcsat és borostyánkőből készült gomb). A gepidák egy másik germán eredetű vándornép volt, amelyik átvonul az Érmelléken. Mihályfalván 8 sírlelet bizonyítja jelenlétüket. A gepidákat az avarok követték a vándornépek sorában. Az o jelenlétüket a Bujanovics szőlőjében talált avar eredetű fém és kerámiatárgyak bizonyítják. A szlávok a VII, századtól érkeztek ezekre a vidékekre, de jelenlétük kevésbé dokumentált. Ezzel ellentétben a magyarok 896-ban érkeztek a Pannon medencébe Árpád vezetéséve. Le is telepednek s a XI. századtól megkezdik Erdély meghódítását. Ezt a magyar állam megalapítása tette lehetővé. A XI.-XII. században létesülnek azok az állandó települések az Érmelléken, amelyek közé Érmihályfalva is tartozik. Magától értetődik, a település alapítása pontosan nem állapítható meg hiteles dokumentumok hiánya miatt. Az első oklevél 1270 augusztus 20-án íródott és Turul Comes özvegyét említi birtokosként. A Mihal nevű birtokot IV. Béla kiráy adományozta Pál Comesnek aki Onnus nevu lányának hozományként adta a Turul Comessel történt házasságkötése alkalmával. Itt kell megemlíteni, hogy 1241 tavaszán a tatárok támadtak az Érmellékre és különösen Székelyhíd-Szalacs-Mihályfalva körzetében végeztek nagy pusztítást. Kiirtották a lakosság nagy részét, csak azok menekültek meg, akik a mocsarakban találtak menedéket. A tatárjárás után IV. Béla újjászervezte az országot, az elpusztult települések benépesednek, a gazdátlan birtokokat a király hűséges alattvalóinak adományozza. Így kaphatta Pál Comes is a Mihal nevű birtokot. A település nagyságát bizonyítja az a tény, hogy 1284-ben 210 kepe egyházi tizedet fizet a váradi püspöknek, ami a legnagyobb tized volt az egyházmegyében. 1312-ben Károly Róbert király a Nagymihályi Lőrinc fia Gergelynek vámjogot ad. A település neve a különböző dokumentumokban változó: Nogmyhal, Nagmihal, Nochmihal, Nogmichály, Nogh Myhalfalva. 1332-1337 között „sacerdos de villa Nogmihal” 20 garas egyházi tizedet fizet, épp úgy, mint Gyula városa. 1434-ben a város neve Nogh Myhalfalwa. A település fejlődése lelassul birtokosai gyorsan cserélődék, mint például Várady Pál érsek, a Madarasiak, a kiskállói vitézek, az álmosdi Chyre Zsigmond, a Esztáy család és Upory István váradi kanonok. A Hunyadiak korában Bihar vármegye 18 városa közt említik, majd 1459-ben vásártartó jogot kap. A XV-XVI században több pestis járvány tizedelte a lakosságot 1494-1497, majd 1504-1510 között, de a legnagyobb 1530-ban volt és „horribilis pestis” néven vonult a történelembe. 1535-36-ban olyan „éhínség” volt, hogy a lakosok füvet ettek. Ezzel magyarázható, hogy 1552-ben egy összeírás alkalmával csak 14.5 portát találtak az összeírók.

2015.07.04.-Érmihályfalva-Szénásszekér-és-libák (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Pincekapu-részlet-01 (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Lovasszekér (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Pincekapu (Photo: Eifert János)

2015.07.04.-Érmihályfalva-Pincegazdák (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Pincegazda (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Szénásszekér (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Pincekapu-részlet (Photo: Eifert János)

