János Eifert - Photographer

Archive for november, 2016

Olasz Ági babái, manócskái

2016.10.11.-Szentliszló-Olasz-Ági-sok-sok-babával (Eifert János felvételei)

Palkó, Eszti, Panka, Böske, Kata, Ági, Lili, Jancsi, Andris, Marci, Zsóka, Luca, Gizi, Gergő, Pisti, Julcsi… Olasz Ági saját készítésű babái természetes anyagokból és egyedi kivitelezéssel készülnek. Len, vászon, pamut, fa, csont-gombok, spárga felhasználásával, aprólékos kézimunkával és nagy szeretettel egyedi karakterek formálódnak. Megrendelésre személyre szóló babák készülnek.

2016.10.11.-Szentliszló-Olasz-Ági-babái-felirattal (Eifert János felvétele) 2016.11.28.-Olasz-Ági-Manócskái 2016.11.28.-Olasz-Ági-manója-04 (Eifert János felvétele) 2016.11.28.-Olasz-Ági-manója-03 (Eifert János felvétele)

2016.10.11.-Szentliszló-Olasz-Ági-babái-körbe-körbe (Eifert János felvétele)

Orkesztika könyvbemutató és Kalaznói repülés c. fotókiállítás a Benczúr Házban, Budapest, 2016. november 28.

2016.11.28.-Benczúr-Ház-Orkesztika-könyvbemutó (Eifert János felvétele)

2016.11.28.-Fenyves Márk_A-Tánc-reformja ORKESZTIKA, tánc a természetben

„Kalaznói repülés” – fotókiállítás
Kapcsolódó rendezvény: NOVEMBER 28. 18.00 óra
Tánc performance  – előadja a Magyar Mozdulatkórus;
Könyvbemutató:
Fenyves Márk – dr. Dienes Valéria – dr. Dienes Gedeon: A Tánc reformja „a mozdulatművészet vonzásában”
Bemutatja a szerző: Fenyves Márk orkesztész;
A kalaznói workshopon készült film vetítése
A dr. Dienes Valéria által kidolgozott mozdulatrendszer – az orkesztika, a  mozdulatművészet – egy több mint 100 éves tradíciójú „tánchungarikum”. Megtestesítője ma a táncszínpadokon a 20. jubileumi évadát ünneplő Magyar Mozdulatművészeti Társulat, amelynek vezetője Fenyves Márk és Pálosi István.
2015 nyarán Kalaznón, a Johann Lux Stallgalerie által szervezett workshop keretében a kiállítók fényképezni indultak  a Társulat és a Magyar Mozdulatkórus táncosaival,  hogy újra készüljenek táncos képek a természetben is  –  úgy, mint egykor régen. A kiállítás az ott készült fotókat mutatja be.
KIÁLLÍTÓK:
Eifert János (fotóművész, a workshop vezetője)
Anda Eszter, Baán Katalin, Csorba Károly, Danis János, Fabó Katalin, Józsa Károly, Kőműves Kata, Olasz Ágnes, Szalai Sándor, dr. Sebestyén Ferenc, Sz. Kiss Márta, Szamosvári József, Rühl Gizella
ORKESZTIKA, tánc a természetben
„Kalaznói repülés” – fotókiállítás
KIÁLLÍTÓK: Eifert János (fotóművész, a workshop vezetője), Anda Eszter, Baán Katalin, Csorba Károly, Danis János, Fabó Katalin, Józsa Károly, Kőműves Kata,
Olasz Ágnes, Szalai Sándor, dr. Sebestyén Ferenc, Sz. Kiss Márta, Szamosvári József, Rühl Gizella
Tánc performance  – előadja a Magyar Mozdulatkórus;
Könyvbemutató: Fenyves Márk – dr. Dienes Valéria – dr. Dienes Gedeon: A Tánc reformja „a mozdulatművészet vonzásában”
Bemutatja a szerző: Fenyves Márk orkesztész;
A kalaznói workshopon készült film vetítése
A dr. Dienes Valéria által kidolgozott mozdulatrendszer – az orkesztika, a  mozdulatművészet – egy több mint 100 éves tradíciójú „tánchungarikum”.
Megtestesítője ma a táncszínpadokon a 20. jubileumi évadát ünneplő Magyar Mozdulatművészeti Társulat, amelynek vezetője Fenyves Márk és Pálosi István.
2015 nyarán Kalaznón, a Johann Lux Stallgalerie által szervezett workshop keretében a kiállítók fényképezni indultak  a Társulat és a Magyar Mozdulatkórus táncosaival,
hogy újra készüljenek táncos képek a természetben is  –  úgy, mint egykor régen. A kiállítás az ott készült fotókat mutatja be.
2016.11.28.-Benczúr-Ház-Orkesztika-könyvbemutató-Fabó-Kati_Sz-Kiss-Martha-felvétele 2016.11.28.-Benczúr-Ház-Kalaznói-repülés-fotókiállításon-Olasz-Ági-képeivel_Csorba-Károly-felvétele 2016.11.28.-Benczúr-Ház-Kalaznói-repülés-fotókiállításon-Józsa-Károly_Sz-Kiss-Martha-felvétele 2016.11.28.-Benczúr-Ház,-Kalaznói-repülés-kiállításon-Eifert-képelemez-01_Olasz-Ági-felvétele
2016.11.28.-Csorba-Károly_Olasz-Ági-felvétele 2016.11.28.-Benczúr-Ház-Orkesztika-könyvbemutatón-táncosok_Olasz-Ági-felvétele Olasz Ági, Sz. Kiss Martha, Csorba Károly és Eifert János felvételei

2016.11.28.-Benczúr-Ház-Kalaznói-repülés-kiállításon-Eifert-képelemez_Olasz-Ági-felvétele

Sz.-Kiss-Martha Szamosvári-József_Fenyves-Márk-repül

Csorba-Károly_Víz-alatt

Szamosvári-József_Kezek Olasz-Ági_A-test-és-a-lélek.01

Olasz-Ági_Anya-gyermekével Baán-Katalin_Úgy-sem-tudjuk-abbahagyni

Eifert-János_Kezek

Eifert_Kalaznói-mágus

FÉNYADÓK – DEZSÉRY DOROTTYA FOTÓMŰVÉSZ, EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ, OLASZ ÁGNES FOTÓMŰVÉSZ, SZÜK NORBERT FESTŐMŰVÉSZ kiállításának megnyitója az Új Nemzeti Szalonban, Budapest, 2016. november 25. 17:00

2016.11.25.-Bálna 2016.11.25.-Bálna-Plakátterv-a-hírdetőfelületre

ÚJ NEMZETI SZALON - DEZSÉRY DOROTTYA FOTÓMŰVÉSZ, EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ, OLASZ ÁGNES FOTÓMŰVÉSZ, SZÜK NORBERT FESTŐMŰVÉSZ - FÉNYADÓK című KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA

Időpont: 2016. NOVEMBER 25.17:00

Helyszín: BÁLNA / Új Nemzeti Szalon / ÚJ NESZ / Fővám tér 11-12

Műsorvezető: Bézi Péter Indonéz Magyar Kulturális Egyesület Elnöke, Köszöntőt mond: Őexcellenciája Wening Esthyprobo Fatandari Indonéz Nagykövet Asszony, Megnyitja: Dr. Sipos Sándor (Külgazdasági és Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály vezetője, Közreműködik: Pál Gergely/PG Testfestő Művész

“A FÉNY a minden, tehát mi is egyek vagyunk vele. A fényadás gyógyít, tisztít harmonizál. Másnak adva a fényt, emeli rezgésszámát. Mindannyian a fény és a pozitív energiák átadására törekszünk művészetünkkel,szervezéseinkkel és emberségünkkel.

