János Eifert - Photographer

Séta Ady városában, Nagyvárad, Románia, 2010. november 12.

Nagyvárad-pocsolya_5846

 Nagyvárad-szegény-ember-02 Nagyvárad-táblák Nagyvárad-Lóránt-Gyula-mobilozik Nagyvárad-Fekete-Sas-palota

Nagyvárad-Ady-múzeum-vaskorlátja Nagyvárad-Kristófi-János-festőművész Nagyvárad-EMKE-emléktábla Nagyvárad-Eifert-Gardó-Zoltán-felv

Nagyvárad-Tóth-István Nagyvárad-Fekete-Sas Nagyvárad-Gardó-István Nagyvárad-Szent-László-templom

Nagyvárad-Hotel-Continental

Nagyvárad (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel’ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar.

Ady Endre 1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900 január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ezidőtájt ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss újságban Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a szifiliszt: erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában ír.

(Eifert János felvételei)