1587-ben a törökök felégetik a települést, a lakosság elmenekül a környékről. Amikor a törökök elvonulnak és a lakosság visszatér megtörténik a református vallásra való áttérés. Valószínű, hogy az új pap, aki Mihályfalvára érkezik meggyőzi a népet, hogy térjen át az új vallásra. Újjáépítik a törökök által felégetett templomot. Az 1491-ben Váradon öntött harang most is a református templomban található, a legenda szerint a törökök magukkal szerették volna vinni, de a Móka patakba esett és innen emelte ki a visszatérő lakosság. A XVIII. században végzett összeírások szerint nagyon kevés család lakja Mihályfalvát. 1684-1692 között a legtöbbet 25 jobbágycsaládot írnak össze, ami azt jelenti, hogy 700-750 hold földet munkálnak meg. A XVIII században a telkek felaprózódnak. Az 1720-ban levő összeírás már 70 családfőt ír össze, aki 1000 hold földet művel meg, míg 6 nemesi család 106 holdat. Megkezdődik a dohánytermesztés és növekszik a szőlővel beültetett terület. A helyiséget bíró vezeti, akit a kisbíró és két perceptor segít. Az 1772-es összeírás alkalmával már egyetlen jobbágytelek sem maradt egészben, a legtöbb 1/8 vagy 2/8 rész telekkel rendelkezik, míg sokan földnélküli zsellérek. A XVIII. század végén megkezdődik a nagybirtokok kialakítása, ilyenek a Stubenberg gróf, Bujanovics Gencsy, Szlávy, és a Bernát birtokok. Az 1800-as népszámlálás adatai szerint 1594 a lakosok száma amelyből 260 szabad ember, 1334 pedig jobbágy. Vallás szerint: 1319 református, 189 katolikus és görög katolikus valamint 89 zsidó. A katolikus és görög-katolikus jobbágyokat Szlávy földbirtokos telepítette a Tóth falu nevu részre. Számukra 1810 körül egy most is létező kápolnát épített, amit vásárnaponként felváltva használtak katolikusok és görög-katolikusok. Érdekes adat a zsidók betelepedése Mihályfalvára, ami a XIX. században nagyon felgyorsul hisz 1900-ban a zsidók száma 967, 1930-ban már 1604. A zsidók nagy mértékben hozzá fognak járulni a település gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, egészen 1944-ig, amikor deportálják őket Aushwitzba. A gazdasági fejlődést tükrözi a tény, hogy 1844-1880 között Mihályfalva „szabad mezőváros”. 1880-ban járásközpont lesz, de mint nagyközséget tartják számon. Megépül a Debrecen-Szatmár (1871) és a Debrecen-Nagyvárad (1887) vasútvonal, amelyek fontos vasúti csomóponttá emelik Mihályfalvát. Kialakulnak az első gazdasági vállalkozások, így például 1885-ben Bach Mór pótkávégyára 20 munkással. A növekvő gazdasági tevékenység szükségesé tette pénzügyi létesítmények megalapítását: 1883-ban Takarékpénztár míg 1898-ban egy Ipari és kereskedelmi Bank létesül. Megnövekszik a vállalkozók és kisiparosok száma. 1900-ban megnyílik a Kaszinó és az Iparosok Háza. Beindul a Rubinstein és deutsch védőgyár, Veisz Adolf pipagyára, már telefonközpont is létesül 4 élőfizetővel. A lakosok száma 1900-ban 5575 , míg 1910-ben 6255. Az I világháború után Erdélyt Romániához csatolják, Mihályfalva Szilágy megyéhez kerül és 1930-ban városi rangot kap. 1930-1940 között megkezdik az utcák kövezését, a közkutak fúrását. A II. Világháborúban csak rövid időre szakította meg a gazdasági fejlődést.

2015.07.04.-Érmihályfalva-Mester-János-kosárfonó-01 (Photo: Eifert János)

2015.07.04.-Érmihályfalva-Mester-János-feleségével (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Mester-János-kosárfonó-03 (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Mester-János-kosárfonó-02 (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Mester-János-felesége (Photo: Eifert János)

2015.07.04.-Érmihályfalva-Arc (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Lovas-szekér (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

2015.07.04.-Érmihályfalva-Közép-paraszt-ház-pajta-zsupptető-javítás (Photo: Eifert János)

