János Eifert - Photographer

Magyar Fotóművészek Szövetsége, 09. Hírlevél 00/10, Budapest, 2000. november 10.

MFSZ hir9                                                                 Közgyűlési beszámoló 2000

 

Elnöki beszámoló, pénzügyi jelentés a Szövetség tevékenységéről, gazdálkodásáról Javaslatok az Alapszabály módosítására
A bizottságok és alkotócsoportok beszámolója

 

Elnöki beszámoló

 

Kedves Kollégák!

Eltelt egy év. A magyar fotográfia gazdag eseménynaptára nemcsak piros betűs ünnepnapokból, hanem a hétköznapok tennivalóit, elintézett és elintézetlen ügyeket jelző ceruzás bejegyzésekből áll. A Magyar Fotóművészek Szövetsége olyan ernyőszervezet, amelynek tagjai a hazai fotográfiai közéletet magas színvonalon reprezentálják. Fotóművészek, fotóriporterek, elméleti és történeti szakemberek, a művészeti élet szervezői, akik saját területükön kiemelkedő szellemi értékeket hoznak létre, ugyanakkor tevékenyen és felelősen részt vállalnak a közösség munkájában. A Szövetség mint nagy hagyományokkal és tekintéllyel rendelkező szakmai, művészi szervezet, egyik szereplője csupán a művészeti, kulturális közéletünknek, és tevékenysége során szorosan együttműködik a társszervezetekkel, a fotográfia hazai intézményeivel, a művészeti közélet más hazai és nemzetközi szereplőivel, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, és az adott társadalmi környezetben, anyagi és szellemi forrásainak függvényében tevékenykedik. Munkáját az Alapszabályban foglaltak szerint, a tagok, a Közgyűlés által felhatalmazott elnökség döntései alapján, az ügyvezetés és a társadalmi feladatokat vállaló tagjainak segítségével végzi. Hogy mit végeztünk, mit halasztottunk, milyen eredményeket és eredménytelenséget tudunk felmutatni, ezekről tartozunk beszámolni Önöknek. A Közgyűlésnek azonban nemcsak az a feladata, hogy meghallgassa, és formálisan elfogadja a beszámolókat, hanem a tagság képviseletében megvitassa, észrevételeivel véleményezze azt és akaratának kinyilvánításával, a feladatok meghatározásával, azok megvalósításában is tevékeny részt vállaljon.

Nézzék el nekem, hogy elnöki beszámolómat nem a megszokott és elvárható szakmai, művészi kérdésekkel, az elvégzett és nem teljesített feladatok ismertetésével kezdem és nem a Szövetség tevékenységének sikerpropagandájával folytatom. Éppen ellenkezőleg. Arról beszélnék inkább, amely alapvetően meghatározza létünket, segíti vagy korlátozza tevékenységünket, megszabja helyünket abban a társadalmi, gazdasági, politikai környezetben, amelyben élünk. Ezt a környezetet pedig kapitalizmusnak hívják, és ez a nagyipari termelés elsődlegességén és a termelőeszközök magántulajdonán alapuló társadalmi és gazdasági rendszerén alapul. Mi, művészek, elméleti és történeti szakemberek tehát egy olyan szabad versenyes piac közepére kerültünk, ahol szellemi termékeinket, mint árut sok kiabáló, tülekedő, ordítozó kereskedő szomszédságában, a ránk jellemző halk hangon próbáljuk eladni. Elkötelezett, megszállott emberek lévén, még az általunk létrehozott szellemi értékek megszületését sem mindig a pénz motiválja. Itt élünk mégis, ebben a zajos környezetben, és érdekeinket saját magunknak vagy az általunk felhatalmazott szervezeteknek kell a legkülönbözőbb képzettségű, foglalkozású, kultúrájú, akár ellentétes érdekeltségű emberek, érdekcsoportok között érvényesíteni. Valljuk be őszintén, nemigen megy ez még nekünk. A helyünket sem találtuk meg igazán, szellemi alkotásaink “piacra dobása” sem sikertörténet. Nem vigasz, hogy ez másoknak esetleg még kevésbé sikerült.

A magyar társadalom legendásan türelmes volt az átalakulás (rendszerváltás) első évtizedében. Az emberek közel egyharmada veszítette el állását, drasztikusan csökkentek a bérek. Ez a fotográfusokat, a gondolatainak megfogalmazásából élő szakírókat, történészeket, muzeológusokat is érintette. Kiadók, szerkesztőségek, munkahelyek szűntek meg, elapadtak a megbízások, és az olcsó munkaerő, a dilettánsok, outsiderek serege, a fekete munka megjelenése leszorította a fizetéseket, a honoráriumokat is. Ennek ellenére viszonylag kevés tiltakozás, sztrájk, utcai tüntetés volt még a legnehezebb időkben is. Nem a “birkanép” türelme volt ez, hanem a jó egyéni stratégiákkal és tartalékokkal rendelkezők reagálása. Sokaknak azonban véglegesen elfogytak a tartalékai, és néhány év után hiába ért véget a válság és kezdődött a gazdasági fellendülés, a magyar társadalom nagy türelmének is vége lett. Megszaporodtak a társadalmi konfliktusok, nő a társadalmi feszültség. Hiába olvassuk, hogy a magyar gazdaság milyen sikeres, világviszonylatban is jelentős az 5%-os növekedése, az életszínvonal javításában nem teljesülnek az emberek elvárásai. A közgazdászok szerint az átlagos életszínvonal a kétezres évek elején kezdi meg újra megközelíteni az 1989-es szintet. A magyar béreknek az európai átlagtól való hatalmas eltérése tartósan megmarad. A magyar lakosság kétharmada “deklasszálódott” korábbi helyzetéhez képest, alacsonyabb szintű életmódra kényszerült, munkaerőként sem tudta “újratermelni” önmagát. Az embereknek és a közintézményeknek minden tartaléka elfogyott, ezzel az elmaradt beruházás és fenntartás elérte a kritikus mértéket. Kiürült életek és túlterhelt épületek jellemzik az emberek magánéletét és a közéletet. Egy évtized után az átalakulás terhei alatt az emberek elfáradtak és a közintézmények – kórházak és iskolák, művészeti és kulturális intézmények – a működőképesség határán tántorognak. Nemcsak a kultúrára fordítható pénz mértéke, hanem elosztásának módja is sok esetben kifogásolható. Már nem azon háborodunk fel, ha egy film, egy kiállítás, egy könyv, egy zenemű, színházi előadás vagy más projekt a semmihez képest nagyobb támogatást kap, merthogy külföld felé reprezentálnia kell, hanem azon, hogy általában a támogatás osztogatásánál a legnagyszerűbb szellemi teljesítmény létrehozóját is megelőzheti egy hatodrangú sportklub, ha élén mondjuk egy politikus áll.

Az igazságtalanságok, aránytalanságok ellen mindig is tiltakozunk, akár más művészeti szövetségekkel, társzervezetekkel összefogva, akár önállóan. Az eredmény azonban a gyakran megszólaló autóriasztók hangjához hasonlítható: a hang mindenkit idegesít, de már senki nem néz oda, hogy lopják-e az autót. Alapvetően avval a ténnyel kell szembenéznünk, hogy a Szövetség – más civil szervezetekhez hasonlóan – létezési formájában, működésében, struktúrájában talán a korábbi évtizedek társadalmi viszonyait tükrözi, mára már elavult, mechanizmusa korszerűtlen, társadalmi, érdekvédelmi képviselete alacsony hatásfokú, művész-menedzselése szinte amatőr. Nem találtuk meg helyünket az új társadalmi viszonyok között, nem működünk a korszerű elvárásoknak megfelelően. Mondom ezt annak ellenére, hogy részeredményeink nagyszerűek, sokan tisztelik és elismerik tevékenységünket, a szakma presztízsének visszaállításában is értünk el eredményeket. Mindezeket azonban iszonyú akarással, hatalmas egyéni áldozatokkal, végső soron tehát alacsony hatásfokkal tudtuk elérni. Persze elvegetálhatnánk még évekig, hiszen más szervezetek is ezt teszik, de ha komolyan szembenézünk a tényekkel, és felelősséget érzünk a jövőt illetően, nem fogadhatjuk el ezt a megszokott, ám tarthatatlan állapotot. Komoly reformok, gyökeres változtatások, átgondolt struktúraváltás nélkül nincs jövője a Magyar Fotóművészek Szövetségének sem. Már nem elegendő az Alapszabály toldozgatása-foldozgatása, az ósdi elavult megfogalmazás nyelvezetének aktualizálása, egy új, a piacgazdaságban anyagi, művészi függetlenséget, önfenntarthatóságot, a tagok egyéni és közös érdekeit tükröző, előremutatóan új Alapszabály kidolgozása szükséges. Ezt a megújulást, struktúraváltást kellene az előttünk álló év legfontosabb feladatául megjelölni. Ennek gondos előkészítésébe, az avval járó vitákba a szakma legszélesebb nyilvánosságát kell bevonni, megfogalmazásához pedig a szakmai szervezetek képviselői mellett szakértőket, tehát jogászokat, közgazdászokat, politológusokat, elméleti és gyakorlati (!) szakembereket, valamint más művészeti szövetségek, kulturális intézmények, állami és önkormányzati szervek képviselőit kellene segítségül hívni.

