János Eifert - Photographer

Archive for July, 2016

A Napút folyóirat online-kiadása tematikus fotópályázatot hirdet…

NaputOnline pályázatához

Tematikus fotópályázat!

A Napút folyóirat online-kiadása tematikus fotópályázatot hirdet.

A témát a versenyre jelentkezők maguk határozzák meg.
Hét-tizenkettő – fekete-fehér vagy színes – fényképfelvételből álló sorozatokat várunk, melyek egy-egy (tágan értett) tárgyban megragadható központi momentumról  készülnek – például: kémények, kavicsformák, fodrászüzletek, kihalt gyártelep. Kiszorulnak hát az elbírálásból az olyan (jobbára) elvont fogalmak ihlette alkotások, mint: merengés, álom, grimaszok…

Egy-egy pályázó maximum három sorozatot küldhet el címünkre:naputfoto@gmail.com.

Sorozatokon belül elvárás az egységes, lehetőleg szabvány (4:3, 3:2 stb.) képforma. A felvételek fájlmérete lehetőleg ne haladja meg a 4 Mb-ot.

Határidő: 2016. szeptember 30.
(Az eredeti, augusztus 21-i határidőt meghosszabbítjuk.)

Eredményhirdetés (a pályázat összegezése) idén október végére várható.

A nyertesek (számukat előre nem határozzuk meg) oklevelet s a Napkút Kiadó könyvcsomagját kapják. A legjobb munkákat a naputonline.hu folyamatosan közli. (A pályázaton való részvételükkel a szerzők egyúttal hozzájárulnak a beküldött fényképfelvételeik egyszeri közzétételéhez.)

A zsűri: Eifert János fotóművész, Fucskó Miklós művészeti szerkesztő, költő, Hegedűs Gyöngyi költő

Eifert János: Bali az Istenek szigete – Nagylátószög, 2016. július 29.

Nagylátószög, 2016. július 29. –  https://nagylatoszog.hu/2016/07/29/bali-az-istenek-szigete/

2016.07.29.-Nagylátószög_Bali-az-Istenek-szigete

Bali az Istenek szigete

Balit az Istenek szigetének is nevezik, mégpedig a több ezer kisebb és nagyobb szentély és templom miatt. Szinte minden utcasarkon található egy-egy templom, szentélyből vagy házi oltárból pedig nemcsak a házak hátsó udvarain, tereken, útkereszteződésekben, hanem még a rizsföldeken, a dzsungelekben, a vulkánok krátereiben, a tengerből kiemelkedő sziklákon is találni ezerszámra. A hárommilliós szigeten a vallás és a mindennapi élet igencsak összefonódott. Sok a muszlim és a buddhista, de legnagyobb számban a balinéz-hinduk élnek. Vallásukban sajátosan keveredik az indiai eredetű hindu, és egy adag ősi animizmus, azaz a természet Istenként való tisztelete. Korábbi beszámolómban már említettem, hogy itt az emberek szeretik az ünnepeket, amelyek egyben az isteneknek áldozó rítusokat is jelenti. Ünneplik a születést, majd a kisgyermek bemutatását a falu lakóinak, a fogreszelési ceremóniát, amikor a szemfogak lereszelésével megszabadítják a fiatalokat a rossz tulajdonságaiktól. Ünneplik az ifjú párok egymásra találását, végül az élet elmúlását is, hiszen az itt élők hisznek a lélek újjászületésében. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak.

Ács László útikönyvében szinte költői képekben ír a szigetről: „Bali a trópusi paradicsom. Földi édenkert, ahol a festői tájképhez a halványzölden ringatózó rizsföldek adják az alapszínt, ahol az azúrkék víz fölé hajló pálmák árnyékfoltjain szikrát vet a fehér homokpad, s a tenger felszíne alatt szivárványszín halak és teknősök játszanak az ünnepi díszbe öltözött korallok között. Bali a démonok és az istenek szigete. Az indonéz tűzgyűrű egyik csodálatos láncszeme, ahol a vulkánokban lakó istenek időnként égre törő füstoszlopokkal és izzó lávafolyamokkal adják ki haragjukat. Az összeolvadt álom és valóság, ahol a hagyományok és a szigetet körüllengő varázs a mindennapok részét képezik.”

Az ember, amíg nem találkozik a valósággal, hajlamos azt gondolni az ilyen leírásokról, hogy ezek idegenforgalmi propaganda céljából született giccses, csöpögős mondatok, amelyekkel turistákat lehet vonzani az „Istenek szigetére”.  A valóság azonban rácáfolt minden előítéletre, hiszen Bali szigetén számos csodát találtunk: a gazdag növény- és állatvilágot, az érintetlen tengerpartokat, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel teli nyüzsgő mindennapokat. A Jatih Luwih zöldellő rizsteraszaitól a Tanah Lot tengerparti templomon keresztül a Kintamani-Batur vulkánt tükröző tavakig, vagy az Ubud melletti majomerdőtől a Goa Lawah denevértemplomig, az ünnepek és játékok, szertartások kisebb-nagyobb helyszínéig. Jegyzeteimben gyarapodnak a földrajzi nevek, helymegjelölések – Balangan Beach, La Joya bungalow, Jimbaran halpiac, Nusa Dua (2 sziget), Beduguli botanikuskert, Tamblingan Tó, Munduk vízesés, Penglipuran, Bingin, Kuta, Uluwatu, Tegallalangi, Sanur – amelyek mögött arcok, találkozások, rácsodálkozások rejlenek. Egyik-másik élményt talán sikerült képpé varázsolni…

Eifert János

Eifert János és tanítványai kiállítása – Promenád.hu, 2016. július 18.