A legszomorúbb eseményre 1944 tavaszán kerül sor, amikor szinte az egész zsidó lakosságot Aushwitzbe. A II világháború után Miháyfalvát is átalakítja a kommunista ideológia szele. Miután Petru Groza lesz Románia miniszterelnöke az egész országra szóló földreformot ültetnek gyakorlatba 1945 március 21.-én, amely Mihályfalván teljesen megváltoztatta a tulajdonviszonyokat. Mihályfalván a földreform 1945 április 13.-án lépett érvénybe és 1947 augusztus 7-ig tartott. Kisajátították Stubenberg Pál, dr.Bujanovics Rudolf, Pataky Zoltán, Pataky Géza, Lovas Dániel, Balazsi József, Kovács Tibor és özv. Csiri Sándorné birtokait, összesen 3465 hold földet. A kisajátított földből 374 házhelyet osztottak és 678 parasztcsaládnak 2 hold földet osztottak családonként. A parasztcsaládok nem sokáig örülhettek a földnek, mert 1952-1962 között 1658 család lépett be a T.SZ.-be összesen 3806 ha termőfölddel. Ez a termelőszövetkezet a megye egyik legerősebb szövetkezete lesz 1962-1980 között. Még 1949-ben létrehozzák az Állami Mezőgazdasági Vállalatot 2109 ha földterülettel. A vállalat területét állandóan növelték, így 1960-ra már 5423 ha földdel rendelkezik. 1967-ben az ÁMV-t egyesítik a székelyhídi ÁMV-vel, így összesen 9861 ha területen gazdálkodik, 5500 szarvasmarhát, 20.000 sertést , 17.500 juhot, 29.000 kismalacot nevelnek, 23 farm keretein belül összesen 700 embert foglalkoztat. A két mezőgazdasági vállalat biztosította a nyersanyagot az Arovit konzervgyárnak, amelyet 1941-ben Hanyi Zsolt alapított, 1945-ben kisajátítják, állami tulajdonba veszik, 1949-tol zöldség és gyümölcs konzerválásával foglalkozik. 14 farmot létesítenek, amely nyersanyagot termel a gyárnak 2578 ha területen. 1987-ben összesen 62 180 tonna zöldséget adtak át a gyárnak. Az Arovitnak 647 munkása volt míg a farmokon több mint 1000 szezonmunkást is foglalkoztat. 1965 után létrehozzák a Fogyasztási Szövetkezetet, amely a megye legnagyobb ilyen jellegu egysége lesz több mint 800 embert foglalkoztat. Legismertebb szekciók a varroda, az öntöde, a présrészleg, a különböző szolgáltatási egységek, kereskedelmi egységek. Ugyanakkor a Margittai bútorgyárnak bútorgyártó szekciója létesül Mihályfalván, a Kosárkötő szövetkezet a környék nyersanyagát értékesíti. Megkezdődik a helység központjának a rendezése, ahol 3-4 emeletes tömbházat építenek, a földszinten kereskedelmi egységekkel. 1961-ben Elméleti Liceum létesül egy újonnan épített épületben. 1977-ben Agráripari Liceum alakul az Elméleti Liceum helyén és összevonják a Mezőgazdasági Szakiskolával amelynek az épülete a Gép és Traktor Állomás területén található. 1968-ban egyesítik Mihályfalva 2 orvosi rendelőjét a hajdani Bujanovics kastélyban, amelyet melléképületekkel bővítenek ki, így a rendelők mellet szülészet, fogászat és beteg elfektetőt is létesítenek. Élénk kulturális és sport élet jellemzi a nagyközséget. 1981-1988 az „Unirea” labdarúgó csapat a „C” ligában szerepel. A gazdasági- társadalmi fejlődés eredményeképpen állandóan növekszik a lakosság száma, 1988-ban 13.243 amelyből 11.681 állandó lakos, 370 ideiglenes tartózkodási engedéllyel lakik a helységben ,míg 1192 szezonmunkásként tartózkodik a helységben, így Érmihályfalva Románia legnagyobb egyfalvas nagyközsége, de csak 1989 május 5-ig, amikor a nagyközséget várossá nyilvánítják. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint Érmihályfalvának 10.438 lakosa van, amelyből 8832 magyar, 1340 román, 213 cigány és 23 más nemzetiségű. (Lajos Miklós)

2015.07.04.-Érmihályfalva-Közép-paraszt-ház-pajta-belső-01 (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Közép-paraszt-ház-kemence1870-ből (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Közép-paraszt-ház-1870-ből (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Doktor-Úr (Photo: Eifert János)

2015.07.04.-Érmihályfalva-Borospincében (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Részlet (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Közép-paraszt-ház-szoba-1870-ből (Photo: Eifert János) 2015.07.04.-Érmihályfalva-Lakat (Photo: Eifert János)

Érmihályfalva (románul: Valea lui Mihai) története: A város első írásos említése 1270. augusztus 20-áról származik, ekkor Michal alakban írták. A Turul nemzetségbeli Turul ispán birtoka volt, mely 1270-ben már két faluból álló település volt.