Igazságtalanság lenne, ha elnöki beszámolómban nem ismerném el és nem tartanám jelentősnek a Szövetség tevékenységét, presztízsét. Ez a korábbi évekhez, bátran mondhatom, évtizedekhez képest is értékelhetően növekedett. Képesek vagyunk együttműködni a társzervezetekkel, a kulturális és művészeti élet más szereplőivel, az állami és önkormányzati szervekkel. Hatékonyan veszünk részt érdekvédelmi, érdekképviseleti fórumokon, közreműködünk törvény-előkészítésekben, szakértői, tanácsadói tevékenységünk keresett, kiállítások, rendezvények szervezésében, tagjainak menedzselésében, információ- és munka-közvetítésben, gazdasági tevékenységünkben jelentős eredményeket tudunk felmutatni. A Fotóhónap, a nemzetközi pályázatok és kiállításaik, a szakkollégium és mesterkurzus európai színvonalúak (nem mi mondjuk!), kiállítás-szervezési szolgáltatásainkban, belső terek díszítésében a megrendelőink szerint profik vagyunk. Tagjaink tevékenysége, önálló kiállításai, megjelenő albumai, különböző publikációi magas színvonalúak és nemzetközi viszonylatban is értékelhetőek. Az elnökség tagjainak beszámolói a bizottságokban és alkotócsoportokban folyó értékes munkáról szólnak. A Számvizsgáló Bizottság, valamint a gazdasági vezetőnk pénzügyi jelentése a válságkezelés, gazdálkodásunk eredményességéről, pozitív mérlegünkről számol be. Miután a Szövetségnek nincs vagyona, bérbe adható ingatlana, jelentős bevételt hozó ipari, kereskedelmi tevékenysége, működésének költségeire, projektjeinek megvalósítására – a pénzügyi beszámolóban részletezettek szerint – az illetékes minisztérium (NKÖM), az Országgyűlés támogatása, a különböző pályázatok (NKA, Soros, Turizmus Rt., Budapest Főváros Közgyűlése stb.), támogatók (Kodak, National Geographic Chanel stb.), mellett saját gazdálkodásának hozadéka jelentette a bevételt. Miután a források nagysága, ütemezése jórészt kiszámíthatatlan és tervezhetetlen, ezért csak a biztos bevételek ismeretében alakítottuk ki kiadásainkat. Az elnökség hozzájárulása nélkül egy fillér kifizetése nem volt lehetséges, a pályázati pénzek, költségek elszámolása, bármilyen kifizetés csak szigorú ellenőrzés, kettős aláírási kontroll beiktatásával történhetett. Gazdálkodásunkat egy családi háztartás-vezetői attitűddel jellemezhetnénk, amelyben a válságkezelés, a szigorú takarékosság és az előremenekülés stratégiája az egyéni áldozatvállalás elemeivel ötvöződik. Lehet, hogy közgazdaság-tudományi szempontból nem ez a világ legkorszerűbb gazdálkodási módja, de az előző év súlyos helyzete után még megtakarítással is zárni évünket, úgy gondolom, mindenféleképpen eredményesnek mondható. Ebben a szerződéses munkatársaknak (az ügyvezetésnek, gazdasági szakemberünknek) meghatározó szerepe volt, ugyanis álmodozásaink, terveink előrevágtató forrásigényét nekik sikerült mindig “visszagyeplőzni”. És bizony, ha szegelni kellett, paszpartuzni, csomagot szállítani, bútort összeállítani, vendégeket kalauzolni, akkor még a tagok és az elnök úrig is be lett fogva, a szép szónak köszönhetően. Csapó Bea, Pelsőczy Ágnes, Breznyánszky Ferencné, Mari szakmai és emberi megbízhatóságukkal, a napi feladatok jó beosztásával, az elnökség, elnök, alelnökök utasításainak pontos végrehajtásával, önálló kezdeményezéseikkel szolgálták a működés biztonságát. Nem kellett elnöki utasítás ahhoz, hogy tagjainkat, partnereinket azzal a tisztelettel, figyelemmel és megbecsüléssel illessék, amit hasonló helyzetekben ők maguk is kiérdemelnének. Éppen az ő emberségük, lelkiismeretességük, szakmai hozzáállásuk fényében tűnik elfogadhatatlan az a hangnem, hozzáállás, a vállalt feladatok nem teljesítése, amelyekkel egyes kollégáknál találkozunk. Az egyéni sérelmek orvoslására, vélt vagy valós érdekellentétek feloldására, etikai ügyek kezelésére vannak technikák, emberi és jogi megoldások, a Szövetségben működik az Etikai Bizottság is. Nem lehet olyan kérdés, amelyet ne lehetne tisztázni, nem létezhet olyan feszültség, amelyet ne lehetne feloldani, ha az érintett felek akarják. Magánemberként elfogadhatatlannak tartom, hogy a politikai élet csatározásaiból vett minták alapján rendeződjenek a konfliktusok. A Szövetség elnökeként pedig arra törekszem, hogy szervezetünk megjelenésére, közéleti fellépésére a nem konfrontáló, hanem együttműködő, nyugodt és barátságos hangvételű kapcsolattartás, magatartás legyen a jellemző. A fair play – a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat lehet csak alapja a társszervezetekkel, a művészeti közélet más szereplőivel, intézményekkel, az állami és önkormányzati szervekkel történő eredményes együttműködésnek, és ez különösen a tagsággal való kapcsolattartásra érvényes. Valószínű, hogy az erős külső zaj és kommunikációs zavarok az okai, hogy sok esetben nem mennek át adásaink partnereink vevőkészülékébe.

Az elnökség munkájáról képet kaphatunk a bizottságok, alkotócsoportok vezetőinek beszámolóiból, valamint a mellékelt, az elnökségi határozatokat felsoroló összeállításból. Az elnökségi ülések, a megszületett határozatok száma is jelzi, milyen felelősség, teher nyugszik a tisztségviselők vállán, akik munkájukat, feladataikat társadalmi munkában végzik, ezért honorárium, tiszteletdíj, egyéb juttatás nem illeti őket. A közösségért végzett munkájuk költségeit is csak erősen korlátozott mértékben, a Szövetség pénzügyi helyzetének függvényében van mód megtéríteni. Mindenki túlterhelt, a munkahelyi, családi és egyéb kötelezettségek miatt nem mindenki tud bármikor, bármilyen részt vállalni a közös terhekből. Vannak elnökségi tagok, akiket elfoglaltságuk, időbeosztásuk miatt alig látunk, olykor még helyettesről sem tudnak gondoskodni. Másokat viszont agyonaggatunk feladatokkal, mert örülünk, hogy egyáltalán valaki vállalja azokat. Ezért is van az, hogy nem mindig jó a szereposztás. Biztos vagyok benne, hogy a tagok közül többen vállalnának feladatokat, esetleg még jobb megoldásokra is képesek, ám a döntésnél hiányoznak azok az információk, hogy egyáltalán ki mire képes, kire számíthatunk. Külső tanácsadót is ritkábban veszünk igénybe, pedig ez gyakran lenne szükséges. A határozatok megszületését általában komoly viták előzik meg, megpróbálunk felkészülten, felelősséggel dönteni. Mégis előfordulnak hibás döntések vagy halasztások. Ennek egyik oka lehet a hiányos előkészítés, a téma szerencsétlen felvezetése vagy egyszerűen a helyes döntéshez nem áll elegendő információ a rendelkezésünkre. Másik oka lehet a szűk határidő és az, hogy a helyes megoldásra nincs pénz. És ekkor jön a “barkácsolás”, azaz a már amúgy is túlterhelt elnökségi tagra sózzuk rá a feladatot, oldja meg akárhogyan, de azt most, rögtön és azonnal. Előfordul az is, hogy éppen a demokratikus elvekre hivatkozva olyan evidenciák, szakmai kétszerkettők megszavaztatására is sor kerül, ami tiszta matematika és amit moszkvai piacon is a golyók ide-oda tologatásával szoktak meghatározni. Előfordulhat az is, hogy kitűnő ötletek, nemes szándékok véreznek el, mert témafelvezetőjük ügyetlenül vezette elő azokat, nem tudott jól lobbizni, elfelejtette figyelembe venni az érdekcsoportokat, szekértáborokat.

Természetesen vannak jó példák. Kiemelkedőnek, példamutatónak érzem a szakkollégium, a mesterkurzus kérdését. Itt az történt, aminek történnie kellett. A szaktanfolyamok sikere és a vele járó felelősség miatt az elnökség az oktatási programot egyszemélyi felelős vezetőre bízta, akinek hatásköre, felelőssége kiterjed a szakmai, gazdasági és gazdálkodási részletekre is. Az oktatási tevékenység pénzügyeit külön alszámlán vezetik, az egyszemélyi vezető utalványozási jogával. A bevételek meghatározott százalékát az Elnökség igényei szerint a Szövetség célkitűzéseinek szponzorálására használjuk. A jó felvezetésű javaslatot az elnökség elfogadta, ezen túl senki nem szólt bele, hogy kit, miért, mennyiért, hogyan kérjen fel az egyszemélyes felelős előadóként, hogyan, milyen óraszámban, milyen arányokban, milyen témákban építse fel a tananyagot, kiket bízzon meg a részfeladatok elvégzésére. Ez az ő felelőssége, és ahogyan a végeredményből látható, példaszerűen és előremutatóan eredményes lett az oktatási programunk, vagyis a Magyar Fotóművészek Szövetsége oktatási programja, amelyet az Elméleti és Történeti Bizottság vezetője, dr. Hefelle József és helyettese, Szarka Klára vitt sikerre. Köszönet illeti őket, és – elnézést kérek, ha némi éle van megjegyzésemnek – köszönöm azoknak, akik nem akadályozták felesleges beleszólásukkal, felügyeletükkel a program futását. Remélem, ők is hasonló hozzáállással segítik más projektek lefutását.

Másik jó példa lehet a Fotóhónap 2000 megszervezése, lebonyolítása. Itt is hasonló történt: az Elnökség felhatalmazta a kuratóriumot, a fesztivál igazgatóját, az ügyvezetést egy adott feladat elvégzésére. Nem szólt bele a részletekbe, csak az eredményre volt kíváncsi. Sikerült is – mások megítélése szerint – egy európai léptékű, jelentős eseménysorozatot, vagyis fotófesztivált szervezni, amelynek a szakmai, művészi eredményei az egész szakmára jótékonyan hatnak, a magyar fotográfia hazai és nemzetközi elismertetésében jelentős előrelépést jelentenek. A fesztivál költségei semmilyen vonatkozásban nem terhelték a Szövetség büdzséjét.

Volt még egy jó “dobásunk”, történetesen egy szolgáltató tevékenység, amelynek során az NKÖM Wesselényi utcai új székházának, majd ennek sikere alapján egy másik székháznak a folyosó-díszítésére kaptunk megbízást. Ez esetben is profizmus történt: az elnökség hozzáértő, gyakorlott szakembereket bízott meg a feladat elvégzésével, akik a szerződésben foglaltak szerint előkészítették a képanyagot, a megrendelő ízlése, igénye szerint kiválasztott képek installálását, szállítását, falra kerülését megszervezték. Igaz, majd’ egy évig dolgoztak rajta (Szabóky Zsolt, Markovics Ferenc, ej). Munkájuk eredményeként nemcsak egy szolgáltatás teljesült, amiből a Szövetségnek komoly bevétele származott. A haszon a fotósszervezetek nagyobb összegű támogatásában is megjelent, valamint azokban a megkeresésekben, amelyek az ott kiállított képek kapcsán, azóta jöttek létre. Külön köszönet azoknak, különösen Szabóky Zsoltnak, akik képeiket kópiadíj térítése ellenében rendelkezésre bocsátották.

Félig-meddig a profizmus jegyében, mindenesetre sikeresen történt a nemzetközi pályázataink és más, rendelt kiállításoknak a szervezése, bár a partnerválasztásnak, a forráshiánynak alapvetően meghatározó szerepe van. Még szerencse – mondta egyik alelnökünk -, hogy sok pályázatunk eredménytelen, hiszen az eredményesek megvalósítására sincs ember. A Szövetség ismertetőjének vontatott készülgetése, a digitális enciklopédia “sehogyan sincs” állapota valóban ezt példázza. Az én véleményem az, hogy meg kellene próbálni a tagságra támaszkodni. Sajnos, a Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció ügye sem mozdul előbbre az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Annyi munka, energia fekszik már benne, amivel a világot is meg lehetne váltani. Az OSZK teljesítette a megállapodás szerint ráeső feladatokat, mi egy centimétert sem mozdultunk előre. Számomra mint ötletadó-alapítónak ez a legnagyobb kudarc. Ebben a kérdésben és másban is tartozom a részletesebb beszámolóval. Ezt a Közgyűlés előtti beszámolóm szóbeli kiegészítésével pótolom.