Promenád.hu, 2016. július 18.

2016.07.18.-Promenad.hu_Eifert-János-és-tanítványai-kiállítása

http://promenad.hu/cikk/eifert-janos-es-tanitvanyai-kiallitasa-168459

Kamerakalandok. Vásárhelyi Hírek, 2016. július 17.

2016.07.17.-Vásárhelyi-Hírek_Kamerakalandok-Balin

Vásárhely neves szülötte, Eifert János fotóművész ezúttal orientális témát és tudósítást küldött a Vásárhelyi Hírek olvasóinak. Képekkel!

Szük Norbert és Dezséry-Szük Dorottya művész-házaspár kéz a kézben szerveznek álomszerű utazásokat Balira. Mindkét fiatal külön-külön ment új életet kezdeni Indonéziába. Balin ismerkedtek meg, és kint házasodtak össze. A találkozásból egy babájuk is született…


Hogyan kapcsolódom én ehhez a romantikus történethez? Szük Norbert festőművész régi jó barátom, aki tudta, hogy sikeres workshopokat, fotósprogramokat vezettem már nemcsak Magyarországon, hanem a világ különböző országaiban. Megkérdezte, lenne-e kedvem egy BaliDali túrára, szürreális fotóworkshopokkal, kiállítási lehetőségekkel és kalandtúrával? Szinte rögtön igent mondtam. Meghirdettük, összejött a tehetséges fotósokból álló csapat és most itt vagyunk Indonéziában, Bali szigetén, ahol szakmai-művészi vezetésemmel – Mario Blanco (BaliDali), Indonézia leghíresebb fotóművészének és festőművészének meghívására – már nyakig benne vagyunk a fotós kalandtúrában. Ezúton ígérem, hogy sorozatban fogok beszámolót küldeni a Vásárhelyi Hírek számára – írja Eifert János.


Először is, a képek mellé néhány mondat arról az országról, szigetről, ahol megkezdtük a fotós kalandtúránkat:

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, több, mint 18 000 sziget alkotja, melyek közül kb. 6000 szigeten élnek emberek. Bali – utazásunk célpontja – sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr-, és fémművességet valamint a zenét.

Balin a gazdag növény- és állatvilággal, az érintetlen tengerpartokkal, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel találkozhatunk. Ubud, a sziget kulturális és művészeti központja kicsit enyhébb idővel, csodás templomokkal és lenyűgöző rezervátumokkal nyűgöz le bennünket. Megannyi fotótéma, az SD-kártyák sorra telnek meg, esténként – vagy inkább éjszakánként – le kell töltenünk a winchesterre, hogy másnap hajnalban újrakezdhessünk fényképezni. Nem ritkán hajnali két-három órakor indulunk, hogy egy-egy tájat még napkeltekor fényképezhessünk. Nemcsak a tájak, hanem az emberek, legfőképpen a balinéz spiritualitás érdekel bennünket. Számomra a legnagyobb élményt maguk az emberek jelentik.


Közben figyelünk, tájékozódunk, emberekkel beszélgetünk. Mint a szivacs, felszippantunk minden szépséget és gondolatot, amely körül vesz bennünket. Magunk is megtapasztalhattuk, hogy Bali lakói mennyire kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.


Sok tapasztalat, felfedezés, élmény és szeretet – amikkel találkozunk – képpé formálódik. Ezekből kínálok kis ízelítőt, és folytatom majd a következő napokban, ahogy megígértem.


Balinéz esküvő – Eifert János képriportja. Nagylátószög, 2016. július 17.

2016.07.17.-Nagylátószög_Balinéz-esküvő https://nagylatoszog.hu/2016/07/17/balinez-eskuvo/

Balinéz esküvő

Eifert János képriportja

Előző képriportomban a fogreszelő szertartásról mutattam be képeket. Ez a ceremónia szervesen kapcsolódott az esküvői szertartáshoz, szinte annak részeként zajlottak az események. Szük Norbert festőművész – a fotótúra szervezője – így vezette be a témát:

„Ezen a szigeten a fehér ember szerencsét hoz az esküvőn. Azonban a nagy nap dátumát nem az ifjú pár határozza meg, hanem az Istenek. Ráadásul a vőlegény hasonlóan szíve választottjához hatalmas arany ékszerekben és kilónyi sminkkel vesz részt a ceremónián. Indonéziában, Bali szigetén jártunk.

Noha a turizmusnak köszönhetően manapság egyre nagyobb divat európaiaknak Balin házasságot kötni, ezúttal inkább egy tradicionális balinéz esküvőt látogattunk meg. A helyi hagyományok szerint egy esküvői szertartás nem kizárólag a szervező család ”ügye”, a közösségből sokan részt vesznek az előkészületekben: helyszín dekoráció, áldozati kosarak elkészítése, főzés, gamelán népzene.

