János Eifert - Photographer

Archive for December, 2015

Boldog Új Évet!

2015.12.31.-Boldog-Új-Évet

Két fotós – Két látásmód – Két szín . Kőműves Kata és Lang Nándor kiállítása. TERASZ.HU, 2015. december 22. 16:40:00

2015.12.22. Terasz.hu Két fotós - Két látásmód - Két szín

TERASZ.HU, 2015-12-22 16:40:00

http://terasz.hu/terasz.php?id=kepzomuveszet&page=cikk&cikk_id=16915

Két fotós – Két látásmód – Két szín

Kőműves Kata és Lang Nándor kiállítása

A két fotós, Kőműves Kata és Lang Nándor kétféle látásmóddal ugyan, de egyfelé figyelnek: a természetre. A fényképek két színét azonban – a feketét és a fehéret – a szürke ezer árnyalata gazdagítja, szellemi értelemben pedig százezernyi árnyalatra számíthat az, aki a KETTŐ című kiállítást megtekinti a Hadik Irodalmi Kávéházban (Budapest XI. Bartók Béla út 36.)

A kettős kiállítás címe – főleg bináris körökben – igencsak jól hangzik. A két fotós, Kőműves Kata és Lang Nándor kétféle látásmóddal ugyan, de egyfelé figyelnek: a természetre. Az ember, bár a természet része, ezen a kiállításon nem ábrázoltatik. Hegyeket, völgyeket, lovakat és fákat, a holdat és a csillagokat láthatunk a fekete-fehér fotográfiákon. A fényképek két színét azonban – a feketét és a fehéret – a szürke ezer árnyalata gazdagítja, szellemi értelemben pedig százezernyi árnyalatra számíthat az, aki a KETTŐ című kiállítást megtekinti a Hadik Irodalmi Kávéházban.

Hogy kik ők, majd a képeikből derül ki igazán. Előzetesen azonban néhány mondat róluk:

KŐMŰVES KATA

„Érzékenység, harmónia, kíváncsiság és vibráló szenvedély.

Talán e négy tulajdonság az, ami Kőműves Katában egyesül az ötödik „őselemmel”: a tökéletességre való elszánt törekvéssel. Ez az az elegy, ami teljessé teszi a munkája gyümölcsét, bármibe fogjon is. És ezek azok a tulajdonságok, amelyek egy nőben felnyitják azt a szemet, amelyen keresztül nemcsak látni, de láttatni is tudják a világot. Észrevetetni velünk, hétköznapi emberekkel a természet, az ember, a mesterséges világ apróbb vagy épp egészen hatalmas szépségeit.

A digitális fotósgeneráció szülötte ő: akkor kezdett komolyan foglalkozni a fényképezéssel, amikor már nem kellett filmekkel, előhívó tankokkal, nagyítókkal és papírokkal bíbelődni. Rengeteg dolgot kell még megmutatnia. S mivel – túl azon, hogy végtelenül szorgalmas – szerencsére széles e Kozmoszban minden érdekli, amiben benne rejlik a szépség, a harmónia, az érzéki szenvedély egy szikrája, az ő szemén, lelkén és optikáján keresztül mi is láthatjuk, milyen gyönyörű is a világ, amiben élünk.” (Horváth Árpád)

LANG NÁNDOR

„1973. szeptember 5-én születtem Zomborban, az akkori Jugoszláviában. Gyermekkoromban szüleimmel sok időt töltöttem a Dunaparti nyaralónkban, a természet és víz közelében, talán ennek köszönhetően töltöm ma is szabadidőm nagy részét a szabadban, családommal.

Anyai ágról nagyszüleim hivatásos fotográfusok voltak. Sajnos korán távoztak, de a nagyapám stúdiójában töltött pillanatokat a mai napig magam előtt látom, ahogy a fényeket türelmesen tökéletesre állítja, nagyanyám, aki pislogó lámpafényben ceruzával portrékat retusál. A sötétkamrában csiptetővel madzagra akasztott millió fekete-fehér kép, a vegyszerek illata, és magas polcokon bevetésre várakozó hatalmas papírtekercsek, titokzatos porosodó képek, amelyekért gazdájuk sosem jött el.

Első fényképezőgépemet gyógyszerész nagyapámtól kaptam, aki világjáró volt, hat nyelven beszélt és mindig volt számomra egy izgalmas története, amit még nem hallottam. Befűzött a gépbe egy tekercs fekete-fehér filmet és így indult utam, immár 35 éve. Legelső fotóm Róla készült.

Otthoni tanulmányaim után 1999-ben Budapestre költöztem, ahol új távlatok nyíltak, olyan fotográfusoktól tanulhattam, mint Eifert János, Forrásy Csaba, Radisics Milán, Vajda János, Vizúr János. Nekik ezútom is köszönöm a sok támogatást, türelmet és barátságot.
Tagja lettem a Magyar Természetfotósok Szövetségének és a Fényecset fotóklubnak.

Kedvenc témáim a természetfotózás, a város hangulatának megörökítése és az emberábrázolás. Amikor a téma engedi, igyekszem túllépni a dokumentarista ábrázolásmódon, esztétikus és művészi oldaláról bemutatni a pillanatot, érzelmeket és gondolatokat ébreszteni.

Négy éve saját műtermem lett, ahol már akkor is fényképezhetek, ha nincs elegendő időm kimenni a természetbe. Előszeretettel töltök időt a témához leginkább illő papír megválasztásával és képek nyomtatásával.” (Lang Nándor)

( Fot? Eifert János )

[ Eifert János ]                                 2015-12-22 16:40:00

Stille Nacht a templomban. Karácsonyi koncert az ausztriai Schattendorfban, egy magyar lány főszereplésével, 2015. december 20.

2015.12.20.-Schattendorf-Koncert-gyertyafénynél (Eifert János felvétele)

Karácsonyi koncert a templomban

Kedves meghívást kaptam a Musikverein “Frisch Auf” Schattendorf karácsonyi koncertjére, amelyen  Roland Schaller vezényletével a Volkshohschule Schattendorf fiatal zenészei kápráztatták el a közönséget. Az est szólistája a szentliszlói születésű Bakcsa Diana volt, aki különlegesen szép hangjával tűnt ki, és nagy sikert aratott dalaival. A moderátor, Ortwin Schmidt nemcsak konferálta a műsort, hanem zenetörténeti ismereteivel, szellemes és filozófikus gondolataival eligazodni engedte hallgatóságát a zene, és a művészetek világában. A karácsonyi koncertnek Schattendorf nevezetessége, a Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom adott helyet. Nagy siker volt, a „teltházas” előadás végén is hosszasan ünnepelték a művészeket.

