János Eifert - Photographer

II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató, Gyöngyös, 2010. április 24.

Gyöngyös-digirama-plakat

II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató és eredményhirdetés  –  online közvetítve, Gyöngyös, Mátra Művelődési Központ, 2010. április 24.

A Gyöngyösi Művészeti Hetek egyik eseményeként a GYÖNGYÖK – Mátra Művelődési Központ 2010. április 24-ére II. Gyöngyösi Digiráma Bemutató néven digiráma (digitális diaporáma) pályázatot hirdetett. A MMK a rendezvény lebonyolítására és szakmai támogatására a gyöngyösi Szempont Fotókört kérte fel.

A zsűri tagjai : Eifert János , Tám László , Radisics Milán

Gyöngyös-technikus Gyöngyös-Radisics-Milán-előad Gyöngyös-Tám-László-előad Gyöngyös-TV-stáb

Gyöngyös-fiatal-résztvevők   Gyöngyös-Tám-László Gyöngyös-Darányi-Zsolt Gyöngyös-Eifert

Gyöngyös-digirama-díjátadás Gyöngyös-digirama-oklevél Gyöngyös-digirama-résztvevők Gyöngyös-digirama-résztvevők-02

  Program:

9:00 Köszöntő
9:05 Eifert János előadása „Diaporáma, digiráma – hogyan készül?” címmel
10:00 Radisics Milán előadása „Hazai és nemzetközi projektek” címmel
11:00 Tám László előadása „Montázsok” címmel
12:00 Ebédszünet
13:00 A 2009. évi Digiráma Bemutató díjazott műveinek vetítése az aulában
14:00 Digiráma Bemutató 2010 megnyitó
14:15 Pályaművek vetítése I. rész, 16:00 Pályaművek vetítése II. rész

Gyöngyös-digirama-közönség

17.30 A zsüri döntésre visszavonul

Díjazásra javasoltak:

“A” kategória: Első díj – Nagy Katalin: Tükörvarázs, Csomor Imre: Human tangó, Kertész Attila: Tükröződések, Különdíj – Baloghné dr. Kovács Matild: Virágszirmok, Különdíj – Németh Mihály: Táncvarázs

 “B” kategória: Első díj – Szabó Endre: Jégvilág, A nehézfiúk. Második díj – Kőműves Kata: Darvak oly távol, mégis közel. Harmadik díj – Schmidt György: Villaportrék. Különdíj – Dr. Jantyik Tibor: A természet apró csodái. Különdíj – Zakkar Antónia: Az én szememmel

18:15 Eredményhirdetés, oklevelek, díjak kiosztása, értékelés
18:45 Rendezvény zárása

Előadásom vázlata:

Diaporáma

A vetített kép művészete 1.

A diaporáma

Az egykoron népszerű audiovizuális műfaj – amely ma Magyarországon szinte halottnak tekinthető – a franciáktól és az angoloktól indult el világhódító útjára, megérintve sok „képpel író” fotográfust is. Paul Almásy a MÚOSZ által, a nyolcvanas években megjelentetett Sajtófotó c. könyvében több oldalt szentel a diaporámának. Nagyszerű fotográfusok vetítették legjobb képeiket ebben a formában, a TV is szívesen játszott be ezekből. Sorra születtek meg a ma már fogalommá vált nemzetközi diaporámafesztiválok (Párizs, Epinal, Mechelen, Hamburg, London, Bath, Lecco, Hayang, stb.), amelyek hatására a hetvenes években nálunk is mozgalom indult meg. Megszülettek, vagy kinevelődtek azok a magyar alkotók és szervezők – Gerendás Mihály, Dozvald János, Tám László, Kocsis Iván, Eifert János, Mánfai György, Seregély István, Dobóczky Zsolt, Szőke János, Ádám János, Halmai László, Nagy László, stb. – akik képesek voltak mozgalommá szervezni az elszigetelt csoportokat, és lehetővé tették, hogy Vác és Pécs felváltva rendezzen nemzetközi fesztiválokat, amelyekre élénk külföldi részvétel volt jellemző. A hetvenes-nyolcvanas években volt néhány magyar diaporáma-alkotó, akik a nemzetközi mezőnyben összemérve váltak világszerte ismertté és elismertté. Rendszeresen szerepléseik színhelye volt a MunichMultiMedia Festival, amelyet Julien Biere szervezett Münchenben; az olaszországi Lecco, ahová a FIAF meghívására lehetett bekerülni; „Un soire – un auteur”címmel a párizsi Studio Raspaile mutatta be a világ legjobbjait, a PTTT Photo Cine Club „konferálásával”; a Royal Photographic Society, Collin Balls és társai szervezte nagy turnék, amelyek Bath-ból, központjukból indult ki, és repülővel-vonattal-gépkocsival körbeutaztatták a meghívott „kitüntetettet” az Egyesült Királyság különböző városaiban, fotográfiai és audiovizuális központjaiban; a bécsi Urania, ahol a VÖAV vezetői, Franz Matzner és Eugen Schober prezentálták a legjobbakat, köztük a magyarokat is. Volt hát magyar siker a nemzetközi porondon.