Sajnos, hogy a civil szervezetnél (nemcsak a Szövetségnél) egy-egy hibás döntésnek igazán nincs következménye, hiszen az ingyen végzett munka “díjazásából” az okozott kár arányában amúgy sem lehetne bírságot levonni. Még blokkoló órát sem állíthatunk be, hiszen aki éppen ráér, tevékenykedik, aki nem, azt még számonkérés sem illetheti. Ezek azok a pontok, ahol beszámolóm elején említve, a Szövetség (és a hasonló időszakban létrejött civil szervezetek) korszerűtlenségére utaltam. Ugye, emlékeznek még néhányan, amikor elnökké történt megválasztásomkor rövid programbeszédemben a reformok bevezetését, az elavult struktúra megváltoztatását, a korszerűség követelményeihez igazodó változásokat ígértem. Nos, az akkor vállaltakból szinte semmit nem voltam képes megvalósítani. Azon kívül, hogy ezt személyes kudarcként élem meg, a közösséget is érinti. Nem tehetek mást, mint feltenni a kérdést magamnak és Önöknek, vajon alkalmas vagyok-e ennek a tisztségnek a betöltésére? Vajon egyet lehet-e érteni türelmetlenségemmel, amely a mielőbbi és gyökeres változtatásokat igényli? A választ a Közgyűlésnek kell megadnia.

Eifert János elnök

Az Elméleti és Történeti Bizottság beszámolója

Az elmúlt évi közgyűlési beszámolóban Szarka Klára azzal zárta sorait: “reményeink szerint a FOTÓHÓNAP 2000 idejére elkészül a könyv…” Elkészült. Fénykép az ezredfordulón címmel. Az MFSZ kiadásában. Az 1999-es sikeres szimpózium méltó lezárásaként.

A kötetben helyet kapott negyvennél több szerző és hozzászóló gondolata, elolvashatóvá – vitathatóvá – vált a szakma és a szélesebb közvélemény számára. Dokumentáltuk a véleményeket az utókornak is. Köszönet a szerkesztőnek és munkatársainak. (A Könyvtárellátó Kht-nak grátisz adtunk át példányokat.)

A Műcsarnokban zajlott ez évi folytatásban (2000. május 12.) már nem egészen jól sikerült a szakma (nevezzük így) panel-beszélgetése a meghívott tudományos személyiségekkel. Szakadék tátong a felek között – ez a diskurzus legenyhébb összegezése. Persze még a negatív eredmény is eredmény. Mert tény.

A fotográfia társadalmi elismertsége hiányos, sokat kellene még tennünk ennek megváltoztatásáért.

Sikeresen zártuk a bizottságunk szervezésében zajlott 1999/2000-es oktatási évet. Ötven hallgatónk kapta meg a Szakkollégium záró tanúsítványát. A kiemelkedő egyéni aktivitást külön nevesítve is jutalmaztuk.

A 2000/2001. oktatási évben beindítottuk a Mesterkurzust is.

Az oktatási vállalkozások egyre szűkülő területén, a felkínált programjainkra töretlen az érdeklődés. Az oktatók kollégiuma a titkársággal harmonikusan együttműködve dolgozik.

Szövetségen kívüli tekintélyes, elismert kollégáink is, eddig minden alkalommal, örömmel vállalták a közreműködést az oktatásban.

Vállalkozási eredményeink ebben a szezonban is lehetővé teszik, hogy szponzoráljunk arra érdemes tevékenységeket, például Sajtófotó-pályázat 2000 (különdíj), Fotóművészet (Dobrányi Géza szakmai megemlékezés.)

Végül szólni kell arról, hogy a bizottság mint tevékenységi forma nem alkalmas napjainkban – a megváltozott társadalmi és gazdasági (piaci) keretek között – aktív, gyors munkára, eredményességre. Az egyéni érdekeltség, a konkurencia és a szakmai és gazdasági tőkét jelentő információk védelme miatt.

Szövetségünk alapszabálya – szervezeti felépítése – gyökeres átdolgozásra, korszerűsítésre szorul. Ellenkező esetben a szervezet elszürkül a konkurensek mellett. Ez egy bizottság vezetőjének személyes felhívása a Közgyűléshez.

Dr. Hefelle József, az Elméleti és Történeti Bizottság vezetője

A Művészeti Bizottság beszámolója

Az elmúlt hónapokban tájékozódtam a Szövetség belső állapotáról és egy új típusú művészeti munka kialakításának lehetőségeiről.

A Szövetség munkájához szükséges eszközök az elmúlt években beszerzésre kerültek, ma már ismét van jól működő irodánk, infrastruktúránk. Kialakult a Szövetség új működési struktúrája, ami ismét alkalmassá teszi az érdemi munkára.

A Művészeti Bizottság feladatának a tagok és különböző műfaji csoportok, valamint a Szövetség mint művészeti testület menedzselését tűztem ki célul, s megkezdtem az ehhez szükséges struktúra kialakítását.

A jelenlegi helyzetet röviden össze tudnám foglalni azzal, hogy a Szövetség múltja – nagyon okosan – múzeumban van, a jelene pedig egy jól működő irodában.

A múltról csak néhány észrevétel, ami úgy vélem, a jövőbeli munkámat döntően befolyásolja. A Művészeti Bizottság munkájának felépítéséhez nemcsak a jövőbe mutató, progresszív fotográfia lehetőségeit kell felkutatni, hanem a néhány évtized alatt felhalmozott értékeket is figyelembe kell venni. A Szövetség múltját jelentő dokumentum- és képgyűjtemény a Magyar Fotográfiai Múzeumban van. Mindaz, ami a Szövetségben dokumentációs, történeti vagy gyűjteményi szempontból értékes volt, azt a Múzeum rendszerezte és archiválta. Úgy gondolom, mindenki egyetért abban, hogy a Múzeum világszínvonalú körülmények között őrzi a Szövetség múltbeli értékeit, és a szerzői és személyiségjogi szabályoknak megfelelő kutatásokat és anyaggyűjtést minden Szövetségi tag számára lehetővé is teszi.

A Szövetség egykori archívumának csak igen elenyésző hányada lett volna alkalmas a korszerű menedzselési és közvetítői munka alapjául szolgáló művészportfoliók elkészítéséhez, illetve ami elérhető lett volna, az a Szövetség bürokratikus adminisztrációjához szükséges elvek szerint volt rendezve, azaz a munkámhoz alkalmatlan állapotban lenne.

A tagság művészeti munkáját bemutató információs bázis megteremtéséhez egyrészről a Múzeumban kell kutatásokat végezni, másrészről közvetlenül a tagoktól kell beszerezni a dokumentációkat. A Szövetség jelenlegi anyagi helyzete nem engedi meg, hogy ezzel munkával állandó munkatársat bízzunk meg, az adatgyűjtést végző munkaerőt pályázati úton nyert pénzből kell majd finanszírozni.

A tagság egyéni portfolióinak összeállítása nemcsak azért nehéz feladat, mert a múzeumi anyagokat a saját szempontjaink szerint kell újra feltárni, hanem mert a tagság jelentősebb részének nemhogy portfoliója nincs, nem rendelkezik korrekt szakmai életrajzzal, publikációs jegyzékkel sem. Korábban több Szövetségi tag saját művészeti pályafutásáról – nagyon bölcsen – a Magyar Fotográfiai Múzeumnak adta át vagy küldte rendszeresen az információkat, de például saját célra nem rendszerezte azt. Ennek köszönhető az, hogy bizonyos esetekben a Múzeumban többet megtudhatok saját tagjainkról, mintha őket magukat kérdezném meg.

Az is rendjén való, hogy aki közintézménynek adta át dokumentumait, az a Magyar Fotográfiai Múzeumra gondolt, és legutolsósorban jutott eszébe a Szövetség. Az elmúlt tíz évben a művészetszervezés és közvetítés terén nem éppen világítótoronyként funkcionált a Szövetség, és a tagok rendszerváltás előtti tapasztalatai is azt mutatták, hogy a Szövetségben nincs szükség korrekt művészeti dokumentációra, mert a művészeti képviselet zsűrizésekben és műfaji preferenciák hálózatában működött, azon túl, hogy a nemzetközi jelenlét több fontos lehetőségét is figyelmen kívül hagyta a korábbi gyakorlat.

Az elmúlt évtizedben a magyar fotográfia számára a Fotográfiai Múzeum szerzett új pozíciókat a hazai és nemzetközi művészeti rendszerben, a Szövetség pedig szinte teljesen eltűnt erről a terepről.

Annak ellenére, hogy a Szövetségen belüli átstruktúrálódás megkezdődött és a pénzügyi helyzet is némiképp stabilizálódott s lehetőségünk nyílt egy új arculatú szövetség kialakítására, még mindig rendszeresen napirendre kerül a Szövetség és a Múzeum közötti megoldatlan viszony. A tulajdon- és szerzői jogi, illetve alapítványi viták hátterében érzésem szerint fellelhető az a nullszaldós szemlélet, ami szerint, ha valaki valamit el akar érni, azt a rendelkezésre álló keretekből mástól kell elvennie. (Ugyanez a szemlélet jellemző a MAFOSZ által gerjesztett “amatőr”-vitára is.) Meggyőződésem, hogy a kultúra ma már nem feltétlenül ezen szempontok alapján szervezhető, és a magyar fotográfia is van olyan gazdag, hogy egyetlen szervezet sem képes annak minden lehetőségét kimeríteni. A Szövetségnek csak akkor van esélye a pozitív építkezésre, ha képes feltárni a fotóművészet átstruktúrálódásában rejlő lehetőségeket és új terepet nyit az érvényesüléshez. Ellenkező esetben még évekig siránkozhatunk az összeomlás okozta veszteségeken, kereshetjük az okokat, beleveszhetünk meddő, elmérgesedő vitákba, amelyek akár évekig tartó pozícióharcokat eredményezhetnek olyan terepen, ahol a Szövetségnek – megkockáztatom – több mint egy évtizedes lépéshátránya van. A Szövetségen belüli művészetszervezésnek ki kell dolgoznia azokat a funkciókat, amelyeket újra felszeretne venni, és világosan kell látni, melyek azok, amelyekre pedig nincs szüksége.

A művészeti munka szervezéséhez döntő fontosságú a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Szövetség között felmerült viták normális mederbe terelése és lehetőség szerinti megoldása. A Művészeti Bizottság nem hivatott e problémakör feloldására, de a művészeti együttműködés sem képzelhető el addig, míg jogi és hatalmi viták vannak a két intézmény között. A művészeti munka szervezésének feltételei tehát messze túlmutatnak a bizottság eredeti funkcióin, azaz a Szövetség “belpolitikai” kérdéseivel is foglalkozni kényszerül. A magam részéről a megegyezés és a normális kompromisszum irányába szeretnék lépéseket tenni, és reményeim szerint végre valóban a művészeti munka szervezésére koncentrálni.

Beszámolómban főként a Múzeummal kapcsolatos helyzetet elemeztem, mert véleményem szerint a jövőre nézve a kapcsolat normalizálása döntő jelentőségű lehet, de legalább ilyen hosszas elemzést igényelne

1.        a Szövetség külföldi kapcsolatainak újraépítése,

2.        a belföldi kapcsolatok szakmai alapokon történő átszervezése,

3.        a szakmai információáramlás megszervezése a Szövetségen belül és a társszervezetekkel.