Ám mielőtt elmerülnénk a részletekben, az egyik legfontosabb különbség: az esküvő dátumának kiválasztása abszolút nem a fiatal pár döntése. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak. Így a ceremónia is egy úgynevezett kalendárium alapján dől el, melyben dátumhoz kötött napok szerepelnek. Amennyiben az esküvőre alkalmas nap szerdára esik, akkor aznap kelnek egybe. Miután ez egy egész napos esemény, így aznapra mindenki szabadságot vesz ki, a gyerekek pedig nem mennek iskolába. A balinéz hagyományok között kiemelt szerepe van az esküvőnek, így sértőnek számít a meghívást nem elfogadni. Sőt, minden visszautasítást számon tartanak, és hasonló esetben ”viszonozzák a kedvességet”. A házasulandó családok anyagi helyzete erősen befolyásolja a ceremónia díszességét. Például szegényebb családoknál a zene és az alkohol teljesen kimarad a menüből, és az ételeket is külsős segítség nélkül próbálják megoldani. Egyből azonban a legszegényebbek sem engednek: az Isteneknek mindig és minden körülmények között meg kell adni, ami jár. Az Istenek számára tartott ceremónia akár órákon át is tarthat a család szentélyében, ahol kizárólag a legszűkebb családtagok vehetnek részt, a násznép pedig ezen idő alatt eszik. Természetesen szigorúan külön a férfiak és a nők. A gyengébbik nem képviselő csak akkor járulhatnak az asztalhoz, ha a férfiak befejezték az evést.

Az esküvőn a fehér ember jelenléte áldást és szerencsét jelent. A helyiek ezért rugalmasan kezelik az arra tévedők bámészkodását, és gyakran hívják be az európai idegeneket.”

A téma megközelítését illetően könnyű dolgunk volt, hiszen a sofőrünk, Wayan Jo rokonságából kerültek ki a ceremónia „főszereplői”, és kifejezetten kérték a jelenlétünket, és hogy fényképezzük az esemény minden részletét. Így tudtunk közel kerülni az emberekhez, és a ceremónia legintimebb pillanataihoz, anélkül, hogy ez bárkit is zavart volna. Jelenlétünk a fényképezőgéppel szinte a szertartás részeként hatott. Természetesen volt alkalmunk a menyasszonnyal, vőlegénnyel, a szülőkkel és a rokonsággal, valamint a vendégek egyikével-másikéval megismerkedni, és – Dezséry Dorottya tolmácsolásában – kicsit beszélgetni. De volt lehetőség az indonéz konyha pompás ízeibe – a lakodalmi ételekbe – belekóstolni. A nasi goreng (sült rizs), lumpia (zöldséges tavasz tekercs), a szaté nevű pálcikás rablóhús, az édes-csípős mogyorószósszal nyakon öntött párolt zöldség (gado-gado), a bebek betutu, azaz sült kacsa, és a bé guling (esetleg babi guling) remek fűszerek kavalkádjával megszórt különlegességek, majd az édességek, gyümölcsök is igazolhatóan emlékezetesek maradtak számomra. Az italok közt a teát említeném első helyen, nemcsak a gyümölcsturmixokat, söröket – Anker, Bali Hai, Bintang és San Miguel – és az arak néven emlegetett rizspálinkát.

Nem akarok a részletekben elmerülni, a gasztronómiai tapasztalásaimat tovább ragozni, hiszen ezek csak részei a nagy eseménynek. Fényképeimmel megkíséreltem, hogy átfogó és érzékletes képet adjak a ceremónia egészéről és részleteiről.

Fogreszelés ceremónia Balin – Eifert János képriportja. Nagylátószög, 2016. július 16.

2016.07.16.-Nagylátószög_Fogreszelés-ceremónia-balin https://nagylatoszog.hu/2016/07/16/fogreszeles-ceremonia-balin/

Fogreszelés ceremónia Balin

Eifert János képriportja

A balinéz emberek nagyon szeretnek ünnepelni. Ünneplik a születést, majd a kisgyermek bemutatását a falu lakóinak, a fogreszelési ceremóniát, amikor a szemfogak lereszelésével megszabadítják a fiatalokat a rossz tulajdonságaiktól. Ünneplik az ifjú párok egymásra találását, végül az élet elmúlását is, hiszen az itt élők hisznek a lélek újjászületésében.

A mai napon lehetőségünk volt egy balinéz esküvőn (Meszakapan) részt venni és fényképezni, amelyhez hozzátartozott egy fogreszelés ceremónia is.

De mi is az a fogreszelés ceremónia?

Én először vagyok Balin, de feltűnt, hogy az itteni emberek fogsora milyen szép egyenes. Kis kérdezősködés, kis irodalom, és megtudtam, hogy ez azért van, mert lereszelik a szemfogukat és ahhoz reszelik hozzá a körülötte lévő fogakat. A Mesangih, azaz a fogreszelés rítusa, a felnőttkor kezdete. Rituális szertartás, melynek során az illető felső fogsora középső hat fogának rágófelületét lereszelik. Ezáltal a fiatalokat jelképesen megszabadítják a hat rossz tulajdonságtól: a haragtól, a kapzsiságtól, az irigységtől, az iszákosságtól, a butaságtól és a bujaságtól. A fogreszelési szertartás után az illető már a felnőttek közé tartozik, azok minden jogával és kötelességével, de a legfontosabb, hogy immár készen áll a házasságra.

