Fotóoktatás.hu: Photoshop iskola fotósoknak. Budapest, 2010. október 19.

A sorozatban Kulcsár Arthur kollegámmal felváltva mutatjuk be az Adobe Photoshop CS5 használatát, hangsúlyozva az értékteremtő szakmai fogásokat, eszközöket és alkalmazásokat.   Úgy gondolom, hogy nemcsak a képfeldolgozás, retusálás és képszerkesztés területén fontos ez a szoftver, hanem a KÉP-TEREMTÉS művészi területén is. Ha kreatív kezekbe kerül, csodákra képes…

Azért néhány mondat az Adobe Photoshop-ról…

A grafikus programok a képkezelés és tárolás szempontjából két csoportra oszthatók. A vektorgrafikus szoftverek az ábrázolás során a képet alkotó alakzatokat matematikai egyenletekkel írják le, ebből adódik az az előny, hogy az ilyen képek korlátlan mértékben nagyíthatók és általában kisebb helyet foglalnak el. E tulajdonságának köszönhetően az egyik legtipikusabb felhasználási területe a céges logókészítés.

A raszter-grafikus kép pixelekből (pontokból) áll, és az állományok a kép minden egyes kép­pontjának színét eltárolják. Azt a tulajdonságát használja ki a raszter-grafika az emberi szemnek, hogy bizonyos méret alatt az ember nem látja a pontokat, hanem folytonos színes felületeket lát. A raszter-grafika legnagyobb előnye, hogy oly módon alkalmas a valósághű képek ábrázolására, hogy azok elkészítése nem igényel olyan hosszú időt, mint egy festményé.

E tárolási és feldolgozási mód további előnye, hogy minden egyes képpont külön szerkeszthető, így fényképek feldolgozására, retusálására kiválóan használható, hátránya viszont az, hogy ezek a képek sokkal nagyobb lemezterületet foglalnak és a számítógép memóriájának méretével szemben is igényesebbek, ugyanakkor az ilyen képek minőségromlás nélkül csak korlátozottan nagyíthatók.

A raszter-grafikus programok közé tartozik az Adobe Systems Photoshop nevű programja, amely egyfajta etalon a képfeldolgozással és grafikával foglalkozók körében. Ezzel a szoftverrel szinte mindenféle képfeldolgozással kapcsolatos probléma megoldható. A programban korábban többféle újítás jelent meg, amelyet előbb vagy utóbb a konkurens programok fejlesztői is átvet­tek. Ezek közé tartozik a rétegek kezelése (amikor a kép jellemző részeit különböző rétegekre – fóliákra – helyezik, és rétegenként módosítják), vagy a beépülő segédprogramok, azaz a „plug-in”-ek használata (ezek egy külön könyvtárban elhelyezkedő, esetleg más fejlesztőtől származó, speciális funkciójú fájlok, külön programok, amelyek betöltés után beépülnek a Photoshop program menürendszerébe).

A képek rétegenkénti kezelése azért előnyös, mert a rétegekre helyezett objektumok a kép más rétegeinek módosítása nélkül változtathatók meg, tartalmuk önállóan mozgatható. A rétegek átlátszóvá tehetők, közöttük különféle csoportosítási és egyéb műveletek végezhetők, sorrendjük variálható, rajtuk külön-külön más grafikus szűrő alkalmazható stb.

A Photoshop ma a nyomdai előkészítés és képfeldolgozás legelterjedtebb programja, tudása miatt is a professzionális fotósok, webdesignerek, filmes utómunkával foglalkozó szakemberek megbecsült eszköze.

A CS3 verziótól kezdve két változatban kerül forgalomba Standard és Extended. Utóbbi a Standard verzió minden szolgáltatásán kívül fejlett eszközöket tartalmaz a 3D modellezés és mozgó képek szerkesztéséhez.

A Standard verziót a fotósok, webes szakemberek és az amatőr felhasználóknak, míg az Extended bővített kiadást a filmesek, mérnökök és egészségügyi dolgozók számára ajánlja a gyártó.

A Photoshop története

A program alapötlete két testvér, John és Thomas Knoll nevéhez fűződik. Fotózásért rajongó édesapjuk volt az Apple II számítógép egyik első tulajdonosa – ezzel együtt volt a programot meghatározó, két fő komponens. 1987-ben, mialatt Thomas a képfeldolgozás doktori fokozatának megszerzésére készült, John az ismert filmrendező, George Lucas cégénél, az Industrial Light And Magic-nél dolgozott. Thomast bosszantotta, hogy Apple Mac Plus gépe képtelen volt megjeleníteni a szürkeárnyalatos képeket, ezért elhatározta, hogy saját kódot ír. Testvérével együttműködve készítették el programjukat, melynek a Display nevet adták. 1988-ban a szoftver nevét ImagePro-ra változtatták, majd házalni kezdtek vele a nagyobb szoftvercégeknél. Először nem találtak lelkes fogadtatásra, mindössze két cég, a szkennereket gyártó Barneyscan, és az Adobe mutatott érdeklődést a program iránt. John és Thomas Knoll programjának korai verziói Barneyscan XP néven, a hardver mellé járó szoftvercsomag részeként kerültek forgalomba.

Végleges otthonra az Adobe-nál találtak, a Photoshop 1.0-s, kizárólag Macintosh platformra fejlesztett verziója 1990 februárjában ott jelent meg. 1991-ben került piacra a 2.0-s, majd 1992-ben a 2.5-ös verzió. Utóbbi volt az első Photoshop, amely már Windows platformon is futott. 1993-ban jelent meg a program 3.0-s, 1996-ban a 4.0-s, 1998-ban az 5.0-s, 1999-ben az 5.5-ös, 2000-ben a 6.0-s, 2001-ben a 7.0-s, 2003-ban a CS (8.0), 2005-ben a CS2 (9.0), 2007-ben a CS3 (10.0), 2008-ban a CS4 (11.0) változata. 2007 áprilisától a szoftver egyszerre két változatban (sima, illetve Extended) kapható. Az Extended verzió lehetőséget ad mozgóképek, animációk, valamint 3D-s képek rétegeinek szerkesztésére is.

A 4.0-s változattól kezdve a Photoshop magyar nyelvű kezelőfelülettel is elérhető.

Érdekesség, hogy a Knoll testvérek a Photoshop nevet kizárólag munkanévnek szánták, arra számítva, hogy vevőjük – egy piackutatást követően – úgyis átkereszteli a programot. Az Adobe marketingesei hónapokat töltöttek felmérésekkel, végül maradtak a Photoshop elnevezésnél. (Wikipedia)