Archive for September, 2016
Fotóművészet – Magyar Krónika kulturális magazin 2016. II. évfolyam 38. szám. Duna TV, Budapest, 2016. szeptember 24. 14:45
Magyar Krónika kulturális magazin 2016. II. évfolyam 38. szám
http://www.mediaklikk.hu/video/magyar-kronika-1638-adas-fotomuveszet/
Műsorunk a Magyar Krónika 2016/5. száma alapján készült, innen származnak az idézetek is.
Külön köszönet:
Boronyák Vivien, Csizek Gabriella, Czigler István, Eifert János, Magyar Fotográfusok Háza, Magyar Tudományos Akadémia, Robert Capa Központ, Varga Marietta
Munkatársak: Bátori Anna Daniela, Bodnár V. Róbert, Csincsi Zoltán, Hábermann Jenő, Horváth Attila, Illés Zoltán, Komora Gábor, Kriskó László, Kun Bálint Tibor, Kun Richárd, Lehner Keve, Nagy Júlia, Pálinkás Attila, Steckl István, Szanyi Györgyi, Tombor Tímea, Turbók Ádám, Varga-Bak Nikolett, Várkonyi Sándor
Kreatív producer: Horváth József, Produkciós vezető: Devich Márton, Gyártási összekötő: Mliner László
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság megrendelésére az MTVA megbízásából készítette a Film-Art Stúdió Kft.
Anyatejjel a világ körül. Az UNICEF Magyar Bizottság, a WHO Magyarország (Hungary) és az On The Spot közös kiállítása a Madách-téren. Budapest, 2016. szeptember 23 – október 12.
Az UNICEF Magyar Bizottság, a WHO Magyarország (Hungary) és az On The Spot közös kiállításán 15 magyar fotóművész – Almási J. Csaba, Baricz Kati, Benkő Imre, Eifert János, Emmer László, Fábián Évi, Gőbölyös Luca, Máté Bence, Nánási Pál, Révész Tamás, Sárosi Zoltán, Stiller Ákos, Szilágyi Lenke, Szombat Éva és Vékás Magdolna – képei láthatók Cseke Eszter és S. Takács András saját fotói mellett. A dokumentumfilmesek az elmúlt 9 hónapban 10 országban jártak gyermekükkel az ománi sivatagtól az Atlasz-hegységig. A kiállítás témája az anyatejes táplálás, a képek az Unicef Magyar Bizottság felhívására készültek. Az anyatejes táplálás világhetén az alkotók a közösségi oldalon hívták fel a figyelmet az ügy fontosságára, és egyben felhívást tettek közzé, hogy más édesanyák is küldjenek szoptatós fotókat saját magukról a kiállításra. A beküldött képek közül több mint száz szerepel a tárlaton montázsokba rendezve.
A tárlattal a szervezetek az anyatejes táplálás fontosságára és elfogadottságára kívánják felhívni a figyelmet a legkülönbözőbb kultúrákban. A tárlattal szeretnénk megerősíteni az édesanyákat abban, hogy akik tudnak és akarnak szoptatni, bárhol és bármikor táplálják nyugodtan a babájukat.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető október 12-ig.
Gergye Krisztián Társulat: Lautrec táncolni fog – bemutató a Művészetek Palotájában, Budapest, 2016. szeptember 22.
A francia koprodukcióban létrejött bemutató Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel. Az aranykornak nevezett előző századforduló Párizsának ellentmondásos atmoszférája elevenedik meg olyan vizualitás keretében, mely Lautrec világának 21. századi posztimpressziója. Az előadás egyben emlékmű, mely a halandóságra, de a lélek halhatatlanságára és a történelmen átívelő örök emberi kérdésekre világít rá. A produkció egyfajta forszírozott szórakoztatás, amelynek műfaji meghatározása a cabaret grotesque. Az élő zenei előadásban – többek között – közreműködik a neves koloratúrszoprán, Kolonits Klára, Philipp György zenei vezető, bábszínészek és táncosok (maga Gergye Krisztián is), megvalósítva a Gergyére jellemző műfaji sokszínűséget. A szereplők olyan neves művészeket jelenítenek meg, akik meghatározók voltak az 1900-as évek Montmartre-jának művészi közegében. A teljesség igénye nélkül: Aristide Bruant, Vincent van Gogh, Mademoiselle Cha-U-Kao, Chocolate, La Goulue, Valentin le Désossé, Oscar Wilde, Yvette Guilbert és természetesen Henri de Toulouse-Lautrec.
