János Eifert - Photographer

Tancsik Mária: Fürdőszoba 3. Lakáskultúra, XXIII. évfolyam, 1988/3

Lakáskultura-1988-3 

                                                                                                                                                                                                                Eifert János felvételei

Lakáskultura-1988-3-cím           Tancsik Mária: FÜRDŐSZOBA 3.

Lapunk tavalyi, harmadik számában azt írtuk Eifert János – Jung Zseni fotóművész házaspár fürdőszobájáról: ez Budapest talán legszebb fürdőszobája. Tetőtérlakásuk bemutatásakor csak egyetlen fotó jutott erre a gyönyörű helyiségre, most azonban, e sorozat keretében, teljes pompájában tárulhat fel az olvasó előtt.

 Ez az a bizonyos, a nappali és 9 fürdőszoba között nyitva hagyott szamárhát-boltív.

A képen jól látható, hogy valósággal zuhog a fény a fürdőszobába…

 A műterem felőli bejárattal szemben van ez a szép, falba süllyesztett, boltívvel díszített, s természetesen, nagy teljesítményű szellőzővel ellátott WC. A házaspár oly szépnek, hangulatosnak tartja, hogy egymás közt mókásan csak „gyóntatószéknek” becézi. S hogy náluk ez sem valami eldugnivaló „mellékes helyiség’”, a boltív melletti falat zöldekkel, valódi és csempére festett kagylóval, nádlegyezővel díszítették. (A lakásban van egy másik, zárható WC. is.)

 Ilyen a fürdőszoba képe az előszobai bejárat felől.

A fürdéskor ruhát-törülközőt tartó nádszéket és a fürdőszobai hulladékgyűjtő kosarat a ház asszonya festette feketére. A gótikus sárga lámpa inkább csak hangulatfényt szolgáltat, a padlón álló, habkönnyű „kőlámpa” nemkülönben…

 … mégpedig így. A zöldek mellett két bécsi fedeles kosár áll, egyik varródoboz, a másik zoknitartó…

 1 dupla mosdó tudatos választásvolt, csaptelepe is NSZK gyártmány, szintén a Baross utcai szakboltból való. Érdemes megnézni, milyen szellemesen rejtették el a keresztgerenda fölé az egyébként rideg, keményfényű energiatakarékos fénycsövet. Fénye így indirektté vált, s cseppet sem zavaró.


A gyönyörű formájú, dupla, ragasztott tükörrel először alaposan megjárták. Óntapadós eljárással rögzítették, ám egy napfényes reggelen iszonyatos csörömpölésre ébredtek: a ragasztás megszűnt „öntapadni”, a tükör hatalmas robajjal millió darabra tört. Utódját már falba fúrt tiplik, csavarok, komplett fém rögzítő-szerkezet tartja.

 Szép, esti hangulatkép a fürdőszobából. A fehérre festett kosár szennyestartó. S egy nagyon fontos jó tanács: a fürdőszoba burkolatának enyhén lejtenie kell a lefolyó irányába, különben a víz szétcsorog, megül a helyiség sarkaiban…

(Lakáskultúra, XXIII. évfolyam, 1988/3 szám, 14-15. o.)