Eifert János

Balinéz esküvő, Indonézia, 2016. július 15.

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-érkeznek (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny fiával (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny kislánya-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny, a sofőrünk (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny fiának a barátja (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny felesége (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Wayan Jo Johny családjával (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-02 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartás (Photo: Eifert János)

Balinéz esküvő. Előző képriportomban a fogreszelő szertartásról mutattam be képeket. Ez a ceremónia szervesen kapcsolódott az esküvői szertartáshoz, szinte annak részeként zajlottak az események. Szük Norbert festőművész – a fotótúra szervezője – így vezette be a témát:

„Ezen a szigeten a fehér ember szerencsét hoz az esküvőn. Azonban a nagy nap dátumát nem az ifjú pár határozza meg, hanem az Istenek. Ráadásul a vőlegény hasonlóan szíve választottjához hatalmas arany ékszerekben és kilónyi sminkkel vesz részt a ceremónián. Indonéziában, Bali szigetén jártunk.

Noha a turizmusnak köszönhetően manapság egyre nagyobb divat európaiaknak Balin házasságot kötni, ezúttal inkább egy tradicionális balinéz esküvőt látogattunk meg. A helyi hagyományok szerint egy esküvői szertartás nem kizárólag a szervező család ”ügye”, a közösségből sokan részt vesznek az előkészületekben: helyszín dekoráció, áldozati kosarak elkészítése, főzés, gamelán népzene.

Ám mielőtt elmerülnénk a részletekben, az egyik legfontosabb különbség: az esküvő dátumának kiválasztása abszolút nem a fiatal pár döntése. A balinézek erős vallásosságának köszönhetően szinte mindent az Istenek befolyásolnak. Így a ceremónia is egy úgynevezett kalendárium alapján dől el, melyben dátumhoz kötött napok szerepelnek. Amennyiben az esküvőre alkalmas nap szerdára esik, akkor aznap kelnek egybe. Miután ez egy egész napos esemény, így aznapra mindenki szabadságot vesz ki, a gyerekek pedig nem mennek iskolába. A balinéz hagyományok között kiemelt szerepe van az esküvőnek, így sértőnek számít a meghívást nem elfogadni. Sőt, minden visszautasítást számon tartanak, és hasonló esetben ”viszonozzák a kedvességet”. A házasulandó családok anyagi helyzete erősen befolyásolja a ceremónia díszességét. Például szegényebb családoknál a zene és az alkohol teljesen kimarad a menüből, és az ételeket is külsős segítség nélkül próbálják megoldani. Egyből azonban a legszegényebbek sem engednek: az Isteneknek mindig és minden körülmények között meg kell adni, ami jár. Az Istenek számára tartott ceremónia akár órákon át is tarthat a család szentélyében, ahol kizárólag a legszűkebb családtagok vehetnek részt, a násznép pedig ezen idő alatt eszik. Természetesen szigorúan külön a férfiak és a nők. A gyengébbik nem képviselő csak akkor járulhatnak az asztalhoz, ha a férfiak befejezték az evést.

Az esküvőn a fehér ember jelenléte áldást és szerencsét jelent. A helyiek ezért rugalmasan kezelik az arra tévedők bámészkodását, és gyakran hívják be az európai idegeneket.”

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-a-vőlegény-imádkozik (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-A-pár-várakozik-a-vendékek-között (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-fogadják-a-vendégeket (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Gamelán zenekar ütős hangszere (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-A Vőlegény (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-A-Pár-meghívott-fehérekkel (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Fehér-vendégekre-mosolyognak (Photo: Eifert János) Eifert János felvételei

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-a-menyasszony-imádkozik (Photo: Eifert János)

A téma megközelítését illetően könnyű dolgunk volt, hiszen a sofőrünk, Wayan Jon Johny rokonságából kerültek ki a ceremónia „főszereplői”, és kifejezetten kérték a jelenlétünket, és hogy fényképezzük az esemény minden részletét. Így tudtunk közel kerülni az emberekhez, és a ceremónia legintimebb pillanataihoz, anélkül, hogy ez bárkit is zavart volna. Jelenlétünk a fényképezőgéppel szinte a szertartás részeként hatott. Természetesen volt alkalmunk a menyasszonnyal, vőlegénnyel, a szülőkkel és a rokonsággal, valamint a vendégek egyikével-másikéval megismerkedni, és – Dezséry Dorottya tolmácsolásában – kicsit beszélgetni. De volt lehetőség az indonéz konyha pompás ízeibe – a lakodalmi ételekbe – belekóstolni. A nasi goreng (sült rizs), lumpia (zöldséges tavasz tekercs), a szaté nevű pálcikás rablóhús, az édes-csípős mogyorószósszal nyakon öntött párolt zöldség (gado-gado), a bebek betutu, azaz sült kacsa, és a bé guling (esetleg babi guling) remek fűszerek kavalkádjával megszórt különlegességek, majd az édességek, gyümölcsök is igazolhatóan emlékezetesek maradtak számomra. Az italok közt a teát említeném első helyen, nemcsak a gyümölcsturmixokat, söröket – Anker, Bali Hai, Bintang és San Miguel – és az arak néven emlegetett rizspálinkát.