Képes beszámolómmal igyekszem visszaadni azt a hangulatot, amit lehetetlen szavakkal leírni. Ugyanakkor kicsit restelkedtem is, hogy a koncert előtt, a meghívót olvasván törnöm kellett a fejemet, hogy egyáltalán, hol találom meg a jelzett helyszínt.  Létezik ilyen, hogy Somfalva? Gyorsan rákerestem az Interneten, aztán már olvashattam a Wikipedia szócikkét: Schattendorf (magyarul Somfalva, horvátul Šundrof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

“A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a neolitikumban is lakott volt.

A mai települést, mint Agendorf (Ágfalva) szomszédos faluját 1225-ben “Suslan” néven említik először. 1243-ban IV. Béla király a tatárjárás idején tett szolgálataikért a Nagymartoni Simon és Bertrand grófoknak birtokot adományoz itt („terram Saderndorf”). A következő időszakban a Nagymartoni grófok fokozatosan megszerezték a falu több birtokát is a helyi nemesektől. A 14. században végül az egész grófság területét a fraknói váruradalomhoz csatolták. 1494-ben a somfalvi nemesi udvarházat Fraknó várkapitánya Alexander Schiffer vásárolta meg. A 15. és 16. században a falu két részből állt. A kisebbik rész a Német- a nagyobbik rész a Magyar- jelzőt kapta. A falunak ez a középkori kettéosztottsága kétségkívül arra vezethető vissza, hogy két uradalomhoz tartozott.

1529-ben és 1532-ben a Bécs ellen vonuló török támadásait Sopron várának közelsége miatt jól átvészelte. 1571-ben Somfalva a kincstáré lett és a következő fél évszázad során gyorsan fejlődött. A virágzást 1605-ben Bocskai István és 1620-ban Bethlen Gábor hadainak dúlásai akasztották meg. 1622-ben a falu a fraknói uradalommal együtt Esterházy Miklós zálogbirtoka, majd 1626-ban tulajdona lett. Az 1675-ös urbáriumból kitűnik, hogy a település 1589-től nagyarányú fejlődésen ment át, mely a házak és a népesség számában mutatkozik meg.

1910-ben 2159, túlnyomórészt német lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig Magyarországhoz, Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. A magyar szabadcsapatok azonban Somfalva és Ágfalva térségében ellenálltak a bevonuló osztrák erőknek, így azok átmenetileg kénytelenek voltak visszavonulni. Ennek a harcnak a következménye lett aztán a soproni népszavazás, mely alapján Sopron és több környező település Magyarországon maradt, Ágfalva Magyarország, Somfalva azonban 1921 után az újonnan megalapított osztrák szövetségi tartomány, Burgenland része lett. A falu Ausztria 1955-ig tartó szovjet megszállását követően gyors fejlődésnek indult, teljes csatornahálózat, 1966-ban új Általános Iskola, majd az 1990-es években sport- és szabadidőközpont épült modern uszodával.” (Wikipédia)

Hát így jön össze a koncert-élmény a történelemmel…

Eifert János

2015.12.20.-Schattendorf-Konzert-in-der-Kirche_Fuvolista (Eifert János felvétele) 2015.12.20.-Schattendorf-Kapellmeiter-Roland-Schaffer (Eifert János felvétele) 2015.12.20.-Schattendorf-szobor-a-templomban (Eifert János felvétele) 2015.12.20.-Schattendorf-Anya-és-lánya-a-templomban (Eifert János felvétele)

2015.12.20.-Schattendorf_Stille-stille_Blockflöten (Eifert János felvétele)

2015.12.20.-Schattendorf_Stille-Nacht_Bakcsa-Diana-énekel-01 (Eifert János felvétele) 2015.12.20.-Schattendorf_Koncert-a-templomban (Eifert János felvétele) 2015.12.20.-Schattendorf_Konzertr-in-der-Kirche-Rézfúvósok (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

2015.12.20.-Schattendorf_Stille-Nacht_Bakcsa-Diana-énekel (Eifert János felvétele)

Benkó Sándor elment… Budapest, 2015. december 15.

2012.11.28-Benkó-Sándor-klarinétos-zenekarvezető (Eifert János felvétele)

Benkó Sándor, az 55 éves Benkó Dixieland Band létrehozója és vezetője (Photo: Eifert János) 2002.03.16-Fészek-Klub-Nagy-Zoltán-Benkó-Sándor (Eifert János felvétele) Karacs Rerenc, Sikós Péter, Benkó Sándor, Eifert-János Bánki-Jazz-Fesztivál-megnyitó, Benkó Sándor, Karacsné Julika, Karacs Feri (Photo: Eifert János)

Iskolateremtő személyiség, a modern magyar jazztörténetet több mint fél évszázadon át meghatározó zenekarvezető távozott közülünk: kedden este, 75 éves korában meghalt Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétművész, a Benkó Dixieland Band alapítója, számos hazai és külföldi kitüntetés birtokosa. Az 1957 óta tartó Benkó-sztori hirtelen és fájdalmasan véget ért, de a zenekar örökségét, a swing- és dixieland-muzsika legszebb hagyományainak ápolását a tanítványok, a műfaj újabb és újabb generációi folytatják tovább.