1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kapott. A város nevét akkor többféle módon írták, például: Nogh Myhalfalva vagy Nogmyhal. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a 18 bihar vármegyei városok egyike volt. 1459-ben vásártartási jogot kapott. 1587-ben az Oszmán Birodalom megszállta a várost, a lakosság elmenekült. Miután a törökök elmentek, a lakosság visszatért és református hitre tért. A templomát újraépítették, az 1491-ben Nagyváradon öntött harangja a mai napig megtalálható a város templomjában.
A 15-16. századokban lakossága igen alacsony volt. 1880-ban 1594 lakosa volt, teljesen magyar. Az 191-es népszámlálás szerint a lakosság 58,1%-a volt római katolikus, 19,2%-a izraelita, és 11,3%-a görög katolikus. 1880-ban, 1930-ban és 1989-ben többször visszakapta városi helyzetét.
Az 1871-ben épített, Szatmár-Debrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az első világháború végétől Románia része volt. A II. bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.
A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. 2002-ben 10324 lakosából 8757 magyar (84,82%), 1442 román, 95 roma és 30 egyéb volt.[ A város első írásos említése 1270. augusztus 20-áról származik, ekkor Michal alakban írták. A Turul nemzetségbeli Turul ispán birtoka volt, mely 1270-ben már két faluból álló település volt.

1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kapott. A város nevét akkor többféle módon írták, például: Nogh Myhalfalva vagy Nogmyhal. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a 18 bihar vármegyei városok egyike volt. 1459-ben vásártartási jogot kapott. 1587-ben az Oszmán Birodalom megszállta a várost, a lakosság elmenekült. Miután a törökök elmentek, a lakosság visszatért és református hitre tért. A templomát újraépítették, az 1491-ben Nagyváradon öntött harangja a mai napig megtalálható a város templomjában.

A 15-16. századokban lakossága igen alacsony volt. 1880-ban 1594 lakosa volt, teljesen magyar. Az 191-es népszámlálás szerint a lakosság 58,1%-a volt római katolikus, 19,2%-a izraelita, és 11,3%-a görög katolikus. 1880-ban, 1930-ban és 1989-ben többször visszakapta városi helyzetét.

Az 1871-ben épített, Szatmár-Debrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az első világháború végétől Románia része volt. A II. bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.

A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. 2002-ben 10324 lakosából 8757 magyar (84,82%), 1442 román, 95 roma és 30 egyéb volt. (Wikipedia)

Jubileumi tárlat nyílt az Euro Foto Art Galériában – Nagyvárad, Románia, 2015. július 3 – 28.

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-elismerést-vesz-át

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-elismerést-vesz--át 2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-fuvolistákkal 2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-Duna-TV-interju 2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-barátokkal

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-Eifert-barátokkal-03 2015.07.03.-Nagyvárad_Kovács-Zsolt-felvétele-01 Kovács Zsolt és Eifert János felvételei

Jubileumi tárlat nyílt az Euro Foto Art Galériában

KULTÚRA / 2015/07/06 AT 8:41 AM /

Rendkívüli tárlatnyitóval ünnepelte meg a nagyváradi Euro Foto Art Galéria fennállásának 25. évfordulóját péntek délelőtt. Az eseményre színültig megtelt a Nagyvásártéri (ma December 1 park) kis galéria, ahol elsőként az alapító Tóth István, az Euro Foto Art egyesület elnöke köszöntötte a meghívottakat, több egykori kiállítót, számtalan szimpatizánst, önkéntes támogatót, néhány mecénás politikust, és egy tucatnyi hűséges zenészt is, akik a tárlatnyitókat az évek során muzikális momentumokkal szolgálták. A zenészek között a leghűségesebb csapat a Varadinum vonósnégyes, amely a kezdetek kezdete óta jelen volt a galéria életében.