Nem akarok a részletekben elmerülni, a gasztronómiai tapasztalásaimat tovább ragozni, hiszen ezek csak részei a nagy eseménynek. Fényképeimmel megkíséreltem, hogy átfogó és érzékletes képet adjak a ceremónia egészéről és részleteiről.

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-önkiszolgálnak (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-az-utcán (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-04 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-03 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-02 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Vendégek-hozzátartozók (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-03 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Várakozó-menyasszony (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Várakozás-a-szertartásra (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartásvezető (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Szertartást-vezető-énekel (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Énekesek (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartás-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-szertartás (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Menyasszony-szertartás-előtt (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Közreműködő-asszony (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Kisfiú-és-a-koszorúslányok (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Kántálók (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Gyűlnek-az-ajándékok (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Kislány-nagyapja-védettségében (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Gyerekarc-a-vendégek-közt (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-Érkeznek-a-vendégek (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Balinéz-esküvő-folyik-a-szertartás (Photo: Eifert János)

Fogreszelés ceremónia Balin, 2016. július 15.

2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-02 (Photo: Eifert János)

A balinéz emberek nagyon szeretnek ünnepelni. Ünneplik a születést, majd a kisgyermek bemutatását a falu lakóinak, a fogreszelési ceremóniát, amikor a szemfogak lereszelésével megszabadítják a fiatalokat a rossz tulajdonságaiktól. Ünneplik az ifjú párok egymásra találását, végül az élet elmúlását is, hiszen az itt élők hisznek a lélek újjászületésében. A mai napon lehetőségünk volt egy balinéz esküvőn (Meszakapan) részt venni és fényképezni, amelyhez hozzátartozott egy fogreszelés ceremónia is.

2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-01 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-07 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-04 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-03 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-06 (Photo: Eifert János)

De mi is az a fogreszelés ceremónia?

Én először vagyok Balin, de feltűnt, hogy az itteni emberek fogsora milyen szép egyenes. Kis kérdezősködés, kis irodalom, és megtudtam, hogy ez azért van, mert lereszelik a szemfogukat és ahhoz reszelik hozzá a körülötte lévő fogakat. A Mesangih, azaz a fogreszelés rítusa, a felnőttkor kezdete. Rituális szertartás, melynek során az illető felső fogsora középső hat fogának rágófelületét lereszelik. Ezáltal a fiatalokat jelképesen megszabadítják a hat rossz tulajdonságtól: a haragtól, a kapzsiságtól, az irigységtől, az iszákosságtól, a butaságtól és a bujaságtól. A fogreszelési szertartás után az illető már a felnőttek közé tartozik, azok minden jogával és kötelességével, de a legfontosabb, hogy immár készen áll a házasságra.

2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-10 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-08 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-12 (Photo: Eifert János) 2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-13 (Photo: Eifert János)

2016.07.15.-Bali-Fogcsiszoló-ceremónia-11 (Photo: Eifert János)

Eifert János felvételei

BaliDali fotótúra, Indonézia 2016. július 1-17.

2016.07.03.-Ági-a-tengernél-pálmák-alatt2016.07.07.-Bali-Goa-Lawah-KisfiúBalinéz-kunyhónál (Photo: Eifert János)2016.07.07.-Bali-Goa-Lawah-Balinéz-család-a-tengerparton (Photo: Eifert János)2016.07.07.-Bali-Batúr-tó-Tálalják-az-ételt (Photo: Eifert János)2016.07.07.-Bali-Batúrtó-Halak-tálon (Photo: Eifert János)2016.07.06--Bali-Szertartás-a-tótemplomnál-01 (Photo: Eifert János)2016.07.04.-Fiúcska-a-halpiacon (Photo: Eifert János)2016.07.04.-Bali-Két-kislány-a-tengerprton (Photo: Eifert János)2016.07.03.-Bali-Balangan-Beach-Idős-asszony (Photo: Eifert János)2015.07.07.-Bali-Penglipura-Skanzen-házacskái2016.07.06.-Bali-Szertartás-a-tónál-04 (Photo: Eifert János)2016.Július 5-6-7 én nagyszabású és szürreális fotós workshopok Balin/Indonéziában magyar fotóművészekkel.
A Foto Workshopok Mario Blanco Indonézia/Bali leghíresebb művésze és a DoNor Art szervezésében Bali legszebb helyein, Eifert János szakmai vezetésével.
Eifert János
Olasz Ágnes
Dóra Csörögi
Dezséry Dorottya
Laszlo Papp
Tamás Bárdos
Zsuzsanna Egri
Grünwald Krisztina
Szük Norbert/Ed Narrow

2016.07.06.-Bali-Szertartás-a-tónál-04 (Photo: Eifert János)