Egy közelmúltbeli véleménykutatás szerint a Benkó Dixieland Bandet itthon csaknem egymillió ember ismeri és kedveli – ez a jazz műfajában példátlanul magas szám. Éppen ezért e szomorú pillanatban nem szükséges Benkó Sándor teljes pályaképét megrajzolnunk; elegendő, ha felidézzük a legfontosabb mérföldköveket. Harmadikos gimnazistaként, 1957-ben alapította zenekarát – akkor, amikor a jazz lényegében még tiltott gyümölcsnek számított Magyarországon. Akkor is megmaradt az immár a tűrt kategóriába tartozó dixieland mellett, amikor – az Illésnek, a Metrónak, az Omegának, a Bergendynek köszönhetően – Budapestre is betört a beat-őrület.
A Műegyetem villamosmérnöki karán szerzett diplomát, s ezután ötven évig tanított alma materében, a doktori címet is megszerezte, több találmánya ismert. A rendszerváltás idején sikeres kozmetikai vállalkozást alapított, így végleg biztosította maga és családja számára, hogy a zenélés ne kényszerű megélhetés legyen. A Benkó Dixieland Band a hatvanas évektől elsősorban a volt szocialista országokban turnézott, majd 1971-ben Montreux-ben (Svájc), 1972-ben San Sebastianban (Spanyolország) nyertek értékes fesztiváldíjakat. A nyolcvanas évek elejétől a műfaj őshazájában, az Egyesült Államokban is mind komolyabb sikereket arattak: hosszú tengerentúli turnéikat sokmilliós nézettségű tévéműsorok követték, s 1987-ben Ronald Reagan elnök személyesen mondott köszönetet nekik a dixieland-műfaj magas színvonalú tolmácsolásáért.
Ezt a gesztust két évtizeddel később George W. Bush is megismételte. Benkó Sándor szinte élete utolsó pillanatáig színpadon volt: októberben, a Müpában nagyszabású koncerttel, amerikai vendégszólisták közreműködésével ünnepelték 75. születésnapját. Életművét több mint 11 ezer fellépés és 1800 professzionális hangfelvétel fémjelzi, miközben a Kálvin téri református templom szomszédságában, Török Pál utcai klubjukban minden szerda este családias hangulatban muzsikáltak együtt.
Az 1957-es alapítástól több mint három évtizeden át a Benkó Dixielandben – a gimnáziumi és műegyetemi barátságoknak köszönhetően – a jó csapatszellem volt a legfőbb kohéziós erő. Benkó teljes joggal nyilatkozta, hogy legnagyobb nemzetközi sikereik idején is megőrizték „amatőr lelküket”. Ez nemcsak azt jelentette, hogy volt polgári főállásuk, hanem azt is, hogy szerelemből, lelkesedésből zenéltek. Benkónak ehhez sikerült kialakítania egy kölcsönös tiszteletre épülő, kollegális jó viszonyt: a színpadon mindannyian egyenrangúak voltak, mindenkinek jutott szólisztikus feladat, s így sikerélmény is. Ezt azzal ellensúlyozta, hogy a koncertszervezést, a menedzselést, a pénzügyek intézését teljes egészében magára vállalta: itt nem akart demokráciát, ő volt a „főnök”, de társainak sohasem kellett csalódni benne.
Később, amikor a zenészek életkora és egészségi állapota miatt elkerülhetetlenné váltak a személycserék, Benkó – nagyon okosan, taktikusan és biztos érzékkel – az alapítóknál jobb, képzettebb, virtuózabb zenészeket választott maguk mellé. Ezzel sikerült elérnie, hogy a 2000-es évek elején a zenekar – lassú kiöregedés helyett – itthon és külföldön is sokadik virágkorát élte. A Benkó Dixielandre sohasem volt jellemző a rutin, az önismétlés: keményen próbáltak és folyamatosan bővítették repertoárjukat. A hagyományokhoz való ragaszkodás mellett Benkó figyelte az új trendeket is; szinte minden koncertre tartogatott valamilyen meglepetést, a régi törzsközönség mellett igyekezett új híveket szerezni a műfajnak és a zenekarnak. Maga a tradicionális swing is fellendülésnek indult: az új nemzedék legjobb hazai zenészei – a Bohém Ragtime Jazz Band, a Hot Jazz Band, a Little Jazz Band, a JazzSteps, a trombitás-harsonás Szalóky Béla és mások – mindannyian Benkóék köpönyegéből bújtak elő.
A trombitás Zoltán Béla és a zongorista Halmos Vilmos halála után a Benkó Dixieland Band most elveszítette alapítóját, névadóját, nélkülözhetetlen motorját. Az 1957-ben kezdődött Benkó-sztori hirtelen és fájdalmasan véget ért. Az azonban túlzás nélkül kijelenthető, hogy Benkó Sándor zenekarvezetői tevékenysége önálló fejezetet nyitott a 20. század második felének magyar zenetörténetében.
Retkes Attila írása a Népszavának

Iskolateremtő személyiség, a modern magyar jazztörténetet több mint fél évszázadon át meghatározó zenekarvezető távozott közülünk: kedden este, 75 éves korában meghalt Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétművész, a Benkó Dixieland Band alapítója, számos hazai és külföldi kitüntetés birtokosa. Az 1957 óta tartó Benkó-sztori hirtelen és fájdalmasan véget ért, de a zenekar örökségét, a swing- és dixieland-muzsika legszebb hagyományainak ápolását a tanítványok, a műfaj újabb és újabb generációi folytatják tovább.

2013.03. Benkó Sándor, Kotsis Ágota és Eifert János a jazzfotók kiállításmegnyitón (Erhardt László felvétele) Egy közelmúltbeli véleménykutatás szerint a Benkó Dixieland Bandet itthon csaknem egymillió ember ismeri és kedveli – ez a jazz műfajában példátlanul magas szám. Éppen ezért e szomorú pillanatban nem szükséges Benkó Sándor teljes pályaképét megrajzolnunk; elegendő, ha felidézzük a legfontosabb mérföldköveket. Harmadikos gimnazistaként, 1957-ben alapította zenekarát – akkor, amikor a jazz lényegében még tiltott gyümölcsnek számított Magyarországon. Akkor is megmaradt az immár a tűrt kategóriába tartozó dixieland mellett, amikor – az Illésnek, a Metrónak, az Omegának, a Bergendynek köszönhetően – Budapestre is betört a beat-őrület.

Benkó Sándor, Szalóky Béla, Kotsis Ágota és Eifert János (Photo: Urbán G. Tamás) A Műegyetem villamosmérnöki karán szerzett diplomát, s ezután ötven évig tanított alma materében, a doktori címet is megszerezte, több találmánya ismert. A rendszerváltás idején sikeres kozmetikai vállalkozást alapított, így végleg biztosította maga és családja számára, hogy a zenélés ne kényszerű megélhetés legyen. A Benkó Dixieland Band a hatvanas évektől elsősorban a volt szocialista országokban turnézott, majd 1971-ben Montreux-ben (Svájc), 1972-ben San Sebastianban (Spanyolország) nyertek értékes fesztiváldíjakat. A nyolcvanas évek elejétől a műfaj őshazájában, az Egyesült Államokban is mind komolyabb sikereket arattak: hosszú tengerentúli turnéikat sokmilliós nézettségű tévéműsorok követték, s 1987-ben Ronald Reagan elnök személyesen mondott köszönetet nekik a dixieland-műfaj magas színvonalú tolmácsolásáért.