Az összművészeti előadás, önironikus humorával túlmutatva a társadalomkritikán, az ember, a bohóc legmélyebb tragédiáját keresi. A szórakoztatás és a színpadi kiszolgáltatottság, a valódi szabadság és a szabadosság kontrasztjából kérdezünk rá emberi minőségünk lényegére.
Az alkotók külön köszönetet mondanak a Budapest Bábszínház műhelyének. A produkciót Roboz Ágnes mesternőnek ajánlják.
A Müpa, a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
XXII. ALFÖLDI FOTÓSZALON 2016 pályázati kiírása
MAGYAR SKÍZ ’56 – a Németh Család kiállítás-performansza. Győr, 2016. szeptember 16 – november 2.
A (VOKE) ARANY JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ és a Fiesta Kortárs Művészeti Alapítvány (9021 Győr, Révai u. 5.)
S Z E R E T E T T E L M E G H Í V J A 2016. szeptember 16-án, pénteken 18 órára, Dr. Németh László fekete-fehér analóg fotóinak, Németh Balázs Kristóf animációs kisfilmjeinek, installációjának, Németh Zoltán Pál analóg és digitális fotográfiáinak, Németh Péter Mikola vizuális-költeményeinek bemutatójára.
Megnyitja: E I F E R T J Á N O S fotóművész –
Közreműködik: I M R O M T U című Vers-koncertjével a MYKOLÁRIUM TRIÓ – Németh Zsófia Nóra (fuvola), Lazarus Stanislaw (doromb), Németh Balázs Kristóf (ütőhangszerek), + a Költő.
A kiállítás kurátora: KÖPÖCZI RÓZSA művészettörténész
Eifert János és Kaproncai Tamás felvételei
MAGYAR SKÍZ ’56
Széljegyzetek a Németh Család kiállítás-performanszához
„Nem szánom én az ostobát,
kinek üres a mennyek boltja:
ki méltó látni a csodát
az a csodát magában hordja.”
(Babits)
Babits Mihály: Babona, varázs című verse jellemezheti leginkább azt családi, össz-művészeti „vállalkozást”, amit a Németh Család: a Nagyapa, Dr. Németh László gyógyszerész, aki ma már dédnagyapa, s a gyermekei: Németh Péter Mikola, Németh Zoltán Pál és az unokák:Németh Zsófia Nóra és Németh Balázs Kristóf, valamint barátaik és alkotótársaik közreműködésével a szemünk láttára, a fülünk hallatára MAGYAR SKÍZ ’56 címmel elénk tártak.
Kezdjük talán a legelején. A Németh Család estében minden bizonnyal igaz lehet az a Hamvas Bélai megállapítás, hogy már jóval a születésünk előtti időkben eldőlt az, hogy kikkel, kivel is fogunk térben és időben, téridőben együtt élni, de akár csak lélegzetet venni is, itt ezen a földön. A történet, aneddig az emlékezetünk elér, a 20. század elején, a rimaszombati, gömöri palóc szép- illetve dédszülők életével kezdődik: Péter Apollóniával a költői lelkületű nagymamával, aki verseket is írt, olyan klasszikus ígéretű kezdő sorokat, mint például, idézem: „Évek-évek sok-sok évek, /Mért is hoztok öregséget?” kérdő mondata. És hát Németh Lajos nagyapával folytatódik, aki árvaságában született kvalitás érzékkel megáldott ember volt. S aki egy páratlan képzőművészeti gyűjteményt teremtett a két világháború között. Ebben a miliőben gyermeknek lenni, már eleve valamiféle művészi indíttatást jelenthetett.
Dr. NÉMETH László (1928. 09.15. Rimaszombat) gyógyszerész.
