Kurír, 1992. május 18., hétfő

FOTÓKÖRÚT

Két hét alatt bejárta Európát. Diaporáma-bemutatókat tartott és kiállításokon vett részt a fotográfiáival, fényképezni tanított és találkozott a sajtóval. Az operaénekesek, a Nyugaton is kedvelt írók és néhány képzőművész között, ő az a fotóművész ma, akiről egyre több európainak jut eszébe Magyarország. (Nem szabad az efféle szimpátiaébresztést lekicsinyelni. Sok kis baráti pillanatából áll össze a nagy gazdasági segítség.)

Eifert Párizsba ment először, ahol a Raspail Galériában szerzői estet tartott népes közönség előtt, nagy sikerrel. Utána Belgium következett, ahol Mechelenben a fotónapokon, feleségével, Jung Zsenivel együtt állították ki a műveiket, s ahol a nemzetközi diaporáma-fesztivál zsűrijének tagja volt. (A bemutatón magyar siker született: Bányai Gábor – a tévé hang-mérnöke – a nagydíjak egyikét nyerte el, míg Tám László és Kovács Sándor ezüstérmesek lettek egy-egy kategóriában.) A következő állomás Genf volt, ahol két modellel bemutatót tartott az érdeklődőknek: hogyan állítsák be, világítsák meg a fotografálni kívánt személyeket. „Kicsit színház ez – vallja a művész –, hiszen két idegen emberrel való bensőséges kapcsolatom kialakítását kell mások előtt feltárnom. Nem a fotografálás a döntő. Ilyenkor nincs is film a gépben.”

Belgium után Bécs következett. A Fotoatelier Christine-ben nyílt önálló kiállítása Eifert Jánosnak, amit a híres kolléga, Peter Baumann nyitott meg.

Nem tudom, hány barátot szerzett Magyarországnak ez a nyugati körút, és ez hány márkát fog jelenteni az idegenforgalom számára az idén vagy jövőre, de minden pfennig jól jön…!         

N. G.

A képen: Peter Baumann, Frau Christine és Eifert János