2016.Július 5-6-7 én nagyszabású és szürreális fotós workshopok Balin/Indonéziában magyar fotóművészekkel.
A Foto Workshopok Mario Blanco Indonézia/Bali leghíresebb művésze és a DoNor Art szervezésében Bali legszebb helyein, Eifert János szakmai vezetésével.
Résztvevők: Eifert János, Olasz Ágnes, Dóra Csörögi, Dezséry Dorottya, Papp László, Bárdos Tamás, Egri Zsuzsanna, Grünwald Krisztina, Szük Norbert/Ed Narrow

Bhinneka Tunggal Ika „Egység a különbözőségben”

A felül piros, alul fehér indonéz nemzeti zászló, a Sang Saka Merach mellett a másik fontos szimbólum az ország címerállata, a teremtő energiát jelképező arany sas, a Garuda. Az arany szín a nemzet nagyságára (Indonesia Raya) utal, ám a tollak számának is sajátos jelentése van. A sas karmai közt tartott szalag felirata Indonézia nemzeti mottója: Bhinneka Tunggal Ika, vagyis „Egység a különbözőségben”. A XV. századból származó felirat az indonéz népek különböző etnikai és kulturális hátterének ellenére meglévő egységét hangsúlyozza.

Szük Norbert és Dezséry-Szük Dorottya művész-házaspár kéz a kézben szerveznek álomszerű utazásokat Balira. Mindkét fiatal külön-külön ment új életet kezdeni Indonéziába. Balin ismerkedtek meg, és kint házasodtak össze. A találkozásból egy babájuk is született…

Hogyan kapcsolódom én ehhez a romantikus történethez? Szük Norbert festőművész régi jó barátom, aki tudta, hogy sikeres workshopokat, fotósprogramokat vezettem már nemcsak Magyarországon, hanem a világ különböző országaiban. Megkérdezte, lenne-e kedvem egy BaliDali túrára, szürreális fotóworkshopokkal, kiállítási lehetőségekkel és kalandtúrával? Szinte rögtön igent mondtam. Meghirdettük, összejött a tehetséges fotósokból álló csapat és most itt vagyunk Indonéziában, Bali szigetén, ahol szakmai-művészi vezetésemmel – Mario Blanco (BaliDali), Indonézia leghíresebb fotóművészének és festőművészének meghívására – már nyakig benne vagyunk a fotós kalandtúrában. Ezúton ígérem, hogy sorozatban fogok beszámolót küldeni a Nagylátószög számára.

Először is, a képek mellé néhány mondat arról az országról, szigetről, ahol megkezdtük a fotós kalandtúránkat:

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, több, mint 18 000 sziget alkotja, melyek közül kb. 6000 szigeten élnek emberek. Bali – utazásunk célpontja – sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr-, és fémművességet valamint a zenét.

Balin a gazdag növény- és állatvilággal, az érintetlen tengerpartokkal, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel találkozhatunk. Ubud, a sziget kulturális és művészeti központja kicsit enyhébb idővel, csodás templomokkal és lenyűgöző rezervátumokkal nyűgöz le bennünket. Megannyi fotótéma, az SD-kártyák sorra telnek meg, esténként – vagy inkább éjszakánként – le kell töltenünk a winchesterre, hogy másnap hajnalban újrakezdhessünk fényképezni. Nem ritkán hajnali két-három órakor indulunk, hogy egy-egy tájat még napkeltekor fényképezhessünk. Nemcsak a tájak, hanem az emberek, legfőképpen a balinéz spiritualitás érdekel bennünket. Számomra a legnagyobb élményt maguk az emberek jelentik.

Közben figyelünk, tájékozódunk, emberekkel beszélgetünk. Mint a szivacs, felszippantunk minden szépséget és gondolatot, amely körül vesz bennünket. Magunk is megtapasztalhattuk, hogy Bali lakói mennyire kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.

A sok tapasztalat, felfedezés, élmény és szeretet – amikkel találkozunk – képpé formálódott. Ezekből kínálok kis ízelítőt, és folytatom majd a következő napokban is.

Eifert János

Bhinneka Tungal Ika – Egység a különbözőségben. Eifert János képes beszámolója Baliról – Nagylátószög, 2016. július 13.

2016.07.13.-Nagylátószög_Bhinneka-Tunggal-Ika_Egység-a-különbözőségben

Bhinneka Tunggal Ika „Egység a különbözőségben”

Eifert János képes beszámolója Baliról

A felül piros, alul fehér indonéz nemzeti zászló, a Sang Saka Merach mellett a másik fontos szimbólum az ország címerállata, a teremtő energiát jelképező arany sas, a Garuda. Az arany szín a nemzet nagyságára (Indonesia Raya) utal, ám a tollak számának is sajátos jelentése van. A sas karmai közt tartott szalag felirata Indonézia nemzeti mottója: Bhinneka Tunggal Ika, vagyis „Egység a különbözőségben”. A XV. századból származó felirat az indonéz népek különböző etnikai és kulturális hátterének ellenére meglévő egységét hangsúlyozza.