A kiállított képeink is a fényről és a pozitívumokról szólnak a kiállításon.” (Szük Norbert)

2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fénytadók-Kiállításmegnyitó-Wening-Esthyprobo-Fatandari-Indonéz-Nagykövet-Asszony-köszönt 2016.11.25. ÚJ NESZ-Fényadók-Kiállításmegnyitón-Wening-Esthyprobo-Nagykövet-Asszony-Eifert-János_Indonéz-Nagykövetség-felvétele 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Szük-Norbert-kiállított-műve-01 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Kiállításmegnyitó-01

2016.11.25. ÚJ NESZ-Fényadók-Kiállításmegnyitón-Szük-Norbert-Olasz-Ági_Indonéz-Nagykövetség-felvétele Szük-Norbert_Balinéz-nők-sorozatából-01 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fénytadók-Kiállításmegnyitó-04 2016.11.25. ÚJ NESZ-Fényadók-Kiállításmegnyitón-Szük-Norbert-Olasz-Ági-Eifert-János-Bézi_Indonéz-Nagykövetség-felvétele

Budapest, Balna Building, 25 November 2016 – Ambassador of the Republic of Indonesia to Hungary, H.E. Wening Esthyprobo and Director General of the Asia Pasific Affairs, Ministry of Foreign Affairs and Trade of Hungary, Honorable Mr. Sipos Sandor, officially opened the painting and photo exhibition. The theme of the exhibition is “Emitter of Lights with the artists are Szuk Norbert (Painter), Dezsery Dorrotya (Photographer), Olasz Agnes (Photographer) and Eifert Janos (Photographer). The exhibition will open from 25 November 2016 until 10 January 2017 at Új Nemzeti Saloon, Balna.

2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fényadók-Indonéz-Nagykövet-Asszony-és-Eifert-János

Szük-Norbert-műve-01 2016.11.25.2016.11.25.-Budapest-Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-kiállításmegnyitón-01_Olasz-Ági-felvétele 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Szük-Norbert-kiállított-műve-02 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fénytadók-Kiállításmegnyitó-05

2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fényadók-kiállításmegnyitón-Szük-Norbert-barátjával-Gerebics-Sándor-párjával Szük-Norbert_Balinéz-nők-sorozatából-02 2016.11.28.-Új-Nemzeti-Fényadók-kiállításmegnyitón-Szük-Norbert-ismerőseivel (Eifert János felvétele) Szük-Norbert-műve-03

2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fényadók-Kiállításmegnyitó-Szedő-Iván-felvétele

2016.11.25.Budapest-Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-kiállításmegnyitón-Telegdy-István-és-Eifert-János_Olasz-Ági-felvétele Eifert János: Geometria (2013) 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Eifert-kiállított-művei-01 2016.11.25.-ÚJ-NESZ--Dr.-Sipos-Sándor-Lapu-Mihály-Bézi-Péter

Eifert János: ÚjraKépek #6 (1993) 2016.11.25.Budapest,Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-kiállításmegnyitón_Olasz-Ági-felvétele Eifert János: Tánc-Test-Tanulmány (2009) 2016.11.25.Budapest-Uj-Nemzeti-Szalon-Dr.-Sipos-Sándor-és-Lapu-Mihály-Eifert-képek-között

2016.11.25. ÚJ NESZ-Lapu-Mihály-Dr.-Sipos-Sándor 2013-Eifert_Ars-poetica 2016.11.25.Budapest-Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-kiáll.megnyitó-Darab-Dénes-Eifert-János-Bárdos-Tamás_Olasz-Ági-felvétele 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Szük-Norbert-és-Dezséry-Dorottya-kiállított-művei

2016.11.25.-Bálna-Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-Őexcellenciája-Wening-Esthyprobo-Fatandari_Olasz-Ági-felvétele Olasz-Ági_Hajnali-szertartás-(Bali, 2016) 2016.11.25.Budapes-Uj-Nemzeti-Szalo-Fényadók-Kiállításmegnyitó-03_Olasz-Ági-felvétele 2016.11.25.Budapest,Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-kiállításmegnyitón-01_Olasz-Ági-frelvétele

2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fénytadók-Kiállításmegnyitó-03 2016.11.25.-ÚJ-NESZ-Fénytadók-Kiállításmegnyitó-02 2016.11.25.Budapest-Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-kállításmegnyitón-04_Olasz-Ági-felvétele 2016.11.25.Budapest-Uj-Nemzeti-Szalon-Fényadók-Kiállításmegnyitó-02_Olasz-Ági-felvétele

Olasz Ági, Szük Norbert, Szedő Iván, Eifert János, Kissné Menyhárt Ágnes és Indonéz Nagykövetség fotósának  felvételei

2016.11.24. Kiállításépítés Szük Norberttel_Olasz Ági felvétele

ÚJ NEMZETI SZALON
DEZSÉRY DOROTTYA FOTÓMŰVÉSZ
EIFERT JÁNOS FOTÓMŰVÉSZ
OLASZ ÁGNES FOTÓMŰVÉSZ
SZÜK NORBERT FESTŐMŰVÉSZ
FÉNYADÓK című KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJÁRA
Időpont: 2016 .NOVEMBER 25.17:00
Helyszín: BÁLNA / Új Nemzeti Szalon / ÚJ NESZ / Fővám tér 11-12
Műsorvezető: Bézi Péter Indonéz Magyar Kulturális Egyesület Elnöke
Köszöntőt mond: Őexcellenciája Wening Esthyprobo Fatandari Indonéz Nagykövet Asszony
Megnyitja: Dr. Sipos Sándor (Külgazdasági és Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály vezetője
Közreműködik: Pál Gergely/PG Testfestő Művész
A FÉNY a minden, tehát mi is egyek vagyunk vele. A fényadás gyógyít, tisztít harmonizál. Másnak adva a fényt, emeli rezgésszámát. Mindannyian a fény és a pozitív energiák átadására törekszünk művészetünkkel,szervezéseinkkel és emberségünkkel.
A kiállított képeink is a fényről és a pozitívumokról szólnak a kiállításon.