A tárlat anyagának kisebb része művészfotó, hiszen a visszaemlékezés jegyében most elsősorban dokumentumértékű képeké volt a főszerep. Negyedévszázadnyi tárlatnyitó pillanataira tekinthetünk vissza, illetve tekintenek ránk is a képekről az egykori események szereplői. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen „negatívum” hangzott el szellemesen a tárlatnyitón, mégpedig, hogy a képeken az arcok sajnos mintha fiatalabbak lennének, mint a mostaniak…

A megörökített momentumokat egy jubileumi fotóalbumban is összefoglalta a galéria, melyben részletesen fel is sorolják azokat a kiállításokat, amelyeket 1990-től 2015 jelen pillanatáig. ahogy Tóth István fogalmazott „sokszor üres zsebbel”, de sok-sok örömteli, baráti önkéntes munkával a váradi nézők elé tárt a galéria kis csapata. A statisztikák impozánsak: 25 év alatt több mint 500 egyéni vagy csoportos fotókiállítás, közel 40 ország meghívott fotóművészei és összesen úgy 45 000 fotográfia.

A megnyitón első körében tisztelettel emlékeztek meg név szerint is azokról a fotográfusokról, barátokról, akik az elmúlt 25 év során sajnos elhunytak.

A köszöntők sora ezután mintegy két órára nyúlt, hiszen a galériavezető mindenkire gondolt, aki valaha segítette a fotószalon munkáját, így elismerő oklevelek és emlékplakettek tucatjai kerültek átadásra, valamint többen is hozzászólhattak az elmúlt 25 esztendő tanulságaihoz. Érthető, hogy e helyütt képtelenség lenne felsorolni minden egyes fontos nevet.

A galériát dicsérők szavaiból egyöntetűen körvonalazódott Tóth István mindenkor fáradhatatlan és agilis szervezőmunkája, s hogy az Euro Foto Art Galéria egy országos szinten is egyedülálló szakmai műhelyt és kiállítóteret teremtett városunkban, Nagyváradra hozva a nemzetközi fotográfia művészköveteit, illetve városunk hírét is eljuttatva a nagyvilág számtalan sarkába.

Az elmúlt 25 esztendő emlékképei megtekinthetők a galériában július 28-áig. (Tóth Gábor)

2015.07.03.-Expo-Art-Foto-csoportkép

Biharmegye.ro

Zsúfolásig megtelt a létrejöttének 25. évfordulóját ünneplő nagyváradi Euro Foto Art Galéria július 3-án, pénteken a jubileumi kiállítás megnyitója alkalmából. Érkeztek fotóművészek Magyarországról, valamint Erdély és a Partium különféle városaiból. A Nagyvásártéri galériában lévő tárlat július 28-ig tekinthető meg hétköznaponként 8–19 óra között.

A vernisszázson Tóth István fotóművész, az első Bihar megyei fényképgaléria megálmodója, vezetője fölelevenítette a kulturális intézet történetét. 1991 és 2009 között a színház mögötti egyik épületben működött a fotógaléria. Amikor az épületrész visszakerült az orsolyiták tulajdonába, a galériának el kellett költöznie onnan. Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője adta az ötletet, hogy a Nagyvásártér (mai nevén December 1 tér) 12. szám alatti épület fölszinti és félemeleten lévő része alkalmas volna fotógalériának. Új székhelyre tettek szert tehát. Tóth István örömmel mondta, hogy a mostani ünnepi tárlat a galéria 500. kiállítása. A világ minden szegletéből jöttek már ide fotóművészek, több mint 45 ezer művészfotót állítottak ki az elmúlt huszonöt esztendőben. Jó néhány országos és nemzetközi fotószalonnak is otthont adott a fotóművészeti galéria.

Az ünnepi tárlatnyitóra érkeztek fotóművészek például Budapestről és Szolnokról, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról. A meghívottak között voltak zenészek, újságírók, politikusok, közéleti személyiségek. Beszédet mondott többek között Ramona Novicov műkritikus, Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Fotós jóbarátok is köszöntötték a galériavezetőt. Mindenik felszólaló méltatta a váradi fotóművész lelkesedését, a fotográfia iránti szenvedélyét, szakmai tudását.

