János Eifert - Photographer

Sziegl Ernő, egy szekszárdi gimnázium matematika tanára műtermembe látogat. Beszélgetünk a művészetekről, a fotográfiáról, az iskoláról, az életről… a hullámhossz azonos… Műveltségben, emberségben páratlan barátra leltem… A “Meg-, kitalált udvar” és még néhány más művem jó kezekbe került. Budapest, 2011. január 2.

Sziegl Ernő, szekszárdi matematika tanár, képvásárlóm Eifert-Meg-Kitalált-udvar-2006

Eifert-Hátakt-2010 Eifert János: Akt Study (Wien 2000) Eifert: Aktok kőfalnál 02 (Trier 2000)

Sziegl Ernő, egy szekszárdi gimnázium matematika tanára műtermembe látogatott. Hosszasan beszélgettünk a művészetekről, a fotográfiáról, az iskoláról, az életről… a hullámhossz azonos… Műveltségben, emberségben páratlan barátra leltem…  Sziegl Ernő a Vaterán három képemre licitált: Hátakt (Budapest 2010), Akt tanulmány (Wien 2001), Aktok kőfalnál 02 (Trier 2000)  15×15 cm méretben. A Meg-, kitalált udvar (Zagreb 2006) a HÁRMASKÉPEK sorozatból, 71×30 cm méretben 2/10 sorszámmal, 140.000 Ft-ért talált gazdára.

Sziegl-Ernő-levele-2010.12.27

Tisztelt Eifert János Művész Úr!

Engedje meg, hogy bemutatkozzam, Sziegl Ernő vagyok, egy szekszárdi gimnázium matematika tanára. A vatera felületén kezdtünk el levelezni egy képe, illetve a gyönyörű képei kapcsán! Már ott jeleztem, hogy nagy kedvelője vagyok a képeinek, megragadnak a beállításai, a fények és az érzékeny aktjai. A balettos témájú képei pedig egyszerűen példa nélküliek, ráadásul a feleségemmel nagyon szeretjük a balettet, és rendszeresen járunk is kortárs előadásokra, már amennyire tehetjük!

A helyzet az, hogy a feleségem is tanár és éppen a 3. gyermekünkkel van itthon gyesen, így a nagylelkű ajánlata valóban elgondolkodtatott minket. A helyzet az, hogy ebben a mai nem kicsit furcsa világunkban pont úgy áll a helyzet, hogy aki értékelni tudja a képeket, legyenek azok fotók, vagy grafikák, esetleg festmények, azok számára elérhetetlen egy alkotói példány, viszont az újgazdag rétegnek meg igénye nincs a valódi szépségre! Tehát amennyiben ez valóban lehetséges, akkor “megragadnánk az alkalmat” és ténylegesen vásárolnánk esetlegesen több képet is Öntől, amolyan utólagos Karácsonyi ajándékként, kár hogy nem előbb kezdtem el levelezni Önnel, mert ezeknél a képeknél nem sok szebb Karácsonyi ajándék van!

Nos, bevallom őszintén, hogy az alábbi képei a kedvenceim!

A triptichonok küzül: Meg-, kitalált udvar; Titkok; TranzDance

A szóló képei közül: A kertész kezei; Az öreg halász és a tenger; A cédrus; Tánc; Halálba zuhanó madár; A világ végén; Három kacsa; Mozgásban; Hátakt

Az abszolút kedvenceket a fentiekből már nehéz kiválasztani, de talán a kiemeltek azok, amelyek számunkra valamiért ebben az élethelyzetben, a mostani felfogásunkkal a legzseniálisabbak, és a legtöbbet adnak gondolatilag! De úgy látom, hogy nincs értelme a kijelölésnek, mert amelyikeknek a címét ide írtam, gyakorlatilag mind kiemelhető!

Ne haragudjon a hosszú levelemért!

Őszinte Tisztelettel: Sziegl Ernő

Ui: Mint a diákjaim helyes fejlődéséért felelős tanár azt is megkérdezném, hogy az mennyire reális elképzelés, hogy az iskolámban esetleg megszervezzek egy kiállítást Önnek. Öt évvel ez előtt Kass János Művész Úrnak volt nálunk kiállítása, hasonlóan kezdődött, mint most Önnel; ha esetleg lenne Önben hajlandóság, hogy megtisztelje intézményünket, akkor én szívesen szerveznék újra egy nagyszabású megnyitót, már amennyire manapság egy gimnázium ezt megteheti.