2016.11.24. Szük Norbert lámpaernyővel_Olasz Ági felvétele 2016.11.24. Szük Norbert, Misi és Eifert János_Olasz Ági felvétele

SZENTÉLY – Adománygyűjtő kiállítás a Sigil Galériában, Nagymaros, 2016. november 19 – december 21.

SZENTÉLY – Adománygyűjtő kiállítás

A kiállítás célja a nagymarosi gótikus műemléktemplom, szentélyben lévő freskók felújítása. Alkotók a művek eladásából befolyt összeget, a freskók restaurálására ajánlják fel.

Murányi Zoltán, a SIGIL Galéria és Kávézó tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket, majd Gáspár István plébános megnyitotta a kiállítást. Közreműködött a NAGYMAROSI LAUDATE

Sigil Galéria és Kávézó (Nagymaros, Váci út 21., bejárat a Magyar utca felől) Megtekinthető 2016. november 19-től december 21-ig hétfő kivételével minden nap 10-21 óráig.

2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria-Kiállításmegnyitó-01 (Eifert János felvétele)

2016.11.19.-Nagymaros-Adománygyűjtő-kiállítás Kiállítók:

Andresz Gréti képzőművész, Antal Márti textilszobrász, Attila Meenghan fotográfus, Bálint Zsombor képzőművész, Békefi András grafikus, Bészabó András festőművész, Császárné Erdélyi Katalin fazekas, Eifert János fotóművész, Fekete István fotográfus, Györffy Sándor képzőművész, Hoffmann Tamás Boldi képzőművész, Horváthné Magdi csipkevarró, Kettős Tamás képzőművész, Kocsis István Tamás fotográfus, Lányi G. Csaba festőművész, Nagy Ágnes képzőművész, Attila Meeghhan, Németh Zoltán Pál fotográfus, Németh Zsuzsa festőművész, Szécsi András képzőművész, Tóth József (Füles) fotós

2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria-Kiállításmegnyitó-02 (Eifert János felvétele) 2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Gáspár-István-plébános-kiállító-művészekkel-beszélget (Eifert János felvétele) 2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Bálint-Zsombor_Állni-a-gyertyafényben (Eifert János felvétele) 2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Adománygyűjtő-kiállítás-megnyitó-közönsége (Eifert János felvétele)

2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Utolsó-igazítás (Eifert János felvétele) 2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Szécsi-András_Szerelmes-hal-pár (Eifert János felvétele) 2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Németh-Zoltán-Pál-Horváthné-Marika-és-Gáspár-István-plébános (Eifert János felvétele) 2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Hoffmann-Tamás-Boldi_Szarv-nélkül (Eifert János felvétele)

2016.11.19.-Gáspár-István-plébános-megnyitja-az-Adománygyűjtő-kiállítást (Eifert János felvétele)

Murányi Zoltán, a SIGIL Galéria és Kávézó tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket, majd Gáspár István plébános megnyitotta a kiállítást.

2016.11.20.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Horváthné-Marika_Halasi-csipke-medál (Eifert János felvétele) 2016.11.19.-Nagymaros-Sigil-Galéria_Németh-Zoltán-Pál_Requiem-aeternam (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Németh-Zsuzsa_Duna-part-Zebegénynél Németh-Zoltán-Pál_Bartal-korpusz

Németh-Zoltán-Pál_Pelikán-madár Nagy-Ágnes_Kenus

Németh-Zoltán-Pál_Requiam-aeternam Kocsis-István-Tamás_Időtlen-hang

Kocsis-István-Tamás_Az-út Györffy-Sándor_Sávos-kert-No.2

Antal-Márti_Korpusz Attila-Meenghan_Egy-irány

Kettős-Tamás_Szent-Márton Kocsis-István-Tamás_Szentebbül---A-Fény

Bészabó-András_Zenélő-fények-a-reggeli-Börzsönyben Lányi-G.-Csaba_Derengés

Békefi-András_Szarvas-járt-a-kert-alatt Andresz-Gréti_Nagymarosi-Erzsébet-tér

SZENTÉLY
Nagymaros
Adománygyűjtő kiállítás
A kiállítás célja a nagymarosi gótikus műemléktemplom, szentélyben lévő freskók felújítása. Alkotók a művek eladásából befolyt összeget, a freskók restaurálására ajánlják fel.
Kiállítók:
Andresz Gréti képzőművész
Antal Márti textilszobrász
Attila Meenghan fotográfus
Bálint Zsombor képzőművész
Békefi András grafikus
Bészabó András festőművész
Császárné Erdélyi Katalin fazekas
Eifert János fotóművész
Fekete István fotográfus
Györffy Sándor képzőművész
Hoffmann Tamás Boldi képzőművész
Horváthné Marika csipkevarró
Kettős Tamás képzőművész
Kocsis István Tamás fotográfus
Lányi G. Csaba festőművész
Nagy Ágnes képzőművész
Németh Zoltán Pál fotográfus
Németh Zsuzsa festőművész
Szécsi András képzőművész
Tóth József (Füles) fotós
Kiállítást megnyitja 2016. november 19-én 16 óra
Gáspár István plébános
NAGYMAROSI LAUDATE
Sigil Galéria és Kávézó
Nagymaros, Váci út 21 (bejárat a Magyar utca felől)
Megtekinthető december 21-ig hétfő kivételével minden nap 10-21 óráig

Ilku János: Enuma elis – Nem beszéd tárta fel. Nagylátószög, promenad.hu, 2016. november 18.

2016.11.18.-Promenad.hu_Ilku-János-Enuma-elis-Nem-beszéd-tárta-fel 2016.11.18.-Nagylátószög_Ilku-János-Enuma-elis--Nem-beszéd-tárta-fel

„A sumer teremtésmítosznak hét tábláját találták meg a régészek Ninivében, és az I. tábla kezdőszavai az Enuma elis.

Az Isten saját képmására teremtett minden embert – köztük engem is – és ruházta fel teremtő képességgel.

Ennek a képességnek birtokában tárom Önök elé teremtményeimet – képeimet” (Ilku János)

Mindazon vendégek, akik pontosan vagy kissé késve érkeztek november 9-én Ilku János fotóművész Enuma elis – Nem beszéd tárta fel – című kiállítására a Pestszentimrei Közösségi Házba, csak a megnyitó köszöntő szavait hallhatták. Az ok egyszerű: nem fértek be a kiállítóterembe.

Önkormányzatunk legnemesebb feladatainak egyike a művészetek támogatása – kezdte a köszöntőjét Kucsák László országgyűlési képviselő. – Nagy öröm számomra köszöntőt mondani Ilku János negyvenkét fotómontázst bemutató kiállításához és az eseményhez kötődő katalógus megjelentetésével belekóstoltatni vendégeinket a művész csodákkal teli világába.