4.        a Szövetség lebonyolítói funkciói mellett az értékteremtő művészetszervezés lehetőségeinek kidolgozása. (Pl. lépéseket tettem az Első Alkotócsoport új alapokon történő megszervezésére, megkezdtem a Szövetség közép-európai jelenlétének szervezését, folyamatban van a tagság művészeti munkásságát reprezentáló anyagok gyűjtése és a művészeti tevékenységre koncentráló rendszerezése, felvettem a kapcsolatot a közép-európai fotós szaklapokkal, galériákkal és kurátorokkal.) 

A Művészeti Bizottságot jelenleg szaktanácsadói rendszerben működtetem, bizottsági tagok meghívása akkor esedékes, ha a feltételek megérnek a Bizottság önálló művészeti programjainak kezdeményezésére és lebonyolítására.

Szűcs Tibor, a Bizottság vezetője

Az Etikai Bizottság beszámolója

Ez évben az Etikai Bizottságnak nem volta feladata.

Az elmúlt évben a Számvizsgáló Bizottság (dr. Gellért Géza) és a Török László között felmerült ügy mindkét fél számára elfogadható módon megoldódott.

Gál Imre, az Etikai Bizottság vezetője

A Felvételi Bizottság beszámolója

A Felvételi Bizottság 1999 decemberében ült össze, amikor tizenegy jelentkezőből kettőt választottak a Szövetség tagjai sorába: Hapák Pétert és Molnár Miklóst. Terveink szerint a közgyűlést követően, még ez évben összeül a Bizottság.

Tímár Péter, a Felvételi Bizottság vezetője  

A Számvizsgáló Bizottság beszámolója

Bizottságunk az Alapszabályban előírtak szerint, sőt – a gyakoriságot illetően – azon túlmenően negyedévenként vizsgálta a Szövetség működésének, gazdálkodásának és pénzkezelésének helyzetét.

A vizsgálat súlya a költségvetési tervre, illetve annak időarányos alakulására helyeződött. Ezzel kapcsolatos megállapításaink a következőkben foglalhatók össze.

Bevételi oldal:

1.        A múlt évi szigorú gazdálkodás hatására az ez évre áthúzódó megtakarítás a tervezetthez képest többletet eredményezett.

2.        A Szövetség sikeres pályázatának köszönhetően a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a támogatás mértékét kb. 27%-kal emelte (3.850.000 forintról 4.900.000 forintra).

3.        Sajnos, ugyanez nem mondható el az országgyűlési támogatásról. Itt a tervezetthez képest csak kb. 40% volt az effektív támogatás mértéke. (Ennek az oka az év eleji természeti katasztrófák elhárítására fordított jelentős kiadásban keresendő.)

4.        A NKÖM-ben létrehozott kiállítás költségeinek alakulását is megvizsgáltuk. Annak elszámolását elfogadtuk, mivel közel 700 ezer forint bevételt eredményezett.

5.        Végezetül elmondható, hogy a bevételek a tervezetthez képest pozitívan zárultak, és meghaladták a tavalyi szintet.

Kiadási oldal: 

1.        A 2000. év I-VIII. havi alakulását vizsgálva megállapítottuk, hogy a tagdíj-bevételek figyelmen kívül hagyása mellett a tényszámok – három tétel kivételével – mindenütt jelentősen alatta vannak a tervezetthez képest. Így összességében mintegy 8-9%-os megtakarítás jelentkezett.

2.        Többlet csak a nyomtatványok és a bérleti díj tételeinél tapasztalható, ennek alakulása viszont külső okok következménye.

Elemezve a költségvetést, elmondhatjuk, hogy a jövő év első félévére elegendő tartalékkal rendelkezhetünk, ha a gazdálkodás az eddigi pozitív módon folytatódik.

Ezért a Bizottság megerősítette az Elnökség által elfogadott költségvetési terv alakulását azzal, hogy azt továbbra is igen szigorú odafigyeléssel kell kezelni.

Külön kell beszélni a tagdíj-helyzetről. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy hiába hangsúlyoztuk tavalyi közgyűlési beszámolónkban a tagdíj jelentőségét, amely a Szövetség működésének egyik bevétele, a 2000. október 2-ai helyzet hasonlóan szomorú képet mutat. Tagtársaink tagdíj-hátraléka 127.800,- Ft-ot tett ki. Pedig az ez évi 1.200 forintos tagdíj ma már szinte csak jelkép, hiszen ennek megállapítása kb. 8-10 éve történt.

Éppen ezért az Elnökség 25/2000. számú határozata alapján Bizottságunk javaslatot tett a tagdíj módosítására ás a befizetés határidejének szigorítására. Az Elnökség 2000. október 16-án kelt 40/2000. számú határozatában elfogadta 2001-től az éves tagdíj 2.000 forintra történő emelését (nyugdíjasoknak 70 éves korukig 1.000 forint évente) és a befizetés tárgyév március 31-ére történő határidő meghatározását. Nem fizetés esetén írásos felszólítás küldendő egy hónap múlva. A második felszólítást hasonló terminussal kell küldeni. A továbbiakban pedig az Alapszabály 9.§ 3. pontja szerint jár el az Elnökség.

A Bizottság tudomásul vette, hogy az Etikai Bizottság határozatát a Művészeti Bizottság 1998-as elszámolásával kapcsolatban (megjelent a 6. sz. Hírlevélben) végrehajtották.

Összegezve a 2000. év helyzetét, megállapítható, hogy ha vannak is még problémák néhány helyen és ez főleg a tagdíj-helyzetre vonatkozik, a Szövetség működésének gazdálkodása a tavalyihoz képest pozitívabb.

A pénzkezelés mind számszakilag, mind tartalmilag rendben folyik, a tervezett költségvetést sikerült tartani, sőt megtakarítást elérni.

E tények elérését nagy mértékben a Szövetség apparátusának áldozatkész munkája tette lehetővé, amelyért a Bizottság köszönetet mond.

Nagy Lajos, a Számvizsgáló Bizottság vezetője

A Szövetség pénzügyi helyzetének alakulása –
1999. október 1-jétől 2000. szeptember 30-áig

Bevételek

1999. október 1. – 2000. szeptember 30.

Nyitó

3.762.000,-

NKÖM

4.900.000,-

Országgyűlés

190.000,-

Tagdíj

317.000,-

Kamat

724.000,-

Tárgyi eszköz értékesítés

34.000,-

Pártoló tagdíj

Egyéb bevétel (cél szerinti)

1.217.000,-

Összesen:

11.144.000,-

Kiadások:

– 4.785.000,-

Maradvány 2000. okt. 1

6.359.000,-

Kiadások 1999. október 1-jétől 2000. szeptember 30-áig – működési költségek.

Kiadások Összesen Ft
Tisztítószer, nyomtatás

265.000,-

Utazási költség, szállítás

60.000,-

Bizottságok költségtérítése

43.000,-

Telefon

515.000,-

Postaköltség

51.000,-

Internet

12.000,-

Folyóiratok

73.000,-

Anyag + szolgáltatás

70.000,-

Vállalkozói díj

2.496.000,-

Bérleti díj

690.000,-

Bankköltség

113.000,-

Illeték, biztosítás

10.000,-

Vendéglátás

Tagdíj (MKSz)

6.000,-

Díjak

100.000,-

Elnöki költségtérítés

225.000,-

Előre nem látható kiadás

Tárgyi eszköz beszerzés

Hirdetési költség

56.000,-

Összesen:

4.785.000,-

NKA és egyéb intézmények céltámogatása

Támogatott neve

Összeg

Támogatott neve

Összeg

Alkotói FFS, NKA

1.500.000,-

Kunkovács László, Millennium

88.295,-

Bozsó András, NKA

960.000,-

Kunkovács László, Millennium

159.838,-

Citroën-pályázat

325.000,-

MFSZ Festival de l’image, NKA

250.000,-

Csák Miklós, NKA

800.000,-

MFSZ Fotóhónap, NKA

1.000.000,-

Csillag Pál, NKA

80.000,-

MFSZ honlapja, NKA

300.000,-

Diego Ferrari FFS, NKA

200.000,-

MFSZ Senior Alk.csop., NKA

300.000,-

Dr. Gellért Géza, NKA

838.000,-

MFSZ, Hungart

500.000,-

Féner Tamás, NKA

213.000,-

Miltényi Tibor, NKA

150.000,-

Fénykép az ezredfordulón könyv, NKA

300.000,-

Molnár Edit, Millennium

400.000,-

Fénykép az ezredfordulón könyv, Tabák Lajos

10.000,-

Molnár Edit, MTI

100.000,-

FFS Fotóhónap, Hungart

500.000,-

Molnár Edit, NKA

130.000,-

FFS, Hungart

1.200.000,-

Műcsarnok FFS, NKA

300.000,-

FFS, Hungart

300.000,-

Normantas Paulius, NKA

600.000,-

Fotóhónap, Fővárosi Önkormányzat

300.000,-

Panelbeszélgetés, NKA

250.000,-

Fotóhónap, Hungart

500.000,-

Senior Alk.csop., Tabák Lajos

50.000,-

Fotóhónap, Reafotó

100.000,-

Term. fotó-p., Dreher Sörgy. Rt.

220.000,-

Fotóhónap, Soós András

100.000,-

Természetfotó-pályázat, FVM

150.000,-

Fotóhónap, Turizmus Rt.

1.000.000,-

Török András, NKA.

960.000,-

Hannover FFS, NKA

300.000,-

Vancsó Zoltán, NKA

200.000,-

Jelenkori Fotóalbum, NKA

500.000,-

Zalka Imre, NKA

960.000,-

Kiadvány a Jelenkori… gyűjteményhez, NKA

300.000,-

Zsila Sándor, NKA

200.000,-

Összesen:

17.594.133,-

Közhasznúsági jelentés az 1999-es gazdálkodási évről

A kapott támogatások, bevételek (e Ft)

Az Országgyűléstől

500

NKÖM-től

3.850

Egyéb támogatóktól

77

Tagdíjak

284

Kamatbevételek

732

Előző évi maradvány

641

Egyéb bevételek

58

Összesen

6.142

 

A támogatások felhasználása
(e Ft)

Személyi jellegű kifizetés

17

Közterhek

142

Anyagköltség

3.908

Anyagjellegű szolgáltatás

303

Nem anyagjellegű szolgáltatás

893

Maradvány

879

Összesen

6.142

 

Vagyonfelhasználás, célszerű juttatás és a szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások ebben a gazdálkodási évben nem voltak.

A közhasznú tevékenységről szóló tartalalmi beszámolót az elnöki és a bizottsági beszámolók részletesen tartalmazzák.

A Vidéki tagok Bizottságának beszámolója

A múlt évi közgyűlés óta alapvetően nem változott a Szövetség vidéki tagjainak hátrányos helyzete. Sokkal nehezebb bemutatkozási lehetőséghez jutnunk, mint a fővárosi kollégáknak, bár folyamatosan keressük a budapesti kiállítási helyeket.

Bizottságunk különleges helyzetű, feladatköréből kiindulva nehéz látványos eredményekről beszámolni.