Hazát a legritkább esetben cserél önszántából az ember. Németh László, aki 1928. szeptember 15-én Csehszlovákiában, Rimaszombatban született. Ifjúként élte meg a 20. század Európájában azt változást, hogy a szülőföld országot cserélt a feje fölött. A Trianon utáni első és második Bécsi döntés határokat módosító történelmi tényei ismertesek számunkra. Így lett Ő menekültként, vállalt sorsa szerint sárospataki diák, majd Magyarországon a gyógyszerészeti egyetem hallgatója, s végül magyar állampolgár. De hogy hogyan élhette meg lélekben ezeket a traumatikus változásokat az egyén, individuum, arról még ma is meglehetősen keveset tudunk, s azt talán a lehető legpontosabban a művészeti alkotásokban követhetjük, érhetjük tetten valóságosan is. Az 1950-es évek elején kezdett fényképezni exakta varex fényképezőgépével, saját maga dolgozta ki felvételeit, melyek a családi fényképalbumban rejtőzködtek eddig.
NÉMETH Péter MIKOLA (1953.07.15. Diósgyőr) Költő, performer, szerkesztő-rendező avantgárd poéziséről:
A MAGYAR SKÍZ ’56 című képverse, vizuális költeménye adja a kiállítás-performansz összegző, mélyen elgondolkodtató főcímét.
De miért is? Első asszociációjában azért, mert ebben a Triptichonban benne foglaltatik sorsosan az egész Németh Család 20. századi élettörténete, melynek cezúráját 1956-os forradalom és szabadságharc adja. A családfő a Hazáért és Szabadságért történt helytállása, a nemzet sorsát is meghatározó vállalása összefüggésben, amit aztán egy életre szólóan egzisztenciális megkülönböztetettség, megfigyelés és megaláztatás követett. Amit valahogy és valamiképp túl kellett élni.
A tarokkban, mint ismeretes a Skíz a „Jolly Joker”, ami „mindet helyettesít” és „mindent üt”. Nem véletlenül kerültek tehát ezekre a tarokk kártyalapokra a költő VisszaSejtesít című kötetében sem, azok a költészeti jelek, amelyekből az evangélium ismeretében kiolvasható a családtörténet is: a Virágvasárnapok, a Fekete- és Fehérvasárnapok történetével a húsvéti ünnepkör liturgiájával az a performansz, amit itt is láthattunk. De ugyanakkor fontosak az évfordulók is, épp most az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója, ami alkalmat ad arra, hogy élő tanúkkal, forradalmárokkal együttesen ülhessük meg „A mélypont ünnepélyé”-t.
NÉMETH Zoltán PÁL (1960.03.28. Eger) Fotográfus, aki érettségi után a Bp-en a Magyar Filmlaboratórium, Művelődési Minisztérium Filmigazgatóság Filmgyártás Felsőszakán végzett. A két testvér közötti hét év különbség, ami már gondolkozás szempontjából generációváltásnak tekinthető, s ez a művészetekben jellemző módon irányváltásokkal is jár Zoltán és Mikola estében alig érzékelhető. A képek és versek, a versek és a képek nem illusztrációi egymásnak, hanem sokkal inkább a megélt valóságos világok leképezései, amelyek a lehető legszélesebb asszociációs terekben léleg(k)eznek, mozognak és érintkeznek is.
Így született meg 2006-ban NPM MYSTERIUM CARNALE / TESTTÉ VÁLT HITTITOK – Homage ’a Pilinszky János című verseskötete NZP Fotográfiáival, majd 2008-ban hasonló alapokon látott napvilágot a Napkút és a Magyar Műhely Kiadóknál NPM Válogatott és új verseinek, költészeti montázsainak, irodalmi és fotóművészeti performanszainak VISSZASEJTESÍT című kötete NZP fotográfiáival, valamint CSORBA Simon László grafikáival és közös performanszaikkal. Ez a két könyv is annak bizonyossága, hogy a Németh Testvérek alkotó ereje, a kozmikus egészben valami egészen kivételes összművészeti szimbiózisban létezik, ihletetten, egymás művészetét kiegészítve,
fel- és megerősítve. A most kiállított korai és új munkái is erre engednek következtetni. Közöttük a két nagyméretű poszter: A TEMPLOM FÜGGÖNYE, valamint a BARTAL-CORPUS a megerősítő kétsoros verses képaláírással: „Tánc a valóság élén./ Megfeszített karok ölelése.” Továbbá a TRIPTICHON, ami már a hagyományos alapokat elhagyva, egy egészen más, a fotoperformansz újabb lehetőségeinek irányában kísérletezik tovább.