A kiállítást megnyitó dr. Diószegi György Antal mondataiból kisejlett a kurátor Ilku Jánoshoz fűződő barátsága és az alkotásai iránti tisztelete.

Ilku János fotóművész fényteremtő mivolta az általa készített fényképeken keresztül üzen, de nem magáról, hanem arról az általa felismert valóságról, amit megtapasztalt hihetetlen magasságokba mutató lelki azonosulása alapján.

A kiállított fotók között pillanatfelvételeket találunk a sokak számára ismeretlen tanyavilágról. Az izgalmas fotómontázsok ide illő zenéért kiáltottak. Erről Bese Botond népzenész kecskedudán előadott, elfújt dallamai gondoskodtak a megnyitón, amelynek háziasszonya Ódor Katalin intézményvezető volt. A kiállítás 2016. november 27-ig látogatható. (Dobó Csaba, http://www.tovabb18.hu)

A kiállítás katalógusában Kunkovács László Kossuth-díjas fotóművész, néprajzkutató a következőket írja: „Ilku mostani kiállításán kizárólag montázs-technikával készült alkotások sorakoznak fel. kellő művészi kvalitás híján ebbe a technikába könnyű belebukni – sokaknál afféle erőlködés. vagy azt állapítjuk meg, hogy a képeket külön-külön kellett volna hagyni, vagy, hogy azok egymagukban nem lennének kiállíthatók. Ilku János munkáit látva megnyugszunk. Montázsai annyira érettek, hogy immár szétdarabolhatatlan egységgé válnak. Egyik képe, a tanyaudvarban található, a hagyományos gazdálkodás eszközeiről meg az ott folyó munkákról olyan összképet ad, hogy szinte erről a képről lehetne tanítani, milyen is volt az a világ. Mégsem földszintesen didaktikus. A művész megfogalmazásában emelkedett összegzéssé nemesedik.”

Eifert János: „A montázs eredetileg a képzőművészetben a XX. század elejétől alkalmazott technika, amelynek során már meglévő képeket és rajzokat illesztenek, szerkesztenek össze valamilyen új kompozícióba. Később a filmművészetnek vált elengedhetetlen elemévé a vágástechnika (montázs), amellyel korábban készített felvételekből lehet új filmrészleteket előállítani. A fotómontázs két, vagy több elem összemásolása fotótechnikai eszközökkel.

1851. február 23-án, a La Lumière című párizsi fényképészeti szaklap beszámolt arról, hogy Hippolyte Bayard évek óta eredménnyel alkalmazza táj- és felhőfelvétel-negatívok összemásolását. Egy hónappal később a tudósító már az eljárást ismerteti, „amellyel lehetővé válik külön-külön felvett személyek képét egyazon portréfotóban egyesíteni.” Egy új műfaj, az összemásolt fénykép vagy – ahogyan később elkeresztelték – a fotómontázs tehát megszületett.

Az új módszer fontos bizonyító szerepet kapott annak igazolására, hogy a fényképezőgép nemcsak leképezi a látványt, de képzelet szülte világokat elevenít meg. Neves és névtelen fényképészek százai használták fel az összemásolás eljárását. Az első fotomontázsok vicces, vagy képtelen helyzeteket ábrázoltak.

Az 1910-es évtized vége felé a berlini dadaisták – Raoul Hausmann (1886-1971), Hannach Höch (1889-1978), John Heartfield (1891-1968), Georg Grosz (1893-1959) – a kiváltságos eljárás rangjára emelték, mert művészi célkitűzéseik megvalósítására különösen alkalmas eszközét fedezték fel benne. A dadaizmus hozzásegítette a képző- és fotóművészetet a szemléletbéli megújításhoz, ezt folytatták más művészi felfogású képviselői, mint Alexandr Rodcsenko, Otto Umbehr, Herbert Bayer, Max Ernst. A felsoroltak – korántsem teljes – névsorából a magyarok, köztük Moholy-Nagy László, Angelo Funk Pál, Bálint Endre, Lengyel Lajos, Török László, Fejér Ernő, Vencsellei István, Apáti-Tóth Sándor, Ágg Károly és természetesen Ilku János sem hagyható ki.

Ezen a kiállításán látható Fejfa (1976)  c. képe a legegyszerűbb fotómontázs, amely mindössze két képelemből áll. A fejfa a balmazújvárosi régi temetőben, a repülő madár képe a Hortobágyi Nemzeti Parkban készült. A Kőbánya alsó (1977) már több, ám azonos nézőpontból készült felvételből állt össze. A várakozó utasok sziluettben megjelenő alakjait így lehetett jól „ritmizálni”.

A „Veres Péter emlékház”, „Isten áld meg a magyart – Kölcsey Ferenc emlékház”, „Találkozás egy tanyával”, „Rilai triptichon”, „Szentendre”, „Quedlinburg” és „Lanslebourgi impresszió” 1979-1994 között készült montázsképei, illetve sorozatai fekete-fehérben jelennek meg. Ezek eredeti képek és un. olló-montázs technikával készültek, mely elnevezés a képelemek kivágásához használt eszközre, az ollóra utalnak. Ilku János azonban olló helyett sebész-szikét használt, a pontosabb kontúr kivágása miatt. Ezt a technikát Vencsellei István debreceni fotóművésztől tanulta, még 1975-ben a Balmazújvárosi fotó amatőr telepen. Az egyes képelemek megfelelő méretre való nagyítása után kerül sor ezek kivágására, majd összeragasztásra. Ezután következnek az utómunkák, majd rendszerint a kész kép reprodukciójának elkészítése.

A „Requiem egy erdőért – Offertórium 1-6.” színes sorozata 1984-ből való. Az eredeti montázselemek 6 x 6 cm-es diapozitívra készültek, majd az un. szendvicsdia összeillesztése és rögzítése után készült el a kiállított nagyítás. Az 1992-ben készült „Zsófi szomorú 1-5.” eredeti színes polaroid képek sorozata. Ezeknél a montázskép többszörös expozícióval készült, ami azt jelenti, hogy a felvétel pillanataiban ugyanaz a felületet többször lett megvilágítva.

Ilku János montázsainak értékét azonban nem az alkalmazott technika és a gazdag eszköztár adja, hanem műveinek szellemisége, melynek során a gondolat és a mondanivaló érzékletesen, élményszerűen jelenik. Ilku János nem csupán egy ügyes kezű fotográfus, hanem gondolkodó ember, vizuális filozófus.”

Eifert János

Fotók: Ilku János kiállított művei, valamint Herbst Rudolf kiállítás-megnyitón készült felvételei

BARTÓK135 – Promenad.hu, Nagylátószög, 2016. november 18.

2016.11.18.-Nagylátószög_Bartók135 2016.11.18.-Promenad.hu_Megnyílt-a-Bartók135 BARTÓK135

2016. november 16-án, a Magyar Táncművészeti Főiskola Modern szakirányú hallgatói performanszával (Lőrinc Katalin vezetésével) nyílt meg a Bartók135 kiállítás a Deák 17 Galériában, és 2017. január 14-ig látogatható.