Ezt a gesztust két évtizeddel később George W. Bush is megismételte. Benkó Sándor szinte élete utolsó pillanatáig színpadon volt: októberben, a Müpában nagyszabású koncerttel, amerikai vendégszólisták közreműködésével ünnepelték 75. születésnapját. Életművét több mint 11 ezer fellépés és 1800 professzionális hangfelvétel fémjelzi, miközben a Kálvin téri református templom szomszédságában, Török Pál utcai klubjukban minden szerda este családias hangulatban muzsikáltak együtt.

Az 1957-es alapítástól több mint három évtizeden át a Benkó Dixielandben – a gimnáziumi és műegyetemi barátságoknak köszönhetően – a jó csapatszellem volt a legfőbb kohéziós erő. Benkó teljes joggal nyilatkozta, hogy legnagyobb nemzetközi sikereik idején is megőrizték „amatőr lelküket”. Ez nemcsak azt jelentette, hogy volt polgári főállásuk, hanem azt is, hogy szerelemből, lelkesedésből zenéltek. Benkónak ehhez sikerült kialakítania egy kölcsönös tiszteletre épülő, kollegális jó viszonyt: a színpadon mindannyian egyenrangúak voltak, mindenkinek jutott szólisztikus feladat, s így sikerélmény is. Ezt azzal ellensúlyozta, hogy a koncertszervezést, a menedzselést, a pénzügyek intézését teljes egészében magára vállalta: itt nem akart demokráciát, ő volt a „főnök”, de társainak sohasem kellett csalódni benne.

Később, amikor a zenészek életkora és egészségi állapota miatt elkerülhetetlenné váltak a személycserék, Benkó – nagyon okosan, taktikusan és biztos érzékkel – az alapítóknál jobb, képzettebb, virtuózabb zenészeket választott maguk mellé. Ezzel sikerült elérnie, hogy a 2000-es évek elején a zenekar – lassú kiöregedés helyett – itthon és külföldön is sokadik virágkorát élte. A Benkó Dixielandre sohasem volt jellemző a rutin, az önismétlés: keményen próbáltak és folyamatosan bővítették repertoárjukat. A hagyományokhoz való ragaszkodás mellett Benkó figyelte az új trendeket is; szinte minden koncertre tartogatott valamilyen meglepetést, a régi törzsközönség mellett igyekezett új híveket szerezni a műfajnak és a zenekarnak. Maga a tradicionális swing is fellendülésnek indult: az új nemzedék legjobb hazai zenészei – a Bohém Ragtime Jazz Band, a Hot Jazz Band, a Little Jazz Band, a JazzSteps, a trombitás-harsonás Szalóky Béla és mások – mindannyian Benkóék köpönyegéből bújtak elő.

A trombitás Zoltán Béla és a zongorista Halmos Vilmos halála után a Benkó Dixieland Band most elveszítette alapítóját, névadóját, nélkülözhetetlen motorját. Az 1957-ben kezdődött Benkó-sztori hirtelen és fájdalmasan véget ért. Az azonban túlzás nélkül kijelenthető, hogy Benkó Sándor zenekarvezetői tevékenysége önálló fejezetet nyitott a 20. század második felének magyar zenetörténetében.

(Retkes Attila írása a Népszavának)

KETTŐ – Kőműves Kata és Lang Nándor fotókiállítása a Hadik Irodalmi Kávéházban, Budapest, 2015. december 15.

2015.12.15.-Kőműves-Kata-és-Lang-Nándor

KETTŐ – Kőműves Kata és Lang Nándor fotókiállítása – Hadik Irodalmi Kávéház (Budapest XI. Bartók Béla út 36.)

2015.12.15. KETTŐ - Hadik Irodalmi Kávéház

Közös kiállítás és vásár az iF Caféban, Budapest, 2015. december 15 – 2016. január 18.

2015.12.15.-iF-Café-plakát

2015.12.15.-iF-Café-megnyitó-01_Eifert-János-felvétele

2015.12.15.-iF-Café-megnyitó-05_Juhász-László-felvétele 2015.12.15.-iF-Café-megnyitó-04_Juhász-László-felvétele 2015.12.15.-iF-Café-megnyitó-03_Juhász-László-felvétele 2015.12.15.-iF-Café-Juhász-László-kiállító_PhotoEifert

2015.12.15.-iF-Café-Eifert-megnyit-02_Juhász-László-felvétele 2015.12.15.-iF-Café-megnyitó-02_Juhász-László-felvétele 2015.12.15.-iF-Café-Eifert-megnyit-01_Juhász-László-felvétele Juhász László és Eifert János felvételei

2015.12.15.-iF-Café-Eifert-megnyit-05_Juhász-László-felvétele

2015.12.15.-iF-Café-közös-kiállítás

.

.

.

Közös kiállítás és vásár az iF-ben 2015-ben kiállító művészek alkotásaiból:


Gábor Béla
Hahn Alexandra
Kéri Rita
Jovancic, Miroslav
Juhász László
Makhult Gabriella
Ralt, Josef
Szikra Ágnes
Verebélyi Diána

Emlékezünk:
Dömsödi Zsolt,
Jancsó Áron

A kiállítást megnyitja: Eifert János fotóművész
Nyitva 2016. január 18-ig

Helyszín:1092 Budapest, Ráday u. 19.

www.ifkavezo.hu www.ifkavezo.blogspot.com 06 1 299 0694

…..

Közös kiállítás és vásár az iF-ben 2015-ben kiállító művészek alkotásaiból:


Gábor Béla
Hahn Alexandra
Kéri Rita
Jovancic, Miroslav
A kiállítást megnyitja: Eifert János fotóművész

Nyitva 2016. január 18-ig

UNDERGROUND – a MAOE Fotóművészeti Tagozata kiállítása és évadzáró találkozója a MÚOSZ székházban, Budapest, 2015. december 14.

2015.12.14.-MÚOSZ-UNDERGROUND-megnyitó-03_Herbst-Rudi-felvétele

A MAOE Fotóművészeti Tagozatának UNDERGROUND kiállításának megnyitójával egybekötve évzáró találkozót tartottunk a MÚOSZ Sajtóház, Mikszáth Kálmán termében (Budapest VI. ker. Vörösmarty utca 47/A).

