Zilahy Péter: HÁROM PLUSZ 1 című könyvének bemutatója, Szófiai Magyar Kulturális Intézet, 2010. május 12.
Ildikóval Szófiába utazunk, hogy az átadás-átvétel megtörténjen. Kartörése miatt – egy éve már – nem tudja ellátni megbizatását, ezért kölcsönös megegyezéssel szerződést bontott. Igy már nem ő a Szófiai Magyar Intézet igazgatója. Munkatársaitól elbúcsúzott, Láng Judit nagykövetasszonytól úgyszintén. Diplomáciai kártyáját is leadja a nagykövetségen, hisz követségi tanácsosként dolgozott. Kata lányom elkísér bennünket, “belekóstol” Szófiába. Ellátogatunk néhány fontosabb, vagy inkább emlékezetesebb helyre, túl sok időnk nincs, de azért a belvárost, a Nyevszkij székesegyházat, az Intézet környékét megismeri. Ott éppen Lóránt Attila kiállítása látható, este pedig irodalmi est: Zilahy Péter könyvének bemutatója…
Eifert János felvételei
A képeken: Zilahy Péter, Martin Hrisztov, Alek Popov, Nelli Dimova, Dimitrov Györgyi, Sztefka Hruszanova, Bedecs László, Vasziljev Kraszimir, Nagy Judit, Eifert Kata Nóra, Móger Ildikó, Júlia Krumova, Miskédi Szandra és mások…
Zilahy Péter HÁROM PLUSZ 1 című könyvének bemutatója a szerző jelenlétében (Ergo Könyvkiadó, Szófia, 2010)
• A könyv a Magyar Könyv Alapítvány támogatásával készült
• Bemutatja: Alek Popov
• Sztefka Hruszanova, a könyv fordítója és Martin Hrisztov könyvkiadó részvételével
Zilahy Péter 1970-ben született Budán. Az ELTE bölcsészkarán tanult filozófiát, anglisztikát és kulturális antropológiát. A budapesti műszaki egyetemen tanít, majd 1997 és 1999 között a LINK Budapest kétnyelvű irodalmi Internet folyóirat szerkesztője. 1998-tól a Világirodalmi Sorozat szerkesztője a JAK-nál, majd a Gondolat Kiadónál. Több hazai és külföldi díjat kapott, köztük a Móricz Zsigmond díjat, a Magyar Rádió hangjátékpályázatának első díját és az Év Könyve Díját Ukrajnában. 1993-ban jelent meg Lepel alatt ugrásra kész szobor című verseskönyve a Pesti Szalonnál. 1998-ban jelent meg Az utolsó ablakzsiráf című regénye az Ab Ovo kiadónál. 2001-ben a szerző forgatókönyve és tervei szerint elkészült Az utolsó ablakzsiráf Multimédia CD-ROM a C3 Kulturális Központban. 2001 szeptemberétől a New York University vendégtanára. 2002-ben Az utolsó ablakzsiráf képzőművészeti anyagából interaktív kiállítást rendezett a Ludwig Múzeum. 2003-ban a németországi Akademie Schloss Solitude állította ki munkáit. Erre az alkalomra jelent meg rövid prózáinak gyűjteménye Drei címmel. Az utolsó ablakzsiráf multimédia változatát az elmúlt években 28 országban mutatták be. 2006-ban a berlini Volksbühne vitte színpadra A hosszú út közelre című darabját. 2007-ben jelent meg Három plusz 1 című könyve, amely hét műfajban fog össze életrajzi tárgyú írásokat. Az elmúlt években rendszeresen ír esszéket a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Zilahy Péter a Wittgenstein társaság tagja és az Európa bajnok magyar íróválogatott kapitánya. (forrás: www.zilahy.net)
Sztefka Hruszanova, fordító. Magyar, angol és bolgár szakon végzett a Szófiai Szent Ohridai Kelemen Egyetemen. A Füst Milán Alapítvány díját műfordítói tevékenységéért kapta. Magyarról elbeszéléseket, esszéket, verseket, cikkeket és könyveket fordít. Munkái: A Memória-part (Kukorelly Endre), 1996, A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc), 1998, Az utolsó ablakzsiráf (Zilahy Péter), 2001, Esti Kornél (Kosztolányi Dezső), 2002, Utas és Holdvilág (Szerb Antal), 2006, Árnyas Főutca (Marton László), 2007, K. dosszié (Kertész Imre), 2008, A fehér király (Dragomán György), 2008, Svejk gyóntatója (Vörös István), 2009.
12 Май 2010, Сряда 18:00
Представяне книгата на Петер Зилахи „Три плюс 1” (Издателство Ерго, София, 2010)
Унгарски културен институт
Премиера на книга
• Книгата се издава със съдействието на Фондация „Унгарска книга”, Будапеща
• Представя: Алек Попов
• С участието на автора Петер Зилахи, преводачката Стефка Хрусанова и издателя Мартин Христов
За автора: Петер Зилахи е един от най-оригиналните съвременни унгарски писатели. Започва като поет, продължава с проза, пиеси, есета, занимава се с фотография. Представя творбите си в много страни, участва в благотворително представление и на Бродуей. След Рим и Ню Йорк в момента авторът-полиглот живее в Берлин, публикува статии във „Франкфуртер алгемайне цайтунг”, пише и за „Гардиън”, „Файненшъл таймс”, „Ню Йорк таймс”. От 1989 г. участва във всички революции в Централна и Източна Европа, пътува от страна в страна. Романът „Последният прозорец-жираф” (1998) отразява личните му преживявания, преведен е на 22 езика (първо на български през 2001 г.). Оказва силно въздействие върху Оранжевата революция в Украйна. Зилахи е капитан на футболния отбор на унгарските писатели, който става европейски шампион във Виена през 2008 г., като Петер е голмайстор на първенството.
Книгата му „Три плюс 1” (2007) обединява различни жанрове с биографични елементи.
За преводача: Стефка Хрусанова е родена в София. Завършва унгарска, английска и българска филология в СУ “Св. Кл. Охридски”. Член-основател е на международната работна група по проблемите на превода Linguaggi-di-versi, обединение на преводачи и поети от България, Италия, Словения, Франция и др. Стефка Хрусанова публикува в българския периодичен печат преводи на разкази, есета, стихове и статии от унгарски писатели, както и преводи на литературна критика. Съоснователка е и участва с публикации в списанието за деца “Фют”. Превела е от унгарски език редица романи в самостоятелни издания: “Брегът на спомените” от Ендре Кукорели (1996), “Момчетата от улица “Пал” от Ференц Молнар (1998), “Последният прозорец-жираф” от Петер Зилахи (2001), “Корнел Ещи” от Дежо Костолани (2002), “Пътешественик и лунна светлина” от Антал Серб (2006), “Сенчеста главна улица” от Ласло Мартон (2007), “Досието К.” от Имре Кертес (2008), “Белият цар” от Дьорд Драгоман (2008), “Изповедникът на Швейк” от Ищван Вьорьош (2009). Превежда и художествена литература от английски и словенски език. Носител на наградата на унгарската фондация “Милан Фющ” за цялостна преводаческа дейност.