A FOTÓHÓNAP 2000 vidéki kiállításai, rendezvényei jelentős szervezési munkát igényeltek. A tavalyi fotófesztivál fődíjának nyerteseként a Vencsellei István vezette Debreceni Fotóklub a budapesti Nyitott Kör Galériában mutatkozott be. Kocsis Iván nemcsak saját kiállításának, hanem a FOTÓHÓNAP 2000 váci rendezvényeinek szervezésében is komoly munkát végzett. Jokesz Antal a Bolt Galéria sorozatában mutatkozott be. A sorozat a KODAK fődíját nyerte.

A folyamatos napi munka mellett a Bizottság nem tud rendszeres találkozókat szervezni, ám tagjaink saját környezetükben tevékenykedőkkel együtt igyekeznek újabb kiállítási lehetőségeket felkutatni.

Szándékaink szerint nagyobb részt vállalnánk a feladatokból, de nem könnyű hatásosan dolgozni úgy, hogy sem kiállítóteremmel, sem anyagi támogatási lehetőséggel nem tudjuk vidéki tagjaink munkáját megfelelően segíteni. Szerencsére vidéki városainkban egyre határozottan körvonalazódnak színvonalas alkotócsoportok.

Reményeink szerint a következő években pályázati tanácsadással és a lehetséges kiállítótermekkel történő kapcsolatteremtéssel jobban tudjuk segíteni az ország különböző területein élő és alkotó tagjaink munkáját.

Szamódy Zsolt, a Bizottság vezetője

Fiatalok Fotóművészet Stúdiója

A Stúdió töretlenül folytatja megkezdett művészeti programját, évente 25-30 alkotói támogatást ad ki, 20-30 kiállítást támogat valamilyen formában, 4-5 nagyobb, a fotográfia kortárs kérdéseivel foglalkozó saját koncepciójú és szervezésű kiállítást bonyolít le, kapcsolata töretlenül fejlődik a Mai Manó Házzal, Gera Mihállyal történt októberi megbeszélésünk eredményeképpen a Ház még több és jelentősebb stúdiós programnak ad helyet, az ország nagy és kis galériáival stabil munkakapcsolatunk van, információs hálózatunknak köszönhetően az egész ország területén folyó fontosabb fotográfiai eseményről tudomásunk van, és azt országos szinten továbbközvetítjük, körleveleink naprakészek, és sokszor egyetlen hírforrása különböző szakmai eseményeknek, ma már rendszeresen keresik fel a Stúdiót információkért és művészportfoliókért külföldi kurátorok, az idén több művészt és kiállítást közvetítettünk ki külföldre.

Nemrégiben zárt Veszprémben a Dokumentum 5 kiállítás, mely az elmúlt öt év hazai progresszív fotográfiai törekvéseit összegezte és egy konferencia keretében dolgozta fel. A kiállítás teljes anyagát a Stúdió hatókörébe eső fiatalok adták.

Több kisebb és nagyobb művészeti terv megvalósításán dolgozunk, mely, a Stúdiótagságot ismerve, bizonyára érdekes szakmai kérdéseket vetnek majd fel.

Köszönöm a szakma eddigi érdeklődését és nyílt vagy hallgatólagos támogatását, meggyőződésem, hogy enélkül nem lett volna sikeres a Stúdió újjáépítése.

Szűcs Tibor, a Stúdió titkára

Az Escher Károly Alkotócsoport beszámolója

Örömmel számolunk be a csoport közös produktumának, a Közelmúlt című fotókiállításnak a további sorsáról: 2000 novemberében Berlinben, a Magyar Intézetben mutatkozik be német közönség előtt a képanyag. Terveink szerint jövőre más országokban is folytatja útját a tárlat.

A csoport tagjai egyéni elképzelésekkel és kiforrott fotográfiai szemlélettel bíró személyiségek, akik változatlan elszánással fáradoznak saját elképzeléseik formába öntésén, megvalósításán. Ennek látható nyomai azok a kiállítások és könyvek, amelyeket rendre a fényképezés iránt érdeklődő közönség elé tárhatnak. Megalakulása óta a csoport számos önálló albummal és kiállítással lépett a nyilvánosság elé, s ezt a tevékenységét a jövőben is töretlenül folytatni kívánja.

Markovics Ferenc, az Alkotócsoport vezetője

A Senior Alkotócsoport beszámolója

Az Alkotócsoport 5-6 hetenként jön össze. A fő célkitűzés az ez évi kiállítás szervezése volt, a Fotóhetek-Fotóhónap kiállítás dömpingjében a mi kiállításaink látogatottsága nem volt kielégítő, ezért úgy döntöttünk, hogy saját kiállításunkat más időpontban rendezzük meg. A Szövetség hathatós segítségével (a titkárságnak külön köszönet!) sikerült kiváló kiállítóhelyhez – a Várszínház Galériája – jutni, továbbá NKA támogatást kapni, így a Profo Kft. és a Kodak Kft. támogatása révén katalógus is készült.

Az egyéb programok némileg háttérbe szorultak (előadások, viták stb.), de két alkalommal kölcsönösen bemutattuk egymásnak kiadványainkat, könyveinket. Tagjaink közül Molnár Edit és dr. Gellért Géza önálló kiállításának is örülhettünk. A FOTÓHÓNAP 2000 rendezvényei közül Kocsis Iván: A pictorialism című kiállítása a Kodak cég különdíját nyerte el. Gratulálunk!

Az összejöveteleken sok a hiányzás, főleg betegségek miatt. Bízunk kollégáink felgyógyulásában. Az aktív tagok viszont a kiállításunk megszervezésében tevékenyen részt vettek.

A jövőben ki fogjuk használni a Fotópiac szerkesztőségének ajánlatát fényképeink közlésére és cikkek írására.

A Szövetség kezdeményezésére kiállítási anyagunkat vándorkiállítási célra is előkészítjük.

Tillai Ernő MFIAP, a Senior Alkotócsoport vezetője

A Pécsi József Alkotócsoport beszámolója

Ahogyan korábban is említettem, látszólag a legpasszívabb társaság a mienk, hiszen a leginkább alkalmazott és foglalkoztatott fotográfusok csoportja. Így talán érthető, hogy kevésbé van affinitásunk a szerveződésre, ritkán ülésezünk. Mégis, napi munkáink benne élnek az “élet sűrűjében”, a legélőbb, legszorosabb természetes kapcsolatban más alkotói területek, társszervezetek képviselőivel.

Olyan projektekben is közreműködünk, amelyeket ugyan nem a Szövetség jegyez, de tagjainak, a szakmának is fontos. Akár a Magyar Fotóriporterek Társasága által megrendezett sajtófotó-kiállításokról, a MAOE, Reklámszövetség kiállításairól, rendezvényeiről van szó, akár a honoráriumtáblázat kialakításáról, nekünk fontos, hogy ezek sikeresek legyenek, és ha kell, szívesen közreműködünk, függetlenül attól, hova adminisztráljuk magunkat. Ugyanez fordítva is igaz. Mi is kapunk segítséget, ha ezt igényeljük. Ez történt az NKÖM Wesselényi utcai székházának ún. folyosó-kiállításának megrendezésekor is. A megrendelés, amelyet az elnök “szerzett”, egy szolgáltatásra, történetesen az új székház folyosóinak 350 reprodukcióval történő díszítésére szólt. Az előzetes költségvetés alapján a munka vállalását az elnökség elfogadta, kijelölte a kuratóriumot, és azt az egész levezénylésére, “kulcsátadásra” megbízta. Az általam vezetett csapat (Markovics Ferenc és Eifert János) kidolgozott egy koncepciót, melynek lényege egy, a jelent hangsúlyozó, de történeti visszapillantású összeállítás volt. A megrendelő határozott kívánsága a fotóknak dekoratív, egy kellemes munkahelyi légkör megteremtésére szolgáló, térdíszítő szerepet szánt. Végül is a két elképzelést közelítve, a kollégák, tagjaink áldozatvállalásával eredményesek tudtunk lenni és a Szövetség eddigi önálló gazdasági tevékenységét, vállalkozásait tekintve a legsikeresebb hozadékú feladatot teljesítettük. A sikert nem csak a szolgáltatásért járó, a Szövetség számlájára beérkezett tiszta bevétel jelentette, hanem jórészt a kapcsolatok kialakítását, a fotográfia iránti figyelem felkeltést, egyes tagok megkeresését az ott kiállított képek kapcsán, és legfőképpen a fotós szervezeteknek a korábbi évekhez képest lényegesen jelentősebb támogatását jelentette. Nemcsak kiállítás-rendezői tevékenységet végeztünk, hanem diplomáciai küldetés is teljesítettünk. Köszönöm azoknak, akik ebben társunk volt, és kópiadíj térítése ellenében átengedték képeiket.

Név szerint: Ács Irén, B. Müller Magda, Bánkuti András, Baricz Katalin, Berta Béla, Dombovári Tibor, Eifert János, Farkas Antal Jama, Fejér Ernő, Gál Imre, Gink Károly, Jung Zseni, Kármán Balázs, Koncz Zsuzsa, Korniss Péter, Kresz Albert, Kutas Rudolf, Magyar Ferenc, Markovics Ferenc, Nagy Lajos, Novák László, Schwanner Endre, Sehr Miklós, Seres Géza, Siklós Péter, Szabó József dr., Szabó Zoltán, Szabóky Zsolt, Szamódy Zsolt, Szelényi Károly, Tillai Ernő, Timár József dr., Tímár Péter, Tóth István, Zsila Sándor. Köszönet továbbá Kincses Károlynak, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójának, Stemlerné Balog Ilonának, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára vezetőjének, a Magyar Néprajzi Múzeum főigazgatójának, a Turizmus RT. vezérigazgatójának, akik lehetővé tették, hogy Balogh Rudolf, Bojár Sándor, Divald Kornél, Escher Károly, Gink Károly, Gönyey Sándor, Győrffy István, Izabella főhercegnő, Járai Rudolf, Kozmata Ferenc, Liffa Aurél, Lovich Antal, Majláth János, Máté Olga, Müller László, Németh József, Plohn József, Rácz István, Révész Béla, Rónai Dénes, Schmidt Tibor, Szászvárosi József, Székely Aladár és mások képei bekerülhettek a válogatásba.

Azóta egy másik székház folyosóinak díszítésére is megkaptuk a megbízást.

Szabóky Zsolt, a Pécsi József Alkotócsoport vezetője

A Camera Natura Hungarica Alkotócsoport beszámolója

A Camera Natura alkotócsoport eredményes évet mondhat magáénak. Az év munkáját az egyéni teljesítményeken kívül jól jellemzi az IFWP-vel (Természetfényképészek Nemzetközi Szövetsége) és hazai természetfotós szervezetek közreműködésével rendezett Természet a fotóművészetben címmel rendezett nemzetközi pályázat és kiállítás, amely az IFWP 2000 májusában Magyarországon tartott éves közgyűléséhez kapcsolódott. A rendezvényt megelőzően összejövetelt tartottak a hazai természetfotós egyesületek a Magyar Fotóművészek Szövetségében. Az összejövetel során rendkívül őszinte véleménycserére került sor, amelyben a hosszú időre visszanyúló ellentétek sem jelentettek tabut.