2015.12.14.-MAOE-találkozó_Urbán-Ádám-felvétele 2015.12.14.-MÚOSZ-UNDERGROUND-megnyitó-01_Herbst-Rudi-felvétele 2015.12.14.-MÚOSZ-UNDERGROUND-megnyitó-04_Herbst-Rudi-felvétele 2015.12.14.-Novotny-Zoltán-Chochol-Károly_Herbst-Rudi-felvétele

2015.12.14.-Kozák-Albert-Benkő-Imre-Eifert-János_Herbst-Rudi-felvétele Gáti György és Hupján Attila a MAOE Fotóművészeti Tagozatának évadzáró találkozóján, MÚOSZ székház, 2015.12.14. (Eifert János felvétele) Gránitz Miklós és Csordás Gábor a MAOE Fotóművészeti Tagozatának évadzáró találkozóján, MÚOSZ székház, 2015.12.14. (Eifert János felvétele) Gáti György, Hupján Attila és Herbst-Rudolf a MAOE Fotóművészeti Tagozatának évadzáró találkozóján, MÚOSZ székház, 2015.12.14. (Eifert János felvétele)

2015.12.14.-Eifert-Gál-András-könyvét-lapozgatja_Vajda-János-felvétele 2015.12.14.-Eifert-magyaráz_Vajda-János-felvétele 2015.12.14.-MÚOSZ-Dozvald-János,-S.Faragó-Gyöngyi-Gáti-Gyuri_Vajda-János-felvétele Vajda János, Herbst Rudolf, Kozák Albert, Urbán Ádám és Eifert János felvételei

2015.12.14.-MAOE-Fotóművészeti-Tagozat-találkozója (Eifert János felvétele)

A felszín alatt – Underground 1896-2014
A pályázati kiírásból: “A földfelszín alatti utazás mára életünk szerves részévé vált. Míg 1896-ban még kuriózumnak számított a kontinensen elsőként átadott, és használatba vett kisföldalatti vonala, addig 2014-ben már a hiányát fogalmazzuk meg az újabb, és még több metróvonalnak. Jelenleg nálunk található a kontinens legkorábban és legutoljára átadott földalatti vonala. Két korszak, két földalatti, vasúti vonal. Időközben eltelt több, mint száz év. Ebben a kiírásban arra kérünk minden, a téma iránt érdeklődő fotográfust, hogy találja meg a kapcsolódást, ha úgy tetszik a közös kódot a két korszak között. Azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek előre, vagy épp visszautalnak a másikra, arra, hogy az ember lement a föld alá, utazását megkönnyítendő, és ehhez kialakította a maga sajátos szubkultúrális közegét is. Hangsúlyozottan most a kisföldalatti és az M4-es metró világa az, ami a pályázati kiírás témáját adja.”

A kiállító művészek névsora: Csordás Gábor, Dékány Tibor, Herbst Rudi, Dr. Agócs József, Neumann Ildikó, Gáti György, Urbán Ádám, Chochol Károly, Hupján Attila, Kerekes Zsuzsa, Szikszay Ágnes, Simon Csilla, Siklós Péter, Láng-Miticzky András, Gál András, Németh Andrea, Benkő Imre, Kozák Albert, Szél Ágnes, Vajda János

UNDERGROUND_Szikszay-Ágnes UNDERGROUND_Simon-CSilla UNDERGROUND_Siklós-Péter_M4

UNDERGROUND_Siklós-Péter_M4 UNDERGROUND_Neumann_Ildikó UNDERGROUND_Németh-Andrea_-Lefelé

UNDERGROUND_Kozák-Albert UNDERGROUND_Kerekes-Zsuzsa-04 UNDERGROUND_Kerekes-Zsuzsa-01

UNDERGROUND_Herbst-Rudolf UNDERGROUND_Gáti-György_Körter_Blue_Backpack UNDERGROUND_Gál-András

UNDERGROUND_Csordás-Gábor UNDERGROUND_Benkő-Imre_4-es-Metró UNDERGROUND_Agócs-József

Kiállításmegnyitó Eifert János optikáján keresztül. Vásárhelyi Hírek, 2015. december 13.

2015.12.13.-Vásárhelyi-Hírek_Kiállításmegnyitó-Eifert-János-optikáján-keresztül Vásárhelyi Hírek  –  http://www.vasarhelyihirek.hu/kiallitasmegnyito_eifert_janos_optikajan_keresztul

Kultúra, oktatás

Kiállításmegnyitó Eifert János optikáján keresztül

Vásárhelyi Hírek, 015. december 13., vasárnap

Kilenc teremben Fodor József közel 130 festménye látható december 12-től az Alföldi Galériában. „Sem életében, sem halála után eddig még nem volt ilyen nagy volumenű kiállítása Fodor Józsefnek”- mondta az emlékkiállítást rendező Feledy Balázs.

Mint mondta, fontos ráirányítani a közfigyelmet a hódmezővásárhelyi festészet meghatározó alakjának munkásságára, amelyről teljesen átfogó keresztmetszetet kap a kiállításlátogató.

Az Alföldi Galéria teljes földszintjén február közepéig látható kiállítás mintegy százharminc művön keresztül, különböző tematikák szerint mutatja be Fodor József életművének darabjait: tájképeit, zsánereit, életképeit, portréit, emberábrázolásait, szobabelsőit, csendéleteit, valamint Hódmezővásárhely művelődéstörténetéhez kötődő képeit.

„Vállalom a krónikás szerepét…” – mondta egyszer munkássága kapcsán Fodor József. Ezúttal életmű-kiállításáról, annak megnyitójáról egy szintén nagy formátumú alkotó, Eifert János igaz nem ecsettel, hanem fényképezőgéppel, „vállalta a krónikás szerepét” a Vásárhelyi Hírek olvasói számára.

