Stanislovas Žvirgždas: Litván tájak. Nem fantáziakép manapság: az ember és a természet között egyre táguló szakadékot látunk, az ember kezdi elveszti igazi, természeti erejét. A digitális technológia napjaiban maga a fotográfia teszi fel a kérdést: mi igazi és mi csupán fantázia és manipuláció? A tisztán fotóalapú tájképek japán mestere, H. Sugimoto szerint a tájképet a természeti szépség és az emberi érzések közötti diszharmónia jellemzi. A mély gondolatokkal felruházott tájkép Keleten született, a Nyugat még mindig csak a természeti erőket akarja megszerezni. A Litván tájak megörökítőjét mely pólus vonzza leginkább? Stanislovas Žvirgždas tájképeinek fénykezelése és fényhatása leginkább A. Končiushoz közelít, csak ő egy kicsit hűvösebb, racionálisabb és specifikusabb. Még közelebb esik P.H. Emersonhoz, akit a 19. század végén nagyon foglalkoztatott az angol táj urbanizációja. A litván fotográfus képei azonban rokoníthatók az amerikai C.E. Watkins-nak, vagy A. Adams-nek a kaliforniai Yosemite-völgyről – a Föld teremtésének bibliai idejét idéző – fényképeivel is, bár ő maga a bibliai teremtés egy másik periódusát kedveli inkább: amikor minden a homályba vész. A litván tájképek mások, mint az amerikaiak, így Stanislovas Žvirgždas a látványtervezés során a fákat használja arra, hogy hátteret és távlatot adjanak. Tájképeinek egyszerűsége közhelyességet kerülő motívumokat rejt.

Húsz éven át folyamatosan fényképezi témáját, mégis képes arra, hogy váratlan attitűdöt és hangulatot csípjen el. Ezek képezik a „Litván tájak” magvát, amelyek jórészt a Vilnia partján, vagy a Nemunas folyónál, Verkiaiban, az Aukštaitija nemzeti parkban és Nidában készültek.

Élete olyan, mint fényképei: utazás a fény felé. Fiatal korában a Vilnius-i Egyetemen tanul és álmodik. Fiatalok egy csoportja felemelt egy zászlót, Litvánia függetlenségének szimbólumát, és Stanislovas Žvirgždas néhány évet a távoli Mordiviában töltött a börtöntáborban. Visszatérte után politikai elítéltként bélyegezték meg és nem is álmodhatott a tanulmányok további folytatásáról. A fotográfiában is a legalsó szintről kellett elkezdenie mindent – egy fotóstúdióban diákként. Sokat olvasott, tanult, mesterfokon sajátította el a technikát. Belevette magát a fotótörténetbe, cikkeket írt, jó néhány könyvet kiadott, élményszámba megy, ahogy fel-, és megfejti a fotótörténet nagy kérdéseit! Nála a fotótörténet tájképeinek folytatása: egyazon szeretet az elmúlt napok, a történelem és az idő iránt, mely lassan körbefonja a fatörzseket és ágakat, és a fotópapíron újraéled.

Az 1941-ben született Stanislovas manapság is tanul, azon kívül tanít, dolgozik, munkálkodik a közösségért a Litván Fotóművészek Szövetségében, a Sajtó-, Rádió- és Televízió Alapítványnál. Ja, és fényképez… Képein, amelyek a tapintható, kézzelfogható, anyagi és néha talán túlságosan is igazi világot ábrázolják, a fák az égig nőnek, a patak, mely itatóvá válik, kis tavacskává, „könnycsepp Isten szemében”. A horizont meghajlik. És az egész bolygót megtaláljuk egy Litvánia nevű kis területen.

                                                                                                                                                                                                                                                                                 Skirmantas Valiulis

STANISLOVAS  ŽVIRGŽDAS

           Stanislovas Žvirgždas was born on September 13, 1941, in Balbieriškis town. In 1960–1961 he studied history at Vilnius University. In 1961–1965 he was a political prisoner. In 1972 studied photography at the University of Popular Art in Moscow, Russia. Since 1972 he is a member of the Lithuanian Photo Artists’ Union. In 1972–1992 he worked as an art photographer at the Lithuanian Photo Artists’ Union. In 1992–1996 S. Žvirgždas served as the chairman of the Lithuanian Photo Artists’ Union, and since 1996 – the secretary of the Board. In 1999 S. Žvirgždas was elected as the chairman of the Board of the Press, Radio and TV Support Fund. Since 2001 he also serves as the representative of the International Art Photography in Lithuania and the chairman of the Commission of Photo Experts at the Lithuanian Republic Department of Culture.

           He has been in various photo competitions both at home and abroad, including eight “Fujifilm Euro Press” (1994–2001) competitions. An honorary member of many foreign photo clubs, he also took part and made reports at numerous science conferences and seminars. A consultant and curator of exhibitions, S. Žvirgždas has been a member of many photo publications’ editorial boards. An author of 170 publications on photographic history and theory, he also translated many articles both for Lithuanian and foreign newspapers and journals. A co-author of the yearbook “Lithuanian Photography: Yesterday and Today” (1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003), “Journalistic Encyclopaedia”, “Universal Lithuanian Encyclopaedia”, “Algemeines Künstlerlexikon” (Germany), and a reviewer of the “Technical Encyclopaedia”.

Major Works Lietuviški peizažai (Lithuanian Landscapes) (1973–  ), Kiemai (Courtyards) (1980), Sienos (Walls) (1980–1983), Civilizacijos metamorfozės (Metamorphoses of Civilization) (1986), Pasakos nepasakos (Strange Tales) (1989), Vizijos (Visions) (1991), Vilnia (1975–1997), Variacijos Vilniaus tema (Variations on Vilnius’ Theme) (1995–1996), Skulptūrų sugrįžimas (The Return of Sculptures) (1996–1997), Vilnijos peizažai (Landscapes of Vilnija) (1998–   ), Laiko slinktis (The Flow of Time) (1999–2002), Vilniaus panoramos (Panoramas of Vilnius) (1997–  ).

One-man Exhibitions More than 78.