Annak ellenére, hogy az ellentétek teljes elsimítása nem volt lehetséges, kedvezően ítélhetjük meg azt a tényt, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetségének közreműködésével olyanok folytattak egymással megbeszélést, akik között esetenként hosszú évek óta nem volt kapcsolat. Az Alkotócsoport találkozóját évente egyszer olyan esemény kapcsán szervezzük, amely része a természetfényképezési eseményeknek.

Dr. Timár József, az Alkotócsoport vezetője

 

Határozatok A Magyar Fotóművészek Szövetsége Elnökségi ülésein 2000.

1/2000. Az elnökség egyhangú határozata alapján a számlákat lehetőleg később kell kiegyenlíteni, szükség esetén a Szakkollégium alszámlájáról teljesíthető kifizetés.

2/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2000. évi munkaterve:

  • Találkozás az új kultuszminiszterrel, Rockenbauer Zoltánnal (a Szövetség képviseletében Eifert János elnök, Hefelle József, Szűcs Tibor és Tímár Péter alelnökök).
  • Találkozó Devich Jánossal, a Művészeti főosztály új vezetőjével (a Szövetség képviseletében: Eifert János elnök, Hefelle József, Szűcs Tibor és Tímár Péter alelnökök, a minisztérium részéről Boros Géza).
  • Rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a társszervezetekkel – Magyar Fotóriporterek Társasága, MAOE, Magyar Kulturális Szövetség, MAFOSZ stb.
    Témafelelősök: Eifert János, Gál Imre, Markovics Ferenc, Módos Gábor
  • Honorárium-táblázat kialakítása – közösen a társszervezetekkel. Az egyeztetésre meg kell hívni a következő személyeket: Fiala de Gábor, dr. Győri Erzsébet, Hász András, Koncz Zsuzsa, Módos Gábor és Tasnádi László.>
  • A Szövetség állandó kiállítása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának folyosóin – 350 kép, nyolc szinten.
    Témafelelősök: Eifert János, Markovics Ferenc, Szabóky Zsolt.
  • A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció megalapítása az Országos Széchényi Könyvtárral közösen, szerződéskötés, a gyakorlati munka megkezdése. A munkába be kell vonni a következőket: Bán András, Detvay Jenő, dr. Győri Erzsébet, Hefelle József, Markovics Ferenc, Stemlerné Balog Ilona.
    Felelős: Eifert János alapító ötletadó
  • Az Eifert János által készített szerződéstervezetet a fentieknek el kell juttatni, a válaszokat 2000. február 1-jéig be kell kérni.
    Felelős: a titkárság munkatársai
  • A FOTÓHÓNAP 2000 fesztivál előkészítése, szervezése, lebonyolítása.
    Felelős: a FOTÓHÓNAP 2000 ügyvezető kuratóriuma (Pilaszanovich Irén, Szamódy Zsolt, Szarka Klára, Szűcs Tibor), Eifert János fesztiváligazgató és a titkárság munkatársai.
  • A FOTÓHÓNAP 2000 központi megnyitójaként (Műcsarnok, 2000. május 12.) az 1999. évi szimpózium anyagából összeállított kiadvány bemutatója, az ehhez kapcsolódó panelbeszélgetés.
    Felelős: Szarka Klára
  • A FOTÓHÓNAP 2000 fesztivál keretén belül egésznapos nyitott program a Liszt Ferenc téren a Kodak támogatásával, 2000. június 17-én.
    Felelős: Eifert János és Martonné Csapó Beatrix
  • A Tánc a fotóművészetben című nemzetközi fotópályázat és -kiállítás szervezése, előkészítése és lebonyolítása a Magyar Táncművészek Szövetségével közösen – a II. Magyar Táncfesztivál, Győr nyitóeseményeként.
    Felelős: Eifert János
  • A Természet a fotóművészetben című nemzetközi fotópályázat és -kiállítás szervezése, előkészítése és lebonyolítása a Foto Naturával közösen – a FOTÓHÓNAP 2000 egyik rendezvényeként.
    Felelős: Berta Béla, Szamódy Zsolt
  • A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatain való részvétel – a Szövetség sorozatszerűen, azonos arculattal megjelenő kiállítási katalógusainak megjelentetéséhez, kétnyelvű szöveggel, képekkel, 4+4 szín nyomással.
    Felelősök: a kiállítások kurátorai és a katalógus szerkesztésére felkért személy(ek)
  • A negyedéves pályázatok hagyományának folytatása – nívódíj, évdíj. Ki kell dolgozni a pályázat pontos kiírását, a díjazás mikéntjét.
    Felelős: Szűcs Tibor és Tímár Péter
    Határidő: 2000. január 31.
  • Életmű-díj és a Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíja plakett tervezésére pályázatot kell kiírni a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola hallgatói részére. Maximum 25 darabos sorozatot kell készíttetni a nyertes pályaművekből.
    Felelős: elnökség
    A kiírás határideje: 2000. január 26.
    A kiírás közzétételéért felelős: Tímár Péter
  • A Bevezetés a professzionális fotográfiába című szakkollégium és az ehhez kapcsolódó Mesterkurzus további szervezése, lebonyolítása.
    Felelős: dr. Hefelle József
  • Workshopok, speciális szemináriumok, előadások, könyvbemutatók szervezése, lebonyolítása.
    Felelős: Eifert János, továbbá személyes megbízottjai
  • A Magyar Fotográfiai Enciklopédia előkészítésének és internetes megjelentetésének folytatása
    Felelős: Szarka Klára, közreműködik Eifert János és Tasnádi László
  • A Szövetség honlapjának rendszeres karbantartása és frissítése
    Felelős: Eifert János, Csíkvári Péter és a titkárság munkatársai
  • Portfolió-gyűjtemény létrehozása a Szövetség tagjairól, az ezzel járó költségek előteremtése pályázatok útján
    Felelős: Szűcs Tibor
    Az elnökség tagjai életrajzukat és portréjukat 2000. január 31-éig eljuttatják a titkárságra.
  • A Magyar Fotóművészek Szövetsége ismertető kiadványának megjelentetése két nyelven
    Felelős: Szűcs Tibor
    Határidő: 2000. április 15.
  • A magyarok / Les hongrois című, reprezentatív kiállítás szervezése külföldi bemutatásra
    Felelős: Művészeti Bizottság
  • Bemutatkozás a dél-franciaországi Fotófesztiválon, illetve egyéb külföldi kiállításokon.
    Felelős: Művészeti Bizottság
  • A nemzetközi kapcsolatok további építése az elnök személyes megbízottjai útján (Boros György, dr. Hefelle József, Normantas Paulius, Montvay Attila, Szebeni András, dr. Timár József)
    Felelős: Eifert János, Szűcs Tibor

3/2000. Hefelle József – Nagy Lajos és Breznyánszky Ferencné segítségével – meghatározza a költségtérítés kifizetésének módját és lehetőségét.

4/2000. Az elnökség Szűcs Tibor kérésére engedélyezte, hogy a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója az eddigi alszámla helyett külön főszámlát nyisson a Budapest Bankban.

5/2000. Az elnökség döntése alapján a Monfodi Alapítvány kérésére a Szövetség fölajánl a X. Jubileumi Monfodi pályázatra különdíjként 1 db. keretezett fotográfiát.

6/2000. A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció megalapításával kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Gyűjteményi Főosztályát Nagy Zoltán, Eifert János és Stemlerné Balog Ilona keresi meg.

7/2000. A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció megalapításával kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Alapprogram vezetőjét, Jankovics Marcellt Tímár Péter és Markovics Ferenc keresi fel. Az NKA Fotóművészeti Szakkollégiumához az Országos Széchényi Könyvtár pályázik a Magyar Fotóművészek Szövetsége támogatásával.

8/2000. Az 508. számú Kertvárosi Szakközépiskola Országos Középiskolai Fotókiállításához a Magyar Fotóművészek Szövetsége egy darab nyomatot ajánl fel különdíjként (Müller László: Budapest, Kígyó tér 1910-es évek). A kép eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára tulajdona. A díj előállításának költsége egy nagyítás ára, 800 forint.

9/2000. A Bevezetés a professzionális című szakkollégium 2000/2001. tanévre vonatkozó terveit az elnökség egyhangúlag elfogadja.

10/2000. Az újonnan megalapított Németh Lajos-díjra az elnökség Pilaszanovich Irént és Gera Mihályt terjeszti fel. A Képző- és Iparművészeti Szövetség dr. Albertini Bélát javasolja, a javaslathoz a Szövetség támogató és egyetértő levelet juttat el a Képző- és Iparművészeti Lektorátushoz.

11/2000. Az elnökség megbízza Eifert János elnököt, valamint a Szövetség három alelnökét, hogy a Magyar Fotográfiai Alapítvány alapító okiratának a közhasznúvá válás érdekében szükséges módosításával kapcsolatosan eljárjon, az Alapítvány másik alapítójának képviselőjével, az Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Magyar Fotóművészek Szövetsége jogászával és a Magyar Fotográfiai Alapítvány jogászával egyeztető tárgyalást kezdeményezzen.
Felelős: Eifert János
Határidő: azonnal.

12/2000. A Magyar Fotográfiai Múzeumtól kérni kell egy korrekt jegyzéket a Szövetség átadott anyagáról, és azt összehasonlítani a Szövetség birtokában lévő jegyzékkel.
Határidő: a lista kézhezvételétől számított 30 nap.
Felelős: Dr. Hefelle József alelnök

13/2000. A múzeumi és szövetségi lista egyeztetése után az elnökség eldönti, hogy milyen formában kívánja rendezni a gyűjtemény tulajdonjogát (tartós letét vagy ajándékozás), és ehhez igénybe veszi Stemlerné Balog Ilona és egy jogász szakmai segítségét.
Határidő: az egyeztetést követő 15 napon belül
Felelős: Dr. Hefelle József alelnök (az Elméleti és Történeti Bizottság vezetője)

14/2000. Az elnökség elfogadja a 2000. évi költségvetési tervet, azzal a módosítással, hogy évenként 60.000 forint utazási költséget bele kell építeni.

15/2000. Az elnökség az utalványozási joggal bruttó 50.000 forint értékig Martonné Csapó Beatrix ügyvezető titkárt bízza meg, az ennél magasabb összegek utalványozásához Martonné Csapó Beatrix és Szűcs Tibor alelnök közös aláírása szükséges. Ugyanez vonatkozik a tárgyi eszközök (30.000 forint feletti érték) beszerzésére.

16/2000. Az elnökség határozata alapján az elnöknek havonta maximum bruttó 45.000 forint költségátalány fizethető ki, a Magyar Fotóművészek Szövetsége nevére az elnök által kiállított számla alapján (a kifizetés jogcíme: költségátalány).

17/2000. Az elnök személyes tárgyalást kezdeményez, amelynek alapján az elnökség lezárhatja a dr. Gellért Géza és Török László között kialakult konfliktust.

18/2000. Eifert János és Szűcs Tibor azonnal egyeztetnek a Szövetségről szóló Tájékoztató kiadvány ügyében.