VH

Vásárhelyi Hírek  –  http://www.vasarhelyihirek.hu/kiallitasmegnyito_eifert_janos_optikajan_keresztul
Kultúra, oktatás
Kiállításmegnyitó Eifert János optikáján keresztül
2015. december 13., vasárnap
Kilenc teremben Fodor József közel 130 festménye látható december 12-től az Alföldi Galériában. „Sem életében, sem halála után eddig még nem volt ilyen nagy volumenű kiállítása Fodor Józsefnek”- mondta az emlékkiállítást rendező Feledy Balázs.
Fotók: Eifert János
Mint mondta, fontos ráirányítani a közfigyelmet a hódmezővásárhelyi festészet meghatározó alakjának munkásságára, amelyről teljesen átfogó keresztmetszetet kap a kiállításlátogató.
Az Alföldi Galéria teljes földszintjén február közepéig látható kiállítás mintegy százharminc művön keresztül, különböző tematikák szerint mutatja be Fodor József életművének darabjait: tájképeit, zsánereit, életképeit, portréit, emberábrázolásait, szobabelsőit, csendéleteit, valamint Hódmezővásárhely művelődéstörténetéhez kötődő képeit.
„Vállalom a krónikás szerepét…” – mondta egyszer munkássága kapcsán Fodor József. Ezúttal életmű-kiállításáról, annak megnyitójáról egy szintén nagy formátumú alkotó, Eifert János igaz nem ecsettel, hanem fényképezőgéppel, „vállalta a krónikás szerepét” a Vásárhelyi Hírek olvasói számára.
VH

Fodor József emlékkiállítása az Alföldi Galériában. Hódmezővásárhely, 2015. december 12 – 2016. február 14.

2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-meghívó, Eifert János fotójának felhasználásával

2015.12.12.-Fodor_Jozsef_emlekkiallitas-MEGHIVO 2015.12.12.-Fodor_Jozsef_emlekkiallitas_MEGHIVO-02

“Születésem és gyermekkorom helyéből és élményeiből természetesen következik, hogy szeretem e tájat, a földjéből kinőtt minden élőlényével együtt…. Kiállításom rajzain, festményein az én nézőpontomból tükröződnek a jelenségek, tárgyak, emberek. Én ilyennek látom a világot”   (Fodor József, 1964)

2015.12.12.-Szenti-Tibor-Feledy-Balázs (Eifert János felvétele)

2015.12.12.-Fodor_Jozsef_emlekkiallitas_MEGHIVO-03

Az egyik “legvásárhelyibb” festőművész, Fodor József mintegy száznegyven alkotását bemutató emlékkiállítás nyílt szombaton a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában.

Az egyik “legvásárhelyibb” festőművész, Fodor József mintegy száznegyven alkotását bemutató emlékkiállítás nyílt szombaton a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter személyes hangvételű megnyitójában úgy fogalmazott: “számunkra, hódmezővásárhelyiek számára a képzőművészet sokkal több annál, mint egoista örömszerzés, individualista önkifejezés”, a város tartópillére a művészet és a művész. Ennek a vásárhelyi művésztársadalomnak volt megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen tagja Fodor József, aki a nehezebb utat választva szülővárosában akart boldogulni – tette hozzá. Fodor József festészetének lényegét az ember és a természet kapcsolata jelenti, ahogy már száz éve ez adja a magját a vásárhelyi művészetnek. Világos választ adott képeivel: ábrázolta a világ szépségeit, ugyanakkor megmutatta reális oldalát is – mondta a politikus, aki a térség országgyűlési képviselője is egyben. Amellett, hogy sikeres művész, vásárhelyi polgár, művészetszervező volt, rajztanárként képes volt felkelteni tanítványai érdeklődését az alkotás, a rajz iránt, megszerettetni velük a művészetet – hangsúlyozta Lázár János.
Az Alföldi Galéria teljes földszintjén február közepéig látható kiállítás mintegy százötven művön keresztül, különböző tematikák szerint mutatja be Fodor József életművének darabjait: tájképeit, zsánereit, életképeit, portréit, emberábrázolásait, szobabelsőit, csendéleteit, valamint Hódmezővásárhely művelődéstörténetéhez kötődő képeit. Fodor József 1935-ben született. 1958-ban végzett a Szegedi Tanárképző Főiskola rajz és földrajz tanszékén, ahol Füstös Zoltán, Vinkler László, Major Jenő és Kopasz Márta voltak mesterei. A Vásárhelyi Műhely tagjaként állandó kiállítója volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett részt országszerte és külföldön. 1965-ben alapítója, és kezdettől vezetője volt a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskolának. Három évtizeden keresztül irányította a vásárhelyi és a mártélyi művésztelepet. Művészi munkája mellett több mint két évtizeden keresztül vezette a városi rajzszakkört, nevelte a képzőművészet iránt érdeklődő fiatalokat. Fodor József a vásárhelyi festőiskola mestereként örökítette tovább a vásárhelyi elődökre jellemző alföldi realizmust. Képeinek zömén szűkebb környezetének táji szépségeiről, emberi és társadalmi eseményeiről számolt be. Munkásságát számtalan díjjal, kitüntetéssel ismerték el: 1984-ben megkapta a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet, 2002-ben a Művészeti Akadémia Elismerő oklevelét. 2004-ben Mártély, 2005-ben Hódmezővásárhely választotta díszpolgárává. 72 esztendős korában hunyt el szülővárosában, Hódmezővásárhelyen.

2015.12.12.-Fodor-József-emlékkiállítás-Nagy-Imre-múzeumigazgató (Eifert János felvétele) Fodor József festménye_3707 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Sajtó-televízió (Eifert János felvétele) Fodor József_Áradás

Fodor József festménye 02 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Feledy-Balázs-szakmai-méltatása (Eifert János felvétele) Fodor József festménye 02 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Nagy-János-dzsesszongorista (Eifert János felvétele)

2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Almási-István-polgármester-köszöntője (Eifert János felvétele) Fodor József_Halászlé 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Almási-Enikő-énekes-01 (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Alföldi-Galéria-Eifert-és-Almási-István-polgármester_Promenad

2015.12.12.-Alföldi-Galéria-Eifert-és-Feledy-Balázs (Promenad.hu felvétele) 2015.12.12.-Alföldi-Galéria-Lázár-titkára (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Alföldi-Galéria-Gyulai-József-professzor (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Szenti-Tibor (Eifert János felvétele)

2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Lázár-János-megnyit (Eifert János felvétele)

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter személyes hangvételű megnyitójában úgy fogalmazott: “A város tartópillére a művészet és a művész. Ennek a vásárhelyi művésztársadalomnak volt megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen tagja Fodor József, aki a nehezebb utat választva szülővárosában akart boldogulni – tette hozzá. Fodor József festészetének lényegét az ember és a természet kapcsolata jelenti, ahogy már száz éve ez adja a magját a vásárhelyi művészetnek. Világos választ adott képeivel: ábrázolta a világ szépségeit, ugyanakkor megmutatta reális oldalát is… Fodor József amellett, hogy sikeres művész, vásárhelyi polgár, művészetszervező volt, rajztanárként képes volt felkelteni tanítványai érdeklődését az alkotás, a rajz iránt, megszerettetni velük a művészetet .”