NÉMETH Balázs KRISTÓF (1990.03.14., Vác) mozgóképművész, animációs filmrendező, a Bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola oktatója, aki diploma kiállítását: 2014-ben, a Budapesti Metropolitan Egyetemen BŰRO – „A bürokrácia diszkrét bája” címmel rendezte a budapesti kArton Galériában, az Alkotmány utcában, az Országház tőszomszédságában alkotó-társaival együtt. Bátorság kellett ehhez is. Ennek egyik video installációja látható a kiállításon: „A bürokrácia oltára” címmel
Vad világunk – a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesülete fotókiállítása a Klebelsberg Kultúrkúriában, Budapest, 2016. szeptember 15 – október 4.
“VAD VILÁGUNK”
A Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesülete tagjainak kiállítását Eifert János fotóművész nyitotta meg, és 2016. október 9-ig tekinthető meg Budapesten, a Klebersberg Kultúrkúriában.
35 alkotó, 70 szempár, 10 év munkája, 3650 nap, közel 1.000.000 expozíció… Az ebből válogatott közel 40 kép – Apfel Ágnes, Bánszki Judit, Benkő Erika, Darázs Zsolt, dr. Horváth Erzsébet, dr. Szakolczai Krisztina, Erdélyiné Csorba Edit, Fürst Anikó, Gyóni Magdolna, Hajszter Csilla, Hartmann József, Hulényi Gábor, Imre Tamás, Jaszenák Zsuzsanna, Juhász Balázs, Kércz Tibor, Kolluder Csaba, Komáromi Csaba, Kovács Adrienn, Laki Zoltán, Lugosi Zoltán, Magyar Csilla, Munkácsiné Aradi Mária, Nagy András, Rávai Zsuzsanna, Remes Gábor, Söményi Gábor, Suhayda László, Szabó Irma, Szupkay Ildikó, Tellér Péter, Tóth Brigitta, Tóth Lajos, Wippelhauser Richárd és Zoboki-Barát Adrienn munkái – festővásznon jelennek meg a látogatók előtt. Pillanatnyi érzelmi hangulatokat, természetben élő állatokat, a természet apró csodáit, magyarországi és vad tájakat közvetítenek a néző felé. A kiállításon megtekinthető alkotások, mind a fény, a kompozíció, a látásmód és a természet csodálatos geometriai formái teszik izgalmassá. A kiállítás változatosságát pedig az alkotók különböző látásmódjának sokszínűsége adja. A művészi természetfotók szemlélése közben elgondolkodhatunk a fotográfia, mint kifejező eszköz fontosságáról a mai rohanó globalizációs világunkba, és egyben felhívják a figyelmet az ember és a természet szoros kapcsolatára.
Eifert János fotóművész – aki a kiállított képeket elemezte és a jelen lévő alkotókat bemutatta – megnyitó beszédében így jellemezte a természetfotósok teljesítményét: „A művészi képformálású természetfotó ma világszerte reneszánszát éli. A természetfotós számára nagy kihívás, hogy az ember és természet sérülékeny egyensúlyát művészi erejű képekben tudja megfogalmazni. Szakmai-művészi felkészültség, természettudományos ismeretek és intuíció nélkül azonban csak “kirándulni” lehet ebben a műfajban. A természetfotó nyelvezete, esztétikája és technikája sajátos, művelőitől különleges ismereteket, készséget igényel. Nemzedékek egymásra épülő tapasztalata, tehetsége és elkötelezettsége halmozódik fel a kiválasztottakban, akik a világunkból hiányzó szépséget és harmóniát képesek rövidebb-hosszabb időre visszacsempészni, a létért való drámai küzdelmet, az ember és természet kapcsolatát művészi érzékkel megörökíteni. És már tudjuk: a megfelelő 1/125 megörökítéséhez a tehetségen, a szakmai-művészi felkészültségen, megszállottságon kívül megfelelő eszközökre is szükség van. Ezeket kiválasztani, a megfelelő helyen és időben működésbe hozni – maga is művészet. Ezen a kiállításon erre találunk kitűnő példákat.”