A Bartók Béla születésének 135 éves évfordulójának alkalmából megrendezett tárlaton három generáció reflexióit mutatják be egymás mellett: a galéria által felkért fiatal kortárs képzőművészek alkotásai és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, már klasszikusnak számító, Bartók-díszlettervei mellett, középiskolások munkái is láthatóak a Deák Ferenc utcai kiállítótérben. A Deák17 eddigi legnagyobb volumenű, Bartók újratöltve! elnevezésű, országos pályázatára 10 és 23 év közötti fiatalok Bartók három színpadi művével  – A fából faragott királyfival, A csodálatos mandarinnal és A kékszakállú herceg várával – kapcsolatos koncepció-leírásokat, rajzokat, maketteket, terveket küldtek be. “A Kékszakállú herceg várának feldolgozásánál egészen odáig mentek a diákok, hogy még Bartók zenéjét is lecserélték. Éppen ez a lényeg: a fiataloknak így ténylegesen lehetőségük van arra, hogy a saját nyelvükre fordítsák le a műveket.” – mondta a pályázat zsűrijének egyik tagja, Pálfi György filmrendező a beérkezett pályázati anyagok értékelése során. A zsűri által kiválasztott három diák-csapat lehetőséget kap arra, hogy december 20-án az Átrium Film-Színházban bemutassa saját Bartók-darabját húsz perces előadások keretében.

A kortárs művészettel foglalkozó gyermek és ifjúsági galéria nagyon tudatosan törekszik arra, hogy ne elkülönítve jelenítse meg a különböző generációk munkáit, hanem úgy, hogy egymás értelmezési lehetőségeit gazdagítsák.

“A pályázat üzenete az, hogy Bartók művészete és az általa felvetett kérdések a mai napig érvényesek, darabjai pedig inspirálóak a fiatal generáció és a nagyközönség számára is. Ezért is fontos, hogy a Bartók135 kiállításon a diákmunkák mellett kortárs alkotók olyan művei is szerepelnek, melyeket Bartók munkái ihlettek.”- mondta el Kaposi Dorka a Deák17 Galéria vezetője.

Az öttagú zsűri, melynek tagja volt Dr. habil. Csanádi Judit (DLA, Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, látványtervező);  Magács László (rendező, az Átrium Film-Színház igazgatója); Nagy Fruzsina (jelmeztervező); Pálfi György (filmrendező) valamint Szabó Balázs (dalszerző, énekes, bábszínész) kiemelte, hogy mindegyik beérkezett műben volt olyan eredeti gondolat, amely őket is meglepte.

A Kékszakállú herceg várát a budapesti Leövey Klára Gimnázium diákjai mutathatják be, akik új szövegkönyvet írtak a jelenetekhez, amelyekben olyan mai problémák is megjelennek, mint a lassú internetkapcsolat, míg az eredeti Bartók-etűdöket olyan előadók dalaira cserélték le, mint a Motörhead, a Nirvana, vagy éppen Pink. A fából faragott királyfit a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakiskola csapata viszi színre, akik nem csupán a darab címét változtatták meg (A szürke tündér), de interaktivitásra épülő koncepciójukban az eredeti darabtól eltérően a nézők is fontos szereplői és alakítói az előadásnak attól függően, hogy hova ülnek le a darab kezdetén. A csodálatos mandarint bemutató székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai előadásuk középpontjába az ismerkedést és az erotikát helyezték: a darab szereplői egy éjszakai bárban találkoznak. A fiatalokat a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor hallgatói illetve Uray Péter, a Kaposvári Egyetem rendező tanára segíti majd abban, hogy 5 hét alatt színpadra állítsák elképzeléseiket.

A Bartók135 kiállítás meghívott kortárs alkotói: Bánki Ákos – Barabás Lőrinc – Szöllősi Géza – Zana Krisztián, Blahó Borbála, Herbert Anikó, Horváth Lóczi Judit, Németh Hajnal Auróra, Ördög Noémi (Naomi Devil), PAF, Szakál Éva, Szabó Klára Petra, Verebics Ági.

A kiállítás részét képezik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből Gombár Judit, Schaffer Erzsébet és Forray Gábor díszlettervei is, melyeket a közönség Bartók Béla műveinek színházi feldolgozásaiból ismerhet a hetvenes évektől kezdődően.

Forrás: www.deak17galeria.hu

Eifert János felvételei

Bartók135 – kiállítás a Deák 17 Galériában, 2016. november 16 – 2017. január 14.

BARTÓK135

2016. november 16-án, a Magyar Táncművészeti Főiskola Modern szakirányú hallgatóinak performanszával (Lőrinc Katalin vezetésével) nyílt meg a Bartók135 kiállítás a Deák 17 Galériában, és 2017. január 14-ig látogatható.

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-05 (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Bartók135-Deák-17-Galéria_Kiállított-színpadterv-02 (Facebook-kép) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-01 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Kiállított-mű-részlete-03  (Facebook-kép)

A Bartók Béla születésének 135 éves évfordulójának alkalmából megrendezett tárlaton három generáció reflexióit mutatják be egymás mellett: a galéria által felkért fiatal kortárs képzőművészek alkotásai és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, már klasszikusnak számító, Bartók-díszlettervei mellett, középiskolások munkái is láthatóak a Deák Ferenc utcai kiállítótérben. A Deák17 eddigi legnagyobb volumenű, Bartók újratöltve! elnevezésű, országos pályázatára 10 és 23 év közötti fiatalok Bartók három színpadi művével  – A fából faragott királyfival, A csodálatos mandarinnal és A kékszakállú herceg várával – kapcsolatos koncepció-leírásokat, rajzokat, maketteket, terveket küldtek be. “A Kékszakállú herceg várának feldolgozásánál egészen odáig mentek a diákok, hogy még Bartók zenéjét is lecserélték. Éppen ez a lényeg: a fiataloknak így ténylegesen lehetőségük van arra, hogy a saját nyelvükre fordítsák le a műveket.” – mondta a pályázat zsűrijének egyik tagja, Pálfi György filmrendező a beérkezett pályázati anyagok értékelése során. A zsűri által kiválasztott három diák-csapat lehetőséget kap arra, hogy december 20-án az Átrium Film-Színházban bemutassa saját Bartók-darabját húsz perces előadások keretében.