2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-az-Alföldi-Galériában (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Feledy-Balázs-Nagy-Imre (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-TV-interjú (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-Alexay-Mária (Eifert János felvétele)

Eifert János felvételei

2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-megnyitó-közönsége-02 (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-megnyitó-közönsége-03 (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-megnyitó-közönsége-01 (Eifert János felvétele) 2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-VTV-dolgozik (Eifert János felvétele)

Az Alföldi Galéria teljes földszintjén február közepéig látható kiállítás mintegy százötven művön keresztül, különböző tematikák szerint mutatja be Fodor József életművének darabjait: tájképeit, zsánereit, életképeit, portréit, emberábrázolásait, szobabelsőit, csendéleteit, valamint Hódmezővásárhely művelődéstörténetéhez kötődő képeit. Fodor József 1935-ben született. 1958-ban végzett a Szegedi Tanárképző Főiskola rajz és földrajz tanszékén, ahol Füstös Zoltán, Vinkler László, Major Jenő és Kopasz Márta voltak mesterei. A Vásárhelyi Műhely tagjaként állandó kiállítója volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, számtalan egyéni és csoportos kiállításon vett részt országszerte és külföldön. 1965-ben alapítója, és kezdettől vezetője volt a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskolának. Három évtizeden keresztül irányította a vásárhelyi és a mártélyi művésztelepet. Művészi munkája mellett több mint két évtizeden keresztül vezette a városi rajzszakkört, nevelte a képzőművészet iránt érdeklődő fiatalokat. Fodor József a vásárhelyi festőiskola mestereként örökítette tovább a vásárhelyi elődökre jellemző alföldi realizmust. Képeinek zömén szűkebb környezetének táji szépségeiről, emberi és társadalmi eseményeiről számolt be. Munkásságát számtalan díjjal, kitüntetéssel ismerték el: 1984-ben megkapta a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet, 2002-ben a Művészeti Akadémia Elismerő oklevelét. 2004-ben Mártély, 2005-ben Hódmezővásárhely választotta díszpolgárává. 72 esztendős korában hunyt el szülővárosában, Hódmezővásárhelyen. (Elek András, TJM)

2015.12.12.-Fodor-emlékkiállítás-megnyitó-közönsége (Eifert János felvétele)

Fényképezés műteremben, Eifert János vezetésével. TRIPONT Fotóstúdió, Budapest, 2015. december 11.

A MOME első évfolyamos hallgatóinak vizsgamunkáit fényképezzük, Eifert Kata Nóra, Dia Dacsev, Domokos Kata közreműködésével. Aczél Péterrel és Ngyesi János Ottóval együtt gyakoroljuk a divat- és reklámfényképezést. Peti Péter a technikát segíti.

2015.12.11.-Eifert-Kata-Nóra-kötött-ruhájában-1-3 (Photo: Eifert János)

2015.12.11.-TRIPONT-Négyesi-János-Ottó-a-létrán (Photo: Eifert János) 2015.12.11.-TRIPONT-Kötött-ruha-01 (Photo: Eifert János) 2015.12.11.-TRIPONT-Kata-táskával-01 (Photo: Eifert János) 2015.12.11.-TRIPONT-Kata-igazít (Photo: Eifert János)

2015.12.11.-TRIPONT-Domokos-Kata-lebbenő-hajjal

2015.12.11.-TRIPONT-Domokos-Kata-Eifert-János-képnézegetés (Aczél Péter felvétele) Eifert János és Aczél Péter felvételei

2015.12.11.-TRIPONT-Eifert-Kata_Aczél-Péter-felvétele 2015.12.11.-TRIPONT-Domokos-Kata-sállal-hajjal (Photo: Eifert János) 2015.12.11.-TRIPONT-Eifert-Kata-Nóra-saját-tervezésű-ruhájában (Photo: Eifert János)

Bemutatkozik a Barabás Zsófi festőművész és Tomcsányi Dóri divattervező együttműködéséből született közös kollekció. TheGardenStudio, Budapest, 2015. december 4.

2015.12.04.-TheGardenStudio-Paulay-Ede-utca-18 (Eifert János felvétele)

2015. december 4-én 19 órakor a TheGardenStudio-ban bemutatkozott a Barabás Zsófi festőművész és Tomcsányi Dóri divattervező együttműködéséből született közös kollekció.

A kollaboráció ötlete a két alkotó állandó újítás és megújulás iránti vágyából fogant, és lehetőséget ad arra, hogy Barabás Zsófi organikus motívumai életre keljenek, és az utcákon, tereken, mozgó felületeken, azaz a *dori tomcsanyi* ruhákat viselőkön elevenedjenek meg. A projekt arculatáért Filkey Áron grafikus felel. 

Koncert: Dorothy’s Legs
https://soundcloud.com/dorothyslegs
DJ: Akos V (Designer Drums)
https://soundcloud.com/akosv
Christopher Waver (live act)
https://soundcloud.com/christopherwaver
Ital: Médi a b c
https://facebook.com/spatkaufkultur

2015. december 4-én 19 órakor a TheGardenStudio-ban bemutatkozott a Barabás Zsófi festőművész és Tomcsányi Dóri divattervező együttműködéséből született közös kollekció.

A kollaboráció ötlete a két alkotó állandó újítás és megújulás iránti vágyából fogant, és lehetőséget ad arra, hogy Barabás Zsófi organikus motívumai életre keljenek, és az utcákon, tereken, mozgó felületeken, azaz a *dori tomcsanyi* ruhákat viselőkön elevenedjenek meg. A projekt arculatáért Filkey Áron grafikus felelt. 