dr. Horváth Erzsébet és Lukács Gábor felvételei
Imre Tamás fotográfus elnök – akinek a vezetésével, kezdő és professzionális természetfotós tanfolyamainak (www.fotooktatas.hu) hallgatóiból alakult a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesülete – így beszélt a klub tevékenységéről:
„A fotó-klub egy teljesen új szervezet, mely 2005 szeptemberében 18 fő együttes akaratával megalakult természetszerető baráti társaság. Az alapítók szándéka az volt, hogy a természet, ezen belül az állatok és a növények egyedülálló szépségének és törékenységének bemutatása a nagyközönség számára, elsősorban fényképek, vetítések, kiállítások és publikációk segítségével. Felkérésre nyilvános előadásokat tartunk a természetfényképezés fortélyaiból, az analóg és digitális technikáról. Fontos feladatunk a tagok művészi alkotó tevékenységének segítése, iránymutatása és összefogása. Célunk a természeti értékek védelme, az ifjúság természetszeretetre és környezet-tudatosságra való nevelése. Valamennyi egyesületi tag számára lehetőséget teremtünk és segítséget nyújtunk a fényképezés technikai ismereteinek elmélyítésében. Ennek érdekében klubfoglalkozásainkra, már elismert természetfotósokat, természetvédelmi szakembereket, csillagászokat, biológusokat és ornitológusokat hívunk meg. Illetve pályázatokon veszünk részt, képválogatási gyakorlatokat tartunk. Év végén egy nívós házi pályázaton választjuk ki a legjobbak alkotásait, melyet meghívott neves zsűri választ ki. Évente egy-két alkalommal szervezünk fotóstúrákat Magyarország még érintetlen természeti szépségei, tájai, állatai közé. Egyesületünk tagjai igazi barátok, ez nagyon fontos számunkra, hiszen e nélkül nem igazán működik szervezetünk motorja.
A megalakulás óta eltelt idő is azt igazolja, hogy elképzeléseink jók és sikerrel járnak. Minden évben megmérettetjük magunkat a MAFOSZ fotószalonon, Az Év Természetfotósa, Varázslatos Magyarország, és a FIAP World CUP pályázatokon, amelyeken igen jó eredményekkel szerepeltünk.
Első nagy kiállításunk „ÉSZAK CSODÁI” címmel a Magyar Természettudományi Múzeumban hatalmas sikert aratott, és ez a kiállítás, amely most 35 tagunk képeit mutatja be, méltó folytatása a korábbinak.„
Forrás: Imre Tamás
Képek: A kiállított művek, valamint dr. Horváth Erzsébet és Lukács Gábor felvételei, amelyek a kiállítás-megnyitón készültek
A Németh-család MAGYAR SKÍZ ’56 című kiállítás-performansza, amelyet Eifert János nyit meg. Győr, 2016. szeptember 16.
A (VOKE) ARANY JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ és a Fiesta Kortárs Művészeti Alapítvány (9021 Győr, Révai u. 5.)
S Z E R E T E T T E L M E G H Í V J A
2016. szeptember 16-án, pénteken 18 órára
Dr. Németh László fekete-fehér analóg fotóinak, Németh Balázs Kristóf animációs kisfilmjeinek, installációjának, Németh Zoltán Pál analóg és digitális fotográfiáinak, Németh Péter Mikola vizuális-költeményeinek bemutatójára.
Megnyitja: E I F E R T J Á N O S fotóművész
Közreműködik: I M R O M T U című Vers-koncertjével a MYKOLÁRIUM TRIÓ
Németh Zsófia Nóra (fuvola) — Lazarus Stanislaw (doromb) –
Németh Balázs Kristóf (ütőhangszerek) – : + a Költő.
A kiállítás kurátora: KÖPÖCZI RÓZSA művészettörténész
Infó: www.vasutasmuvhazgyor.hu
A kiállítás megtekinthető a Művelődési Ház nyitvatartási rendje szerint
London Katalin IDŐ/PORTRÉK c. kiállítása a Cultiris Galériában, Budapest, 2016. szeptember 9.