19/2000. Az elnökség megszünteti Iványiné Jesztl Gabriella tagságának felfüggesztését.

20/2000. A Fővárosi Önkormányzat kérésére a Kulturális Ügyosztály Képzőművészeti Pályázat Kuratóriumába a Magyar Fotóművészek Szövetsége Szabóky Zsoltot delegálja.

21/2000. A régi gyakorlatot felelevenítve, a szövetségi tagokat 50 éves kortól 70 éves korig tízévente, 75 éves kortól ötévente születésnapjukon az elnökség díszes levéllel köszöntse fel.
Felelős: az elnök és a titkárság
Határidő: folyamatos

22/2000. Az elnökség megbízza Eifert János elnököt, hogy a Szövetség Életmű-díjának alapító okiratát szerkessze meg és a tervezetet terjessze az elnökség elé jóváhagyásra.
Felelős: Eifert János
Határidő: 2000. október 1.

23/2000. Az elnökség megbízza Szűcs Tibort, hogy a művészeti kérdésekben való együttműködés kidolgozására tárgyaljon Kincses Károllyal, és a következő elnökségi ülésre készítse elő a találkozót a kecskeméti múzeum igazgatójával.

24/2000. Az elnökség elfogadja a 2000. I. félévi költségvetési beszámolót. A többletbevételt – a 14/2000. számú elnökségi határozat alapján – a tartalékalap feltöltésére kell fordítani. Az elnökség hozzájárul ahhoz, hogy a titkárság 1 db. irattartó polcot vásároljon.

25/2000. Az elnökség megbízza Nagy Lajost és a titkárságot, hogy a következő elnökségi ülésre készítse elő a tagdíjhelyzet rendezésére vonatkozó javaslatát.

26/2000. Az elnökség javasolja, hogy a Számvizsgáló Bizottság bővített jogkörrel és létszámmal Számvizsgáló és Ellenőrző Bizottsággá alakuljon.
Felelős: Nagy Lajos

27/2000. Az elnökség hozzájárul, hogy a titkárság a Ház II. emeletére költözzön. Megbízza Eifert János elnököt és Martonné Csapó Beatrix ügyvezető titkárt az előzetes tárgyalások lefolytatására.

28/2000. Módos Gábort a következő elnökségi ülésre meg kell hívni és részletes tájékoztatást kell kérni a pályázat és a kiállítás lebonyolításáról, a Szövetség szerepéről. Megbízza a Művészeti Bizottság vezetőjét, hogy készítse elő a MAOE-val történő érdemi tárgyalásokat.
Felelős: Eifert János és Szűcs Tibor

29/2000. Az elnökség megköszöni a Fotóhónap 2000 kuratóriumának, a fesztiváligazgatónak és az őket segítő titkárságnak a munkáját, elfogadja a Fotóhónap 2000-ről szóló beszámolót. A közgyűlésen név szerint meg kell köszönni tevékenységüket.
Megerősíti a kuratórium tagjait pozíciójukban, és hozzájárul ahhoz, hogy a kuratórium – szükség szerint – tagjainak számát saját hatáskörében bővítse.

30/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége évi rendes közgyűlésére 2000. november 25-én szombaton kerül sor, helyszíne az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti nagyterme. A közgyűlésen kerül sor a Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció alapító okiratának ünnepélyes aláírására.
A közgyűlési meghívóval és az elnöki beszámolóval együtt – legkésőbb 2000. október 24-én – ki kell küldeni az bizottságok és alkotócsoportok vezetőinek írásos beszámolóját az előző közgyűlés óta történt eseményekről.
A beszámolók beérkezési határideje a titkárságra: 2000. október 15.

31/2000. Az elnökség 200.000 forinttal járul hozzá a Fotóművészet Dobrányi Géza-különszámának megjelentetéséhez.

32/2000. Az elnökség különdíjat ajánl fel Az Év Természetfotósa című fotópályázatra. A díj a Szövetség plakettje. Amennyiben a plakett nem készülne el, úgy egy jogtiszta fotóműtárgyat adnak át a nyertesnek.
Az elnökség állásfoglalása: a Szövetség ismert pénzügyi nehézségei miatt egy-egy rendezvény csak céltámogatással valósítható meg, működési költségből erre nem fordíthatunk. A jövőben az egyes kiállítások témafelelősei csak a biztos anyagi háttér ismeretében vállalhatnak bármilyen kötelezettséget a Magyar Fotóművészek Szövetsége nevében.

33/2000. A Jelenkori Fotográfiai Gyűjtemény és Dokumentáció gyűjtési koncepciójának kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó Fényképek és filmgyűjtemények megőrzésének lehetőségei a könyvtárakban és közgyűjteményekben című kiadvány elkészítésével Szarka Klárát bízza meg. Felkéri Eifert Jánost, hogy tájékoztassa Nagy Zoltánt, az Országos Széchényi Könyvtár mikrofilmtárának főosztályvezető helyettesét az elnökség személyi döntéséről.
Felelős: Eifert János

34/2000. Az NKA tisztújító küldöttgyűlésén a Szövetséget Szűcs Tibor alelnök képviseli.

35/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége kurátor-jelöltjei a Nemzeti Kulturális Alapprogram Fotóművészeti Szakmai Kollégiumába: Szarka Klára, Szamódy Zsolt és Tillai Ernő.

36/2000. Felterjesztés művészeti díjakra:
Balogh Rudolf-díj: Habik Csaba, Szamódy Zsolt
Németh Lajos-díj: dr. Albertini Béla, Gera Mihály, Pilaszanovich Irén.
Kossuth-díj: Gink Károly
Magyar Köztársaság Érdemes művésze: Baricz Katalin, Kerekes Gábor, Török László
Magyar Köztársaság Kiváló művésze: Keleti Éva
Kölcsey Ferenc Millenniumi díj: Németh József

37/2000. Az elnökség elfogadta Szórády Bence Életmű- és különdíj tervét azzal a kikötéssel, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díj átmérőjét 8 cm-re növelje meg. Az Életmű-díjat a Karattur Katalin által tervezett préselt bőrtokban, a különdíjat selyemzsinórral záródó bőrzacskóban kapja a díjazott.

38/2000. Az elnökség egyhangúlag elfogadta az Eifert János által készített Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díja alapító okiratát a 37/2000. számú határozatban foglaltak figyelembevételével. (Az alapító okirat mellékelve.)

39/2000. Az elnökség az alábbi fotóművészeknek adományozza 2000-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díját: Almási László, Tóth József Füles, dr. Szász János.

40/2000. A Számvizsgáló Bizottság javaslatára az elnökség az alábbi határozatot hozza: a tagdíjak összegét 2001-től meg kell emelni az aktív tagoknak 2.000, a nyugdíjasoknak 1.000 forintra évente. A befizetés határideje a tárgyév március 31. napja. A nem fizetőket a határidő letelte után egy hónappal írásban kell felszólítani tagdíjhátralékuk rendezésére. Kétszeri sikertelen felszólítást követően az Alapszabály értelmében a tagok névsorából törölhetők.
A tagdíjemelésről szóló tájékoztatást az elnökség közgyűlési beszámolójának kell tartalmaznia.

41/2000. Az elnökség egyhangúlag elfogadja a Szövetség évi rendes közgyűlésére összeállított napirendet, és megbízza a titkárságot, hogy a közgyűlési beszámolókat és a meghívót az Alapszabály szerint a közgyűlés előtt legkésőbb 15 nappal juttassa el a tagoknak.
Az elnökség felkéri dr. Hefelle Józsefet és Szarka Klárát, hogy egyeztessenek a közgyűlés levezető elnöki teendőiről (tartózkodott: Szarka Klára).

42/2000. A Magyar Fotóművészek Szövetsége tiszteletbeli tagságának elfogadására az alábbi fotóművészeket kéri fel az elnökség:
Hannu Hautala, Henri Cartier-Bresson, Antanas Sutkus. Az új tiszteletbeli tagok nevét az elnökség a közgyűlésen ismerteti a tagsággal.

43/2000. A Magyar Kulturális Szövetség évi közgyűlésére az elnökség Eifert Jánost és Szabóky Zsoltot delegálja. (Szarka Klára tartózkodik a szavazástól).

44/2000. A Belváros-Lipótváros Művelődéséért 2000. díjra az elnökség dr. Gellért Gézát terjeszti fel.

45/2000. Az elnökség megbízza Szűcs Tibort, a Művészeti Bizottság vezetőjét, hogy a MAOE 2001. évi országos fotókiállításának előkészítésében és megrendezésében működjön együtt Módos Gáborral.

46/2000. A fenti fotópályázatra a Magyar Fotóművészek Szövetsége egy különdíj-plakettet ajánl fel.

Elhunytak

Az 1999-es közgyűlés óta távozott közülünk Bojár Sándor és Harkácsi József. Emléküket megőrizzük!

Kitüntetettjeink

Szövetségünk tagjai 2000-ben az alábbi kitüntetéseket vehették át:

  • Kunkovács László: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
  • Szalay Zoltán: Pulitzer Emlékdíj és Táncsics Mihály-díj
  • Vékás Magdolna: Balogh Rudolf-díj
  • Szabó Barnabás: Balogh Rudolf-díj, Escher Károly-díj
  • Oláh Tibor: Debrecen Kultúrjáért
  • Kresz Albert: A GATE Tanácsának Pro Universitate díja.

Valamennyiüknek gratulálunk!

Jelenkori Fotóművészeri Gyűjtemény és Dokumentáció

Az Elnökség határozata alapján elsősorban a Szövetség tagjai körében pályázatot hirdetek a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció művészeti vezetőjének kiválasztására. Szakmai információk Nagy Zoltántól, az OSZK Mikrofilm- és Fényképtárának vezetőjétől kaphatók. (Cím: Budapest V., Hold u. 6., telefon: 312 3835, fax: 332 7598, e-mail: rajose@oszk.hu.)
A pályázatokat, amelyeket – szakértők bevonásával – a Szövetség elnöksége bírál el, 2000. december 12-ig, a Magyar Fotóművészek Szövetsége címére kell eljuttatni.
A pályázókat a döntésről írásban értesítjük.