Koncert: Dorothy’s Legs – https://soundcloud.com/dorothyslegs

DJ: Akos V (Designer Drums) – https://soundcloud.com/akosv

Christopher Waver (live act) – https://soundcloud.com/christopherwaver

Ital: Médi a b c  – https://facebook.com/spatkaufkultur

2015.12.04.-TheGardenStudio-Walters-Lili-énekel-02 (Eifert János felvétele) 2015.12.04.-TheGardenStudio-Yamaha-mixing-console (Eifert János felvétele) 2015.12.04.-TheGardenStudio-Walters-Lili-énekel-03 (Eifert János felvétele) 2015.12.04.-TheGardenStudio-billentyűs (Eifert János felvétele)

2015.12.04.-Ruhamodellek-fotói (Eifert János felvétele) 2015.12.04.-TheGardenStudio-Ági-Kata-barátok (Eifert János felvétele) 2015.12.04.-MacBook-Pro (Eifert János felvétele) 2015.12.04.-TheGardenStudio_Olasz-Ági-felvétele

2015.12.04.-TheGardenStudio-01_Olasz-Ági-felvétele

2015.12.04.-Eifert-01_Olasz-Ági-felvétele 2015.12.04.-Olasz-Ági-esti-utcán (Eifert János felvétele) Eifert János és Olasz Ági felvételei

2015.12.04.-Eifert-kirakatban_Olasz-Ági-felvétele

Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a Nemzet művésze. Budapest, december 2.

Juhász Ferenc költő, 2012 (Eifert János felvétele) Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a Nemzet művésze.

A költő otthonában, lányai és felesége körében halt meg szerda éjjel, kevéssel éjfél előtt. “Együtt voltunk a végén, és szerintem neki ez volt a legfontosabb, hogy a családja körében legyen. Abban a szerető közegben halt meg, amiben egész életében élt, ami az irodalmon kívül a legfontosabb volt a számára” – mondta Juhász Anna. Felidézte, hogy állapota miatt édesapja már egy ideje nem nagyon beszélt, de a halála előtti napon megszólalt, csak annyit mondott: Tóth Árpád. “Annyira elképesztő dolog, hogy egy embernek akiben már alig van élet, akkor is az jár a fejében ami ő volt: a költészet. Különleges kegyelmi állapot, hogy ez megadatott neki” – tette hozzá.

Juhász Ferenc indulását, egész pályáját és életművét határhelyzetek formálták. Költő-forradalmát Juhász Ferenc 1954-es Dózsa-eposzában, A tékozló országban kezdte el, amely nemcsak a szocialista rendszer önelégültségét provokálta, hanem az irodalmi közízlést is. Nemcsak faluja kétnemzetiségű, hanem családja is félig magyar, félig sváb származású. Indulása a második világháborút követő koalíciós időkre esett, költőként egy történelmi korforduló szülötte. Versei csak rövid ideig kapcsolódnak az örökölt népies eszményekhez, 1954 óta olyan egyéni alkotói világot alakít ki, amely a neoavantgárd kereteit ugyanúgy szétfeszíti, mint a posztmodern irodalmi poétikáját. Szociológiai képlete is határhelyzetre utal: a szegénységből emelkedett fel, de nem elégedett meg a maga szűkebb világának kifejezésével, hanem emancipációra vágyott, amelynek záloga – egész életműve tanúsága szerint – az egyetemesség és kozmikus látás.

Juhász Ferenc 1928. augusztus 16-án született Bián, egy magyar–sváb faluban. Apja kőműves, 1950. február 20-án halt meg tüdővészben, anyjának cseléd- és napszámos sors jutott. Testvére Juhász Gyula (1930–1993) történész. 1946-ban beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetemre, magyar–szanszkrit szakra. 1947-ben gyári munkás a Francia–Magyar Pamutipari Műveknél, majd 1948 augusztusában a budapesti József Attila Népi Kollégium tagja, s 1948 őszétől folytathatja egyetemi tanulmányait. Az egyetemet az első félévi vizsgák után abbahagyja. Felesége szüleit 1948-ban kulákká nyilvánítják, apósa a szegedi Csillag Börtönbe kerül, s ott raboskodik 1955-ig.

1950-ben A Sántha család című könyvéért József Attila-díjban részesül, 1951-ben Apám című verséért megkapja a Kossuth-díj ezüst fokozatát. Ezután költészete tartós támadások tárgya lesz, s írókongresszusi felszólalása miatt is vádolják (1951). Egyidejűleg családi életét is súlyos bajok kísérik. Az irodalmi élet konfliktusai és a magánélet tragédiái azonban sikerrel keverednek mind a társadalmi életben, mind pedig az alkotásban. 1952-ben részt vesz a második békekongresszuson Bécsben, ahol többek között Sartre-ral és Aragonnal találkozik.
1954-ben megjelenik korszakos eposza, a Tékozló ország. 1955–56-ban a Bodnár György és Simon István szerkesztette Új Hang vezető költője lesz, olyan versekkel jelentkezik, mint a Szarvassá változott fiú – Szarvas-ének címen. 1956 forradalmát és annak leverését Budapesten éli át. 1957-től egyre mélyebb depresszióba süllyed, s kórházba kerül.

1956 után első új kötetének (Harc a fehér báránnyal) a megjelenését 1965-ig nem engedélyezik, s a benne lévő egyik vers – József Attila sírja – újra heves támadásokat vált ki vele szemben. 1965 után azonban minden kötete időben megjelenik a Szépirodalmi Könyvkiadónál, s 1978 és 1980 között összes verseinek gyűjteménye is kiadásra kerül (Juhász Ferenc művei – 1. Versek és époszok, 2. Époszok és versek, 3. Versprózák). 1960-ban angol nyelven is megjelenik egy-egy versgyűjteménye: először a Penguin Kiadó publikál egy kötetet, melyben Weöres Sándorral együtt szerepel. Majd az Oxford Kiadó teszi közzé válogatott verseit Duczynska Ilona és Kenneth McRobbie fordításában. Ezek mellett verseskönyvei jelennek meg németül (Suhrkamp), finnül, svédül, lengyelül, litvánul, héberül, olaszul, franciául, bolgárul és szerbül. Megkapja a Művészeti Alap Nagydíját. 1993-ban a Strugai Arany Koszorú átadásakor egy kétnyelvű (magyar–macedón) verseskönyve is megjelenik Pascal Gilevski fordításában és tanulmányával.
1963-ban bekapcsolódik az Új Írás című folyóirat szerkesztésébe, melynek 1974-től 1991-ig főszerkesztője. 1975–1976-ban Nobel-díjra terjesztik elő. 1971-ben megkapja a Radnóti Miklós-díj fődíját, s 1973-ban újra Kossuth-díjban részesítik (arany fokozat). Tulajdonosa a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Nemzet Művésze kitüntetésben részesül.

Forrás: MTI / PIM – DIA