London Katalin IDŐ/PORTRÉK című fotókiállításának megnyitója 2016. szeptember 9., péntek 17.30 órakor a Cultiris Galériában – Örkény István Könyvesbolt (1137 Bp. Szent István krt. 26.). A kiállítást megnyitotta: Keleti Éva fotóművész, közreműködött: László Attila gitárművész.
London Katalin IDŐ című fotóalbumában a magyar szellemi élet ötven kiválóságának arcképe látható színes és fekete-fehér fotográfiákon.
Miért annyira fontos és izgalmas szembe nézni ezekkel a sok időt megélt férfiakkal és nőkkel? Ahogy a szerző, a fotográfus London Katalin saját maga számára megfogalmazta: „mindegyikük rajta hagyta ujjlenyomatát a koron, amelyben élünk. Sorsuk bár a huszadik század, életük velünk teljesedik ki most, e kiszámíthatatlan 21. század elején.”
Ötven jeles ember arcmását örökíti meg a kötet, és huszonnyolc képet láthat a közönség ezen a kiállításon.
Face Boom – a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagjainak kiállítása a Várkert bazárban, Budapest, 2016. szeptember 16. 18:00
Face Boom – a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagjainak kiállítása a Várkert bazárban, Budapest, 2016. szeptember 16. 18:00
Csorba Károly “Mozdulatművészek Babits est” és a “Kalaznói repülés” kettős fotókiállítás megnyitója az ERőMŰHÁZ-ban. Budapest, 2016. szeptember 6.
ORKESZTIKA
Mozdulatművészet, tánc a színpadon és a természetben
Csorba Károly “Mozdulatművészek Babits est” és a “Kalaznói repülés” kettős fotókiállítás megnyitója
Kiállítók: Anda Eszter, Baán Katalin (E-MAFOSZ/6), Csorba Károly, Danis János (EFIAP/S), Fabó Katalin (E-MAFOSZ), Rühl Gabriella, Dr. Sebestyén Ferenc, Szalai Sándor, Szamosvári József, Sz. Kiss Márta
Helyszín: ERőMŰHÁZ, 1077 Budapest, Wesselényi utca 17.
Időpont: 2016. szeptember 6. kedd 18 óra
A kiállítást megnyitotta: Lőrinc Katalin táncművész
Közreműködtek: Kövesdi László színművész, valamint Fenyves Márk, Haraszti-Zwiep Adrienn, Pálosi István – a Magyar Mozdulatművészeti Társulat tagjai
Eifert János és Szedő Iván felvételei
Fejér Csaba (1936-2002) festőművész emlékkiállítása a Tornyai János Múzeumban. Hódmezővásárhely, 2016. augusztus 21 – szeptember 18.
Fejér Csaba festőművész emlékkiállítása Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban
A 80 éve született Fejér Csaba (1936-2002) festőművész, a vásárhelyi festőiskola kiemelkedő alakja előtt tiszteleg Hódmezővásárhely. A mintegy másfél száz alkotást felvonultató kiállítást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg augusztus 21-én, vasárnap 11 órakor a Tornyai János Múzeumban.
„Életem lényege a szabadság volt, és azt egy pillanatra sem veszítettem el” – vallotta az 1936-ban Karcagon született, de vásárhelyi családból származó, majd a dél-alföldi városban véglegesen letelepedő festőművész. Fejér Csaba 1954-1959 között a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán tanult. Mesterei Z. Gács György és Rákosi Zoltán voltak. 1956 októberében főiskolásként a forradalom mellé állt; a Széna-térre, a híres Szabó bácsi osztagába került. November 4-én, amikor a szovjet tankok megtámadták a fővárost, Szabó bácsi elzavarta a „gyerekeket”. Iskolai tanulmányait követően erősen kötődött Hódmezővásárhelyhez (1965-től haláláig itt élt), az alföldi tájhoz és az itt élő emberekhez. “A Magyar Alföld hordozza a lelkivilágot. Azon a síkságon nekem kell megteremteni a motívumot. A vásárhelyiség abból áll, hogy az ország legjelentősebb festői itt valamiképpen jól érezték magukat” – fogalmazta meg művészi hitvallásában.