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Performansz-07 (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Bartók-135_Juhász-Csilla-és-Bernáth-Vendel_Kékszakállú-herceg-vára_díszletterv 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-02 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Kiállítók (Eifert János felvétele) Eifert János felvételei

Deák-17-Bartók-135-díjátadás (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartóki-135-Performansz-02 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Bartók-135_Németh-Hajnal-Auróra_Kékszakállú-herceg-vára 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-04 (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Performansz-03 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Bartók135-Deák-17-Galéria_Kiállított-ékszer (Facebook-kép) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-megnyitó (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Kiállított-mű-01

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Kiállításmegnyitó (Eifert János felvétele)

A kortárs művészettel foglalkozó gyermek és ifjúsági galéria nagyon tudatosan törekszik arra, hogy ne elkülönítve jelenítse meg a különböző generációk munkáit, hanem úgy, hogy egymás értelmezési lehetőségeit gazdagítsák.

“A pályázat üzenete az, hogy Bartók művészete és az általa felvetett kérdések a mai napig érvényesek, darabjai pedig inspirálóak a fiatal generáció és a nagyközönség számára is. Ezért is fontos, hogy a Bartók135 kiállításon a diákmunkák mellett kortárs alkotók olyan művei is szerepelnek, melyeket Bartók munkái ihlettek.”- mondta el Kaposi Dorka a Deák17 Galéria vezetője.

Az öttagú zsűri, melynek tagja volt Dr. habil. Csanádi Judit (DLA, Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, látványtervező);  Magács László (rendező, az Átrium Film-Színház igazgatója); Nagy Fruzsina (jelmeztervező); Pálfi György (filmrendező) valamint Szabó Balázs (dalszerző, énekes, bábszínész) kiemelte, hogy mindegyik beérkezett műben volt olyan eredeti gondolat, amely őket is meglepte.

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-Lőrinc-Kati-01 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135-díjátazott (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17---Bartók-135-díjátadás (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Roskó-János-fényképez (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Deák17-Bartók-135-kiáll.megnyitó (Eifert János felvétele)

2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Performansz-08 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Performansz-06 (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák-17-Bartók-135_Kiállított-művek (Eifert János felvétele) 2016.11.16.-Deák17-Bartók-135-kiáll.megnyitó (Eifert János felvétele)

A Kékszakállú herceg várát a budapesti Leövey Klára Gimnázium diákjai mutathatják be, akik új szövegkönyvet írtak a jelenetekhez, amelyekben olyan mai problémák is megjelennek, mint a lassú internetkapcsolat, míg az eredeti Bartók-etűdöket olyan előadók dalaira cserélték le, mint a Motörhead, a Nirvana, vagy éppen Pink. A fából faragott királyfit a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakiskola csapata viszi színre, akik nem csupán a darab címét változtatták meg (A szürke tündér), de interaktivitásra épülő koncepciójukban az eredeti darabtól eltérően a nézők is fontos szereplői és alakítói az előadásnak attól függően, hogy hova ülnek le a darab kezdetén. A csodálatos mandarint bemutató székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai előadásuk középpontjába az ismerkedést és az erotikát helyezték: a darab szereplői egy éjszakai bárban találkoznak. A fiatalokat a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor hallgatói illetve Uray Péter, a Kaposvári Egyetem rendező tanára segíti majd abban, hogy 5 hét alatt színpadra állítsák elképzeléseiket.

A Bartók135 kiállítás meghívott kortárs alkotói: Bánki Ákos – Barabás Lőrinc – Szöllősi Géza – Zana Krisztián, Blahó Borbála, Herbert Anikó, Horváth Lóczi Judit, Németh Hajnal Auróra, Ördög Noémi (Naomi Devil), PAF, Szakál Éva, Szabó Klára Petra, Verebics Ági. Kiállítás részét képezik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből Gombár Judit, Schaffer Erzsébet és Forray Gábor díszlettervei is, melyeket a közönség Bartók Béla műveinek színházi feldolgozásaiból ismerhet a hetvenes évektől kezdődően.

Forrás: www.deak17galeria.hu

XIII. KALÁSZI KORTÁRS TÁNCTALÁLKOZÓ, 2016. november 16-19.

XIII. KALÁSZI KORTÁRS TÁNCTALÁLKOZÓ, 2016. november 16-19.

Fitos Dezső Társulat, Forte Társulat, Harcsa Veronika – Gyémánt Bálint, Duna Táncműhely, Stefan Varga és az EEG Trió, Gergye Krisztián Társulat

2016.11.16.-13-Kalászi-Kortárs-Tánctalálkozó_plakát-meghívó_PhotoEifert

Program:

November 16. szerda
19.00 Fitos Dezső Társulat: Falusi színek
20.30 táncház

November 17. csütörtök
10.30 Fitos Dezső Társulat: A láda titka (gyerekelőadás)
19.00 Forte Társulat: Bernarda Alba háza

November 18. péntek
19.00 Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint koncert
20.30 Duna Táncműhely: Körtánc

November 19. szombat
18.00 „1956, ami elválaszt és összeköt” – a Stefan Varga és az EEG Trió
jazz koncertje (Kávézó)
19.30 Gergye Krisztián Társulata: Egy Ünnepi Színjáték ‘56-’16

Kísérőprogram: 1956-os emlékkiállítás az emeleti Galériában

Átadták a Monori Bortárs Filmfesztivál és a „vannak vidékek legbelül” fotópályázat díjait. Monor, 2016. november 12.

Átadták a Monori Bortárs Filmfesztivál és a „vannak vidékek legbelül” fotópályázat díjait

Szabó-Ferenc_Szőlészet 1. díj

Szabó-Ferenc_Védőhálóban

„vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein…”

(Kányádi Sándor: Előhang)

Hőbér-Szabolcs_Borfejtés

Szabó-Ferenc_Kolláth_pince Kovács-Kristóf_Szakállas-hordó

Kaló-Zsuzsanna-Palackhullám Kozma-Cecília_Sorok

Kozák-Albert_Palkonyai-pincefalu

Boross-Ágnes-Cork_art_Furmit_grape A Monor Környéki Strázsa Borrend, Monor Hegyessy Lions Club, a KultPince, a KOCCINTAS.HU és Monor Város Önkormányzata meghívására különleges esemény részesei lehettünk. 2016. november 12-én, a monori Vigadó Kulturális és Civil Központ dísztermében került sor a Monor Bortárs Filmfesztivál, a „vannak vidékek legbelül” fotópályázat és a Bor és Pezsgő – Legyen Közös a Helyi Érték pályázat ünnepélyes díjátadására, a díjnyertes filmek díszvetítésére és a fotókiállítás megnyitójára.