Ahogyan azt az előző Közgyűlés jóváhagyta, ez év márciusában aláírásra került a Magyar Fotóművészek Szövetsége és az Országos Széchényi Könyvtár közötti megállapodás a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció létrehozásáról. Más, hasonló intézményekkel egyeztetve, a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumának támogatásával az OSZK Főigazgatói kollégiuma megerősítette a megállapodást, és hivatalosan létrejött a csoport. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az OSZK a Hold utcai raktárában kialakította a szakszerű tárolási körülményeket, felkészült a gyűjteménybe, dokumentációba kerülő anyagok fogadására, feldolgozására, főkönyvtáros képesítéssel kezelőt bízott meg és a saját költségvetésében önálló költségvetési helyet hozott létre a gyűjtemény számára. Az OSZK főigazgatójával, dr. Monok Istvánnal történt megállapodás szerint a mi feladatunk kijelölni a gyűjtemény művészeti vezetőjét és a kuratóriumot, akik meghatározzák, mi kerülhet a gyűjteménybe, valamint a kidolgozott koncepció alapján közösen megfogalmazni a Működési és Szervezeti Szabályzatot. Nagy Zoltán az OSZK Mikrofilm- és Fényképtárának (a Hold utcai részleg) vezetője közlése szerint, ahhoz, hogy a jövő évet pénzügyileg tervezni lehessen, december 15-ig kell teljesítenünk a megállapodásban rögzítettek szerint ránk eső feladatokat. Azt követően még számtalan kérdésben kell megállapodni, de ezen dolgoznak az alapítók, szakemberek, jogászok, az intézmény vezetőinek bevonásával, a nemzetközi példák alapján. Ilyen kérdések, pl. a tulajdonosi kérdés, a publikációs jogok (természetesen a szerzői jogok magát a szerzőt illetik), a finanszírozás, pénzügyi szerkezet, gazdálkodási forma, a művészekkel kötendő szerződések alaki és tartalmi része stb. Ezeket és a nem említett, de szükséges kérdéseket a leendő művészeti vezetőnek, a kuratóriumnak az elnökséggel, az OSZK Főigazgatói kollégiumával egyeztetett koncepciója alapján kell kidolgoznia, majd a Működési és Szervezeti Szabályzatban, más dokumentumokban rögzítenie.

A finanszírozás jelen pillanatban pályázati forrásokból történik. Ígérvény van a minisztériumtól, hogy amennyiben a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció előremutató koncepció alapján működőképes, költségvetési intézményként támogatják működését.

Eifert János elnök,
a Jelenkori Fotóművészeti Gyűjtemény és Dokumentáció ötletadó alapítója

Javasolt szempontok a gyűjtemény gyarapításához

Elképzelésünk szerint a Gyűjtemény a jelenkori magyar fotóművészet tükörképe, annak szakmai, művészi és szellemi sokszínűségének spektruma, a benne szereplő alkotók, és nem utolsó sorban egy nemzet kulturális gondolkodásának referenciája lenne. Reprezentálná a hazai, azaz regionális fotóművészet illeszkedését a nemzetközi fotográfiai trendekhez, összehasonlítási alapot képezve a nemzetközi színvonalhoz képest és azon belül a szerzők munkáinak megítéléséhez. Akarva akaratlan szerepet játszhat a jelen és a jövő fotográfiai képzéséhez, mert “etalon”-ként definiálódik. Nemzetközi színtéren is felmutathatóvá válik egy aktív kollekció, melyből a kurátorok kiállításokat válogathatnak.

Szigorú gyűjtési szempontoknak kell érvényesülnie, hogy a felhígulás veszélyét elkerülje, ugyanakkor hűen tükrözze a jelenkori Magyarország fotóművészeinek és fotóval dolgozó alkotóinak munkásságát, sőt önazonosságát.

Elvi megállapodásnak kell születnie a többi gyűjteménnyel a ki mit gyűjt kérdésében, egymás kooperatív segítésében. A Jelenkori Gyűjtemény a jelenben aktív fotóművészek munkáit kívánja kollekcióvá rendezni, tehát “visszafele” nem gyűjt, sőt a talán jövőben beérő fiatal alkotókra való figyelemfelkeltés is feladataihoz tartozhat. Ehhez elkerülhetetlen egy néhány tagú kuratórium létrehozása, hogy a maguk területén jártas és kitekintéssel bíró személyek döntsenek a gyűjteménybe kerülő munkákról, amelyeknek minden esetben meg kell felelniük a fotográfiai műtárgy nemzetközi feltételeinek.

A Gyűjteménybe kerülés után az OSZK gondoskodik a művek archiválásáról, látogathatóságáról, kutathatóságáról, katalogizálásáról, szakszerű tárolásáról stb.

A tulajdoni kérdést részletesen ki kell dolgozni.

A gyűjteménybe kerülés módozatai

  • Vásárlás útján, az erre fordítható alapból.
  • Adományozás útján, cégek, magánszemélyek által – a gyűjtemény számára felkért vásárlásából (ajánlott a rochesteri George Eastman House ilyen technikájú gyarapodásának tanulmányozása), a fotóművészek vagy jogutódjainak felajánlásából, konzultáció alapján. A párizsi Bibliothéque National által működtetett rendszernél a “műteremből”, közel piaci áron megvásárolt mű után a művész további képeket ajánl fel a gyűjtemény számára, immár adományként. Hazai rendszerük “köteles példányon” alapul. Ide sorolhatók még a jogtiszta tranzakciók, barter megállapodások és az aukciók létrehozása is.
  • Pályázati kiírások alapján, a “nagy” pályáztatókkal együttműködve. (NKA, HUNGART, Soros Alapítvány, Budapest Város pályázatai, rangos országos és nemzetközi pályázatok stb.)
  • Kiállítóhelyekkel való megállapodások útján, a fotográfiákat rendszeresen bemutató és a művészeknek támogatást nyújtó kiállítóhelyekkel történt megállapodás alapján. (Budapest Galéria, Vigadó galéria, Mai Manó Ház, Vízivárosi Galéria stb.).

Szempontok a dokumentáció működéséhez

A dokumentáció feladata, hogy az aktív fotográfusokról naprakész információkat nyújthasson az érdeklődőknek. Javasolt egy számítógépes adatbázis létrehozása, melyben egyre több művel reprezentálva, bővülő életrajzzal szerepelne valamennyi fotóművész és fotóval dolgozó alkotó. Továbbá egy ide tartozó nyomtatvány, katalógus, könyvtár létrehozása, mely a fotóművészekről szóló vagy a velük kapcsolatos mindennemű publikációkat tartalmazná, beleértve a digitálisan publikált (CD-ROM, videón rögzített kiállítások, tv-műsorok stb.) anyagokat is, nevek szerint és tematikusan. Nemzetközi és magyar kurátorok, lexikonok szerkesztői, elméleti szakemberek, szerkesztők gyors és pontos adatokhoz jutását segítheti elő a jelenben alkotó fotóművészeinkről. A már feldolgozott adatok – a személyi adatok védelmének figyelembevételével – egy erre a célra kialakított honlapon is hozzáférhetővé tehetők. A honlap együttesen szolgálná a gyűjtemény és dokumentáció Internetes hozzáférését, megkönnyítve az állandó és sokirányú kapcsolattartást hazai és nemzetközi viszonylatban.

Raktározási megállapodással a dokumentáció helyet biztosíthat továbbá kiállítások “egyben tartására” és további kiajánlások tehetők a hazai és nemzetközi kiállítóhelyek felé. Szakszerű tárolási körülmények közé kerülhetnek azon alkotók munkái, akik nem tudják megoldani műveik otthoni kezelését.

Bartha Zsolt-Péter

2000-ben készült alkotások a FIAP-nak

A FIAP-védnökséggel meghirdetett pályázatok jegyzéke, valamint a fenti című országkollekció pályázati kiírása és nevezési lapja a Szövetség titkárságán beszerezhető.

XIX. Magyar Sajtófotó Pályázat 2000

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága meghirdeti a XIX. Magyar Sajtófotó pályázatot.

A pályázatra a 2000. január 1. – december 31. között készült képek küldhetők be. Beadható olyan pályamű is, melynek elkészítése több éven keresztül történt. Ez esetben a zsűri eltekint az időkorlátozástól.

A pályázat a fényképezés legkülönbözőbb területeit művelő fotográfusok számára nyitott.

Beadási határidő: 2001. január 15.

A zsűri időpontja: 2001. január 19-20.

Beadás helye: MÚOSZ Szakosztályok Titkársága, 1062 Budapest, Andrássy út 101. Személyesen 9,00 és 16,00 óra között vagy postán.

A pályázati kiírás teljes szövege a 322-5833 telefonszámon kérhető!

“Segítünk segíteni”

Az Erőforrás Alapítvány United Way Magyarország fotópályázata a KODAK támogatásával.

A pályázat célja: a fotók a Segítünk segíteni szlogent kifejező alkotások legyenek, amelyek megjelenítik az önzetlen segítés örömét, illetve a segítségnyújtást és a köszönet pillanatát.

A pályázat nyílt. Pályázhatnak amatőr és hivatásos fotósok, de kizárólag csak egyéni alkotók.

A pályázat beadási határideje: 2000. december 31.

A pályázati kiírás teljes szövege a Szövetség titkárságán megtalálható.

“Önaktképek” fotópályázat

Az Előre Állóhajó Periférikus Kulturális és Sportközpont fotópályázatot hirdet a fenti címmel.

A pályázat célja: egyfelől tisztelgés a női test, a természet eme egyik legharmonikusabb víziója előtt, kizárva a “show-business” mindennemű érdekeltségét és aspektusát.

Másfelől teret adni annak a természetes és legjobb értelemben vett női exhibicionizmusnak, melynek megfelelő eszközökkel való megjelenítése egyaránt jelenti a prüdériával és a pornográfiával való szembenállást.

A pályázaton részt vehetnek: 18. életévüket betöltött hölgyek.

Pályázni papírképpel lehet, max. 24×36 cm-es méretben.

A beadott művek száma: max. 3 db., sorozatnál 6 db.

A képeket neves szakemberekből álló és széleskörű társadalmi zsűri bírálja el, amelynek joga van a sorozat esetleges megbontására, a díjak összevonására, megosztására.

Minden beadott kép hátoldalán fel kell tüntetni az alkotó nevét, címét, esetleg telefonszámát.

Az alkotásokat az Előre Állóhajó PKSk címére (1044 Bp., Üdülő sor 1657,5 fkm) kell feladni tértivevénnyel – vagy telefonon előzetesen egyeztetve személyesen (06-30-9405-784) -, egyben nyilatkozva arról, hogy a képet a pályázó önmagáról készítette.

Beadási határidő: 2000. december 31.

         I.            díj: 50.000 Ft

        II.            díj: 40.000 Ft

      III.            díj: 30.000 Ft

NIKON Nemzetközi Fotópályázat 2000-2001

A NIKON Corporation szívélyesen meghívja Önt, hogy vegyen részt a 2000-2001. évi Nikon Nemzetközi Fotópályázaton.

A pályázat témája 2000-2001-ben a “B” kategóriában a Család és a “C” kategóriában A női lét.

Az NNF nevezés beérkezési határideje: 2001. január 31.

Bővebb információ és nevezési lap a Nikon Kft. képviseleténél kérhető: 1134 Budapest, Dévai u. 26-28. I. em., 350-5525.

André Kertész ösztöndíj

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Fotóművészeti Szakkollégiuma kiírta az André Kertész ösztöndíjra szóló pályázatát. A pályázat lebonyolítója a Magyar Fotográfiai Alapítvány. Bővebb információ a Szövetség titkárságán.

Beérkezési határidő: 2000. november 20.

FELHÍVÁS!

Kérjük mindazon kollégákat, akiknek az előző Közgyűlés óta könyve, katalógusa, bármilyen publikációja megjelent, hozza magával a Közgyűlésre, ahol egy külön asztalt biztosítunk azok bemutatására!

 

Eifert János

elnök

 

Az összeállításban közreműködtek: Marton Bea, Breznyánszky Ferencné, Pelsőczy Ágnes, valamint a Bizottságok és az Alkotócsoportok vezetői