Szük Norbert és Dezséry-Szük Dorottya művész-házaspár kéz a kézben szerveznek álomszerű utazásokat Balira. Mindkét fiatal külön-külön ment új életet kezdeni Indonéziába. Balin ismerkedtek meg, és kint házasodtak össze. A találkozásból egy babájuk is született…

Hogyan kapcsolódom én ehhez a romantikus történethez? Szük Norbert festőművész régi jó barátom, aki tudta, hogy sikeres workshopokat, fotósprogramokat vezettem már nemcsak Magyarországon, hanem a világ különböző országaiban. Megkérdezte, lenne-e kedvem egy BaliDali túrára, szürreális fotóworkshopokkal, kiállítási lehetőségekkel és kalandtúrával? Szinte rögtön igent mondtam. Meghirdettük, összejött a tehetséges fotósokból álló csapat és most itt vagyunk Indonéziában, Bali szigetén, ahol szakmai-művészi vezetésemmel – Mario Blanco (BaliDali), Indonézia leghíresebb fotóművészének és festőművészének meghívására – már nyakig benne vagyunk a fotós kalandtúrában. Ezúton ígérem, hogy sorozatban fogok beszámolót küldeni a Nagylátószög számára.

Először is, a képek mellé néhány mondat arról az országról, szigetről, ahol megkezdtük a fotós kalandtúránkat:

Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, több, mint 18 000 sziget alkotja, melyek közül kb. 6000 szigeten élnek emberek. Bali – utazásunk célpontja – sziget Indonéziában. A Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. Indonézia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpasar a déli részén található. A sziget ad nagyrészt otthont Indonézia hindu kisebbségének. Az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja, híres a magas fokon űzött művészetekről, beleértve a táncot, szobrászatot, festészetet, bőr-, és fémművességet valamint a zenét.

Balin a gazdag növény- és állatvilággal, az érintetlen tengerpartokkal, a gazdag néprajzzal és kulturális élettel találkozhatunk. Ubud, a sziget kulturális és művészeti központja kicsit enyhébb idővel, csodás templomokkal és lenyűgöző rezervátumokkal nyűgöz le bennünket. Megannyi fotótéma, az SD-kártyák sorra telnek meg, esténként – vagy inkább éjszakánként – le kell töltenünk a winchesterre, hogy másnap hajnalban újrakezdhessünk fényképezni. Nem ritkán hajnali két-három órakor indulunk, hogy egy-egy tájat még napkeltekor fényképezhessünk. Nemcsak a tájak, hanem az emberek, legfőképpen a balinéz spiritualitás érdekel bennünket. Számomra a legnagyobb élményt maguk az emberek jelentik.

Közben figyelünk, tájékozódunk, emberekkel beszélgetünk. Mint a szivacs, felszippantunk minden szépséget és gondolatot, amely körül vesz bennünket. Magunk is megtapasztalhattuk, hogy Bali lakói mennyire kedvelik a zenét, a költészetet, a táncot és a különböző népünnepélyeket. Különleges tehetséget mutatnak a művészet és a kézművesség iránt; szenvedélyesen rajonganak a fogadással párosuló játékokért, különösen a kakasviadalokért lelkesednek. A jellegzetes bali zenekar, a gamelán különböző ütőhangszerekből, kéthúros hegedűből és fuvolából áll. Minden faluban működik gamelán-klub. A sziget életének szerves része a színpadi játék, különösen a táncjáték, amely vallási célokat, varázslást szolgál, vagy pantomimszerűen egy történetet adnak elő. A bali kézművesek nagy művészi gonddal formálják meg szobraikat, ezüsttárgyaikat, fa- és csontfaragványaikat, akárcsak azokat az állat formájú fakoporsókat is, amelyekben a halottakat az elhamvasztás színhelyére szállítják.

A sok tapasztalat, felfedezés, élmény és szeretet – amikkel találkozunk – képpé formálódott. Ezekből kínálok kis ízelítőt, és folytatom majd a következő napokban, ha igény van rá.

Eifert János

Suguhan Foto di Museum Blanco Renaissance – MONETER.co.id, Indonézia, 2016. július 9.

2016.07.09.-MONETER.co.in_Suguhan-Foto-di-Museum-Blanco-Renaissance

Tri Vivi Suryani: Suguhan Seni Fotografi di Museum Blanco Renaissance

2016.07.09.-ANTARA-BALI_Suguhan-Foto-di-Museum-Blanco-Renaissance

Tri Vivi Suryani
Suguhan Seni Fotografi di Museum Blanco Renaissance

Seorang penari melayang di udara, di antara pepohonan di Bedugul, Bali, mengenakan kain yang tertiup angin. Wajah penari itu terlihat berseri dengan rambut tergerai menawan, tak ubahnya seorang bidadari yang turun dari kahyangan.
Ini merupakan salah satu suguhan karya seni fotografi. Di mana sebuah foto juga mengandung estetika, sehingga memiliki nilai yang tinggi,” ujar Mario Blanco, seorang fotografer dalam sebuah workshop di Museum Blanco Renaissance.

Workshop ini merupakan salah satu rangkaian dari kegiatan “2 Art in 1 Location”, suatu kegiatan tahunan yang terselenggara dengan kolaborasi Museum Blanco Renaissance dan Bali Art Champ Hongaria. Kegiatan ini menampilkan karya-karya terbaik sejumlah pelukis dan fotografer dari Indonesia dan Hongaria, setelah dilakukan “hunting” foto bersama di sejumlah destinasi di Bali.