A megjelent vendégeket Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár köszöntötte, majd Dr. Zsombok László polgármester megnyitó beszédét hallhattuk. A díjátadó ceremónia során levetítették a díjazott filmeket és fotókat, majd megszólaltak az alkotók is. Péterffy András filmrendező-egyetemi tanár – zsűrielnök értékelte az ötletes, újszerű megoldásokat, valamint a sablonokat kerülő képi-hangi megfogalmazásokat, dramaturgiai építkezést. Eifert János fotóművész – a „vannak vidékek legbelül” fotópályázat zsűri elnöke a tavalyi pályázattal összehasonlítva az ideit, már szigorúbban fogalmazott. Szerinte túlságosan nagy volt a különbség a beérkezett pályázatokat illetően. A díjazottak fotói magas színvonalat képviseltek – persze itt is voltak „gyenge pontok” – az el nem fogadott képek szerzői pedig a minimális technikai és esztétikai követelmény szintjét sem tudták átugrani. Az ötletes, érdekes és élvezetes képi megfogalmazások mellett sok volt a középutas, akik szinte közhelyes, sablonos megoldásokkal maradtak kissé unalmasak, alacsonyabb szinten pedig a bosszantó igénytelenség, gyenge kivitelezés miatt hullottak ki képek tucatjai. Végül, ami maradt, és díjazást érdemelt, az a nemzetközi színvonalat közelíti.

Kugel György, a szervezők nevében már korábban említette, hogy a filmfesztivál elnevezése is arra a koncepcióra utal, hogy a fesztiválon elsősorban mozgókép (film, videó, televíziós műsor) kerül a zsűri és a közönség elé, de azt is jelzi, hogy a „BORTÁRS” fesztiválnak társművészeti rendezvénye is van, jelen esetben a borkultúrához kötődő fotópályázat.

A kezdeményezés célja a kulturált borfogyasztási szokások terjesztése, a valódi értékes termelői kultúra megbecsülése, a hagyományaink ápolása az igényes filmes és fotós (művészeti) ábrázolással a képi kultúra fejlesztése és nem utolsó sorban Monor hírnevének növelése. A szervezők mellé fő támogatóként állt a Pátria Takarék és a Takarékbank, támogatásuk nélkül a rendezvény nem jöhetett volna létre. A szervezők és Monor Város nevében is köszönjük a támogatást!

Ahhoz, hogy a törekvések megvalósulhassanak szükség volt pályázókra, akik filmjeikkel és fotóikkal lehetővé tették, hogy lehessen választani és értékelni, majd mindezt bemutatni a nagyközönség számára. Végül, de nem utolsó sorban ezúton köszönjük a zsűri munkáját. Köszönjük, hogy tudásukat és szakértelmüket igénybe véve kiválasztották mindnyájunk számára azokat az alkotásokat, amelyeket díjazhattunk, amelyek értéket jelentenek szűkebb és bővebb közösségünk számára.

Műfaji megkötés nem volt, egyetlen feltétel, hogy az alkotó a magyar szőlő- és borkultúrát, hagyományainkat állítsa műve középpontjába. Ebben az évben a KOCCINTAS.HU csapata csatlakozott a Monori Bortárs Filmfesztivál 2016 programjához. A Bortárs szervezőivel egyetértésben a KOCCINTAS.hu csapata létrehozta a Bor és Pezsgő – Legyen közös a helyi érték kategóriát. Az alkotóktól azt várták, hogy a magyar szőlő- és borkultúrát, de főleg a hagyományainkat állítsák műveik középpontjába.

A filmeket értékelő zsűri tagjai: Péterffy András filmrendező-egyetemi tanár – zsűrielnök; Koltai Róbert színész-rendező; Azurák Csaba riporter, a TV2 műsorvezetője; Balla Attila, a Nemzeti Bor Maraton programigazgatója; Nyulasi Gábriel István, Az ihatóbb Magyarországért Egyesület elnöke, a KOCCINTAS.HU csapatából Nagy Gyula István. (Forrás: Kugel György, KultPince)

2016.11.12.-Monor-Bortárs-Fesztivál-díjátadón-Eifert-értékel 2016.11.12.-Monor-Fábry-Péter-zsűritag-és-Szabó-Ferenc-fődíjas-pályázó (Eifert János felvétele) 2016.11.12.-Monor-Bortárs-Fesztivál-díjátadó-közönsége (Eifert János felvétele) Kugel György és Eifert János felvételei

2016.11.12.-Monor-Fábry-Péter-és-Somogyi-Márk-zsűrorok-a-képekről (Eifert János felvétele) 2016.11.12.-Monor-Bortárs-Fesztivál-zsűri-és-fotósok (Eifert János felvétele)

2016.11.12.-Monor-Bortárs-Fesztivál-díjátadón-csoportkép

Tárnai-Márta_Szüreti-felvonulás

Bortárs Filmfesztivál 2016 díjazottjai:

1. díj: Istvándy pincészet – Pataky Csaba és Pál Tamás

2. díj: Szőlőnemesítők – Dányi Anita

3. díj: Bacchus nektár – Blue Pixel Kommunikációs és Produkciós iroda

KOCCINTAS.HU különdíja Mogyoródi séta – Hollai Iván

„vannak vidékek legbelül” fotópályázatra érkezett alkotások közül a zsűri – melynek tagjai: Eifert János fotóművész – zsűrielnök; Fábry Péter fotóművész és grafikus; Somogyi Márk fotóművész, Sztanev Bertalan a KOCCINTÁS ötletgezdája – az alábbiakat díjazta:

Borvidékek kategória

1. díj – Szabó Ferenc: Szőlészet

2. díj – Kozák Albert: Palkonyai pincefalu

3. díj – Kozma Cecília: Sorok

Szőlő/Bor lelke kategória:

1. díj – Szabó Ferenc: Védőhálóban

2. díj – Kovács Kristóf: „Szakállas” hordó egy szerencsi pincében

3. díj – Boros Ágnes: Cork art – furmint grape

Szőlősgazdák kategória:

1. díj – Szabó Ferenc: Kolláth pince

2. díj – Hőbér Szabolcs: Borfejtés

3. díj – Kozák Albert: Keceli szüret

Bor és Pezsgő – Legyen közös a helyi érték kategória:

1.díj – Kalló Zsuzsa: Palackhullám

2. díj – Kozák Albert: Hagyományos egri borospince

3. díj  – Dr. Tárnai Márta: Szüreti felvonulás – Villányi Borrend

A KOCCINTAS.HU különdíja – Kalló Zsuzsa: Palackhullám

Ilku János: Enuma elis – Nem beszéd tárta fel – Pestszentimrei Közösségi Ház, 2016. november 9 – 27.

Ilku János: Enuma elis – Nem beszéd tárta fel

2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-05_Herbst-Rudolf-felvétele

2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-07_Herbst-Rudolf-felvétele „A sumer teremtésmítosznak hét tábláját találták meg a régészek Ninivében, és az I. tábla kezdőszavai az Enuma elis.

Az Isten saját képmására teremtett minden embert – köztük engem is – és ruházta fel teremtő képességgel.

Ennek a képességnek birtokában tárom Önök elé teremtményeimet – képeimet” (Ilku János)

2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-04_Herbst-Rudolf-felvétele 2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-09_Herbst-Rudolf-felvétele 2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-01_Herbst-Rudolf-felvétele 2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-10_Herbst-Rudolf-felvétele

Mindazon vendégek, akik pontosan vagy kissé késve érkeztek november 9-én Ilku János fotóművész Enuma elis – Nem beszéd tárta fel – című kiállítására a Pestszentimrei Közösségi Házba, csak a megnyitó köszöntő szavait hallhatták. Az ok egyszerű: nem fértek be a kiállítóterembe.