Aztán jött a nyolcvanas évek vége, kilencvenes évek eleje. Még tart a lendület, ám a mozgókép technikák fejlődésével, a videoklippek berobbanásával, az elektronikus és digitális technológiák elérhető áron való megszerezhetőségével a diaporáma iránti érdeklődés kezdett lanyhulni, majd néhány országban – pl. Magyarországon – gyakorlatilag megszűnt. Az egykoron népszerű műfaj szinte elfelejtődött: alig-alig akad művelője, kevesen látták, még kevesebben tudják megmondani, mi is ez tulajdonképpen. Ezért – hogy beszélni tudjak róla – az alapfogalmakkal kell kezdenem.

A diaporáma a fotográfia legsajátosabb ága, ámbár nem is olyan egyértelmű ezt a komplex kifejezési formát a fényképezés egyik területének tekinteni. A legsikeresebb és legigényesebb művelői mindesetre fotósok, akik a képpel és hanggal, a dramaturgiai ismeretekkel jól zsonglőrködnek. Dr. Végvári Lajos professzor megfogalmazása szerint olyan audiovizuális műfaj, amely a fotográfiával és a filmmel rokonítható. A vetített kép és a hang egymásra hatása sajátos dramaturgiával és sajátos vetítési technikával jelenik meg. Egyszerre több diavetítővel több diaképet vetítenek ki úgy, hogy a képek egymásmellettisége, egymásutánisága, elsötétedése, kivilágosodása, egyiknek a másikkal való együttes megjelenése, egyiknek a másikra való vetítése előre megtervezett program szerint történik, gondosan szerkesztett hang (zene, emberi beszéd, zörej, hangmontázs) kíséretével. A programban, vagyis a képek váltásának ütemezésében, alapvetően két tényező játszik szerepet: az idő és az, hogy a több részre bontott vetítősík mely részén (vagyis melyik diavetítőben) történjék képváltás. Az egyik képet követő másik kép áttűnéses (úsztatásos) vetítése közben megjelenik egy montázskép, amely a filmtől eltérő mozgásával, de ahhoz hasonlóan asszociációk sorozatát válhatja ki. A diaporáma-vetítéshez speciálisan kiépített, a diavetítők számától is függő, szinkronizáló vezérlőegység szükséges, amely ma már számítógépes vezérlés formájában valósul meg. A diaporáma nemcsak a művészi kifejezés egyik formája, kitűnően használható az oktatásban, ismeretterjesztésben, a reklám területén is.

Mostanában – és éppen a digitális technikának köszönhetően – mintha kezdene magához térni ez az elalélt, tetszhalott műfaj. A franciák, hollandok és belgák sikeresen rendeznek közös fesztiválokat: a Sircuit Diaporamas nemzetközi programba a magyarokat is invitálják. A MEDIAWAVE – amely 14 éve főleg a filmes, televíziós és zenei műfajok fesztiválja – kapcsolódva az európai programhoz, másodszor hirdet nemzetközi diaporáma, CD-ROM és DVD fesztivált. Bekapcsolódásunkkal – a nagyhírű külföldi partnerek segítségével és a mai nemzetközi trendek figyelembevételével – nemcsak a műfaj újraélesztését, hanem újraértelmezését kíséreljük meg. Megújítani a formákat, korszerűsíteni az eszközöket, adaptálni a digitális technika lehetőségeit, hogy segítségükkel képesek legyünk a harmadik évezred elején élő ember életérzését visszatükrözni, a kor fontos kérdéseinek és válaszainak korszerű audiovizuális megjelenítését elősegíteni. Ezért ösztönözzük a pályázókat olyan újító szándékú művek beküldésére, amelyek szellemiségükben, technikájukban akár el is térhetnek a korábban megszokottól, és besorolásuk a hagyományos kategóriákba nehezen képzelhető el. Nemcsak diavetítőkkel, analóg vagy digitális programozással készült vatítéstechnika jöhet szóba tehát, hanem a Pentium 4-es alaplapokkal, megfelelő RAM-memóriával, nagy sebességű winchesterekkel ellátott számítógépek, képpel-hanggal dolgozó digitális technikák, multimédiás programok (Windows Player, Flash, QuickTime Player, VideoCD, DVD, stb.) is.  A korábban csak két, vagy több diavetítővel egy vászonra vetített kép ma már a compjuter által generálva, a monitoron vagy kivetítőn, CD-ROM-ról, DVD-ről vagy az Internetről is megjelenthető, ugyanazokkal a művészi igényekkel, és legalább olyan hatásfokon, amelyek korábban lázbahozták a közönséget. A régi és új technikák együttesen és külön-külön is hozhatnak új szemléletet, friss vérkeringést az amúgy erősen konzervatív, amatőrök által is kedvelt művelt műfajba.

Ahhoz, hogy a korszerű technikát szolgálatunkba hajthassuk, jól kell ismerni az alapfogalmakat, a műfaj előzményeit, az egyszerűbb előadásmódokat is. A diaporáma különleges előadói műfaj, a kép és hang együttese mellett – élő előadásban – az előadó személyisége is meghatározó. Nehéz tehát a lap írott, illusztrált oldalaira a valós élményt odavarázsolni. Természetesen ez csak nagyon áttételes módon, „absztraháltan” lehetséges, szavakkal és néhány illusztráció segítségével azonban mégis megkísérlem. ( Eifert János)

 DigiRáma-pszichiáter

Részlet Eifert János MÁSKÉPP c. digiRámájából