“Kegiatan ‘2 Art in 1 Location’ ini berlangsung selama dua minggu di Museum Blanco Renaissance. Tahun-tahun sebelumnya, peserta datang dari berbagai daerah di Tanah Air,” ujar Mario Blanco yang juga pemilik Museum Blanco Renaissance.

Khusus tahun ini, lanjut dia, peserta lokal dibatasi hanya seniman dan fotografer dari Bali, berhubung penyelenggaran acara bertepatan dengan hari libur nasional, sehingga jumlah pengunjung museum ramai sekali.

Sementara untuk peserta mancanegara, sejumlah pelukis dan fotografer ternama dari Hongaria datang dengan antusias untuk terlibat dalam “2 Art in 1 Location”. Seperti, Ja’nos Eifert, Norbert Szuk, Dorottya Dezsery dan lainnya.

“Kali ini, ‘hunting’ foto bersama diadakan di Kintamani, Bedugul dan di tempat pembuatan garam tradisional di Amed, Karangasem. Hasil foto ini kemudian kami cetak untuk dipamerkan di Museum Blanco Renaissance,” ucap lelaki kelahiran Ubud ini.
Mario berharap, kegiatan ini dapat menjadi ajang saling memperluas pengetahuan dan berbagi pengalaman antara pelukis dan fotografer yang mengikuti. Ke depan Mario menginginkan “2 Art in 1 Location” ini bisa berlangsung secara rutin setiap tahun, untuk menampilkan berbagai karya terbaik dari pelukis dan fotografer yang mewakili dua negara, Indonesia dan Hongaria.

Kegiatan “2 Art in 1 Location” ini, sudah dilangsungkan sejak tahun 2012. Penggagasnya adalah pelukis Norbert Szuk, yang menginginkan untuk menggelar acara di bidang seni lukis dan fotografi, dan dilangsungkan di Bali.

“Norbert Szuk kemudian menyatakan ide kegiatan ini pada saya, hingga akhirnya bisa terwujud menjadi acara yang berlangsung setiap tahun di Museum Blanco Renaissance,” ujar dia.

Dia melanjutkan, pada akhir Oktober tahun ini, pihaknya diundang oleh Kedutaan RI di Hongaria untuk berpameran seni fotografi dengan tema budaya Bali di negara tersebut.

“Semoga ini menjadi langkah bagus untuk lebih mengenalkan seni fotografi dan budaya Bali ke masyarakat mancanegara,” kata Mario Blanco.

Bukan Fotografer “Jangan menjadi tukang potret, tapi bikinlah seni fotografi agar sebuah foto yang dihasilkan itu lebih dihargai,” ujar Ja’nos Eifert, menekankan pentingnya seseorang yang menggeluti bidang fotografi itu supaya bukan hanya menjadi tukang potret.

Penekanan ini diucapkan secara sungguh-sungguh, ketika Ja’nos memberikan materi di depan audiens workshop “2 Art in 1 Location” di Museum Blanco Renaissance. Ja’nos lantas menunjukkan beberapa karyanya yang telah dikenal publik Hongaria, seperti penari balet, iringan kuda di tepi pantai, serta pemandangan alam yang eksotis.

Sebagai master fotografi kondang di Hongaria, Ja’nos kemudian melanjutkan dengan penjelasan bahwa fotografer di negaranya terbilang banyak jumlahnya. Terutama dari kalangan anak-anak muda dengan karya yang penuh ide, dan sudut pengambilan gambar yang menarik.

Karya-karya fotografi itu kemudian ditampilkan di media sosial dan ditawarkan bagi peminat yang ingin membeli. Melalui cara ini, maka fotografer itu bisa menghidupi diri.

Atau cara lain yang ditempuh untuk menjual karya dan mempopulerkan nama seorang fotografer, adalah dengan menyelenggarakan pemeran. “Foto itu tidak harus selalu bagus, tapi hendaknya memiliki daya tarik dan kekhasan,” ucap Ja’nos.

Sementara itu, Raka Yastra Vinartha, salah seorang peserta workshop yang berasal dari Komunitas Menapak Jejak Leluhur mengatakan, dirinya baru kali ini mengikuti “2 Art in 1 Location”.

“Kegiatan ini amat positif dan kami bersyukur dapat mengikutinya. Kami sebagai anggota Komunitas Menapak Jejak Leluhur, selama ini menggunakan fotografi sebagai media untuk merekam perjalanan budaya di berbagai daerah di Bali,” ucap Raka.

Dikatakannya, berbagai kegiatan budaya yang selama ini menjadi objek foto anggota komunitas, misalnya upacara pengabenan, perang pandan di desa kuno Tenganan atau mengabadikan relief di alur Sungai Pakerisan dan Tukad Petanu.

Setiap melakukan hunting foto, anggota Komunitas Menapak Jejak Leluhur selalu mengenakan pakaian adat. Hal ini sengaja dilakukan, sebagai upaya untuk menghargai apa yang telah diwariskan oleh leluhur terdahulu.

“Kami brsyukur dapat mengikuti ‘2 Art in 1 Location’, yang bisa menjadi ajang untuk bertukar pengalaman bagi seniman lukis dan foto. Sekaligus menjadi media yang tepat untuk lebih menggaungkan budaya Bali di pentas internasional,” ucapnya. (WDY)

Editor: I Gusti Bagus Widyantara