Önkormányzatunk legnemesebb feladatainak egyike a művészetek támogatása – kezdte a köszöntőjét Kucsák László országgyűlési képviselő. – Nagy öröm számomra köszöntőt mondani Ilku János negyvenkét fotómontázst bemutató kiállításához és az eseményhez kötődő katalógus megjelentetésével belekóstoltatni vendégeinket a művész csodákkal teli világába.

A kiállítást megnyitó dr. Diószegi György Antal mondataiból kisejlett a kurátor Ilku Jánoshoz fűződő barátsága és az alkotásai iránti tisztelete.

Ilku János fotóművész fényteremtő mivolta az általa készített fényképeken keresztül üzen, de nem magáról, hanem arról az általa felismert valóságról, amit megtapasztalt hihetetlen magasságokba mutató lelki azonosulása alapján.

A kiállított fotók között pillanatfelvételeket találunk a sokak számára ismeretlen tanyavilágról. Az izgalmas fotómontázsok ide illő zenéért kiáltottak. Erről Bese Botond népzenész kecskedudán előadott, elfújt dallamai gondoskodtak a megnyitón, amelynek háziasszonya Ódor Katalin intézményvezető volt. A kiállítás 2016. november 27-ig látogatható. (Dobó Csaba, http://www.tovabb18.hu)

2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-03_Herbst-Rudolf-felvétele 2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-08_Herbst-Rudolf-felvétele Herbst Rudolf  felvételei

2016.11.09.-Ilku-János-Enuma-Elis-kiáll.megnyitó-06_Herbst-Rudolf-felvétele

Eifert János: „A montázs eredetileg a képzőművészetben a XX. század elejétől alkalmazott technika, amelynek során már meglévő képeket és rajzokat illesztenek, szerkesztenek össze valamilyen új kompozícióba. Később a filmművészetnek vált elengedhetetlen elemévé a vágástechnika (montázs), amellyel korábban készített felvételekből lehet új filmrészleteket előállítani. A fotómontázs két, vagy több elem összemásolása fotótechnikai eszközökkel.

1851. február 23-án, a La Lumière című párizsi fényképészeti szaklap beszámolt arról, hogy Hippolyte Bayard évek óta eredménnyel alkalmazza táj- és felhőfelvétel-negatívok összemásolását. Egy hónappal később a tudósító már az eljárást ismerteti, „amellyel lehetővé válik külön-külön felvett személyek képét egyazon portréfotóban egyesíteni.” Egy új műfaj, az összemásolt fénykép vagy – ahogyan később elkeresztelték – a fotómontázs tehát megszületett.

Az új módszer fontos bizonyító szerepet kapott annak igazolására, hogy a fényképezőgép nemcsak leképezi a látványt, de képzelet szülte világokat elevenít meg. Neves és névtelen fényképészek százai használták fel az összemásolás eljárását. Az első fotomontázsok vicces, vagy képtelen helyzeteket ábrázoltak.

Az 1910-es évtized vége felé a berlini dadaisták – Raoul Hausmann (1886-1971), Hannach Höch (1889-1978), John Heartfield (1891-1968), Georg Grosz (1893-1959) – a kiváltságos eljárás rangjára emelték, mert művészi célkitűzéseik megvalósítására különösen alkalmas eszközét fedezték fel benne. A dadaizmus hozzásegítette a képző- és fotóművészetet a szemléletbéli megújításhoz, ezt folytatták más művészi felfogású képviselői, mint Alexandr Rodcsenko, Otto Umbehr, Herbert Bayer, Max Ernst. A felsoroltak – korántsem teljes – névsorából a magyarok, köztük Moholy-Nagy László, Angelo Funk Pál, Bálint Endre, Lengyel Lajos, Török László, Fejér Ernő, Vencsellei István, Apáti-Tóth Sándor, Ágg Károly és természetesen Ilku János sem hagyható ki.

Ilku-János_Zsófi-szomorú-2 Ilku-János_Requiem-egy-erdőért---Offertorium-1

Ilku-János_Requiem-egy-erdőért---Offertorium-6 Ilku-János_Találkozás-egy-tanyával_Epizódok-Jó-reggelt

Ezen a kiállításán látható Fejfa (1976)  c. képe a legegyszerűbb fotómontázs, amely mindössze két képelemből áll. A fejfa a balmazújvárosi régi temetőben, a repülő madár képe a Hortobágyi Nemzeti Parkban készült. A Kőbánya alsó (1977) már több, ám azonos nézőpontból készült felvételből állt össze. A várakozó utasok sziluettben megjelenő alakjait így lehetett jól „ritmizálni”.

A „Veres Péter emlékház”, „Isten áld meg a magyart – Kölcsey Ferenc emlékház”, „Találkozás egy tanyával”, „Rilai triptichon”, „Szentendre”, „Quedlinburg” és „Lanslebourgi impresszió” 1979-1994 között készült montázsképei, illetve sorozatai fekete-fehérben jelennek meg. Ezek eredeti képek és un. olló-montázs technikával készültek, mely elnevezés a képelemek kivágásához használt eszközre, az ollóra utalnak. Ilku János azonban olló helyett sebész-szikét használt, a pontosabb kontúr kivágása miatt. Ezt a technikát Vencsellei István debreceni fotóművésztől tanulta, még 1975-ben a Balmazújvárosi fotó amatőr telepen. Az egyes képelemek megfelelő méretre való nagyítása után kerül sor ezek kivágására, majd összeragasztásra. Ezután következnek az utómunkák, majd rendszerint a kész kép reprodukciójának elkészítése.

A „Requiem egy erdőért – Offertórium 1-6.” színes sorozata 1984-ből való. Az eredeti montázselemek 6 x 6 cm-es diapozitívra készültek, majd az un. szendvicsdia összeillesztése és rögzítése után készült el a kiállított nagyítás. Az 1992-ben készült „Zsófi szomorú 1-5.” eredeti színes polaroid képek sorozata. Ezeknél a montázskép többszörös expozícióval készült, ami azt jelenti, hogy a felvétel pillanataiban ugyanaz a felületet többször lett megvilágítva.

Ilku János montázsainak értékét azonban nem az alkalmazott technika és a gazdag eszköztár adja, hanem műveinek szellemisége, melynek során a gondolat és a mondanivaló érzékletesen, élményszerűen jelenik. Ilku János nem csupán egy ügyes kezű fotográfus, hanem gondolkodó ember, vizuális filozófus.” (Eifert János)

Ilku-János_Quedlinburg---Münczberg Ilku-János_Rilai-triptichon-2

Ilku-János_Quedlinburg---Apotheke

Következő oldal »