A zene sem hiányzott a vernisszázsról. Azon művészek léptek föl, akik rendszeresen közreműködnek a galéria tárlatnyitóin: a Varadinum vonósnégyes (Costin Éva, Székely Boglárka, Marcu Ágnes, Thurzó Sándor József), Lucian Maliţa hegedűművész, Alexandrina Chelu (ének) és Florin Chelu (gitár, ének), valamint Ariadna Mircescu és Georgiana Mircescu fuvolások.

A jubileumi tárlat az előző kiállítások megnyitóit eleveníti föl több mint 90 fénykép révén. A rendezvényen Tóth István díszokleveleket és emlékplaketteket adott át fotós kollégáknak, a galériát támogató magánszemélyeknek és különféle intézmények vezetőinek. Az esemény mindenik résztvevője kapott ajándékul egy, a galériában 1990–2015 között történteket bemutató katalógust. Az ünnepi beszédek és plakettek, oklevelek kiosztása után, a pezsgős koccintás előtt pedig a galéria mögötti nyári kertben csoportkép készült. (Tóth Hajnal)

EXPO ART FOTO INTERNATIONAL / GALERIA “EURO FOTO ART” / HOTEL CRISANA, FÉLIX FÜRDŐ, ROMÁNIA / 2015. július 2 – augusztus 8.

2015.07.02.-Expo-Art-Foto-Internat-plakát

EXPO ART FOTO INTERNATIONAL  / GALERIA “EURO FOTO ART” / HOTEL CRISANA, FÉLIX FÜRDŐ, ROMÁNIA / 2015. július 2 – augusztus 8.

2015.07.02.-Félix-fürdő-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó

Kiállító fotóművészek: Baba – Filimon Ciprian (RO), Berinde – Sora Maria (RO), Csató Imre Zsolt (RO), Dancoglu Constantin (RO), Eifert János (HU), Filipescu Christian (RO), Gabor Ovidiu Bogan George (RO), Gavaldik Zoltán (HU), Holocsi Kálmán (HU), Kajtár Tibor (HU), Kardos Tamás (HU), Kovács Réka (RO), Mészáros Ödön (HU), Moritz Egon (RO), Petrila Gheorghe (RO), Pop Ovi D. (RO), Rusu Adela Lia (RO), Talpos Gheorghe (RO), Tóth Stefan (RO), Tudosescu Gabriel (RO)

Kiállítók: Baba – Filimon Ciprian (RO), Berinde – Sora Maria (RO), Csató Imre Zsolt (RO), Dancoglu Constantin (RO), Eifert János (HU), Filipescu Christian (RO), Gabor Ovidiu Bogan George (RO), Gavaldik Zoltán (HU), Holocsi Kálmán (HU), Kajtár Tibor (HU), Kardos Tamás (HU), Kovács Réka (RO), Mészáros Ödön (HU)
Moritz Egon (RO), Petrila Gheorghe (RO), Pop Ovi D. (RO), Rusu Adela Lia (RO), Talpos Gheorghe (RO), Tóth Stefan (RO), Tudosescu Gabriel (RO)

2015.07.02.-Nemzetközi-Fotótábor-kiáll.plakát 2015.07.02.-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-Thurzó-Sándor-József-hegedül

2015.07.02.-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó-02 Eifert János: Tánc-Test-Tanulmány 2. / Body-Dance-Study 2. (Budapest, 2013) Eifert János: Tűztánc (Sirok, 1991) Sajtos csendélet, 1977

2015.07.02.-Félix-fürdő-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó-01

2015.07.02.-Félix-fürdő-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó-03 2015.07.02.-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó-05 2015.07.02.-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó-04 2015.07.02.-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó-06

2015.07.02.-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-EURO-FOTO-ART-vacsora 2015.07.02.-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-EURO-FOTO-ART-kiáll.megnyitó-07 Kovács Zsolt, Gavaldik Zoltán, Holocsi Kálmán és Eifert János felvételei

Eifert János: Kína, Selyemút (2007), digiráma 2015.07.02.-Diaporámavetítésem-Félix-fürdő-Hotel-Crisana-EURO-FOTO-ART