A vásárhelyi iskola második nemzedékének prominens képviselőjeként – akit életében szakmai részről inkább az elhallgattatás jellemzett ‑ fontos szerepet játszott a hatvanas-hetvenes években sorsfordulójához érkezett paraszti világ megörökítésében. Képeit a szürkék és a barnák különleges színgazdagsága határozza meg. Fejér Csaba fél évszázados pályáját egy kettősség jellemezte: a közönség valósággal a mennyekbe emelete, műveit nemcsak a gyűjtők, hanem minden magára valamit adó vásárhelyi vásárolta. Az érdeklődők sorban álltak állványa előtt, és még félszáraz állapotban megvették képeit. A szakma azonban, főként a hetvenes évektől kezdve, kivetette magából. Mint „fekete bárányról” bűn volt írni és a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíján (1966) kívül más jelentős elismerésben nem részesült. „Tudták, hogy szidni sem lehet, mert úgyis forog a nevem, így kihúzták […] ahonnan csak lehetett. Nagyon büszke vagyok rá, sokkal büszkébb, mintha megemlékeztek volna 2-3 sorban.” – jegyzete meg szakmai mellőzöttségéről egy interjúban.
A Fejér Csaba emlékkiállás vasárnap délelőtti megnyitóján Lázár János miniszter, országgyűlési képviselő mondott beszédet a vásárhelyi közgyűjteményben. A vernisszázson Zoltán Péter Bessenyei-díjas klarinétművész és Borsos Annamária Príma- és Péczely-díjas zongora művésztanár működött közre.
A tárlat 2016. szeptember 18-ig látogatható a Tornyai János Múzeumban. (Török Anita sajtóreferens, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal)
Közel hozzuk a természetet… Börzönce, 2016. augusztus 26-28.
A Börzöncei hegyi Pince – szálláshelyünk – Zala megyében található 310 méter magasan, az 1800-as években épített Szent Lőrinc-kápolna környezetében, a Szerelem-völgy kapujában.
GPS koordináták: 46° 34′ 46.7004″ N, 16° 53′ 22.1388″ E
A vidék gazdag természeti látnivalókban, gyönyörű panoráma öleli körbe a hegyet, és vendégmarasztaló az energiamezeje. Elhagyott és élő pincék, szőlők, az elmúlás és a túlélés jelképei… Börzönce mellett a fotós programunkban szerepel még Bocska, ahol lovakat fényképezünk, és külön igény szerint lovagolni is lehet, továbbá Szentliszló, ahol kora hajnalban a Berekben, a Válicka-patak völgyében fényképezünk, és az esti összejöveteleinket tartjuk. A „szép esték” nemcsak egy-egy pohár bort, hanem egyéni bemutatkozásokat, képelemzéseket és szakmai-művészi beszélgetéseket jelentenek, miközben feltöltjük akkumulátorainkat is. Valkonya picinyke zsákfalu, ahol ellátogatunk egy igazi ökogazdaságba, ahol birkákat és kecskéket tartanak és isteni juhsajtot készítenek. Közel hozzuk a természetet – ez nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem célja meditatív fényképezésünknek, mely során önmagunkhoz is közelebb kerülünk. Azáltal, hogy nem rohanó tempóban, szinte teljesítmény-kényszer hatására fényképezünk, megtanulhatjuk, hogy a fotóművészet nemcsak a pillanat, hanem a gondolkodás művészete is. Témáinkat nemcsak a rohanó világban, az orrba verős pillanatokban találjuk meg. Megörökítésre érdemes lehet egy fűszál, harmatcsepp, vagy lehullott falevél is. Ilyenkor elfelejtkezünk az időről, megszűnik számunkra a külvilág. Mindez egy levélért? Igen, akár egy levélért is. Akkor és ott számunkra ez többet jelent, mint aminek látják mások. A levél erezetében – képzeletünkben – a forrás patakká, folyóvá duzzad, amely tengerbe, óceánba torkollik. A feszülő víztükör – a pocsolya kis darabja – fákat, hegyeket, az égboltot, a napot és a csillagokat tükrözi. A mindenséget. A teljességet. A tökéletességet. Ezt akarjuk megragadni, egyetlen felvételbe sűríteni, hogy megmutathassuk másoknak is.
Papp László, Csörögi Dóra, Olasz Ági és Eifert János felvételei